Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-13 / 188. szám

1974. augusztus 13. • PETŐFI NÉPE • 5 Hol tart a Pannónia kecskeméti műterme? AZ ALAPÍTÁS ÉVE: 1971 NYELVŐR Fülöpszállás 850 éves I. A kunok letelepednek Fülöpszállás az idén ünnepli fennállásának 850. évforduló­ját. Ebből az alkalomból a Petőfi Népe olvasóinak bemutat­juk .az ősi kiskun település történetét, lakóinak életét. Herpai István fülöpszállási tanár néhány évvel ezelőtt monográfiá­ban dolgozta fel a község történelmét. írásából közlünk rész­leteket. Régi, — a föld mélyéből elő­került — leletek bizonyítják, hogy községünk helyén már a szarmaták, jazigok. hunok, majd az avarok idején is település volt. A, homokság legnagyobb része, valamint az úgynevezett Solti-la- pály mocsaras, ingoványos tája a honfoglaló törzsek és a fejedelmi -törzs közötti lakatlan, védekezés­re kiválóan alkalmas megerősí­tett gyepű maradt, amelyre ké­sőbb — 1134 körül — II. István telepítette az első kunokat, akik állandó lakhelyül választották e helyet. A tatárok kivonulása után a Duna—Tisza közén megtelepedett hét kun nemzetség (Borchol, Koor, Jász. OÍaas. Ilonchuk, Cher­ién és Vrs). Parabuch, a Borchol nemzetiségbeli kun főúr rokon­ságába tartozott Vancsuk, Arbuz, és Ogude. Arbuz 1290-ben részt- vett III. László király meggyilko­lásában. Ennek fia volt Buzkan, akiről korábbi nevét községünk nyerte (Buzgánszállás). Kunjaink ez idő tájt féktelen, kóborló, fosztogató, életet éltek. Földet nem műveltek, csak álla­tokat tenyésztettek. Könnyen föl­szedhető sátrakban laktak. 1278. szeptember 22-én III. Miklós pápa Fülöp fermói püspö­köt hazánkba küldte, hogy a „té­velygő” IV. László királyt „jobb útra térítse”, s egyúttal a kun nemzetségeket a keresztény val- * lás felvételére kötelezze, vala­mint állandó letelepedésre kész­tesse őket. Az uralkodó mindent megtett annak érdekében, hogy letelepít­se, majd idővel a magyarságba beolvassza a kunokat. Ezután ke­rült sor Fülöp püspök térítő út­jára, amikor állítólag az itt élő kunokat is felkereste, azokat megtérítvén a helység róla a Fü­löpszállás nevet vette fel. Közsé­günk ilyen névváltozásának kö­rülményei azonban aligha felel­nek meg a valóságnak az egyko­ri krónikások, történetírók sze­rint. Teljesen elpusztult a községünk 1526-ban. Amikor a mohácsi csa­ta után Szulejmán szultán sere­gei Budáról visszatérőben voltak, pontosan ezen a helyen vonultak ’keresztül. A helység lakói nem akartak meghódolni, ismeretlen helyre távoztak. A falut teljesen elpusztította a török. A török kezdetben tartotta ma­gát az elöljárókkal kötött megál­lapodáshoz. így a korábban el­menekült lakosok kezdtek vissza­térni elpusztított hajlékaikba. Er­re utal egy feljegyzés, mely sze­rint: „Kisszállása és Fülöpszállás 1562-ben Szt. György naptól kezd­ve 3 évig tehermentesek, mivel a mohácsi vész óta végképpen el­hagyatva állottak, s csak 1561— 62-ben lettek újra megszállva”. Külön kell itt hangsúlyozni, hogy ez az első eset. amikor községün­ket az írások a mai Fülöpszállás néven említik. A falu nemesi kiváltságokat él­vezhetett a 17. században. Erre utal egy fennmaradt pecsétlenyo­mat. A pecsét apró levelekből fo­nott keskeny koszorú. Középen áll egy magyar csizmás, öltönyös, csalmás. balkezét csípőjére tá­masztott, jobbjával feje fölé ki­vont görbe kardot tartó vitéz, ol­dalainál virág nyúlik fel. A köz­ségi tanács épületének homlokza­tát díszítő címermotívumon ugyanezt találjuk ma is, a kü­lönbség a címer felső részén lát­ható ötágú korona. 1683-ban a Kiskunságot meg­szálló német csapatok főparancs­noka. Karaffa hadélelmezési ki­vetést rótt a kiskun falvakra. Így Fülöpszállásra esett minden hé­ten 32 és fél Dortió után 910 pol- tura (Egy ember és ló tartása naponként 4 polturába került.). Míg korábban a török, most már a német sanyargatta a falu lakosságát. Községünk történetének egyik legnagyobb megaláztatása I. Li- pót uralkodása idején éri a büsz­ke kiskunokat. 1698-ban Lipót, hogy fedezni tudja a török elleni hadjárat költségeit, először elzá­logosítja. majd 1702-ben az egész Kiskunságot eladja a német vité­zi rendnek. E német lovagrend szállása a mai ÁFESZ-vendéglő hátsó boltíves tornácú frontjában volt 1702-től 1745-ig. a visszavál­tásig. Ez egyébként községünk legrégibb épülete. Az elzálogosítás nagy csapást jelentett a kiváltságokat élvező, a hazáért folytatott harcban meg­fogyatkozott kiskunok számára. Teljesen jobbágysorsra jutottak. Herpai István A Pannónia Filmstúdió kecs­keméti műtermének mindössze három év kellett ahhdz, hogy életképességét bizonyítsa, azo­kat • igazolja, akik úgy | vélték, hogy itt lehet, itt kell kialakítani a hazai animációs (rajz-, báb-, trükk-, stb.) filmgyártás második hazai központját. Az alapítók hosszas töprengés után jutottak erre az eredmény­re. Számba vették a kecskeméti telepítés mellett és ellene szóló érveket. Budapest közelségét előnyös­nek ítélték, hiszen a fővárosi .gyárral viszonylag könnyen tart­hatják a kapcsolatot, az együtt­működést a nagy távolságok nem nehezítik. A város, a megye te­kintélyes kulturális intézményei — ahogyan mondani szokás — sokat nyomtak a latba. A Katona József Színház színészei, rendezői a hangfelvételeknél segíthetnek. 'A. városi szimfonikus zenekar a filmek kísérőzenéjének a tolmá­csolásában kaphatna szerepet. A művésztelepen és a megyében élő festők, rajzolók számára is akad­na munka. A leendő Kodály In­tézet a magyar zenei nevelés módszereinek, elveinek a népsze­rűsítéséhez nyújthatna támoga­tást és egyben ,hozzájárulna a műterem jellegének a kialakítá­sához. A Felsőfokú Óvónőképző Intézet a gyerekek számára ké­szülő rajzfilmek tudományos elő­készítésében és a bemutatott al­kotások hatásvizsgálatában dol­gozhatna együtt a stúdióval. A műszaki, a kertészeti, vízügyffő- iskolák, a 'mezőgazdásági tudo­mányos intézetek kutatási ered­ményeik ismertetéséhez, . elter­jesztéséhez vehetnék igénybe a kecskeméti műtermet. Az új Technika Háza, a meg­épülő művelődési központ, az .Aranyhomok Szálloda, Bugac nagyszerű körülményeket teremt­hetne a nemzetközi filmszemlék­nek, tanácskozásoknak. Indokolt a feltételes mód? Qsak részben, megszorításokkal! A három esztendeje megfogal­mazott elgondolásokból, célokból sok minden teljesült. Kiegyensú­lyozott, színvonalas munka \ fo­lyik a városközpont új épületei mögött megbúvó hajdani polgár­házban. A vártnál gyorsabban és alaposabban sajátították el a szükséges mesterségbeli fogáso­kat, a technikai készséget, az alap- és középszintű szakmai kö­vetelményeket. Kezdetben kifes­téssel, kihúzással foglalkoztatták a kecskemétieket. Hamarosan jöttek a nagyobb feladatok ... Reklámfilmeket és grafikai munkákat készítettek helyi igé­nyek kielégítésére. Közreműköd­tek a Magyarázom magunkat, a Mézga család, a Magyarázom magyarázatainkat sorozatok, a János vitéz megalkotásában. Kül­földi szakemberek is tudnak a kecskeméti műteremről. Ügy tervezik, hogy működésük hatodik esztendejét gazdaságilag és művészileg önálló műterem­ként kezdik. A mostani létszá­mot megkettőzik és így — ha ' minden jól megy — 1976-ban öt- venen-hatvanan dolgoznak a Mi­kulás Ferenc irányításával mű­ködő kecskeméti részlegnél. De hol? Pontos és végleges választ nem tud adni a műteremvezető, csak reális reményeiről tájékoztat. — A Kulturális Minisztérium, a megyei tanács és mindenek­előtt a Pannónia Filmstúdió igaz­gatósága messzemenően segíti tö­rekvéseinket. Szinte bizonyos, hogy közös összefogással sikerül megfelelő méretű, korszerűen föl­szerelt, szinkronfelvételekre is alkalmas műtermeket kialakíta­ni. A mostani helyet kinőttük. Joggal bizakodik Mikulás Fe­renc: tehetséges, összetartó, elté­rő stílusú, de sok mindenben egyformán gondolkodó, egymást jól kiegészítő közösség alakult ki alig több mint ezer nap alatt. Megtanulták, hogy a művészet nem ismer megalkuvást, hogy a jónál is van jobb. Szeretik amit csinálnak és hisznek abban, hogy a kecskeméti műterem önálló al­kotásai sajátos új színt jelente­nek majd a gyors ütemben fej­lődő magyar animációs filmgyár­tásban. Dr. Matolcsy György, a Pan­nónia stúdióvezetője is serkenti a műtermek közötti nemes ver­senyt. Az idehaza és külföldön nagy tekintélynek örvendő, kecs­keméti származású szakember t Pólyák Sándor operatőr a rajzolás ellenőrzéséhez szükséges ún. mozgáspróba-felvétel közben. (Fá­zisrajzok cseréje a kamera alatt, a trükkasztalon.) C Kihúzók, kifejtük: Vágó Sándor, Horváth Anni, Bartha Irén, Lőrincz Lászlóné. • Mikulás Ferenc műteremvezető és Vécsy Veronika gyártásvezető gyártási terv megbeszélése. éppen a Filmkultúra legutóbbi számában nyilatkozott a magyar animációs filmgyártás új útjai­ról.. Szeretnénk mi is megfelelni a bizalomnak. A jelenlegi huszonöt tagú stáb szinte minden tagja fölismerte, hogy csak akkor talája meg szá­mításait, akkor remélhet sikerél­ményt, ha igyekszik a tőle telhe­tő maximumot nyújtani és ha személyes ügyének érzi a műte­rem fejlesztését. Hadd hivatkoz­zak a fiatal Pólyák Sándor ope­ratőrre. Néhány éve hírét sem hallotta a rajzfilmgyártásnak: ha­marosan rutinos öreg rókákkal felveszi a versenyt. Részben ne­ki köszönhető, hogy a kecskemé­ti stúdió trükkasztala, kamerája szinte mindent tud. Kérésemre bemutattak egy részt az itt készült Kispolgári je­lenségek sorozatból. (1975-ben vetíti előreláthatóan a tévé.) A látottak alapján: nagyszerűen szórakoztat majd a fontos tár­sadalmi problémákkal szatirikus hangvétellel foglalkozó film. Szórakoztat és a jelzett fogyaté­kosságok, torzulások kijavítására hatékony energiákat mozgósít, jó irányba befolyásolja a közgon­dolkodást. íme néhány fejezet­cím: Zsenge kispolgár — Kit utánzunk? — Melléfogások •— Kerti törpe. A Kispolgári jelen­ségek rendezője: Szabó Sípos Ta­más» Mikulás Ferenc így foglalja össze röviden az újabb fejlemé­nyeket. Több esti mese dicséri mun­katársaim tehetségét, igyekezetét. Megnézte ezeket dr. Losoncz Mihályné, a gyermekirodalom ki­váló szakértője. Véleményét kö­szönettel fogadtuk és további munkánkhoz ösztönzésnek te­kintjük. Arra törekszünk, hogy tömörítsük a stúdió körül a me­gye legjobb szellemi erőit. Ruszt József, a Katona József Színház főrendezője több előadást tartott, a színház vezető karmestere köz­reműködött több produkcióban. Sorolhatnám a példákat. Hama­rosan megalakítjuk a művészeti tanácsot. Ez hagyja jóvá a téma­terveket, véleményezi a forgató- könyveket,; értékeli; a kész fil­meket: Néhányan önálló kisfilmmel bizonyítják, hogy van mondandó­juk és korszerű formanyelven ki tudják fejezni gondolataikat. Neuberger Gizella különböző .be­tűtípusokból komponálta jpeg ABC-jét, Horváth Mari hangu­latteremtő készségét ügyesen ka­matoztatja az Ember és a Civa- kodás című kisfilmekben. Egy Móricz Zsigmond mesét dolgoz föl az intellektuális beállítottsá­gú Kricskovics Zsuzsa. Tóth Pál a Kíváncsi kismalac című film­jében, Palkó Pál a készülő Mer­re? sorozatban bizonyítja tehet­ségét. A kecskeméti műterem tehát jó úton halad. Megérdemlik a támogatást. A segítség további erőfeszítésre készteti őket. Egy olyan kulturális intézmény kibontakozásának vagyunk tanúi, amely vonzásában egyre inkább túlmutat a megye határain. Heltai Nándor Miért „gégés” a gőgös? Eddig átekinthettük a lelki élet kifejezésére vonatkozó olyan .szavakat, amelyek a kísérő testi jelenségeket kifejező szavakból jelentésváltozással keletkeztek. Van sok olyan szavunk is, ame­lyek keletkezésének alapja a szemmel látható cselekvés. Néhány példa megérteti ve­lünk keletkezésüket. Hányszor mondjuk elhatározások előtt, hogy valamit mérlegelünk, latol­gatunk, fontolgatunk, megfonto­lunk! A lat és font régi súly­mérték, erre gondolva érthető jelentésük . kialakulása. A mér­ges, dühös emberről mondjuk, hogy toporzékol. Ennek az egyik jelentése: indulatosan topog, lá­bával dobog. Másik jelentése az eredeti jelentés megváltozásával: dühöng, mérgelődik. A dühös és gőgös emberről azit mondjuk, felfújja magái. A (fel)háborodik, háborog igéknek „haragra ger­jed” a jelentése. Ez a hab főnév­vel függ össze. A jelentések ki­alakulásának szemléleti alapja a víz hullámzása. Ezért beszé­lünk kedélyhullámzásról is. Eh­hez a szócsaládhoz tartozik a há­ború főnév is. Most néhány nehezebben ért­hető példával folytatjuk a tár­gyalást. A b egyes, begyeskedik szavak a kevélység fogalomköré­be tartoznak. Alapszava a begy, amelynek „kidomborodó rész, mell” jelentése is van. A kevély magatartás jellemző kísérőjelen­sége a mell kidüllesztése. Ha­sonló szemléletű a felfuvalkodik, pöffeszkedik ige is. Az első a fű, fúj igékből származik (felfújja magát), a második az ütődést és duzzadást is kifejező hangutánzó -hangfestő pöff-tpből. Ugyanilyen szemléletből ered a gőgös elnevezés is. Alapja a gége főnév, a melléknév annak -s képzős származéka. A gégés— gőgös változatból vonták el a gőg főnevet. A gégés, illetve gő­gös szónak korán kifejlődött „ke­vély, büszke” jelentése. Annak áll ki ugyanis a gégéje, aki ke- vélyen fenn hordja a fejét. Ehhez hasonló a durcás, duz­zog, dacol, dacos jelentésének kifejlődése. Alapja a gyürke, ki­növés jelentésű dúc szó. Tehát a szó a valaminek ellenszegülő vagy dacoskodó ember testére jellemző elváltopásrá utal (a to­ka kigyűrődése vagy az .ádám­csutka kidudorodása). A begyes, gőgös, durcás kiala­kulásának alapja valamilyen testrész kidudorodása. Néhány ige jelentésfejlődésének az alap­ja pedig a kisebbedés, szorongás. Az aggódik ige a régi aggik (je- jentése: öregszik) igéből keletke­zett, amelynek szintén volt ag­gódik jelentése is. A jelentés ki­alakulását az magyarázza, hogy az aggság, az öregség együttjár a testi összetöpörödéssel és a lelki aggályoskodással. Aki fél va­lamitől, az szinte összetöpped. Az aggódó ember szinte magába roskad. A gond „emészt” jelen­tésű aggaszt is e szó származéka. A szorosan ide tartozó töp­reng ige az „összeaszik, össze­szárad” jelentésű töpik igéből alakult. Bizonyára sokan értik szőlőtermő megyénkben a topott szőlő jelentését. A töpörödik en­nek az igének hosszabb és is­mertebb változata. Ebből ered a töpörtyű vagy tepertő is. Ez a szalonnának olvasztása közben összezsugorodott maradványa. Hasonló szemléletű a szorong ige jelentése is. A szoros mellék­névvel függ össze. Aki szorosan van valahol, az valóban szorong. Ennek is hamar kialakult „nyo­masztó félelmet érez” jelentése. Kiss István Könyvkiadók újdonságai • A Kossuth Könyvkiadó új­donságai közt rangos elméleti mű szerepel: megjelent Kari Marx: A tőke. A politikai gazdaságtan bírálata második, kötetének máso­dik könyve, amelynek témája: A tőke forgalmi folyamata. A köte­tet a kiadó marxizmus—leniniz- mus klasszikusainak szerkesztősé­ge rendezte sajtó alá. Miniatűr kiadásban látott napvilágot Az il­legális Szabad Nép hősi tevékeny­ségének dokumentumkötete, ame­lyet Máté György, a lap egykori munkatársa állított össze és látott el bevezetőveL Két, széles körű érdeklődésre számottartó könyvet a Magyar Nők Országos Tanácsá­val közösen jelentetett meg a ki­adó. Az egyiknek a címe A nők a statisztika tükrében, a másiké: Korszerű háztartás — több sza­bad idő. # A Corvina Kiadó új könyvei között találjuk a Bállá Demeter művészi felvételeit tartalmazó Ba­laton fotóalbumot, amelyhez Ke- resztury Dezső írt bevezetőt. Az album most orosz, angol, francia, német és olasz nyelvű kiadásban is megjelent. Az egyik legrango­sabb magyarországi római kori te­lepülésről, Aquincumról tájékoz­tat — sok kép kíséretében — a most második, átdolgozott kiadás­ban napvilágot látott kis kötet­ben Póczy Klára. A kiadó Mű­helytitkok sorozatában jelent meg — beragasztott képekkel — Sze­nes Zsuzsa: Kelmék és hímzések című kötete. A művészet kis­könyvtára két új kötete: Guttuso, a modern festészet egyik nagy alakjának életművét ismertető kötet. • Az Európa Könyvkiadó gon­dozásában látott napvilágot Alek- szandr Mezsirov válogatott ver­seinek ízléses kötete. Búcsú a hó­tól címmel, Csorba Győző fordí­tásában. A Századunk mesterei sorozatban — immár hatodik ki­adásban — jelent meg Ernest He­mingway regénye, a Búcsú a fegyverektől. A Modern Könyvtár új kötete Bernhard Fagy című re­génye, amelyhez Bor Ambrus írt utószót. Ugyancsak ebben a soro­zatban látott napvilágot az argen­tin Manuel Púig: Rita Hayworth árulása című regénye. 0 A Móra Ifjúsági Könyvkiadó gondozásában került a könyves­boltokba Demény Ottó: Révfülöpi nyár című regénye. A Pöttyös könyvek sorozatában harmadik kiadásban jelent meg Fehér Klá­ra: Bezzeg az én időmben és Ha­lasi Mária: Az utolsó pádban cí­mű ifjúsági regénye. Most jelent meg John Lawson: Eljöhetnél hozzám című meseregénye, Szán­tó Piroska illusztrációival, Jules Verne Várkastély a Kárpátokban című ifjúsági regénye; sokadik kiadásban — az ungvári Kárpáti Kiadóval közös gondozásban — Móra Ferenc halhatatlan ifjúsági regénye, a Kincskereső kisköd- mön és második kiadásban, ké­pekkel, térképekkel illusztrálva, Lengyel Dénes: Régi magyar mondák című könyve. — A Koz­mosz új kötetei: Nádasdi Péter: A tölgyfa árnyékában című köny­ve, melyben apjának, Veres Pé­ternek állít emléket és Hollós Er­vin: A 73-as zárka című életrajzi regénye. Ahol a jelmezek készülnek I A Jelmezké­szítő és Köl­csönző Válla­latnál az ógö­rög ruháktól a> ultramodern ruhákig min­den divatos aszerint, hogy mit rendel a Magyar Film­gyártó Vállalat, a Televízió, vagy valame­lyik színház. A csaknem 200 ezres ruhaállo­mányt rendsze­resen bővítik az igényeknek megfelelően. Képünkön: Próbababán igazítják a „csárdásru­hát”. (MTI-foto — Balaton Jó­zsef felvétele. — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents