Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-25 / 198. szám
4 0 PETŐFI NÉPE 0 1974. augusztus 25. Találkozásom egy izotóppal Előlegezett bizalom A tudománynak eme mákszemnél kisebb csodáját nehéz ólomgömb rejtette előlem, az védett, káros sugárzásától. Arról, hogy lehetőségem nyílhat az izotóppal való közelebbi megismerkedésre, Házi Lászlótól, a fülöpházi Petőfi Termelőszövetkezet főkönyvelőjétől szereztem tudomást. — Az idén tavasszal hoztuk létre az izotóp csoportot — mondta. — Jelenleg Leninvárosban dolgoznak, ha hazajönnek, majd értesítem. A háromtagú csoport különben egymillió forintnyi bevételt hoz a közösnek... Néhány nap múlva jött a telefonértesítés: itthon vannak az izotóposok... Kádár Sándort gondolhatná az ember szakmunkásnak, könyvelőnek, vagy bármi másnak, a személyigazolványában viszont a foglalkozás rovatban ez áll: radiológus. — Hogyan „tehet szert” az ember ilyen foglalkozásra? — Véletlenül, vagy készakarva — mondja mosolyogva. —Azt hiszem, az én esetemben mindkettő érvényes. Érettségi után a Kőolajipari Vállalatnál helyezkedtem el. Akkor még szinte azt sem tudtam, mi fán terem az izotóp és kik is azok a radiológusok. A laboratóriumba kerültem segítőnek, s mondanom sem kell, hogy sokat tanultam ott. Nagyon megkedveltem ezt a foglalkozást, s amint lehetőségem nyílt rá, örömmel mentem tanfolyamra. Elvégeztem, radiológus lettem. Eny- nyi az egész. — Hogyan került ide? — Az első nagy munkám a Barátság II. olajvezeték végigvizsgálása volt. Záhonytól Szász - halombattáig végeztem izotópos hegesztésvarrat-vizsgálatot. Ezt követően Salgótarján és Vecsés között dolgoztam. Nem könnyű munka ez, s nehezíti a családtól való hosszú távoliét. Szegedi vagyok és szerettem volna közelebb kerülni szúkebb hazámhoz. Sürgette az eljövetelemet az is, hogy egyre kevesebb munkánk akadt, sokat voltam, illetve voltunk. „kényszerszabadságon.” Szerencsém volt, a tsz éppen ki- (Segít.ő üzemág létrehozásán fáradozott,' s gn felajánlottam: létesítsenek izotópcsoportot. Elfogadták a javaslatomat. Vásároltak egy terepjáró furgon gépkocsit, s átalakítottuk, sugárvédetté tettük. Felvettük a kapcsolatot a Sugárbiológiai Kutató Intézettel, ennek igazgatója, dr. Éder Sándor professzor személyesen vizsgálta, s hagyta jóvá berendezéseinket. A Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézetétől kapjuk az izotópot. Ennek 74 naponként van a felezési ideje, ezután már ipari célra nem alkalmas. Az izotóp- temetőbe visszük, s kapjuk a másikat. — Sok munkája van a csoportnak? — Már foglalkozunk a bővítés gondolatával is. Tavasszal, amikor kezdtünk, nem csaptunk nagy hírverést, mégis jelentkeztek a megrendelők. Először a szegedi új lakások gázvezetékeinek vizsgálatával bízott meg a Délmagyarországi Építőipari Válla-| lat. Leninvárosból az olefinüzemtől kaptunk ajánlatot, és munkát. Itt több gyárnak dolgoztunk, illetve dolgozunk most is. íme itt egy levél... Átfutom a sorokat, az Április 4. Gépgyár írta a tsz vezetőségének, s őszinte elismerését fejezte ki a csoport lelkiismeretes munkájáért. A másik dicséret a gépszerelő vállalattól jött. — Szó volt arról, hogy' azért jött ide, mert azelőtt sokat volt távol a családjától. — Most sem járok haza minden este, de jobb a munkabeosztás. A sugárveszély miatt csökkentett munkaidőben dolgozunk. Ez azt jelenti, hogy tíz napig távol vagyunk, öt napig pedig otthon. Most két napig a gépkocsit javítjuk, majd Pétre indulunk. Azt hiszem, Péten több éves szerződés vár ránk. — A csoport tagjai? — Varga Ferenc laboráns az olajosoktól jött velem, ő is szegedi, most otthon van. A gépkocsi vezetésére Hajnali Ferenc, a tsz egyik gépkocsivezetője vállalkozott. Nyugodtan mondhatom, nagyon jól segít mór az izotópos vizsgálatokban. Hozzá kell tennem, hogy két társamat állandóan tanítom, úgy a gyakorlatban, mint elméletben megismertetem velük a szakmát. Most különben itthon is dolgozunk egy kicsit. Van kedve végignézni? Volt- sőt. tisztes távolból le is fényképeztem a különböző mozzanatokat. Opauszky László 0 Hajnali Ferenc gépkocsivezető-laboráns súlyos ólomfazékból veszi ki az ólomgömböt, amelyben az izotóp van. Kádár Sándor radiológus bal mellén dózismérőt visel. 0 az izotópos vizsgálatot végzőkön kívül senki sem tartózkodhat a közelben. A felállított csövet közepén hegesztették ösz- sze, ezt kell most megvizsgálni. A csövön jól látszik az odaerősített film. Kádár Sándor odatámasztja a csövet a varrathoz. ennek végében rejtőzik az izotóp. '/ Egy értekezlet kezdete előtt Polgár 'István szobájába kukkantottam be a népfront megyei titkárságán. Megtorpantam a küszöbön; éppen vendége volt. Beljebb invitált, és mint aki „kapóra jött”, jókedvűen ajánlotta figyelmembe látogatóját. A negyedszázados jubileum alkalmából a megyéből öten kapták meg a . békemozgalom kitüntető jelvényét, ö az egyik, Czakó Ferenc. Nem tagadom, önkéntelenül is jobban megnéztem a szőke, kék szemű, világos arcú, fiatalembert. Beléptemkor meg voltam róla győződve, hogy vakációzó gimnazista vagy egyetemista. Átfutott a fejemen. Huszonöt éves a békemozgalom. Ez a fiú ennél jócskán fiatalabb. Gyerek még. Aligha lehet akkora békemozgalmi múltja — forgattam a gondolatot, s már ki is egészítettem. De éppen mert ifjú még, van békemozgalmi jelene. A lányos képű, jókötésű fiatalember el is vágta a további meditációt. Mintha belém látott volna. — Ezt a kitüntetést én úgy fogadtam, mint előlegezett bizalmat. Annyi időnk volt csak, hogy a legszükségesebbeket feljegyezzem róla a következő találkozásig. Pár nap híja volt még tizenkilencedik születésnapjáig. Mindössze két éve szakmunkás. Esztergályos a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban. — Másfél esztendeje ifjúsági szocialistabrigád-vezető vagyok ... Ezt már a tanácskozó terembe menet tette hozzá. Ahogy az U-alakú asztalsor egyik szárán letelepszünk, Polgár István egy újabb fiatalembert ültet közénk. — ö meg a másik ifjúmunkás, aki ugyanolyan békemozgalmi kitüntetést kapott. Mamusits Sándornak hívják. Róla már a megnyitó beszéd alatt „szereztem be” a legfontosabbakat. A barna legény már katonaviselt ember. 1969 óta szakmunkás. Most gépszerelő a ma- darasi Béke Termelőszövetkezetben. KISZ vb tisztségviselő, a honvédségnél is volt titkár. A kitüntetésről ezt súgta oda. — Meglepett... Jólesett, hogy számítanak ránk ... Az elnöki megnyitó befejeződött. Még csak annyit volt módom beírni a noteszba: „Társa- ; dalmi munkában, a fejenkénti 50 forint felajánlással szemben 100 forintot adnak a vietnami iskola javára”. □ □ □ Közelebbről most Czakó Ferenccel ismerkedjünk meg. Füredi Imre, a Kiskunfélegyházi 0 A radiológus és segítő je stopp erre! méri a sugárzás Idejét. Ezt követően előhívják a filmet, amelyen látható lesz a hegesztés legcsekélyebb hibája is. Selyemhernyógyár Régóta közismert, hogy a hím süyemlepke gubójn jóval több selymet ad. mint a nőstényé. Így született az ötlet, hogy előre megállapítsák a leéndő hernyó nemét. Taskenti kutatók ionizáló sugarak segítségével új selyemhernyó-fajtát tenyésztettek ki, a „tetrahib- rid—3”-at. amelynek petéiből Csak a hímek kelnek ki. A selyemtermelő Üzbegisztán egyik specializált gazdasága hamarosan átáll ennek a fajtának a tenyésztésére. (BUDAPRESS—APN) BNV - szeptemberben Ez a vásár a miénk lesz, a fogyasztóké, a nagyközönségé. S a vállalatok, a termelők az idei és a jövő évi kínálatokat mutatják be. De nem az elérhetetlen „jövőt”, hanem rövidesen megvehető, hordható, használható darabokat. A Budapesti Nemzetközi Vásár- központban feszített munka folyik Az építők a vásárépületek végleges kialakításán dolgoznak. A dekorációsok már a szeptember 14-én nyíló fogyasztási javak vásárára készülnek. S mivel a vásárrendezőség jóval több érdeklődőre számít, mint amilyen a tavaszi beruházási javak vásárán volt — kibővítik a főbejáratot és a II. kaput. A nagyközönség számára megnyitják a III. kaput és az idén több pénztárban árulják a jegyeket. Növelik a parkosított területet, bővítik a szolgáltatásokat, kulturált étkezőhelyeket, büféket, vendéglőket nyitnak (A vidékről a vásárra utazóknak ezúttal is biztosítanak utazási kedvezményt a vasúton.) Ami a látnivalókat illeti — abban sem lesz hiány. Hat témakörben ismerkedhet a látogató a fogyasztási cikkek széles skálájá-| val. Öltözködés címet viseli az a kiállítási részleg, amelyen a textil, a ruházati, a bőr-, a cipő- és a szőrmeipar vonultatja fel termékeit. Itt, a sok száz női, férfi- és gyermekruha; kötött holmi, téli és nyári viselet közt kapnak helyet az öltözködéskiegészítő és divatcikkek — órák, ékszerek, díszműáruk, kalapok, kesztyűk. A kötszövőipar pavilonjának közepén —, a könnyűipar egészét reprezentáló — gyermekvilág és divatirány című bemutatókat láthatunk. E területeken való részvételre pályázatot írt ki a minisztérium, s a korszerű, a témának megfelelő termékekből kerülnek ki a kiállítási tárgyak. Több pavilonban és óriási szabad területen helyezik el a leglátványosabb, legizgalmasabb, „Otthon” címet viselő kiállítást. Itt a családiház-építéstől kezdve a berendezésig minden megtalálható, ami az otthonnal, a lakással kapcsolatos. Lakástextilek, világító berendezések, szőnyegek, függönyök, dísztárgyak, népművészeti cikkek sorakoznak majd. Fürdőszoba- és konyhaberendezések, bútorok nemzetközi bemutatója gazdagítja a kiállítást. Szorosan kapcsolódik e témakörhöz a „Háztartás” című kiállítási egység. Ebben a szakpavilonban háztartási gépek, felszerelések, üveg- és kerámiacikkek, fém- és műanyag áruk, fűtő-, melegítő-szellőző-, légkondicionáló berendezések, háztartásvegyészeti és kozmetikai szerek, festékek, lakkok, zománcok szerepelnek. Az „Élelmezés” pavilonban újfajta fagyasztott és mélyhűtött élelmiszerek, konzervek, italok, élvezeti cikkek, s a különböző országok speciális enni-innivalói találhatók. Kicsinyeknek-nagyoknak ötletet ad, segédeszközöket kínál pihenéshez, szórakozáshoz, kiránduláshoz a „Szabad idő” című kiállítás. Szabadtéren és fedett csarnokban tornaszereket, sport- felszereléseket, utazási és cam- ping-cikkeket, tv-ket, rádiókat, lemezjátszókat, magnetofonokat, könyveket, hanglemezeket, bar- kács-szerszámokat, kézi és kerti eszközöket mutatnak be. A fogyasztási cikkek vásárának hatodik témaköre a közlekedés. Vízi és szárazföldi járművek, autóápolási és járműfelszerelési cikkek bő választékával. A kiállítás programját a nagy- közönségnek szóló szakmai bemutatók, kezelési tanácsadások színesítik. Tartanak divatbemutatót, közvélemény-kutatást, pro- paganda-ankétot, főzési bemutatót, kóstolóval. Külföldről is érdeklődtek az őszi fogyasztási javak vására iránt Huszonhat országból jelentkeztek kiállítók — legtöbben az otthon és a háztartás témakörben vonultatják fel termékeiket. A vásár már megtelt — bár még le sem zárult a jelentkezési határidő. K. M. Vegyipari Gépgyár pártbizottságának titkára ezzel kezdi bemutatását : ■— Czakó elvtárs tagfelvételét egy hete hagyta jóvá a párt vb. Tizennégy éves kora óta munkálkodik szakszervezetben, KISZ- ben. Derék fiatalember. Terrfié- szetesnek veszi, hogy a termelő munkán túl is vállaljon kötelezettségeket. Szakmunkástanuló is az üzemben volt. Felvételét a párt tagjai sorába — a KISZ ajánlása mellett — Varga József, az I-es alapszervezet vezetőségi tagja javasolta. Keze alatt sajátította el a szakmát. — Már akkor komoly teme- lési feladatokat lehetett rábízni. A társadalmi munkavállalásban mindig elsők közt volt. Érdeklődő és tájékozott a politikai kérdésekben. Közismert a .gyárban, hogy oroszlánrészt vállal a különböző szolidaritási gyűlések szervezéséből. Társadalmi munkára mozgósítja a fiatalokat... — méltatta egykori tanítványát. — S a termelésben? Hogy minél hitelesebben, tényekkel bizonyítsunk, Mészáros Mihály verseny felelős kalauzol el az esztergályosok műhelyébe. Míg a zúgó-pergő forgácsológépek glédái közt a művezetői irodába felvezető lépcsőhöz érünk, csatlakozik hozzánk Gönczöl Imre művezető is. Ahová tekintünk, mindenütt fiatalök a gépek mellett. Czakó Ferenc nagy buzgalommal segédkezik az egyik gépnél egy nála alacsonyabb munkásnak. Elhívják. □ □ □ Gönczöl Imre és Mészáros Mihály megismertet a forgácsolóüzemmel. öt brigád dolgozik itt, negyvenkét emberrel. Az össz- létszám azonban hetvenöt. Kongresszusi felajánlásként 10 millió forint értékű túlteljesítést vállalt a gyár erre az évre, s ebből 4 millióért ez a csarnok állja a sarat. A napokban küldték fel a jelentést az I—Vlt. hónapi eredményről. Eddig állta szavát a forgácsolóüzem. — Tessék, itt van fehéren-fe- ketén — tartja elém a dokumentumot Mészáros Mihály. Eszerint Saját’ipari árbevételüket 102,6, teljes ipari termelésüket pedig 106 százalékra teljesítették a tervhez képest. Mintegy 30 millióval termeltek többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Ez a műhely általában az alkatrészellátás gazdája. Ök elégítik ki a szerelőcsarnokokat. Sok múlik rajtuk, mennyire folyamatos azoknál a munka. Az említett kongresszusi többletvállalás zömét azonban most bizonyos csőkarimák teszik ki. A Ganz- MÁVAG-tól vállalták, ahonnét exportra megy. A határidő és minőség elsőrendű szempont. □ □ □ Mit tesz ezért a Czakó Ferenc vezette Kinizsi ifjúsági szocialista brigád? Mennyi a brigádve- zető átlaga? — Száztíz... A többiek — Bodor Mátyás, Csikós József, Kovács Sándor sincsenek ez alatt. Csikós Józsefnek százharminc százaléka is volt •.. Dolicsek Imre órabérben dolgozik; ő a késeket köszörüli. Szerény, csendes szavú ez a békejelvényes ifjúmunkás. Alaposan be kell segíteni biztató kérdésekkel a versenyfelelősnek is, míg kiderül, hogy például a szakma ifjú mestere versenyben bronz fokozatot nyert, s mint a Kiskunfélegyházi Vasas birkózója a legutóbbi felnőtt területi bajnokságon 3. helyezést ért el. Egyik öccse, József most szabadult, ugyancsak a gyárban. Géplakatos. A másik, Gábor, kereskedőtanuló ... □ □ □ Czakó Ferenc tavasszal, egy béke-barátság vonat utasaként a Szovjetunióban járt. Füredi Imre, a pártbizottság titkára szintén. A fiatalemberre így emlékezett : —- Ott sem a háttérben húzódott meg. Ismerkedett, munkát kért, amikor 'a vendéglátók a baráti találkozót rendezték .. ... Hogy mikor beszélek már „látványos” béketettekről, amivel a kitüntetést kiérdemelte? Ugye/ milyen jellegzetes beidegzettség? A középkorúak, s idősebbek valahogy úgy „szokták meg”, hogy igazán küzdeni a,. békéért csak a romboló háború élményeivel a hátunk mögött lehet. Holott... A háború és okainak megismerése — a nemzetközi helyzet állandó figyelemmel kísérése, az összefüggések megértése, hogy miért volt — s van még sajnos — például Vietnam, Chile, Közel-Kelet, Ciprus; mindezek érzelmi felfogása a tévé, film, hanglemez, sajtópublikáció gondolati, képi, s hangélményei útján is; mozgósító erő a béke megvédésére. Tiltakozásokkal, szolidaritási akciókkal a tevékeny közreműködésre. .. S a fiatalok jó munkája, többletteljesítménye annak megértését tükrözi, hogy — ha el akarjuk kerülni a háborút, erős bázist kell építeni a békének. Tóth István KENDŐZETLENÜL Életveszély Nincs pontos adatunk arról, hogy például Kecskeméten hány család lakik életveszélyes lakásban, de ezt a városi tanácsnál bizonyára számon tartják, s elsősorban az ilyen helyen lakók azok, akik az újonnan épülő házakban lakást kapnak. Ók, hogy úgy mondjam soronkívüliséget élveznek. Ez érthető és senki nem is szól ellene semmit, ókét valóban elsőbbség illeti meg. Különösen akkor, ha kisgyerekes családról van szó, ha öten-hatan laknak a veszélyes építményben. Akad azonban olyan is, ahol mindössze két öreg, beteg ember húzódik meg, esetleg a gyerekek, az unokák csak napközben tartózkodnak náluk, míg a szüleik dolgoznak. A baj akkor következik be, ha az ilyen, életveszélyessé nyilvánított lakásról és a benne élőkről „elfeledkeznek” az illetékesek, s csak akkor történik intézkedés, ha már beomlott a fal, leszakadt a mennyezet. Mert sajnos, erre is van példa, méghozzá elég friss. Kecskeméten, a Szegedi Lajos utca 22. számú házban lakott Be- rente János és felesége. A férfi még 1955-ben bejelentést tett a tanácshoz, hogy rossz a ház, amely akkor Kalász László, Bel- ső-Ballószög 161. szám. alatti lakosé volt, jelenleg pedig Nagy István, Jakabszállás II. kerület 34. szám alatti lakosé. A tanácstól kiküldtek egy szakembert, hogy vizsgálja meg az épületet'és adjon róla véleményt. „A műszaki kiküldött megállapította, hogy a szoba udvar felé eső felülete részben már lerogyott ...” — olvashatjuk az 1955-ben készült iraton, majd így folytatódik a hivatalos okmány: hogy 15 napon belül a javítási munkát végeztesse el, mert az esetleges szerencsétlenségért a tulajdonost terheli a felelősség .. . Azóta nem tizenöt nap, de közel húsz év telt el, s a Berente család az életveszélyessé nyilvánított lakásban töltötte nápjail, éjszakáit. A gyerekek megnőttél^- kirepültek a fészekből, de a két' beteg öreg maradt. Mígnem aztán a napokban kidőlt a szoba egyik fala, leszakadt a mennyezet és a városi tanács 1974. augusztus 15-tel elrendelte az építmény lebontását. Az öregeket pedig átmeneti jelleggel egy szükséglakásban helyezték el... Nem , élünk azzal a „fogással”, hogy mi lett volna ha éppen a lakásban tartózkodik a két ember, kit vontak volna felelősségre azért, mert csaknem húsz évig nem szereztek érvényt egy tanácsi határozatnak? Nem nézte meg senki, hogy vajon a tulajdonos a tizenöt nap eltelte után mit tud mondani, s tett-e valamit a veszély elhárítása érdekében? Ezt senki nem nézte. Pedig valakinek bizonyára kötelessége lett volna. Szemére lehet vetni az öregeknek, hogy miért vártak közel húsz évig, míg összedőlt a lakás, miért nem szorgalmazták már korábban a helyreállítást? ók úgy gondolták, elég, ha beadnak egy lakáskérelmet, hiszen tudják a mostaniról, hogy életveszélyes. Be is adták és vártak. Kérelmük alapján fölvették őket az ötszázasok listájára, a 47. helyre. Közben lakásuk összedőlt és kaptak egy szükséglakást, átmenetileg. A tragédia tehát szerencsére nem következett be. De vajon szabad-e ennyire a véletlenre bízni emberek sorsát, lehet-e ilyen közönnyel kezelni azt az ügyet, amely a legsürgősebb volna. Valószínűleg éppen az a baj, hogy csak az „ügyet” látták á papírokon, nem pedig az aktákban lüktető sorsokat, felnőttek, gyerekek — emberek sorsát —dorgál—
