Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-31 / 203. szám
A KÉMÉNYSEPRŐK JUBILEUMÁN Huszonöt éves a Bács-Kiskun megyei Kéményseprő és Gserépkályha-építő Vállalat A vállalat gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetői már tervezgetik, hogy október elején milyen kis házi ünnepségen emlékeznek meg fennállásuk negyedszázados jubileumáról. Nem lesz „hét országra szóló lakodalom”, a vállalat 160 dolgozója csak szerényen emlékezik meg a kemény munkával eltöltött két és fél évtizedről. A törzsgárda tagjai és az arra érdemesek megkapják a jutalmukat, és»az élet megy tovább. Előzzük meg az évfordulót, emlékezzünk e hasábokon a vállalat eddigi tevékenységéről. Szerte a megyében, a lakó- és más épületek tetejéről kémények tíz- és talán százezrei meredez- nek az ég felé. ősztől tavaszig bodor füstöt eregetve. Huszonöt évvel ezelőtt a kéményseprés kisipari munka volt. nem egységes irányítással dolgoztak a kémények mesterei. Amikor 1949. október elején a vállalat megalakult, a megyében tizenhat kirendeltség jött létre, a százhatvan kéményseprő ettől kezdve központi irányítás mellett tevékenykedett. Kezdetben szinte semmi sem változott, a kéményseprők fő feladata a kémények seprése, a korom eltávolítása volt. Az olaj- és gáztüzelés elterjedésével azonban újabb igények jelentkeztek, és a vállalatnak lépést kellett tartani a fejlődéssel. Seprő helyett műszerek Az olaj és a gáz égéstermékei rendkívül gyorsan tönkreteszik a kémények anyagát, s a korrózió elleni védekezés, illetve ennek megakadályozása vajon kinek a feladata? A kéményseprőké. Létrehozták a kéményvakoló brigádot, a három kollektíva jól képzett kilenc tagja azóta járja a megyét. Évente 800—1000 kéményt javítanak meg, s teszik őket alkalmassá a további használatra. Évente mintegy félmillió forint értékű munkát végeznek el. Jelenleg nagy ütemben, példamutató szorgalommal dolgoznak Kiskunfélegyházán. Itt teszik gázfűtésre alkalmassá a kéfné- nyek százait. Harc a korrózió ellen Említettük már, hogy a hibák kijavítása mellett igen fontos feladat a megelőzés. De, hogyan? fJlSQS.orban úgy, hogy meg kell állapítani a kémény és a tüzelő- berendezés közötti összhangot. "Meg kell mérni az égéstermék hőmérsékletét, a kémény huzat- teljesítő képességét, az égéstermék összetételét, megvizsgálni azt, hogy az égéstermékben mennyi a szilárd anyag. Ez utóbbi vizsgálat talán a legfontosabb, hiszen manapság már világszerte, harc folyik a levegő tisztaságáért. Ez a vizsgálat kideríti azt, hogy az adott kéményből mennyi szennyező anyag jut a levegőbe. Vajon mivel végzik ezeket a méréseket? A hagyományos, eszközökkel, seprővel, vasgolyóval? Nem, nagy értékű műszerekkel. A vállalat egy évvel ezelőtt üzemmérnököt alkalmazott, az ő irányításával végzik a műszeres vizsgálatokat. Ä művezetők részére ősszel külön tanfolyam kezdődik. s ők is elsajátítják a műszerek kezelését.1' A cserépkályhák mesterei A vállalat fejlődésében az első jelentősebb lépés a cserépkályha- építő részleg létrehozása volt. Néhány év múlva a 12 brigád alig győzte a megrendelések teljesítését. Volt olyan év, hogy 1000 új kályhát is építettek, s ennél sokkal többet javítottak. Az olaj és gáz elterjedése azonban a cserépkályhás részlegnél is éreztette hatását, az érdeklődés, a megrendelés csökkent. Hosszú ideig ezután évente alig 300 új kályhát építettek, munkájuk jórészt a régi kályhák javítása volt. Most ismét megnövekedett az érdeklődés a cserépkályhák iránt. Sajnos, az igényeket — miután országosan leállt a csempe gyártása — nem tudják teljesen kielégíteni. 9 Marczi József építette ezt a hatalmas kályhát a műkertvárosi iskolában. • Nagy figyelmet követel a cserépkályha átrakása, sűrűn van szükség a vízmértékre. A lakosság szolgálatában Három évvel ezelőtt létrehozták az olajkályha-javító részleget is, amelynek hét tagja szinte alig győzi a munkát. Kecskeméten és környékén például szerződéseket kötöttek a vállalatokkal, üzemekkel. iskolákkal a rendszeres karbantartásra és javításra. A szerződő felek nyugodtan várhatják a fűtési idény kezdetét, minden olajkályhájuk üzemképes lesz addigra. A lakosság részére is dolgoznak, járják a lakásokat, s amelyik kályha nagyobb javításra szorul, azt beszállítják a műhelybe. Az új olajkályhák garanciális javításával^ is foglalkoznak, a Szekszárdi Vasipari Vállalat külön tanfolyamot szervezett az ezzel foglalkozók részére. Mi történik a megye valamely távoli községében az elromlott olajkályhával, ott. ahová a kecskeméti szakemberek már nem tudnak elmenni? A tulajdonos szól a kéményseprőnek, s az megjavítja, beszabályozza az olajkályhát. Hatvanöt kéményseprő ugyanis már „avatott mestere”, tanfolyamét végzett szakembere az ólajkályháknak. örvendetes, hogy a lakosság előrelátóbb, mint a korábbi években. Igén sokan jelentik be már a fűtési szezon előtt a hibás olajkályhát és nem mérgelődnek a fűtési szezonban, amikor az ezzel foglalkozóknak igen sok a munkájuk. Kéményseprők a mezőgazdaságban A mezőgazdasági nagyüzemek egyre inkább függetlenítik magukat az időjárás szeszélyeitől, s egyre több „melegre” van szükségük. A gabonaszárítók, baromfitelepek olaj- és hagyományos tüzelésű kazánjai a korábbinál több munkát adnak a kéményseprőknek. A vállalat a múlt évben szorosabb kapcsolatot létesített a mezőgazdasági nagyüzemekkel és szerződés szerint vállalta a nagy teljesítményű tüzelőberendezések karbantartását, illetve üzemelésének állandó ellenőrzését. Élvégzik itt a műszeres kéményvizsgálatot, s ennek értékelése Után lehetőség nyílik a berendezések jobb kihasználására és fűtőanyag-megtakarításra is. Elsőnek az orgoványi Sallai és a kunpeszéri Parasztbecsület Termelőszövetkezettel kötöttek hosz- szú lejáratú megálldpodást, s azóta már tizenhét termelőszövetkezet írta aló a “szerződést. Az országban először A szakmunkás-utánpótlás a kéményseprő szakmában igen nehéz. A fiatalok közül nagyon kevesen választják ezt a mesterséget, hazánkban ebben az évben mindössze tizenöt új. illetve fiatal szakmunkással gyarapodott a kéményseprőgárda. Szomorú statisztikai adatnak számít, hogy jelenleg nyolcán vannak első, illetve lesznek mbst másodévesek. A Bács-Kiskun megyei vállalat ez év elején dicséretes munkába kezdett, megszervezte . a felnőtt dolgozók szakmunkásvizsgára előkészítő tanfolyamát, öt hónapon keresztül jártak le Kecskemétre a MŰM. 16. Ipari Szakmunkás- képző Intézet tanárai és a vállalat szakembereivel együtt oktatták a 21 megyei kéményseprőt. 9 Néha ilyen közel kerülnek a toronyórához... 9 Balról: Székely János, a vállalat alapító tagja és Varga József kéményseprő — 20 éves törzsgárda- tag — az egyik kecskeméti lakóház kazánját tisztítja. 9 Lenn: A kályhát a helyszínen javítják és ha mód van rá, kihozzák a szobából, kár ne érje a parkettát vagy a szőnyeget. Június végén volt a vizsga, s ettől kezdve a vállalat dolgozóinak már 75 százaléka szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezik. J6- zsa István üzemmérnök. Csizmadia Ferenc főművezető és a fővá. A vállalat dolgozói az elmúlt negyedszázad alatt jól „összeko- vácsolódtak”, ezt bizonyítja, hogy a dolgozók hetven százaléka tagja a törzsgárdának. Az alapító tagok közül tizenkilencen ma is itt dolgoznak. Az elmúlt évek során Kiváló vállalat címet ötször kapták meg, a dolgozók közül pedig hatvanan tulajdonosai a Kiváló dolgozó kitüntetésnek, hatan pedig kormánykitüntetést kaptak. Eredményeiknek elérésében nagy szerepe van az immár hagyományos szocialista munkaverrosl tanárok munkája nem volt hiábavaló, Bagó Ignácz miskei, ifjabb és idős Illen József kecskeméti és a íöbbi kéményseprő öthónapi szorgalmas tanulás után szakmunkás lett. senynek. A részt vevő 11 brigádból már öt kollektíva többször is teljesítette a feltételeket, s minden jel arra mutat, hogy az idén két újabb brigád lesz tulajdonosa a megtisztelő címnek. A brigádok bekapcsolódtak a kongresszusi munkaversenybe is, felajánlásaik teljesítése újabb Sikerekkel gazdagítja majd az egész vállalatot. A kéményseprők jelentős társadalmi munkával segítik környezetük fejlődését. Szalkszent- mártonban például 10 ezer forintot adtak az óvoda fejlesztésére, s ugyancsak ennyivel segítették Kecskeméten a Kisfaludy utcai óvodát. Itt még e segítségen felül csérépkályhát is építettek, mintegy 6 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Megváltozott a kéményseprők élete is az elmúlt negyedszázad alatt, a hagyományos munkaeszközöket egyre inkább felváltják a műszeres táskák. De még nagyon sokan vannak, akik járják a tanyavilágot. télen-nyáron, esőben, sárban, hóban fagyban naponta 40—50 kilométert is megtesznek feladataik teljesítése közben. Kevés már közöttük a gyalogos —, kerékpáron, motorkerékpáron járják a megye mintegy 40—45 ezer tanyáját, s itt bizony még hagyományos eszközökkel kell dolgoz- niok. E szakma képviselői — különösen az idősebbek — különböző mozgásszervi betegségben szenvednek. Néhány évvel ezelőtt CserkeszŐlőn vásárolt a 'vállalat egy üdülőt, az itteni gyógyvíz ugyanis igen jó hatással van az időmarta ízületekre. Ebben az évben például 35 kéményseprőcsalád mintegy- százhúsz tagjá töltött kellemes napokat CserkeszŐlőn. Közeledik a fűtési idény, sokasodik a kéményseprők munkája. Kevés idejük lesz az emlékezésre, az ünneplésre, de nem is ezt tartják fontosnak. Csendesen mosolyognak, mikor azt látják, hogy valaki a gombjához kap, ha meglátja őket. Nem „égből kapott” szerencsét hoznak ők. hanem szorgalmas, szakszerű munkával biztosítják azt, hogy meleg legyen a lakásokban, minél kevesebb tüzelőanyagot kelljen használni és minél kevesebb égéstermék kerüljön a levegőbe. Lassan a nevüket is meg kell majd változ* tatni, hiszen nem is kéményseprők. hanem tüzeléstechnikai szakemberek ... (X) Alapítótagok, törzsgárdisták • Csorba József, az olajkályhásrészleg vezetője műszeres vizsgálat közben. • A bal oldali kép: a magasban.
