Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-18 / 218. szám
1974. szeptember 18. • PETŐFI NÉPE • 5 MEGJELENT A Forrás új száma A Kecskeméten megjelenő irodalmi, tudományos és művészeti folyóirat, a Forrás új száma a napokban elhagyta a nyomdát. A folyóirat szeptemberi összeállításában elsősorban á fiatal szerzők alkotásainak, valamint a határon túli írók müveinek adtak he- lyet. . : L, Olvashatjuk benne Utassy József, Kiss Benedek, Bisztray Adám, Pintér Lajos és a Kecskeméten élő Szilágyi Zoltán verseit, valamint jCzakó Gábor és a szintén kecskeméti Csátó Károly novelláját. Takács Imre három költeménye is helyet kapott a folyóiratban! A romániai magyar írók közül Bálint -Tibor két elbeszéléssel, Kántor Lajos irodalomtörténész Balogh Edgárról szóló pályaképével és Beke György a „A brassói Lapok három élete" című írásával kopogtat be az olvasókhoz. Aurel Rau, a Romániában népszerű költő-főszerkesztő itt bemutatott verseit a romániai Király László fordította. A Való világ című rovatban a bizonyára sokak számára izgalmas kecskeméti vasúti tömegkatasztrófát dolgozta fel szociografikus írásában a kecskeméti Gál Farkas. A Műhely rovat Orosz László Katona József Bánk bánjáról szóló tanulmányát, s Kovács Sándor Iván „A kecskeméti Szenczi Molnár Albert- portré és ikonográfiái rokonsága” című érekes cikkét tartalmazza. A Művészet rovatban kapott helyet a bajai Késmárky Mária „Nagy István Baján” című dokumentumgyűjteménye. A Forrás új számának gazdag a Szemle rovata. Majoros József Jókai Anna, Halász Géza Ferenc Símai Mihály,. Seres József Sáránál József, Monoki György Nógrádi Gábor, Czére Béla Ágh István és Bisztray Adám új kötetéről írt recenziót illetve kritikát többek között. A Pusztai Ágoston szobrairól, valamint Kiss György és Berki Viola rajzairól készült reprodukciók láthatók még a i szeptemberi ‘ Forrásban. A Duna Fotóklub újabb eredményei 9 Görbe Ferenc: Régi kapu. Az évről évre egyre ismertebbé váló Duna Fotóklub az idei „Bajai Nyár” keretében rendezte meg a fotós alkotótábort. A Népművelési Intézet és a városi tanács támogatásával életre hívott művésztábor sikeres volt; iránta immár országszerte megnőtt az érdeklődés. A résztvevők alkotásait bemutató kiállítás — Baja ’74: címmel — még jelenleg is látható, a szakmaközi bizottság nagytermében. A Duna Fotóklub a Népművelési Intézet szekszárdi felsőfokú fotóstanfolyamán az alábbi tagokkal képviseltette magát: Görbe Ferenc, Gyulavári József, Ligeti László és Sörös Mihály. A balmazújvárosi középfokú táborban Kiss Tamás és Romsics László, a kőszegi táborban Ligeti László vett. részt a József Attila Művelődési Központ Duna Fojtóklubjának tagjai közül. A klub tagjai szerepeltek alkotásaikkal a Fotóklubok 10. Szegedi Szalonján, ahol a Bartók Béla Művelődési Központ tiszteletdíját nyerték el. Egyéni díjat kapott Rónay István. Nagykanizsán az „Életünk” című fotó- kiállításon Kovács Béla dijat. Ligeti László pedig oklevelet nyert. Ugyanitt rajtuk kívül még négyen szerepeltek képeikkel. A fentieken kívül dr. Pump József Zalaegerszegen, valamint Angliában és Belgiumban szerepelt nemzetközi tárlaton. Ez utóbbi helyen Görbe Férenccel együtt. A mosonmagyaróvári II. országos ifjúsági fotókiállításon Ligeti László nyert díjat. Ugyancsak ott fc. klub hét tagjának tizenháróm képét állították ki. V. M. Teljesítették a követelményeket Bácsszentgyörpv lakóinak száma a félezret sem éri el. A felnőtt lakosság nagyobbik része a Vörös Csillag Tsz-ben dolgozik, a többiek Garán a feHérneműüzemben. A néhány száz lakosú kisközségnek önálló tanácsa, szép kultúrháza van. Osztott iskolájában tavaly tizenegy gyereket tanított Zengő Olga tanítónő. A község tíz százaléka határőr volt, katonai szolgálatát a helyi őrsön teljesítette. Többen más városokból, községekből jöttek s mivel a falu lányai közül választották élettársukat, itt is maradtak. Kiss Ernő Sajószentpéterről érkezett, az őrsön ellátó volt, kiváló címet nyert és szakaszvezető rangot kapott, most a gazdaságban raktáros. Haász László kómárvá- rosi, kétszeres lfíváló katona, most a gazdaság állatgondozója. Vecse- ri Sándor Szentesről került a faluba, az-őrsön szolgálatvezető volt, az egység élenjáró címét nyerte el és szakaszvezetöi rangot ért el, jelenleg a gazdaság telepvezetője. Bálint József Csongrádról vonult be, az őrsön híradós volt, jelenleg a faly villanyszerelője. Szabó Antalné — cukrászdavezető — két lányát is határőr vette feleségül. Etelkát Fekete Feri Ke- vermesről, aki az őrsön szakaszvezető és rajparancsnok volt, Máriát pedig Gaál Gyula Harkakö- »tönyből, aki szintén a helyi ő-<=ön katonáskodott. Sok nevet sorolhatnánk fel, akik a községben élnek és az őrsön katonáskodtak. Nem véletlen tehát, hogy a falu népe a Határőrközség cím elnyerésének követelményeit minden vonatkozásban teljesítette. A községben élő dolgozók ugyanis mind a termelésben, mind a határőrizet segítésében 'aktívan tevékenykednek. Az államhatár rendjére és őrizetére vonatkozó kormányrendeleteket betartják és betartatják. A lakosság és a határőrök között az elmúlt években olyan politikai, kulturális és sport-együttműködés alakult ki, amely biztosíték a további eredményes. együttműködésre. Ezt konkrét esetek is bizonyítják. A közelmúltban például Haász József állatgondozó a gaz-' daság környékén gyanús, idegen személyt látott. Nyomban lóra pattant és az őrsre vágtatott. A' tőle kapott adatok alapján sikerült egy illegális határátlépést megakadályozni. A lakosság segítségét természetesen az őrs katonái is viszonozzák. Amikor Nagy Mihály házában tűz keletkezett, a veszedelmesen terjedő lángokat a határőrök lokalizálták, s a leégett tető- szerkezet helyett újat építettek. Az elmúlt években kétszer fordult elő, hogy a földeken .dolgozó traktorosokat baleset érte, s a határőrök gyors beavatkozásával sikerült két ember életét megmenteni. Mint ahogy a községben rendezett ünnepi gyűlések, megemlékezések szónokai is gyakran az őrs katonái, ugyanúgy a legutóbbi tanácsválasztáskor tíz választó- körzetben is a határőrök tartották a jelölő gyűléseket. Sorolhatnánk az együttműködés példáit, de a leírtak is bizonyítják: Bácsszentgyörgy lakói teljesítették a Határőrközség cím elnyerésének követelményeit, s a megtisztelő címet még ebben az évben megkapják. Gazsó Béla • A község tanácselnöke és a határőrség képviselője a közős tennivalókat beszéli meg. Szabó Antalné: „Tudjuk a kötelességünket”. 0 Haász József önkéntes határőr. PANORAMA Amatőr filmesek Tyumenyben A Tyumenyi Mezőgazdasági Gépgyáf klubjában amatörfilm.e- ket vetítettek. A közönség szinte minden kockát hangosan kommentált, s amikor befejeződött a vetítés, megismételtették. Az érdeklődés érthető, hiszen a gyár amatőrfilmeseinek alkotásáról van szó. A szakkörnek 20 tagja van, vezetőjük Anatolij Rjabov mozitechnikus. Tíz év alatt körülbelül 50 ■alkotásban örökítették meg gyáruk és városuk életét. Anatolij Rjabov Olimpia című filmje bronzérmet nyert Odesszában, a tavalyi Nemzetközi amatőrfilm-fesz- tiválon. Az első és a második helyet kanadai és bolgár amatőrkollégáik nyerték. Az Olimpia — a városi ifjúsági sporttáborban készült színes, szélesvásznú alkotás. Rjabov maga tervezte azt a különleges berendezést, amelynek segítségével a szokásos kamerával is fel lehel venni szélesvásznú filmet. A fesztiválon ez volt az egyetlen ilyen technikával készített film. A Szovjetunióban mind többen hódolnak az amatőrfilmezés szenvedélyének. A tyumenyi területen például még a Jarszalinszki rénszarvas kolhozban is évek óta dolgoznak nyenyec filmkészítők. — A nagy kiterjedésű nyugat- szibériai területen 44 amatőr filmklubban több mint 600 tagot tartunk számon — mondta Jurij Merkulov, a területi szakszervezeti bizottság elnöke. A bizottság módszertani központja segíti a munkájukat. Rendszeresen tartanak továbbképző tanfolyamokat, ' amelyekre Moszkvából és más városokból érkeznek filmszakemberek. A filmkészítés — még ha rövid filmről van is szó i— ugyancsak költséges szórakozás — folytatta Jurij Merkulov. — Az amatőröknek azonban nincs kiadásuk. A filmfelvevőket, a filmet, az előhívókat és más szükséges eszközöket a szakszervezel szerzi be. Idén a tyumenyi területen 50 ezer rubelt költünk ilyen célra. Már valóságos filmtárunk van, több mint 600 színes és feketefehér kisfilm gyűlt benne össze. Ezeket a mozikban kísérőfilmként is bemutatjuk, méghozzá nagy sikerrel. Sztanyiszláv Malcev (APN—KS) EGYIDŐS AZ EMBERISÉGGEL A földrajztudomány szerepe korunkban Egy vallomás Don Quijote okán Vannak olyan hivatások, amelyeknél nehezebb lemérni a munka eredményét, mint például egy üzemben, ahol a meó azopnyom- ban minősíti a termékeket. Elég sokan dolgoznak ilyen ■ pályákon.' Közéjük tartoznak azok is, akiket a közművelődés területén találunk. És talán az senij véletlen, hogy az 1800 lakosú Dunaegyhá- zán a művelődési ház igazgatója, Pinczés Aladár szolgálati lakásának a falán egy Don Quijotét ábrázoló öntvény függ. A beszélgetés is —, amely végül szinte egy belső vallomássá alakult — az ér- télmes ■ munka és a szélmalomharc kettőssége körül forog. — Aligha akad olyan' mérce, amellyel naponta ki lehetne mutatni munkánkban az eredményességet; A művelődési ház működésének hatása hosszabb távon érvényesül — kezdi a lényegre törve. — Megeshet, hogy a számadatok alakulása' egy-két részterületen elkeseredésre adhat okot. A 60-as években még meg tudtunk szervezni olyan színházi előadásokat, amelyekre nem lehetett több jegyet kiadni, akkora érdeklődés nyilvánult meg. Emlékezetesek a Déryné Színház ősbemutatói, amelyeken négyszáz ember szorongott a széksorokban. Majd, ahogy gyarapodtak a televíziókészülékek, mintha kényelmesebbekké váltak volna az emberek. Most már az is, jó, ha nem ráfizetésesek a színházi előadások. Nem vagyok tévéellenes. Egyszerűen másféle módszerekkel kell1 próbálkoznunk a kialakult r-í helyzetben. Olyan a munkánk, amelyben a legtöbb dolgot mindig elölről kell kezdeni. Csak így érhetők el azok a sikerek, amikor látom, hogy volt értelme az itt végzett egy évtizedes ténykedésemnek. — Ilyen például, amikor a fiatalok nem készen várják az ifjúsági klubhelyiséget, hanem tesznek is érte. A padlózatot műkővel rakják ki, díszítik a falakat, ülőkéket és székeket készítenek- Jövőre magnót is szerzünk ide. Citérazenekarunk a magyaron kívül az itt élő nemzetiség szlovák népdalait játssza, és menti át az utánunk jövők számára. A tánczenekarunkat gyakran meghívják vendégszereplésekre is. Az úgynevezett öregek klubjában a sakktáblák és a kártyacsomagok mellett az: újságok ugyancsak kézről kézre járnak, és gyakoriak az' ismeretterjesztő előadások, A községben zajló eseményeket a fotószakkörünk tagjai örökítik meg, a képeket rendszeresen kiállítjuk. Egy másik szakkörben az asszonyok kézimunkáznak, tájjellegű, népi mintákat tanulnak meg. S azt hiszem, az is az ízlésformálás eredményei közé tarrtozik, hogy egyre több' lakásból tűnnek el a cicás-gombolyagos, feliratos falvédők. A helyükre valóban értékes díszítések kerülnek. A 42 éves, budapesti születésű Pinczés Aladár tíz esztendőnyi tanítás — Hartán, Solton és Du- naegyházán eltöltött pedagógusévek — után jegyezte el magát a közművelődéssel 1964-ben, amikor felavatták az itteni új .művelődési házat. Azóta többször is előfordult, hogy elgondolkozott Don Quijote sorsán. De a mindent beragyogó lényeg mégis az, hogy növekszik az emberek tenniaka- rása. jaVul az ízlés Dunaegyházán is. Pedig itt még számolni kell azzal, hogy négyszáz ember ingázik a fővárosban és másutt levő munkahelyére, délútán és este. az utazási fáradsággal megtetézve érkeznek haza. Tíz év alatt már lemérhető bármelyik munka érteke, s a „Szocialista kultúráért” kitüntetés, ya- lamint az egy hónapja kapott miniszteri dicséret sem hagy kétséget afelől, hogy érdemes mindennap elölről kezdeni. Ezért a helyi téesznek vagy a községbelieket foglalkoztató üzemeknek is megérné, hogy az évi néhány ezer forintos támogatásnál ,és az alkalmi szállítási segítségnél jóval többet adjanak. Annak az intézménynek, ahol korántsem mellékes, hogy milyen feltételek várják az embereket, s ahová az igazgató most-is elindul kis Riga márkájú motor- kerékpárján — valamit ismét újra kezdeni. Halász Ferenc A földrajztudomány egyike a legkorábban kialakult tudományoknak, túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az emberiséggel egyidős. Már. a barlanglakó ősember is arra törekedett, hogy közvetlen környezetét minél jobban megismerje, hogy tájékozódjék, lakóhelyének, Illetve kö- nyezetének természeti kincseit, erőforrásait felmérje, és ezeket az ismereteket rendszerezze. Talán furcsának tűnik, hogy napjainkban, a tudományostechnikai forradalom korában, a világtérkép fehér foltjainak kitöltése után a földrajz, a környezettudomány még mindig számos, rendkívül fontos kérdés megválaszolására vállalkozik. Nyomban megértjük ezt a látszólagos paradoxont, ha arra gondolunk, hogy minden tudomány az adott társadalom igényeinek kielégítésére, kérdéseinek megválaszolására törekszik. Más volt a földrajz feladata az őskorban, az ókor-' ban, a nagy földrajzi felfedezések korában, és más napjainkban. Természetes táj — műtáj Napjaink földrajztudománya az embertől átalakított, változtatott földrajzi környezetet ismerteti, összefüggéseit magyarázza. Elegendő szükebb földrajzi környezetünkben, hazánkban körülnézni, és rögtön megbizonyosodunk arról, hogy már alig-alig találni olyan területet, amelynek mai afculatát ne az ember adta volna meg. A mezőgazdasági művelés, öntözés, hatalmas földmunkák, új városok születése- mind fontos láncszemei ennek a folyamatnak. Ezért a mai földrajztudomány legfontosabb feladata azon összefüggések feltárása, amelyeket az emberi beavatkozás, tudományos műszóval az „antropogén tevékenység” következtében beállt változások okoznák. Lássuk először, hogyan, milyen módszerek segítségével vizsgálja a földrajz ezeket az öszefüggéseket. Természet- és gazdaságföldrajz A földrajztudományok aszerint, hogy a földrajzi környezet természeti vagy társadalmi vonatkozásait kutatják, természet- és gazdaságföldrajzi tudományokra pszlanak. A természetföldrajz egy adott terület földtani felépítésének, . felszíni formáinak (hegyek, völgyek stb.), éghajlatának, vízrajzának, talajadottságainak, növény- és állatvilágának ismertetését, a felsorolt tényezők közötti összefüggések feltárását végzi. A gazdaságföldrajz az ipar és a mezőgazdaság területi eloszlását vizsgálja, foglalkozik a települések (városok, falvak) fejlődésével, a településhálózattal, a népesség mozgásával, falvakból a városba vándorlás problémáival, kutatja a közlekedés és kereskedelem, valamint az idegenforgalom területi kérdéseit. Modem földrajztudomány A mai földrajztudomány figyelmének középpontjában az ún. régiókutatás (környezetkutatás) áll. Ezt az irányzatot a területi tervezés igényei hozták létre. Ahhoz ugyanis, hogy az ország valamely területén bármiféle tervet készítsünk, pontosan ismernünk kell a terület földtani, éghajlati, stb. — egyszóval földrajzi adottságait, és ami a legfontosabb: ezen adottságok közötti kapcsolatokat, összefüggéseket. A tájföldrajz, a környezetkutatás nemcsak az ország terüleU tervei szempontjából jelentős, hanem az emberektől átalakított környezet védelmének szemszögéből is. A mai földrajztudomány egyik elsődleges feladatának tekinti a környezet előnyös, ill. hátrányos adottságainak feltárását, a „leromlott környezet” további pusztulásának megakadályozását, a környezet alakitható- sága mértékének meghatározását. A környezetkutatás, a területi tervezés igen sok tényező vizsgálatát, az egyes tényezők közötti összefüggések feltárását követeli. A mai földrajztudomány azonban — a környezetvédelem és a tervező munka szolgálatában — egy-egy tényező alaposabb feltárását is magára vállalja. Itt kell megemlítenünk a mérnöki előtervezés céljaira készülő térképezést. Ennek kapcsán folyik az ország csuszamlásveszélyes területeinek térképi ábrázolása. Látjuk tehát, hogy a földrajz messze túlnőtt, korábbi fejlettségi szintjén,' amikoris csupán „iskolai tantárgyként” ismertük, és ma- már elsősorban nem azzal foglalkozik, hogy „mi hol van”, hanem rendkívül fontos nép- gazdasági' Szerepét tölt be. K. A. I
