Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-22 / 195. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. augusztus 22. PÁRTSZERV EZÉS-PÁRTIRÁNYÍTÁS Kongresszusi felkészülés A taggyűlési beszámolók aranyfedezete Egyre több pártalapszervezet- . ben hallani arról, miként készülnek a XI. kongresszusra. Ezerféle színnel festett kép tárul elénk Van. ahol a.kongresszusi munka- ■ verseny eddigi eredményeit említik elsőként, másutt arról fó- lyik az eszmecsere, milyen kérdésekre várnak választ a kongresszustól. A vezetőség tagjai gyűjtik az anyagot a beszámolóhoz. hiszen az 1970. ősze óta eltelt időről annyi mindent kellene majd a taggyűlésen elmondani. Növekedett a fizikai munkások aránya az új párttagok között. Célratörőbb az oktatás. A termelés pártellenőrzését sikerült megszabadítani sokféle formalitástól.. A pártalapszervezetek adottságai, körülményei erősen különbözőek. Az alapelv azonban mindenütt csak egy lehet: a. pórt XI. kongresszusára akkor készül fel a kommunisták közössége a legjobban. ha teljes erővel a X. kongresszus határozatainak valóra váltásán munkálkodik. Egészből a rész Jogosnak látszik az ellenvetés: a X. kongresszus határozatai a párt. a társadalom, a gazdasági élet egészére érvényes útmutatásokkal szolgáltak. ..a mi kis alap- szervezetünk'' pedig —. ahogy ez sűrűn elhangzik — apró. köznapi gondokkal birkózik. Hogyan fér össze a kettő? Egész és rész dialektikus kapcsolata ez. Nem egy-egy alapszervezel. s még kevésbé a vezetőség dolga sorra venni mindazt, amit a X. kongresszuson elfogadott határozat negyvennégy pontja rögzít. A határozat ismeretében viszont kötelességük mérlegre helyezni az éves. féléves munkaterveket. s végrehajtásukat. azokat a kongresszusi határozatrészeket. melyek saját területükön a kiemelkedő, a leglényegesebb feladatokra mutatók voltak. S ez a politikai, s a gazdasági teendőkre egyaránt érvényes. Hiba lenne' ugyanis, ha az alap- szervezetekben megkísérelnék — amint ezt az egyik helyen s;zelle- mesen megfogalmazták — „kis kongresszusi beszámolók" összeállítását. Régi igazság, hogy aki sokat markol, az keveset fog. Az adott helyen létezett és létező lehetőségeket. s. azok hasznosítását helyezzék mérlegre, úgy, hogy a mérleg nvelve. skálája a X. kongresszus útmutatásait tükrözze Várakozás helyett Érthető, ha a kommunisták várakozással tekintenek a XI. kongresszus elé. hiszen társadalmi, gazdasági fejlődésünk újabb szakaszának meghatározója lesz. Ám a tétlen várakozás sehogyan sem illene az örök nyughatatlanokhoz, a többet, jobbat akarókhoz, márpedig a kommunisták egyik jellemzője ez kell. hogy legyen. Töretlen lendülettel persze csak ott dolgozhatnak, ahol a tettekkel eddig sem takarékoskodtak. Így például abban a nagyüzemben, ahol a pártbizottság titkárának asztalán ott láttam egv cédulát, rajta csupán annvi: ..Az emberről való gondoskodásnak fontos része a munkafeltételek javítása.” Mint kiderült, az idézet, a párt X. kongresszusa határozatának 2H. pontjából való. Náluk ez külön fejezetet kap maid a' pártér- tekezkli beszámolóban, mert négy esztendővel ezelőtt naponta tucatjával léptek ki az emberek. Jól dolgozott a gyár. azaz tisztes béreket fizetett. Nem is a pénz miatt szöktek, menekültek a munkások, hanem a nehéz fizikai munka, a savakkal, sókkal telített levegő, az elöregedett, balesetveszélyes gépek adatták kezükbe a munkakönyvüket. Négy év és céltudatos, lehetetlent nem ismerő munka kellett ahhoz. hogy alapvetően megváltozzék a helyzet. Meredeken csökkent a nehéz fizikai munka aránya. a légtisztító, elszívó berendezések, az új gépek bizonyítják^ hogy itt tettekkel értelmezték a X. kongresszus határozataiból azt, ami leginkább rájuk vonatkozott. Nem lesz tehát nehéz a számadás. . A mozaikkockák színe Hasonló példát, ha körültekint környezetében, valamennyi kommunista talál. „Aprópénzre” váltanák ezzel a kongresszusi határozatot? A valóságot jobban megközelíti. ha úgy fogalmazunk: testükre szabták az abból származó feladatokat, s így elemzik a végrehajtást szintén. S rögtön itt a gond: a számadás arányai miként mutassák az eredményeket. sikereket, s a hibákat, tévedéseket? Nem elvont arányok erőltetése teszi reálissá a számadást. hanem az. ha a valóság mozaikkockáit illesztik össze! Azaz.’ha a tények nyelvén szólnak jóról és rosszról, ha nem ragadnak meg a jelenségeknél, hanem folyamatokat, irányzatokat tárnak fel. s azokról beszélnek. Ezek szerint mégis lenne recept? Igen. Annyi, hogy — Lenint idézve — „a marxizmus élő lelke: a konkrét helyzet konkrét elemzése.’’ S ha e konkrét helyzet konkrét elemzése során esetleg a mulasztások nyomnának többet a latban, akkor súlyos hibának bizonyulna az „arányok” kedvéért kozmetikázni. Hiszen az adott munkahelyen úgysem számítanak titoknak a nehézségek, a mulasztások... s ki más beszéljen róluk, mint a kommunisták testületé? S persze úgy, hogy elsősorban saját soraiban keresse a felelősöket. Tartalom és forma , A kongresszusi felkészülésnek a pártalapszervezeíekben is megvannak a maga formái, s e formák tiszteletbentartása kötelező. A formák azonban megkövetelik a tartalmat! Azért szükséges figyelmeztetni erre. mert némely pártalapszervezetnél föllelhető a, rutin diktálta magabiztosság, mondván, „beindítjuk a '. gépezetet”. Ügy gondolják, az események bizonyos rendje önmagában biztosítéka a sikernek. Holott fedezete csakis a tartalom, a sokoldalúság. az elmélvültség lehet.1 Ezért elengedhetetlen, hogy a vezetőség minden tagja tiszta képet alkosson a rábízott területről, s hogy a vezetőség, mint testület, ne puszta összeillesztőjé legyen a részbeszámolóknak. hanem elemző, értékelő feldolgozója, s ezzel megítélője a végbement eseményeknek. Véleményt kérni minden kommunistától. összehívni a pártcsoportokat. összegezni a gazdasági vezetés beszámolóját... ezernyi eleme van a pártalapszervezetek- ben a kongresszust megelőző időszak teendőinek. A . módszerek természetesen különböznek, de legyen mindenütt közös az elv: minél többet megvalósítani a X. kongresszus határozataiból, minél több tettel, aranyfedezetet adni mindannak, ami számadásként a kommunisták közössége elé kerül. M. M. Látogatóban a dunapataji Űj Élet Tsz-ben Árvái Istvánnak, a dunapataji tsz elnökének emlékezetes marad 1971. február 9-e. Húsz esztendeje is elmúlt már akitor, hogy tanácsi dolgozó volt, ekkor a nagyközségi tanács elnöke, akit a helyi Új Elef Termelőszövetkezet szanálási bizottságának munkatársai kerestek fel. A közös gazdaság körüli gazdasági, személyi, szervezési bajokról, gondokról ő is tudott, hallott eleget. A járási és megyei tanácstól érkezett szakértők pedig őszintén feltárták a helyzetet, súlyos mérleghiányról kell számot adni a tagságnak. Esztendők óta „bújtatott” veszteségről. Szóba került a gazdaság szanálása is. Árvái István a rideg számokat hallotta, tudatával fel is fogta. Emlékezete az 1958-ban alakult szövetkezet életében lezajlott epizódokat pergette. A nagy ter- vezgetések időszakát, azok — mint később bebizonyult, felesleges — melléküzem megalakítását, a krónikus takarmánygondokat, a dolgozók jogos aggodalmait... Ekkor mondták meg a vendégek, hogy megbízatást hoztak számára, pártfeladatot: vállalja el a szövetkezet elnökének tisztét. . A tanácsakadémiát végzett Árvái István a szorgalmas patajiakba vetett hitét, húszesztendős szervező képességét, segiteniakarását hozta, amikor a csaknem 7 millió forintos imérleghiánnyal küzdő gazdaság élére állt. — Ha visszatekintek — mondja az elnök — és röviden akarom az elődeimet jellemezni, akkor azt mondhatom, hogy sokat markoltak. Mégis olyan szerencsétlenül szervezték meg a munkát, hogy néha napokig álltak a különféle vas- és faipari műhelyek dolgozói, várták a következő feladatot. Pedig jó elméleti szakemberek voltak... — Mit tett elnök elvtárs, mikor ide került, hogy a gazdasági egyensúlyt mielőbb megteremtse? •— kérdezem. — A szanálási bizottság javaslatai alapján két dolgot kellett mielőbb megvalósítanom. Megszüntetni a különféle, nem kifizetődő melléküzemeket, ezzel egyidejűleg az alapvető mezőgazdasági ágazatokat a modern agrotechnika feltételei szerint újjászervezni. A következő lépésként ' az egyik Baranya megyei állami gazdasággal kötött sertéshizlalási szerződést felbontottuk, majd, a Szelidi-tó melletti Kastély-vendéglőt átadtuk azoknak, akik értenek a vendéglátáshoz, idejük is van vele foglalkozni. i 1972-ben már csak egyetlen melléküzemünk volt, a hatvanöt asszonyt és leányt foglalkoztató tésztaüzem. Most Is megvan, jól működik, itt az asztalomon látható — jóleső mosollyal mutat az előtte sorakozó, műanyag tasakos szép száraztésztára — a mintakollekció! A kenyérgabona-termesztésben mutatkozott alapos lemaradás. 1970-ben holdanként 6 mázsa búza termett. Szaktanácsadót kértünk, útmutatásai alapján ada- adagoltuk a' megfelelő műtrágyát: megkétszereztük a termést! Hamarosan hozzáfogtunk a lu- cernavetőmag-termesztéshez. Azután repcét, cukorrépát, újabban napraforgót és szójababot termesztünk 100 hektáros táblákon, a hagyományos növényeken kívül. ' — A szarvasmarha-állományt először tbc-mentesítettük. Azután a .háztáji gazdaságokból származó egészséges borjakat vásároltuk fel, később az állattenyésztési felügyelőség közreműködésével újabb 400 borjú kérült hozzánk. Azonkívül építkezünk, a 60 és a 150 férőhelyes növendék- szarvasmarha-istállónk már készül, Csepregeh pedig intervenciós borjak számára építünk borjúnevelőt. Tavaly a Kalocsai Állami Gazdaságtól megvásároltuk a Bakódi-majort. Ott további 150 szarvasmarha számára alakítunk ki istállót. A kocaállományt is stabilizáltuk. Évente 1800, egyenként 1 mázsás sertést kívánunk nagyüzemi feltételek között előállítani. A pénzügyi deficitet fokozatosan „kigazdálkodjuk”, az elmúlt esztendőben egy 10 órás munkanap néhány fillér híján 100 forintot ért. Most már kellemesebb gondjaink vannak. A gazdaságban egyre több a képzett, magasan képzett szakember. Ügy határoztunk, hogy ösztöndíjat adunk annak a fiatalnak, aki állategészségügyi szakiskolát végez, majd visszajön hozzánk. Csaknem 4 esztendeje,» hogy a szanálási bizottság javaslatára új úton kezdték járni a dunapataji Üj élet Termelőszövetkezetben. Üj, jó úton. Ebben a gazdasági évben hozzák egyensúlyba az elmúlt esztendők hiányosságait. Jövőre tiszta lappal kezdhetnek, mert sikerült véghezvinni a papíron kidolgozott tervet, szilárd gazdasági alapokkal rendelkező termelőszövetkezetet alakítani a hajdan oly sok nehézséggel küzdő gazdaságból. Selmeci Katalin Kémény a felhők felett Amikor még viszonylag kevés volt a kemencefüst és az ipari objektumok által kibocsátott gáz, a kémények egészségügyi szempontból kielégítő megoldásul szolgáltak. A füst és gáz eloszlott a levegőben és az egészségre ártalmatlan, jelentéktelen koncentrációkig keveredett vele. A gombamódra elszaporodott kémények azonban ma már évente sok száz mjllió tonna széndioxidot, nitrogént és kéndioxidot juttatnak a levegőbe. i A tudósok nagy teljesítményű tisztítóberendezéseket, új .technológiai megoldásokat javasolnak, amelyek teljes egészében kiküszöbölnék a levegő szennyezését. Számos szakember véleménye szerint a természet kimeríthetetlen lehetőségekkel rendelkezik a légkör tisztítására. A kéndioxid például a természetes kémiai és fotokémiai reakciók hatására körülbelül egy hét alatt ártalmatlan ammóniumszulfid aerozollá alakul. A gyárkéményekre még mindig szükség van, csak magasabbra kell építeni őket, hogy a mérgező anyagok távol kerüljenek környezetünktől. Kiszámították, hogy míg egy egykilométeres gyárkémény százszor csökkenti a levegőben a szennyező anyag koncentrációját, addig egy másfél kilométeres magas már kétszázszor. A kémények azonban igen drágák. Mai viszonyok között egy 150 méter magas kémény ára az üzem létesítési költségeinek néhány százalékát teszi ki. I. Varsavszkij professzor olcsó, ugyanakkor a felhők fölé nyúló kémények építésére tett nemrég javaslatot. Szerinte a megoldást könnyű, felfújható, függőleges léggömbökre emlékeztető konstrukciók jelenthetik. Ilyen léggömbökből gyakorlatilag korlátlanul magas kémények építhetők. A ballonok a legagresszívabb vegyi gázoknak is ellenálló polimé- rekből készíthetők. Ha az egyik szelvény meghibásodik, a kémény rövid időre könnyen a földre ereszthető, ahol gyorsan el tudják végezni a szükséges javításokat. A gyárak fölött „úszó” könnyű kémények hossza szükség esetén változtatható. Gáz befúvatásával ugyanez érhető el a kémények formájával is — ez utóbbi a szélirányhoz való alkalmazkodás szempontjából fontos. M. A. (APN — KS) A MINISZTERHELYETTES VÁLASZA A leninvárosi toronyházak ügyében Hónapok óta foglalkoztatják Kecskemét lakosságát a leninvárosi toronyházakon észlelt falrepedések. Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke személyesen tárgyalt ez ügyben az építési és városfejlesztési miniszterrel, sőt az MSZMP KB Gazdasági és Területfejlesztési Osztálya is szorgalmazta az ügy rendezését. A miniszter elrendelte a hibák kivizsgálását, s a bizottság vezetésével Szilágyi Lajos miniszterhelyettest bízta meg. A megyei tanács elnöke ezzel kapcsolatban a napokban az alábbi levelet kapta: A leninvárosi 37 lakásos, ko- hóhabsalak-beton szerkezettel épült lakóházak meghibásodásával kapcsolatban az alábbiakat közöljük Kecskemét lakosságának tájékoztatására: Az épületekben észlelt falrepedések, válaszfalrepedések, csempe- és vakolatleválások az öntött kohóhabsalak-beton fal- szerkezet hosszabb idő alatt lejátszódó, igen kisméretű zsugorodásának a következményei. Az ilyen jellegű meghibásodások az ország különböző részén épített, azonos típusú épületekben ki- sebb-nagyobb mértékben jelentkeznek. A kedvezőtlen tapasztalatok miatt ilyen típusú öntött kohósalak-beton épületek ma már nem készülnek. . A minisztérium utasítása alapján az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet az ország valameny- nyi ilyen típusú épületének állagát folyamatosan figyelemmel kíséri'. A leninvárosi épületeken észlelt repedések miatt a Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat megrendelésére a Budapesti Műszaki Egyetem Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszéke a minisztérium megbízására pedig az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet az épületek állékonyságára vonatkozóan szakvéleményt készített. Mindkét szakvélemény alapján — de az ország más városaiban épült épületek meghibásodásával kapcsolatban szerzett tapasztalatokat is figyelembe véve —megállapítható, hogy az épületek állapota nem életveszélyes, tehát azonnali, vagy gyors beavatkozás nem szükséges. Á várható további zsugorodás megakadályozása, illetve csökkentése — és ennek következtében a lakáshasználatot akadályozó vakolatrepedések, csempeleválások stb. — megszüntetése miatt azonban az épületekben egyes szerkezeti részek megerősítése szükséges. A Bács-Kiskun megyei Tanács. valamint Kecskemét város Tanácsa és a minisztérium között lefolytatott tárgyalások eredményeként a megerősítés, valamint az épületek egyébként is szükséges felújítási munkáinak szervezése már folyamatban van, a kivitelezési kapacitás biztosítva lett. A jelenlegi elképzelések szerint a megerősítési és felújítási munkák kivitelezése folyamatosan — de egy-egy épületben azonos időben, a lakók türelmének és idejének lehető legkisebb igénybevételével — történik és várhatóan 1975. végére fejeződik be. Szilágyi Lájos építési és városfejlesztési miniszterhelyettes Az új jogszabályokról Kedvezmények tsz-tagoknak A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény végrehajtására kiadott 6'1967. MÉM. számú rendeletet módosítja és kiegészíti a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 18'1974. Szárriű réndelete. A többgyermekes családok helyzetének javítása érdekében a Minisztertanács népesedéspolitikai határozata nyomán született rendelet a termelőszövetkezeti (szakszövetkezeti)' tagok részére különféle kedvezményeket nyújt. Szabadnapok Annak a tagként dolgozó nőnek és a gyermekét egyedül nevelő apának, aki legalább két tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza — kérelmére — minden olyan hónapban, amikor beosztásánál fogva a hónap minden munkanapján dolgozik, a háztartás ellátása érdekében havonként egy fizetés nélküli szabadnapot kell engedélyezni. A tagként folyamatosan dolgozó nőt és a gyermekét egvedül nevelő apát évenként — a fizetés nélküli szabadnapon túlmenően a tizennégy évesnél fiatalabb — egy gyermeke után kettő, két gyermeke után öt, három és ennél több gyermeke után kilenc fizetett szabadnap illeti meg. Az így járó szabadnapokat a tag kívánságának figyelembevételével egyben, vagy részletekben kell kiadni. A szabadnapokra való jogosultság utoljára abban az évben áll fenn. amelyben a gyermek a tizennegyedik életévét betölti. Gyermekápolási, betegségi segély Az anyát, illetőleg az egyedülálló apát abban az esetben is keresőképtelennek kell tekinteni, ha egyévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja és emiatt munkáját nem végezheti. Ilyen címen a gyermek háromDíjazás nélküli szabadság A jogszabály eddig is lehetővé tette, hogy a szülő nő, kérelmére a termelőszövetkezet vezetősége a szülési szabadság letelte után a gyermek gondozása céljából, annak harmadik életéve betöltéséig, illetőleg a tízévesnél nem idősebb gyermek betegségének tartamára az otthoni ápolás céljára díjazás nélküli szabadságot köteles adni. A kiegészítő rendelet kimondja, hogy a tíz éven aluli gyermek gondozása, vagy ápolása miatt igénybe vett díjazás nélküli szaTerhes nő átlagrészesedése A termelőszövetkezeti jogszabályok szerint tsz-tagot terhessége megállapításától nem szabad olyan munkakörben foglalkoztatni, amely egészségére, vagy magzatának fejlődésére káros. A tér-' hesség negyedik hónapjától kezdve a szoptatás hatodik hónapjának végéig különös védelemben részesül. Ennek következtében a szülész-nőgyógyász szakorvos írásbeli javaslata alapján részére egészségi állapotának megfelelő beosztást kell adni. A mostani kiegészítő rendelkezés szerint az így könnyebb munkára beosztott nő munka után járó részesedése nem lehet kevesebb,'mint amennyi az előzi naptári évben elért átlagrészesedése (átlagkeresete) volt. A terhes nő terhességi orvosi vizsgálaton való részvételét — éves korának betöltéséig gyermekenként és évenként harminc napig jár betegségi segély. Egyedülálló tag részére az egyévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermeke betegsége esetén évenként és gyermekenként hatvan napig jár betegségi segély. badság idejét, legfeljebb azonban egy évet a fizetett szabadságra való jogosultság szempontjából munkateljesítésként kell .figyelembe venni, függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e gyermekgondozási segély, illetőleg betegségi segély. Ez a kedvezmény az anyát újabb gyermek után újra megilleti. Az eddig ismertetett rendelkezéseket már 1974.» január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni! amennyiben a terhességi szakrendelés a munkaidővel azonos idő-- re esik — a termelőszövetkezet a munkaidőbeosztás módosításával vagy egyéb módon, más lehetőség hiányában — átlagrészesedés (át-, lagkereset) térítése mellett — munkaidőben is köteles biztosítani. A miniszteri rendelet ezen túlmenően többek között módosítja a háztáji föld helyetti pénzbeni vagy természetbeni juttatást, az évközi elszámolást, a tagok másodállását, mellékfoglalkozását, a vezetők javadalmazását stb. A Magyar Közlöny 1974. évi 52. számában közzétett rendelet előírja, hogy a tsz-ek belső szabályzata^ kát 1975. március 31-ig kötelesek a rendeletnek megfelelően módosítani. dr. Kerék Lajos csoportvezető ügyész
