Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-22 / 222. szám

m T'-rHiWP VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évi. 222. szám Ara: 90 fillér 1974. szeptember 22. vasárnap Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az alkot­mány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján — az or­szággyűlést 1974. október 3. napján (csütörtök) délelőtt 11 órára összehívta. Előre­láthatólag az ülésszak napi­rendjére kerül a külkereske­delemről szóló törvény javas-, jlat, valamint a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala elnö­kének beszámolója a tanács- törvény végrehajtásáról. (MTI) A lakásfenntartó szövetkezetek előnyei 3. oldal Szüreti előkészületek ' 4. oldal LASSAN ÉRNEK AZ IDÉN A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK Meggyorsult a talajmunka, de késik a betakarítás C Likár János már a tavaszi vetésű növények talajmunkáját végzi a hercegszántói Lenin Tsz-ben. Soltvadkerten fémsilót épít a Kecskeméti Mezőgazdasági Gép­gyártó "és Szolgáltató Vállalat. Anyaghiány miatt azonban nem folyamatos a fémalkatrészek sze­relése. ezért a gabonaraktár szep­tember 30-ra kitűzött átadása át­húzódik októberre. A magtár üzembe helyezésével javul a Bács- Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat raktározá­si helyzete, örülnek az új létesít­ménynek a mezőgazdasági szö­vetkezetek is. hiszen aratáskor, őszi betakarításkor 600 vagonnal kevesebb terményt kell Soltvad- kertről és környékéről Kiskunha­lasra. Kecskemétre szállítani. A megtakarítási időben jelentős, a teherszállító járművek jobban kihasználhatók, amire az őszi munka során még nagyobb szük­ség lesz, mint bármikor. Nemcsak a sóitvadkértFéfiitkézés késik "két, három hetet, hanem a szántóföl­di növények érése is. Ez aggaszt­ja leginkább a mezőgazdasági üzemek dolgozóit. Az előző esz­tendőkben szeptember 15—20 kö­zött már javában gyűjtötték a kukoricát, napraforgót, szüretel­ték a szőlőt, gyümölcsöt. Az idén szeptember közepéig 360 hektár cukorrépát. 24 hektár napraforgót takarítottak be. A kukoricát 135 hektárról, a gyü­mölcsöt 1113. a szőlőt 38, a zöld­ségféléket 17841 hektárról gyűjtöt­ték össze. Az előirányzat szerint a szántóföldön még 120 ezer, a szőlő-, gyümölcs-, és zöldségker­tészetben pedig 68 ezer hektár termését kell betakarítani. A ka­locsai és a kiskunhalasi járásban a mezőgazdasági szövetkezetek úgy igyekeznek elkerülni a mun­ka torlódását, hogy a magas ned­vességtartalmú. de már érett ku­koricát szedik! és a kombájnnal betakarított terményt szárítják, A szárítók üzemköltsége megté­rül azzal, hogy kedvezőbb időjá­rás és szállítási körülmények mellett tudják a munkát elvé­gezni, mint később az őszi esőzé­sek alkálmával. A betakarításnál jóval gyorsabb ütemű a talajmunka. Ez ideig csaknem 80 ezer hektáron végez­ték el a mezőgazdasági szövetke­zetek a magágy készítését, 6000 hektáron tették földbe a kenyér és takarmánygabonát. A vetéssel leginkább a kecskeméti és a kis­kunhalasi járás lazább talajain gazdálkodó szövetkezetek igyekez­nek. A rozsot, a triticalét, kisebb mértékben a búzát vetik. Számos szövetkezet vásárolt kiváló minő­ségű fémzárolt gabonát, hogy fu- záriumtól mentes terményt vet­hessen el. Sajnos, ez a gombafajta az idén ismét erőteljesen jelent­kezett. Veszélvezteti a kukorica és az őszi búza minőségét, ha a szükséges óvintézkedést elmulaszt­ják a gazdaságok. A Bács-Kiskun megyei Növényvédő Állomás, a vetőmag vizsgálatát térítésmente­sen végzi el. Ajánlatos ezt a se­gítséget igénybe venni. K. A. Határozatok és felhívások adnak hangot annak, hogy az állami oktatás fejlesztése ma­gas fokú i társadalmi összefo­gást, erkölcsi, anyagi segítsé­get követel. Egy nagyon gyön­géd és mélységesen emberi ér­zést — az utódokról való gon- doskodás vágyát —, valamint a szükségszerűség felismerését visszhangozzák a szavak mesz- szire hallhatóan. Bármennyire nemes egy szándék, először meg kell fo­galmazni, hogy tudatosodjon, majd valóság lehessen belőle. A X. kongresszus előkészüle­teihez tartozó Bács-Kiskun megyei pártértekezlet a fel­adatok között politikai célnak minősítette, hogy 1975-ig a ta­nuló ifjúságnak legalább 90 százaléka végezze el a nyolc osztályt a tankötelezettségi korhatáron belüli Ezt a kör- zetesítési program, újabb ál­talános iskolai diákotthonok átadása, a tanyai iskolák vil­lamosítása szolgálta egyebek között, amihez pénzfelaján­lásokkal és közvetlen kétkezi társadalmi munkával járultak hozzá üzemek, ,gazdaságok, szövetkezetek. Ötökké szép jelkép marad, ahogy az útta- lan utakon átívelnek a veze­tékek, s egy kisgyerek sze­mében — amely addig csak petróleumlámpát látott — visszatükröződik a villanyizzó gömbjének csillogása. .Az \általános iskolákon túl­mutat a szakmunkásképzés feltételeinek javítása, ami nem qsupán érdeke az üzemeknek, hanem „felelőssége és köteles­sége” is. Két évvel ezelőtt, amikor a megyei pártbizottság kidolgozta az állami oktatás fejlesztésének feladattervét, ugyancsak erőteljes hangsúlyt kapott, hogy a helyi szervek fokozottabban működjenek közre a minél teljesebb sze­mélyi és tárgyi feltételek meg­teremtésében. Igazán sokféle I módon lehet segíteni. A me­gyei pártbizottság propagan­da és művelődési osztálya nemrég ajánlást küldött szét a termelőszövetkezetek terüle­ti szövetségeihez. IA levelek azt javasolják, hogy a szövetségek kössenek szerződést valamelyik mező- gazdasági szakközépiskolával, illetve szakmunkásképző inté­zettel. Létrehozhatnak például közös pénzügyi alapot, hozzá­járulhatnak a tanulmányi utak fedezéséhez, ösztöndíjat alapíthatnak a fizikai dolgo­zók gyermekeinek, a közös, alapból több jutna a legjobb tanulók jutalmazására, az is­kolai felszerelések javítására. Emellett a diákotthoni alap növelésével és más módon sok tanyai gyereket nyerhet- nek meg a nagyobb tudásnak, szakmai felkészültségnek. A Itanintézetekkel való együtt­működés jó befektetés, ami megtérül azoknak — a később majd keresett — szakembe­reknek a foglalkoztatásában, akik ma még tanulók, és el­érhető közelben, szinte a szomszédban vannak. Mi történt azóta? A Kis­kunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségénél úgy határozott az elnökség, hogy a kiskunhalasi mezőgazdasá­gi szakközépiskolával alakíta­nak ki gyümölcsöző kapcsola­tot. Négy rászoruló fiatalt — akiknek a szülei termelőszö­vetkezeti tagok és fizikai mun­kát végeznek — tanulmányi ösztöndíjjal támogatnak. A Duna menti és Kiskunsági Mezőgazdasági Termelőszövet­kezetek Szövetségéhez tartozó húsz téesz már korábban 180 ezer forinttal járult hozzá a tanyai kollégiumok építésé­hez. A szabadszállásiak csak­nem egymillió forintot adft}k óvodaépítésre. Solton az álta­lános iskola berendezését moz­dították előbbre. Az ajánlás nyomán a többi között előse­gítik a jánoshalmi mezőgaz­dasági szakmunkásképző isko­lába járó, tehetséges fiatalok továbbtanulását, valamint pénzalapot hoznak létre a leg­jobb eredményt felmutató ta­nulók jutalmazására. Lehet, hogy épp most is egy döntés születik valahol. Az ilyen kifejezések, mint fele­lősség, kötelesség — már ami- kpr elhangzanak — mindenütt Visszhangra kell, hogy talál­janak. H. F„ Kongresszusi il és felszabadulási verseny Bács-Kiskun megyében • A Habselyem Kötöttárugyár Rosa Luxemburg brigádjának tagja, Szeleczki Endréné szabász munka közben. A brigád a minőség ja­vítására tett kongresszusiverseny-vállalást. (Pásztor Zoltán felvétele) Bács-Kiskun megye ipari, épí­tőipari, közlekedési, kereskedelmi vállalatainál . és mezőgazdasági üzemeiben közel 5 ezer brigád kapcsolódott be a XI. pártkong­resszus és hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaversenybe. A vállalások előkészítésének sza­kaszában ' — mint az SZMT el­nöksége legutóbbi ülésén megál­lapította —, erőteljesebben ér­vényre jutott az üzemi demok­rácia. A gazdasági vezetők szé- , les körű megbeszéléseket foly­tattak a dolgozókkal, ismertették velük a vállalati célkitűzéseket, s azokat a lehetőségeket, ame­lyekkel a termelést hatékonyab­bá, minőségileg jobbá tehetik. A munkások és vezetők között kialakult szorosabb kapcsolat tette lehetővé, hogy a felajánlá­sok jól szolgálják a vállalatok, sőt a megye IV. ötéves tervének sikeres befejezését, s az V. öt­éves terv megfelelő előkészítését. Ahol arra szükség van, ott a mennyiségi tervek túlteljesítését tűzték célul. A Bajai Finomposz-. tó Vállalatnál például az idén 29 százalékkal, jövőre 68 száza­lékkal növelik a termelést, rész­ben i a meglevő gépek jobb ki­használásával, részben újabb, korszerű ~ termelőeszközök beállí­tásával. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat 220 lakás terven felüli átadását és a solti új Kossuth-adó építési határide­jének lerövidítését vállalta. A megye állami gazdaságainak dol­gozói felajánlották, hogy 11,8 szá­zalékos terméshozam-növelést, és önköltségcsökkentéssel 30,6 millió forintos eredményjavulást érnek el. A szocialista munkaverseny- vállalások a brigádtagok nevelé­sére, művelődésére, szakismereté­nek gyarapítására is kiterjednek. Az általános iskolai tanulmányok béfejezésére többek között a Hosszúhegyi Állami Gazdaság­ban, a MEZŐGÉP bajai gyárában önálló osztályokat szerveznek. Kecskeméten is kilenc munka­helyen és négy peremkerületi is­kolában szerveznek hasonló osz­tályokat. A megyeszékhelyen 160 szakmunkás határozta el, hogy a három év alatt elvégzi a kö­zépiskolát. A brigádok nagy több­sége benevezett az SZMT elnök­sége és a KISZ megyei bizott­sága által meghirdetett szellemi vetélkedőre. Üj vonása a szocialista munka­versenynek, hogy a gazdasági vezetők a dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek javítására tettek kötelezettségvállalásokat. A Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat például 3,6 millió forintot fordít a baleseti veszély- források csökkentésére, az Észak- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vál­lalat 42 lakást épít munkásai ré­szére. A termelési eredmények azt igazolják, hogy sikerrel folyik a munkaverseny a megye vállala­tainál^ üzemeiben, gazdaságai­ban. Az állami ipar 11,5 száza­lékkal termelt többet az első félévben, mint egy évvel koráb­ban, s a termelésnövekedés 74 százaléka a termelékenység emel­kedéséből származik. A ZIM dol­gozói 1680 fürdőkáddal teljesítet­ték túl eredeti vállalásukat. A Kalocsai Műanyag- és Gumifel­dolgozó Vállalat fröccsöntő rész­legének szocialista brigádjai a munkaidő jobb kihasználásával 2 millió forint értékű termelésnö­vekedést értek el. A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárá­ban 4,2 százalékkal növelték az első osztályú termékek arányát. Hosszan lehetne sorolni a ver­seny eredményeit, amelyek az üzemek dolgozóinak lelkes mun­káját tükrözik. Vannak itt-ott azonban nehézségek is, amelyek időnként megtörik a verseny lendületét. Közülük első helyen az esetenként jelentkező anyag­illetve alkatrészhiányt említhet­jük. Nem mindenütt értékelik még rendszeresen a versenyt, s az érdekelt dolgozók tájékozat­lanok, saját eredményeiket nem tudják Összevetni másokéval. Enélkül pedig nem verseny a verseny. A vetélkedés a Központi Bi­zottság kongresszusi zászlajáért, okleveléért, valamint a megyei párt vb kongresszusi okleveléért folyik. A munkaverseny azonban nem ér véget a kongresszusi ér­tékeléskor, hanem mint felsza­badulási verseny, folytatódik, amelynek végső célja. a IV. öt­éves terv sikeres befejezése. TELJESÍTETTÉK KONGRESSZUSI VÁLLALÁSUKAT Átadták az ország első tanyai óvodáját Fülöpjakabon 0 Sztanojev András elvágja a szalagot. (Tóth Sándor felvétele) kialakítani az óvodát. A szövet­kezet adta! hozzá az épületet, és dolgozói végezték el az átalakí­tást 30 nap alatt. A Május 1. és Kandó Kálmán szocialista brigád készítette .társadalmi munkában az udvaron elhelyezett hintákat, és kommunista szombatjukon végzett munkájuk béréből vásá­roltak rádiót és lemezjátszót az óvodáriak. A település lakossága ugyancsak segített az épület, s a környezet rendbetételében. Az üdvözlő szavak után a ki­csik birtokba vették a hangula­tos helyiséget, és megkapták a kiskunfélegyházi ÁFÉSZ ajándé­kát, a játékokat Vass Antalné óvónő vezetésével elmondották az ünnepségre már közösen meg­tanult verset ' A huszonkilenc kisfiú és ! kislány csaknem mindegyike az Alkotmány Ter­melőszövetkezetben dolgozó szü­lők gyermeke. D. É. Színes bútorokkal berendezett helyiségek, mackó, építőkocka, kisvasút, sokféle játék várta Fü­löpjakabon azt a huszonkilenc kisgyermeket, aki az ország első tanyai óvodájában kapott helyet. Tegnap délelőtt adták át ünnepé­lyesen a Kunszálláshoz tartozó tanyai központban a helyi ter­melőszövetkezet és a községi ta­nács összefogásából született gyermekintézményt. Sztanojev András, a kiskunfél­egyházi városi pártbizottság első titkára üdvözölte a .megnyitón részt vevő vezetőket, szülőket. Elmondotta, hogy az óvoda át­adása azért is fontos, mert a megye tanyapolitikai határoza­tának végrehajtását jelenti. Tár­sadalmi összefogásból született, létesítését a község felszabadu­lásának évfordulója, illetve a XI. pártkongresszus tiszteletére vál­lalták. Patyi László, az Alkotmány Termelőszövetkezet elnöke szá­molt be arról, miként sikerült

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents