Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-09 / 185. szám
1974. augusztus 9. -9 PETŐFI NÉPE • 3 A nyereség forrásai 9 Ha vállalatról van szó, csaknem mindig szerepel az a megállapítás, hogy nyereséggel gazdálkodik. s ehhez automatikusan pozitív gondolatok társulnak. Nem ok nélkül, mert az eredménnyel, nyereséggel záruló vállalati tevékenység végső soron azt jelenti, hogy a dolgozók bére, keresete növekedett, a nyereségből olyan alapok képződtek — részben a vállalatnál, részben a társadalom közös kasszájában, a költségvetésben —. amelyekből a termelés bővítésének költségeit lehet finanszírozni. Az is pozitívum, hogy szinte minden vállalatnak van nyeresége, a valóságos veszteséggel gazdálkodók száma oly csekély, hogy azokat két kezünkön is számba vehetjük. Népgazdasági szinten a vállalati nyereség összesített summája jóval meghaladja a 100 milliárd forintot Az elmúlt esztendőben különösképpen szép volt a vállalati gazdálkodás mérlege, mert a nyereség majd 20 százalékkal gyarapodott. 9 A nyereség összege, növekedésének üteme elegendő indok arra, hogy elégedettek legyünk. A vállalati nyereségben ugyanis átfogóan tükröződik egy-egy gazdálkodó egység munkájának eredménye. Ebben a logikai ösz- szefüggésben a nyereség növekvő összeghez az élő- és holtmunka jobb hasznosítása, a termelékenység javulása, az önköltség csökkenése társul. Annál is inkább, mert a vállalati nvereség az árbevétel és az elszámolható költségek különbségéből adódik, s az utóbbiak legjelentősebb tétele az anyag-, a bér- és az úgynevezett általános költség. Kétségtelen, hogy a nyereséget ez a forrás is táplálja. A költségszint az elmúlt esztendőben javult — a korábbiakhoz képest — legjelentősebben, s az ebből származó nyereségnövekmény a vállalati gazdálkodás érdeme. A nyereség összegét azonban olyan forintok is gyarapították, amelyek más forrásokból származnak. Az iparvállalatok az elmúlt esztendőben kedvezőbb, jobb áron értékesítették termékeiket, s a nagyobb árbevétel ugyancsak tevékenyen alakította a nyereséget. Ebből a szempontból a tőkés piaci értékesítésnek volt döntő szerepe: a tőkés piacokon értékesített ipartermékek árszintje majd 9 százalékkal emelkedett. 9 Nem írható a vállalati gazdálkodás javára az a nyereségsumma sem. amely az importárak költségvetési támogatása következtében keletkezett. Az elmúlt esztendőben — s erről gyakran esett szó — a tőkés világpiacon példátlan ütemben emelkedtek az anyagárak. A költségvetés a viszonylagos árstabilitás megőrzése érdekében milliárdokkal dotálta a legfontosabb nyersanyaFelhívás gok hazai termelői árát. s ez — a változatlan anyagárakkal dolgozó — magyar ipar versenyképességét, az export-árbevételben pedig a nyereségét növelte. Hadd utaljunk arra is, hogy ez a nyereségforrás, amelyet egyrészt a növekvő importtámogatás, másrészt a tőkés piaci értékesítési árak emelkedése táplál, ma még bő vizű. de a termelői árak részleges — 1975. január elsejei- — rendezése elapasztja, a jövő évben azzal már aligha lehet kalkulálni. 9 A vállalati nyereségnek — számos iparágban — a kedvezmények is fontos összetevői. Nép- gazdasági szinten az eszközállomány majdnem egyharmadát ingyen használják, a vállalatok, azokért nem fizetnek eszközlekötési járulékot, sokan pedig a bér- járulék fizetése alól kaptak felmentést. Ezek a kedvezmények ugyancsak milliárdokkal gyarapítják a vállalati mérlegekben kimutatott nyereséget. Az évről évre gyarapodó vállalati nyereség egy része bizonyíthatóan a jobb gazdálkodás eredménye. de vannak olyan nyereség forintok is. amélyek nem a gyárkapukon belül végzett jobb munkából származnak. A vállalatoknak minden forint nyereség egyformán kedves, s aligha tesznek különbséget azok eredete, forrása alapján. Mi sem ünneprontás célzatával tettük. Nem titok azonban, hogy a részleges termelői árrendezés és az eszközlekötési járulékfizetés egy-i idejű módosítása majd minden vállalatot érinteni fog. 9 Az importár-támogatás csaknem teljesen megszűnik, az anyagköltségek hányada magasabb lesz. sor kerülhet egyes támogatások. avagy elvonások kiiktatására is. A felhasználó és feldolgozó iparvállalatok csak akkor módosíthatják saját termékeik árát — és kizárólag hatósági engedéllyel. ha az ár- és a járulékváltozás egyenlege meghaladja a termelési költség 2 százalékát, s a vállalati nyereséget legalább 15 százalékkal csökkenti. Ha a negatív hatás ennél kisebb mértékű. azt a vállalatnak saját erőből kell ellensúlyoznia. Aligha kétséges. hogy ezek a körülmények a nyereség szemszögéből előtérbe állítják a költségek csökkentését, ennek szerepét növelik. A vállalatok figyelme, munkája ma még nyilvánvalóan az idei gazdasági feladatok, az idei nyereségterv teljesítésére összpontosul, de jól , teszik, ha előreláthatóan az árrendezés menetét követve költségszámítással. okos mérlegeléssel és műszaki-gazdasági intézkedésekkel egyaránt felkészülnek 1975-re. G. I. A Bács-Kiskun megyei Tanács művelődésügyi osztálya felhívja a megye azon nyugdíjas pedagógusait — óvónőit, tanítóit, tanárait — akik erőt éreznek magukban a további nevelő-oktató munkához, hogy a pedagógushiány enyhítése és- a tanítási órák szakszerű ellátása érdekében (nyugdíjuk folyósítása mellet, vagy reaktíválással, vagy az előírt évi órakeretben történő alkalmazással) jelentkezzenek szóban, vagy levélben augusztus 15-ig a lakóhelyük szerint illetékes városi, járási művelődés- ügyi osztályoknál, a középiskolai tanárok közvetlenül a középiskolák igazgatóinál. Az alkalmazás lehetőségeiről augusztus 28-ig értesítést kapnak. A kecskeméti Centrum Áruházban a gondos anyuka már most megvásárolta kislányának a kék csomagolópapírt. A tavalyinál több uborkát dolgoznak fel A Kecskeméti Konzervgyárban a MEZOTERMÉK felvásárló telepeinek közvetítésével érkezik az uborka az ország minden részéből. A szezon egy hete kezdődött meg, s azóta naponta 10—12 vagonnal vesznek át a sokféleképpen feldolgozható zöldségféléből. X Ez évben a tavalyinál 70 százalékkal több, összesen 255 vagon uborka termesztésére kötött szerződést a konzervgyár a mezőgazdasági üzemekkel. A növekedés azt bizonyítja, hogy a gazdaságok ismét szívesen foglalkoznak a növénnyel, s hogy mindinkább alkalmazzák a nagyobb hozamokat biztosító öntözéses módszert. A konzervgyárban 150 munkás dolgozik két műszakban az „uborkavonalon” — tisztítják, mossák az árut és két gépsor segítségével töltik üvegekbe. Az uborka felhasználásával több száz vagon terméket készítenek az idén. A Szovjetunió által kért darabos, uborkából és paradicsomból álló savanyúságból 400 vagonnal állítanak elő, a Balaton salátából 50 vagonnal. Belföldön és a külföldi országokban 260 ezer 5. literes és 560 ezer literes üvegbe töltött csemegeuborkát hoznak forgalomba. A termékeket elkészültük után még két hétig a konzervgyár raktáraiban tartják, így ellenőrzik, hogy kifogástalan minőségű-e az áru. A várakozási idő leteltével kezdődik meg a szállítás. A tanévre készül a kereskedelem Evenként visszatérő téma a sajtóban a kereskedelemnek az a gondja, miként lehetné azon a vásárlói szokáson változtatni, hogy a taneszközöket, iskolai ruházatot ne szeptember elseje előtt néhány nappal vásárolják meg a szülők, hanem - korábban. Hogy ez az idén minden eddiginél jobban sikerül, annak köszönhető: húsz százalékkal olcsóbban vásárolhaják meg augusztus 15-ig a füzetcsomagokat. Néhány adat. A Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat papírboltjainak forgalma július végéig 1,6 millió forinttal haladta meg a múlt évit, ez' 25 százalékos forgalomnövekedést jelent.' A megye legnagyobb áruházában, a kecskeméti Alföldben pedig 30 százalékos növekedésről számolnak be. Ruházat v Iskolai köpenyekből, különböző pantallókból és anorákokból az üzletek mennyiségben és választékban is megfelelő árukészlettel rendelkeznek. Jelenleg csupán ballonkabátokból szegényes a kínálat, s az őszre is csak kisebb mértékű javulás várható. Lánykaköpenyekből, sötét aljakból, juniform blúzokból és színes anorákokból minden korosztály részére és minden méretben van elég. Az olcsó, úgynevezett fix áras cipőkből is mennyiségben megfelelő a kínálat, de a választékra ez már nem'jnondható eL Színben sötétbarna és fekete kapható csak. Tavaly.-, hiánycikk volt a lányka lakkcipő, az idén enyhült ez a gond. Tornanadrágból, trikókéból, zoknikból, harisnyanadrágokból és tornacipőből folyamatos az ellátás; a nagykereskedelem határidőre és kívánt mennyiséget szállít. 9 A BIK 'szalagházi papírboltjában 1 millió 400 ezer forint értékű készlettel várják a tanévet. A tavalyi hiánycikkek ? A múlt évben sokat bosszankodtak a diákok és szüleik, de a tanárok is, hogy csak méregdrága körzőkészletek kaphatók. Nos, az idén elmondhatjuk, hogy a tanévkezdéskor ez már nem okoz „fennakadást”, ugyanis 20—500 forintos árig terjed a választék és mindegyik típusból van elég. A BIK igazgatóhelyettesétől megtudtuk, hogy feles és negyedes rajztáblából az idén . is kevés van, az Alföld Áruházban viszont kedvezők a tapasztalatok. Vízfestékből, olcsó ecsetekből van elég. Hiánycikkek viszont az idén is előfordulnak. Most. .‘.^Tjechngkpl Pálma és a halenyv ragasztókkal van a gond — tubushiány miatt —, de a kívántnál kevesebb a polietilén tasak, füzetborítók. Tankönyvek A megyeszékhely középiskolái részére 800 ezer forint értékű tankönyvet rendelt a Katona József Könyvesbolt, s eddig a mennyiségnek mindössze egyha- todát szállította csak a Tan- könyvkiadó Vállalat. Hogy ne legyen ' fennakadás, a megrendelt könyveknek augusztus 20-ig meg kell érkezni — mondta a bolt vezetője — és aggodalmát fejezte ki az iránt is, hogy az általános iskola alsótagozatos tanulói részére előírt kötelező olvasmányokból igen kevés példányt kapnak. A zenepedagógiai könyvek ajánló jegyzékét már jó ideje megküldték azoknak a megyei oktatási, intézményeknek,^ ahol zenét is tanítanak, de ..eddig mindössze egy iskolától érkezett megrendelés. A tanévkezdés zavartalansága érdekében jó lenne eme adminisztrációt mielőbb „megejteni”, hogy ne az utolsó pillanatban kelljen kapkodni. Cs. K. Turistautakon HAVANNA. A karib-tengeri ország fővárosának is két arca van. Egy modern, magas épületekkel. széles utcákkal és a másik a régi városnegyed, keskeny, utcácskákkal, klasszicista, vagy koloniális stílusú épületekkel. 9 A havannai morro, (erőd) védi az öböl bejáratát. 9 Keskeny óhavannai utca, az utca végén a Ka- tedrális tornyával. Járőrszolgálatban A fák koronái összebórúlnák a márványkövezetű sétányon. Háttérben a Kapitólium épülete — most tudományos intézmény. • Meghitt hangulatot árasztó templomépület a régi Havannában. (B. B.) — Még soha nem éreztem olyan belső feszültséget, mint amikor először teljesítettem járőrszolgálatot — mondta Keserű Géza első időszakos határőr, a gaxai őrs beosztottja. — Amikor az újonc- és szakkiképzés után az őrsre kerültem, néhány hétig csak járőrtársként vezényeltek a határra. Mindig magam mellett érezhettem a parancsnokomat, s így természetesen az a tudat, hogy nem vagyok egyedül, feltétlenül megsokszorozta az erőmet, bátorságomat. De július 22- én számomra is elkövetkezett az egyszemélyes járőrözés időszaka. — Tizennyolc óra volt. Az őrsügyeletestől parancsot kaptam, hogy szereljek fel, lépjek szolgálatba. Fazekas László tizedesnél — aki egyben rajparancsnokom is — jelentkeztem a feladatért. Ö minden fontos tudnivalót közölt velem, majd megkezdtem a szolgálatot. — A meghatározott körzetet Marik Tibor határőrtől vettem át őrzésre. Közösen ellenőriztük a technikai eszközök elhelyezését és működését, majd a határőr kezet fogott velem és bevonult az őrsre. Másfél óra múlva Gombos Géza őrvezetőtől ellenőrzést kaptam. Az őrvezető mindent rendben talált, a rámbízott határszakasz biztonságos őrzésére tett intézkedéseim helyességéről személyesen is meggyőződött, aztán a szomszédos járőrök ellenőrzésére indult. — Esett az eső. Három óra szolgálat után úgy éreztem, megállt az idő, a percek óráknak, az órák napoknak tűntek, s arra gondoltam, soha nem lesz 02 óra. A szakaszomat átszelő csatorna irányából zörgést hallottam. Képzelődés — nyugtattam magam. A sáros, vizes földhöz tapadva, teljes mozdulatlansággal hallgatóztam és figyeltem. Koromsötét volt. Minden irányban csak néhány méterre lehetett ellátni. A zörej viszont egyre erősödött s rövid idő után tisztán lehetett hallani, hogy a csatorna partján ember közeledik a határ felé— Pillanatok alatt meggyorsult a szívverésem. A lépések zaja egyre erősödött. Cselekvésre szántam el magam. Állj, ki vagy! — kiáltottam ■ és a fegyverem lövésre kész állapotba helyeztem. A mozgó álak azonban nem állt meg, irányt változtatott és a látóhatárból már csaknem teljesen kijutott. Állj, vagy lövök! — szólítottam fel határozottan és csőre töltöttem a fegyvert. — Ne lőjj, megadom magam! — kiálltotta az idegen és magasra emelt kezekkel állt a csatorna partján. Másnap megtudtam, hogy egy büntetett életű személyt csíptem fülön, nevezetesen Reiter József vaskúti lakost, aki Finnországba akart szökni. Nagyon őrülten^ az eredménynek, s még jobbán a jutalomszabadságnak, amit éber szolgálatellátásért az egység parancsnokától 'kaptam — fejezte be a történet elbeszélését Keserű Géza határőr, az egység élenjáró katonája. Gazsó Béla ) v I A felkészülést ez a kirakat is példázza.
