Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-04 / 206. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás szerda estig: Válto­zóan felhős Idő, elsősorban a Dunán­túlon tőbbfelé zápor, zivatar. Időn­ként élénk, helyenként erős déli, délnyugati, később az észak- nyugati megyékben nyugatira forduló szél. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet szerdán: Keléten 25, Nyugaton 20 fok körül. A Ba­laton vizénenek hőmérséklete Siófoknál il órakor 23 fok volt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxix. évi. 206. szám Ára:90 fillér 1974. szeptember 4. szerda A FAO-konferencia résztvevői gr • i rr •• •• Kiskoroson Gödöllőn, az agrártudományi egyetemen hétfőn kezdődött meg — a FAO felkérésére — az a nemzetközi konferencia, amelyen megvitatják, hogyan lehetne a fejlődő országok szövetkezeteinek gyarapodását segíteni. A tanács­kozás másfél héten át tart, fő cél­kitűzése egyébként a nemzetközi szervezetek által a fejlődő orszá­goknak nyújtandó segítség jobb összehangolása. A konferencia résztvevőinek egy csoporjta teg­nap Kiskőrösre látogatott. A vendégeket a művelődési házban Brachna János, a MÉ­SZÖV elnöke, valamint Oláh Pál, a városi tanács elnöke fogadta Pétervári János, a kiskőrösi ÁFÉSZ elnöke ismertette elsőként a szövetkezet munkáját. Ezt kö­vetően a delegáció ellátogatott a modern. ABC-áruházba. A ven­dégek a kiskőrösi vegyesipari szö­vetkezet munkáiéról is tájékozód­tak, megnézték a rádió-, televí­ziószervizt. a vegylisztítót, a fod­rászatot, végű] pedig a nemrégi­ben megnyitott üzemi óvodát. Az idén kiváló címmel kitüntetett kiskőrösi Toldi Szakszövetkezetbe ugyancsak ellátogattak a több mint húsz ország képviselői. El­sősorban a tagsági termelés támo­gatása. a szolgáltatás iránt érdek­lődtek. A három szövetkezeti szektor tevékenységével való megismer­kedés. a konzultáció után a ven­dégek a város nevezetességeit te­kintették meg. többek között Pe­tőfi szülőházát és az Irodalmi múzeumot * D. É. Őszi csúcsforgalom a Volánnál Kiváló teljesítménnyel zárta a múlt hónapot a közúti autófuva­rozás. amely augusztusban i:t mil­lió tonna árut — a tavalyi re­kordnál is egymillióval többet — szállított el. nyolchónapi eredmé­nye pedig 91 millió tonna volt — összegezte vállalatainak munkáját a Volán Tröszt. A Volánnál augusztusban már jócskán jelentkeztek az őszi csúcsforgalmi tennivalók. A kö­vetkező négy hónapban összesen 43—44 millió tonna árut kell to- vábbítaniok a Volán vállalatok­nak. A lakosság ellátását szolgá­ló zöldség-gyümölcsszállítmányok után első helyre kerül a konzerv­gyárak nyersanyagellátása, s nagy munka a cukorrépa-fuvarozás is: a tavalyi 800 000 tonnával szem­ben több mint egymillió tonna répa szállítására kötöttek megál­lapodást. A megnövekedett, s novembe­rig még fokozódó igények teljesí­tése a közlekedési tárca és a Vo­lán intézkedésein felül az érde­keltek a fuvaroztatók jó együtt­működésével, segítségével hajtha­tó végre. A KPM a zöldség-gyü- mölcsfuvarok. a lakossági szolgai­tatások jobb ellátása érdekében engedélyezte a Volán vállalatok­nak. hogy az iparban lekötött te­herautó-állomány 5 százalékát er­re a célra fordíthassák. A Volán belső intézkedései le­hetővé teszik, hogy a teherautó- közlekedés átvállalja az ugyan­csak nehéz helyzetben levő vasút­tól a rövid távú. 30 kilométeren belüli fuvarokat akkor, ha meg­szervezik a szállítmányok éjjel­nappali rakodását, fogadását. Arra is kérik a fuvaroztató- kat, hogy szeptemberben és ok­tóberben csak a feltétlenül szük­séges igényeket jelezzék, a „rá­érő” árukat halasszák későbbre, esetleg az első negyedévre, ami­kor a járműállomány kapacitása amúgyis kihasználatlan. Enyhíte­ne a kocsihiányon az is. ha a me­zőgazdasági üzemek saját jármű­veikkel ebben az időszakban ki­zárólag mezőgazdasági áruk fu­varozásával foglalkoznának. (MTI) Megkezdődtek a kertészeti napok kecskeméti ff 9 Az ország minden tájáról összegyűltek a szakemberek a kertészeti főiskolai kar nagytermében. devizabevételekhez hozzájárul­junk. A miniszter hangoztatta — Az ellentmondások kiélező­dése, a termelési kedv csökkené­sében, a keresleti piac kialaku­lásában és a fogyasztói árszín­vonal emelkedésében nyilvánult meg. Mindezek következménye­ként a lakossági fogyasztás csak lassan közelít az egészséges táp­lálkozás biológiailag indokolt szintjéhez. A feldolgozó ipar tel­jesítőképességének kihasználat­lansága esetenként rontja a ter­melés gazdaságosságát. Export- lehetőségeinket sem tudjuk min­den esetben megfelelően kihasz­nálni. A kertészeti termelés fejlődési üteme — a mezőgazdaság egyéb ágazataihoz viszonyítva — az utóbbi időben lelassult, alig éri el a 2,5—3 százalékot évente. Bár az összes népgazdasági területből a szóban forgó ágazatok mindösz- sze 7 százalékot foglalnak el, ér­tékbeli arányuk ennél jóval na­gyobb, eléri, illetve meghaladja az összérték 17—18 százalékát. A kertészeti ágazatokat érintő problémákat összegezve megálla­pította, hogy általános vonásként kiemelhető: a termelési költség — a hozamok erős ingadozása mellett — a jelentős anyagi és élőmunkaigény miatt magas szin­ten állandósult. Ebben a Helyiéi­ben a termelési költségek növe­kedését csak nagyobb ütemű ho­zamemeléssel lehet egyensúlyoz­ni, mert a társadalom megítélé­se szerint az ágazatban előállított termékek fogyasztói ára ma már az elviselhetőség felső határa kö­zelében helyezkedik el. Ezért a jövőben nem szabad a jövedel­mezőséget a felvásárlási és a fo­gyasztói árak emelésére alapozni. A gazdaságosságot elsősorban a hozamok emelésével kell és lehet javítani. Az elmúlt években kormány- határozatok rögzítették a kerté­szeti ágazatok komplex fejlesz­tési elképzeléseit. Az ehhez szük­séges alapok, műszaki feltételek, a szaporítóanyag-termelés bázi­sának megteremtése soron kö­vetkező fontos feladataink közé tartozik. (Folytatás a 2. oldalon) z Tegnap megkezdődött Kecskeméten a ker­tészeti napok rendezvénysorozata. A Magyar Agrártudományi Egyesület Kertészeti Társa­sága, a MAE megyei szervezete és kertészeti szakosztálya, valamint a megyei tanács szer­vezésében két napra összejöttek az ország minden részéből a kertészeti szakemberek, kutatók, mezőgazdasági üzemek vezetői, hogy megvitassák az ágazat helyzetét, a kormány- határozatok végrehajtása során eddig elért eredményeket és a további tennivalókat. .edden délelőtt 10 órakor kez­dődött a plenáris ülés Kecskemé­ten, a Kertészeti Egyetem főis­kolai karának ítanácstermébjenj. Az elnökségben helyet foglalt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Mol­nár Frigyes; a SZÖVOSZ elnöke, Horváth István, a megyei párt- bizottság első titkára, dr. Gaj- dócsi István, a megyei tanács el­nöke. Jelen volt Klenczner And­rás, az Állami Gazdaságok Or­szágos Központjának vezérigaz­gatója, György Károly, a Magyar Agrártudományi Egyesület főtit­kára. Eljött a tanácskozásra Vol­kov . Leonyid Grigorijevics a Szovjetunióból, a testvéri krími terület szovhozainak vezérigazga­tója. A kertészeti napokat dr. Mol­nár Béla, a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület kertészeti társa­ságának elnöke nyitotta meg, majd dr. Gajdócsi István köszön, tötle a tanácskozás résztvevő­it. Egyúttal áttekintést adott a megye kertészeti termesztésének helyzetéről, arról, hogy a megyei vezetés miként kívánja tovább­fejleszteni a szőlő-, zöldség- és gyümölcstermesztést a terület sa­játosságainak megfelelően. Ezt követően dr. Dimény Imre tartott beszédet, amelyben átfo­góan értékelte az ország mező- gazdaságának általános helyzetét, ezen belül kiemelten foglalkozott a kertészeti termeléssel. A bevezetőben rámutatott, hogy élelmiszer-gazdaságunk fejlődése az utóbbi időben meggyorsult, egyúttal kiegyenlítettebbé vált. A termelés növekedésének évi • Dr. Dimény Imre beszél a kertészeti napok megnyitóján. üteme — a IV. ötéves tervidő­szak eddig eltelt esztendeiben — meghaladta a tervezettet, s a kö­vetkező évre vonatkozó számítá­sok is arra utalnak, hogy elő­irányzatainkat túlteljesítjük. Az­zal számolunk, hogy a mezőgaz­daságban a növekedés évi üteme eléri a 3,5—4 százalékot, az élel­miszeriparban pedig 6 százalék körül alakul. Rátérve a kertészeti termesz­tésre elmondta, hogy az utóbbi években nem fejlődött a termelési színvonal olyan mértékben, mint azt az igények megkövetelték. A termékek összmennyisége vala- menyi kertészeti ágazatban emel­kedett ugyan, de előfordult, hogy az iparágak ugrásszerűen nö­vekvő nyersanyagigényét, a la­kosság friss áruval történő ellá­tásának terhére elégítették ki. Nem ritkán az export teljesíté­séhez szükséges termékeket is csak a lakossági ellátás rovására sikerült kiszállítani, elsősorban azért, hogy külgazdasági kapcso­latainkat megtarthassuk, és a népgazdaság számára szükséges KIVÁLÓ ÁRUK ÜZEMÉBEN Jól vizsgáztak a tésztagyártó automaták Huszonnégy óra +• 2 olasz Brai- banti-féle gépsor + 9 munkás + kellő mennyiségű liszt, víz, tojás = 20 tonna, szállításra kész ki­váló termék. Ez az „egyenlet” a Kalocsavidéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat számítá­saiban szerepel, s az új tészta- üzem teljesítményét is rögzíti. Aki az üzem gyártótermébe lép, azt gondolja, hogy a hatal­mas gépek nem termelnek, hi­szen alig látni körülöttük — il­letve fenn a „fedélzetükön” — dolgozót. Pedig akármikor érke­zik a látogató, éjjel vagy nap­pal, ünnep- vagy hétköznap, so­sem állnak a masinák. Folyama­tosan üzemeltetik őket teljesít­ményük maximális kiaknázásá­ra. A Hámán Kató és a Napsu­gár szocialista brigád tagjaira könnyű és hálás feladat hárul: „táplálniuk” kell csupán az au­tomatákat, azok a többit maguk­tól elvégzik. Meggyúrják a tész­tát, majd szarvacska, rizs, orsó, csillag, karika, cső vagy hosszú metélt formára préselik, szárít­ják, csomagolják. Kézi munka annyi akad még, hogy a leves­tésztával teli polypropilén tasa- kokat a szállító papirdobozokba kell helyezni. Októberben lesz egy esztende­je, hogy a sokféle arany- ■ és ezüstérmes paprikakészítményé­ről híres vállalat tésztagyártását az új üzemmel bővítette. A régi gyártóvonal évente 175 vagon száraztésztát állít elő, aBraiban- ti-automaták 500 vagonnal. Ter­melékenységük azonban nem az egyetlen jó tulajdonságuk: a be­lőlük kikerülő levestésztafélék minősége is kifogástalan. A Ki­váló áruk fóruma a nyári Szege­di Ipari Vásáron kiállította a ka­locsai vállalat cikkeit, s azok iá­mét elnyerték a Kiváló áru cí­met. A. T. 0 Balogh Magdolna a tésztagyúró gépegységen ügyel a művelet folyamatosságára. 9 Tóth Lászlóné a szarvacskacsomagokat készítő automatánál dolgozik. 9 András Magdolna cs Manczinger Erzsébet szál­lításra készítik elő a száraz tésztát. 9 Sebestyén Sándor a présgépet kezeli. (Tóth Sándor felvételei) Kertészeti kisgépekből rendezett kiállítást a Bács-Kiskun megyei AGROKER Vállalat a kertészeti főiskola udvarán.

Next

/
Thumbnails
Contents