Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-14 / 189. szám
i 1974. augusztus 14. • PETŐFI NÉPE • $ Fülöpszállás 850 éves II. A községből város lesz A felszabadulás 30. évfordulójának kiállítássorozata A pályázat feltételei Megszabadultunk ugyan a töröktől, de nyakunkra telepedett a német. 1700 óta a rácok állandóan háborgatják a falut. Rengeteget gyilkolnak, rabolnak, fosztogatnak. Rákóczi fejedelem, látván, a Kiskunság népének pusztulását, úgy intézkedett, hogy a felvidéki hadjárat befejezéséig „minden kunsági községek Kecskemétre költözzenek, itt magukat beszáliá- solják, az oltalmukra rendelendő had megérkeztéig a végső kiirtástól megmentessenek.” Később Bottyán János Kecskemétről Dunántúlra vitte hadait; útja Földvár irányában községünkön vezetett keresztül. Zana György ezredest hagyta maga után Kecskeméten, parancsnokul saját ezredével, alárendelvén a három város. Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd népét a Kecskeméten tartózkodó szegediekkel együtt. A Kiskunság tehát védtelen maradt. A bácskai rácok megtámadták _ Fülöpszállást és Szabadszállást. A két helységet feldúlták, lakosait jórészt lemészárolták és kifosztották. Valószínűleg, ez alkalommal égett le a község nagy része, így a templom is, és' vele együtt az egyház irattára. Csaknem egy évtized telt el, míg a nagy csapás után a megcsáppant lakosság hozzáfogott a község újjáépítéséhez. 1717-ben építi fel a református lakosság a fatemplomot, s a következő években már iskolát és paplakot is emeltek. A település lassan újra a fejlődés útjára lép, a lakosság száma ismét gyarapszik. A fülöpszállási kunok kiváltságaikhoz sokáig ragaszkodtak, és a szabadszállásiakkal ellentétben idegent a község területén letelepedni nem engedtek. Az elzárkózás miatt a más községbeliekkel való keveredés csak később indul meg. A község — főleg az ipari és kereskedelmi fejlődésben — elmaradt Szabadszállástól A lakosság fő foglalkozása az állattenyésztés. A termelt gabonát ugyanis a közlekedési eszközök hiányában nehéz volt piacra vinni; az állatokat viszont sok száz .kilométerre is el lehetett hajtapi. Az 1739-ben kitört pestisjárvány borzalmas pusztítást véeez. Május első napjaiban szedi első áldozatait, s mintegy 360 lakosa hal meg a borzalmas járvány során. Különösen a kisgyermekek halálozása- nagy. A később beköszöntött viszonylag békés időkben a népesség gyorsan gyarapodik. Az 1700-as évek végén már 507 lakóház és mintegy 2600 lakos volt a községben. Részben a növényzet és a talaj pusztulása, részben pedig a lakosság szaporodása miatt át kellett térni a föld művelésére. Űj életforma alakult ki — hasonlóan a többi kiskun településhez — községünkben is. Az 1800-as évek elején már felbomlóban volt a kiskunok régi földközössége, az egyéni birtokba kiosztott földekre kezdtek kihúzódni a gazdák, tanyákat építve. És az új életformára való áttérés gyors fejlődést hozott. 1826-ban községünk városi rangra emelkedett. A várossá nyilvánítás ünnepségéről egy emlékirat maradt fenn. Sok minden kitűnik ebből a feljegyzésből. így az is, hogyan mulattak az urak a szegények rovására, amikor azok „a kádba öntött borért egymást taposva tolongtak”. Az 1848/49-es szabadságharc hadműveletei a községet viszonylag megkímélték. Harcok itt nem folytak. Az utódok elbeszélése alapján azonban tudomásunk van arról, hogy a fülöpszállásiak is többnyire a Kun lovasság keretében, Bem tábornok seregében szolgáltak. b Az 1871. évi XVIII. te. a többi kiskun helységhez hasonlóan megszünteti Fülöpszállás mezőváros jellegét. (Halas és Félegyháza továbbra is város maradt.) Ezekben az évtizedekben érkezik el a betyárvilág fénykora. A község határában elterülő, nagy kiterjedésű nádasok, mocsarak, ingoványok jó búvóhelyül szolgáltak. Kedvelt tartózkodási helye volt például a Balázs-rét Dönti Peti bandájának is. Az 1800-as évek második feléhek derekán kezd kibontakozni - községünkben is a társadalmi élet. 1874- ben megalakult a Polgári Olvasókör, nyolcvan taggal, majd 1875- ben az Iparos Olvasókör 98 taggal. 1882-ben elkészül a Budapest-—Kiskunhalas—Zimony vasútvonal. Ez nemcsak hogy egyszeriben megszünteti a külvilágtól Való elzárkózottságot, hanem munkalehetőségeket is teremt. Fejlődésnek indult a kisipar is, hiszen az 1897-ben megalakult Fülöpszállási Iparosok és Kereskedők Körének már 76 tagja volt. 1895-ben megkezdik a Kecskemét—Fülöpszállás közti vasútvonal-építést. 1908-ban elkészült a település legszebb épülete, a községháza. mely teljes egészében községünk szülöttének, Herpay Vilmosnak a hagyatékából épült. Ezek voltak az öregek által annyiszor felemlegetett, visszasírt boldog „ferencióskai békeidők”. Igen, béke.valóban volt, de hogy boldog is volt-e, az már kérdésed Az 1918-as „őszirózsás forrada- * lom” győzelme után hamarosan községünkben is a nép kezébe került a hatalom. Majd megalakult a direktórium, amelynek tagja volt Nyerges Géza tanító, (a direktórium elnöke), Marosi Kálmán tanító. Csap Menyhért, HANGYA üzletvezető. Csapi István, Deli István, Köntös Sándor, Nagy Sándor és Lakói István. (Az ellen- forradalom hatalomra jutása után valamennyien üldöztetésnek voltak kitéve, illetve bebörtönzést szenvedtek.) A direktórium munkásvédelmi és munkabérproblémákkal is foglalkozott. Elkészült ugyan a földosztás tervezete, a végrehajtásra azonban már nem kerülhetett sor. A községi képviselőtestület 1923 júniusi ülésén a főjegyző ezt jelentette: „ ... a község szegény- ügyi kiadásai a rohanó drágasággal karöltve emelkednek. A segélyezések a község egyik legjelentékenyebb terhét képezik. A vagyontalan földműves munkás a mai nagy ruházati árak mellett iskolás gyermekét felruházni képtelen, de képtelenek ruházkodni a vagyontalan öregek is.” 1924-ben az ínségakciót tovább szélesítik. ■Ennek bevétele az év végéig 1 millió 820 ezer korona és 143 mázsa rozsgabona. Herpai István A Kulturális / Minisztérium és a Magyar Képzőművészek Szövetsége július 30-án h sajtó útján meghirdette a hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulójára tervezett jubileumi kiállítássorozat programját. A rendező szervek ezúton közük a kiállításokon való részvétel feltételeit, valamint a művek beküldésének határidejét: A sorozat első tárlata, a jubileumi plakátkiállítás a Magyar Nemzeti Galériában (Bp. V., Kossuth Lajos tér 12.) 1975. március 22-től április 20-ig tart nyitva. A művek beadása: Ernst Múzeum (Bp. VI., Nagymező utca 8.) 1975. február 10—12 (naponta 9-től 15 óráig). Beküldhető hat darab 84x59 centiméter, vagy 100x70' centiméter méretű plakát. A jubileumi képzőművészeti kiállítás felszabadulásunk- ünnepe előtt, 1975. április 2-án nyílik meg a Műcsarnokban; május 11- én zárul. A művek beadása: Műcsarnok (Bp. XIV., Dózsa György út 37.) 1974. november 11—14 (naponta 9-től 15 óráig). A részvételre pályázó művészek legfeljebb három, 1970 után készült művüket küldhetik be a kiállításra. Az országos karikatúrakiállítást az Ernst Múzeumban rendezik. Nyitvatartási ideje: 1975. május 17—június 22. A művek beadása: Ernst Múzeum (Bp. VI., Nagymező utca 8.) 1975. január 28—30 (naponta 9-től 15 óráig). Beküldhető 20—30 darab, legalább 30x40 centiméter, legfeljebb 70x100 centiméter méretű rajz.- Az ünnepi tárlatsorozat befejező rendezvénye a VI. országos iparművészeti kiállítás, a Műcsarnokban 1975. június 7-től július 13-ig tart nyitva. A művek beadása: Műcsarnok (Bp. XIV., Dózsa György út 37.) 1974. november 18—21-ig (naponta 9-től 15 óráig). A részvételre pályázó művészek legfeljebb három darab 10 négyzetméternél nem nagyobb művüket küldhetik be. A kiállításokra a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, a Magyar Képzőművészek Szövetsége és a Fiatal Képzőművészek Stúdiója tagjai küldhetnek be műveket. Beszélgetés Bihari Klárával CIKKÜNK NYOMÁN Vizsgálat Dunapatajon Lapunk július 18-i számában megjelentettük a „Dunapataj szégyene” című cikket, amelyben szóvá tettük, hogy a Kodály ZoDtán nevét viselő nagyközségi művelődési házban megengedhetetlen, áldatflan állapotok uralkodnak. A napokban levelet Pkaptunk a Bács-Kiskun megyei Tanács szervezési és jogi osztályától, amelyben arról értesítették szerkesztőségünket, hogy kérésükre a Kalocsai Járási Hi- v.atad pénzügyi-, terv- és munkaügyi osztálya a cikkben foglaltakkal kapcsolatban vizsgálatot végzett. Megállapították, hogy az említett cikkben leírtak teljes mértékig megfelelnek a valóságnak. A vizsgálatot végzőket pontosan az a kép fogadta a drága pénzen épült intézmény falai között, mint annak idején munkatársainkat. , A felhasogatott, műbőr bevonatos székeknek mintegy a felét rossz állapotban találták. A két főfoglalkozású takarítónő — akiknek egyenként ezerötszáz forint- a fizetésük — munkáját nem ellenőrizték. A színpad és a különböző termek,( helyiségek tisztántartásának sorozatos elmulasztásáért az intézmény vezetőjét már egy évvel ezelőtt jegyzőkönyvben figyelmeztették; s utasították a rend helyreállítására. Am ennek végrehajtását nem ellenőrizték. A továbbiakban arról tájékoztatott bennünket a megyei tanács osztályának levele, hogy a vizsgálót alapján megtették a szükséges — anyagi és személyi vonatkozású — intézkedéseket a Dunapataj nagyközségre, rossz fényt vető, elszomorító helyzet megváltoztatására. Ennek a gyors és hathatós intézkedésnek igazán örülünk, ezért is sietünk erről tájékoztatni olvasóinkat. A popzene ártalmai Nyugatnémet orvosok megvizsgálták három olyan nagy zenekar muzsikusait, akik popzenét hs játszanak. Megállapították, hogy ez a zene kedvezőtlenül hat az előadóművészek egészségére, minél sűrűbben kell popműsort Játszaniuk, annál többet panaszkodnak fejfájásra és depresszióra. Ráadásul, mint kiderült, ezek a „mai" ritmusok pszichikai természetű zavarokat Is okozhatnak, az érrendszer megbetegedésével járnak, sőt gyomorfekélyre vezetnek. Hogy mikor kezdődik el egy barátság? Elolvasol egy könyvet egyszer, tízszer, a szívedhez nő és meg sem nézed, ki írta. Aztán beülsz egy író—olvasó találkozóra és az .író a Könyvről beszél. Megmozdul valami benned, hosszú levelekben ismerkedtek egymással. Ogy másfél év múlva Pesten jársz, feltárcsázod a telefonszámot és ő azt kérdezi: Megismerjük-e egymást? Törtetek a Váci utcai nyüzsgésben. Arany János földije a harmincas években került Budapest-' re. azóta itt él. Első kötete (Bihari Klára versei) 1937-ben jelent meg, első drámáját német nyelvre fordították, évekig műsorán tartotta a bécsi Burgtheater, Férfi nélkül című színművét a Festi Színház mutatta be. Regényei, novelláskötetei a magas példányszám és több kiadás ellenére azonnal elfogynak. Irodalmi munkásságáért József Attila-díjat kapott. Vörösmarty Cukrászda. Színes, kerti asztalkák, székek, az utcai lármával eggyéolvadó. júliusi hangulat. Nincs idő töprengeni. Egyenesen felé tartok, halványan mosolyog, elnéz, majd újra, szabadabban. — Cingárabbnak képzeltem. Az előbb megszólítottam egy kislányt ... Hazataláltam. Ahogy beszélgetünk. a kritikus szavaira gondolok: ..Nem mehetünk el szó nél-, kül Bihari Klára humora mellett sem.” — Hogyan emlékszik vissza írói Indulása időszakára? — Ez nem olvan. mint a vonat. hogy „indult este nyolc óra huszonöt perckor”, Inkább, mint a betegség: tünetek jelentkeznek, amelyek a ..kór’ határozott felismerése idején összegeződnek. Az első tünet már elemista koromban jelentkezett. Egyébként nem , „emlékszem vissza”. Az indulás félelmét, indulatát minden új regény. novella megírásakor újra átéli az ember. — Nagysikerű Miért? című regénye harmadik kiadás előtt áll. Ismeri ezt a József Attila-sort? „Magadat mindig kitakartad.” Mi ad erőt az írónak, hogy legszemélyesebb dolgairól valljon? — Minden művész a legszemélyesebb belső érzéseiről, gondolatairól vall zenén, gyúrható anyagon, színeken, s betűkön keresztül. Ez is az igaz közhelyek közül való. Hogy mi ad erőt ehhez? Az indulat feszítő ereje, az érzékenység. amellyel a kor jelzéseit és jelenségeit felfogja, az okok és okozatok elemzésének kényszere, s a vágy. hogy — ha át1 menetileg is — de szabaduljon egy elviselhetetlen teher súlyától, s hogy ne önmagáért sírjon, hanem ordítson mindenkiért. — Műveiben .ezer szállal kötődik a nehéz életű, nehezen eszmélő emberekhez. — Én magam polgári családból származom. - Szegények voltunk, de -megvolt mindennapra az en- ' nivaló. A gyermekkorom boldog volt. De nagyon hamar kezdtem érzékelni mások szenvedését, s az emberi' megaláztatást és kiszolgáltatottságot. amiből nekünk is bőven kijutott. Hogy miért kötődöm ezekhez az emberekhez? Nyilván lelkialkat kérdése ez. Tizenéves koromban egy ízben félelmetes haraggal támadt rám egy nő. mert odamentem a ház folyosóján zokogó, nálam sokkal idősebb, agvonkínzott cselédjéhez. Vidékről Pestré került kislány voltam, nagyon tartottam az asz- szonytól. mégis, mintha kötél húzott volna ahhoz a cselédhez. Persze. _ nemcsak a részvét ennek a vonzalomnak az alapja, hanem a csillapíthatatln érdeklődés is, mely az alig. vagy kínnal eszmélő ember érzéseit, szenvedésének és szenvedélyeinek forrását, kitöréseinek okát. módját kutatja. — ..Az áldozat” kiadása után megkérdezték: volt az írónő koncentrációs táborban? A „Kétszer az úton” című kötetben fiatalok érzelmi világát boncolgatja. És folytathatnám a Csábító, az Éjféltől reggelig novelláskötetekkel. a Szomjúsággal, a Magányosokkal.!. Derűs és'komor színek, melegség fényével áthatott és indulattól sistergő papírlapok ... Segítsen az író. Miképp kategorizálná műveit? v — Ami a már megszületett műveket illeti... Az ember belső világának, önmagával, egy másik emberrel, a külvilággal való ösz- szeütközésének ábrázolása a legnagyobb és legnehezebb írói feladat. Hogy ez nekem mennyiben sikerült? a választ, a kategorizálást. ezt a legnehezebb munkát későbbre halasztóm. Majd az utolsó könyvem után kezdek hozzá. — Van-e ..legkedvesebb” mű? — Rövid ideig a legfrissebb ... Most az. ami ..Nincs tovább” címmel októberben jelenik meg. — Mit tart. mint író. a legfontosabb feladatának? — Írni az emberről. Az emberről. aki csak úgy negyvenévesen sejti meg. hogy milyen veszélyes dolgot művel: él. S hogy ez egy kicsit könnyebb lenne, ha jobban és több felelősséggel szeretné ön* magát és hozzátartozóit. Ha észrevenné a szépséget, amit ugyancsak az ember teremtett. Körülöttünk cserélődtek az arrok. észre sem vettem. Az ajtóban nehezen búcsúzom. — Ki tudja, mikor vetődik újra Pestre... — Annyi véletlen lehet, ami látszólag nincs a lehetőségek körén belül. Erre mindig számíthatunk. Ahogy ellenkező irányban elindulok. még visszanézek. Hogyan is fogalmazta Berta Bulcsú? Minden író király, hiszen minden írónak van koronája, trónja, országalmája ... Most átvág a téren a buszmegálló felé. kezében bevásárlótáska. Bárdos Éva SZABADTÉRI SZOBORKIÁLLÍTÁS SZEGEDEN 0 A szegedi Móra Ferenc parkban Mészáros Dezső, Munkácsy-díjas szobrászművész legújabb alkotásait állították ki. (MTI foto — Tóth Béla felvétele — KS.) KÖZMŰVELŐDÉSI NOTESZ Körkörös iskola Felnőttoktatás 2000-ben „Eltűnt” fiatalság Nemrég érdekes tervrajz került a kezembe. Egy iskolát ábrázolt. Kör alakú iskolái A tervező nem eredetieskedni akart. Nagyon is racionális elgondolásból indult ki. A holnap iskolájának középpontjába ugyanis a könyvtárt állította. A tervrajzon körülötte helyezkednek el a tantermek, laboratóriumok, szertárak és más helyiségek. A körkörös elrendezés jól érzékelteti: nem is túlságosan soká úgyszólván az iskolai élet minden pillanatában nélkülözhetetlenné válik a könyv. Akár egy tanulmányi feladat megoldásáról, akár egy laboratóriumi művelet előkészítéséről, akár egy kiselőadás anyagának összeálütásáról lesz szó. Mindebből nem nehéz, kiolvasni, hogy- ebben az iskolában másképpen tanulnak majd a diákok, mint manapság. Sokkal kisebb szerepe lesz a magolásnak, nem is szólva a „puskázásról”, hiszen a könyvtárban szinte minden adat hozzáférhető. Legalábbis annak a számára, aki megtanul eligazodni a könyvek között, s elsajátítja a problémák megoldásához vezető könyvtári nyomo- zás-szakirodalmazás útjait. Azaz megtanulja mindennapos munkaeszközként használni a könyvet, amely nélkül később — az iskola elvégzése után — sem tud majd boldogulni. Azt hiszem, fölösleges bizonygatni, hogy minderre épp manapság, az oktatási reform megvalósítása során érdemes figyelmet fordítani. A tananyag- csökkentés ugyanis csak akkor nem jár együtt a tudás csökkenésével, ha a diákok a jövőben nemcsak a szükségképpen megvékonyodó tankönyvek, hanem mind jobban a könyvtárak segítségével is készülnek óráikra. □ □ □ Napjainkban a közművelődés munkásai körében sok szó esik a felnőttoktatásról, s az úgynevezett permanens tanulásról. A Technological Forecasting című angol kiadvány is erről 'a témáról közöl érdekes futurológiái eszmefuttatást. A szerző Linstone H. véleménye szerint 2000-ben az emberek 22—24 éves korukban fejezik be iskolái tanulmányaikat, s utána mindössze 4—5 esztendeig dolgoznak. Ezután újra visszatérnek az iskolapadba, hogy valamilyen speciális képesítést szerezzenek. Körülbelül 35 éves korukig veszik hasznát mindannak, amit addig tanultak, majd újabb továbbképző tanfolyamon kell továbbfejleszteni tudásukat. Körülbelül 45 éves korukban kezdődik az emberek „második pályafutása”. Ezután már másféle — életkoruk meghatározta adottságaikhoz jobban igazodó — munkaterületekre helyezik át őket, természetesen ugyancsak kellő tanulmányi fölkészítés után. A 60. életévének betöltése előtt ismét mindenki továbbképzésen vesz részt. Ebben a korban ugyanis mái* ^némileg nehezebb lépést tartani a gyorsan változó tudnivalókkal, azaz rövidebb időközönként kell fölfrissíteni az ismereteket. Aki 65 éves elmúlt, ismét életformát vált. Szó sincs arról, hogy a korunkban, megszokott módon menjen nyugdíjba. Olyan foglalatosságot kell a maga számára kialakítania, amely mind a társadalom igényeivel, mind egyéni képességeivel összhangban van. Nem kell ugyan a mai módon dolgoznia, de elhagynia sem szabad magát. Azaz el kell sajátítania a helyes aktív pihenő életmód tudnivalóit. Ez — legalábbis a tanulmányíró elképzelése szerint — szintén valamilyen tanfolyam keretében történik. A Technological Forecasting tanulmánya is bizonyosság rá: van mire fölkészülniük a holnap művelődési munkatársainak. Nyilvánvaló ugyanis, hogy oroszlánrészt kell vállalniuk , mindazoknak a feladatoknak az elvégzéséből, amelyekről Linstone H. írt. Nem utolsósorban tudniillik rajtuk múlik: képesek lesznek-e állni a versenyt a mind rohamosabban változó világgal gyermekeink és unokáink? □ □ □ Magyarországod a művelődési házak látogatóinak több mint 60 százaléka fiataL Ha az amatőr műkedvelő művészeti mozgalmak adatait vizsgáljuk, akkor azt is megtudhatjuk, hogy a résztvevők aránya talán még a 60 százalékot is meghaladja. Hasonlóról- tanúskodnak a könyvtári statisztikák: a beiratkozottak közül csaknem minden második a felnövekvő nemzedék tagja. Ezekre a számokra természetesen joggal lehetünk büszkék, ígéretes dolog, hogy a fiatalok már a kezdet kezdetén megteszik az első lépéseket a kulturáüs értékek birtokba vétele felé vezető úton. Kár, hogy később sokan közülük megtorpannak. Aki ugyanis összehasonlítja az emütett számokat mondjuk az öt-hat évvel ezelőttiekkel, az észre kell, hogy vegye: a tegnapi fiatalok egy része „eltűnt” a művelődési könyvtárak, műkedvelő együttesek számára. Az olvasási adatok például arra vallanak, hogy már a huszonévesek között kezd fokozatosan csökkenni a rendszeresen olvasók száma, a harminc körüliek pedig szinte mélypontra jutnak. Mi lehet ennek az oka? Vajon miért „vesznek el” a felnövekvők közül oly sokan a közművelődés számára? Némi magyarázatot ad a kérdésre a szabad idő alakulásának életkorral arányos statisztikája. A férfiaknál 24—27 éves korban, a 'lányoknál és fiatalasszonyoknál még korábban csaknem a felére csökken a napi átlagos szabad idő. Azaz nagyjából abban az életkorban, amikor — szintén a számok tanúsága szerint — viszonylag a legtöbben kötnek közülük házasságot. Alighanem^ mindez összhangban van a művelődési házakt amatőr együttesek vezetőinek tapasztalataival : a családalapítás gondjai gyakran vonják el tőlük a fiatalokat, közülük is elsősorban a lányokat. Alapos a gyanúm, hogy ez csak részben törvényszerű. S ami még fontosabb: semmiképp sem szabad ebbe beletörődni. Sokkal inkább azon volna érdemes a népművelőknek gondolkozniuk, miként nyújthatnának a jelenleginél többet a fiatal házasoknak; hogyan vállalhatnának nagyobb részt — a többi között „ kismama klubok”, a lakás körüli munkák elvégzéséhez segítséget nyújtó szakkörök stb. megszervezése révén — problémáik megoldásából... V. M. Hl iü <
