Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-18 / 193. szám

Dubrovnik-Raguza (III.) A városi kikötőbe a világ minden tájáról érkeztek az áruval rakott gályák. A bejáratot bástyák védték, a kikötő vizében súlyos láncok akadályozták meg az ellenséges hajók behatolását. Most békés csónakok ringanak a kikötő vizén. 9 Ennek a ré­gi városnak legnagyobb va­rázsa, hogy tá­lai között ma is zajlik az élet. A piac­tér délelőtt árusok kiáltá­sától, vásárlók alkujától han­gos. Délután asztalokat rak­nak a térre, s késő estig szó­rakoznak, be­szélgetnek itt, közben messze száll a török kávé kellemes illata. 9 A térről kes­keny sikátorok nyílnak, mere­dek lépcsőn csillan a nap­fény. Kötélen ruha szárad, ősi elmerek, fi­gyelik a mai életet. 9 Ha a kiván­csi turista be­nyit egy-egy udvarba évszá­zadokat lép vissza az idő­ben. Testes osz­lopok, faragott kutak fogad­ják. Szinte vár­ja, mikor : lép ki valamelyik ajtón bő kaf- tános kereske­dő vagy mar­cona hajóska­pitány. (Pásztor Zoltán) 1974. augusztus 18. 9 PETŐFI NÉPE 9 5 PÉLDA A BAJAI JÁRÁSBÓL Több jut a művelődésre Ws 9 Simon Jenőt tájékoztatja Gál József a Dávodon képződött köz- művelődési alap felhasználásáról. (Tóth Sándor felvétele.) Gurul a kocsi Bajáról Dávod- ra. De akár Bácsalmásra, vagy a járás több más települése felé is vehettük volna az irányt. Az úticél ugyanis nem annyira föld­rajzi, mint inkább az, hogy nyo­mába szegődjünk egy kezdemé­nyezésnek, amely ebből a körzet­ből indult ki, s remélhetőleg még nagy utat fog befutni az ország­ban. A művelődésügy fejlesztésé­re ugyanis — a rendelkezésre álló költségvetési összegeken túl — közművelődési alapot hoznak létre a községekben az üzemek, gazdaságok támogatásával. Az összeg legcélszerűbb felhaszná­lásáról a kulturális bizottságok döntenek. Adnak is, kapnak is Simon Jenő, a járási pártbi­zottság munkatársa, aki most kapta meg a Szocialista Kultú­ráért kitüntetést, a kezdeteket eleveníti fel útközben. Nem kell nagyon mélyre visszanyúlnia az időben, hogy kézzelfogható ered­ményeket mutasson fel. — 1972. októberében értékelte járási pártbizottságunk a közmű­velődés helyzetét — kezdi az előzményeknél. — Az előkészítő megbeszéléseken, a „tájértekez- íeteken ott voltak a községi ve­zetők, az iskolaigazgatók, a mű­velődésügy irányítói. Több he­lyütt felvetődött a közművelődési alap létrehozásának gondolata, méghozzá úgy, hogy ne csupán az illető települések téeszei vagy az- ottani üzemek járuljanak hozzá anyagiakkal, hanem azok a bajai vállalatok, gyárak és gazdaságok is, kiknek a munkásgárdája jó­részt a környékbeli bejárókból tevődik ki. Ezeknek az emberek ­nek az utazási kényszer miatt nincs lehetőségük a munkahelyi művelődésre. Egyebek között a Kismotor- és Gépgyárra, a GANZ Villamossági Művek készülék- gyárára, a Finomposztóra gon­doltunk. A Bajai Állami Gaz­daság területe a járásnak több mint a felét érinti, Szeremlétől Bátmonostoron és Érsekcsa- nádon át Hercegszántóig érezte­ti vonzó hatását. A gazdaság központja egyelőre használatra ad ki magnót, televíziókészülé­ket, bútorokat a kluboknak. Az ipari üzemek esetében az a hely­zet, hogy jogszabályokban is ren­dezni kellene a támogatás lehe­tőségét. — A helybeliek már sokfelé megmozdultak — folytatja. — A Bácsalmási Állami Gazdaság és az ÁFÉSZ írásbeli megállapo­dást is kötött. Az anyagi segítség Páratlan ipartörténeti lelet: az óbudai ásatásokon római kori üzemre bukkantak a régészek Egy II. századból származó, ut­cák által határolt négyszög ala­kú háztömb — úgynevezett ró­mai insula — kiásásakor került napfényre a hajdani munkahely, egy olajütő műhely. A római ka­tonai tábor területén működött, s hitelességét az egyik kövön lát­ható bélyegző is igazolja: az aquincumi II. segédlégió pe­csétje. A műhelyépület falai csaknem egy méter vastagok voltak, alap­területe pedig 60x60 méter. Meg­találták a felszerelést is: két fejében a művelődési ház szol­gáltatásokat nyújt a felnőttek to­vábbképzésének, a klubfoglalko­zások megszervezésére. A járási párt-végrehaj tóbizottság nemrég közművelődési intézkedési tervet fogadott el, amelyben az szere­pel, hogy a jó kezdeményezés követése hasznára válna vala­mennyi községnek. Panasz a pénzre Dávodra érkezve a bizonyos­ság fogadott. Gál József tanács­elnök, aki a leghosszabb ideje tölt be tanácsi vezető posztot a já­rásban, dokumentumokat terít ki az íróasztalra. — Éveken át lehetett hallani a panaszt, hogy a pénzhiány aka­dályozza a folyamatos közműve­lődési munkát, fékezi a fiatalok klubéletét — jegyzi meg beveze­tőül. — Sorozatosan ráfizetése­sek például a színházi rendezvé­nyek. Ha a bevétel .1 ezer forint­ra alakul, a kiadás ennek kétsze­resére' rúg. Valamit tenni kellett, annál is inkább, mivel a mind­össze egy nagyteremből és klub- helyiségből álló művelődési há­zat jövőre korszerűsíteni szeret­nénk. A könyvtár ugyancsak bő­vítésre szorul. Hogy addig se álT­olajprést, két zúzómalmot, to­vábbá a kemencéket és a fűtő­csatornákat. Voltak azonban az épületnek freskókkal díszített szobái is — feltehetően ezekben folyt az árusítás. Elsősorban az olajprések kel­tették fel a régészek figyelmét — már csak azért is. mert hazánk területén ilyenek még nem ke­rültek elő a föld alól. (Földrajzi­lag a római kori olajütőt Ju­goszláviában. Brioni szigetén ta­lálták meg.) A prés működésé­ről már sikerült néhány dolgot kideríteni. Az összezúzott magot gyékénykosárba rakva helyezték a présbe. Préselés után a kicsur­jon meg az élet, az összefogás kínálkozott járható útnak. Igaz, sokat kellett tárgyalni a gazda­sági vezetőkkel. Az eredmény vi­szont nem maradt el. Megfelel a közös alap Tavaly 100 ezer, az idén 125 ezer forinttal nőtt meg a műve­lődésre fordítható összeg a tsz, a tsz-közi ipari vállalkozás, az ÁFÉSZ és a tanács felajánlásai­nak jóvoltából. Ebből a többlet­ből jut a művelődési ház ren­dezvényeire, a fiatalok összejö­veteleire, a sportkörnek, az is­kolának, óvodának — a kulturá­lis bizottság döntése szerint. A tizennégy tagú asszonykórus dá- vodi népviseletű ruhákat kapott, az óvodának újabb játékokat vá­sárolhattak, az iskolákban job­ban ösztönözhetik a tanulmányi versenyeket. A bajai járásból hozott példa bizonyíthatja, hogy meg lehet szüntetni azt a fajta panaszt, amely hosszú éveken át a pénz­ügyi fedezet hiányából éled újjá és újjá. A közös közművelődési alapok megfelelnek arra, hogy tartalmi munka épüljön rájuk. H. F. gó olajat ülepitéssel tisztították. A préshez csatornarendszer csat­lakozott, amelyet három — kü­lönböző magasságban elhelye­zett — ülepítőtartály szakított meg, így folyt át az olaj egyikből a másikba, a csatornarendszer végén pedig edényben gyűjtötték össze a már kitisztult nemes árut. A csatornarendszert, az üle­pítő mélyedéseket, a! pörkölőke­mencéket és az őrlőmalmokat si­került úgy feltárni, hogy műkö­déséről világos képet nyerhettek a régészeit. Valószínű, hogy a mécsekhez szükséges világító ola­jat vagy kocsikenő olajat pré­selték ebben a műhelyben. Thälmann Volt egy férfi a két világhá­ború közötti Németországban, akit tíz- meg tízmillió ember csak a keresztnevén, a becézőne­vén szólított. Teddy — mondták a hamburgiak, akik emlékeztek a szélesvállú fiatal szállítómun­kásra, de a keresztnevén szólítot­ta, becézőnevén emlegette Ernst Thälmannt a német kommunisták vezetőjét, nemcsak a párt tag­sága, hanem a párt politikájával rokonszenvezők sok százezres tö­mege is. Thälmann, a párt elnöke az 1923-as hamburgi mupkásfelkelés vezetője, a kommunista köztársa­sági elnökjelölt, a német nagytőke elleni küzdelemben felismerte a fasizmus veszedelmét. A szektás tévedések, . hibás helyzetfelmé­rések, az egységfront-politika el­leni belső támadások és minde­nekelőtt a szociáldemokrata op­portunizmus ellenére is kitar­tóan hirdette: mindent meg kell tenni a munkásosztály egységé- I ért, az antifasiszta egységért. A nácik urálomrajutása előtti utolsó, 1932. novemberi választá­son Thälmann pártja, a kommu­nista párt 5 millió 980 ezer sza­vazatot kapott, (a szavazók csak­nem n százaléka választott kom­munista képviselőt). A szociál­demokratákkal együtt több mint 37, a harmadik, magát köztár­saságinak mondó párttal, a cent­rummal együít több mint 52 szá­zalékos arányban voltak jelen a Reichstagban a nem-náci pártok. Ha hallgatnak Thálmannra, itt, a parlamentben is gátat állíthatnak Hitler elé ... Amikor a nagytőke hatalomra segítette Hitlert, a fasiszta ban­dának egyik első gaztette Thäl­mann letartóztatása volt. A Ges­tapo 1933. március 3-án fogta el — és két nappal később, a náciterror . közepette megrende- Izett választáson a már rab Thäl­mannt újra képviselővé válasz­tották a munkások. A kommu­nisták — akiket már megfosz­tottak a gyűlések, a tájékoztatás lehetőségétől, még mindig 4 mil­lió 800 ezer szavazatot kaptak! Hitlerék ekkor egyszerűen sem­misnek jelentették ki a 81 kom­munista képviselő — közöttük Thälmann — mandátumát. Ez volt a kezdet — hamarosan sor került a szociáldemokratákra is. A koncentrációs táborokban, bör­tönökben a kommunisták mellé lökik a szociáldemokrata mu- kásokat is; a többi polgári meg jobboldali pártol lenyeli, átveszi a nácipárt — megkezdődik a fa­sizmus tizenkét évig tartó éjsza­kája. Ernst Thälmann ebből a ti­zenkét évből százharminchét hó­napon át börtöncellák kétszeres zárral őrzött rabja volt. A má­sodik világháború előtti években, s' aztán a háború idején ' is, egyetlen nap sem múlt el, hogy a nemzetközi munkásszolidaritás jegyében ne folyt volna érte, ki­szabadításáért a küzdelem. A nácik — ezt a fasizmus leverése után előkerült okmányokból, fel­jegyzésekből tudjuk — végesvé­gig rettegtek a gondolattól, hogy Tahlmann szava, harci felhívása kijuthat a börtönrácsok mögül. 1944. augusztus 18-án éjjel ti­tokban a buchenwaldi koncent­rációs táborba vitték börtönéből Thälmannt és nagy titokban, éji órán agyonlőtték. Néhány nappal később ezernyi német üzemben, sokszáz német katonai egységnél terjedt suttogva a hír:y Teddyt megölték. A munkásosztály soha nem fe­lejti el a német kommunisták ve­zetőjét, a bátor forradalmárt, az osztály vértanúját. Páratlan ipartörténeti lelet Óbudán FILMJEGYZET Szakítás Mintha a mai három testőr lépne elő a Szakítás című új szovjet filmből, a Moldova Film produkciójából, amelyet néhány nap múlva kezdenek vetíteni Bács-Kiskunban. A kalandok itt egészen másfélék, de a katona­barátok összetartása a régi. A leánykíséretttfl pedig igazi sze­relem lesz, csupán egy sorsdöntő pillanat műve. hogy a leszerelő Payel kitartóan Szofiika nyomá­ba szegődjék. Közben a gyümöl­csösökkel és szőlőtáblákkal dú­san megrakott moldovai tájon, széles folyóvizeken kalandozik a kamera tekintette. Lírai a háttér és alapvetően lírai a téma is. Az élet azonban keményebb. A film olyan tárgykört választott, amely nagyon sok fiatalt foglal­koztat. A katonatéma különösen a Szovjetunióban izgalmas, annak a népnek az életében, amely a legnagyobb áldozatot hozta a má­sodik világháborúban, ahol „cso- dafegyverré’’ tudott válni a „Várj reám, s én megjövök” kezdetű vers. És amely nép mindvégig a legtöbbet teszi egy esetleges el­lenséges katonai fölény megelő­zésére, nehogy más. hátrányo­sabb tárgyalási feltételek adódja­nak. Ezért a szovjet fiatalokra is nagyobb önfegyelem vár az átla­gosnál/ A katonai szolgálatból hazain­duló Pavel egy olyan lányba lesz szerelmes, akinek a vőlegénye éppen katonaidejét tölti. Íratlan törvénnyé vált a hűség, a fiata­lok kiközösítik maguk közül azt, aki nem akar, vagy nem tud várni. A feltámadó érzelmek vi­szont mind erősebben kapcsolják egymáshoz a fiút és a lányt. A lassan induló cselekmény drá­maivá válik. Hogy mégsem lett igazi nagy alkotás a vállalkozás­ból. annak a rendezők követke­zetlensége. talán bátortalansága és a különféle, nem éppen har­monizáló elemek együttléte az oka. A teljes végkifejletet — pél­dául Pavel és Szofiika szembe­sítését a vőlegénnyel — nem meri vállalni a film. pedig egy ilyen helyzetben lenne igazán meggyőző a szereplők viselke­dése. Inkább a részletek a sokat- mondóak. Ahogy egy lakodalom színes, zajos forgatagát érzékel tetik a képkockák, ahogy érdé-* kés népi szokások elevenednek meg. Nagyon nagy szerepet ját ­szik a festői táj is( Jó néhány, a történet és a jellemek szempont­jából érdektelen epizód viszont túl hosszúra nyúlt. Mintha nem tudták volna eldönteni az alko­tók: egy emberi kapcsolat drá­májáról vagy a falusi életről akarjanak-e vallani. Pavel a legkülönfélébb módon bizonyítja közeledése őszintesé­gét, még az életveszélyes, moto­rizált udvarlás módját is bemu­tatja. amikor halált megvetően cikázik motorkerékpárjával a lá­nyokat — köztük a szerelmét — szállító tehergépkocsi körül. Vé­gül mégis a sorsra és a szeren­csére bízza a választást. A Szakí­tás azért sikerülhetett _ felemás módon, mert a film rieók szaki- tott a drámaiságot tompító, tú­lontúl részletező és agyonmafeya- rázó alkotói módszerekkel. ‘ Halász Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents