Petőfi Népe, 1974. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-15 / 216. szám

4 ® PETŐFI NÉPE 9 1974. szeptember 15.

A nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének útja: a szakosítás

Beszélgetés dr. Glied Károllyal, a megyei tanács elnökhelyettesével

A kormány intézkedéseket hozott a szarvasmarha-tenyésztés fellendítésére. A két esztendővel ezelőtt meghirdetett program alapján a megyei vezetés is lépéseket tett — a helyi sajátosságok figyelembevételével — az ágazat •fejlesztésére. Nemrég országos tanácskozást tartottak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban, amelyen megvitatták a szarvasmarha-tenyésztés helyzetét az eddig tett intézkedések tükrében. A megbeszélésen jelen voltak a megyei tanácsok elnökhelyettesei és az illetékes osztályvezetők.

Az értekezleten több újabb fontos határozatot ismertettek, amelyek a további fejlesztést célozzák. Ezekről és a -velük összefüggő további tennivalókról kértünk tájékoztatást dr. Glied Károlytól, a megyei tanács elnökhelyettesétől.

Jó, közepes paprikatermés

Megérkezett az első paprikaszállítmány a sükösdi malomba. A Kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalat sükösdi telepére egymás utón gördülnek be a piros paprikával megrakott tehergépkocsik. Az első szállító a madarasi Kossuth Tsz volt. Az idén termeltek először piros csemegepaprikát, amelyből jó közepes termést várnak.

A beérkezett szállítmányt október elejéig az udvaron tárolják az utóérés miatt. Ma még a fedett tárolók alatt az utolsó szállítmány hagymát tisztítják, aprítják és készítik elő a szárításra, de néhány nap múlva már helyére kerül a paprika. A malomban elvégezték a szokásos évi nagyjavítást, a gépek tisztán, kijavítva, lefestve várják az idei első őrleményt.

(Szabó Ferenc felvétele.) '

Megkezdjük a hozzászólások közlését

a „Mezőgazdászok vitafóruma” cikksorozatunkhoz

— A napokban a szarvasmarha- tenyésztés fellendítését elősegíteni hivatott minisztertanácsi döntés hatásáról, illetve a közelmúltban hozott, a hústermelésre irányuló szakosítást elősegítő kormányhatározátról tanácskoztak a minisztériumban. A megbeszélésen On is részt vett. Milyen fontosabb megállapítások hangzottak el ezen a fontos összejövetelen?

— Erre a tanácskozásra a szarvasmarha-tenyésztés szakosított fejlesztését meggyorsító, ez év augusztui kormányhatározat kapcsán került sor. Az ágazat fejlődésében •. kialakult kedvező tendenciákra és a népgazdaság tej-, tejtermék- és vágómarhaigényére alapozva, időszerűvé vált a szarvasmarha-tenyésztés Szakosításának a meggyorsítása. Ezért került sor bizonyos módosításokra, amelyek azt a gazdaságpolitikai célkitűzést akarják alátámasztani, hogy az országban annyi tejet termeljünk, ameny- nyi belső ellátásra szükséges, s ezt a tejmennyiséget viszonylag kisebb létszámú, de egyre magasabb tejhozamú tehénállománnyal gazdaságpsan állítsuk elő. Ugyanakkor az alacsony hozamú, s ennek következtében a tejet veszteségesen, illetve csekély jövedelmezőséggel termelő tehénállományt állítsuk át az alacsonyabb eszközigényű, fejés nélküli, egy- hasznú hústermelésre.

Az említett feladatok, gyorsabb megoldásának elősegítésére annál a tehénállománynál, amelyet nem fejnek, tehát a hústermelésben hasznosítanak, az élve született borjak után' 5 ezer forint borjankénti árkiegészítés jár a minisztertanácsi határozat szerint. A hústermelésre szakosodé gazdaságok ezenkívül az átállás költségeinek fedezésére minden tehén után 2 ezer forint egyszeri áttérési támogatást kapnak.

A húshasznosítású állomány férőhelyszükségletét elsősorban a meglevő épületek átalakításéval célszerű megteremteni. A húsmarha-férőhely kialakításához fix-összegű, tehénférőhelyenként 2 ezer forint beruházási támogatást kapnak a mezőgazda- sági nagyüzemek.

A mostani határozat lehetőséget ad egy-egy gazdaságnak az úgynevezett üzemen belüli szakosodás megvalósítására is, ha 200- nál több tehenet tart. Tehát ,egy gazdaságon belül lehet tej- , és külön hústermelésre szakosított állomány.

Véleményem szerint a szarvasmarha-tenyésztésről szóló 1972-es kormányhatározat és a mostani határozat hosszú távon meghatározta az ágazatnak a fejlesztését. Az üzemek részéről most a legfontosabb feladat, hogy a rövidesen megjelenő végrehajtási utasítás alapos ismeretében jól átgondolt, megalapozott döntéseket hozzanak.

\

— A megyei tanács már korábban is több fdntos határozatot hozott a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére. Ezek a kormány programjához illeszkednek. Milyen eredményeket ér-, tünk el eddig a megyében?

— A kormányhatározat meghirdetése, illetve a megyei fejlesztési program^jktelakítása c& éltéit időszakbai^Rédvező fejlo- dés alakult ki d(N&arvasmarha- tenyésztésben. Azeltelt két év alatt az összes szarvasmarha-állomány 18,2 százalékkal, a tehénállomány pedig mintegy 20 százalékkal növekedett nagyüzemeinkben. A tejtermelés 7—8 százalékkal, a vágómarha-termelés pedig 16,6 százalékkal nőtt megyénkben. Kedvező tendencia, hogy a háztájiban a tehénállomány csökkenése. lassult.

Mezőgazdasági nagyüzemeinkben megkezdődött a szarvasmarha-tenyésztés szakosítása. Napjainkig hat gazdaság 1680 darab tehénnel vesz részt a „Dália" programban, vagyis húshasznú szarvasmarha-tartásra rendezkedett be. A tenyésztői munka javulását igazolják azok a számok, amelyek az élve született borjak arányát, a felnevelt szaporulatot mutatják. Megyénkben az élve született borjak aránya 5,2 százalékkal haladja meg az országos 'átlagot, de a felnevelt szaporulat is közel 5 százalékkal nagyóbb annál.

Előrelépés történt a tartási körülményekben és a műszakitechnikai ellátásban is.

A programban jelentős súllyal szerepel a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek szarvasmarha-tenyésztésének fejlesztése. Végrehajtására 1973-ban 10,4

millió forint állami támogatás ■mellett közel 50 millió forint értékű beruházás indult. Ennek eredményeként — elsősorban húshasznosítás céljából — mintegy 2 ezer férőhelyet építenek. Tizenkilenc üzem részesült támogatásban. melyek közül' tizenkettőnél a fejlesztésgyakorlatilag megvalósult, a többi hétnél pedig két, illetve három év múlva várható a befejezés. 197^-ig a kedvezőtlen adottságú üzemeknél 3040 új férőhelyre lehet számítani és csaknem ezer korszerűsítése fog megtörténni. A háztáji gazdaságokban feleslegként jelentkező üszőborjak átvételére a megyében is megindult felvásárlás. 1972-ben 385-öt, 1973-ban pedig már 2282-t vásárolt fel és helyezett el a mezőgazdasági nagyüzemek telepein a megyei állattenyésztési felügyelőség. Ez* zel az eredménnyel országosan a harmadik helyet értük el az akcióban.

Ez évben eddig 1834 üszőborjú felvásárlása és kihelyezése történt meg. A felvásárlás napjainkban is folyik. Ez az akció is nagy mértékben segíti a megyei szarvasmarhaprogram megvalósítását.

— Miképp hidalják át azokat a

nehézségeket, amelyek a Közös

Pi^c,országainak vásárlási tilalma miatt jelentkeznek?

— A Közös Piac miniszteri ér- tekezetének döntése kedvezőtlenül ért valamennyiünket. Ennek ellenére az intézkedések hatására megindult a felvásárlás és ezzel párhuzamosan a jövő évi szerződéskötés is. Célunk úgy irányítani ezt a folyamatot, hogy az intézkedések a termelői érdekeket né sértse, illetve a tenyésztői kedvet továbbra is fenntartsuk. Nagy segítséget jelentett

számunkra, hogy a Szovjetunió kedvező feltételekkel megvásárolta az átmeneti felesleget.

Ezenkívül az állatforgalmi és húsipari vállalat nyújtott és vasárnapi műszakok megszervezésével bővítette feldolgozó kapacitását. Az ÁFESZ-ek is hasonló módon próbálják vágóhídi teljesítőképességük bővítésének lehetőségeit kiaknázni. Az élő exportra kijelölt marhák beoltása folyamatosan történik és( a várakozási idő lejártával az elszállításuk is megindulhat. Nem valószínű, hogy valamennyi, ez évben elkészült exportmarha elszállítására sor kerülhet, de ez az üzemekre nem járhat hátrányos következményekkel. Intézkednek, hogy az év végére elkészült exportmarhák becsült súlyának megfelelő árat az állatforgalmi és húsipari vállalat előlegezze meg a termelőnek. A végleges elszámolás az állat elszállításakor történik.

— Szó volt arról, hogy a megye mezőgazdasági üzemeiben több szakosított telep épült fel eddig, néhány építése pedig most folyik. Megfelelnek-e ezek a korszerűség elveinek? Eredményesek-e azok a törekvések, amelyek a beruházási költségek csökkentésére irányulnak?

— Megyénkben eddig ,15 szakosított telep építése fejeződött be, több mint 6300 tehénférőhellyel. Ezekben már folyik a tenyé^tés. A felépült, telepek az eddigi korszerűségi követelményeknek megfelelnek, bár a technológiájuk nem egységes és a gépi berendezések teherbírása is kifogásoható. Nagy problémánk, hogy a telepek 30 százaléka nem rendelkezik megfelelő számú és képzettségű szakemberrel.

A jelen pillanatban építés alatt álló telepeink már szabadtartásos. fejőházas technológiával épülnek. Az új technológia bevezetése nem járt együtt a beruházási költségek csökkenésével, mert a többségében import útján beszerezhető legkorszerűbb technológiai berendezés beépítése 3 ezer forinttal megnövelte egy férőhely létesítésének költségeit. Ameny- nyiben a berendezések zömét a jövőben sikerül hazai ■ gyártó vállalatokkal elkészíttetni*, úgy a beruházási költségek lényeges csökkenésével számolhatunk.

Dr. Glied Károly végezetül hangoztatta:

— Bízom benné, hogy az eddig tett intézkedések, s az újabb ösztönzések hatására megvalósulnak törekvéseink. A megye nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztése a következő esztendőkben még gyorsabb fejlődésnek indul.

örvendetesen nagy érdeklődést váltott ki lapunk augusztus 30., 31. és’, szeptember 1-i számában a mezőgazdasági biztosítással foglalkozó „Mezőgazdászok vita- - fóruma” című cikksorozatunk. Ezzél — úgy gondoljuk — elértük egyik célunkat, nevezetesen: nyílt és őszinte párbeszéd bontakozott ki. A téma sok gazdaságban aktuális, vitára érett, s a véleménykülönbségek elgondolkodásra, állásfoglalásra serkentik az érintetteket, érdekelteket.

Megnyugtató, hogy a hozzászólások nem személyeskedő jellegűek. A kritikai megjegyzésekből

ugyanis kitűnik, hogy az Állami Biztosító Bács-Kiskun megyéi Igazgatóságával a legtöbb gazdaság kapcsolata kiífogástalan, azonban a biztosítás jelenlegi rendjében több fogyatékosságot bíráltak, és ezek megszüntetésére tettek javaslatokat.

Köszönjük eddigi hozzászólásaikat, és továbbra is várjuk leveleiket. Szeretnénk, ha a biztosítást nem kötött gazdaságok feltárnák hozzászólásukban elhatározásuk okát

Következő számunkban dr. Bognár Károly írását közöljük.

Cs. I.

Műkertvárosi pillanatképek

9 A II-cs számú utcában a napokban fejezték be az egyik négyszintes, 33 lakásos félkészház blokkjainak szerelését.

Egy-egy lakótelepnek külön hangulata van, ami legfőképp az ott lakó több ezer ember hasonló életritmusából adódik.

A kecskeméti Mükertváros lakóinak is kora reggel kezdődik az élet. Nyomban nyitás■ után hosszú sor kígyózik az ABC-áruház pultjai, pénztárai előtt. A gyerekeket bölcsődébe, óvodába viszik. Felzúgnak az autóbuszok motorjai, szállítják a munkába indulókat. Az apró, mindennapi bosszúságok is közösek: az autóbusz-megállóknál várakozók'fele sem fér már fel, a következő járat épp sorompót kap.

Nyolc óra után elcsendesül a városrész, csak az épülő házak vasbetongerendáinak, paneljeinek egymáshoz koccanása, a toronydaruk monoton zúgása hallatszik. Üresek az utcák. A kertváros melletti park játszóterét óvodások veszik birtokukba.

Délután ismét felfrisiül a lakótelep. A gyárakból, vállalatoktól, hivatalokból több ezren térnek haza mükertvárosi' otthonaikba. Autóbuszok, személygépkocsik, motorkerékpárok zajától hangosak az utcák. Esté itt is, ott is televíziókészülékek Jénye szűrődik ki az ablakokon...

9 Így kezdődött- a mükertvárosi látogatásunk. A sorompó előtti várakozás, sajnos, hozzátartozik a telep lakóinak hétköznapjaihoz.

9 Nagy átmérőjű betongyűrűket szállítottak az István király körútra. Mint megtudtuk, a Csukásértől a Békéscsabai útig csapadékelvezető csatornát • építenek. A munkálatok első részéiben az István király körúton keresztül a házgyárig fektetik le a csatornát.

9 Déli 12 óra. Megérkezett az ebéd a napköziotthonos óvodába. A Horog utcai központi óvodai konyháról naponta 90 adag ebédet hoznak a kertvárosi óvodába.

9 A játszótérről hazafelé gyakran.-eltörik a mécses...

9 Nagy mosás utáni ruhaszáritás — olasz módra.

9 A kép bizonyára sok emléket idéz Kecskemét régi lakosainak. A műkertvárosi 7-es számú utca lakóinak azonban mindez nem emlék, hanem valóság: a sarki kútra járnak vízért. Az Ígéret, mely szerint ezt a területet is közművesitik, már ' nem újkeletű.

(Xarnai László—Tóth Sándor.)

V