Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-18 / 218. szám
i 1974. szeptember 18. • PETŐFI NÉPE # 3 t GYÁSZJELENTÉS Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy dr. Király István, a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. szervezési és jogi osztályának vezetője, megyei tanácstag,, a megyei tanács apparátusi párt-végrehajtóbizottságának tagja, valamint Krecsmarik I.ajos, a megyei tanács gépkocsivezetője 1974. szeptember 16-án gépkocsi-szerencsétlenség következtében elhunyt'. Dr. Király Istvánt a Bács-Kiskun megyei Tanács és az apparátusi pártbizottság, Krecsmarik Lajost a megyei tanács saját halottjának tekinti. Búcsúztatásukra 1974. szeptember 20-án délután 14 órakor a kecskeméti köztemetőben kerül sor. ICIvlarsaik és barátaik délután 13 órától róhatják le kegyeletüket ravataluknál. Bács-Kiskun megyei Tanacs V. B. Megyei Tanács Apparátusi Pártbizotls&ga V ; Wm Dr. Király István 1929-1974 Őszinte fájdalommal *és nagy megdöbbenéssel búcsúzunk dr. Király István elvtárstól, akit híva-- tásának teljesítése közben életének 46. évében tragikus szerencsétlenség ért. Ereje teljében, példamutató szorgalommal és hivatástudattal végezte hivatali, tanácstagi ,és minden egyéb olyan megbízatását, amelyre megválasztanák, illetve kijelölték. Pártunk és kormányunk határozatait az állami élet fejlesztése érdekében mindenkor eredményesen hajtotta végre. Király István 1929-ben szegény paraszti családban született Tasson. Fodrász szakmát tanult. A felszabadulás után tevékenyen kapcsolódott be az ifjúsági mozgalomba, s,. a MADISZ helyi titkára lett. 1949-ben Kunszentmik- lóson segédjegyző, 1950-ben járá si tanácstag, 1953-ban a kunszen miklósi, 1956-tól pedig a Kiskőrösi Járási Tanács V. B. titkára. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1972. február 1-én nevezte ki a szervezési és jogi osztály vezetőjévé. Az 1973. évi tanácsválasztásokon Kiskőrös Város Tanácsa megyei tanácstagnak, a megyei tanács pedig ügyrendi bizottsági tagnak választotta meg. Elvégezte a Tanácsakadémiát, majd diplomát szerzett a jogtudományi egyetemen. A pártnak 1952 óta tagja. A kiskőrösi járásban egy ideig a Hazafias Népfront elnöki tisztét is betöltötte. Munkájának elismeréséül*1954- ben Árvízvédelmi Emlékéremmel, 1955-ben Szocialista Munkáért Érdeméremmel, 1968-ban a Tűzrendészet! Érdemérem aranjr fokozatával. 1969-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozatával, 1.970-beh Honvédelmi Érdeméremmel tüntették ki. A Bács-Kiskun megyei Tanács és apparátusának dolgozói, elv- társai és barátai emlékét megőrzik. A FŐISKOLAI R\NG KÖTELEZ Korszerűsítési tervek a pedagógusképzésben Legutóbbi ülésén az Elnöki Tanács a. tanítóképzés színvonalának Umelése, a pedagógiai munka társadalmi megbecsülésének fokozása érdekében törvényerejű rendelettel tanítóképző főiskolák létrehozását határozta el. Ennek alapján a bajai, a budapesti, a debreceni, az esztergomi, a győri, a jászberényi, a kaposvári és a sárospataki tanítóképző intézetet— változatlan 'képzési feladattal — fokozatosan tanítóképző, főiskola rangjára emelik. Mit jelent a pedagógusképzés korszerűsítésének folyamatában a főiskolai rang elérése? Milyen tervek foglalkoztatják az Oktatási Minisztérium illetékeseit az általános iskolai pedagógusképzés, az óvónőképzés munkájának továbbfejlesztésében? , Ezekről a kérdésekről beszélgetett az MTI munkatársa dr. Pálmai Kálmán főosztályvezető-helyettessel és Miklósvári Sándor osztályvezetővel. A tanárképző főiskolák, a tanítóképző és óvónőképző intésetek az elmúlt hat év alatt tartalmi és mennyiségi értelemben egyaránt dinamikusan fejlődtek. Az- első évfolyamra felvett hallgatók száma hat esztendő alatt majdnem megkétszereződött. Ennek ellenére az óvodákban 18 százalék,, az általános iskolákban 5,8 százalék a képesítés nélkül- dolgozók aránya, ezeknek azonban több mint 80 százaléka Szervezett tanulmányokat folytat a megfelelő szintű pedagógusképésítés megszerzése érdekében. Jellemző adat, hogy a tanárképző főiskolákra hat esztendővel korábban 1028 elsőévest vettek fel, jelenleg 1777-et. Hasonló arányú mennyiségi növekedés jellemzi a tanítóképzők elsőéveseinek létszámát: hat" év alatt 6t)0-ről 1200-ra emelkedett. Az óvónőképzőkben ugyanez az arány 330-ról 591-re emelkedett. Együttvéve valamennyi intézménytípusban 1958-ról 3470-re nőtt az elsőévesek száma. Az általános iskolák és az óvodák jelenlegi munkaerő-szükségleteit és a távlati igényeket figyelembe véve, elsősorban a tanítóképzés és az óvónőképzés további mennyiségi növelésére van szükség. A tanítóképzés tartalmi korszerűsítését a már anakronisztikusnak ható polihisztor jelleg feloldásával kell megoldani. Ennek érdekében — az általános iskola szervezeti fejlődésével összhangban — olyan képzést kell (fokozatosan növekvő arányban létrehozni, amelyben a tanítójelölték az anyanyelvi, a matematikai és a környezetisméretl alapismeretek mellett választhatnak egy úgynevezett készség- tantárgyat (éneket, rajzot, testnevelést, orosz nyelvet, gyakorlati foglalkozást), és ebben magasabb színvonalú, speciális képzést kapnak. Ebben a vázolt folyamatban természetesnek tűnik, hogy a tanítóképző intézetek főiskolai rangra történő emelése egyúttal jelent társadalmi megbecsülést és kötelezettségeket is. Az Elnöki Tanács egy másik törvényerejű rendelete értelmében a Szombathelyi Tanítóképző Intézetet, ahol a Pécsi Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozataként már eddig is Volt tanárképzés, önálló tanárképző főiskolává szervezik át. Akik ezt a főiskolát elvégzik, általános iskolai tanári, vagy általános iskolai tanári és népművelő, avagy általános iskolai tanári és könyvtárosi oklevelet kapnak. Ezt indokolta a főiskolák földrajzi helyzete is. A‘szombathelyi főiskola a megye és a város anyagi, illetve erkölcsi támogatásával egy 24 tantermes általános iskola építésével — amelyből 16 tanterem már elkészült — 800—900 személyes tanárképzési intézménnyé fejleszthető. Ezt követően a tanárképző főiskolák felvételi keretszáma már nem emelhető, de nem is szükséges, különösen, ha hozzászámítjuk a három tudomány- egyetemen végző középiskolai tanárokat is, akiknek egy része általános iskolában vállal állást. A tanárképző főiskolák egyébként 1976-ra már teljes létszámmal képezik jelöltjeiket. (MTI) o Megyei munkajogi bizottságok alakúinak Félidejénél tart a megyei tanácskozások szeptemberi sorozata, amely megelőzi a munkaügyi döntőbizottságok elnökeinek október Végére tervezett III. országos tanácskozását. A legutóbbi tanácskozás óta csaknem hat esztendő telt el, s ez idő alatt jelentős változások következtek be a vállalati munkaügyi döntőbizottságok irányításában; 1973 január elsejével a területi munkaügyi döntőbizottságok hatáskörét a munkaügyi bíróságok vették át. A másféléves tapasztalatok alapján dolgozták ki a munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsának irányelveit a munkaügyi döntőbizottságok munkáját segítő megyei múnka- jogi bizottságok megalakításához és működéséhez. Ezek tagjai részint egyes területi szervek delegáltjai lesznek, részint olyan szakemberek (vállalati munkaügyi osztályvezető, jogtanácsos MDB-elnök, munkaügyi bírósági ülnök, stb.), akiket a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága és a szakszervezetek megyei , tanácsa erre felkér.. Részben az új bizottságok megalakítása, részben a 25 ;esztendős jubileum teszi időszerűvé a tanácskozás ez évi összehívását. Ugyanis az 1965 januárjában megalakult munkaügyi döntőbizottságok jogelődjének azokat az egyeztető bizottságokat tekintik, amelyek 1949-ben létesültek, azzal a céllal, hogy az akkor megkötött kollektív szerződések vitás kérdéseiben eljárjanak, A munkaügyi döntőbizottságok sajátos igazságszolgáltatási szervek, üzemi demokráciánk sajátos intézményei. Munkájukat a jogszabályok rendelkezései alapján vállalati keretek között, a dolgozók közreműködésével, és ellenőrzése mellett végzik. A jelenlegi több mint 7000 munkaügyi döntőbizottságban a dolgozók által saját kollektívájukból választott mintegy 50 000 tisztségviselő, illetve tag dönt évente mintegy 100 000 panaszügyben. (MTI) Jubileumi tudományos ülésszak az Akadémián A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében kedden délelőtt ihegkezdődött a magyar— szovjet tudományos-műszaki együttműködési megállapodás aláírásának 25. évfordulója alkalmából rendezett háromnapos tudományos ülésszak. Erdey-Grúz Tibor akadémikus, az MTA elnökének megnyitója után A. M. Prohorov Nobel-dí- jas fizikus, az ülésszakra hazánkba látogatott szovjet akadémikusok küldöttségének vezetője köszöntötte a találkozó résztvevőit és méltatta a kétoldalú tudományos kapcsolatok eredményeit. Az ülésszak első előadását Bognár Géza, akadémikus, az MTA alélnöke tartotta a magyar —szovjet tudományos-műszaki együttműködés negyedszázados eredményéiről, perspektíváiról. Nemzetközi tanácskozás a dolgozó afiyák helyzetéről „A nő és a munka, a munka és az anyai hivatás” címmel kedden délelőtt a SZOT székházában nemzetközi konferencia kezdődött, amelyen 14 európai ország szakszervezetének képviselői vesznek részt. A tanácskozáson a Szakszervezeti Világszövetséghez tartozó és az azon kívül álló szak- szervezetek képviselői megvitatják, hogy a különböző országolt kormányai, szakszervezetei, vállalatai és maga a család, hogyan javíthatja a dolgozó nők, mindenekelőtt az édesanyák helyzetét. A konferenciát Duschek La- josné, a .SZOT titkára nyitotta meg, majd dr. Czerván Márton- .né, a SZOT nőbizottságának elnöke ismertette a' magyar nők helyzetét és a különböző család- védelmi intézkedéseket. A vártnál több a jelentkező A sportlótenyésztés az utóbbi években országszerte fellendült. Mind több állami gazdaság és termelőszövetkezet foglalkozik ezzel az állatenyésztési ágazattal. A ‘külföldi vásárlók általa keresett hátaslovak iránti érdeklődés hatására a tetszetős küllemű, kettős hasznosítású, sportolásra alkalmas lovak tenyésztésére fordítanak nagyobb gondot. A megye több. mint harminc termelőszövetkezetében foglalkoznak lótenyésztéssel. A mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezetben is fellendült az utóbbi években a tenyésztési kedv. . Jelenleg hatvan magyar félvér kancájuk van, a bácsszőlősi telepükön pedig 150 csikót nevelnek. Az idén ebben a termelőszövetkezetben rendezik az országos lovasnapokat e hónap 27-én, 28t-án és 29-én. Ennek keretében zajlik le a harmadik országos hajtóbajnokság és a XII. magyar fogat derby. A rendezvényre 30— 40 ezer embert várnak. A nagy érdeklődést bizonyítja, hogy a vártnál sokkal több a jelentkező 0 A termelő- szövetkezet elnöke, Muity Sándor, maga is szívesen részt vesz a fogathajtó versenyeken. Képünk a kecskeméti lovasiskola , avatásán készült, ahol bemutatta a közös gazdaság négyesfogatát. a versenyekre. A hajtők között olyan kiválóságok szerepelnek, mint Abonvi Imre Európa-baj- nok. a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Termelőszövetkezetből, Tóth Baranyi Sándor, a Magyar Népköztársaság egyéni hajtóbajnoka. a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Térmelőszövet- kezetből. , A rendkívül gazdag programot színesíti a nemzetiségi kultúrcáoportok fellépése, a szüreti felvonulás. és a lovasjátékok. Az országos lovasnapokat ösz- szekötik az Alkotmány Termelőszövetkezet megalakulásának 20. évfordulójával kapcsolatos ünnepségekkel. Vasárnap ^ünnepi közgyűlésen emlékeznek meg a két évtized alatt megtett útról'. Ez alkalommal nemcsak erkölcsi, hanem anyagi elismerésben is részesítik a közös gazdaság alapító tagjait. A tanácstagok javára írható 0 Ha azoktól kérdezzük, akik elintézetlen lakásfelújítási, óvoda-bölcsődei elhelyezés miatt elégedetlenek — azoknak rosszak, tehetetlenek, többet vártak tőlük. Akad bőven a tanácsoknál, hivatalos szerveknél is olyan, aki bosszúsan panaszkodik: — Örökké a nyakunkra járnak, kémek- követelpek, . csak feltartanak a munkánkban! A tanácsi beszámolók viszont az ellenkezőjéről igyekeznek meggyőzni: — Tanácstagjaink aktívan tevékenykednek, megfelelően képviselik választóik érdekeit, megfelelnek annak a követelménynek, hogy közvetítsenek az állampolgárok és a hivatalos szervek között. Mindennapi életünk demokratizmusát tekintve két végletet idéztek az előbbi sorok. Igazságtalan túlzás, néha szépítő lakkozás érződik a vélemények mögött, próbáljunk inkább igazságot tenni,, bizonyítsunk számokkal, adatokkal. 0 A' tanácstagok az elmúlt időszakban országszerte beszámoltak a megválasztásuk óta eltelt időben végzett munkájukról. Tevékenységükről számvetés készült. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának felmérése kiterjedt 1382 község, 28T nagyköz- i ség, 77 város, 5 megyei város, vagyis 1751 helyi tanács választott tanácstagjainak tevékenységére*, akik a választókerületekben 46 875 beszámolót tartottak, eleget téve kötelezettségüknek. A beszámolókon 885 952 választó vett részt, vagyis egy-egy alkalommal átlag harmincán. A tanácstagok megválasztásuk óta 18 067 fogadóórát tartottak,' ebből a községekben 10 589-et. Az 1669 községi és nagyközségi tanácsú helyen összesen 2242 falugyűlést rendeztek, ahol a helyi vezetők mellett beszámoltak megválasztásuk óta végzett tevékeny- ' ségükrőL A tanácsok összesen 545 alkalommal önálló napirendként tárgyalták a tanácstagok tevékenységét. Részvételüket, szerepük fontosságát a helyi közéletben, a helyi hivatalos apparátusban jól bizonyítja, hogy munkájuk a végrehajtó bizottsági üléseken a legfontosabb téma volt. 0 A számok felsorolása után elérkeztünk a lényeghez; hogyan képviselték a tanácstágok választóik érdekeit a hivatalos fórumokon? Szolgáltatás, ’'egészségügy, szociális gondozás, művelődés- ügy, közlekedés, kereskedelem,, munkaügy, . nemzetiségi kérdések — így sorakoznak a témák a tanácstagok naplójában, jelentéseikben. Ezek a feljegyzések ezernyi feladatot, problémát jelentenek, amelyek megoldásában tőlük várt és vár segítséget a lakosság. Hogyan alakuljon kör.’e- tükben az üzletek nyitva tartása, milyen segítséget nyújthatnak az idősebbeknek, a támogatásra szorulóknak, milyen javításra szorul a helyi közlekedés, a közművek, a víz-csatornázás helyzete? A'felsorolt példák sok tízezernyi igent jelentenek, amelyek a tanácstagok jó munkáját bizonyítják. És mindehhez tegyük a társadalmi munkaórák százezreit, amelyek a közösség, a népgazdaság gyarapodását gyorsítják, segítik. Szervező munkájuk, önként vállalt tevékenységük ebben a rendkívül fontos és jellemző összefogásban szintén*a tanácstagok javára írható. 0 A számok és' tények arról tanúskodnak, jól választottak a lakóközösségek, a tanácstagok szorgalmasan dolgoztak, képviselték választóik érdekeit. Amikor a beszámolókon, falugyűléseken az emberek elé álltak, a közélet demokratizmusának fórumát példázták: ezt és ezt kérték, javasolták közösségünk érdekében, s én ezt és ezt tettem. # E. Gy KORSZERŰEN! .. . ■■■■ - . • v ■ „. m , IDŐT, MUNKÁT, P|ENZT TAKARÍT MEG, HA B 30-as blokktéglát vásárol j I . yv% Egy B 30-as blokk = 3,9 kisméretű tégla. . i ' ». t ■ • . ' 1974. szeptember 30-ig 10% engedménnyel VÁSÁROLHATJA MEG AZ vállalat telepén 3980 Berlin köszönti Prágát • Berlin, az NDK fővárosa kör szönti Prágát címmel nagyszabású kiállítás nyílt a csehszlovák fővárosban. Képünkön: az NDK fővárosának makettjét tekintik meg a látogatók. (Telefoto: CTK—MTI— KS) i CSAVARTÓL A HŰTŐGÉPIG... MINDENT ECV HEL VEN! KECSKEMÉTEN, A Lakásfelszerelések áruházában (Oj szalagház, Kada Elek u. 5—7.) LEGYEN A LAKÁSFELSZERELÉSEK ÁRUHÁZA állandó vevője! 5 C» Kérjen vásárlási könyvet!
