Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-04 / 206. szám

í ® PETŐFI NÉPE t 1974. szeptember i, Korunk és a tudományos-technikai fejlődés Az egyének megváltozott helyzete Századunkban alapvető vál­tozás történt az egyen és a tár­sadalmi környezetenea viszonyá­ban. Korábban még nemzedékek élhettek azonos, vagy nagyon hasonló körülmények között. Ugyanaz a mesterségbeli tudás szállt apáról-liura. A jövő nem követelt különösebb változást, mintegy természetszerűleg kö­vetkezett a múltból. A hagyomá­nyok és szokások, az emölcsi- maga tartás Deli elvárások nemze­dékeken Keresztül változatlannak és megdönthetetlennek tűntek. Az utolsó száz év azonban az életvitelnek ezt a folyamatossá­isg> ni> es közgazaasz irja: „A mai vuag eppoiy mértekben kü- loimuiik anoi u világtól, amely­ben születtem, mint amaz kuion- bo/oit Junus uaesaretoi el szuDjeaiiv uenyomas vaioszinu túlzásán komoly tényezők lal­szanak alatamasztam. Ha az emDen. történelem utolso nü ezer évét 800 egyeni éleuariamra oszt­juk — egy élettartamot t>2 évnek véve — 050-nek az ideje meg u barlangkorszakra esik. Csak az utolsó 70 esetében vált lehetsé­gessé az írásbeli kapcsolatte­remtés, míg az utolsó hatDan jut­hatott szeieseDb tömegek számá­ra is hozzálérhetóvé a nyomta­tott szó. Alig kétszázötven éve tudjuk mérni tetszőleges pontos­sággal az időt, s csak az utolsó két élettartam alatt vált lehet­ségessé az elektromos motor ál­talános használata. S végül: ma­napság használt anyagi javaink túlnyomó többségét a jelen idő­szakban, a 800. élettartam idő­szakában fejlesztettük ki. Eszköztárunk és tudásunk gyorsuló gyarapodása nem hagy­ta változatlanul a társadalom te­Marx már a múlt században világosan látta, hogy a gépi nagy­ipar kialakulásával új folyamat veszi kezdetét, a tudomány köz­vetlen teremelőerővé válásának a folyamata. Korábban a terme­lés technikai fejlődése és az el­méleti, tudományos munka csak véletlenszerűen kapcsolódott egy­máshoz. Napjainkra azonban szoros, intézményes-szervezeti viszony alakult ki a keltő kö­zött. Egyrészt a tudományos ku­tatás párosul a technikai hasz­nosítással és a gazdasági ki­használtsággal, másrészt viszont maguk a technikai-technológiai tapasztalatok is visszaáramlanak és feldolgozást nyernek a tudo­mányos kutatás területén. A ha­tározott célkitűzésekkel, s egyre gát — és éppen ezért természet (ességét — alaposan megváltoz­tatta. Ma nemcsak hogy a fiú nem lolytathatja változatlanul apja mesterséget, de még az idö- seDb generáció tagjainak is egy­re gyakrabban kell átképezniük magukat. A teleslegesse váló szakmakkal és munkamodokkai szemben csak így tarthatjuk meg egyszer mar kivivőit nei> uket a társadalmi munkamegosztás változó rendszerében. Az iskola előtt pedig mar eleve az a fel­adat all, nogy messzemenően szá­moljon ezekkel a változásokkal; vékenységi keretét és szerkezetét sem. a mezogazdasag, amely korábban meg a civilizáció oá­zisa voii, rOKOzaiusan elveszíti vezcio szerepet az egyes nemzel- gazuasagokodii. ívia mar tucatra lenem diuniian az országoknak a szama, uilor • íiiczogaZuasag a gazuasaguag aktív népességnek keveseDu mint la szazaiéival rog- lalkoztatja. az ugyesult Álla­mokban ez az arány alig haladja tűi az a százalékot, (ivri jelen­leg Z4 szazaiek körül tanunk.) Mi toDo: mig korábban ez a csökkenés az ipari íogialkozta- totisag novekeoeset eredményez­te, ma a legiejiettebb országok­ban mar uj tendencia érvénye­sül. Az ipari foglalkoztatottságot meghalauo ménekben no a szol­gáltatások területen roglaikozia-. toltak szama. (Aranyuk az Egye­sült Államokban mar meghalad­ja a 6U százalékot.) Ez a növeke­dés mindenekelőtt annak kö­szönhető, nogy egyre nagyoDb aranyokat ölt a tudományos ku­tatásban, az oktatásban es az egészségügy területen dolgozok szama. nagyobb és koncentráltabb inté­zetekben folytatott kutatói mun­ka tehát tudatosan vállalja ma­gára a technika és tethnológia fejlesztésének feladatát. Ennek következménye, hogy ma már egészen leszűkült az az időrés, amely egy-egy elméleti felfede­zés és ennek technikai haszno­sítása között' található, i i i Tudósok»! szakemberek és ku­tatók milliói,, működte tik ma azt a tudományos gépezetet, amely a tudományos-technikai fejlődés belső logikájából eredően min­den elért szintet csupán átmene­tinek tekint egy még magasabb szint felé. E gépezet bővülésével, a termelés tudományos alapokra helyezésével egyre nagyobb mér­tékben van szükség képzett, a termelési folyamatokat áttekin­teni és ellenőrizni képes munka­erőre. Ugyanakkor az is vilá­gossá válik, hogy a folyamat di­namikája, a fejlődés lehetséges üteme nagymértékben függ a munkaerő kezdeményező kedvé­től és aktivitásától. Az ember ezzel az iparosítási korszak to­vábbi tendenciájával szemben a termelés döntő fontosságú ele­mévé válik. Azonban az elmon­dottakból világos, hogy a terme­lési tényezők közül döntővé váló emberi munkaerő korántsem azo­nos a korábbi korszakok munka­erejével. Szakképzettségében nagy teret foglalnak el a tudo­mányos elemek.' Értékek és célok A tudomány és a technika esz­köz az ember kezében, hogy jö­vőjét messze a múltat meghala­dó színvonalon formálja és ala­kítsa. Korántsem az a rossz szellem tehát, amely — kijutván a palackból — uralja a világot. Ugyanakkor Hirosima és Naga­saki példája figyelmeztet, hogy a tudomány vívmányait nem csu­pán az emberiség javára lehet felhasználni. Ez azonban nem a technika ellen szól, inkább arra figyelmeztet, hogy az említeti gépezet életre hívása és működ­tetése elsőként a tőkés áruter­melés belső követelményei alap­ján történt meg, s részben még ma is ennek a rendszernek a szolgálatában áll. ÍSzért azután a tudomány és a technika na­gyon is racionális és értelmes vi­lágát állandóan körüllengi egy­fajta képtelenség, valamiféle ir­racionalitás. Persze, ott, ahol az emberiség legnagyobb \ vívmá­nyai szembe kerülnek az alapve­tő emberi értékekkel, a széles tömegek érdekeivel — ez a han­gulat szükségszerűen fellép. De éppen ez az ellentmondás cáfolja azt a polgári nézetet, hogy a tudományos-technikai forradalom idejétmúlttá teszi a marxizmus és a szocializmus kérdését.. Valójában ezek az esz­mék a nagyhorderejű változások révén új, korszerű tartalommal telítődnek. Azt a világot jelen­tik, amelyben az emberiség vív­mányai ténylegesen a társada­lom egyéneinek a szolgálatában állanak, amelyben megtörténik ezeknek az „emberi lényegi erőknek” (Marx) ,oz. értelmes és teljesr- emberi. élgt i követelménye szerinti működtetése. Ekkori min­denki számára megmutatkozik majd, hogy a technika és a tu­domány „rettenete” , egy olyan világ és társadalomi rend ret­tenete volt, amelyből éppen ezek az egyetemes emberi célkitűzé­sek hiányoztak. H. I. A változáson gyorsuló és átjogó jellege A gyorsuló fejlődés tudományos-technikai forrásai Izzó hangulat a hutőházban Csatlakoztak a XI. pártkong­resszus és hazánk felszabadulá­sán^. 30. évfordulója tiszteleté­re indult munkaversenyhez a Ba­jai Hűtőház dolgozói is. A terme­lési tanácskozások hangulata jól jellemzi a dolgozók munkaked­vét. a munkaverseny iránti ér­deklődését. hiszen nemcsak java­solnak. hanem ha kell. bírálatot is gyakorolnak. A gyár folyosóin a falakon grafikonok, ábrák mu­tatják. milyen ütemben teljesül­nek a vállalások- Ennek nyomán pedig a brigádok között versengés alakult ki a feladatok túlteljesí­tésére. A gyár vezetői és brigád­jai pedig megállapodást kötöttek, amelynek keretében a dolgozók vállalásaikat, a vezetők a kitűzött jutalmak összegét rögzítették. Az egymással vetélkedő brigá­dok szép sikereket érnek el vál­lalásaik teljesítésében. Az úgyne­vezett „mirelit” brigádok a gyors- fagyasztott szilvából száz, ősziba­rackból százhúsz, zöldborsóból száznegyven, parajból kétszázöt­ven. tengeriből kétszáz, paradi­csompaprikából pedig száz tonná­val több fagyasztást vállaltak a tervezettnél. Parajból a 250 tonna többlet elkészült. Zöldborsóból a vállalt 300 tonna helyett ezer ton­nát teljesítettek. A többi termék az idény lezárása után lesz érté­kelhető. A brigádok célkitűzései között szerepel az is. hogy az első osztályú áruk aránya a tavalyi­hoz mérten három százalékkal magasabb lesz. Ezt a vállalást a múlt hónap végéig 25,2 százalék­ra teljesítették túl. Hozzá kell még mindehhez tenni, hogy a többlettermelés 75 százaléka a termelékenység növekedéséből származik. A hűtőraktáriak felajánlása az volt, hogy a tárolt mennyiség át­lagértéke az előző évhez képest 3 százalékkal több lesz. Ezt július végén 13.2 százalékkal már túl is teljesítették. Emellett a hűtőrak­táriak azt is vállalták, hogy az idén 850 tonnával töobet raknak be a tókés országokba induló ex- portvagonokba. Ebből 50 tonnát már a teljesítés oldalra írhatnak, illetve könyvelhetnek el. A jégtermelés növelése sajnos, nem a vállalások arányában sike­rült, mert a nyár jó részében hű­vös időjárás uralkodott, s emiatt nem volt meg a tervezett keres­let. Egy sikert azonban még­is értek el a hűtőraktárban. A rakodólap-elhasználódás mértékét a felére akarták csökkenteni. Vál­lalásuk teljesítése várakozáson fe­lül sikerült, a tavalyi 52 ezer fo­rintos elhasználódással szemben, ugyanis az idén még egyetleh ra­kodólapot sem kellett kiselejtezni. Sőt a targoncajavítás anyagkölt­ségét is a tervezett 3 százalék he­lyett 17 százalékkal csökkentet­ték A vízműnél dolgozók vállalták, hogy csúcsidőben — június, jú­lius hónapot kivéve — nem kap­csolják be a búvár szivattyút, s így jelentős költségcsökkentést érnek el. Felajánlották azt is a gépháziak, hogy az évi ammónia­felhasználást 10 százalékkal csök­kentik. Az utóbbi vállalások ér­tékelése azonban csak éves szin­ten lehetséges. A Saldó- és a Móra-brigád ad­minisztratív munkát végez. A. nyomtatvány- és irodaszer-meg­takarítást az elfekvő készletek feltárását, értékesítését tűzték cé­lul. Felajánlásukat még nem le­het. értékelni, azt azonban igen, hogy sikeresen végzik a verseny értékelését és készítik az azt áb­rázoló, tájékoztató grafikonokat, táblákat. Remélhetően a hűtőházi kollektíva sikerrel teljesíti válla­lásait, s az év végéig elért ered­ményeivel újabb élüzem kitün-. tetést szerez a kongresszusi ver­senyben. K. J. Ezeréves óriási arcsát (Junipe- rus zeravschanica) csodálnak Üzbegisztán Tim nevű települé­sén. A Timben viruló gigantikus fa nemcsak Üzbegisztán, hanem va­lamennyi közép-ázsiai köztársa­ság legöregebb borókafája. El az ókori emlékeiről híres Buhará- ban néhány 350 éves selyemfa (Morus alba), Száj rob ~ faluban pedig fennmaradt egy 800 éves platán is. Üzbegisztán vadon élő flórájá­ban több mint 400 fajta fát és bokrot tartanak nyilván. Sok kö­zülük — a keleti platán, a mezei szil, selyemfák, arcsák — ma­tuzsálem korú. Botanikusok sze­rint ezek a fák több száz évesek. Üzbegisztán természetvédelmi társasága már évek óta felkutatja és nyilvántartja a fa-matuzsále­meket és a köztársaság növényvi­lágának más értékes képviselőit. Az egyedülálló és értékes nö­vényzet megőrzése érdekében ál­lami rezervátumokat, védett te­rületeket létesítenek. ‘(APN—KS) CSAKNEM ÖTMILLIÓ FORINTTAL NAGYOBB ÉRTÉK Kunbaj aiak a kongresszusi munkaversenyben Az átlagosan 1200 dolgozót fog­lalkoztató Kunbajai Állami Gaz­daságban 26 brigád 850 tagja vesz részt a kongresszusi munka­versenyben. Vállalásaik teljesíté. se teszi lehetővé a zökkenőmen­tes munkát, ami nem kis dolog egy évente 171 millió forint ér­téket előállító üzemben. A dol­gozók felajánlotta megtakarítás, illetve terméktöbblet mintegy 4,9 millió forintot tesz ki. Emel­lett patronálják a környékbeli községek iskoláit, óvodáit, segí­tik egymást a lakásépítésben, parkosítják a 'brigádközponto­kat. Az elmúlt esztendei jó mun­káért aranykoszorús jelvényt kapott a gazdaság Vasas 60 ne­vet viselő, hetvenegy tagú szo­cialista brigádja. A felszabadu­lási évforduló és a pártkong­resszus tiszteletére indított moz­galomban — mint azt Nyári Jó­zsef művezető, az MSZMP' hár­mas számú alapszervezetének tit­kára elmondotta — alaposan ki­veszik részüket. Ismét be akar­ják bizonyítani, hogy méltók a tavasszal kapott elismerésre. Az első félévben időre befe­jezték az erő- és munkagépek javítását, felkészültek a növény- védelemre, ami a szeszélyes idő­járást- figyelembe véve egyálta­lán nem volt könnyű. Alig vé­geztek mindezzel, amikor már a szőlőbetakarító és -feldolgozó gé­pek üzemképessé tételére kellett koncentrálni erejüket és tudásu­kat. Maguk készítettek 20 darab, egyenként 4 köbméter befogadó- képességű szőlőszállító tartályt, amelyeknek hasznosságáról a ta­valyi szüretkor győződtek meg. Alkalmazásuk lehetővé teszi a szedéssel összehangolt szállítást, s ily módon folyamatosan mű­ködhetnek a feldolgozógépek. Közben — a javításokkal egy- időben — kellett felállítaniuk egy hűsítő italt palackozó gépsort. A jól megszervezett munkának kö­szönhető, hogy már szállítják is Kunbajáról a Traubisodát. A felsoroltak csak a munka nagvjál jelentik, emellett természetesen a gazdaság egész területén vé­gezték a javításokat, karbantar­• A Vasas 60 brigádnak is köszönhető, hogy a palackozóban zavartalan a munka. • Nemrégiben helyezték üzembe az üdítőital-töltő gépsort: szállításra vár a Traubisoda. (Tóth Sándor felvételei.) tásokat. Sokszor okozott nehézsé­get az akadozó alkatrészellátás, most is keresik az utat, miként lehetne a D—4400-as erőgéphez megszerezni a hiányzó szabadon- futó fogaskereket. Erre a gépre is szükség lenne a szüretkor. A társadalmi munka végzésé­ben sem maradnak le, szabad szombatjaikon az óvodák, böl­csődék építésénél, tatarozásánál segédkeznek, akár a gazdaság többi dolgozója. Szakítanak időt a szórakozásra, sportolásra is. Egymással való törődésük ugyan­csak példamutató, nemrégiben búcsúztatták el egyik nyugdíjba vonuló társukat. . >D. É. Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank A Kubai Köztársaságot felvet­ték a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank tagjai kö­zé. így a latin-amerikai ország a KGST-tagországok közös bankjá­nak kilencedik tagja lett. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak népgaz­dasága viharos gyorsasággal fej­lődik. A KGST fennállásának 25 éve alatt a földünk összlakosságá­nak 10 százalékát képviselő tag­országok részesedése a világ ipari termelésében csaknem kétszeresé­re növekedett, jelenleg több mint 33 százalékot tesz ki — ez a közös piaci országok ipari termelésének körülbelül kétszerese. A Nemzetközi • Gazdasági Együttműködési Bank tíz évvel ezelőtt kezdte meg működését. Létrehozásának előfeltétele volta KGST-tagországok gazdasági fej­lettségének magas színvonala, sokoldalú kapcsolataik, s minde­nek előtt külkereskedelmük állan­dó szélesedése és erősödése. Meg­alakításával egyidejűleg megte­remtették a sokoldalú elszámolási rendszert és a közös szocialista valutát — a transzferábilis rubelt, amely a nemzetközi pénz minden jellegzetes tulajdonságával ren­delkezik. A szocialista gazdasági in­tegráció, valamint a tagor­szágok és más államok közötti együttműködés fejlő­désének mértékében fokozódik a kollektív szocialista valuta szere­pe is. A transzferábilis rubel ak­tív félhasználása az elszámolá­sokban lehetővé teszi, hogy olyan helyet foglaljon el a hasonló el­számolási valuták között, amelv megfelel a KGST-tagországok vi­lággazdasági jelentőségének. A korábban iparilag kevésbé fejlett KGST-tagországok ipari növekedése olyan nagy mértékű, hogy biztosítja eltérő gazdasági színvonaluk fokozatos közeledé­sét és kiegyenlítődését. A NGEB létrehozása ösztönözte a szocialis­ta gazdasági integráció fejleszté­sét és elmélyítését, ez pedig lehe­tővé teszi a külkereskedelem szé­lesítését és az árustruktúra javi- - tását. A feldolgozó iparban, s min­denekelőtt a gépgyártásban meg­valósított specializáció és koope-. ráció eredményeként állandóan fokozódik a késztermékek, köztük a gépek, berendezések, közszük­ségleti iparcikkek részesedése az exportban. A külkereskedelem hatékonysá­gának további fokozását elősegíti a szállítás tökéletesítése, elsősor­ban a közös konténérszállítási rendszer megteremtése. Emellett igen nagy jelentősége van a cső- vezetékes szállításnak; egyre nö­vekvő szerepet tölt be a „Barát­ság” kőolajvezeték, amelyen ke­resztül Magyarországra, az NDK- ba, Lengyelországba és Csehszlo­vákiába jut el a szovjet kőolaj. A nyers- és alapanyagbázis szélesít tésében jelentős a most épülő, „Északi fény” elnevezésű gázve­zetékrendszer, amely a Szovjet­unió északi körzeteit köti össze a KGST-tagországokkal. A két- és "többoldalú áruszállP tási megállapodások elszámolásai a Nemzetközi Gazdasági Együtt-* működési Bankon keresztül bo­nyolódnak le. Fennállásának 10 éve alatt az elszámolások volume­ne több mint kétszeresére; 22,9 milliárd transzferábilis rubelre növekedett. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába 1972-ben belépett a Kubai Köztársaság — az ameri­kai kontinens első szocialista ál­lama. Kuba kapcsolatai a KGST többi tagországával azóta még jobban elmélyültek és kibővültek. Felvétele a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankba — újabb lépés a szocialista gazdasági vi­lágrendszer megszilárdításának útján. (BUDAPRESS— APN) 1 KORSZERŰEN! IDŐT, MUNKÁT, PÉNZT TAKARÍT MEG, HA B 30-as blokktéglát vásárol Egy B 30-as blokk 3,9 kisméretű tégla. 1974. szeptember 30-ig Wf engedménnyel VÁSÁROLHATJA MEG AZ Alföldi vállalat telepén 3989 i ) &

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents