Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-27 / 199. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1974. augusztus 27. A félegyházi strandon Háztáji és kisegítő gazdaságok adóztatása III. A cél a jövedelemmel arányos közteherviselés Dicséret, panasz, hiányosság A levegő hőmérséklete 33 Cel- sius-fok,, a vízé ,22 és 39. Vasár­nap van, délelőtt 10 óra. A strand egyetlen pénztára ejőtt és a be­járatnál kisebbfajta forgalmi du­gó. A sor hosszú és tömött, a pénztárosnő oxigén után kapkod, a testek izzadnak, türelmetlenek. A vasútállomás felől — mint egy vert sereg — valamelyik közeli község áléit küldöttei közelítenek. Megszállják az előteret, két kun­kort ■ is formálnak a sor végére, feketék, cseízettbőrűek, kérges tenyerűek, nem idegesek: itt is csak úgy süt, mint a földeken. — Á, Pali bácsi — hallom, már bentről —, maga is elgyütt megmártózni ? Az Észak Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat kezelésébe egy fedett uszoda, egy tisztasági és négy strandfürdő tartozik. Közü­lük az egyik, a legmelegebb a kiskunfélegyházi. Ezt á strandot egy 2500 méteres mélyfúrású kút táplálja, amely percenként 400 liter 50 Celsiusrfokos termál­vizet ad. ,Az előírások szerint a medencék köbtartalma határozza meg a strand befogadóképessé­gét. Az itteni négy medence ösz- szesen 2200 köbméter, tehát mint­egy 2500 vetkőzőhelynek kell len­nie. És van is ennyi. Fogasos öltöző. Népszerűbben: a közös. Korunk modern kínzó­kamrája. A kedves vendég egy drótfogast kap é,s arra akaszt-; hatja ruháit. Szerencsés esetben este egyszerre kapja vissza a ru­háit. Állítólag már ilyen is elő­fordult. Beugróm, őgyelgek a pult előtt szemlélődöm. A levegő többszörösen elhasznált •—gyat-' ra a szellőzés. A tisztasággal egyelőre nincs baj. Két idősebb asszony osztogatja a fogásokat. Miközben azon tűnődöm, miért éppen nénik' vannak a férfi rész­ben, s vajon a nőknél bácsikák orzik-e a cuccot7 ~<őf$enkét óra. ^szetgáradtiarfióB* fcgróycft »belügy.”3$s£jWzöpg.yfKé}« váltva küldözgetek vágyakozó- pillantásokat a büfé és a vendég­lő felé. Reménytelennek tűnik. Óriáskígyóként gyűrűzik a tö­meg. A büfében és környékén példás a rend, a csappslegényék- re sem lehet panasz. Alig győzik, 'egyikük csak a poharakat dör­göli, az üdítő hideg, papírpoha­rakat adnak hozzá.. Az étterem­nél is — önkiszolgáló — hallat­lan a nyüzsgés. Az étlapon gu­lyás, töltött paprika, rántottsze­let, pörkölt, mint rendesen. Zsír- szag, forróság, sorbanállás... Mellőlem egy, figyelmetlen sütkérezőt belöknek a Vízbe. Ci- garettástól. Mert egyeseknek ez a kedvenc szórakozásuk. Egész nap a beton oldalfalon gubbasz- tókat lesik, s ha észrevesznek egy ismerőst, zsupsz bele. És meg vannak győződve róla. hogy ők rettenetesen jópofák. Mi van ak­kor, ha szívgörcsöt kap az áldo­zat? Az ijedtségtől vagy a túl- hevült testet váratlanul érő hi­deg víztől? Vagy, ha már eleve rősszul van, ha megüti magát, ha nem tud úszni, ha rázuhan valaki fejére? Ezekre nem gon­dolnak? Le kellene már egyszer fülelni őket. A mélyvíznél, a medence vé­gén, középen, kis tető alatt, egy dobogón bóbiskol-tikkadozik az úszómester;. Keze ügyében men­tőöv, mentőrúd, lába mellett mentőláda. — Mostanában'’—: csak el né kiabáljam^“— - nincs sok dolgom. Egy-két elsősegély, hiába, beve­rik a fejüket a kölkök. — Üsző- leckék? — Csak hétköznap. Dél­előttönként. j— Mikor cserélik a vizet? — A gyerekmedencében és a „sárgában” naponta, a há- romszögletűben kétnaponta, a nagyban hetente. Legyint' és re- zignáltan folytatja: — Itt vannak például a zuhanyozók. Tizenket­tőt láthatsz, mi az négyezer em­bernek? És — ez az országban példa nélküli — nincg egy elkü­lönített tusoló. A • zárt fürdő- ruhás hölgyek hogy mosdjanak? Az egész strandon három darab szemetes kuka található. Ha va­laki ide kijön, pé|m fog száz mé­tert gyalogolni a1 szeméttel. El se indul keresni, eldobja. Egyetlen ivócsap sincs. Ehhez mit szólsz? Az út homokos, mire kiért az illető, csupa por lesz, jöhet visz- sza fürdeni. A hangszórók szá­ma mindössze kettő, a fürdő há­romnegyed részére még hang­foszlányok sem jutnak el a köz­leményekből ... Hat óra elmúlt. A, hangos be­mondó recsegve szólít fel a tá­vozásra. Engedelmeskedem. A fogasos Öltözőbe még bekukkan­tok: sáros kő, piszok, szemét — a kis fülkékben is —i és, elvisel­hetetlen bűz. Az utolsó vendé­geket tessékelik kifelé. Elvégre nekik is vasárnapjuk van ... A pénztárosnő nem szívesen nyilatkozik. A látogatók számát azért elárulja: több mint 4300. A fürdővezetőt keresem. Beteg. Helyettese nincs. Se megbízott, se másmilyen. Pénztárosnő: — Régi dolgozók vagyunk, tudjuk a dolgunkat. — Gyékény^ miért nem lehet bérelni ? — Itt nem is lehetett. — De ki van írva. — Régi már az a tábla .... Kutasi Ferenc VÁLASZOLNAK AZ ILLETÉKESEK KÖZHÍRRE tették a strand nyitvatartási IDEJÉT Nem tudja a jobb kéz.., címmel július 31—i lapszámunkban közöl­tük le a Kecskemé ten lakó Meggyes Mihály panaszát. Lényege az volt, hogy este 7 óra tájban váltotta meg a szabadtéri medence használatá­ra jogosító belépőjegyét, ám a fürdőzése meghiúsult,- mivel a hely­színre érkezésekor már zárórát rendeltek el az úszómesterek. Olva­sónk becsapva érzi magát, mivel a pénztáros este 9 órában jelölte meg a zárás idejét, amelyről egyébként a bejáratnál csak egyedi tudako­zódás után tájékozódhat a vendég. A sérelem megfelelt a valóságnak — összegezhetjük a választ, ame­lyet az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat igazgatójának, Benkó Zoltánnak, aki többi között megírta, hogy a 19 óráig történő styandnyitvatai tásról valóban nem tájékoztatták eddig megfelelően a látogatókat. A mulasztást már pótolták, s azóta a bejáratnál elhylye-, zett hirdetőtábla segítségével értesülhet mindenki a szabadtéri me­dence napi nyitási, valamint zárási idejéről. Ami a pénztárosokat illeti, nekik a felelősségteljes munkájuk mellett nincs idejük ^ 1 arra nem is kötelezhetők —, hogy, a létesítmény napi üzemelési, idejéről kiilön-külön informálják a vendégeket. A hozzájuk intézett ilyen jel­legű kérdésekre azonban; éppúgy' pontosan és udvariasan kell felelni- ! ük, mint a szolgáltató részleg minden dolgozójártak. Végezetül közli a levél, hogy a panaszos — aki nem strandolhatott saját hibáján kívül — visszakapta pénzét; a belépőjegye árát. VAN MAR HOMOKOZD Először a július ,3-i lapszámunkban közöltük Illés Gézáné sorait, amelyben a többi között kifogásolta, hogy a Szinnyei Merse Pál utcában nincs ho­mokozó, emiatt a kisgyerekek a föl­des, salakos udvarokon kénytelenek játszani. Július 31-í számunkban nyil­vánosságra hoztuk, a Kecskeméti Vá­rosi Tanács Kommunális és Költség- vetési üzemének válaszát. Ez arról iin­formált, hogy bár a városi ingatlan- kezelő vállalathoz tartozó lakásokról, s azok udvarairól, nem pedig a közte­rületekről van szó, az üzem mégis so­ron kívül vállalja a kért mennyiségű homok helyszínre szállítását, mivel az IKV-hez küldött hasonló igénybe­jelentések sorsa ismeretlen. Ilyen előzmények után érkezett meg hozzánk a Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat igazgatójának, ■ Csibrány . Pál­nak levele. Eszerint a homokzó léte­sítésével kapcsolatban nem fordult ol­yasónk, de más környékbeli lakos sem az IKV-hez. 'Tekintettel arra, hogy ezeket az igényeket — feltéve ha nincs akadályozó tényező — mindig teljesí­ti a vállalat, így intézkedett annak ér­dekében is, hogy a Szinnyei Merse Pál utcai bérlakásokhoz homokot szál­lítsanak. KIUTALTAK A GÁZPALACKOT Ugyanezen lapszámunkban közöltük Az ígéret szép szó... címmel Kerekes Dezső jákabszállási lakos sérelmét. Olvasónk több mint két éve nyújtotta be propán-bután gázpalack iránti kérelmét a Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat kecskeméti kirendeltségéhez, amely hosszú ideje csak ígéri a palack kiutalását, illelve a gázkészülék be­kapcsolását. ■ . , , .j. ... E sorokra az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt igazgatási főosz­tálya válaszolt. Leveléből kiderül, hogy a vizsgálat jogosnak találta a panaszt, s már intézkedtek ás az igénylők teljesítése érdekében. TOLNAI BUSZJÁRAT VOLT A |LUDAS .. ‘.^Lapunk július 2-i számának Olvasóinké á szó rovatában jé- lentettük meg, a Kikért van az autóbusz? című sorokat. .Írója, a Bát monos toron lakó, Tóth István szóvá tette, hogy a Baja—Her-• \cegszántó közötti VOLÁN-jára- tok gyakorta pontatlanul közle- ’ kednek. s eseténként a várako­zókkal . . benépesített megállók, előtt is tovarobognak. Megemlí- ; tette ,a GC 19-38 forgalmi rend­számú autóbuszt, amelynek veze­tője csak az általa kiválasztott utasokat volt hajlandó elszállí­tani, bár az ülőhelyek zöme üres volt. A panaszos .. rpegjegyezté még: egy münkásiárat esetében történt mindez.-! /; Az ügyben a VOLÁN 9-es szá­mú;1 Vállalattól kaptunk írásos választ. Ebbpl megtudtuk; hogy az említett rendszámú autóbusz1 ' a Tolnát megyében levő VOLÁN II-es .számú Vállalathoz tarto­zik. s: nem rendszeresen közle­kedik. hanem a bajai járás egyik üzemének dolgozóit szállítja ott­honaikból a munkahelyükre és vissza, meghatározott időnként — szerződés alapián. If j. Kovács István, Tiszaalpár: Levél­ben! érdeklődésére válaszolván közöl­jük, hogy a megyei vezető .szervek ha­tározata \ értelmében a propán-bután gázkészülék bekapcsolását kérő1 tanyai , lakosok előnyt élveznek a városban, illetve az egyéb zárt településen élő és szintén a palackos g$z használatára igényt tartó családokhoz viszonyítva. Mint a DÉGAZ; kecskeméti -üzemegy­sége tájékoztatott, a körzetben, az idén összesén négy* és .fél ézer ilyen meg­rendelésnek tesznek eleget. A; legké­sőbb. 1973. november 1-ig beérkezett városi és az 1974. július elsejéig beér­kezett tanyai pb-gáz igényléseket. ez év végéig teljesítik. A hasonlóan ked­vező intézkedések rövidesen várhatók a: többi leendő fogyasztóra vonatkozó­an is. , Váci Sándorné, Kecskemét: Illetéke­sek arról informálták szerkesztősé­günket, hogy Ön nem jelenti meg, a vá­rosi tanácsnál, valamint a helyszínen lezajlott mggbeszéléisén, amelyre a ■á szomszédja elleni pánaszi» miatt ke­rüli sor. Ennek ellenére vizsgálatot tartolt ,a. hatóság, s megállapította. I hogy a már iet lieg ess égig is-fajult vi­ta tárgyát képező keskeny földút Kállaj Gábor ; .saját’ 'tulajdonú családi háza mentén húzódik. Mivel arrafelé nem kerékpáron, vagy gyalogosan, ha­nem motorkerékpárral és gépkocsival közlekednek a környékbé/íek, így a nagyon felkavart és néha több mé­ter magasságban ís Szálló por szinte elviselhetetlen körülményeket Aeremt ' a nevezett és családja számára. 'Vé-* dekezésül az idős házaspár eseten­ként akadályozza az út használatát, melynek tulajdonjogi hovatartozásá­ról. s az igénybevétellel kapcsolatos, ' úgynevezett szolgalmíi jogiról a Kecs­keméti Járásbíróság dönt majd, aho­vá az ügyet továbbította a tanács vb igazgatási osztálya. < Összeállította: Velkei Árpád A tiszta jövedelem utáni adó­fizetőket úgy is megkülönbözte­tik a tételszerinti adózóktól, hogy átlagosnál magasabb jövedelem­mel rendelkeznek. A megkülönböztetés ilyen for­máját többen sérelmezik, mond­ván, hogy az 50 000 forintos évi jövedelem Magyarországon már nem jelent átlagon felüli jöve­delem-színvonalat., Kétségtelenül igazuk van a sérelmezőknek ab­ban az esetben, ha ezt a jövede­lemszintet a népgazdaság más területéről, vagy éppen a közös gazdaságból szerzett jövedelem­hez viszonyítjuk. Az említett megfogalmazás vi­szont csak a tevékenységen belüli elkülönítést szolgálja, vagyis ez a megkülönböztetés azt jelenti; hogy ahol az 50 ezer forint, vagy ennél nagyobb jövedelmet a rendelkezésre álló kisüzemi ter­melési eszközökkel (adott ár­színvonal mellett) él tudják ér­ni, ott az átlagnál magasabb a rendelkezésre álló termelési esz­közök tömege, vagy a szükséges élőmunka idegen munkaerő be­vonását is igényli. Általában az is jellemző, hogy ezek a terme­lők az átlagosnál jobban kihasz­nálják a kisüzemi ’termelési esz­közöket, termelésük intenzívebb. Meg kell jegyezni, hogy az p csoportba tartozó termelők ará­nya Bács-Kiskun megvébén is elenyésző, hiszen az lf)74. évi adókivetések (tiszta jövedelem után) 1307 termelőt érintenek, amely az összes adózó 1,57 szá­zalékát képviseli. A tényleges jövedelem utáni adóztatás gazdasági és társada­lompolitikai érdek is. Több évi tapasztalat szerint az érdekelt állampolgárok „adóbevallási .fe­gyelme” nem kielégítő; konkré­tan jelentős azoknak a száma, akik a tényleges jövedelmüknél alacsonyabb jövedelmet tüntet­nek fel az-adóbevallásban. Ezért a tanácsi pénzügyi szerveknek tártalmi szempontból felül kell vizsgálni az adóbevallásokat. A megalapozott, tényekre támasz­kodó állásfoglaláshoz különböző információkra van szükség a termelők tevékenységi. köréről. Ehhez csak úgy tudnak hozzá­jutni, ha a termelők árukapcso­latait figyelemmel kísérik, adat­szolgáltatási kéréssel fordulnak a különböző szervek leié. Azoknál a termelőknél, akik­nél az információk alapján vé­lelmezhető az átlagon felüli jö­vedelem-színvonal, ott a helyi pénzügyi, szervek adóbevallási felszólítással élnek. Ez a felszólí­tás azonban még nem jelenti azt, hogy a termelő már a kiemelt jövedelem utáni adózók csoport­jába tartozik. Amennyiben a vizsgálat sofán bebizonyosodik, hogy a jövedelem színvonala az 50 000 forintot nem éri el, úgy a felszólítás ellenére továbbra is a tétel szerint adó­zók csoportjába tartozik. Ezt tá­masztja alá egyébként az 1974. évi kivetés is, amikor a tanácsi pénzügyi szervek 2612 termelőt szólítottak fel adóbevallásra, és ezek közül 1317 kérült a tiszta jövedelern alapján adózók közé. Végül felvetődik a kérdés: a jogszabály következetes végrehaj­tása eredményez-e olyan jöve­delemelvonást, amely a termelést gátolja. I A kérdés megválaszolásánál tudni /kelj, hogy a mezőgazda- sági lakosság jövedelemszabályo- zásával foglalkozó jogszabályok a kisüzemi termelés kereteihez igazodnak Számításaink szerint — figyelembevéve az egyéb sza­bályozó eszközök pl.: felvásárlá­si árak által egységnyi termék­ben realizálható nyereséget — csak abban az esetben következik be progresszívebb jövedelemel­vonás, ha a kisüzemi lehetősé­geknél több feltétel áll a terme­lők rendelkezésére. Ebből következik, hogy azok a termelők, akik a kisüzemi tér- melési eszközeik kihasználására vállalkoznak, azoknál a fizeten­dő adó mértéke nem hathat ká­rosan a termelésben való érde­keltségre. Pl.: az az állattartó, aki földterülettel nem rendelke­zik és vásárolt takarmányból vál­lalkozik sertéshizlalásra — jelen­legi jövedelmi viszonyokat fi­gyelembe véve —, mintegy 20 darab hízósertést értékesíthet adómentesen. Amennyiben szak­csoport tagja, akkor ennek a duplája is még adómentes érté- kesítésv alá esik. Társadalmi és jövedelempoli­tikai cél viszont, hogy ahol át­lagon felüli jövedelem keletke­zik, ott progresszívebb jövede­lemelvonást kell alkalmazni an­nak érdekében, hogy a társa­dalmi közteherviseléshez nagyobb mértékben járuljanak hozzá, és indokolatlanul magas jövedel­mek egyes állampolgároknál ne képződjenek. Árra törekszünk, hogy minden termelő — a jogszabály által meghatározott mérték szerint — a képződő jövedelme után adóz­zon. Ehhez nemcsak a pénzügyi szervek munkájának minőségi apparátus eddiginél nagyobb mértékű támogatására, s nem utolsósorban az érintett állam­polgárok adóbevallási fegyelmé­nek javulására van szükség. Dr. Vidmann Mihály megyei tanács vb. pénzügyi osztály vezetője Linolsav az égési sebek ellen A lenölajat tartalmazó linol­sav előmozdítja a súlyos égési se­bek gyógyulását. Ezt először kí­sérleti nyulakon állapították meg, mint arról C. Jelenko professzor — Georgia állam orvostudomá­nyi főiskolájának tanára (Augus­ta. USA) — beszámolt az egye­temi sebészek St. Louis-i évi ülé­sén. A linolsavat mint etilész­tert a nyílt sebre permetezik. Előmozdítja a» bő* regenerálódá­sát és megvéd a sebfertőzésektől. Esszenciája csökkenti az égési se­bekkel járó hő- és folyadékvesz­teséget; végső fokon biológiai kötözőanyagként szerepel. Mielőtt azonban a linolsavat emberek égési sebeire alkalmaz­nák. bizpnvos előzetes vizsgála­tok szükségesek; á linolsav ugyanis kifejezetten toxikus, s a kísérleti nvulaknál is csak egy­szer alkalmazható közvetlenül égés után. Mint’ telítetlen ve- gyület. a levegő hatására mérges peroxiddá változik. Nagy sikere van a mini kalkulátornak 0 A Budapesti Híradástechnikai Szövetkezet balatonlellei üzemé­ben kanadai licéinc alapján zsebszámológépeket gyártanak. Eddig 16 ezret készítetlek, de év végéig huszonhatezer darab gyár­tását tervezik. A mini készülé­keknek itthon és külföldön már­is nagy sikere van. (MTI foto—KS) Automata világítótorony A tengerparti világítótornyok még mä is nélkülözhetetlen tám­pontok a helymeghatározásban, vagy a veszélyes helyek elkerü­lésében. Fejlődésük története szinte keresztmetszetben mintát-, ja a technika haladását az ókor­tól napjainkig, hiszen megalko­tásukban j az építészetnek, az op­tikának, az energetikának, a hír­közlésnek és; még sok egyéb tech­nikai ágazatnak kellett • szövet­keznie. Napjainkban mind Ifibb automata világítótornyot helyez­nek üzembe, már csak azért is, mert egyre kevesebben vállalkoz­nak a világítótorony-őri foglal­kozással járó remeteéletre. A képen látható ..előregyártott'’ világítótorony a legújabb kon­strukciók egyike. Telepítésénél, a kijelölt helyen először egy ha­jóval odayontatolt. henger alakú pillértestet süllyesztenek a ten­gerfenékre, majd kaviccsal, kő­zúzalékkal, cementkeverékkel töltik ki, és az egészet cölöpök­kel vagy láncokkal a tengerfe­nék szikláihoz rögzítik. Ezután teleszkópszerűen égymásba illő, egyre kisebb átmérőjű hengere­ket emelnek rá. A 45 métér magas világítóto­ronynak biztonsági okokból há­rom. egymástól teljesen függet­len áramszolgáltató egysége van. Fényjeleket és rádiójeleket sugá­roz, s ha köd van, szirénázik is. Teteje elég nagy ahhoz, hogy he­likopter szállhasson le rá. A világítótornyok újabban egy­szersmind meteorológiai és ten­gerkutató állomások is. A Cousteau-csoport a hódok birodalmában Koster 1 .ake> Alaszka és a Hud- son-öböl között fekszik. A leg­közelebbi város légvonalban 200 kilométerre van Foster Lake sem hajóval, sem lóháton, sem más közlekedési eszközzel nem köze­líthető meg. Összeköt tetőst' a vi­lággal a héjikopter és a hidrop- lán biztosít. Philippe Couesteau és csoportra la ..hód hadművelet” során éppen ezt az „isten háta mögötti'' helvet keresi tel. F.lső ténykedésük az volt, hogy a hideg ellen védekezzenek. Te­kintette), arra. hogy a hőmérő gyakran mutat mínusz. 40°C-t, sürgősen felépítettek egy házat, de a ' hagyományos fafűtés mel­leit is előfordul, hogy a nagy hi­degekben még a helyiségek belső falát is jégpáncél borítja. Kanadának ez a távoli északi területe is lassan a mindenfelé terjeszkedő emberiség áldozatá­vá válik., Cousieau-ék igyekez­nek megmenteni az’ itt élő hó- dokat a pusztulástól. A föld fel­színén fényképeket készítenek a mindez ideig érintetlen „paradi­csom” tájairól, maid a csoport tagjai búváröltözékben lemerül­nek a víz alá. hogy felvételeket készítsenek a hódok jégpáncél alatti birodalmáról. SZERKESZTŐI ÜZENETE) SZERKESZTŐI ÜZENETEK

Next

/
Thumbnails
Contents