Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-10 / 186. szám

4 • PETŐFI N£PE 9 1974. augusztus 10. SZERVIZBŐVÍTÉS Alig néhány hónappal ezelőtt vonult fel a Kiskunhalasi .Építőipari Vállalat egy 10 millió forintos építkezés megkezdésére, s máris áll­nak az alapok. A kiskunfélegyházi AFIT-szerviz bővítéséhez láttak hozzá a tavasszal, s egy 950 négyzetméteres, kéthajós csarnokot épí­tenek. A bővítés lehetővé teszi a mostani szerviz belső átszervezését, tanműhely, ügyfélszolgálat és szociális létesítmények kialakítását. A tervek szerint a jövő év októberétől a mostani 10 szerelőállás he­lyett 21 álláson tudnak foglalkozni a szerelők a javítással. (Opauszky László felvétele) A tekintély hajszálrepedései A próságokkal kezdődik. Ap- ró kis szívességekkel. — Szeretnék ma egy órával előbb hazamenni — szól be va­laki a műhelyvezetőhöz. — Sajnos nem engedhetem el, sok a munka — hangzik a vá­lasz. — Ez esetben kivételt tehet­ne... ■— Nem teszek... A vita egyre élesebb. Aztán elhangzik a mondat: sörözés köz­ben nem volt ilyen szigorú... A műhelyvezető kutatni kezd az emlékezetében. Igen, valóban együtt sörözött az illetővel és néhány kollégával a közeli kis­vendéglőben. Mindenki rendelt egy kört, őt nem hagyták fizetni. Gyengén erőszakoskodott, éppen pénzszűkében volt, nem tulajdo­nított jelentőséget a dolognak, el is felejtette volna, ha most nem emlékeztetik rá, s méghozzá ilyen módonTÜ '' Az üzletvezetőnek vidéki roko­naihoz kell utaznia — egyik al­kalmazottja felajánlja, hogy elvi­jei saját kocsiján. Az üzletvezető örül és nem sejti, hogy milyen lavinát indít el azon a napon, amikor beszáll alkalmazottja vi­lágoskék Skodájába. beosztott magatartása attól a naptól megváltozik. Többet lóg, kevesebbet dolgozik. Társaival sejteti, hogy ő az üz­letvezető bizalmasa. Azok súg- nak-búgnak. Gyanakvóan mére­getik az üzletvezetőt. Ha valakit megdorgál, azonnal levonják a következtetést: — bezzeg ha én Jurikáznám jobbra-balra, akkor velem is kivételezne... Apróságok. Hajszálrepedések a Jegyeimen s a vezetői tekinté­lyen. Ezek a repedések mélyül­hetnek, veszélyesedhetnek, kárt okozhatnak. A vezetői tekintély sokak ré­széről vitatott téma. A vezető­nek sok mindenre kell odafigyelni A vezetőnek kedveznek, a veze­tőnek kedvébe járnak, igyekez­nek kivételezni vele, nagyobb adag ebédet tálalni az üzemi ét­kezdében, soronkívüli beutalót szerezni az üdülőbe, és a többi. C'züksége van erre a vezető- & nek? Semmi esetre sem. Legtöbbször nem is tart igényt rá, csak elfogadja jó érzéssel vagy valami hamisan értelmezett „lám így szeretnek” felfogással. És nem sejtik, hogy ha belépnek irodájába, azt is megfigyelik, hogy „bezzeg itt jól működik a ventillátor, míg odalenn a mű­helyekben ...” s hogy „ezért a csodálatos íróasztalért talán a mi nyereségünkből vontak le két-há- rom órát." Felesleges előnyök, •> amelyből senkinek sincs hasznú, csak kára. Rontja a morált, a munkakedvet, a légkört. A vezető észre sem veszi, miként kötelezi el magát azoknak, akik ügyesek, szemfü­lesek, akik szeretnek a zavaros­ban halászni. Nem a korruptokról, pénzzel megvásárolhatókról, kapzsiságuk­ban bűncselekményt elkövetőkről van szó. Nem azokról. „Csak a nem viszonzott korsó sörökről, az elfogadott furikázásokról, az étkezdéi kivételezésekről... igyáznia kell a vezetőnek, önmagáért és mások érde­kében. A kollektíva jó közérze­te érdekében. Azért, hogy ne súg­janak össze a háta mögött, hogy illessék a „megvesztegethető” jel­zővel. B. P Űj utazási iroda a fővárosban Négyezer újítás Értékelték az élelmiszeripar tevékenységét A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Terme­lés és Műszaki Fejlesztési Főosztálya értékelte az élelmiszer- ipar elmúlt évi tevékenységét. Megállapította, hogy 1973- ban az ágazat fejlődése — jelentős állami támogatással — meggyorsult. Ezt a mezőgazdasági termelés fejlődése, az élelmiszerek iránti követelmények növekedése szük­ségessé is tette. Az élelmiszer- ipari fejlesztést eredményesen segítették a kutatók, a műszaki dolgozók és a szakmunkások. A kísérleti és tervezőintézetek ál­talában jelentős részt vállaltak mind az iparágak fejlesztési koncepcióinak megalapozásában, mind pedig konkrét kidolgozásá­ban. Az újítási mozgalom ered­ményei is hozzájárultak ahhoz, hogy sikerült előbbre lépni: a ta­valy benyújtott több, mint nyolc­ezer javaslat közül négyezretal- kalmaztak is és ezzel 95 millió foriht haszonra tettek szert. Az élelmiszeripari szakágaza­tok együttesen 4,2 milliárd fo­rintot fordítottak beruházásra. Növekedett a kapacitást bővítő, illetve pótló létesítmények volu­mene, és az ágazat szocialista iparon belüli részesedése. A fej­lesztési tevékenység ellenére sem tudtak a termelőeszközök mű­szaki színvonalát a kívánt mér­tékben javítani. Számos helyen üzemel még elavult gép, beren­dezés. A régi technika kényszerű alkalmazása sok üzemben hát­ráltatja a műszaki fejlesztést, növeli a termelési költségeket, s megnehezíti a gyártmányszer­kezet piaci igényeknek megfele­lő módosítását. Elsősorban a ter­melő berendezések műszaki álla­pota, az egyes területeken jelent­kező átmeneti nyersanyaghiány és a munkaszervezés nem megfe­lelő színvonala miatt a terme­lékenység lassú ütemben fejlő­dött. A kapacitás növelésének zöme a meglevő gyártó-bázisok bőví­tésével, intenzívebbé tételével valósult meg. A húsiparban a második műszak bevezetésével elérték, hogy a zsírcsomagolás 55,8 százalékkal növekedett. Az étolajgyártás 45, a szárított cu­korrépa-szeletekre alapozott ta­karmánykészítés 61,5, a maláta­gyártás 35,8 százalékkal volt magasabb, mint a megelőző év­ben. A Gabonatröszt vállalatai 102 ezer tonna befogadóképessé­gű tárolóteret építettek. ;i A két- műszakos vágóhídi termelés 9 százalékkal több sertés feldol­gozását tette lehetővé. Az élelmiszeripari üzemekben több, a korszerű munkát lehetővé tevő gépet alkalmaztak. A tej fölöződésének csökkentésére 11 üzemben homogenizáló berende­zést alkalmaztak, a csomagolás­nál pedig 45 új töltő-záró gépet. A konzerviparban a legjelentő­sebb fejlesztés a kalocsai tészta­üzem létrehozása volt, itt éven­te 4800 tonna száraz tésztát ál­líthatnak elő. A Konzervipari Tröszt műszaki dolgozóinak ér­demei hogy végre megoldhatták a sterilizálás, illetve pasztőrözés gépesítését. Az általuk készített Hunister nevű berendezés soro­zatgyártását megkezdték. A hű­tőipar gyáregységeiben többek között korszerű gyümölcskrém­gyártókat, nagy teljesítményű zöldbab-osztályozókat és -hegye- zőket állítottak munkába. A gyártmányfejlesztési tevé­kenységet a korszerűbb termékek előállítására való törekvés jel­lemezte. Az állami élelmiszer­ipar vállalatai 125 féle termék­kel bővítették a választékot En­nek mintegy 27 százaléka kü­lönleges készítmény volt: fehér­jedús, diabetikus, kalóriaszegény, illetve a konyhai munkát meg­könnyítő cikkek. Gazdagodott a húsipari termékek választéka, megjelent az üzletekben a fehér­jével dúsított „sajtos párizsi”, a „Mortadella”, az „Alföldi cseme­ge” és a „Csípős” uzsonnakol­bász. Háromféle ízesített zsír gyártását, értékesítését is meg­kezdték. A konzervipar a külön­böző ízű diabetikus szörpök, dzsemek, az almabefőtt, az íze­sített jégkrémporok, az expressz burgonyafánk, a burgonyagom­bóc és többféle bébiétel forgal­mazását kezdte el. A hűtőipar vállalataitól kerül ki több szó­jával dúsított termék: a gyorsfa­gyasztott halászlé, a különféle húskészítmények, a májas hús­korong és húsropogós. A tejipar három új sajtféleséget készített. Megszűnt a tej palackozása, ugyanakkor bővült az eldobható csomagolás alkalmazása. A kukorica és a szója élelmi- szeripari feldolgozásának meg­kezdésével a hagyományos ter­mékek helyettesítésére alkalmas és devizamérlegünket előnyösen befolyásoló több új árut állíta­nak elő. Kukoricából cukorször­pöket, szeszt, keményítőt, kuko- ricacsíra-olajat készítenek majd. A szójabab és a Szójalisztek, fe­hérjekészítmények felhasználá­sával pedig a hagyományos élelmiszereket teszik biológiai­lag értékesebbé. A mezőgazdasági üzemekkel való együttműködés a konzerv-, a hűtő-, a cukor- és a dohány­iparban tovább erősödött . és mindinkább kiterjedt a termesz­tés gépesítésének fejlesztésére, a termelési rendszerek szervezésé­re. Az együttműködés keretében az; élelmiszeripari vállalatok ve­tőmagvakat, növényvédő szereket, agrotechnikai berendezéseket és eszközöket, vagy sertéseket sze­reztek be a mezőgazdasági üze­mek részére, Az élelmiszeripari üzemekben az elkövetkező évek során bőví­teni kívánják a vágóhidak és húsfeldolgozók kapacitását. Arra törekednek), hogy az országban megtermelt tejet teljes egészé­ben átvehessék, megoldják a sze­mestermények szakszerű tárolá­sát. Bővítik a konyhakész ételek választékát, fejlesztik a mező- gazdasági ágazat feldolgozási te­vékenységét. Az emberi fogyasz­tásra alkalmatlan anyagok, mel­léktermékek és hulladékok fe­hérjetakarmánnyá való feldolgo­zását ugyancsak lehetővé teszik. I). É. Két éve működik már az NDK utazási irodájának képviselete Budapesten. Ez — a külföldi uta­zási irodák képviseletei között el­sőként — néhány hónapja meg­kezdte kereskedelmi tevékenysé­gét. Ily módon lehetőség nyílt ar­ra, hogy a magyar ügyfelek és a más országbeli vendégek is részletes tájékoztatásban részesül­jenek, s ugyanakkor bármely NDK-beli utazással kapcsolatos szolgáltatást is megrendeljenek.' Az idén ünnepli fennállásának negyedszázados évfordulóját a Német Demokratikus Köztársa­ság. Nem utolsósorban a jubi­leum tiszteletére is. a budapesti NDK utazási irodában még erre az évre igen vonzó és előnyös utazási lehetőségeket kínálnak. Ilyenek például: üdülés a Szász- Svájcban, vagy körutazások az NDK legszebb városain át, egyé­ni utasok részére. A képviselet elsőrendű feladatának tekinti az NDK-ba irányuló egyéni utak iránti megnövekedett igény ki­elégítését. , Az ajánlatok elsősorban a gép­kocsival utazóknak szólnak, de ugyanígy vonatkoznak a vonattal, vagy repülőgéppel a baráti állam­ba érkező turistákra. Tizenöt fő­nyinél nagyobb kollektívák részé­re a képviselet készséggel állít össze programokat, s minden szol­gáltatásról — a szállást és ellá­tást is beleértve — jutányos fel­tételek mellett gondoskodik. Az NDK-ban megrendezésre kerülő nemzetközi kiállításokra, így a lipcsei vásárra, a Lipcse-markk- leebergi mezőgazdasági kiállítás­ra. vagy az erfurti virágkiállítás­ra a szállást ajánlatos jóelőre le­foglalni. A képviseletnél termé­szetesen vásárigazolványok is megrendelhetők. A képviselet székhelye Buda­pesten, a Rákóczi úti Metropol Szállóban, van, s olyan szolgál­tatásokkal áll vendégei, ügyfelei rendelkezésére, mint egyéni kí­vánság szerint szervezett utak az NDK-ba, vagy például 8 napos egyéni körutazások. Ez utóbbiak közt olyanokra lehet jelentkezni, mint — augusztus 12-től 20-ig, valamint szeptember 8-tól l§-ig a Quodlinburg—Lipcse—Drezda körutazás, vagy egyéni üdülés teljes ellátással a Szász-Svájc- ban. Egyéni és hivatalos utakra szállodai szobafoglalásról is gon­doskodik a képviselet, ezenkívül programokat állít össze saját autóbusszal utazó brigádok és kollektívák részére. Igen népszerűek az elő- és utó* szezonban — legkevesebb 15 fő­nyi csoportok részére szervezett — szakmai utak. amelyek tapasz­talatcserével is egybekötve a bel­kereskedelemben. 4tz építészet, a nyomdaipar, az erdő- és mezőgaz­dasági témák iránt érdeklődők számára nyújtanak élményeket és hasznos szakmai ismereteket. Az NDK utazási irodája egyébként az elő- és utószezonban 20 szá­zalékos árengedményt ad ügyfe­leinek. A sokrétű lehetőségek közül említsük meg végezetül az ugyan­csak az iroda által szervezett hobbyutakat. * amelyek egyebek közt művészeti és kulturális jel­legűek lehetnek. Külön színházi, múzeumlátogató körutakat, lovas- túrákat, vagy a meisseni porce­lán kedvelői és éremgyűjtők ré­szére is szervez különleges utazá­sokat az iroda. A szállodai és egyéb szolgáltatásokat megrende­lő ügyfelek részére helyet bizto­sítanak az Interflug-gépekre, to­vábbá kempinglehetőséget a Ke­leti-tenger partjára. TÖBB TÁPANYAG MARAD MEG 9 A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet legújabb kísérletei alap­ján lehetővé válik az élelmiszerek újfajta, kíméletesebb feldolgo­zása és ezáltal a nyersanyagok értékes- tulajdonságainak megőrzé­se és jobb hasznosítása. Az élelmiszeripari feldolgozás során sok értékes vitamin, tápanyag elvész az élelmiszerekből. Az intézet ku­tatói azon fáradoznak, hogy a konzervek és más módon tartósí­tott élelmiszerek minél több tápanyagot őrizzenek meg. (MTI foto — Fehér József felv. — KS)-|,C — Jó ez a pálinka. Cu­korból főzted, igaz? — Uhum. — De jó, most nagyon jó! Ha nekünk gyerekünk lenne, az nem -olyan volna, mint a feleségem fia. Annus halkan, álmosan felka- -oagott. — Hát csinálj nekem egyet, özei kábul tan lebukott, az asz­szonyra, az arcát bélefúrta mel­lének két kemény halma közé. * özeiné felrettent, felkattintotta a kis asztali lámpát és megnézte az óráját. — Egy óra. Ez a disznó megint részegen jön haza. Mi hasznom belőle? Egész nap nem látom, ha meg hazajön, eszik és fekszik le. Még jó, ha nem részegen jön, mint tegnap is. Jobb lett volna, ha1 elmegyek dolgozni. Mondta a lányom, de nem hallgattam rá. Persze 8 még fiatal, könnyen be­szél. és csinoj. A lánya jutott eszébe, akit anyáskodva szeretett még akkor is, amikor a legnagyobb bajt okozta a családban. Érettségi előtt egyszerűen közölte vele, hogy állapotos. Jajgatva kérdezte, hogy kitől. — Mit tudom én — mondta közömbösen. Aztán mégis férjhez ment. Egy osztályvezető vette el. Igaz ti­zenöt évvel öregebb volt, de egy évig békességben éltek. Aztán robbant ki a baj. A veje el­ment hozzá és kérte, hogy vigye haza a lányát, mert ő kirúgja. A lányától tudta meg, hogy írni történt. Ha a férj uram fáradt volt, egyszerűen fogta magát és elment valahová. Gyakran csak reggel tért haza. — Hol kujtorogtál olyankor? — támadt rá az anyja. — Nem kujtorogtam. Rendes palikat fogtam. Csak nem leszek bolond átaludni a fiatalságomat, mert az uram fáradt. — Hogy beszélhetsz így?! — Ugyan mama, tudód, hogy miről van szó! Nekem nem elég egyszer egy héten. Legalább is most nem elég. A te korodban talán elég lesz. Hetekig látni se akarta a lá­nyát. Az urától az egyik barát­nőjéhez költözött. Most is együtt laknak. Néha ír, mégritkáöban meglátogatja. özeiné pongyolát öltött magára, kiment, kinézett az udvarra. Csak nem esett el valahol? Ki tudja, hogy nem alszik-e vala­melyik árokban a- részeg disznó? Azért nem viszi semmire, mert bolond, szeles, kiabálós, goromba. Ha kijön a sodrából, nem ért vele szót a birkatürelmű ember se. Nem látott senkit az udvaron, visszament a szobába, lefeküdt, de már nem oltotta el a kislámpát. Anyja jutott eszébe. Menj hoz­zá — mondta neki. — mellette mindig jó dolgod lesz, meglesz mindened, mert nagyon akaratos ember. Nem kínlódsz legalább annyit, mint én. — Nem kínló­dott, az igaz, voltak esztendők, amikor nagyon jól ment sora, mégis sóhajtva, félve gondolt az elmúlt esztendőkre. Elszenderedett, de félálmából is szüntelen felriadt. Kovács ti? óra után ment ha­zafelé. Fáradt volt, a feje is fájt. Amióta megkezdődött az aratás; kétszer annyi munka szakadt rá. Otthon is el kellett végezni azért a dolgát, mert az asszony bete­geskedik, nem igen számíthat rá. Mindennapra akad egy cso­mó elintéznivaló való, egy-két ügy kivizsgálásra vár, a levelek már megint garmadával állnak az asztalán. Az özei ügyét el kell simítani. Nem tudhatta, hogy itt minden második ember rokonságban van Balajtinéval. Az asszonyhoz meg kimegy valamelyik nap és beszél vele. Férjes asszony, mit akar egy nős embertől? Igaz, az ura már esztendők óta Pestre jár dolgozni, jóformán nincs is ura, de akkor is, van nőtlen ember elég, ficánkoljon azzal, vagy váljon el az urától, vagy költöz­zön fel Pestre utána. Talán az lenne a legjobb, ha elköltözne innen — gondolta. — Nem za­varná többet a vizet. A tanyát lebontanák, özei megnyugodna és dolgozna tovább. Mert dol­gozni tud két ember helyett is. Ha Balajtiné úgy döntene, hogy fel akar költözni, akkor ír Erdéli Karinak, akivel együtt volt párt­iskolán és most kerületi tanács- titkár Pesten. Kari segíteni fog, biztosan segíteni fog, ha megír­ja,_hogy_miről_van szó. Már fogalmazta Is gondolat­ban a levelet, aztán elhatároz­ta, hogy holnap kimegy Balajti- néhoz, nem halogatja, hogy mi­re kijönnek a járástól vagy a megyétől, lezárhassák ezt az ügyet • Régi szokás volt a faluban, hogy nyáron egy tűzoltó mindig a toronyban üldögélt és kémlel­te a határt. Ha tüzet látott, fél­reverte a harangot, riasztotta a falut. Ezen az estén Verebes, a ci­pész és csizmadia sétált körbe ablaktól ablakig. Álmatlanság­ban szenvedett nehezen aludt el, de akkor is elég volt neki két-három órai alvás, és már olyan éber volt, mintha tíz órát aludt volna. Éjfél már régen elmúlt, ami­kor kint a határban egy vöröslő foltra lett figyelmes. Tűz, nem tűz? — tépelődött Vagy csak szalonnát sütnek, gazt égetnek? De ilyen késő? Várt, de tekin­tetét nem vette le az izzó pont­ról. Tíz, tizenöt' perc múlhatott el, amikor a piros folt kiterjedt és hatalmas lánggal csapott a magasba. A haranghoz ugrott, megkapta a kötelet, verte félre, ahogy csak birta. A csendes éj­szakában félelmetesen zúgott a félrevert harang kongása, betört a zárt ajtókon, ablakokon, fel­ébresztette a kábultan alvókat is. ♦ Csak özei és Annus nem éb­redt fel. A pálinkától részegen, a szerelemtől kábultan aludtak. Annus felhúzta térdét, özei meg átfogta mellét. Az udvart pirosra festette a láng, messziről egy kislány viny- nyogó sírása hallatszott. Recsegett, ropogott a gerenda. A torkot fojtogató füst riadt kö­högést szakított fel mellükből. Özei felült. — Tűz van! — kiáltotta. Kiugrott a "hombárból, az aj­tóhoz ugrott. — Az úrístenit, hogy kell ki­nyitni ezt az ajtót? — Belülről nem lehet bezárni. Nem zártuk be. Félig nyitva volt. — Akkor ... Szájára szorította kezét. A füst fojtogatta, majd kiköhögte tüdejét. — Akkor bezártak — villant át az agyán. Nekiesett az ajtó­nak, ki akarta törni. A tető nagy robajjal zuhant a padlásra. A kis ablakon át olyan erővel tört be a fény, hogy mindent látott. Ki kell tör­ni az ajtót — gondolta. — Gyere, segíts. Annus a hombár mellett ült ájultan, szája mozgott, megpró­bált feltápászkodni, nem bírt. özei egyedül birkózott az ajtó­val. * Mire az emberek a tanyára értek, a csűrtető beszakadt, már csak arra vigyáztak, hogy a ta­nyatetőbe ne kapjon a tűz. A kislányt meg a kisfiút messzebb­re vitték. — Anyátok hol van? Félelmükben úgy vacogott a foguk, hogy egy érelmes szót nem tudtak kinyögni. Csak ké­sőbb hebegte alig hallhatóan a kislány: — Bibibiztos a ho ... ho... hombárban — és olyan vinnyogó, sírást hallatott, hogy percek múlva értették csak meg: az anyja biztosan a hombárban fe­küdt az ól—csűr-épületben. Már az ajtó is összeomlott. Bent, a falak közül vad erővel tört fel a láng. Az emberek dermedten álltak. Mindenki levette a kalapját. VÉGE i

Next

/
Thumbnails
Contents