Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-27 / 226. szám

# 5 Jön az új Kincskereső A Magyar Úttörők Szövetsége folyóirataként október 1-től or­szágos terjesztésben jelenik meg a Kincskereső. A kiadvány csak­nem három éven át a 10—14 évesek irodalmi, művészeti, kul­turális folyóirátak.i ti t a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főis­kola kiadásában már ^napvilá- got látott. Ezután a fiatal olva­sók az egész ■ ország területén hozzájutnak á folyóirathoz. A ma fiataljaihoz szóló, for­máló erejű, változatos gondolati, érzelmi, hangulati telítettségű, esztétikai ’értékű írásokat aka-k runk . megjelentetni.' . Ezekkel akarjuk fiataljainkat szocialista eszmeiségű, kultúrált, a szép iránt érzékennyé és igényes emberek­ké formálni. Az Olvasó népért célkitűzéseit szeretnénk megvaló­sítani á 10—14 évesek körében. Az irodalommal, művészettel se­gítjük az iskolában’ és a moz­galomban a szocialista ember- nevelés munkáját. Nemcsak az ifjúsági írók alkotásait közöljük, hanem mindazon szerzők értékes műveit, amelyeket a gyermek megért és befogadni képes. * A folyóirat kétharmadnyi ré­szében szépirodalmi alkotásokat jelentetünk meg: mai, illetve klasszikus magyar és külföldi írók műveit, népköltészeti alko­táséit, írók vallomásait stb. Az októberi számban Illyés Gyula, Nagy László, Weöres Sándor verseit, Fekete István elbeszélé­sét, Hárs László regényrészletét, közöljük. Tatay Sándor vall a fiataloknak életéről, regényeiről. A szépirodalmi részt népköltészet ti alkotások gazdagítják. Az Édes anyanyelvűnk rovat­tal anyanyelvűnk megszeretteté­sét, nyelvünk szépségeinek, gaz­dagságának érzékeltetését a nyelvművelést akarjuk szolgálni. A Testvérmúzsák rovatban olyan írásokat adunk közre az iroda­lom és a zene, képzőművészet, film, színház kapcsolatáról, ame­lyek a művészetek1 egységét, komplex szemléletét erősítik ol­vasóinkban. Az 1. számban Tüs­kés Tibor Goethe — ecsettel cí­mű írását olvashatják a fiatalok. Az Irodalmi séták rovatban Fo­dor András viszi el az olvasó­kat — József Attila nyomában — Balatonszárszóra. A könyvek között rovatban Kiss Dénes vall A Kányadomb visszahív címmel három ifjúsági regénye megírá­sának körülményeiről. A Rejt­vény fejtők klubja az irodalmi művekközti keresés, kutatás izty, galmát ígéri. Az első. számban Szabó Fe­renc, a Magyar Úttörők SzöveU sége főtitkára köszönti a fiatal olvasókat-. A Kincskeresőt a Magyar Posta terjeszti. Megvásárolható illetve előfizethető az iskolai terjesztők­nél, a postahivataloknál, a posta hírlapüzleteiben. Az ' egyes szá­mok ára négy forint. Hegedűs András főszerkesztő „Mennyei show” a Népligetben — Űjplanetárium épül A Népligetben két év múlva tanúja lehet a közönség az ég­bolt csodáinak Impozáns építmény lesz a pia-1 netárium. 19 méterre magasodik a pázsit szintje fölé. Ügy terve­zik. hogy hatalmas külső kupo­láját fehér műanyagbevonat ta­karja ipajd. Ez alatt helyezkedik el a 23 méter átmérőjű belső ku­pola. amelynek alsó. homorú fe­lülete tölti be a vetítővászon sze­repét. A belső kupola alkotja ugyanis az 500 személvre mérete­zett, köralakú bemutatóterem mennyezetét A terem' közeoéh elhelyezendő berendezés 160 vetítőkészülékkel „festi fel” a mennyezetre a- csil­lagászok által beprogramozott! látnivalót. Egy-egy ilyen bemu­tató valóságos csillagászati show lesz:-magyarázó élőadás. szín-, fény- és zenei aláfestés kíséri. A belső kupolán fúrt 50 millió apró lyuk és a mögötte levő hangszi­getelő réteg tökéletes akusztikát teremt A vetítőrendszer láthatóvá teszi az északi és déli félgömb csil­lagképeit. a Nap. a Hold és az öt látható bolygó korongjajt, il­letve fénypontjait és látszólagos mozgásait. A planetáriumban be tudják mutatni maid a hullócsillagrajo­kat. a Tejút-rendszert. a régi el­képzelés szerinti csillagképeket, az égi egyenlítőt, a nap- és holdfogyatkozásokat stb A vetítőrendszer éppen úgy meg tudja mutatni, hogy milyen lesz az égbolt 13 ezer év múlva. amikor már a Vega lesz a sark­csillag. mint azt. hogy időszámí­tásunk kezdetekor 'mi. vezette Betlehembe a „napkeleti bölcse­ket” — azaz valójában a keleti asztrológusokat. Az egyik vetíté­si program meg éppenséggel 200 ezer évvel viszi maid vissza a múltba a nézőt, bemutatva az akkori* égboltot, de az 'akkori Földet is a maga / sűrű légköré­vel. buja növényzetével,, állat­óriásaival. .a működő vulkánok­kal. A népligeti „csillagda”, amely­nek a teljes vetítőberendezését a jénai ZEISS Művektől rendelték meg. kétségkívül egyike lesz a világ legnagyobb és legkorsze­rűbb planetáriumainak. Dr. Török Zoltán ŰJ ÉVAD Monyók Ildikó ŰJ ARCOK A fiatal művésznő szemeiben a próba vidámsá­gával ül a társalgó csendes sarkában meghúzódó „vallató asztalhoz”. „Ízes, élvezetes a szöveg, sokat nevettem, élvezem az Illyés—Simon—Rónai zenés komédiáját.” . Az interjút a dolgok közepébe vágva kezdjük. — Miként került Kecskemétre, hogyan érzi ma­gát, mit vár. az évadtól? Gondolkozik, töpreng néhány pillanatig a válasz előtt, érzi a kimondott, több tízezer példányban sok­szorozott szavak felelősségét , — Az utolsó főiskolai év elején már arra gon­doltam, hogy jó lenne idejönni. Honnan támadt (Tóth Sándor felvétele) bennem ez a vágy, nehéz lenne kielemezni. Amióta 1969 őszén az Országos Rendező Iroda műsorában itt arattam első igazi sikereimet, odafigyeltem a Kecskeméttel kapcsolatos hírekre. Sanzonokat ad­tam elő. azt hiszem elfogadhatóan. A tapsból és a szakmai véleményekből erre következtetek. Megtet­szett a város, sajátos, különös a hangulata, keve­redik benne a múlt és a jelen. Célom csak a minél több szerep lehet. A gyakor- lat útján fejlődhet a fiatal színész, ezért bármilyen megbízásnak örülök Hálás szerepnek látszik az év­ad első zenés játéka, ez a vérbő. remek népi ko­média. A mű hangvétele úgy érzem, közel áll hoz­zám. Falun éltem egv ideig és a főiskolán is szí­vesen énekeltem népdalt vagy népdalfeldolgozást. Remélem, hogy színésznői bemutatkozásomra oly szívesen emlékezek majd. mint az öt év előtti fel­lépésre. — A művésznőt a közvélemény táncdalénekes- ként tartja számon, sokan meglepődtek, amikor ér­tesültek szerződtetéséről. Főiskolásként viszonylag keveset foglalkoztatták, szinte észrevétlen csendben szerezte meg diplomáját. — Mindig színész akartam lenni. Érdekes, hogy a Ki mit tud? táncdalcsoportjában elért sikeremre többen emlékeznek, noha csak a középdöntőig ju­tottam. A vers- és prózamondó kategóriában dön­tős voltam. Ózdi diákkoromban rengeteget szaval­tam. a kórusban énekeltem és érettségi után azon­nal a színművészeti főiskolára jelentkeztem. Akkor sikertelenül. A világért sem akarom magam saináltatni. de. elég nehéz körülmények között végeztem a színész­képzőt. Havi tíz-tizenöt fellépést vállalhattam mindössze a sok tanulnivaló, miatt és a gázsim is nagyon alacsony volt akkoriban. Ha kétezer-- ösz- szejött már boldog voltam. Ebből tartottam el ma­gam. Évfolyamtársaim ezalatt kisebb szerepeket kaptak a színházakban. — A tehetség,, a mesterség próbája tehát Kecs* kemétre marad.' Mi bízunk' abban, hogy'érdemes- volt a táncdalénekesi pályát „elcserélni” a színé­szi hivatással. Bízunk, elsősorban a vizsgaelöadá- sok tapasztalatai alapjan. Meg látjuk, tudjuk, hogy sokoldalú művész. Az ilyeneké a iövő. Búcsúzóul arra kérjük, hogy színészi példaképeiről szóljon. Válaszából feltehetően következtethetünk törekvé­seire. ' ' — Példaképem a szó igaz értelmében nincs. Tö- rőcsik és Ruttkav művészete hat. rám legerőseb­ben. Nagyon nagvra becsülöm őket. Ügy gondolom. rnajd mindenkitől lehet tanulni. Ha az ember akar. Heltai Nándor Jégország megadja .A Sok fehér folt .volt mind- ' • eddig a Déli-sark térképén. A szovjet expedíció földrajztudósai éppen ezért arra készülődtek, hogy ezekgt^ lehetőleg eltüntessék. A . légi fényképezés ■ segítségével akartak pontos térképet készíte­ni a korábban még ismeretlen területekről. Miha.il; Szomov, az expedíció vezetője így határozta meg a szovjet tudósok célját; — Kutatóink a Déli-sarkvidé­ken és a közeli tengereken je­lentős számú észlelésre, megfigye­lésre készültek fel. A tudósok számára a Földnek ez á része rendkívül fontos tevékenységi te­rület. Itt csaknem a jégkorszakba juthatnak vissza, abba az idő­szakba, amely sok százezer esz­tendővel 'ezelőtt; zajlött le és, gmelynek nyomait itt-ott még napjainkban is megtalálhatjuk ... Nagy az érdeklődés a kutatások iránt. I A Déli-sarkvidék óriási mennyiségű. hideg levegőt áraszt, a Föld egész légkörének kerin­gését befolyásolja. Az erre- a kér­désre, témakörre vonatkozó ada­tok' megszerzése, valamint min­dennek á tudományos magyará­zata a déli-sarkv . í egyik legfontosabb '•célkitűzése. Ez szoros összefüggésben áll a mindenpapi élettel, mert minden bizonnyal megkönnyíti affijj időjá­rásjelentések készítését... Az „Ob” jégtörő fedélzetén ér­kezett a Déli-sarkvidékre V. Zsi- vago földrajzkutató és P. Liszi- cin geológus is, ők így nyilat- - koztak élményeikről: — Csodálatos színűre festette a jég világát a Nap. Aranyszí- nűek voltak a hatalmas hegyek. A fjordokban zöldesszínű árnya­kat láttunk. A vékonyabb jégfa­lak kékes fényben csillogtak. Napszemüveg kellett» egyébként nem tudtuk volna elviselni a kápráztató fényözönt. Már a ha­jóról láttunk kőgörgetegeket, ame­lyek tudományos szempontból felbecsülhetetlen értéket képvi­seltek. Amikor partra szálltunk, azonnal közelebbről megvizsgál­tuk ezeket. Gránitot, homokkö­vet és palát találtunk. A törme­lékek az Északi-sarkvidék kö­zépső ■ vidékéről jutottak ide, úgy, hogy a mozgó jég szállí­totta ide őket . a Davis-tenger partjára. Miután a kellő előké­születek megtörténtek és biztosí­tottuk az expedíció utánpótlását, megkezdődött a kutatómunka. Hajónk ekkor újra felszedte a horgonyt és újra kifutott a ten­gerré. Rendszeresen mértük a viz mélységét, valamint a lenti áramlatok sebességét és irányát. Nagy mélységből tengervizet hoztak' fel műszereink. Kíván­csiak voltunk, hogy mennyi sót és oxigént .tartalmaz.. Speciális berendezéseink lehetővé tették •azt is. hogy á tenger fenekéről talajmintákat emeljünk ki. Mindez azonban sok techni­kai nehézséget jelentett és a gyakorlati, megoldás nehéz fel­adata elé állította az Ob jég­törő matrózait, valamint a fedél- • zelén tartózkodó tudósokat. Fo­kozta az expedíció tagjainak fe­lelősségét az, hogy hasonló jel­legű kutatásokat az Egyesült Ál­lamok szakemberei is végeztek. Verseny , alakult ki, hogy ki ér el fontosabh tudományos ered­ményekét.. Az amerikaiak négy- méteres talajmintákat emeltek ki a tengerfenékről. Á szovjet tu­dósok apra készültek, hogy ezt túlszárnyalják. Egy különlegesen hideg éjsza­kán, amikor vastag jégréteg kép­ződött az „Ob” fedélzetén, meg­kezdték a csőrendszer összeszere­lését. A zord időjárás csak meg­magát nehezítette, de megakadályozni nem tudta a munkát. A legvé­géire egy fúró keíült, amely a tengerfenéken is nagy erőt tu­dott kifejteni. Erre a mérésre nem kerülhetett volna sor, ha a szovjet ipar nem tudta volna elő-, állítani az óceánográfiai kutatók kívánsága szerinti berendezése­ket. * — Leereszteni? — hangzott a parancs és az új talajmintavevő vége lassan elmerült a Davis- tenger hullámaiban. Óvatosságot , igényelt ez a művelet. Egy gyors \ mozdulat esetén a csőrendszer széteshetett volna, mert különben is egyre több súllyal „nehezedett rá .az óriási mennyiségű tengervíz. Hosszú órák teltek el. Az em­berek a hideg miatt félóránként váltották egymást a fedélzeten, ahonnan a leeresztés és a kieme­lés bonyolult manővereit' végez­ték. Csend volt. csak a csörlő motorjának jókedvű zümmögése hallattszott. A talajmintát ki­emelő műveletet irányító tudós " egyre izgatottábban figyelte a számlálóberendezés jelzéseit. Szájról szájra járt a" fedélzeten: — Már ^500 méter mélyen va­gyunk. 2600 .. | 2700 .. ­, Senki sem aludt a Hajón ezek­ben az órákban. Mindenki nyo­mon kíséri«, hogyan merül egy­re mélyebbre a csőrendszer vé­gére felerősített fúrófej. 3000 mé­tert mutatott a . számlálóberen­dezés, amikor a műszerek jelez­ték; itt; a tengerfenék. Ez volt a kritikus pillanat.. Az „Ob" fedélzetéről kellett utasítást, adni a fúrónak, hogy hatoljon be a talajba. Mindaddig, amíg a csörlő fel nem húzta a minthve- vö-készülék végét, nem lehetett tudni, legfeljebb" csak | sejteni, milyen mértékben sikerült"a bo­nyolult feladat megoldása. A ki­emelés még több izgalmat váltott ki, mint a leeresztés. Mindenki ott állt a fedélzeten, amikor végre- a tudósok és a matrózok újra megpillantották a talajmintavevő berendezést. Most derült ki, hogy sikerül-e meg-1 előzni az amerikaiakat. Eddig az Egyesült Államok kutatócsoport­jai négyméteres talajmintát tud­tak fölhozni a tengerfenékről. — Hurrá, hurrá! — zengett a diadalmas kiáltozás a hajón, ami­kor az „Ob" fedélzetén lemérték a talajmintát. Tizennégy és fél métert mutatott a mérőszalag. A szovjet tudósok tehát alaposan megelőzték az amerikaiakat! A tudományos jelentősége az, hogy minél mélyebbre' tudnak a fúrók behatolni a tengerfenék talajá­ba, annál többet tudhat meg az ember a tenger kialakulásáról. Erről a fontos kutatási témáról így vélekedett P. Liszicin geoló­gus ' — Expedíción': indulása előtt -az Antarktisz . ili tengerről viszonylag kev's ai.tt állt a tu­domány rendelkezésére. A part melletti üledékben sok-olyan le­letet találtunk, amelyek a. jég­hegyek olvadása révén jöttek lét­re. Sikerüli;a felszínre hozni grá­nit és paladarabokat is. valamint <\'4_ üvegszivacsok tűit. Hajónk nemcsak az Antarktisz partján, hanem messzebb,- így az Indiai- óceánban is vett talajmintákat, 30 és 5500 méter közötti mélysé­gekben. 120. állomáson eresztettük le a bonyolult csőrendszert és a különleges fúrót. A tenger vizét, viszont 1500 alkalommal vizsgál­juk meg.. Ä kutatások összege- ' zése, feldolgozása a moszkvai és a leningrádi ■ tudományos inté­zetekben történik. Mindez majd az egész emberiség közkincsévé válik és hirdetni fogja az egész világon a szovjet tudomány di­csőséget. (Folytatjuk.) 1974. szeptember 27. • PETŐFI NÉPE ÁMOKFUTÁS Fazekas Lajos, aki Kecskeméten nevelkedett és itt töltötte diák­éveit, elkészítette második játékfilmjét. Ámokfutás címmel. A mű­höz Kertész Ákos írt forgatókönyvet. A történet egy 48 óráig tartó szerelemről, két keserű ember találkozásáról és elválásáról szól. A főbb szerepeket Gyöngyöfsy Katalin, Huszti Péter, Darvas Iván, Máriáss Melinda és Patkós Irma játssza. A filmet Koltai Lajos fényképezte, a zenét Vukán György szerezte. ÚTTÖRŐÉLET Ezekben a napokban, hetekben tartják szerte a megyében a csapat-úttörőparlamenteket. A nagyszabású eseményre, a Szege­den sorrakerülö országos űttö- róoarlamentre mn(st ..Választják ki azokafeag^áteauB^^kkiki^áJd; benneteket képviselnek. Öröm­mel vennénk, ha ezekről az ese­ményekről is folyamatosan tájé­koztatnátok az Úttörőéletet. * * * Kisdobos-tudósítóink levelei­ből közlüpk most részleteket, mi­vel felhívásunkra elsőként je­lentkeztek. A kecskeméti Tóth László úttörőcsapat Szilágyi Er­zsébet rajának őrsvezetői Gye- nes Rózsa és K. Tóth Olga a Tőserdőben tartott raigyülésröl így számolnak be; „vasárnap reg­gel a Tőserdőben reggeliztünk, majd felfedező útra indultunk. Először a hősöknek állított em­lékművet csodáltuk meg, majd egy jóízű forrásból ittunk. Egy szép tisztáson tartottuk meg a kisdobosfoglalkozást. amelyen a tisztségviselőket is megválasztot­tuk. Énekszóval vonultunk ebé­delni. Később tábortüzet gyújtot­tak a felnőttek, mi pedig ját­szottunk. Szeretnénk máskor is elmenni ilven kirándulásra.” * * Bajáról. Jelkv András úttörő- csapatból Fodor Zita és Nagy Tünde jelentkezett tudósítónak. Első levelükben arról számolnak be. hogy készülnek a csapatzász­ló ünnepére és a fegyveres erők napjára. Az első eseményre szep­tember 28-án a bajai parkerdő­ben kerül sor. Az ekkor_ tartott harci játék sikerét sorkatonák is segítik majd. Ok gondoskodnak a ''áromezer úttörő ebédjéről is, babgulyást főznek részükre! Va­sárnap újabb nagyszerű ese­ményre kerül sor a Béke téren: felavatják a Zeleszkó Benjámin Úttörő Honvédelmi Zászlóaljat. Fogadalmat tesznek á lövész-, a munkásőr-, a közlekedésren,- dész-. a rádiótávírász-. és az íjász­szakaszok tagjai. Ekkor kapják meg a Zalka Máté KlSZ-alapszer- vezet ajándékát, a csapat zászló­ját Is. Erre az eseménvre a paj­tások a megve minden úttörőjét szívesen látják, ha osztozni akar­nak örömükben • * * • Nagyszerű táborozásokon vet­tek részt a "kecskeméti Gzollner- j téri iskola úttörői Marosi Ilona Szimferopolban járt. A táborozás­ról így ír: „20 napos üdülésünk alkalmával bejártuk az egész Krím-félszigetet, . megismertük Szimferopol nevezetességeit is. HTärnm alkalommal ürvnenségen Antlélteytáriltymec a sSttpt hő­sökről”. A búcsúzás nagyon ne­héz volt Ilonkáéknak. Azóta is szorgalmasan leveleznek az üdü­lés alkalmával szerzett barátaik­kal. Sánta Rózsa Zánkán, a ki­váló úttörők táborában üdült. A repülőmodellezők munkájában vett részt. Naponta 3—4 órás fog­lalkozásokat tartottak. Természe­tesen soka# kirándultak, ismer­kedtek a Balaton környékével. Rózsát Oláh Gvula követte Zán­kán. A Nemzetközi Úttörőtábor egyik lakója volt. A nyelvi ne­hézségeket hamar legyőzték, nagy­szerű kirándulásokon vettek részt. Gyula így zárja beszá­molóját: az idő nagyon-nagyon hamar eltelt... A csapatból Sár­közi Kati edzőtáborban volt, •Gvenesdiáson. A napi edzések után jutott idejük játékra, szó­rakozásra is; Kati legszebb él­ménye a szigligeti kirándulás volt.— felmentek a várba is, megcsodálták a kilátást. • „öreg úttörötudósítót köszön­tünk Hájagos Marika személyé­ben. aki már esztendők óta szor­galmasan küldi ügyes beszámo­lóit Lakitelekről. Marika is Zán­kán volt az elmúlt nváron. Mint írja a tábor fennállásában elő­ször úttöröparlamentet tartottak búcsúzásuk előtt. A sok 'szép és izgalmas program mellett ezzel elérték, hogv az utánuk követ­kező csoportnak kevesebb tech­nikai problémával kellett meg­küzdeni. Rejtvényfejtőknek A bűvös négyzet megfejtői kö­zül könyvjutalmat nyertek: Czö- vek Zsuzsanna Dunapataj; Pap Erzsébet Kiskunfélegyházái Maz- zeo Mária Lakitelek: Bárdi Pál Kecskemét: Malomsoki Mária Dunapataj. A rejtvény helyes megfejtése­31 40 49 2 11 20 29 39 48 8 10 19 28 30 47 7 9 18 27 36 38 6 15 17 26 35 37 46 14 16' 25 34 43 45 5 22 24 33 42 44 ' 4 13 23 32 41 50 3 12 21 A jövő héten kisdobosok szá­mára közlünk érdekes' rejtvényt. Selmeci Katalin Vidám történetek — telefonhívásra Az Egyesült Államokban pél­dátlan sikerű telefonszolgáltatást vezették be. A „Dail a joke" te­lefonszámát bárki felhívhatja, aki szükségét érzi annak, hogy a ne­ves komikus, Phylis Diller elő­adásában vidám történeteket hall­gasson. Az új szolgáltatás bevezetése óta a New York-i telefontársa­ság 6 millió hívást jegyzett fel. Az április elején indított szol­gáltatás első napján 250 000. ér­deklődő volt. A hónap végére a hívások száma elérte a 3 millió 300 ezret. A 30 perces műsort az egyik legnagyobb amerikai kabarészak­értő állítja össze és rendezi. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents