Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-21 / 221. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! i ;. mmi mmkm AZ MSZMP BÁCS-KISKUN.MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 221. szám Ára: 90 fillér 1974. szeptember 21. szombat Párt- és állami vezetők a BNV-n Pénteken párt- és állami vezetők keresték fel az őszi BNV-t. A vásárra látogatott Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke, Biszku Béla a Központi Bizottság titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtit­kára, a Politikai ' Bizottság tagjai, Győri Imre, a Közpon­ti Bizottság titkára, és Bru- tyó János, az MSZMP Köz- •ponti Ellenőrző Bizottságá­nak elnöke, valamint a kor­mány több tagja. A vendégeket' I(tC Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter és Földes László, a HUNGEXPO vezérigazgatója fogadta, majd körsétára in­dultak a vásár megtekintésé­re. (MTI) A fogyasztók érdekében Tanácskozás a minőségvédelemről A Duna—Tisza közi ngpok rendezvényei közül figyelem­re méltó esemény volt a tegnapi minőségvédelmi ankét, amelyet Kecskeméten, a Tudomány és Technika, Háza kongresszusi termében tartottak. A tanácskozásokon válla­latok, üzemek, intézmények képviselői vették részt, akik­nek a munkája kapcsolatban áll az élelmiszeriparral. Dr. Glied Károly, a megyei ta­nács elnökhelyettese üdvözölte a jelenlevőket, köztük , Olajos La jóst, a Magyar Szabványügyi Hi­vatal elnökét A megyei tanács elnökhelyette­se hangsúlyozta, hogy ez a ta­nácskozás a fogyasztók érdekeit szolgálja. A lakosság jövedelmé- ■nek mintegy 50 százalékát költi élelmiszerekre, ami azt is jelen­ti, hogy az élelmiszer-gazdaság­ban tevékenykedők a fogyasztók­kal mindennapos kapcsolatban állnak. Nem közömbös tehát, hogy erről a kapcsolatról milyen az általános vélemény. A későbbiekben rámutatott: ahogy emelkedik az életszínvo­nal, úgy fokozódik a kereslet a jobb minőségi! áruk iránt. Az élelmiszerek mennyisége, válasz­tékuk bősége és minősége az élet- színvonalat alapvetően, meghatá­rozó tényező. Foglalkozott a minőségellenőr­zés fontosságával és néhány ez­zel összefüggő témával. Többek között rámutatott, hogy az élel­miszer-gazdaságban az elmúlt két évtizedben elsősorban a mennyiségi fejlődés volt a jel­lemző. A struktúraváltozás je­lentősége ellenére nem minden­ben a kívánalmaknak, a népgaz­dasági és fogyasztói igényeknek megfelelően alakult. Feladatunk, hogy a következő években a me­zőgazdaság és az élelmiszeripar termelését egyre inkább a nép­gazdaság és a fogyasztók számá­ra legfontosabb termékekből nö­veljük. A korszerűsítésnek, a közgazdasági ösztönzésnek, a gaz­dálkodás eredményességének ja­vításán túlmenően a. minőséget is jobban szem előtt kell tartani. A részletkérdésekről szólva el­mondta, hogy nagyobb gondot kell fordítani az élelmiszerek csomagolására. Ez utóbbinak leg - fontosabb célja a késztermék mi­nőségének megóvása. A jövőben törekedjelek arra az üzemek, vállalátok, hogy a , csomagoló­anyag, a göngyöleg, a rakodó- és ■ a szállítóeszköz-lánc jobban al­kalmazkodjék az élelmiszer tu­lajdonságaihoz. A megnyitót követően Marosi József, a Magyar Szabványügyi Hivatal osztályvezetője tartott vi­taindító előadást. Ismertette az élelmiszerek szabványosításával kapcsolatos intézkedéseket, köz­tük az idén megjelent, a minő­ségszabályozással összefüggő kor­mányhatározatot. Az előadást dr. Ravasz László, az Élelmiszerellenőrző és Vegy­vizsgáló Intézet központi irodá­jának igazgatója, Horváth György, a megyei minőségvizs­gáló intézet igazgatója és Balogh Béla, a megyei növényvédő állo­más igazgatója egészítette ki kor- referátumával. A vitát követően a tanácsko­zás résztvevői megtekintették a Duna—Tisza közi napok kereté­ben rendezett élelmiszeripari ki­állítást. K. S. Almaszüret Bácsalmáson Nógrádi asszonyok a Bácsalmási Álla­mi Gazdaságban. Már 6 év óta járnak Bácsalmásra gyümölcsöt szedni a nógrá­di asszonyok. A 2—3 hétre megéri a fá­jjjg radság hiszen a mostani almaszedésnél közülük’ jó néhányan megkeresik a napi 150 forintot. Kalevi Sorsa budapesti városnézésen Kalevi Sorsa, a. Finn Köztár­saság miniszterelnöke és felesége, valamint kísérete pénteken Bu­dapest nevezetességeivel ismerke­dett. A vendégeket a városnézés­re elkísérte Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Nagy János külügyminiszter-helyettes, Rónai Rudolf, a Magyar Népköz- társaság helsinki nagykövete. A városnéző út a Baross téren kezdődött, ’ ahonnan, metrószerel­vénnyel a Deák térig, majd a Batthyány térig utaztak. Tjtközbén a Fővárosi Tanács elnöke és Bí- (Folytatás a 2. oldalon.) 0 A BNV-díjas MK—42-es sztereomaenó Novemberre elkészül ÚJ TÍPUSÚ KOMBÁJNOK, BETAKARÍTÓGÉPEK AZ ŐSZI MUNKÁKNÁL Több alkatrész Tanévnyitó a Kertészeti Főiskolai Karon Felsőfokú továbbképző központ lett az intézet az ötszázezredik magnó A múlt évinél körülbelül 30 százalékkal több korszerű gépet vásárolhatnak a mezőgazdasági üzemek az őszi betakarításhoz és a talaj előkészítő munkákhoz, s néhány1 alkatrész kivételével, alkatrészhiánnyal sem kell szá­molni — tájékoztatták az MTI munkatársát az AGROTRÖSZT vezetői. A kukorica betakarításához is a korábbi évekénél több gép áll­hat munkába, köztük a magyar gyártmányú és a szovjet import­ból származó kombájnok, kom- bájhadapterek. Az idén új típusú kombájnt is beszerzett az AGRO­TRÖSZT, az SZ—5-öt, amely na­gyobb teljesítményű mint az ed­dig használatosak. Eddig a szov- 1 jet partner 375-öt szállított az adapterrel kukoricabetakarításra is alkalmas új gépből. Kukorica- szárító-berendezésekből és a siló. bétakarításához szükséges gépek­ből szintén már valamennyi igényt kielégítettek, de a továb­bi .megrendeléseknek is eleget tudnak tenni. Megfelelő a gépellátás cukorré- pa-betakarítókból is. A MEZŐ­GÉP Tröszt üzemei a múlt évi-* nél több különböző' típusú és tel­jesítményű berendezést gyártot­tak, köztük olasz licenc alapján egy új gép gyártását is meg­kezdték. Az új, egysoros, egy- menetes típusból az elmúlt év­ben még NSZK-importra szorult az AGROTRÖSZT, most a Szek­szárdi MEZŐGÉP Vállalat soro­zatban gyártja, s már 240-et le­szállított a hazai megrendelők­nek. Burgonyabgtakarító gépet és a hozzátartozó válogatókat, osztá- lyozókat az idén is elsősorban a Szovjetunióból és az NDK-ból hozták be. A napokban megkezdődött őszi talajmunkákat a felmérések sze­rint a jelenlengi traktorparkkal és talajművelő berendezésekkel zök­kenőmentesen el tudják végezni. Ugyanakkor a mezőgazdaság gyorsütemű fejlődése szükségessé teszi a nagyobb teljesítményű traktorok alkalmazását. Az ilyen gépekre szóló igények kielégíté­sére az AGROTRÖSZT további importot tervez. Az őszi mezőgazdasági mun­kák csúcsidőszakában megnöve­kednek az igények a különböző szállító járművekre.. A tröszt AGROKER-vállalatai folyamato­san szállítják a megrendelő gaz­daságoknak, szövetkezeteknek a pótkocsikat. Mivel az AUTÓKER Vállalat a nagy számú tehergép­kocsi-igényeket nem tudja tel­jes mértékben kielégíteni, az AG­ROTRÖSZT több vontatótraktort hoz forgalomba. Ugyanakkor va­lamivel .kevesebb szállítószalagot és szerves műtrágyarakodót tud­nak a mezőgazdaságnak adni, mint amennyire szükség lenne. Az AGROTRÖSZT már jól be­vált aratási ügyeletéhez hason­lóan most a betakarítás idejére megszervezték az őszi ügyeletet, amely a megyeszékhelyeken ‘ az alkatrészrendelések összegyűjté­sét és a soronkívüli szállítás in­tézését is vállalja. Egy-egy alkatrészt leszámítva, általában problémamentesnek ígérkezik az őszi gépalkatrész­ellátás. Ennek érdekében külön­böző intézkedéseket hoztak. Így az idén először hat megyében megszervezték, hogy egy speciá­lis raktárban minden alkatrész kapható legyen a cukorrépa-be- takarító gépekhez. A külföldi gé­pek alkatrészeit is pótolják, összességében az AGROKER- vállalatok az idén 100 millió fo­rint értékűvel több alkatrészt szereztek be, mint a múlt évben, forgalmuk pedig 70 millióval emelkedett. Gumiárukból, így abroncsokból, ékszíjakból, tömí­tésekből is 110 millió forint ér­tékűvel vettek többet, tehát az őszi—téli alkatrészellátás bizto­sítása érdekében nagy készletek­kel töltötték fel a raktárakat. Megkezdődik az ■ 1974—75-ös tanév Kecskeméten, a Kertésze­ti Főiskolai Karon. Szombaton délelőtt tartják az ünnepi tanács­ülést a hagyomány szerint Buda­pesten, a Kertészeti Egyetemen. Ott lesznek a gyöngyösi és a kecskeméti főiskolai kar oktatói és hallgatói. Dr. Rédai István rektorhelyettes mond ünnepi be­szédet, majd dr. Somos András akadémikus, a Kertészeti Egye­tem rektora iktatja be a 1 főis­kolai karok és az egyetem, első éves hallgatóit, akik az évnyi­tón tesznek fogadalmat. A Kertészeti Főiskolai Karról Kecskemétről száz első éves hallgatót iktatnak be, akiket két­százötven jelentkező közül vettek fel az intézetbe. Üzemmérnöki képzésük a gyümölcs-, a szóló - és a zöldségtermesztési szakon, illetve a dísznövénytermesztési és kertfenntartási ágazaton 'tör­ténik. A száz nappali hallgatón kívül, á ’ levelező tagozaton száz­ötven kertészeti szakembernek az üzemmérnöki kiegészítő képzése kezdődik meg Kecskeméetn. Az intézetben az 1973—-74-es tanév nappali és levelező tago­zatán hatvankilenc gyümölcster­mesztő, hetvenöt szőlész, huszon­hat zöldségtermesztő, ötvenegy növénytermesztő üzemmérnök szerzett oklevelet. Á végzett hall­gatók 60 százaléka mezőgazda- sági szövetkezetben, 30 százaléka állami gazdaságban, a többi a mezőgazdasági jellegű üzemek­ben helyezkedett el. Az előző években tanúsított kiváló mun­kájáért a főiskolai kar két harr madéves hallgatója kapta meg a népköztársasági ösztöndíjat, egy hallgató pedig a Magyar Agrár- tudományi Egyesület aranykoszo­rús jelvénvét érdemelte ki a MAE ifjúsági csoportjában vég­zett társadalmi, tevékenységéért. L > 4­Az 1974—75-ös tanév egyik legfőbb teendője lesz a Kertészeti Főiskolai Karon a hallgatók ak­tívabb részvételének elősegítése az oktatásban az önálló felada­tok megoldásával, az. elméleti is­meretek alkalmazási készségé­nek a fejlesztésével. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium felsőfokú továbbképző központnak jelölte ki a Kertészeti Egyetem Kecs­keméti Kertészeti Főiskolai Ka­rát. A mezőgazdasági termelés­ben és a szakigazgatásban dol­gozó szakemberek továbbképzé­sét szervezi és felsőfokú tanfo­lyamokat rendez számukra. A I most kezdődő tanévben három­százan vesznek részt a Kertésze­ti Főiskolai Kar ilyen jellegű tanfolyamain. Nagy népszerűségnek örvend Kecskeméten a háztájiban és kis­kertben kertészkedők továbbkép­zése, amelyet három évvel ez­előtt kezdett el az intézet. A gya­korlati bemutatóval egybekötött foglalkozásokon rendszeresen öt- ven-hatvan személy jelent meg. ,A főiskolai kar az új tanévben is folytatja ezt a továbbképzést. Az intézet oktató munkáján kí­vül 18 mezőgazdasági - üzemmel kötött- szerződést kutatási, fej­lesztési együttműködésre. Ennek keretében a gazdaságok termelés­fejlesztési tevékenységéhez nyújt segítséget. Ismeretes, hogy a kertész üzemmérnök képzésnek; még nin­csenek tankönyvei. Ezért a most kezdődő tanév folyamán több mint .ötezer oldal új üzemmér­nöki jegyzetet kell megírni az . elavult tananyagrészek korsze­rűsítése érdekében. Ebből a nagy munkából a Kertészeti Főiskolai Kar oktatói is tevékenyen részt vállaltak, kétezer-nyolcszáz oldal jegyzetet írnak meg. K. A. Hamarosan ünnepi esemény színhelye lesz a hazai magnó­gyártás „fellegvára”, a Budapes­ti Rádiótechnikai Gyár kecskemé­ti üzeme. Novemberben lekerül a szalagról az ötszázezredik ké­szülék. Hogy ez a szép kerek szám nemcsak mennyiségében fémjel­zi a gyár eredményes működé­sét, hanem elismerésre méltó mi­nőségi fejlődés is van mögötte, azt jól érzékelteti a következő összehasonlítás. Az első típust 1956-ban kezd­ték el gyártani. A Vörös Szikra elnevezésű készülék még 15 kilót nyomott, és 3400 forintos áron került az üzletekbe. Jelenlegi slágerük, a kis méretű, egysze­rű, könnyen kezelhető, MK— 25-ös monokészülék mindössze másfél kilós, és a fiatalok szá­mára is könnyen elérhető, mi­vel az ára 1980 forint. És ezzel még mindig nem áll­tak meg a fejlesztésben. A gyár vezérigazgatója, Stenczinger Sán­dor' biztató sikernek könyvelte el, hagy a magasabb igényeket is kielégítő MK—43-as sztereó- család legújabb tagja, a vásáron is bemutatott MK—42-es. BNV- dijat kapott. Ez a speciális rend­szerű sztereomagnó megnövelt dinamikájú hangvisszaadásra al­kalmas, automatikus felvételi ki­vezérlés-beállítású. Kiszűri a zavaró zajokat és kiválóan al­kalmas a legjobb minőségű ko­molyzenei felvételek készítésé­re. Előreláthatóan a jövő hónap elején kerül piacra, 6980 forintos áron. Az 'újdonságok között szerepel a telefonüzenet-rögzítő, amely­nek elsősorban a nagyvállalatok, intézmények, hibabejelentő szol­gálatok látják majd nagy hasz­nát: nem kell külön telefonügye- letest alkalmazniuk, mert a ké­szülék automatikusan rögzíti és tárolja az üzeneteket Jól halad a régóta várt rádiósmagnó ter­veinek megvalósítása is a szé­kesfehérvári Videoton gyárral karöltve. A fiatalok magnóéhsége köz­ismert. Hajlandók bármiről le­mondani érte, de az ügyes ké­szülék nemcsak arra jó, hogy » szórakoztasson, konzerválja a divatos melódiákat, hanem nagy segítséget jelent munkában, ta­nulásban. Míg 1969-ben 37 ezer készüléket vásároltak hazai fo­gyasztók, tavaly ez a szám meg­kétszereződött — 74 ezerre emel­kedett —, az idén pedig, úgy szá­mítják, hogy csaknem 97 ezer darab magnó talál vevőre. A vá­sárlási kedv állandó emelkedése annak is köszönhető, hogy a Kecskeméten kialakított hazai magnógyártás jó úton halad. A növekvő termelés mellett új, korszerű típusok kialakításá­val is. igyekszik igazodni a hazai és a nemzetközi piac igényeihez. A választékra sem lehet panasz: jelenleg ötféle típust gyártanak, valamennyi kapható az üzletek­ben. Ugyanakkor arra is vigyáz­nak, hogy ne csak szebb és jobb, hanem olcsóbb készülékekhez juttassák vásárlóikat. Ezzel is magyarázható, hogy a, kecskeméti üzem* gyártmányai egyaránt keresettek belföldön és határainkon túl. Jövőre már a kétszeresét termelik a két évvel ezelőtti mennyiségnek, ezen be­lül 50 százaiéit kai több kész mag­nót gyártaJÍgk. és a főszerelvé- nyekböl —» magnófejek és mag­nómechanikák — is 5Ö százalék­kal több készül. Csak ez utób­biakból másfél millió dolláros exportot terveznek 1975-ben, ve­vőik: a Szovjetunió, NDK, NSZK és Bulgária. A következő évtől egyébként a sztereó-kazettás magnókat is saját gyártmányú magnófejekkel látják el. Mivel új beruházást egyelőre nem terveznek! — csak a szociá­lis létesítmények bővítését- —, a nagyszabású terveket a létszám jelentős rjövelésével, három, de legalább két műszak szervezését vei kívánják megoldani. A gyár budapesti vezetői nem titkolták, hogy ez nagyon nehéz feladat elé állítja őket Különféle ösztönzők­re lenne szükség, hogy a dolgo­zók érdekelve legyenek a szer­vezettebb, több műszakos terme­lésben. Saját erőfeszítéseiken túl, ehhez kérik már most a város vezetőinek a segítségét. V. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents