Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-10 / 186. szám
4 • PETŐFI N£PE 9 1974. augusztus 10. SZERVIZBŐVÍTÉS Alig néhány hónappal ezelőtt vonult fel a Kiskunhalasi .Építőipari Vállalat egy 10 millió forintos építkezés megkezdésére, s máris állnak az alapok. A kiskunfélegyházi AFIT-szerviz bővítéséhez láttak hozzá a tavasszal, s egy 950 négyzetméteres, kéthajós csarnokot építenek. A bővítés lehetővé teszi a mostani szerviz belső átszervezését, tanműhely, ügyfélszolgálat és szociális létesítmények kialakítását. A tervek szerint a jövő év októberétől a mostani 10 szerelőállás helyett 21 álláson tudnak foglalkozni a szerelők a javítással. (Opauszky László felvétele) A tekintély hajszálrepedései A próságokkal kezdődik. Ap- ró kis szívességekkel. — Szeretnék ma egy órával előbb hazamenni — szól be valaki a műhelyvezetőhöz. — Sajnos nem engedhetem el, sok a munka — hangzik a válasz. — Ez esetben kivételt tehetne... ■— Nem teszek... A vita egyre élesebb. Aztán elhangzik a mondat: sörözés közben nem volt ilyen szigorú... A műhelyvezető kutatni kezd az emlékezetében. Igen, valóban együtt sörözött az illetővel és néhány kollégával a közeli kisvendéglőben. Mindenki rendelt egy kört, őt nem hagyták fizetni. Gyengén erőszakoskodott, éppen pénzszűkében volt, nem tulajdonított jelentőséget a dolognak, el is felejtette volna, ha most nem emlékeztetik rá, s méghozzá ilyen módonTÜ '' Az üzletvezetőnek vidéki rokonaihoz kell utaznia — egyik alkalmazottja felajánlja, hogy elvijei saját kocsiján. Az üzletvezető örül és nem sejti, hogy milyen lavinát indít el azon a napon, amikor beszáll alkalmazottja világoskék Skodájába. beosztott magatartása attól a naptól megváltozik. Többet lóg, kevesebbet dolgozik. Társaival sejteti, hogy ő az üzletvezető bizalmasa. Azok súg- nak-búgnak. Gyanakvóan méregetik az üzletvezetőt. Ha valakit megdorgál, azonnal levonják a következtetést: — bezzeg ha én Jurikáznám jobbra-balra, akkor velem is kivételezne... Apróságok. Hajszálrepedések a Jegyeimen s a vezetői tekintélyen. Ezek a repedések mélyülhetnek, veszélyesedhetnek, kárt okozhatnak. A vezetői tekintély sokak részéről vitatott téma. A vezetőnek sok mindenre kell odafigyelni A vezetőnek kedveznek, a vezetőnek kedvébe járnak, igyekeznek kivételezni vele, nagyobb adag ebédet tálalni az üzemi étkezdében, soronkívüli beutalót szerezni az üdülőbe, és a többi. C'züksége van erre a vezető- & nek? Semmi esetre sem. Legtöbbször nem is tart igényt rá, csak elfogadja jó érzéssel vagy valami hamisan értelmezett „lám így szeretnek” felfogással. És nem sejtik, hogy ha belépnek irodájába, azt is megfigyelik, hogy „bezzeg itt jól működik a ventillátor, míg odalenn a műhelyekben ...” s hogy „ezért a csodálatos íróasztalért talán a mi nyereségünkből vontak le két-há- rom órát." Felesleges előnyök, •> amelyből senkinek sincs hasznú, csak kára. Rontja a morált, a munkakedvet, a légkört. A vezető észre sem veszi, miként kötelezi el magát azoknak, akik ügyesek, szemfülesek, akik szeretnek a zavarosban halászni. Nem a korruptokról, pénzzel megvásárolhatókról, kapzsiságukban bűncselekményt elkövetőkről van szó. Nem azokról. „Csak a nem viszonzott korsó sörökről, az elfogadott furikázásokról, az étkezdéi kivételezésekről... igyáznia kell a vezetőnek, önmagáért és mások érdekében. A kollektíva jó közérzete érdekében. Azért, hogy ne súgjanak össze a háta mögött, hogy illessék a „megvesztegethető” jelzővel. B. P Űj utazási iroda a fővárosban Négyezer újítás Értékelték az élelmiszeripar tevékenységét A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Termelés és Műszaki Fejlesztési Főosztálya értékelte az élelmiszer- ipar elmúlt évi tevékenységét. Megállapította, hogy 1973- ban az ágazat fejlődése — jelentős állami támogatással — meggyorsult. Ezt a mezőgazdasági termelés fejlődése, az élelmiszerek iránti követelmények növekedése szükségessé is tette. Az élelmiszer- ipari fejlesztést eredményesen segítették a kutatók, a műszaki dolgozók és a szakmunkások. A kísérleti és tervezőintézetek általában jelentős részt vállaltak mind az iparágak fejlesztési koncepcióinak megalapozásában, mind pedig konkrét kidolgozásában. Az újítási mozgalom eredményei is hozzájárultak ahhoz, hogy sikerült előbbre lépni: a tavaly benyújtott több, mint nyolcezer javaslat közül négyezretal- kalmaztak is és ezzel 95 millió foriht haszonra tettek szert. Az élelmiszeripari szakágazatok együttesen 4,2 milliárd forintot fordítottak beruházásra. Növekedett a kapacitást bővítő, illetve pótló létesítmények volumene, és az ágazat szocialista iparon belüli részesedése. A fejlesztési tevékenység ellenére sem tudtak a termelőeszközök műszaki színvonalát a kívánt mértékben javítani. Számos helyen üzemel még elavult gép, berendezés. A régi technika kényszerű alkalmazása sok üzemben hátráltatja a műszaki fejlesztést, növeli a termelési költségeket, s megnehezíti a gyártmányszerkezet piaci igényeknek megfelelő módosítását. Elsősorban a termelő berendezések műszaki állapota, az egyes területeken jelentkező átmeneti nyersanyaghiány és a munkaszervezés nem megfelelő színvonala miatt a termelékenység lassú ütemben fejlődött. A kapacitás növelésének zöme a meglevő gyártó-bázisok bővítésével, intenzívebbé tételével valósult meg. A húsiparban a második műszak bevezetésével elérték, hogy a zsírcsomagolás 55,8 százalékkal növekedett. Az étolajgyártás 45, a szárított cukorrépa-szeletekre alapozott takarmánykészítés 61,5, a malátagyártás 35,8 százalékkal volt magasabb, mint a megelőző évben. A Gabonatröszt vállalatai 102 ezer tonna befogadóképességű tárolóteret építettek. ;i A két- műszakos vágóhídi termelés 9 százalékkal több sertés feldolgozását tette lehetővé. Az élelmiszeripari üzemekben több, a korszerű munkát lehetővé tevő gépet alkalmaztak. A tej fölöződésének csökkentésére 11 üzemben homogenizáló berendezést alkalmaztak, a csomagolásnál pedig 45 új töltő-záró gépet. A konzerviparban a legjelentősebb fejlesztés a kalocsai tésztaüzem létrehozása volt, itt évente 4800 tonna száraz tésztát állíthatnak elő. A Konzervipari Tröszt műszaki dolgozóinak érdemei hogy végre megoldhatták a sterilizálás, illetve pasztőrözés gépesítését. Az általuk készített Hunister nevű berendezés sorozatgyártását megkezdték. A hűtőipar gyáregységeiben többek között korszerű gyümölcskrémgyártókat, nagy teljesítményű zöldbab-osztályozókat és -hegye- zőket állítottak munkába. A gyártmányfejlesztési tevékenységet a korszerűbb termékek előállítására való törekvés jellemezte. Az állami élelmiszeripar vállalatai 125 féle termékkel bővítették a választékot Ennek mintegy 27 százaléka különleges készítmény volt: fehérjedús, diabetikus, kalóriaszegény, illetve a konyhai munkát megkönnyítő cikkek. Gazdagodott a húsipari termékek választéka, megjelent az üzletekben a fehérjével dúsított „sajtos párizsi”, a „Mortadella”, az „Alföldi csemege” és a „Csípős” uzsonnakolbász. Háromféle ízesített zsír gyártását, értékesítését is megkezdték. A konzervipar a különböző ízű diabetikus szörpök, dzsemek, az almabefőtt, az ízesített jégkrémporok, az expressz burgonyafánk, a burgonyagombóc és többféle bébiétel forgalmazását kezdte el. A hűtőipar vállalataitól kerül ki több szójával dúsított termék: a gyorsfagyasztott halászlé, a különféle húskészítmények, a májas húskorong és húsropogós. A tejipar három új sajtféleséget készített. Megszűnt a tej palackozása, ugyanakkor bővült az eldobható csomagolás alkalmazása. A kukorica és a szója élelmi- szeripari feldolgozásának megkezdésével a hagyományos termékek helyettesítésére alkalmas és devizamérlegünket előnyösen befolyásoló több új árut állítanak elő. Kukoricából cukorszörpöket, szeszt, keményítőt, kuko- ricacsíra-olajat készítenek majd. A szójabab és a Szójalisztek, fehérjekészítmények felhasználásával pedig a hagyományos élelmiszereket teszik biológiailag értékesebbé. A mezőgazdasági üzemekkel való együttműködés a konzerv-, a hűtő-, a cukor- és a dohányiparban tovább erősödött . és mindinkább kiterjedt a termesztés gépesítésének fejlesztésére, a termelési rendszerek szervezésére. Az együttműködés keretében az; élelmiszeripari vállalatok vetőmagvakat, növényvédő szereket, agrotechnikai berendezéseket és eszközöket, vagy sertéseket szereztek be a mezőgazdasági üzemek részére, Az élelmiszeripari üzemekben az elkövetkező évek során bővíteni kívánják a vágóhidak és húsfeldolgozók kapacitását. Arra törekednek), hogy az országban megtermelt tejet teljes egészében átvehessék, megoldják a szemestermények szakszerű tárolását. Bővítik a konyhakész ételek választékát, fejlesztik a mező- gazdasági ágazat feldolgozási tevékenységét. Az emberi fogyasztásra alkalmatlan anyagok, melléktermékek és hulladékok fehérjetakarmánnyá való feldolgozását ugyancsak lehetővé teszik. I). É. Két éve működik már az NDK utazási irodájának képviselete Budapesten. Ez — a külföldi utazási irodák képviseletei között elsőként — néhány hónapja megkezdte kereskedelmi tevékenységét. Ily módon lehetőség nyílt arra, hogy a magyar ügyfelek és a más országbeli vendégek is részletes tájékoztatásban részesüljenek, s ugyanakkor bármely NDK-beli utazással kapcsolatos szolgáltatást is megrendeljenek.' Az idén ünnepli fennállásának negyedszázados évfordulóját a Német Demokratikus Köztársaság. Nem utolsósorban a jubileum tiszteletére is. a budapesti NDK utazási irodában még erre az évre igen vonzó és előnyös utazási lehetőségeket kínálnak. Ilyenek például: üdülés a Szász- Svájcban, vagy körutazások az NDK legszebb városain át, egyéni utasok részére. A képviselet elsőrendű feladatának tekinti az NDK-ba irányuló egyéni utak iránti megnövekedett igény kielégítését. , Az ajánlatok elsősorban a gépkocsival utazóknak szólnak, de ugyanígy vonatkoznak a vonattal, vagy repülőgéppel a baráti államba érkező turistákra. Tizenöt főnyinél nagyobb kollektívák részére a képviselet készséggel állít össze programokat, s minden szolgáltatásról — a szállást és ellátást is beleértve — jutányos feltételek mellett gondoskodik. Az NDK-ban megrendezésre kerülő nemzetközi kiállításokra, így a lipcsei vásárra, a Lipcse-markk- leebergi mezőgazdasági kiállításra. vagy az erfurti virágkiállításra a szállást ajánlatos jóelőre lefoglalni. A képviseletnél természetesen vásárigazolványok is megrendelhetők. A képviselet székhelye Budapesten, a Rákóczi úti Metropol Szállóban, van, s olyan szolgáltatásokkal áll vendégei, ügyfelei rendelkezésére, mint egyéni kívánság szerint szervezett utak az NDK-ba, vagy például 8 napos egyéni körutazások. Ez utóbbiak közt olyanokra lehet jelentkezni, mint — augusztus 12-től 20-ig, valamint szeptember 8-tól l§-ig a Quodlinburg—Lipcse—Drezda körutazás, vagy egyéni üdülés teljes ellátással a Szász-Svájc- ban. Egyéni és hivatalos utakra szállodai szobafoglalásról is gondoskodik a képviselet, ezenkívül programokat állít össze saját autóbusszal utazó brigádok és kollektívák részére. Igen népszerűek az elő- és utó* szezonban — legkevesebb 15 főnyi csoportok részére szervezett — szakmai utak. amelyek tapasztalatcserével is egybekötve a belkereskedelemben. 4tz építészet, a nyomdaipar, az erdő- és mezőgazdasági témák iránt érdeklődők számára nyújtanak élményeket és hasznos szakmai ismereteket. Az NDK utazási irodája egyébként az elő- és utószezonban 20 százalékos árengedményt ad ügyfeleinek. A sokrétű lehetőségek közül említsük meg végezetül az ugyancsak az iroda által szervezett hobbyutakat. * amelyek egyebek közt művészeti és kulturális jellegűek lehetnek. Külön színházi, múzeumlátogató körutakat, lovas- túrákat, vagy a meisseni porcelán kedvelői és éremgyűjtők részére is szervez különleges utazásokat az iroda. A szállodai és egyéb szolgáltatásokat megrendelő ügyfelek részére helyet biztosítanak az Interflug-gépekre, továbbá kempinglehetőséget a Keleti-tenger partjára. TÖBB TÁPANYAG MARAD MEG 9 A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet legújabb kísérletei alapján lehetővé válik az élelmiszerek újfajta, kíméletesebb feldolgozása és ezáltal a nyersanyagok értékes- tulajdonságainak megőrzése és jobb hasznosítása. Az élelmiszeripari feldolgozás során sok értékes vitamin, tápanyag elvész az élelmiszerekből. Az intézet kutatói azon fáradoznak, hogy a konzervek és más módon tartósított élelmiszerek minél több tápanyagot őrizzenek meg. (MTI foto — Fehér József felv. — KS)-|,C — Jó ez a pálinka. Cukorból főzted, igaz? — Uhum. — De jó, most nagyon jó! Ha nekünk gyerekünk lenne, az nem -olyan volna, mint a feleségem fia. Annus halkan, álmosan felka- -oagott. — Hát csinálj nekem egyet, özei kábul tan lebukott, az aszszonyra, az arcát bélefúrta mellének két kemény halma közé. * özeiné felrettent, felkattintotta a kis asztali lámpát és megnézte az óráját. — Egy óra. Ez a disznó megint részegen jön haza. Mi hasznom belőle? Egész nap nem látom, ha meg hazajön, eszik és fekszik le. Még jó, ha nem részegen jön, mint tegnap is. Jobb lett volna, ha1 elmegyek dolgozni. Mondta a lányom, de nem hallgattam rá. Persze 8 még fiatal, könnyen beszél. és csinoj. A lánya jutott eszébe, akit anyáskodva szeretett még akkor is, amikor a legnagyobb bajt okozta a családban. Érettségi előtt egyszerűen közölte vele, hogy állapotos. Jajgatva kérdezte, hogy kitől. — Mit tudom én — mondta közömbösen. Aztán mégis férjhez ment. Egy osztályvezető vette el. Igaz tizenöt évvel öregebb volt, de egy évig békességben éltek. Aztán robbant ki a baj. A veje elment hozzá és kérte, hogy vigye haza a lányát, mert ő kirúgja. A lányától tudta meg, hogy írni történt. Ha a férj uram fáradt volt, egyszerűen fogta magát és elment valahová. Gyakran csak reggel tért haza. — Hol kujtorogtál olyankor? — támadt rá az anyja. — Nem kujtorogtam. Rendes palikat fogtam. Csak nem leszek bolond átaludni a fiatalságomat, mert az uram fáradt. — Hogy beszélhetsz így?! — Ugyan mama, tudód, hogy miről van szó! Nekem nem elég egyszer egy héten. Legalább is most nem elég. A te korodban talán elég lesz. Hetekig látni se akarta a lányát. Az urától az egyik barátnőjéhez költözött. Most is együtt laknak. Néha ír, mégritkáöban meglátogatja. özeiné pongyolát öltött magára, kiment, kinézett az udvarra. Csak nem esett el valahol? Ki tudja, hogy nem alszik-e valamelyik árokban a- részeg disznó? Azért nem viszi semmire, mert bolond, szeles, kiabálós, goromba. Ha kijön a sodrából, nem ért vele szót a birkatürelmű ember se. Nem látott senkit az udvaron, visszament a szobába, lefeküdt, de már nem oltotta el a kislámpát. Anyja jutott eszébe. Menj hozzá — mondta neki. — mellette mindig jó dolgod lesz, meglesz mindened, mert nagyon akaratos ember. Nem kínlódsz legalább annyit, mint én. — Nem kínlódott, az igaz, voltak esztendők, amikor nagyon jól ment sora, mégis sóhajtva, félve gondolt az elmúlt esztendőkre. Elszenderedett, de félálmából is szüntelen felriadt. Kovács ti? óra után ment hazafelé. Fáradt volt, a feje is fájt. Amióta megkezdődött az aratás; kétszer annyi munka szakadt rá. Otthon is el kellett végezni azért a dolgát, mert az asszony betegeskedik, nem igen számíthat rá. Mindennapra akad egy csomó elintéznivaló való, egy-két ügy kivizsgálásra vár, a levelek már megint garmadával állnak az asztalán. Az özei ügyét el kell simítani. Nem tudhatta, hogy itt minden második ember rokonságban van Balajtinéval. Az asszonyhoz meg kimegy valamelyik nap és beszél vele. Férjes asszony, mit akar egy nős embertől? Igaz, az ura már esztendők óta Pestre jár dolgozni, jóformán nincs is ura, de akkor is, van nőtlen ember elég, ficánkoljon azzal, vagy váljon el az urától, vagy költözzön fel Pestre utána. Talán az lenne a legjobb, ha elköltözne innen — gondolta. — Nem zavarná többet a vizet. A tanyát lebontanák, özei megnyugodna és dolgozna tovább. Mert dolgozni tud két ember helyett is. Ha Balajtiné úgy döntene, hogy fel akar költözni, akkor ír Erdéli Karinak, akivel együtt volt pártiskolán és most kerületi tanács- titkár Pesten. Kari segíteni fog, biztosan segíteni fog, ha megírja,_hogy_miről_van szó. Már fogalmazta Is gondolatban a levelet, aztán elhatározta, hogy holnap kimegy Balajti- néhoz, nem halogatja, hogy mire kijönnek a járástól vagy a megyétől, lezárhassák ezt az ügyet • Régi szokás volt a faluban, hogy nyáron egy tűzoltó mindig a toronyban üldögélt és kémlelte a határt. Ha tüzet látott, félreverte a harangot, riasztotta a falut. Ezen az estén Verebes, a cipész és csizmadia sétált körbe ablaktól ablakig. Álmatlanságban szenvedett nehezen aludt el, de akkor is elég volt neki két-három órai alvás, és már olyan éber volt, mintha tíz órát aludt volna. Éjfél már régen elmúlt, amikor kint a határban egy vöröslő foltra lett figyelmes. Tűz, nem tűz? — tépelődött Vagy csak szalonnát sütnek, gazt égetnek? De ilyen késő? Várt, de tekintetét nem vette le az izzó pontról. Tíz, tizenöt' perc múlhatott el, amikor a piros folt kiterjedt és hatalmas lánggal csapott a magasba. A haranghoz ugrott, megkapta a kötelet, verte félre, ahogy csak birta. A csendes éjszakában félelmetesen zúgott a félrevert harang kongása, betört a zárt ajtókon, ablakokon, felébresztette a kábultan alvókat is. ♦ Csak özei és Annus nem ébredt fel. A pálinkától részegen, a szerelemtől kábultan aludtak. Annus felhúzta térdét, özei meg átfogta mellét. Az udvart pirosra festette a láng, messziről egy kislány viny- nyogó sírása hallatszott. Recsegett, ropogott a gerenda. A torkot fojtogató füst riadt köhögést szakított fel mellükből. Özei felült. — Tűz van! — kiáltotta. Kiugrott a "hombárból, az ajtóhoz ugrott. — Az úrístenit, hogy kell kinyitni ezt az ajtót? — Belülről nem lehet bezárni. Nem zártuk be. Félig nyitva volt. — Akkor ... Szájára szorította kezét. A füst fojtogatta, majd kiköhögte tüdejét. — Akkor bezártak — villant át az agyán. Nekiesett az ajtónak, ki akarta törni. A tető nagy robajjal zuhant a padlásra. A kis ablakon át olyan erővel tört be a fény, hogy mindent látott. Ki kell törni az ajtót — gondolta. — Gyere, segíts. Annus a hombár mellett ült ájultan, szája mozgott, megpróbált feltápászkodni, nem bírt. özei egyedül birkózott az ajtóval. * Mire az emberek a tanyára értek, a csűrtető beszakadt, már csak arra vigyáztak, hogy a tanyatetőbe ne kapjon a tűz. A kislányt meg a kisfiút messzebbre vitték. — Anyátok hol van? Félelmükben úgy vacogott a foguk, hogy egy érelmes szót nem tudtak kinyögni. Csak később hebegte alig hallhatóan a kislány: — Bibibiztos a ho ... ho... hombárban — és olyan vinnyogó, sírást hallatott, hogy percek múlva értették csak meg: az anyja biztosan a hombárban feküdt az ól—csűr-épületben. Már az ajtó is összeomlott. Bent, a falak közül vad erővel tört fel a láng. Az emberek dermedten álltak. Mindenki levette a kalapját. VÉGE i
