Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-26 / 225. szám

1974. szeptember 26. • PETŐFI NÉPE 9 5 Űj könyvek Túl a megyehatáron A Kossuth Könyvkiadó újdon­ságai között szerepel A nemzet-1 közi munkásmozgalom története 1830—1945 című nagy jelentőségű , összefoglaló mű amely a magyar, országi munkásmozgalom kezde- «' leitől ad áttekintést gpnak kiala­kulásáról, megerősödéséről, győ,- zelmeiről és kudarcairól, egé­szen a felszabadulás évéig. Fon­tos' közgazdasági könyvet is meg- . jelentetett a kiadó. Csikós-Nagy Béla: Szocialista árelmélet és ár­politika című tanúlmányköteteit. Nemcsak párt/nun’fásokra, ha­nem a politikai kérdések iránt érdeklődők szélesebb körének is szól Oszin Csórni i: A német tra­gédia című könyve. Ez Kari Liebknecht élete, működése fona­lán végigvezetve mutatja be hi­telesen a német imperializmus kialakulását. A Módszertani ta­nulmányok sorozatban látott napvilágot Mónus Antal: Azírá-1 sós agitáció helve, szerepe, funk­ciója a 'tömegpolitikai munkában című füzet Az Európa Könyvkiadó a Mo­dern Könvvtár sorozatban jelen­tette meg Bernadette Devlin: A lelkem, ára című rendkívül érde­kes írását, cgnelv a bátor kiállá- sával világhírnévre szert tett fi­atal képviselőnő visszaemlékezé­seit. élete alakulásának fontos lói 'iulópontiait tar'aimazzu.. Ugyancsak e népszerű sorozatban*: látott napvilágot egy mai. arab-: elbeszéléseket tartalmazó kis kö­tet. Wad Hámid pálmája cím­mel. A könyvesboltok!«, került Karel Capek három színmüve is. A könvv a neves cseh író R. U. R„ A” fehér kör és Az anya című darabjait tartalmazza. A pozso-. nyi Madách Kiadóval közösen jelentette meg — a magyar— csehszlovák közös kiadási prog­ram keretében — az Európa Ki­adó Andrej Plávka Sóvárgó sze­relmes című regényes önéletraj­zát. A Közgazdasági és Jogi Könyv­kiadó újdonságai között széle­sebb körű érdeklődésre tarthat számot A számítógép és alkal­mazása című most induló soro­zat első kötete, amelyet Tóth Im­re Zoltán és Stábéi Ottó írt, A számítógép és az ember címmel.; Különösen vállalati szakemberek érdeklődését keltheti fel Baczoni Zoltán—Isépv István—Uhlyarik György: Árufuvaiozási jog című összefoglaló műve: ez a fuvaro­zással kapcsolatos jogi problé­mákat. tudnivalókat szakszerűen és közérthetőén ismerteti. Meg­jelentette a kiadó Edmond Ma- iinvard: Az ökonometria sta­tisztikai módszerei című köny­vét. A Minerva-könvvek sora is újakkal bővült. Érdekes, sok kép­pel illusztrált riportkönyv látott napvilágot Horváth János, a te­levízió népszerű riportere tollá­ból. Kubai riport címmel. A szí- ne-java sorozat úi kötete Rud- nav János: Élelmiszerek házi kezelése, tárolása című füzete.: Megjelentetett a kiadó egy kifes­tőkönyvet (Vadállatok) és egy verses képeskönyvet , (Butácska Jeromos!) is. Fejlődő könyvtárhálózat Emlékek Népünk kulturális, fejlődése érdekében a X. pártkongresz- szus óta az Ország minden te­rületen. falvakbán és városok­ban számos új közkönyvtárat adtak át rendeltetésének. Ebből az egész társadalmai, átfogó , megmozdulásból me­gyénk igen jó eredményekkel vette ki részét. Az új létesít­ményekről rendszeresen be­számoltunk olvasóinknak. Ez­úttal bemutatunk néhányat az ország más vidékein épült könyvtárakból is. 9 A jobb oldali képen: A Nóg- . rád megyei Hátságon az Asztalos János Művelődési Központban kapott helyet a 13 000 kötetes könyvtár is. 9 Jobbra: a Szabad l'öld „Könyvet a gyengén fel­szerelt iskoláknak" akciója nyomán tízezer kötetes könyvtárat adtak át a téngelici általános iskola kollégiumának. 9 Alatta: Pécsett, 1974-ben mozgókönyvtár — Biblia Busz" — létesült, amely elsősorban a munkás- és bányászlakta peremkerületek lakóit keresi fel. 9 Lenn: Újkígyóson csaknem másfél millió forintos költséggel létesült új községi könyvtár 10 500 kötet könyvvel. (MTI-foto-összeátKtág — KS.) Fordítások világstatisztikája Világszerte állandóan növekszik a fordításban megjelenő könyvek száma. Az „Index Translationum”. a fordításokról kiadott UNESCO- katalógus szerint 1970-ben 65. or­szágban 38 172. 1971-ben viszont már 71 országban 42 900 fordítás látott napvilágot. A ‘világ legolva­sottabb szerzője Lenin (381 for­dítással). A .marxista filozófia klasszikusai közül Marxnak 158, Engelsnek 128 fordítása jeleni meg. A legnépszerűbb regények az ifjúsági irodalom alkotásai kö­zül kerültek ki Az Io légköre Amerikai kutatók megfigyelései sze­rint a Jupiter Io nevű holdjának is van légköre. Ez a légkör a tudósok reltételezésé szerint egy olyan nehéz gázból áll, amely megfagy, mihelyt a hold a Jupiter árnyékába kerüli A napsugarak azonban elég hőt sugá­roznak ahhoz, hogy az lo légköre, amint a hold kikerül a bolygo árnyé­kából. felolvadjon. Jégország megadja magát g Csak néhány hónapig! 1 tartott1 a Fuchs-Hillary. expedíció útja, de tudós tagjai: a geológusok, a meteorológusok és biológusok több esztendeig dolgoztak a Déli-sarkon gyűjtött anyagon, amíg valamennyi mé­rést, ‘ megfigyelést és leletet rend­szereztek. Különösen jelentős munkát vé­geztek az Antarktiszon a szov­jet kutatók. Ezt függetlenül a nemzetiségtől,' minden más tu­dós elismeri. M. Szomov 1956-, ban vezetett expedíciót az örök jég birodalmába, amikor is ' az „Ob” jégtörő hajó sok felszere­lést szállított a fedélzetén. Az el­sődleges cél az volt, hogy meg­felelő helyen megteremtsék azt a fő bázist, ahol elegendő meny- nyiségű élelmiszert és üzemanya­got lehet tárolni. Emellett pedig fel lehet állítani az összerakható házakat, amelyek viszonylagos védelmet nyújtanak a zord idő­járás elleti. • Mint egy jól olajozott gépezet, úgy működött az expedíció me­chanizmusa. Mihail Szomov heli­kopterről figyelte a tájat és ke-. reste azt a pontot, amely alkal­mas a bázis felépítésére. Miköz­ben a hajó parancsnöka készen állt arra, hogy a megadott he­lyen horgonyt vessen. Nagy a felelősség és a kocká­zat A további siker attól függ, hogy az expedíció első számú szálláshelye biztonságos legyen. *Nem lehet messze attól a résztől, gmig a hajó át tudja törni ma­gát az úszó jéghegyek közölt, mert akkor megoldhatatlan fel­adatot jelentene a nagy - mennyi­ségű felszerelés és anyag ‘szállí­tása. Szomov a helikopterről át­tekinti ,a terepet. Nincs sok idő, gyorsan kell döntenie. Most ked­vező az idő, de később vihar jö­het és ez megnehezítheti a part­raszállást. A mozgékony repülő a Davis-tenger fölött körözött. Nem messze az „Igazság Partjától”. Az expedíció vezetője a pilótára né­zett és lefelé mutatott: — Ott, a tenger jj mellett épít­jük fel a bázisunkat — mondta. — Bátor elődünk, Bellingshausen kapitány hajójáról fogjuk elne­vezni, legyen tehát a támaszpon­tunk neve Mirnij. Mihail Szomov kiadta a pa- j ancsot és megkezdődött a kira­kodás nehéz npunkája. Sok száz nélkülözhetetlen eszköz kerül ki a partra. Ezalatt az „Ob” rádió­sa két másik hajóval, közli a bázis pontos helyét. Csak a leg- . szükségesebb holmikat és eszkö­zöket hozták magukkal a kuta­tók, mégis rengeteg ládát, tar­tályt és kannát raknak ki a je­ges partra. Elpre elkészített terv szerint ! valóságos kis város épül fel. Né­hány óra telik csak el és az első összerakható ház- már ott áll a Davis-tenger partján. Azután a második, a harmadik. Egész ház-, sor. Dacolnak a hideggel a sze­relők és csakhamar már műkö­dik vaz áramfejlesztő telep is. Villannyal fűtik majd a házakat. Mindenre gondoltak az expe­díció szervezői. vAz étkező olyan, hogy viszonylag hamar átalakít­ható kultúrteremmé, ahol majd különféle műsorokat rendezhet­nek. Senki sem tétlen, senki sem pa­naszkodik, a feladat izgalma el­felejteti a szokatlan körülménye­ket, a hideget, a fáradtságot. Pa­rancsszavak, utasítások hangza­nak: — Ez lesz a helye a rádióadó­nak ... itt lesz az alkalmi repü­lőtér ... Lassanként kibontakozik a Dé­li-sark első városának képe. Hat hétig tartott a munka, amire az egész bázis felépült. Ekkor kezdődött meg a kutató­munka. A legmodernebb eszkö­zökkel, a technika segítségével. Különleges terepjárók szállítot­ták a kutatókat azon a tájon, ahol valaha kutyaszánok közle­kedtek. Ezeket a járműveket kü­lön erre ä célra szerkesztették. Lánctalpaik biztosították szá­mukra az előrehaladást a rend­kívül nehéz terepen. A súlyuk 35 tonnát nyomott, ennek ellenére viszonylag gyorsan mozogtak. Át­jutottak á jégtorlaszokon és re­pedéseken. Egy ilyen jármű hat erobert vihetett magával, és a bentülőket megóvta a zord éghaj­lattól, így tehát a kutatók gyak­ran viszonylag könnyen haladtak előre. Speciális volt a tudósok ruhája is, amelyet áram fűtött, és egy praktikus műszer mindig a kellő hőmérsékleten tartott. A cipő is eltért a köznapitól. Nemcsak a fagyástól óvta a lábat, hanem le­hetővé tette, hogy az expedíció tagjai csúszkálás és így az esés veszélye nélkül járkálhassanak a Jégep. Gazdag és sokrétű témalervVel érkéz! ek' a szovjet tudósok a Dé- li-sarkra. Néhány izgalmas és az' egész' világot érdeklő és érintő kérdés: Csaknem 2000 méter vastag jégréteg van a Déli-sarkon, ez a természetes hűtőszekrény milyen mértékben befolyásolja az egész Föld hőmérsékletét? Mennyire hűti le mindez bolygónk légkö­rét? Az itteni mérések megköny- nyítik-e a táv-időjárásjóslatok elkészítését? Kevesebbet 'szid- ják-e majd az emberek a mete­orológusokat, ha a Déli-sark vi­szonyainak ismeretében próbál­ják megmondani, hogy milyen idő lesz holnapután? Változik-e a jégfelület nagysága és vastagsá­ga? Valóban olyan szegényes-e az állatvilága? Milyen formája van itt az élet kezdetleges for­májának? Többféle felkészültségű tudós összipüködése kellett az ered­ményes kutatáshoz, de a fősze­repet érthetően a meteorológu­sok játszották. Ök különösen nagyszabású munkatervvel érkez­tek a Déli-sark vidékére. Napjá­ban többször akarták megmérni a légnyomást, a hőmérsékletet, a nedvességtartalmat, valamint a csapadékot. A fizikusokat az érdekelte, hogy a hó hogyan, milyen mér­tékben veri vissza a kozmikus sugarakat. Emellett annak a vizsgálatára is készültek, hogy miért, alakulnak ki a Föld déli felén nagyerejű mágneses viha­rok. (Folytatjuk) 9 A felszabadulás évfordulójá­nak közeledtével mindannyiszor felidéződnek a háborús korszakot átélt emberekben az emlékek. S ezek nem csupán a nagy forduló­pontokhoz. országos dátumokhoz kötődnek, hanem inkább saját szülő- és lakóhelyük, egyéni «lé­tük változásaihoz, igen gyakran fájdalmas és tragikus, s olykor örömteli eseményeihez. Figyeljük csak meg, elég vala­hol elkezdeni ezt a témát, ha a je­lenlevők életkora túl van a negy­vene^ rövidesen mindenki egy­más szavába vágva mesélni kezd valami izgalmas, szívszorongató történetet. Még azoknak is, akik 1944 őszén, 1945 tavaszán csak tíz- tizenkét évesek voltak, eleven, spha sem felejthető emlékeik van­nak ebből az időből. Sokan közü­lük átélték' a bombázások elől óvóhelyekre, pincékbe menekülők vagy az otthonukat kényszerűség­ből elhagyó kitelepítettek sorsát. Félelémmel, feszültségekkel,, só­hajokkal és: reménykedésekkel te­li időszak volt ez Mindenütt akadt távollevő, évek -óta katonai vagy munkaszolgálatot teljesítő családtag, s egyre sokasodott az erőszakka] elhurcoltak száma. A leventeköteles ifjakat hadra fog­ták. a lakosságot lövészárkot ásni vitték, az öregjét fogáthajtásra rendelték. A visszavonuló német hadigépezet elárasztotta az uta­kat. a házakba katonákat szállá­soltak, felélték, elhajtották a jó­szágokat. a katonaszökevényekre tábori csendőrök vadásztak. 9 Az emlékek sokfélék, de vég­ső kicsengésük mindig az. hogy a háborús évek sbk-sok szenvedését szívesen elfelejtené az ember. S Őszinte kívánságunk, hogv az if­jabb nemzedék soha ne éljen át hasonlókat. Különös, hogy mégsem az elfe­lejtés. hanem a tudatos visszaidé- zés korát éljük. Ahogy múlik az idő. úgy lesz a közelmúltból las­san történelem, s ahogy fogynak a szemtanúk, egyre értékesebbé válnak a hajdani epizódok, s ve­teránokká lépnek elő a nemrég ifjúnak számító lanúságtevők, gyárakat indítók, földet osztók. szövetkezeteket alapítók... Az emlékezet mélyéről Jpbányászott személyes élményeink egyre, in­kább kiegészülnek a történelem hiteles,dokumentumértékű tényei- vel. Kezdjük olyan mélységben megismerni ezt a korszakot, aho­gyan szemtanúként nem voltunk képesek. Ha nemrég egy ifjú té­vénéző Végigülte a -Nagy csaták című sorozatot a képernyő előtt, könnyebben formálhatott ítéletet a történtekről, mint az, aki katona- mundérban gyalogolt az ország­úton, vagv szőnyegbombázáskor a sínek mentén hasalt. Ha valaki veszi a fáradságot és a kényei- - mes fotelben elhelyezkedve elol­vassa Ránki György kitűnő köny­vét a második világháború törté­netéről, szinte a legteljesebb ösz- szefüggéseiben ismerheti meg a korszakot. S nem az elfelejtés, ha­nem éppen a többet tudás igénye volt az oka annak, hogv olyan sok fogyott el Zsukov marsall hí­ressé vált emlékirataiból, amely magyarul is megjelent. > © A történelmi dokumentumok és a szemtanúk emlékezései ki­egészítik egymást, a filmekről, könyvekből megismert tények a szavak érzelmekre ható izzásától válnak igazán életszerűvé, telje­sen hitelessé. Ezért van múlhatat­lanul szükség — míg tel’esen a feleöés homályába nem vesznek és van, aki felidézze azokat — a sorsdöntő napok, hetek és hóna­pok helyi eseményeinek feljegy­zésére. írásban és magnetofonsza­lagon való megörökítésére, a még felkutatható fényképek, jegyző­kön' vek. plakátok, korabeli röpla­pok és újságok összegyűjtésére, megőrzésére. A múlt relikviáit, használati tárgyait, eszközeit ösz- szegyűitő és megőrző falumúzeu­mok többségében még nem jutott egy-egy kis sarok vagy falfelület, üveges vitrin a felszabadulás em­lékéinek bemutatására. Pedig ma­holnap már ea is múlt, és feltétle­nül történelem... 9 Az adósság törlesztése még mindig, nem késő. Még köztünk vannak, köztünk élnék az emlé- kezők F. Tóth Pál VENDÉGÜNK VOLT Gyülekeznek az. Univerzum Klub tagjai az Érdekes találkozások közkí­vánatra szervezeti programjára. Ha­marosan a „pálya közepén'* és az ügyelői pultnál szerzett élményéiről kérdezgetik Zsolt István labdarugó- játékvezetői. a Nemzeti -Színház tag­ját. vele beszélgetnek változatos elet- úljáröl. A kezdés elölt a vendég át­futja a triss esti újságot, tudni akar­ván a legfrissebb eseményeket. A tá­jékozottság na la a jó közérzet- egyik feltétele. Neki különben is többét mondanak az újsághírek, mint a leg­több embernek., Személyes emlékek­hez kötődnek a hírügynökségi jelen­tések helyszínei. „Cipruson újabb tárgyalások .. ." és másfél évtized távlatából is nicosiai küldetésére kell gondoljon Nemzetkö­zi mérkőzést vezetett,, szinte üres né- • zölér előtt. Csupán a szolgálaton kí­vüli ENSZ-katonák merészkedtek a le­látókra. A helybeliek provokációktól tartva otthon maradtak. ..Sajnos, a világ egyik legszebb szigetén a hely­zet változatlan" — mondja szinte han­gosan gondolkodva. Rio de Janeiro, óh az a töméntelen labdazsonglőr a lejtős, napsütötte tengerparton. Bel­gium, ott semnn sem sikerült. Adott az interjú első kérdé­se. — Hol nem járt két évtize­des nemzetközi játékvezetői mű­ködése során? — Ausztráliában: A legtöbb­ször és a legszívesebben Ang­liában. -Tagadhatatlanul rokon­szenves számomra' hogy a mér­kőzésen a futballisták játékkal óhajtották az időt eltölteni. Még legnagyobb ünnepükön, az angol—skóton is eltűrtek. Ottho­nosan mozogtam a Wembley labi­rintusaiban. — Közismert, hogy nem szíve- , sen nvilatkozik lábdarúgásunk időszerű ügyeiről. Mégis kérdez­zük: mit kellene tenni? Kevesen ismerik annvira a nemzetközi él­vonalat. mint Zsolt István. Részt vett. jelen volt a legutóbbi öt; világbajnokságon, válogatott mér­kőzések tucatjait vezette, nagy klubcsapatok mérkőzésén volt „a pálya tartozéka.” — Összehasonlítottuk tavaly más sportágak légjobbjainak ed- zésadagjaitv a focistákéval. Ho­gyan is mondjam: volt némi kü­lönbség. Találja ki. hogy kiknek a javára. Könnvű feladat. A na­pokban láttam, hogy csurog az izzadtság az egyik vivólány ke­zéről. amikor lehúzta a kesztyűt. Észrevette csodálkozó pillantáso­mat, megjegyezte, hogy csak asz- szózott egyet. Nincs igazi kapusunk sem. A modern fociban nagyobb a sze­repük. mint haidanán. A világ­bajnokságon csak olyan csapatok boldogultak, melyeknek a kapusa képes volt mérkőzésenként. két- három csodára. — Pillanatok alatt elkapkod- ­iák ..A Pálya közepén” című visz- szaemiélcezéseit; Meglepő, hogy a szellemes, kitűnő stílusú könyv a Magvető gondozásában jelent meg. — Maguknak is? Nekem is. Vitrav Tamás biztatására írtam le élményeimet! Barátom némi fenn­tartással olvasta az elkészült iro­mányokat ... Csak azért is meg­mutatom! Baráti tanácsra juttat­tam el a kéziratot a Magvető igazgatójához. Azt ígérte, hogy kiadja a lektornak és egy hónap múlva válaszol. Néhány nap múl­va megkötöttük a szerződést és nyolc hónap múltán már a köny_ vesboltokban volt mind az ötven­ezer példány. Először jelentetett meg szépirodalmi kiadó „sport- tárgyú" könyvet. — Sporttevékenységéről a könyv ' révén is sokat tudunk, meg tíz- és százézerek láthatták a stadionokban, a képernyőn. A mostanában Kecskeméten járt művészek a legnagyobb megbe­csüléssel szóltak színházi mun­ka iáról. — Munka? Elapaszthatatlan szenvedély. Képzelje el. hogy es­ténként összegyűl a nézőtéren hat-hétszáz ember. Ahány annyi- léle.. Előtte az egyik a stadionban drukkolt vagy szidta a bírót, a másikat családi bajok gyötrik; öregek és fiatalok, egyetemi ta­nárok meg hiányos iskolai vég­zettségűek. A színház dolga, hogy néhány órára egy közösséget for­máljon belőlük. Higyje el. itt is kapcsolatban vagyok a közönség­gel. csak másként mint a pályán. Itt is kell jó fizikum, csak itt kell igazán. Van úgy. hogy az egyik esté a Bánk bánt ügyelem, más­nap egy nehéz Shakespeare fő­próba. este Moliére. A kedves emberek, a barátok, az élménvek mindenért kárpótol­nak. A Nemzeti Színház életem kiszakíthatatlan darabja. Része­se lehettem a színház háború utáni nagy korszakának. Ügyel­tem Buda felszabadulását követő hetekben. Sohasem felejtem: Törzs Jenő és Csortos Gyula adott műsort. * • Zsolt István az órájára pillant. Mennie kell. várják a fiatalok, akik érdeklődéssel hallgatják másfél órán keresztül egy har­monikus élet tanulságait, válto­zatos fordulatait. A világhírű já­tékvezető. az ország legtapasztal­tabb színházi ügyelője nem mond­ja ki. csak érezteti, sejteti, a leg­főbb következtetést: végezd a munkát iátékos örömmel. Heltai Nándor T w dme sMi&avaiMé lannosB F Zsolt István

Next

/
Thumbnails
Contents