Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-11 / 187. szám
í • l'l'TÖH NÉPE A 1974. augusztus 11. Ne dobd el az üveget! Követeink a Ruszki bulevárdon Programgazdagság, sokoldalúság és helyszűke — ez jellemzi ma a Szófiai Magyar Intézetet. A háromszintes épületrészben — amely ä bolgár főváros elegáns korzójára, a Ruszki bulevárdra néz — és vidéken évente száznál több rendezvényük és kiállításuk ad betekintést a magyar életbe. — Sokszor egyetlen rendezvény hangulata is többet árul el a lényegből, mint tücatnyi adat — mondja Orosz Ferenc igazgató. Bár egy év is eltelt azóta, még mindig friss bennünk az ünnepi Petőfi-rendezvények emléke. Az ezek összehangolására alakult Petőfi emlékbizottságban az a Ljudmil Sztojanov akadémikus elnökölt, aki 1923-ban rendőri megtorlást vállalva emlékezett meg Bulgáriában Petőfi Sándor századik születésnapjáról. Az ünnepi eseménysorozat alkalmából helyezték el Razgrad- ban — ahol Petőfi nevét viselő technikum is van — a költő mellszobrát. Nagyobb fáradságot sem kímélő érdeklődésről tanúskodik a magyar nyelvtanfolyamok keresettsége. Jelenleg kétszázan tanulnak az intézet falgi között, de teremhiány miatt körülbelül ugyanennyien várnak felvételre. Mindig zsúfolt nézőtér előtt vetítik a száztíz személyes alagsori előadóteremben a magyar filmeket, régebbi jelentős alkotásokat ugyanúgy, mint egy-egy újabb művet. "•. V Az idén tavasszal ritka él• Munkában a darabolóbrigád, méretre szabják az anyagot. Kecskeméti szolgáltatók a vasútvillamosításért — Hát, hogy ki most a rekorder? ... Név szerint nem tudom, őszintén megmondom ... Tény, hogy a mélykúti Új Élet Téesz kombájnos brigádja befejezte a maga porcióját, s átment segíteni a Béké-nek... De a napokban írtak a mélykúti Alkotmányról, gondolom, inkább máshova mennpnek... — Milyen jó, hogv olvasóink „szerkesztői” szemmel is figyelik a lapot. — Természetesen ... Meg any- nyi jó kombájnos van. Csakugyan: ott van a tompái Szabadság Tsz. Most aratnak először CI.AAS D kombájnnal. Ilyenről még úgysem írtak. Hallottuk, hogy a legjobb kombájnost ültették rá... Ez a mi emberünk. □ □ Ú Tompa — Szabadság Tsz — belső központ. Az udvaron gépek, teherautók, s gabonászsákokkal birkózó emberek. Szinte sül már a világ — déltájt vagyunk. A kövér zsákok alól verejtéket ontó, kivörösödött arcok mozdulnak a vízzubogás irányába. Sóvár szemek enyhülnek a locsolóslagból kígyózó vízsugár látványától is. ; A hűvös irodában. Mácskovits Ignác műhelyvezető' ,^íút lé'’ á hírrel. — A kombájnosok már végeztek az aratással. — Az az új gép is? — Itt áll már az udvaron ... Felajánlottuk, hogy segítünk más gazdaságnak is. Nem igénylik... Ahogy beléptünk a „békáer”-be, megkaptuk ezt a kitűnő CLAAS D kombájnt... Mit megkaptuk — vettük ezt is. Mire elérkezik a kukoricabetakarítás, itt lesz az adapter, s akkor ott vetjük be a gépet. — Elnézést... mibe léptek be? — Bé-ká-er ... Bajai Kukoricatermesztési Rendszer. — Ja úgy ... Altkor tehát hiába keresnénk a kombájnost a határban. Tán nincs is már a községben. — Dehogy nincsenek ... Mind a ketten kint szerelnek az udvaron. — Ketten? — Igen. Mindegyikük kiváló kombájnos. n □ □ Míg a tüzet lehelő homokot tapossuk, a virágoskert felől kedves „inzultus” ér bennünket. Nem figyeltünk, s egy vízcsóva nyakonsuhintott minket is . i. De szívesen állnánk tovább is. Kerülgetjük a majorsági épületeket. Elképzelem, vaskos, nagy csontú, még kaszáláson is edződött középkorú férfi lesz a két kitűnő kombájnos. Hosszú élet- és szakmai tapasztalattal a hátuk mögött. Akik iparos emberek már, de a „pusztai” indulás jegyei csak rájuk csontosodtak. Majd egy tucat fiatalember küszködik a térség közepén egy vastag kerekes vastengellyel. — Pityu, Misi — gyertek idébb egy kicsit — szól oda a műhely- vezető. A majdcsaknem nagydiák korúak csoportjából elősétál a két .fiú,, Pardon., Percek múlva kiderül, hpgy a bajííszp.S, , rövidnad- rágos Boros István és a pantal- lós Jakus Mihály is nős ember. 24, illetve 25 évesek, s az „öregebbnek” már kislánya is van. A „pusztai” élet hagyományos jeleiből semmi sincs rajtuk. Hacsak az nem, hogy most már süthetné őket a nap, barnábbak már nem lehetnének. Nem robosztus alkatúak — arányosan deltásak. Elballagunk a nevezetes új kombájnhoz. Libazöld monstrum, akkora kerekekkel, mint egy repülőgépé. Mikor később beindítják/, a hangja is olyan dübörgő, csak kellemesebb. Villámkérdéseket t terveztem arra az esetre, ha a határban találkozunk. Negyedóránál többet nem lehet elvenni, amikor minden perc számít. De most már — ahhoz képest — ráérünk. — Hány éve kombájnosok? Jakus Mihály: — Ez a nyolcadik. Hét évig SZK—4-essel dolgoztam, most a CLAAS-szal... Ide az idén jöttem — Bácsalmásról. Boros István: — Nekem ez a harmadik esztendőm. Itt kétszer arattam, egyszer állami gazdaságban. SZK—3-as, E—512-es és a CLAAS az eddigi „gépskálám”. ' — Mennyi volt a napi teljesítmény? — Legtöbb: nyolc vagon. — Ez még nem teljes kihasználtság ... Volt egy nap, amikor déli -tizenkettőtől fél hétig hatszázhetven mázsát takarítottunk be ... Az SZK-val 400—450 mázsa a napi teljesítmény. — Ez volna a normál... Tessék ezt teljes munkanapra vetíteni. . — Mennyit arattak összesen? — Pár mázsa híján tízezer mázsa gabonát. □ □ □ Az időjárás errefelé sem volt kegyes kezdetben. Volt hét, hogy csak, pár órákat- mehettek a táblákra. Tavaly az. árpaaratást Péter-Pálkor kezdhették, s a betakarítással július 26-ára végeztek. Az idén július 8-án indultak, s fájront 28-án volt. — Vasárnapra már éppencsak maradt valami. Jóformán csak fordultunk egy utolsót. — Mennyit dolgoztak? — Nyolctól este hétig. — Na de ezt úgy kell számítani, hogy reggel ötkor már kezdtük a gép karbantartását, este kilencig meg olajcsere, tisztogatás ment... Mert kényes szerkezet ez... Nézze meg az elvtárs. , Jakus Mihály már kúszik is fölfelé a vashágcsón. Nekidurá- lom magam én is. Ülünk a tökéletesen zárt üvegfalú vezetőfülkében. Felváltva dicsérik a kitűnő gépet. Kényelmes; por, toklász ide nem jön be. Pár pillanat múlva azonban a hőguta kerülget. Gombnyomás, megindul két ventillátor egy szitás kerek nyílás mögött, s áramlik a hűs levegő. Lehet szabályozni, merre fújjon. Műszerfal jobbról, üveggombok. A szerkezet nyomtatott vázlata. — Nyolc nyugatnémet végzi a szervizt az országban ezeken a gépeken. > Németül nem tudunk, de a rajzok alapján, s a szerkezet ismeretében most már egész jól megértjük egymást. — Nyolc kilométeres sebességgel halad. Se kuplung, se sebességváltó nincs. Menetközben a kívánalmak szerint szabályozható. Jakus Mihály egy mikrofonfejre emlékeztető valamit mutat a volán közelében. — Hibajelző. Hanggal figyelmeztet, ha valami nem stimmel. És hogy hol, — ezek az üveggombok mutatják. Kigyullad a vörös fény. Ez a magtöltő csigáé, ez a szalmarázó tengelyé és így tovább. Körüljárjuk a hatalmas gépet, amelynél egy ürítés: 40 mázsa. Mutogatják, magyarázzák, milyen elvek szerint működik a hibajelző ... Végül ismét „prózaibb” témára térünk. Mennyi a kereset? — Nevetni fog — derülnek ők is, — nem tudjuk ... Ilyen gép még nem dolgozott itt; norma még nem volt. A vezetőség ezután... — Mindenesetre közölték, hogy kellemesen fogunk meglepődni. — Tavaly például? Jakus Mihály: — Hat és fél ezret kerestem plusz a prémiumot. A Bácsalmási Állami Gazdaságban hat SZK-s kombájnos közül én voltam az első. Ezerötszáz forint volt a jutalom. ... Hát mégiscsak sikerült bajnokra lelni. Tóth István Korszerűsödő ügyvitel a Gelkánál A Gelka vállalat Bács-Kiskun megyei kirendeltségének egyik szobájában két hatalmas „íróasztal” foglalja el az amúgy sem túl nagy helyet. Ám ezeket az íróasztalokat nem lehet bútorboltban megvásárolni. — Nem bizony! — mondja Bakó Zoltán, a kirendeltség főkönyvelője. — Ez a két hatalmas asztal ugyanis Ascota 170, lyukasztó-automatával ellátott könyvelőgép. Egyenként háromszázötvenezer forintot érnek. A Gelka kirendeltség a megyei tanács szolgáltatási alapjából kapta rá az anyagi fedezetet. A két nagy teljesítményű gép üzembe állítása az országos gépi adatfeldolgozási program szerves részeként történt. — Megérte ez a beruházás? Mennyiben könnyíti az itt dolgozók munkáját? — Rendkívül meggyorsítja az adatok operatív feldolgozását és megszünteti a munkalapok vándorlását. A megyeszerte összegyűlő javítási számlákat és garancialeveleket a szervizek fel- küldik kirendeltségünkbe. Itt a könyvelőgép segítségével feldolgozzuk, és a lyukkártyát tovább- küldjük az országos központba további elemzésre. — Mekkora a teljesítménye ennek a gépnek? — Most még nem működhet teljes kapacitással, hiszen kezelőiknek még nincs nagy gyakorlatuk, de egy hónapon belül óránként száz-százhúsz munkalapot tudunk feldolgozni. Nagy segítségét jelent számunkra az is, hogy ezen a tevékenységen kívül a számviteli munka megkönnyítésére, meggyorsítására is alkalmazható az Ascota 170. — Bács megye az egyetlen, ahol ilyen jellegű adatfeldolgozás folyik? — A gépi adatfeldolgozás országos fejlesztésének keretében már más megyékben is megkezdték az ilyen jellegű lyukszalagos munkát. Borsod és Haj- <jú megyében az ittenihez hasonló, Békés megyében valamivel kisebb teljesítményű géppel dolgoznak. Veszprém megyében egy Ascotával folyik a munka. Az országos program még nem fejeződött be. Vannak megyék, ahol még nincs ilyen könyvelőgép. Szó van arról, ha az Ascota kezelői megfelelő gyakorlatra tesznek szert, más megyéknek is „besegítünk” — fejezi be Bakó Zoltán. Király László • Magyar ajándék: egy 1848-as zászló művészi másolata. ményben volt részük a bolgár irodalomkedvelőknek. Berek Kati, Bitskei Tibor, Bodor Tibor, Major Tamás és Várady Hédi bolgár színészekkel együtt kétnyelvű előadásban tolmácsolta két forró sikerű estén József Attila verseit és Madách Imre drámarészleteit. Az utóbbi műsor egyik célja az volt, hogy a több éve forgalomban levő kitűnő fordítás és annak díjnyertes könyvillusztrációi után — kedvet csináljon Az ember tragédiája bulgáriai színreviteléhez. A íízófiai Magyar Intézet munkatársai több mint negyedszázados működésük alatt módszeresen járták a bolgár vidéket. Kiemelkedő visszhangja volt a közelmúltban Sumen-ben — az egyik legrégibb „magyar bázison” — megrendezett A barátság költészete című szavalóversenynek, amelyen mintegy ezren vettek részt. Az elmúlt esztendő eleje óta néhány újabb tárgykörrel bővült az intézet tevékenysége: így a kulturális és művészeti programokon kívül gazdaságpolitikai, orvostudományi, s építészeti kér- I désekről is kicserélhetik tapasztalataikat a bolgár, s a magyar szakemberek. A Szófiái Magyar Intézet rendezvényeit egyetlen év alaltt több ' tízezren látogatják meg. Törzs- közönségük: Magyarorszáfcon tanult bolgárok, Bulgáriába házasodott honfitársaink, s — többnyire bolgár évfolyamtársaik kíséretében — Szófiában tanuló magyar ösztöndíjasok. Sz. P. Augusztus 2-án indultam bajnok kombájnos felkutatására. Kifelé megyünk az aratásból, most már csak kitűnik ki a legény a gáton. Ha meg még nem dőlt el semmi, eligazítanak egy tavalyi rekorderhez — gondoltam. Iszonyú forróság volt. Az égen annyi felhő se. mint egy tollpihe. A végtelen kékség inkább sárgán szikrázott. Még tán örvénylett is a légkatlan a nap irányában, mint Van Gogh festményein. Csak úgy szivattyúzta a hőség a harmatot fűről, fáról, lángoló gabonáról. Olyan iramban, hogy az nem győzött párává válni, hanem még früstök után is vastag ködpaplannal takarta a határt. Igazi nyári nap volt. Nem kellett attól tartani, hogy mire a kiskunhalasi járásba érünk nem találunk kombájnost, mert beveri az eső. ■ Vaktában viszont nem lehet nyakunkba venni a dűlőket. Bajnok kombájnos nem minden bokorban terem. Irány a téeszek területi szövetsége. Szerencsére még volt bent valaki. Angliában találékony emberek rájöttek arra, hogy útburkoló- anyagként használhatók jel az üres üvegek. Az üres üvegeket jüggölegesen egymás mellé állítják és szájukkal lefelé benyomják a földbe, majd leöntik betonnal. Az üvegekben maradt levegő kiváló hőszigetelő. Ez az eddig feleslegesnek tartott „építőanyag” most széles körben elterjedt könnyű építmények építésénél. mozdonyok lóerő-teljesítménye pedig meghaladja a 3000 lóérőt. A közeli években pedig a MÁV 5000 lóerős hazai gyártmányú villanymozdonyokat is futtat majd a vonalakon. Az erősebb mozdonyoknak különösen a teherszállításban van nagy jelentősége, többet, és nem utolsósorban gyorsabban lehet majd szállítani a villanymozdonyokkal. A nagyarányú vasútvillamosi- tásban évek óta jelentős részt vállal a kecskeméti Szolgáltató, Javító és Vegyesipari Vállalat. Temesfői József főmérnöktől kértünk rövid tájékoztatót erről a tevékenységükről. — Kapacitásunk egy részét leköti ez a munka — mondta a főmérnök. — A MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökséggel 1971 áprilisában vettük fel a kapcsolatot, illetve akkor kaptuk az első megrendelést. Azóta mintegy 13,5 millió forint értékben — a többi között 1134 különböző típusú vasoszlopot, portálszer- kezeteket, tartóbakokat, s különböző felsővezetéki szerelvényeket «— gyártottunk részükre. Még ebben az évben legalább másfél millió forint értékű munkát végzünk a MÁV-nak. Vállalatunk dolgozói részt vesznek a helyszíni szerelésben is, ők végezték például eddig Tiszatenyő, Csugar, Tenyőszállás, Kétpó, Kétpó-Ta- nácsháza, Mezőtúr és Nagylapos állomások térvilágításának sze- rglését. „Jelenleg ,Qy<?mán dolgoznak, eddig zTtűllTö TÖMnl értékű iiiSmKM®vJj|ezrek.Jof Pj "1' ’ — A jövő? — Biztató. 1975 végéig van a jelenlegi tervek szerint vasút- villamosítási munkánk. Azt hiszem — teszi hozzá a főmérnök — ezt követően sem szakad meg a kapcsolatunk. A MÁV eddig is elégedett volt tevékenységünkkel, s minden jel arra mutat, hogy még nágyon sokáig a megrendelőnk lesz. Mi pedig szívesen veszünk részt az ország „vérkeringésének” korszerűsítésében, illetve további villamosításában. O. L. • Hamarosan végeznek a festők, s újabb oszlopok indulhatnak valamelyik távoli vasútállomásra. (Opauszky László felvételei) A vonaton utazók egyre ritkábban találkoznak bodor füstöt eregető gőzmozdonyokkal, kiszorítja őket a vaspályákról a Diesel- vagy villany meghajtású korszerű utód. Eltűnnek a kormos arcú, izzadt, fáradt masiniszták, s átadják helyüket a tiszta ruhába öltözött, sokszor elegáns, napszemüveget viselő villanymozdony-vezetőknek, akik már sokkal korszerűbb körülmények között végzik felelősségteljes munkájukat. A jövő útja a vasútnál is a villamosítás, ejtsünk most néhány szót erről. Magyarország az elsők között kezdett hozzá Európában a vasutak villamosításához. Az első villamos vasútvonal kontinensünkön Olaszországban épült, a magyar Kandó Kálmán elképzelései alapján, majd Budapest—Hegyeshalom között építették 1939-ben az első hazai villamosított vonal- szakaszt. Ennek teljes felújítását valósítja meg a MÁV a következő években. Ezt követően lehetőség nyílik arra, hogy a vonatok 120 kilométeres sebességgel haladjanak. A nagyarányú villamosítás az elmúlt évtizedben kezdődött és 1967 óta üzemel az országot nyugat—kelet irányban átszelő villa, mosított vasútvonal. Teljes erővel folyik az észak—dél irányú vonal villamosítása. Szob—Budapest—Szajol között már készen van a vezetékhálózat, s ha elkészül Lökösházáig is, akkor Skandináviától egésZeiv-'á ÖHVkánigí futnak hazánkon kereSzilűiíta vi'13 lanyvonatok. A villamosítás nem olcsó dolog. Lökösházáig a felső vezeték építése mintegy 300 millió forintba kerül. A beruházásra viszont nagy szükség van. A gőzmozdony az elégetett tüzelőanyagnak csak mintegy 10 százalékát hasznosítja, a Diesel-mozdony hatásfoka 20—22 százalék, a villanymozdonyoké viszont már eléri a 25 százalékot. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a legnagyobb Diesel-mozdonyok 2700 lóerősek, a villany^|p8lg|^pg^^^3g3&888iii^88sp8p^....... .................._______________1 a B ajnok-kombájnos
