Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-24 / 223. szám

197i szeptember 24. • PETŐFI NÉPE # 3 NAPKÖZBEN Anyák és gyermekek'... 0 A szereplők iidvözlik a közönséget. (Tóth Sándor felvétele.) Egy nap a sok közül, s meny­nyi. minden történik egyetlen na­pon! Csak kívülállóként figyelve is a történéseket, milyen sokféle érzelmi hatásnak van kitéve az ember! S ezek a hátasok az évek folyamán valamiféle életbölcses­séggé érlelődnek. Például ilyen tanulságos tapasztalattá: a szülő- ■ Ltiszteletet a gyermekben nem le­ltet . anyagiakkal kifejleszteni, megváltani. Hátfd ' halljanak önmagukért, egyetlen nap eseményei sorából az alábbi példák. Az egyiket egy gyászruhás, immár könnytelenül zokogó, nagyon szomorú néni a fogadószobánkban adta elő: *— Pereskedni, a saját egyszü­lött fiammßl... Ezt kellett meg­érnem ... Teljesen berendezve, kétszobás lakost adtunk néki, amikor megnősült. Igazán nem szenvedett hiányt semmiben. Na­gyon jóravaló asszonyka volt az első felesége, de az én fiam nem­csak velünk, a koros szüleivel —. meri akkor éli még az én drá­ga jó uram is —, hanem: vele is komisz volt. Nagyon komisz, és haszontalan. Iszákos. Nem bírta elviselni az az ártatlan kis asz- szony. Nem ‘idevalósi tanítónő volt. Éltváltak. Jóravaló lenne a mostani, a második menyem is. Igaz, amikor összeházasodtak, minden erőnket újból rájuk for­dítottuk, hogy ne szenvedjenek' hiányt semmiben. Aztán meghalt a jó uram, a gyerek meg eladat­ta velem az egyik lakásrészt. A pénz nagyobbik felét nekiadtam, de 40 ezer forintot, ezt kikötöt­tem, a takarékba tettük. Most ezt követeli. Ezt is el akarja po­csékolni. Emiatt már nincs he­lyem a saját otthonomban, onnan is ki akar üldözni. És agyonve- réssel fenyeget. Ha nincs az a jóravaló lajosmizsei fiatalember, talán már meg is tette volna'. Mert múltkor az utcán támadt rám förtelmes szavakkal. Ha az a motoros fiatalember közbe nem avatkozik ... Hát tessék monda­ni, ezt érdemli egy szülő, egy anya? Nekünk a mindenünk volt ez a gyerek. Mgst 46 éves... A világéletében mindent megadtunk neki, csak őérte törtük magun­kat: Mert nagyon jónevű keres­kedők voltunk... Tetszik' tud­ni, a piaristákhoz járattuk gim­náziumba, hogy vigye valamire. De a negyedik osztályból, onnan is kicsapták, mert már akkor is . .. Aztán, hogy mégis, külön fizet­tük a drága kollégiumot. És ilyen ... Ilyen nagyon komisz lett. Nagyon köszönöm, hogy legalább meghallgatták a legbánatosabb anyát... S ’íme, a másik példa, amely —' mintegy az előbbi ellensúlyo­zására — ugyanazon a 'napon jobb közérzetet kölcsönzőit. Rég nem látott nagykőrösi ismerő­sömmel találkoztam össze a búi szón. Negyvenöt év körüli asz- szony, s ezért volt külön meg­ható a 'ggerrpeki vallomása: — Á, nem vásárolni, hanem a Széchenyivárosba. ’ az en drága kicsi anyukámhoz megyek! Alig várom már, hogy lássam. Mert a nővéremmel, a jélargitká'nkkal iakik. Tudja, azzal,, alá szb-titkár. Vele mindig úgy kell kialkudni, hogy hélia. egy-egy hétre Kö­rösre hozhassuk. Mert Margitka is szinte a tenyerén hordja. Szok­ta is neki. mondani: anyucikám, most Ja vagy az én gyerekem, így én minden héten egy napra feltétlenül eljövök, és akkor csak magamnak sajátítom | ki anyu­kát ... Köszönöm • a kérdését, egészségileg hál' istenek jól van. Csak, hát hetvennyolc éves, kis törékeny, és hiába, kiszipolyozta az erejét a sok munka. Sokszor, ha úgy belegondolok, fel sem tudom fogni, hogy bírta az a kis vézna test azt a borzasztó sok munkát. Mert biztosan csak ton­nákban lehetne mérni azt a sok ruhát, amit életében kimosott. Kis dobogó kellett a lába alá, hogy a teknöt felérje... Ó, azt elmondani nem lehet, mennyi gyötrődéssel nevelt fel hármun-. kát! Egyszál egyedül.... Ne ha­ragudjon, elérzékenyedik az em­ber. Mert a gyerek, csak gyerek marad, még ha maga is nagyszü­lő már. Tudja, hogy egyéves az unokám? ... P. I. Érdemes volt a híres varsói prózai színháznak, szakítani ha­gyományaival és bemutatni Bryll —Gärtner Üvegfestmény című, a paiv művészek esetlen báját, tündén vaskosságát, a népkölté­szet filozofikus mélységeit és ér­zelemgazdagságát fölidéző zenés játékot. A hégyszázadik előadás­nál tartanak. Érdemes volt a Sziklamorzsoló betyárnak, a Kö- zénkvalónak, a Regősnek és a többieknek áltafjönni hegyekcn- völgyeken, időkön és tereken, mert értő és lelkes közönség várta, őket. A szénaillatú mezők, hósjpkás ormok üzenetét megér­tette a többnyire fiatalokból álló közönség, amely vasárnap este nyolc óra tájban alkalmi közös­séggé formálódott a színpadról sugárzó szépségek és igazságok áramlatában. Lengyel barátaink ösztönző példát adtak a folklór színpadi megjelenítésére. Nálunk gyakran anekdótázássá halványulnak a pódiumon előadott népi történe­tek. vagy afféle kocsmai nagyot- mondásokká, rosszabbik esetben ízetlen negédeskedéssé torzulnak a századokon át érlelődő, tisztuló, formálódó népmesék. A varsóiak a betyártörténeteket üKigyként használták arra, hogy szép sza­vak színes szőnyegén az életről gondolkodtassanak, a bennünk levő jó és rossz harcát csúfondá- rosan, ám mégis szívbéli szere­tettel ábrázolják. És a mondan­dója is gyönyörű é,s meggyőző és mindenkoron időszerű! Juhász Ferenc szavaival szólván: „A szabadság a legtöbb, amit adhat önmagának az emberiség." A Katona József Színházban méltán zúgott nyolc percig a taps, az előadás végén. Köszöntötték a fenséges nyugalmú Jánosikot (a Közénkvalót) megszemélyesítő Ja- nusz Zakrzenkit, a bővérű vásá­ri komédiákat idéző ördög (Jan Kobuszewski) és angyal (Marian Lacz) párost és mindenekelőtt az együttes játékát, a szöveg, az ének, a mozgás, a látvány ritkán tapasztalható összhangját. Meg az akkor is, ma is kedves, kívána­tos, bánatot fakasztó, örömet csi­holó lányokat, meg a Parasztok tévé-változatában a bírót alakító rendezőt. Auguszt Kowalczyk ritka beleérző képességgel ■keltet­te életre az üvegfestmények ter­mészeti, emberi gondolati motí­vumait. A késő esti fogadáson arról be­szélgettek lengyelek, magyarok, hogy a közönségsikernél is fon­tosabb a vendégjáték légköre, a személyes kapcsolatok gyarapítá­sának a lehetősége. A jó hangulathoz hozzájárult a mégyei, városi tanács és a szín­ház sok-sók apró figyelmessége. Gyapai József elnökhelyettes üd­vözölte a városi tanácsházán a Teatr Polski teljes társulatát. Az előadáson és az esti fogadáson részt vett Horváth István, a me­gyei .pártbizottság első titkára, dr. Gajdócsi István, a megyei ta­nács -elnöke, dr. Kőrös Gáspár a városi tanács elnöke. Az ut­cákon — napközben — százan és százan fejézték ki, hogy mi­lyen szívesen látott vendégek a baráti nép híres színházának a tagjai, s köztük Stanislaw Mi- kulski. (Városnéző sétájáról hol­napi számunkban képes riportot közlünk.) A lengyel együttes hétfőn dél­előtt • utazott eí Kecskemétről. Pénteken Berlinben mutatják be az Üvegfestményt. Heltai Nándor Must - most Az elmúlt években, ilyenkor szüret idején .számos reklamáció érkezett szerkesztőségünkbe, hogy nem lehet mustot kapni. Mi is bíráltuk’ a bőripart és ,a vendég­látó helyeket, amiért nem szer­vezték meg az árusítást. Az idén a Duna—Tisza közi napok meg­nyitásakor a Közép-magyarorszá­gi Pincegazdaság megkezdte a must mérését is. Nem kell hang­súlyozni, hogy milyen nagy sike­re van. Egész nap sorbaállnak az emberek a hordó előtt, öt nap alatt 10 hektó mustot adtak el. Elég ha megjegyezzük, hogy 1972-ben a vendéglátóipar össze­sen 6 hektót vett át a pincegaz­daságtól. Tavaly már 60 hektót adtak el. A hét végén megkez­dődik az általános szüret és Kecs­kemét 25- vendéglátó egységében lehet majd mustot kapni. Lega­lábbis így állapodott meg a pin­cegazdaság a vendéglátóiparral. Bebizonyosodott tehát, amit már sokszor mondtunk és leír­tunk:- van fogyasztóközönsége a mustnak. K. S. NEMZETKÖZI t .KONFERENCIA Szabad idő és művelődés Hétfőn megkezdte munkáját a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Bocskai úti természet- tudományi stúdiójában a II. nem­zetközi szabad idő és művelődési konferencia. A tekintélyes nem­zetközi tanácskozáson mintegy 180 résztvevő,' a szabadidő-kuta­tás legjelesebb személyiségei, tu­dósai cserélik ki tapasztalataikat a fontos, világszerte egyre na­gyobb érdeklődést kiváltó témá­ban. Az egy hétig tartó tanács­kozás során a szakemberek na­gyító alá veszik a szabad idő egész problematikáját, a mun­kával, a művelődéssel és életmód­dal összefüggésben (MTI) Mire képes a mentő? Életmentés, elsősegély EMLEKEZES BERECZKI MATÉRA Pomona szerelmese Amikor felvijjog a mentőautó szirénája, az emberek többsége hátán végigszalad a hideg, s egy villanásnyi időre talán eszébe jut, hogy valahol haleset, mér­gezés vagy valami más baj tör­tént. Utána túlteszi magát rajta, s el is feléjti, legfeljebb másnap az újságban megkeresi a balese­ti krónikában, hogy kit milyen sérüléssel szállítottak a kórház­ba. Akkor döbben meg egy kis sé, amikor a szövegben ezt a ki­fejezést találja: „a kórházba.szál­lítás közben" vagy „a helyszí­nen meghalt”. Vajon rpiért halnak meg az. emberek az országúton, a lakás­ban, a földeken, amikor még le­hetne segíteni rajtuk szakszerű beavatkozással, j az életmentő gyógyszer vagy injekció beadásá val, a vérzés elállításával? En­nek több oka van, s ezeket kü- lön-külön tárgyaljuk majd,“ most azonban azt szeretnénk elmonda­ni, hogy mire kepesek, miben tudnak segíteni a mentőszolgálat gépkocsivezetői, ápolói. Már az ele­jén le kell szö­geznünk, hogy mindkét sze­mély képes az alapvető élet­mentő és első­segélynyújtó tevékenységre. Vegyük talán a gyakrabban . előforduló ese­teket, amelyből, sajnos, túl sok Van, a közúti baleseteket. \ A meritőgépkpcsi személyzete légúti elzáródá­sok esetén szakszerűen szabaddá teszi a légutakat, megelőzve ez­zel a fulladást, eszközzel vagy eszköz . nélkül. Ilyen például az Ambu leszí­vó pumpa. A mentősök tö­meges szeren­csétlenség ese­tén stabil ol-' dalfektetéssel szintén , meg tudják akadá­lyozni a fulla- dásos halált. ,'alamennyi mentős ismeri az újraélesztés módszereit. Köztu­dott, hogy a klinikai halál álla­potában levő sérültet újra lehet éleszteni lélegeztetéssel, illetve a vérkeringés elindításával. A mentőgépkocsikban rendelkezés­re áll a Ruben ballonos. lélegez­tető és az ehhez kapcsolható oxi­gén palack. A vérzések szakszerű csillapí­tása, a sebek ellátása, a törések, a ficamok rögzítése eszközzel és eszköz nélkül, valamennyi fon­tos mozzanata a sokk elkerülé­sének. Bármennyire is hihetet­lenül hangzik, valamennyi men­tőautót felszerelték vákuummat­raccal, amely főleg a gerincsérül­tek rögzítését teszi lehetővé. A sokk megelőzésének fontos esz­köze a fájdalomcsillapítás. A mentősök . intravénás injekciót nem adhatnak — ez orvosi fel­adat —, de izomba, bőr alá, ha szükséges, adnak injekciót, ám elterjedtebb, főleg az eszmélet­nél levő betegek esetében a gyógyszeres fájdalomcsillapítás. Nemcsak a közutakon akadnak sérültek, de vannak olyan bel­gyógyászati jellegű betegek is, akik számára á gyors beavatko­zás az életet jelenti. Belgyógyá­szati eseteket figyelembe véve, a diagnózis birtokában a mentősök szakszerűen ellátják a koszorúér- görcsben, epe- . és veserohamban szenvedőket. Nehéz légzés, rosz- szullét esetén az eszméletre térí­tést, a belélegeztetést is elvégzik. Manapság nagyon sok a mező- gazdasági, az ipari, és valamivel kevesebb az öngyilkossági. a háztartási mérgezések száma. A mentő személyzete '-az eszméleté­nél levő sérültet gyógyszerrel, fizikális ingerléssel hány tatásra készteti és, egyben megkezdi a méreg közömbösítéséi. A bőrre, szembe jutó mérgek, eltávolításá­ra is ki vannak képezve. Külö­nösen hagy gondot lordítanak a szerves foszforsilvészler tartalmú növényvédő szerek okozta mérge­zések kivédésére. Példákat .lehetne sorolni a kü­lönböző szülészeti esetek ellátásá­ról. A mentősük kiképzésüknél fogva értenek a szülés levezeté­séhez, az anya és az újszülött esetében előforduló • szövődmé­nyek megelőzéséhez és elhárítá­sához. S ha mór itt tártunk, ejn- litsük még, hogy lázas gyerme­kek kórházba szállításáig — ami a gyermek számára az életet je­lenti — a lázt megfelelően csil­lapítják. A mentők valamennyi életmen­tő, v segítő tevékenységét szinte képtelenség felsorolni, ugyanis számukra mindig és mindenkor egyetlen feladat vah: az emberi élet megmentése, elsősegélynyúj­tás és a kórházba való szállítás. 'Mindez azonban nem olyan egy­szerű, sokszor nem is természe­tes, hiszen ezernyi dolog, s más, manapság „divatos” objektív ne­hézség gátolja munkájukat az emberi élet megmentését. Sokan és sokszor őket vádolják, ma­rasztalják el, pedig — s erről meggyőződtünk — valameny- nyien szeretik hivatásukat, s nemcsak szolgálatban, de még szolgálaton kívül is készen áll­nak a segítségre. Gémes Gábor Többszörösen is elfogódottan írok róla. Szülőfalumban, Kun- ágotán van eltemetve: a román határ melletti község főterén áll a szobra, emléket állítva annak az embernek, aki egész életét másoknak: a népnek, a társa­dalomnak, a hazának szentelte. S micsoda gazdag életet! S mosta­ni szűkebb hazámban, a Kis­kunságban, a homoki világban annyi kiváló szakember használ­hatta fel eddig a kísérleteit, tu­dományának eredményeit, szor­gos munkálkodásának szép ta­pasztalatait: Megyénkben, Bács- Kiskunban iskolát neveztek el róla: a bajai Bereczki Máté Szak- középiskolát. Kell-e . több ok az elfogódott­ságra, a szubjektivebb hangvé­telre? Ha csak az nem, hogy tör­vényszerűen mindenkor megfog­nak bennüket azok az életutak, amelyek tanulságul is szolgál­hatnak a későbbi nemzedékek­nek. Mint a Bereczki Mátéé pél­dául. Az olyan, állandó tevé­kenységgel gazdag élet, mint azé a tudós férfiúé, akit jogosan tün­tettek ki a „magyar pomológia atyja" névvel. Mert Ponoma szerelmese volt ö — nem túlzás! — egész hosszú és alkotásokban gazdag életében: a gyümölcsfák istennője vezette útjain. Egy Jcorabeli híyes német pomológushoz így irt egyik leve­lében: „Kora ifjúságomtól kezd­ve olyannak tekintettem a gyü­mölcsfák nemesítését, mint ami által az ember' merész kézzel nyúl a teremtés munkájába.” > 1824. szeptember 24-én szüle­tett, a Nógrád megyei Romhány községben. Apja , elszegényedett bocskoros palóc nemes, foglalko­zására nézve kőfaragó mester. Olyan egyszerű halandó, aki' bi­zony nehezen szánhatta rá ma­gát fia taníttatására. Gyermeke jogász lett, úgy, hogy tanulmá­nyi évei alatt magántanítóskó- dásból szerezte meg a tandíjra valót. A gyümölcsfák szeretetét édesanyjától örökölte. 1848-ban Pesten tett ügyvédi vizsgát, ugyanott jogászkodott; s ebben az időben a Pilvax kávé­házban 'gyakran együtt lehetett a forradalmi fiatalokkal: Petőfivel, Vasvárival, Jókaival és Irinyivel. Végigharcolta a szabadságharcot, s a bukás után álnéven bújdo- sásra kényszerült Vérdíjat tűztek ki a fejére, esztendőkön keresz­tül nem mutatkozhatott a nyil­vánosság előtt Közben arra jók voltak a búj- dosás esztendei, hogy szorosabb kapcsolatba kerüljön a gyümöl- csészettel. Szükség is volt akkor erre, hisz a sok-sok pusztulás után régen semmivé lett az egy­kor virágzó magyar kertészei, amelyre évszázadokkal előbb a külföld is felfigyelt. Első volt, aki a kertészeti ta­pasztalatokat ellenőrző kísérle­tekkel vizsgálta felül rendszere­sen. S a kutatási eredményeit egybevetette a külföldi eredmé­nyekkel. Hogy Ponoma istennő iránti szerelmének' még jobban hódol­hasson, 1862-ben a . Csanád me­gyei — ma Békés — Mezöko- vácsházára költözött; Sármezey Antal kincstári' bérlő gyermekei­nek lett a nevelője. S' egyben a birtokon jogi és gazdasági ta­nácsadó is. » Kísérleteiről ezután sem mon­dott le, sőt: nem sokkal később már egy huszonhárom holdas önálló kertészet lett a kutatási- kísérletezési „műhelye”. Telepí­tett, megfigyelt, újított, fáradha­tatlanul. Vizsgálta az éghajlati tényezőket. Meghatározta a fais­kolai termesztés elveit. Hazánk­ban elsőként foglalkozott a gyö­kérnemes fajtaelszaporítási mó­dozatokkal. Közkinccsé igyeke­zett tenni a gyümölcsfaápolási eljárásokat..' Tanulmányok, cikkek, értekezé­sek százait írta. Hazai, külföldi lapokban egyaránt publikálta műveit. Holland, német és belga tudós társaságoknak lett a tag­ja. Kiváló minőségű oltóvesszeí- re például a krími Szimferopol- ban is felfigyeltek. Elsőként hív­ta fel a figyelmet a jonatán al­ma magyarországi tájelőnyeire. Életrajzírói szerint legalább tízezer levelet írt; ezekben sür­gette a magyar gyümölcsészet feívirágoztatását. Négykötetes fő műve, a „Gyümölcsészeti vázla­tok”, szintén ezt a nemes célt szolgálta. (E ma már ritkaság- számba menő értékes kiadvány első kiadására a jugoszláviai Újvidék egyik antikváriumában leltem rá, s azóta kedvenc köny­veim között őrzöm.) Sürgette az országos kísérleti gyümölcstelepek létrehozását. Pa­radicsommá szerette volna.': vál­toztatni — az ő szavaival — ezt á „szegény magyar hazát”. Az „édes haza” jólétét akarta mindenáron segíteni, Ez vezette valamennyi ténykedésében, szor­gos élete minden napján. Leg­jobb mai szakembereink a tudói- megmondhatói: e nemes célért nem munkálkodott hiába. • A vákuummatracba helyezett beteget a' mentőbe teszik. Varga Mihály 'tL. .Q MEGLEPETÉS - ÖRÖM ELEGÁNS. ÍZLÉSES. NÍVÓS AJÁNDÉKOK 'SOKASÁGA várja az ­a •• Jfmm m roiirn * BACS MEGYE Baja, Eötvös u. 1. Kalocsa, István király u. 44. 5 üzleteiben Kiskunhalas, Hősök tere 5. Kecskemét, Rákóczi ft 2. 1726 m Lengyel színészek sikere Kecskeméten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents