Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-25 / 224. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Felszaka­dozó felhőzet, majd felhőátvonulások, újabb esők, helyenként zivatar. Elénk, többfelé erős £éli, délnyugati, később a Dunántúlon északnyugatira forduló és viharossá fokozódó szél. Várható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet 9—14, legmagasabb nappali hőmérséklet 14—19 fok között. (MTI) ) VTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évt. 224. szám Ara: 90 fillér 1974. szeptember 25. szerda f~ \ ■J’ >- t- J VÁLLALTÁK — TELJESÍTIK Eleven versenyszellem, naprakész értékelés a közúti igazgatóságnál Alighogy: kimondtam: a párt XI. kongresszusa tiszteletére tett szocialista munkavállalások tel-' jesítése felől érdeklődöm, Kovács István, a KPM Közúti Igazgató­ságának szb-titkára naprakész ér­tékeléssel szolgált. Elismerő meg­jegyzésemet pedig így nyugtázta: — A vállalásokat az igazgató­ságunkhoz tartozó hat üzemmér­nökség és négy útmesterség dol­gozói tették, a feladatok'ismertek, a versenyszellem ébrentartása a rendszeres értékeléssel is köte­lességünk. A pártvezetőség egyéb­ként a közeimúltban számoltat­ta be szakszervezeti bizottságun­kat a .kongresszusi vállalások tel­jesítéséről, s a havi műszaki ér­tekezleten is rendszeresen napi­rendén van ez a téma. A vállalásokról, s azok teljesí­téséről a következőket tudtuk meg: Az igazgatóság dolgozói az éves útfenntartási tervük 10 százalékos, túlteljesítését vállal­ták a pénzügyi és gépi eszközök lehető legjobb kihasználásával, és a szervezettség növelésével. Az útalap-szélesítés (a 3 méte­res szélességű úttest 6 méterre való szélesítése) 10 százalékkal megemelt, együttesen 106 700 négyzetméteres tervét máris tel­jesítették, sőt, több mint 12 ezer négyzetméterrel túlteljesítették. Várhatóan októberben /befejezik az utak bitumenes bevonására vonatkozó, vállalásuk szerint ugyancsak 10 százalékkal meg­emelt tervet is. A kongresszus tiszteletére tett útfelületkezelési munkavállalásuk értéke egyéb­ként 1,1 millió forint. Hasonlóan sikeresen halad a 10 százalékkal megemelt árok- és padkarendezési tervük teljesítése is. A 286 ezer négyzetméternyi területből napjainkig 230 ezer négyzetméteren elvégezték a ren­dezést. Fejlesztik az IGV kiskőrösi gyárát "•Az új, 870 négyzetméter alapterületű csarnokban már folyik a termelés. Kiskőrös iparfejlesztési tervei­ben komoly szerepet szánnak az Irodagépipari és Finomtnechani- ka Vállalat gyárának, amely négy évvel ezelőtt települt a vá­rosba. A fő feladat akkor a bu­dapesti vállalat gyártmányainak meghonosítása volt. Jelenleg a profil átalakítása, a termelés - nö­velése, és ezek feltételeinek meg­teremtése ad gondot a gyár kol­lektívájának. Korábban anyagok — például fém, homok, műanyag — mecha­nikai tulajdonságainak vizsgála­tára alkalmas készülékek álltak a kiskőrösi üzem cikklistájának élén. Jelenleg a Ratus A—20 tí­pusú pénztárgépek szerelt egy­ségeinek előállítása teszi ki a ter­melés zömét. Az anyagvizsgáló készülékek a második helyre szo­rultak, s gyártásukat az év vé­géig meg is szüntetik.' Helyettük a Secura A—20 típusú pénztár­gépek szerelt egységeinek készí­tésére térnek át fokozatosan. A gyár a nyugatnémet Anker Mű­veknek kooperációs alapon több­féle pénztárgéptípushoz szállít al­katrészeket. Az elképzelések sze­rint a jövőben bővítik ezek gyár­tását, s még az idén megkez­dik a számla-összegezőművek előállítását is. A termelés tervezett mértékű növeléséhez 2 ezer négyzetméter­rel kell nagyobbítani a műhelye­ket. Ebből egy 870 négyzetméter alapterületű csarnok már elké­szült, birtokukba vették a mun­kások. A belső szállítás feltéte­leit két kilométer hosszúságú üzemi úthálózat1 megépítésével javítják. Létesítenek még egye­bek közt egy ezer kilowattos transzformátorállomást is a vár­ható energiaszükséglet kielégíté­sére. A város ipárfejlesztési tervei­nek megfelelően 1975. január 1- vel a Kalocsai ..Textilfeldolgozó Vállalat helyi telepe megszűnik, s. dolgozóit az IGV gyára veszi át. így tehát rendelkezésre áll majd a termelés fejlesztéséhez elegendő munkaerő is. • Szentgyörgyi Ilona és Vida Erzsébet pénztárgép­alkatrészek gyártásának befejező műveletét végzi fúrósorral. 9 Yági József műszerész finombeállitást végez a csiptető- tengcly szerelt egységén. (Tóth Sándor felvételei.) A kecskémét—dunafölvári — 52-és — 'műúton két gépkocsi­parkírozó megépítését vállalták terven kívül. E munkálatokhoz a szükséges anyag már a hely­színen van, s várhatóan októ­berben e vállalásuknak (is eleget tesznek. A közúti igazgatóság dolgozói­nak egyik legjelentősebb vállalá­sa az év közben megrendelt ti- szakécskei —. Üjkécskét Ókécs- kével összekötő — mintegy 2 ki­lométeres út megépítése. Ennek készültségi foka napjainkban mintegy 70 százalékos. Végezetül megtudtuk, hogy a közúti igazgatóság dolgozóinak a pártkongresszus tiszteletére tett munkavállalásait még két-három héttel ezelőtt is komolyan veszé­lyeztette a kőanyaghiány, főként a szállítókapacitás elégtelensége miatt. A hét elején már erről is derűlátóbban nyilatkozhatott Ko­vács István szb-titkár. Nem ke-N vés utánajárással sikerült szállí­tókapacitás/: találniuk. A ren­delkezésűre bocsátott 10 vagon platóját körüldeszkázva, alkal­massá tették a zúzalékkő szállí­tására. Ezeket e héten indítják a kőbányákhoz, s heti két for­dulóval történhet a szállítás. A kirakodást egyébként szombal- és vasárnapokéin is feltétel nél­kül vállalták az igazgatóság dol­gozói:"“ P. fc Elutazott a szovjet . tudósküldöttség A. M. Prohorov Nobel-dijas fizikus vezetésével elutazott ha­zánkból a szovjet tudósküldött­ség, amely’ a magyar—szovjet tudományos-műszaki együttmű­ködési megállapodás aláírásának 25. évfordulója alkalmától ren­dezett jubileumi tudományos ta­lálkozón vett részt, s egy hetet töltött Magyarországon. A kül­döttség búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Er- dey-Grúz Tibor, a Magyar ^Tu- dömányos Akadémia elnöke. Ott volt P. P. Bicskov, a Szovjet­unió budapesti nagykövetségé­nek tanácsosa is. (MTI). Testvéri találkozás Szovjetunióba látogató magyar párt- és kor­mányküldöttség körűibe-' lül akkor lép a moszkvai repülő­tér betonjárú, amikor éppen har­minc esztendeje annak, hogy á felszabadító szovjet hadsereg egy­ségei Battonyánál, meg Csanád- palota és Űj-Nagylak táján át­lépték a magyar határt, és meg­kezdődött Magyarország felszaba­dítása. Igaz, az ilyen legmagasabb szintű találkozókon, tárgyaláso­kon, a világpolitikai szótár sze­rint csúcstalálkozókon, a vissza­pillantásnak, a múlt kérdéseinek aligha juthat döntően fontos sze­rep — a munka, a megbeszélések fő témája a jelen és a jövendő, a szocialista épitőmunka legjobb feltételeinek megvizsgálása, gya­korlati kidolgozása. Mégis bizo­nyos. hogy ha csak a tárgyalá­sok szellemében, is, de jelen lesz a moszkvai tanácskozóteremben ez a harminc esztendővel ezelőt­ti történelmi forduló. Hiszen a magyar milliók életének és mun­kájának alakulásában éppen ez • hozta meg a lehetőséget, hogy végre a nép javára, a nép vá­gyainak megfelelő úton induljon tovább az élet és alkotómunka, a magyar dolgozó ne csak tárgya, hanem formálója is legyen sor­sának. lel és alkotómunka egyéb­ként úgy formálódott, alakult az elmúlt három évtizedben, hogy a magyar mun­kásosztály és pártja által veze­tett ország egyre inkább része és részese lett egy nagyobb család­nak, a szocialista közösségnek és építő tevékenységének. Büszkén emlegetett jelszóból mindennapi valósággá lett a munkásnem- zetköziség. Alapja természetesen az, amit tömör pontossággal úgy fejezhetünk ki, hogy az interna­cionalizmus. Az elmúlt három évtized bebizonyította, milyen új világot képes teremteni a szo­cializmus útját választott azon népeknek nagy családja, amely szoros szövetségben az első és legnagyobb szocialista országgal, a Szovjetunióval, a gyakorlatban valósítja meg a proletár interna­cionalizmus elveit. Természetes, hogy a magyar párt- és kormányküldöttség min­denekelőtt a magyar—szovjet kapcsolatokról, együttműködésünk szinte az élet minden területére kiterjedő témáiról tárgyal majd. Szóba kerül nyilván a-magyar gazdaságföldrajzi térképnek az az immár-, meghatározó-fontossá­gú vonalhálózata, amelyet a szo­cialista magyar népgazdaság vér­ellátó érhálózatának is nevezhe­tünk. A két Barátság-kőolajveze­tékre gondolunk, amely Kujbi- sev tájáról meg a szibériai olaj- mezőkről hozza az olajat magyar földre. A testvériségi gázvezeték végtelen csőkígyóira, amelyek energiaellátásban - és vegyipari nyersanyagellátásban, a Béke elektromos távvezetékre, amely­nek surrogó drótjai a villamos- áram-ellátásban adnak életet és munkát a magyar gazdaság sza­mára. Néhány példa a sok közül a barátság, testvériség és béke szép szavaival elnevezetett há­rom hálózat. A felsorolást még sokáig lehetne folytatni. A múlt hetekben, amikor a magyar—szovjet műszaki-tudo­mányos és gazdasági együttmű­ködés kérdéseiről szóló előadások százai mérték fel eredményeink­nek éppen az együttműködésből és segítségből eredő lényeit, ilyen adatok légióját. idézték a tudósok és, .szakemberek a köz­vélemény emlékezetébe. Elmond­ták például, hogy mintegy hat­vanra tehető azoknak az orszá­gos jelentőségű, a magyar gaz­daság számára létfontosságú nagy létesítményeknek és objektu­moknak a száma, amelyeket — csak a legutóbbi években — a Szovjetunió segítségével hoztunk létre. ... Aki végigpillant a mai magyar valóságon, azaz városaink és fal­vóink új utcasorain, lakónegye­dei derűs, világos színfoltjain, jó ha tudja: jelenleg mintegy száz­ezer szovjet gép dolgozik a. ma­gyar építőiparban. Aki elgondol­kozik azon, hogy a szovjet—ma- 1 ^gyar együttműködés az alumí­niumiparban, a szovjet segítség az olefinprogram megvalosílasa- ban mit jelent at magyar gazda­ság számára, megérti: a felszaba­dulás három évtizede óta meg­tett úton eddig is csak úgy tud­tunk, ezután is csak úgy tudunk előretörni, ha a szocialista nagy­hatalom baráti, testvéri segítsé­gét, a magyar—szovjet ■ együtt­működést tekintjük munkánk legfontosabb elemének. magyar—szovjet barát­ság úgy kapcsolódik a szocialista testrérorszá- gok együttműködése és egyre lösszeKangoltabb alkotómunkájá­nak szilárd rendszerébe,- mint a jól működő szerkezet fogaskere­kei egymásba. A magyar—szov­jet barátság önmagában is a ha­zai fejlődés legfontosabb hatóere­je; egyúttal része a szocialista közösség kapcsolathálózatának és ezzel a kor kétségkívül meghatá­rozó erejű tényezőjének része. Hiszen a szocialista integrációra törekvő országok közössége már ma is döntő fontosságú része a j világgazdaságnak: földünk terü­letének 18,5, a világ népességé­nek 10 százaléka tartozik ide, ám a világ ipari termelésének egy- harmada, a, világ nemzeti jöve­delmének egynegyede jut a szo­cialista közösség országaira. S mivel a szocialista integráció ép­pen mostanában kibontakozó fo­lyamata a termelőeszközök tár­sadalmi tulajdonára és a népgaz­daság tervszerű fejlesztésére épül, a szocialista gazdaság ma­gas növekedési ütemét figyelem­be véve előrelátható, hogy mi­lyen hamar, másfél évtizednyi munka után lesz az anyagi tér-, melés legtöbb szektorában a szo­cialista közösség országaié a ve­zető pozíció. Tűnnek a közös holnapnak i~f, á megtervezése, a hol- naphoz- .vezető, út részía- teít kidolgozó szakemberek szá­mára. adandó politikai iránymu- tatás a fő "feladata a szocialista országok párt- és állami vezetői között legmagasabb szintű talál­kozóknak. A világot meg-megrá- zó ellentétek, nem egyszer fegy­veres összetűzések, politikai-tár­sadalmi robbanások közepette a szocialista közösség alkotómun­kája — és a közösség vezetőinek találkozói '■— állandó jelzői an­nak, hogy a testvéri szocialista országok kollektív erőfeszítései­vel is hozzá kívánnak járulni a nemzetközi feszültség enyhítésé­hez. a nemzetközi együttműkö­dés bővítéséhez. A magyar párt- és kormány- küldöttség mostani szovjetunió- beti útja is ezt szolgálja: a szó­idat ista téstvérországok együtt­működésének, benne a magyar— I szovjet kapcsolatok bővítésének megbeszélését és ennek világpo­litikai alátámasztásait, /a feszült­séget . csökkenteni kívánó, egy be­hangolt szocialista külpolitika el­veinek megerősítését. G. M. Jónak ígérkezik a paprikatermés Szőlőtermesztési tapasztalatcsere és gépbemutató a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban A Duna menti körzetben sze­dik a fűszerpaprikát. Ebben az évben ismét növekedett a nö­vény területe és jónak ígérke­zik a termés is.- A Kalocsai Fű- szerpaprika és Konzervipari Vál­lalat az idén 4890 hektárra kö­tött szerződést, a .tavalyinál 680 hektárral többre. A megállapo­dások még 3730 vagon paprika­cső átadására szólnak,’ a becslé­sek szerint azonban 3800 vagon termés feldolgozásával kell a gyárnak számolnia. A kalocsai üzem 57 gazdaság­gal és 4 ezer egyéni termelővel áll kapcsolatban. A fűszernö­vénnyel legnagyobb területen — 670 hektáron — a dusnold Mun­kás-Paraszt Termelőszövetkezet foglalkozik, de a fajszi Kék Du­nában is 400 hektárról szedik a termést. Akárcsak a többi szán­tóföldi növény, a fűszerpaprika is később"" érett, miht az elmúlt években, ezért eddig mindössze 51 vagonnal adták át belőle a válla­latnak. A paprika minősége jó, de á töveken a korábbi évekhez viszonyítva több a zöld paprika­cső. Ebben az évben 420 hektárról takarítják be 18 szedőgéppel a termést. A földeken 17 FZB és egy nagy teljesítményű IMC kombájn dolgozik. Ez utóbbi gé- ffeí a Kalocsai Állami Gazda­ság az idén vásárolta meg. Oj módszernek számít a mintegy 3,5 hektáron végzett kaszálásos be­takarítás renden való utóérlelés-' sei. A dusnoki Munkás-Paraszt' Termelőszövetkezetben ugyan­csak új eljárással próbálkoznak: • 12 ezer tárolóedényben mintegy 200 vagon fűszerpaprikát tarta- rak, érlelnek. A feldolgozó vállalat csakúgy, mint a megelőző esztendőkben, az idén is segítette a. termelő­gazdaságokat. Szakemberei taná- ' csókkal szolgáltak," a gyár hoz­zájárult a növényvédelmi mun­kák elvégzéséhez is. A fűszer- paprikával "nagyobb területen foglalkozó gazdaságokhoz, ' mint' a hajósi József Attila és a fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet, szárítókat helyeztek ki. Rendez­ték az árakat is: a szeptember 10-ig átadott áruért kilogram­monként 1 forintot, illetye 60 fillér felárat fizettek ki. A fű- szerpaprika felvásárlási ára ugyancsak magasabb, mint 1973- ban volt. • D. É. ■ Az iparszerű szőlőtermesztés megvalósítására kidolgozott ter­veket, módszereket tanulmányoz­ták kedden az egész napos tapasz­talatcserén -és bemutatón a -Kis­kunhalasi Állami Gazdaságban. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium fejlesztési és propagandairodája, a Magyar Agrártudományi Egyesület. a Bács-Kiskun megyei Tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osz­tálya, az állami gazdaságok or­szágos központja és Bács-Kiskun megyei főosztálya hívta össze a szőlőtermesztő gazdaságok szak­embereit az országos rendezvény­re: A résztvevők először az állami gazdaság központjában tájékoz­tató előadást hallgattak meg, majd Katona István, a gazdaság igzgatóhelyettese ismertette a sző- * lőtermesztő nagyüzemet, a kor­szerű szőlőművelés és termésbe­takarítás érdekében az utóbbi esz­tendőkben" foganatosított intézke­déseket. Ezután az. állami gazda­ság kunfehértói kerületében a sző­lő telepítését és a mai követel­ménynek megfelelő’, a gépesített szüretre alkalmas támberendezés építését tekintették meg a részt­vevők. A tajói' kerületben a nö­vényápolás és növényvédelem, a szőlő tápanyagpótlása, a termés betakarítása volt a bemutató té­mája. Érdeklődéssel szemlélték az állami gazdasági és szövetkezeti szakemberek a korszerűsített .sző­lőültetvényeket, közöttük az öt méter 'sortávolságúra átalakított nagyüzemi szőlőt, amely a munka elvégzése után két esztendővel már kilencven mázsa szőlőt ter­mett hektáronként Ezzel szem­ben a keskenyebb sor távolságú, alacsony művelésű szőlőnek 25— 30 mázsa volt a korszerűsítés előtt az átlagtermése. / A gazdaság tajói kerületében több mint 400 hektár szőlő gépe­sített betakarítását valósítják majd meg három szüretelő kom- bájn.üu c- két. M^rcedes-UNI- MOG típusú áutőtraktorral. Ugyanekkora szőlő hagyományos betakarítására a szüretelő dolgo­zókon kívül csaknem húsz trak­torra volt szükség az előző évek­ben. A bemutató a késő délutáni órákban a tapasztalatok összege­zésével ért véget. ’ K. A­9 Az állami gazdaság tajói kerületében rendezett bemutató egyik sziiretelógépe. i Gazdag Béla a 200 lóerős Kirovec traktorral vontatja .az altalajlazítót.

Next

/
Thumbnails
Contents