Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-19 / 194. szám

1974. augusztus 19. • PETŐFI NÉPE • 2 Több tízezren a kecskeméti nagygyűlésen • Losoncai Pál. az Elnöki Ta­nács elnöke átveszi az új termés­ből készfiit kenyeret. (Folytatás az 1. oldalról) nyunk olyan társadalmat fémje­lez, amely a munkán alapszik, ahol nincsenek jogok kötelezett­ségek nélkül; $>lyan világot, ahol mind teljesebbé, értékesebbé vá­lik az ember élete. Népünk erről álmodott, ezért küzdött emberöl­tökön át. Kedves barátaim! Munkásosztályunk, parasztsá­gunk, a dolgozó emberek nagy többsége szívesen, felelősséggel tesz eleget kötelezettségeinek, teljesíti a reá háruló feladatokat. Ez a széles körű társadalmi össze­fogás biztosítja, hogy népgazda­ságunk — a párt X. kongresszu­sa határozatainak megfelelően — a IV. ötéves terv előírásaival összhangban fejlődik. A számok nyelvén szólva: há­rom év alatt nemzeti jövedel­münk a tervezett 15—16 százalék helyett 19 százalékkal nőtt. Az ipari növekedés üteme — a ter­vezettnek megfelelően — évi 5— 7 százalék fölé emelkedett. A mezőgazdaság eredménye az elő­irányzott évi 2,9 százalék helyett 6 százalék. Külkereskedelmi for­galmunk az ötéves terv eddigi időszakában gyorsabban növe­kedett a tervezettnél. A számok tehát egyértelműen azt bizonyítják, hogy a negyedik ötéves terv fő előirányzatainak teljesítése tervszerűen halad. Bíz­vást mondhatjuk: a gazdasági építő munka mai kedvező irány­zatainak állandósításával, a ha­tékonyság tovább fokozásával ne­gyedik ötéves tervünket sikere­sebben teljesítjük, mint bárme­lyik ötéves tervünket eddig. A lakosság fogyasztásának évi öt százalékos átlagos növekedé­se megfelel a tervnek. Az elmúlt három évben a terv. szerint nö­vekedett az egy főre jutó reáljö­vedelem. A X. kongresszus óta központi intézkedésekkel emel­tük az ipari, az építőipari, a köz­lekedési dolgozóknak, a fegyve­res erők tagjainak, á pedagógu­soknak, az egészségügyi, az igaz­ságügyi és az egyes kulturális intézmények dolgozóinak a bérét. Emelkedett a családi pótlék, a nyugdíj, több központi és helyi intézkedés nyomón javult a nők és a fiatalok helyzete. Életszínvonal-politikánk és a szociális ügyek központi kérdé­se: a lakás. A negyedik ötéves terv elmúlt három esztendejében a.tervezett 224 ezer lakás helyett 240 ezer épült, tehát mintegy 16 ezerrel több a tervezettnél. A ne­gyedik ötéves terv végére elő­irányzott 400 ezer lakás felépí­tésének adva vannak a feltételei. A terv megvalósítása lényegesen megjavítja hazánk lakásviszo­nyait Megállapíthatjuk tehát: a gaz­dasági munka eredményeivel összhangban, azzal arányosan emelkedik népünk életszínvona­la- Hazánkban minden dolgozo osztály és számottevő réteg ke­reseti és lakásviszonyai, fogyasz­tása. egészségügyi, szociális, kul­turális ellátottsága, életkörülmé­nye rendszeresen javul. Tudjuk, hogy vannak még meg­oldatlan problémáink, számos tennivaló áll előttünk. De tudjuk azt is, hogy eddigi eredménye­inkre építve, a szocializmus, a nemzeti felemelkedés útján jár­va bizalommal tekinhetünk a jö­vőbe. Minek köszönhetjük mindezt? Minek köszönhetjük, hogy ma olyan Magyarország lakóiként élünk, amelynek fejlődése méltó bizonyítéka a szocialista társa- Jdalom erejének; ahol az élet mai normái már nem is hasonlítha­tók a felszabadulás előttihez; ahol azután, hogy a nép biztosí­totta magának a munka, a meg­élhetés jogát, mindinkább kiala­kítja a szocialista emberhez* mél­tó életviszonyokat? Mindenekelőtt annak a követ­kezetes, elvi és eredményes mar­xista-leninista politikának, ame­lyet a Magyar Szocialista Mun­káspárt az egész nép érdekében folytat. Az MSZMP a munkás- osztállyal, a szövetkezeti paraszt­sággal, a társadalom különböző rétegeivel folyó állandó eszme­csere tapasztalataira építve dol­gozta ki és fejleszti tovább poli­tikáját. E politika társadalmi bá­zisa a nép. Hazánk lakosságának döntő többsége bizalommal és cselekvőén támogatja ezt a poli­tikát, mert egyéni sorsának ked­vező alakulása is meggyőzte, meg­győzi ennek a politikának a he­lyességéről. Ez a bizalom fejeződik ki az építőmunka eredményeiben is. Mindenkor a nép alkotó mun­kája teremtett meg minden ma­radandót és értéket országunk­ban. Népünk tudja, hogy önma­gának épít, ez kifejeződik mun­kája lendületében, cselekvésé­nek tudatosságában. Fel kívánón! használni ezt az ünnepi alkalmat, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében őszinte köszö­ntünket fejezzem ki egész né­pünknek, munkásosztályunknak, szövetkezeti parasztságunknak, alkotó értelmiségünknek, minden dolgozó embernek a közös ügy, a szocializmus javára végzett fele­lős munkáért, a párt politikája iránt tettekben megnyilvánuló bi­zalomért. Köszönet, illeti munkásosztá­lyunkat, amely a legnehezebb kö­rülmények között is méltó módon töltötte és tölti be felelős hivatá­sát: a munkásosztály politikája vezette ki a magyar népet a nem­zeti katasztrófából, a munkásosz­tály marxista—leninista pártjának politikájával valósultak meg a szocializmus már testet öltött nagyszerű vívmányai. A munkás­osztály vezető szerepe hazánkban hosszú időn át azt is jelentette, hogy a munkásságnak kellett a legnagyobb áldozatokat vállalnia azért, hogy a magyar nép fenn­maradjon, elkerülje a pusztulást, elinduljon az új úton a boldogu­lás felé. Ezért az egész nemzet ja­vát szolgáló, helyes politika a pártnak az az elhatározása, hogv tovább erősíti a munkásosztály vezető szerepét, politikai befolyá­sát, növeli anyagi megbecsülését, emeli kulturális színvonalát. A munkásosztály történelmi célja — a szocialista társadalom felépítése — egész népünk érdeke. Ez immár társadalmi felismerés. Ehhez pe­dig — és ezt is megtanította ve­lünk a történelem — a legfonto­sabb az, hogy a munkáshatalom szilárd legyen, és a munkásosz­tály vezető szerepe érvényesüljön az élet mfnden területén. A dol­gozóknak, a munkásoknak még jobban érezniük kell, hogy nem­csak a nagy 'politika kérdései, nemcsak az országos ügyek inté­zése történik az ő érdekeik, aka­ratuk, az ő szándékuk, az ő tö­rekvésük szerint, hanem munka­helyükön is van szavuk, beleszó­lásuk a sorsukat meghatározó dolgok kimunkálásába és eldönté­sébe. A munkásosztály vezető szerepének erősítése, társadalmi befolyásának növekedése egyér­telműen és határozottan arra irá­nyul, hogy a szocializmus eszméi jobban hassák át a társadalom egészét; hogy következetesebben és határozottabban haladjon előre a szocialista társadalom építése. Ez a felismerés újabb lendületet és erőt ad a munkásosztály társa­dalmi és termelői tevékenységé­nek. Elvtársak! Bács-Kiskun megyének — az utóbbi évtizedben tapasztalható nagyfokú iparosodása ellenére is — vezető gazdasági ágazata a mezőgazdaság, igaz viszont, ho*v a megye iparának termelési érté­ke meghaladja a mezőgazdaságét. Már itt is mintegy 80 ezer mun­kás dolgozik az iparban. Habár Bács-Kiskun megye ipara inkább a foglalkoztatási gondok megol­dásának szülötte, mégis bizonyo­sak lehetünk abban, hogy ez a ma jobbára elaprózott, többnyire kis­üzemi és részben még alacsony műszaki felszereltségű ipar — gazdaságpolitikai tevékenységünk nyomán — korszerűsödni és mé­retében növekedni to<* hiszen a megye szocialista ipara tavaly — és láthatóan az idén is — az or­szágos átlagot meghaladó terme­lésnövekedést ért, illetve ér el. Az iparénál is szembeszökőbb a változás — éppen az egykori mér­hetetlen elmaradottság miatt — a mezőgazdaságban. Hiszen a pa­raszti világban negyedszázada még a ló, a kasza-kapa és a nyers emberi erő volt a mértékegység. Ma pedig a nagy erejű traktorok, kombájnok, vegyszerek, ipari jel­legű növény-, hús- és tejgyárak fémjelzik mezőgazdaságunkat, egyre növekvő teljesítményekkel. Bács-Kiskun megye mezőgazda­sága országosan is jelentős. Az Al­földnek ezen a homokján terem az ország szőlőjének egyharmada, zöldség- és gyümölcshozamának pedig az egy hatoda, a búza ter­méseredményeivel is kitűnik a megye, hektáronként néhány má­zsával meghaladja az országos át­lagot.'A nagyüzemi kukorica ter­melésnek csaknem háromnegyede termelési rendszerben, iparsze- rűen folyik. A korszerű termelés­nek ez nemcsak az egyedül jár­ható, hanem a gyakorlatban is bevált útja. Jelentősen előrelép­tek a hústermelés szakosításában, ipari szintre emelésében. Ma már annyi szakosított sertéstelep mű­ködik és termel a megyében, hogy minden negyedik községre számít­hatunk egyet-egyet. Ezekből ke­rül ki a megye hústermelésének csaknem a kétharmada. Nem szükséges itt bizonyítani, hogy a jövőt jelentik és képviselik ezek a korszerű telepek. Létrehozásuk­kal megteremtettük a lehetőségét a korszerű állattenyésztésnek is. Ahhoz azonban, hogy e korsze­rű telepek minden vonatkozásban megfeleljenek a várakozásnak, tö­kéletesíteni kell a termelési eljá­rást, a műszaki berendezést, javí­tani a szervezeti és munkaszerve­zési körülményeket, a szakmai hozzáértést Meggyőződésem, hogy a korszerűség és a gazdaságosság nem ellentétes fogalmak, az egyik nem zárja ki a másikat, sőt felté­telezi. Alkotmányunk és az új kenyér ünnepén jóleső érzéssel számol­hatunk be arról, hogy magtárban van az ország jövő évi kenyere, és hogy egyéb terméskilátásaink általában szintén jók. A mezőgaz­daság dolgozói ilyen rövid idő alatt és ilyen jó minőségben még soha sem végeztek az aratással, mint aZ idén. Köszönet és elisme­rés érte mindazoknak, akik köz­vetlenül vagy közvetve hozzájá­rultak ahhoz, hogy új kenyerünk az ország asztalára kerüljön. Parasztságunk jó munkával vi­szonozza a társadalmunk segítsé­gét,. amelyet az élet- és munkakö­rülményeiben kialakult évszáza­dos elmaradás fölszámolásában kapott. Biztos lehet a parasztság abban, hogy pártunk és államunk a jövőben is megad mindent ter­melőszövetkezeteinknek, hogy ki­elégíthessék a velük szemben tá­masztott követelményeket. A jö­vőben is megteremtjük azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy érvényesülhessen a szövetkezetek öntevékenysége és kezdeményezőkészsége; hogy to­vábbra is megvalósulhasson és ki­bontakozhasson az ésszerű gazdál­kodás és a szövekezeti élet belső demokratizmusa, amely mind­mind elemi feltétele a magas szintű termelésnek. Ezután is a munkás-paraszt szövetség kipróbált útján járunk, folytatjuk a párt bevált szövetsé­gi politikáját. Mert ez a politika olyan változásokat ‘eredményezett egész népünk életében, amely biz­tosítja szocialista fejlődésünket. Elismerés illeti közös eredmé­nyeinkért értelmiségünket, amely a szocializmus építésének előre­haladásával párhuzamosan mind jelentősebb rétegévé válik társa­dalmunknak. Műszakiak és agrár- értelmiségiek, közgazdászok és jo­gászok. pedagógusok és orvosok, tudósok és művészek egyaránt al­kotó és cselekvő részesei építő­munkánknak : tettekkel bizonyí­tották, bizonyítják, hogy a mun­kásosztállyal, a parasztsággal vállvetve dolgoznak hazánkért, a szocialista társadalomért. Egész népünk számít értelmiségünkre, mely teljes bizalommal tekinthet a jövőbe. Pártunk politikájának elválaszthatatlan alkotóeleme az értelmiséggel való szoros együtt­működés. Népünk számít társadalmunk kispolgári dolgozó rétegére is. Munkájukra szükség van. Becsü­lettel végzett munkájukat népünk, államunk értékeli, elismeri a jö­vőben is. Legfontosabb feladatunk most az, hogy valóra váltsuk a X. kongresszus célkitűzéseit, a ne­gyedik ötéves terv előirányzatait. Mindez becsületes helytállást, ál­dozatos munkát követel társadal­munk valamennyi tagjától. Mun­kásságunk, parasztságunk ezernyi jelét adja. hogy azonosulva a cé­lokkal, minden erejével részt vál­lal a feladatok végrehajtásából. Erre utal a pártunk XI. kongresz- szusa és a hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulója tiszteletére ki­bontakozott széles körű munka- verseny. A mostani versenyválla­lások nemcsak követik az elmúlt három évtized szép hagyományait, hanem tovább is fejlesztik. Min­den eddiginél hosszabb távra, csaknem két évre szólnak. Szi­lárd biztosítékot nyújtanak a ne­gyedik ötéves terv teljesítéséhez, és tartós társadalmi, tudati, érzel­mi, hangulati alapokat teremte­nek az ötödik ötéves terv előké­szítéséhez. Tisztelt ünnepi gyűlés! Eredményeink munkánk nyo­mán születtek, sikereinket a ma­gunk tevékenységének köszönhet­jük. Egész életünk, lehetőségeink, kilátásaink alapirányát az hatá­rozza meg, hogy mit és hogyan végzünk itthon. Ugyanakkor azon­ban egy pillanatra sem feledkez­hetünk meg arról, hogy a nemzet­közi helyzetben javunkra bekö­vetkezett változás — a határozot­tan észlelhető és érezhető enyhü­lés — nagymértékűjén közrejátsza­nak abban, hogy hatékonyabban és zavartalanul folyik országunk­ban az építőmunka. E korszakos változások a világ politikai helyzetét meghatározó erőviszonyok átrendeződése nyo­mán következtek be. A Szovjet­unió, a szocialista közösség orszá­gai megsokszorozták erejüket az élet minden területén. Egybefo­gott erőnk, összehangolt külpoli­tikánk egyértelműen és vitatha­tatlanul világpolitikai tényező lett, amellyel kénytelen mindenki szá­molni. De más tényezők is a mi erőn­ket gyarapítják. Szövetségesünk a tőkés országok munkásosztálya, amely a maga történelmi tapasz­talatai alapján látja be, hogy a mi politikánk az ő igazi érdekei­nek a hordozója is. A nemzeti függetlenség útjára lépett fejlődő országok törekvése ugyancsak sok vonatkozásban egybeesik a mi szándékainkkal Kapcsolataink és együttműködé­sünk imperialistaellenes éle, ezeknek az országoknak a nem­zetközi életben játszott és betöl­tött szerepe bénítólag hat az el­lenséges törekvésekre, szándé­kokra. A mi javunkra tolódtak el te­hát az erőviszonyok a nemzetkö­zi küzdőtéren. Ennek a tükröző­dése a velünk szemben álló or­szágok és politikai tömörülések álláspontjának felülvizsgálata, megváltoztatása. Az imperialistá­kat a realitások felismerésére az erőviszonyokban bekövetkezett változások- kényszerítették rá. A realitásoknak a nemzetközi kap­csolatokban a jövőben is érvé­nyesülniük kell. Üdvözöljük, hogy több nyugati hatalom — köztük az Amerikai Egyesült Ál­lamok — új vezető személyiségei is szükségesnek tekintik az eny­hülési politika folytatását. Természetes, hogy e felismerés és a nyomában bekövetkező vál­tozások létrejöttében nagy és meghatározó szerepe volt és van a szocialista országok külpoliti­kájának, légióként és elsősorban a Szovjetunió diplomáciájának. A Szovjetunió tekintélyt és elisme­rést vívott ki magának az egész világon. Diplomáciájának egyér­telmű jelzője a béke lett világ­szerte. A Magyar Népköztársaság kül­politikai tevékenysége része a szocialista közösség összehangolt cselekvésének. Lehetőségünkhöz mérten igyekszünk kivenni ré­szünket a béke megtartásáért, megszilárdításáért vívott közös küzdelemből, aminek elengedhe­tetlen feltételeként tartjuk szá­mon a szocialista közösség egysé­gének és összeforrottságának szüntelen erősítését. Ennek szel­lemében munkálkodunk az euró­pai biztonsági és együttműködé­si értekezlet sikeres befejezésén épp úgy, mint Dél-Vietnamban a Nemzetközi Ellenőrző és Felü­gyelő Bizottság tagjaként, vagy a leszerelési tanácskozásokon, és a diplomácia más fórumain. Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy jó utat választottunk, jó úton járunk, amikor külpoliti­kánkban a szocialista országok­kal együtt — a világ haladó erői­re támaszkodva — azon munkál­kodunk, hogy megmásíthatatlan és visszafordíthatatlan legyen ko­runk uralkodó áramlata: az ál­talános nemzetközi enyhülés. Ez a politika a nemzetköziség elvé­től áthatott politika, amely a szo­cializmus, a haladás, a béke ügyét erősíti az egész világon. Ez a po­litika a legkövetkezetesebben ha­zafias politika, mert történel­münk során először biztosítja tartósan, megbízhatóan a magyar nép számára a nyugodt élet, a békés fejlődés feltételeit. Ez a politika rangot és tekintélyt ad a Magyar Népköztársaságnak. Ha­zánk egész történelme folyamán nem élvezett még a maihoz ha­sonló elismerést és tekintélyt a világban. Szocialista külpoliti­kánk nagy vívmánya ez. Tisztelt ünnepi nagygyűlés! Kedves elvtársak és elvtárs­nők! Ha alkotmányunk megszületé­sének 25. évfordulóján visszate­kintünk a múltba, bízvást el­mondhatják, hogy nemzeti törté­nelmünk nagy eseményére emlé­kezünk. Az ezer év előtti állam- alapítás emléke, új honfoglalá­sunk, szocialista társadalmi ren­dünk megteremtése, alkotmá­nyunk negyedszázaddal ezelőtti törvénybe iktatása, együtt az ű] kenyér képletes megszegésével gazdag ünnepünkké, nemzeti ün­nepnappá teszi augusztus 20-át. Méltó ünnepe ez a nap ha­gyományaink őrzésének, harcban kivívott jogainknak, a munka gazdag termésének. Felfelé ívelő utat járt végig né­pünk az alkotmány megszületése óta. A forradalmi változások, az alkotó munka széles útját. Né­pünk tudja, hogy minden ered­ményünk odaadó munkájában le­li forrását; a munkában, amely a nép és a nemzet felvirágzását, lelkesítő szocialista távlatainak megvalósulását szolgálja immár három évtizede. Ehhez a nagyszerű történelem­formáló tevékeny és termékeny munkához kívánok valamennyi­üknek — közvetítésükkel Kecs­kemét és Bács-Kiskun megye la­kosságának —, hazánk minden állampolgárának erőt és jó egész­séget. Munkálkodjunk sikeresen és eredményesen hazánk felvirágoz­tatásán, népünk boldogulásán. • Az ünnepi beszéd után a kecs­keméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet küldöttségé­nek tagjai — Szabó Ferenc és fe­lesége, Szabó Imre és felesége, valamint Unyi Lajos és Seres Aranka, a szövetkezet tagjai — ünnepélyes keretek között nyúj­tották át az új termésből sült ke­nyeret az Elnöki - Tanács elnöké­nek. A nagygyűlés résztvevői ezután a megye művészeti együtteseinek műsorában gyönyörködtek. A Kalocsai Népi Együttes öt magvar parasztverbunkost, majd a Vízigé­ző és az Aratóvégző című tánc­kompozíciót adta elő. A tiszakécs- kei Menyecskekórus és citera- együttes műsora ugyancsak nagy sikert aratott: A kulturális bemuta­tó után dr. Bodóczky László mon­dott zárszót, majd az egyesített fúvószenekar az Internacionálét játszotta el. Fülöpszállás 850 éves Tanácsülés Kiskunhalason Fülöpszállás az idén ünnepli a település lenn- állásának 850. évfordulóját. Ez tette különösen ünnepélyessé a kiskun napok fülöpszállási ese­ménysorozatát, amely tegnap délelőtt kezdődött. Huszonöt éve alakult meg a községben az első termelőszövetkezet. Ebből az alkalomból a művelő­dési ház udvarán ünnepi közgyűlést tartott a Kis­kunság Mg. Tsz. A szövetkezet elnöke, Németh László köszöntötte az ünnepi eseményre érkezett vendégeket, elsősorban dr. Lén árt Lajost, a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első he­lyettesét, az ünnepi közgyűlés szónokát. A vendé­gek között foglalt helyet Csizmadia Tibor, a kis­kőrösi járási hivatal elnöke és Kelemen Sándor, Fülöpszállás országgyűlési képviselője is. Beszédében dr. Lénárt Lajos méltatta a 25 éves magyar alkotmány jelentőségét, majd a magyar mezőgazdaság különböző ágazatairól adott tájékoz­tatást. A miniszterhelyettes beszédében kifejtette, hogy milyen fontos szerepet tölt be Bács-Kiskun megye az ország élelmiszer-ellátásában, s kitért Fülöpszállás mezőgazdaságának negyedszázados fej­lődésére is. Az ünnepi közgyűlés második részében a mi­niszterhelyettes a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést adta át Kiss Dénesnek és Papp Anial- nénak, a Kiskunság Tsz dolgozóinak, üten kaptak miniszteri dicséretet, s kitüntették a szövetkezet több nyugdíjas és aktívan dolgozó tagját is. Ezután Csizmadia Tibor megnyitotta a kiskun napok alkalmából rendezett kiállításokat, melyek az általános iskolában kaptak helyet. Fejlődését és jelenlegi eredményeit mutatja be Kunszentnuk- lós, Szabadszállás, Kiskunlacháza. A kiskunhala­siak kiállítási anyagának legnagyobb részét Dió­szegi Balázs festményei alkotják. Bemutatják fej­lődésüket, termékeiket a fülöpszállási termelőszö­vetkezetek, a Gabonatermesztési és Kutató Inté­zeti a község ipari üzemei is. A rendezők polgári védelmi és kereskedelmi árubemutatóról is gon­doskodtak. • Az alkotmány ünnepére készen áll a fülöpszál- lási egészségház, melyben orvosi és fogorvosi rendelő, öregek napközi otthona és három orvosi lakás kapott helyet. (Pásztor Zoltán telv.) Alkotmányunk születésének negyedszázados évfordulója al­kalmából tegnap, a kiskunhalasi mezőgazdasági szakközépiskola tornacsarnokában ünnepi ülést tartott a városi tanács. Az alkotmány születésnapjáról, jelentőségéről Mácsai János, a Hazafias. Népfront városi bizott­ságának elnöke emlékezett meg. Ezt követően Juhász Dezső ta­nácselnök-helyettes előterjesztésé­ben a tanácstagok megvitatták, értékelték a városfejlesztési ered­ményeket. valamint a középtávú tervek teljesítését. Az ünnepi ülés további részében Tánczos Sándor tanácselnök átadta a vá­rosi tanács által alapított „Vá­rosfejlesztési munkáért” kitünte­téseket. Az ünnepi tanácsülés után ugyancsak a mezőgazdasági szakközépiskolában került sor a város mezőgazdaságának és élel­miszer-gazdaságának fejlődését bemutató kiállítás megnyitására. Munkás-paraszt találkozó Kiskőrösön Kiskőrösön, a' város művelő­dési házának nagytermében tar­tottak ünnepséget.- Keletien Sán­dor, országgyűlési képviselő ün­nepi beszéde után több szövetke­zeti tagnak nyújtották át á Me­zőgazdaság Kiváló Dolgozója ki­tüntetést, illetve dicsérő okleve­let. Az ünnepséget követően munkás-paraszt találkozóra ke­rült sor. Délután a fülöpszállási önkéntes tűzoltóegyesület újjáalakulásának 50. évfordulója alkalmából ünnepi gyűlést tartottak, majd nagyszabású tűzoltógyakor­latra került sor. K. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents