Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-10 / 186. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 186. szám Ara: 90 fillér 1974. augusztus 10. szombat Richard Nix°ön lemondott Gerald Ford az Egyesült Államok új elnöke Richard Nixon, az Egyesült Államok 37. elnöke csütörtö­kön este — magyar idő szerint pénteken hajnali két órakor — bejelentette az elnöki tisztségről való lemondását. Utód­ja a volt alelnök, Gerald Ford lett, aki tegnap át is vette új tisztségét. Ford helyettesét, az új alelnököt egyelőre még nem jelölték ki. „Ez a 37. alkalom, hogy ebből a hivatalból szólok Önökhöz” — kezdte Richard Nixon, az USA 37. elnöke az amerikai néphez intézett búcsúbeszédét, amelyben bejelentette az elnöki tisztségről való lemondását. „Közéleti pályafutásom során — folytatta az egyenes rádió- és tv-adásban közvetített beszédet — mindig azt próbáltam tenni, amit a nemzet érdekeiben álló­nak legjobban tekintettem. A Watergate-ügy hosszú és nehéz időszaka alatt kötelességemnek éreztem, hogy állhatatosan ki­tartsak, és minden lehető erőfe­szítést megtegyek azért, hogy ki- töltsem meghatalmazásom idejét abban a hivatalban, amelynek ellátására megválasztottak. A legutóbbi néhány napban azon­ban nyilvánvalóvá vált számom­ra: nincs többé eléggé erős poli­tikai bázisom. a kongresszusban ahhoz, hogy igazolható lenne erőfeszítéseim folytatása. Nixon hangsúlyozta, hogy so­hasem volt megfutamodó és min­den ösztöne tiltakozik hivatalá­nak a megbízatása lejárta előtt történő elhagyása ellen. „Ámde elnöki minőségemben — mondot­ta — első helyre kell állítanom Amerika érdekeit. Amerikának teljes értékű elnökre és teljes ér­tékű kongresszusra van szüksé­ge, kiváltképpen az itthon és külföldön ránk váró problémák közepette. A személyes igazoló­dásomért hosszú hónapokon ke­resztül folytatandó harc csaknem teljesen lefoglalná mind az el­nök, mind pedig a kongresszus idejét és figyelmét olyan időszak­ban, amikor külföldön minden figyelmet a béke, ideháza pedig az infláció nélküli gazdasági vi­rágzás biztosításának feladatára kell irányítani.” „Ezért — tette meg drámai be­jelentését, amely az amerikai történelemben most először for­dul elő — holnap déli hatállyal lemondok az elnökségről. Ge­rald Ford alelnök pénteken 12.00 órakor (magyar idő szerint 17.00- kor) leteszi az elnöki esküt eb­ben a hivatalban ” Ezután az új elnökre háruló súlyos felelősségről szólt, s „min­den amerikai megértését, türel­mét és együttműködését” kérte Gerald Ford számára a reá váró nehéz feladatokban. Sajnálkozását fejezve ki ami­att, hogy nem töltheti ki hiva­tali idejének hátralevő két és fél évét, emlékeztetett kormány­• Nixon televízióbeszédében be­jelentette, hogy lemond hiva­taláról. (Telefoto—AP—MTI—KS) zásának 5 és fél éve alatt elért eredményeire. „Ezek nagy horderejű évek voltak nemzetünk és a világtör­ténetében, olyan sikerek évei, amelyekre mindannyian büszkék (Folytatás a 2. oldalon> 410 vagon májlibára számít az idén a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat Közös szőlőtelepítés, termésfeldolgozás Kiskőrösön és környékén Megkezdődött a kövérliba fel­dolgozása a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat gyáraiban. A vágnivaló korai érkezése — ed­dig a késő ősz volt a kövérliba szezonja — jelzi, hogy a libahiz­lalásnak is megszűnik az idény- jellege. A nyersáru folyamatos érkezé­sét, mint az egyéb aprójószágfé- léknél. a tenyésztés szakosodásá­val, a kis és a nagyüzemi terme­lés megfelelő összehangolásával, érték el. Ez utóbbi eredményezte, hogy tavaly az országos hírű liba­hizlaló körzetből. Kiskunfélegyhá­za vidékéről, minden eddiginél több, összesen 200 000 májliba ér­kezett a gyárba. Az idén is innen kapták az első kövérliba-szállít- mányt, s az előző évihez hasonló mennyiségű feldolgoznivalót vár­nak. A félegyházi tömők foglalkozta­tására a vállalat kelteti, nevelte­ti a soványlibát többnyire a nagy­üzemi gazdaságokban. A tenyész­tő munkából a gyár is részt vál­lal. Rácalmáson — a dunai szige­ten — víziszárnyas telepet tart fenn. Itt közel tízezres törzsállo­mány szolgáltatja az „alapanya­got” — az árukislibát — a te­nyésztő gazdaságoknak. Ez a le­hetőség módot ad a vállalatoknak az új, gazdaságosabban hizlalható libafajták meghonosításához, el- szaporításához. A májliba előállítását végül is a zárt nagyüzemi rendszerek ki­alakulásától várják. Ennek meg­felelően irányítják a tenyésztő munkát is, nagy testű, májterme­lésre alkalmas külföldi lúdfajták meghonosításával kíséreteznek, s ugyanakkor keresztezéssel, sze­lektálással javítják a tenyésztés­ben levő Rajnai és a magyar parlagi fajtákat. A jövedelmező­nek ígérkező ágazat kialakítására máris több gazdaság vállalkozott. A többi között a kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz-ben is megkezdték a komplex víziszár- nyas-tenyésztést. hizlalást. A kis- árutermelésre azonban továbbra is szükség lesz. Az idéi szezonban a kettő együtt: 410 vagon májli­bát ad át a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalatnak, ahol hat féle termék készül a nagy testű baromfiból. Legértékesebb részét, a májat jégkockák között hű­tik, s exportálják. V. E. “ # Szeptembertől új létesítmény várja Garán az alsó tagozatos lányokat és fiúkat Építők az osztálytermekben A nyári szünetben számos is­kola osztálytermeit, folyosóit építőmunkások foglalták el, hogy az új tanév kezdetére kicsinosí­tott környezet várja a gyereke­ket. A két nagyobb diákvárosunk­ban, Kecskeméten és Baján zaj­ló tatarozásokról és felújítások­ról részletesen is számot adtunk korábbi lapszámainkban. Több helyütt bővítések folynak, sőt új létesítmény avatására is készül­nek. Az ilyen jellegű beruházá­sok Garán és Dávodon egyaránt azzal a nagy haszonnal járnak, .hogy az eddig széttagoltad, kü­lönböző épületekben végzett ok­tatás-nevelés egy-egy központi, jól felszerelt helyre összponto­sul. Garán kétszáz alsótagozatos tanulónak készítik az emeletes iskolát a helyi Vörös Csillag Tsz építőbrigádjai. A meglevő három mellé öt újabb tanterem jön így létre, ahol a magyaron kívül a nemzetiségi — délszláv és német — tagozatos gyerekek szerzik meg a műveltség alapjait. A nyelvi órákon — kedvezőbb fel­tételek között — különváltan, kisebb csoportokban (tanulhatnak a fiatalok szeptembertől. A kivi­telezési munkákból már csak az utolsó simítások maradtak hátra. Szeptember elsejére tizenkét tantermes, új és felújított iskola fogadja Dávod tanulóit Az in­tézmény a korábbihoz képest három tanteremmel bővül, ami­nek a költsége 800 ezer forintot tesz ki, házilagos kivitelezésben. A beruházás a szaktantermi be­rendezkedést teszi lehetővé. Az egyes tantárgyakat speciális, szakmai felszereltségű termek­ben oktatják. Ezt követően rövi­desen megkezdik a tornaterem építését is. H. F. • A d&vodi iskolabővítés lehetővé teszi a korszerű, szaktantenni oktatást. (Tóth Sándor felvételei) A közgazdasági számítások szerint elég ke­vés szövetkezetben nyereséges önmagában a szőlőtermesztés. A termelési beruházással, a végzett munkával és kockázattal arányos jövedelmet csupán azok a szövetkezetek tud­ják elkönyvelni, amelyek a termés feldolgo­zására, a borászkodásra és a bor értékesíté­sére is berendezkedtek. A feldolgozó üzem nélküli szövetkezet, a felvásárlás jelenlegi rendszere mellett, a szőlő magasabb átvételi ára ellenére, a szőlő bevételéből képtelen a bővített újratermelésre­Bács-Kiskun megye szőlőter­mesztésének fejlesztési terve ép­pen ezért is szorgalmazza azt, hogy a következő ötéves tervben az új ültetvények telepítésével együtt meg kell teremteni a sző­lőtermesztés, -feldolgozás és -ér­tékesítés szervezeti egységét. Eb­ben az élelmiszer-gazdaság egyes üzemei az egyenrangúság alapján működnek együtt és arányosan részesednek a nyereségből. Ez az elv jelenleg nem érvényesül tö­retlenül. A szövetkezetek és az állami vállalatok kapcsolatában sok még a megoldásra váró fel­adat. Nemrég Kiskunhalason, a Kis­kunsági Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségének tanácskozá­sán felolvasták a pincegazdaság társasági szerződéstervezetét, amelyet a szőlőtelepítésben vele együttműködőknek kínál a vál­lalat. A szerződéstervezet ötödik pontja kimondja, hogy a terme­léshez szükséges földet a társuló gazdaság, a jelenlegi amortizációs kulcsot figyelemtje véve, a tele­pítéstől számított negyven eszten­dőre bocsátja a társaság rendel­kezésére. A tervezet tizedik pont­ja szerint a társaság tagjai a kö­zös telepítésben termett borszőlő teljes mennyiségét a pincegazda­ságnak adják át. amely azt köte­les megvásárolni. Ha a termelő önköltsége a pincegazdasági árnál alacsonyabb — írja tovább a szer­• Korszerű, gyors munkaeszköz a szőlőtermés feldolgozóhelyre szál­lítására. mi támogatást igénybe, véve ösz- szesen 600 hektáir nagyüzemi sző­lőt ültetnek el a legújabb tele­pítési elvek szerint. A Kiskőrösi Állami Gazdaság a kiskunhalasival együttműködve 1974-ben 600 hektár szőlőt per­metezett helikopterrel, de jövőre saját gépet vásárol, amelyet a környező gazdaságokkal közösen, használ. 1975-től kezdve a kas- kantyúi és a kiskőrösi szakszövet­kezeteknek csaknem ezer hektár szőlőjét és a saját 1135 hektáros ültetvényét permetezi majd a Kis­kőrösi Állami Gazdaság helikop­tere. Á Kiskőrösi Állami Gazdaság bócsai kerületében ősszel nyílik meg az óránként hatezer palack töltésére alkalmas üzem. amelyet az állami gazdaság ugyancsak kö­zösen működtet a környező szö­vetkezetekkel. Évente 12—13 mil­lió palackot töltenek majd meg a bócsai üzemben az állami gazda­ság és a vele társult szövetkeze­tek boraival. Ez az érem másik oldala. K. A­ződéstervezet — az önköltség és az átvételi ár közötti összeget a tagok., mint eredményt kezelik és azon megosztoznak. A Kiskunsági TESZÖV szakem­berei kiszámították, bár a pince- gazdaság a szőlő telepítésénél az állami támogatáson felüli költség 49 százalékát vállalja, ez a rész­vételi hányad tíz esztendő alatt a kamataival együtt visszatérül, a termelésre viszont még további harminc esztendeig tart igényt. Az eredményes együttműködés mindezek ellenére megvalósítható az érdekek kölcsönös tiszteletben tartásával. A Kiskunságban akad a szőlő- termesztés, -feldolgozás és -értéke­sítés terén jól bevált több éves együttműködés. Ilyen a Kiskun- halasi és a Kunbajai Állami Gaz­daságnak a környező termelőszö­vetkezetekkel történt megállapo­dása. Üjabban pedig a Kiskőrösi Állami Gazdaság a bócsai Petőfi, valamint a soltvadkerti József At­tila Termelőszövetkezettel állapo­dott meg közös szőlőtelepítésben. A következő évek során az álla­Kilométerek és forintok Az utak korszerűsítése, karbantartása Bács-Kiskun a közepes útsűrűségű megyék közét tartozik, összesen 13 ezer 658 kilométer az állami, tanácsi és terme­lőszövetkezeti kezelésben levő utak hossza. Sajnos, azonban a minőségi összetétel nem a legkedvezőbb, hiszen — amint a NEB vizsgálati anyagában olvashatjuk — ennek több, mint hetven százaléka még kiépítetlen földút. Az utóbbi 10—15 évben a fenntartásra, felújításra és újak építésére fordított összeg növekedése, s annak jó felhasználása kö­vetkeztében lényegesen javult ugyan az utak állapota, de a megnövekedett forgalmat, a nagyobb súlyú járműveket nem tudják kellően „kiszolgálni”. Megyénkben a kiépített utak hossza (beton, kő- és keramit burkolat, aszfaltbeton, makadám és aszfaltmakadám) összesen kétezer 811 kilométert tesz ki. Ennek zöme (2218 km) a KPM kezelésében van, a többiről a ta­nácsok, illetve a bekötőutak ese­tében a termelőszövetkezetek gondoskodnak. Hogy ez a gondos­kodás forintban mit jelent, köny- nyű lemérni, ha tudjuk, hogy például a negyedik ötéves terv időszakára az állami úthálózatra 844 millió, a tanácsi utakra 307 millió, a mezőgazdasági bekötő- utakra pedig $90 millió forintot terveztek, nézzük meg egyenként hogy miként használták fel ed­dig az. összegeket, s abból meny­nyi utat javítottak, építettek. Az állami úthálózat állapota közepes, korszerűsítése folyama­tos, s amint már említettük, az utóbbi 10—15 évben igen jelen­tősen javult, fejlődött. Ez azt je­lenti, hogy jelenleg a megye min­den lakott települése kiépített úton megközelíthető, természete­sen különböző minőségű utakon. A KPM korszerűsítési feladatait az a tény is jelzi, hogy 1199 ki­lométer az olyan felületi bevo­násé út, amely a megnövekedett forgalomnak, s ezáltal a nagyobb terhelésnek alig-alig felel meg. Különösen nagy a lemaradás az úgynevezett hengerelt aszfalt burkolatoknál, ahol az országos át­lag 9,7 százalék, a dunántúli át- lag 13 százalék, a megyei pedig — 2,4 százalék. Érthető tehát, ha az állami út­hálózat fejlesztése a negyedik öt­éves terv egyik kiemelkedő jelen­tőségű feladata megyénkben. E feladat megoldásában a Közúti Építő Vállalatra nehezednek a gondok. A tanácsi utak fenntartásáról, fejlesztéséről az 1968-óta szerve­zettebbé vált útfenntartó szerve­zetek gondoskodnak. E szerveze­tek technikai ellátottsága sokat javult, ennek ellenére komoly gondot okoz az úthálózat ala­csony kiépítettsége, ami belterü­leten is csupán 16 százalékot tesz ki. Ugyancsak növeli a problé­mát, hogy új és új településré­szek, utcák alakulnak ki, s ezzel párhuzamosan növekszik a jó utak iránti igény. A tanácsoknál az úthálózat fej­lesztésére, felújítására költségve­tési előirányzat áll rendelekezés- re. Kecskeméten például 1972- ben négy millió forint, 1973-ban pedig 6,5 millió forintot fordítot­tak erre a célra. A megye szék­helyén az utak kiépítettsége — a belterületen — 49 százalék, Ba­ján 47 százalék és Kalocsán 37 százalékos. Kecskeméten, a NEB által vizsgált három év alatt (1971—73) a 800 ezer forintos előirányzattal szemben 15 millió 499 ezer forint felhasználására nyílt lehetőség. Ez azért történ­hetett meg, mert a tervezés idő­szakában, 1970-ben még nem volt ismeretes az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság gépesítésre adott hozzájárulása és a keretát­vételi lehetőség. Összességében megállapítható, hogy Bács-Kiskun megyében az utak építése, karbantartása, kor­szerűsítése a lendületes fejlődés szakaszában van. G. S. • Jakab István és Kerekes András ai ablakkere­teket festi a garat Iskolában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents