Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-17 / 192. szám

ÜJ TÖRVÉNY KÉSZÜL

Környezetünk védelme

ESZMECSERE '

A MUNKAHELYI DEMOKRÁCIÁRÓL

A vita határai

KÖJÁL-ellenőrzés a megyeszékhelyen

Tisztábbak, rendesebbek az éttermek, szórakozóhelyek

Környezetünk védelme, életünk védelme — nem túlzás ez a megállapítás. Az utóbbi években az ipar, a motorizáció fejlődésével annyira szennyezetté vált az emberi telpülések környezete, hogy nem egy helyen, szinte elviselhetetlenné teszi az emberi életet. Ma már nemcsak a nagyvárosban lakók panaszkodnak, a levegő egyre nagyobb területen szenyezett, a folyók olyannyira piszkosak, hogy az országban alig akad hely, ahol a fürdésre alkalmas lenne.

Társadalmi méretekben először a Hazafias Népfront kongresszusán hangzott el: „Népfrontbizottságaink lépjenek fel kez- deményezően az ember természeti környezetének védelme érdekében. A levegő, a vizek és a talaj tisztaságát károsító hatások, a zajártalom lényeges csökkentése mellett törekedjenek az új ártalmak keletkezésének megakadályozására.” A felhívás elhangzása óta a környezetvédelem országos méretű mozgalommá változott, szakemberek kutatják a módokat, formákat, amelyekkel csökkenthető korunknak ez az új fajta „népbetegsége”. Ma pedig már ott tartűnk, hogy a kényszerítő, sürgető okok miatt az egész ország közös ügyévé vált a környezetvédelem. Az Igazságügyi Minisztérium és az Élelmezésügyi és Városfejlesztési Minisztérium illetékesei elkészítették a törvénytervezetet az ember környezetvédelméről. A népfront pedig — gyakorolva alkotmányos funkcióját —, ezt az egész társadalmát érintő kérdést a legszélesebb nyilvánosság elé tárta.

Az országban harmincnégy helyen tanácskoznak a készülő törvényről. A fővárosban kilenc tanácskozás már lezajlott, szakértők, a legközvetlenebbül érintett társadalmi ágazatok képviselőinek részvételével.

Az új törvénytervezet a jelenlegi és a jövő nemzedékek élet- feltételeinek rendszeres javítása érdekében megállapítja az emberi’környezet védelmével kapcsolatos alapvető szabályokat. Ez a védelem kiterjed az emberi környezet megóvására és tervszerű alakítására is. Hangsúlyozza a terv: „Gondoskodni kell arról, hogy az állampolgárok a környezetvédelmi feladatokat és követelményeket megismerjék és a környezetvédelemben az egész lakosság — társadalmi munka végzésével is — részt vegyen.”

Hazánkban védelem alatt áll a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj és a települési környezet. A törvény megszületése után a védelem alatt álló tárgyak felhasználása, hasznosítása, alakítása csak a környezet védelmét szolgáló jogszabályok és hatósági rendelkezések megtartásával történhet. A tervezet sok, eddig vitás kérdést megnyugtatóan rendez. Például: „A vizek fertőzését, vagy káros szennyezését előidéző üzemet, létesítményt csak szennyvíztisztító berendezéssel szabad építeni és üzemben tartani.” Vagy a levegő tisztaságát óvó részből egy mondat: „Csak olyan gépjárműveket, tüzelőanyagokat, tüzelőberendezéseket szabad gyártani, behozni, forgalomba hozni, továbbá gépjármüveket, tüzelőberendezéseket üzemeltetni, amelyek nem okoznak a megengedett határértéket meghaladó mértékű légszennyeződést.” És folytathatnánk a sort, hiszen a tervezet minden egyes paragrafusa mindennapi életünket kívánja jobbá, egészségesebbé tenni. Ennek érdekében a legszigorúbb büntetést is kilátásba helyezi a törvény megszegőivel szemben.

A jelenlegi tanácskozásokon a helyi népfrontbizottságok mellett részt vesznek a tanácsok, a MTESZ képviselői is. Az elhangzottakat összesítik, s végül a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a két említett minisztériumnak átadja a tapasztalatokat, kéréseket. A törvény megalkotásáról, életbe lépésének idejéről az országgyűlés őszi ülésszaka dönt. A széles körű, országos méretű előkészítés, a nyílt vita jelzi, hogy ismét egy olyan törvény van születőben, amely a társadalom egészét érinti, megalkotása a társadalom közös érdekeit szolgálja.

E. Gy.

Demokrácia és fegyelem: édestestvérek. Ám testvérek között sem ritka a harag, a hangos szó, a félreértés. Ezért szükséges a munkahelyeken is a két testvér, demokrácia és fegyelem mozgásának, hatósugarának határait megjelölni. Eddig és ne tovább. A munkahely: szervezet. Létezése, működése elválaszthatatlan sok-« féle előírástól, utasítástól, szabálytól. Amiket — éppen közérdekből, a munkahely zavartalan tevékenységét elősegítve — be kell tartani. Alapvető kérdés tehát: Miről lehet és szükséges, miről nem szabad vitatkozni?

Téves tilalmi táblák

Eléggé elterjedt nézet, főként a gazdasági vezetők vallják: termelési kérdésekben nincs helye a demokratikus fórumoknak, ezekben a felelős poszt betöltője dönt, utasít, s a többieknek marad a végrehajtás. E vélekedés gyengéje általánosságában rejlik. Mert mit értsünk „termelési kérdések” alatt? A napi tervfeladatot? A technológiát? Ha a huzakodók erre gondolnak, akkor igazuk van. Am ha e tilalmi tábla mögé azt a felfogást rejtik, hogy a munkahelyi fórumok vitatkozzanak csak szociális, munkásellátási, esetleg bérezési, jutalmazási ügyekről, de á gazdasági tevékenység lényegét ne érintsék, akkor tévednek.

Ahogy azok szintén, akik — a munkások soraiból — azt szeretnék. hogy tőlük mindenről véleményt kérjenek. Addig nincs demokrácia, míg velünk meg nem beszélnek mindent, míg a főnökök maguk között döntenek — így hangzik az „érvelés”. Jól néznénk ki, ha a termelés folyamatát újra meg újra gyűlésezéssel akasztanánk meg, mondván, most megvitatjuk a dekádtervet, most meg a technológiai előírást...

A kiválasztás joga

Egészséges arányokra van szükség. Annak tisztázására, mit lehet, mit érdemes a gazdasági témák közül megvitatásra a demokratikus fórumok elé terjeszteni. Igen, de kit illessen e kiválasztás joga? Félreérthetetlen feleletet ad erre az a határozat, amelyet a Minisztertanács 1973. június 27-i ülésén hozott az üzemi demokrácia fejlesztéséről, s amelyben több más mellett ezt olvashatjuk: „... a központi irányelvekből kiindulva és az érvényben levő jogszabályok keretei között a vállalatok maguk alakítsák, fejlesszék tovább a helyi körülményeknek legjobban megfelelő formákat és azon belül a tartalmi megoldásokat”.

Semmiféle központi akarat nem fogja kézen a munkahelyek közösségeit, s nem okítja részletekbe menően őket, mit szabad, mit nem. Érdemben csakis helyben lehet dönteni arról, hol húzódjanak demokratikus vita és fegyelmezett végrehajtás határai. Amihez segítséget adnak a központi — a szakszervezetek és a kormányzat közös álláspontját megfogalmazó — irányelvek, a különböző jogszabályok, de a konkrétumokat a helyi körülmények szabják meg.

Tegyük fel: a vállalati párt- és szakszervezeti, ifjúsági testületek, a gazdasági vezetők véleményét is kikérve, meghúzzák a határokat. Világossá tették minden érdekelt előtt, hogy meddig és miről tart a vita, s hol adja át helyét a fegyelemnek. Tegyük fel azt is, hogy jól sikerült a határvonal kijelölése, élesen elválnak egymástól az utasításokkal és a vitákkal eldöntendő kérdések. Akkor már biztos az eredmény, a vonzó munkahelyi légkör, a közös gondolkozás?

Hiba .lenne ezt hinni. Egy valami még nagyon hiányzik. Nevezetesen a mindenkit összefogó, az erőket egy irányba terelő cselekvés. S talán furcsán hangzik, de igaz: a demokratikus fórumok sem akkor élnek, hatnak teljes valóságukban, ha ott az emberek bátran elmondhatják véleményüket, hanem ha ezt a közösen kialakított teendők fegyelmezett végrehajtása követi. Fogalmazhatunk úgy is: a szavak demokráciája a cselekvés demokráciájába nő át, hogy azután — a számonkéréskor, az ellenőrzéskor — ismét ' az együttes megfontolás, értékelés szavai vegyék vissza a főszerepet.

Sértetlen sorrend

Nem lehet «utói vitatkozni, hogy mekkora bérösszeget használjon fel a vállalat, de arról lehet — sőt kell! —. hogyan gyara- píthatnák a bérek növelésére fordítható forintokat, miként alakuljon a bérezés gyakorlata, mit állítson előtérbe a helyi béroolitika — a mennyiséget, a minőséget, az időkihasználást, a gépállások csökkentését — miért nyújtson kevesebbet. Veszélyesnek bizonyulna demokratikus fórumokra hagyni a készletgazdálkodás alakítását, az árukiszállítás időrendjének meghatározását, de a készletgazdálkodás, az áruszállítás javításához — optimalizálásához — már sok segítséget adhatnak a kért és feldolgozott vélemények.

Az egészséges arányok mellett ezért elengedhetetlen a dolgok sorrendjének sérthetetlensége. A bajok abból származnak, ha a munkahelyeken föl sem állítják e sorrendet, vagy ha igen, akkor unos, untalan fölborítják. Ilyenkor elmosódnak a határok, hol mindenre parancsok érkeznek, hol fölösleges vitákkal telik az idő, s csak akkor kapnak észbe, amikor már kátyúba ragadt a szekerük, se előre, se hátra. Ki kemény kéz, ki nagyobb demokratizmus után sóhajtozik, esetleg kiabál ebben a helyzetben, holott nem ezek segítenek. Hanem a logikus sorrend becsületének megteremtése! Az, hogy ne a munka, a cselekvés helyett vitatkozzanak, hanem a munka, a cselekvés hogyanjáról, céljáról. Az, hogy a demokrácia és a fegyelem területeit elválasztó határukat senki — a vezérigazgató sem, a segédmunkás sem' — ne sérthesse meg. E határokat az egész közösség vonja meg és az egész közösség őrizze, óvja.

M. O.

A higiéniai előírások követése természetesen független az évszakoktól, noha a kánikulai napokon érthetően fokozott gondosság szükséges ahhoz, hogy elkerüljük, megelőzzük a fertőzé- ses megbetegedéseket. A megelőzés elsődleges követelménye: a tisztaság, a rend, az ételek, italok megfelelő, hűtött állapotban való tárolása. Mindez különösen a vendéglátóipari egységekben, éttermekben, cukrászdákban, italboltokban és üzemi konyhákon elengedhetetlen, hiszen ezeken a helyeken naponta több ezren étkeznek, hűsítő italokat fogyasztanak.

A Bács-Kiskun megyei Köz- egéSzségügyi-Járványügyi Államás munkatársai rendszeresen ellenőrzik az éttermek, szórakozóhelyek, üzemi konyhák, illetve az étkészletek, evőeszközök tisztaságát, az ételek feldolgozását. A megyeszékhelyen legutóbb tartott vizsgálatokra elkísértük Kelemen Mária közegészségügyi ellenőrt.

Az ellenőrzést a Kisbugaci csárdában kezdtük, ahol mint azt a KÖJÁL munkatársa mondta, az őszi vizsgálat során több higiéniai hiányosságot tapasztaltak. Váczi Ferenc üzletvezető-helyettes megmutatta: azóta felújították, rendbehozták a konyhákat, raktárakat, mellékhelyiségeket. A húselőkészítő konyha csempézett falai tiszták voltak, a másik konyhában levő főzőtér tisztasága is kifogástalannak bizonyult. A szabályoknak megfelelően a tányérokat, evőeszközöket Neomagnó elnevezésű fertőtlenítőszer felhasználásával három hideg-meleg vizes medencében mosogatják el. A csárda egyik helyiségében folyóvizes kézmosó, szappan és törülköző áll a vendégek rendelkezésére. A raktárakból kiirtották az egereket. A göngyölegtárolóban magasan tornyosulnak az üres ládák. A szűk helyiségből naponta el kellene szállítani a felesleges göngyöleget. ,

A Pálma cukrászda raktáraiban példás a rend. Száraz helyen, polcokon tárolják egymástól elkülönítve a fagylaltport, cigarettát, kávét, röviditalt, édességet. Másutt a cólát, sört raktározzák. A pince első részében göngyöleget, beljebb palackozott italokat tartanak. Mint azt Fejes Istvánná üzletvezető megmutatta, a raktári hűtőszekrénybén 48 óráig őrzik a fagylaltmintát. A forgalamhoz viszonyítva a 600 literes hűtőszekrény nagyon kicsi, s emiatt csak a gyorsan romlandó készítményeket tudják itt elhelyezni, s a colát, sört, edényekben hűtik. A fagylaltgép az előírt hőmérsékletre, 14—16 Celsius fokra hűti a fagylaltot. A fagylalt készítésének időpontjáról, a mennyiségről és a fogyasztásról naplót készítenek. Helyes kezdeményezés, hogy a tölcséreket celofánnal védik a cseppfertőzéstől. A tányérokat, evőeszközöket hideg-meleg ult- rás vízben mosogatják el. A facsorgató használatát a KÖJÁL

Kongresszus felajánlásként tíz nappal a kitűzött határidő előtt, augusztus 20-án ad át 36 lakást Kunszentmiklóson az ÉPSZER Vállalat I-es számú építésvezetősége. Vállalták még többek köellenőre nem tanácsolta, mivel az a víztől gyorsan korhad, s így fertőzésveszélyes.

A dolgozók egészségügyi könyvei általában együtt, az üzletvezető íróasztalfiókjában találhatók. Jgy gyakran előfordul, hogy a dolgozók megfeledkeznek az orvosi vizsgálatokról. A Pálma cukrászda munkatársai körében azonban ez nem fordulhat elő, mert a leletek lejárati idejét/ az üzletvezető irodájában — egyben ez a cukrászda alkalmazottainak öltözője is — kifüggesztett táblán tüntetik fel. A .kedvezőtlen szociális körülményeken' a szűkös hely miatt sajnos nem lehet változtatni.

Erdei János a Lampart Zománcipar Művek kecskeméti gyára üzemi konyhájának vezetője panaszokkal fogadott.

— Nem győzzük a konyhai munkát, jelenleg 3—4 dolgozóra lenne szükség. A szakácsnők, konyhai alkalmazottak egy-két hónap után más munkahelyet keresnek, mert kevés a fizetés, havonta 1400—1500 forint. Takarítónő nincs, ezt a munkát is a konyhái alkalmazottak, fiatal lányok végzik. Pedig ott, ahol ezer adag étel elkészítésére alkalmas konyha működik, folyamatos takarításra lenne szükség. Különösen nálunk, hiszen a tőszomszédságunkban levő tisztítóműhelyből vastagon száll a por.

Ez így igaz. — győződtem meg, amint végighúztam ujjamat a tálaló. fehérre festett polcain. Finom porréteg fedi a csempézett falakat, az evőeszközöket borító- térítőt is. Az önkiszolgáld rendszerű ebédlő tálalóján elhelyezett evőeszközös láda sem felel meg a KÖJÁL-szabályoknak. Aktuális lenne a konyha meszelése. Évente egy alkalommal festenek pedig a rendelet 6 hónaponkénti meszelést ír elő. Az edényeket tányérokat, evőeszközöket három fázisban, hideg-meleg vízben mosogatják el. A húselőkészítőben, a hulladéktárolóban, itt is, ott is találunk hiányosságokat. Sürgősen változtatni kellenz a jelenlegi tarthatatlan állapoton.

A Horváth Döme utcai 383-as számú italboltban egy súlyos hibát talált az ellenőr: a vagdalthúst a pulton tárolták, holott azt csak a hűtőszekrényből lehetne árusítani. A pult egyébként rendezett. A poharak tiszták voltak. Egy idős ember takarítja az italboltot, s a mellékhelyiségeket, amelyeket a korábbiakhoz viszonyítva rendezettebben találtunk.

Mint azt kőrútunk végén Kelemen Mária mondta, a kecskeméti vendéglátóipari egységek jelenleg tisztábbak, gondozottab- bak, mint három-négy évvel ezelőtt, de ez nem azt jelenti, hogy tisztaság szempontjából valamennyi étterem, cukrászda, italbolt, vagy üzemi konyha kifogástalan. A megyeszékhely szórakozóhelyeinek e téren még sokat kell fejlődni.

Tárnái László

zött, hogy a Kecskeméti Városi Tanács épületének főhomlokzatát október 31. helyett október 15-én, a íülöpszállási pártházat pedig öt hónappal előbb. 1974.' december 31-ig befejezik.

— A Labor Műszeripari Művek esztergomi gyárában befejeződStt a porterhelés- mérő ciklonszonda kísérleti gyártása.

A berendezés, amely környezetünk levegőszennyeződésének ellenőrzésére szolgál, több éves alapos kutatómunka eredménye.

Felhasználható olyan üzemeknél, ahol

nagy mennyiségben kerül különféle gáz, por és füst a levegőbe.

A műszer sorozatgyártása 1975-ben kezdődik meg. Képünkön: Magyarfalvi Imre konstruktőr és Tóth Béla, a kísérleti üzem művezetője ellenőrző méréseket végez a berendezéssel.

(MTI foto — Hadas János felvétele — KS.)

36 lakás Kunszentmiklóson

Kis falu a határ mentén

5. Mindenki úgy hívja és ismeri: Herr Götze. 0 ennek a kis határmenti falunak a polgármestere. Arról faggattam, hogy mit jelent majd a falu életében az aquagló- bus?

Nem nagy település a miénk, de 1930. óta probléma a vízellátása. Arra gondoltunk, hogy a környező magaslat valamelyikére tárolót építünk, de nem vólt jó megoldás. Víz pedig kell, nemcsak az 530 lakosnak, hanem mezőgazdasági munkákhoz is. A Vízgépészeti Vállalat által épített glóbusokat már láttam Neustadt- ban. Beruterodében. de csak álomvilágnak tűnt. s íme, már készül is.

— Honnan sikerült összeszedni az árát?

— Az 1973. augusztus 30-án született kormányhatározat kimondja. hogy az ilyen és hasonló nagyságú községek részére biztosítani kell a kommunális fejlődéshez szükséges dotációt. 200 ezer márkát kaptunk. Tározó építésére nem futná, de a glóbusra — ráadásul jobb is — már igen. Ezért határoztunk így.

— A falu lakossága mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozik.

— Igen. Van 350 tehenünk, 400 hízómarhánk. 500 ^sertésünk. Megkezdtük a nagyüzemi állat- tenyésztést. s ehhez víz, nagyon sok víz kell!

— A szennyvízelvezetést megoldották-e már? — kérdezte Mi- kó Zoltán a polgármestert.

— Sajnos, még nem sikerült, de folyamatban van. A házaknál a régi kutakból derítőket csinálnak, a sertéstelepen pedig naponta szedjük össze a trágyát, s hordjuk a legelőkre.'

— Ez így nem megoldás — aggodalmaskodott a VÍZGÉP IV. sz. gyáregységének igazgatója, majd hosszas szakmai magyarázatba kezdett.

Götze, polgármester feszülten figyelt, fel is jegyzett egy pár

gondolatot, bizonyára felhasználja a tapasztalatokat.

Újabb kérdést kapott ezután:

— Milyen az életszínvonal?

— Arra kíváncsiak, hogy jómódúak vagyunk-e? — Aki dolgozik. megtalálja számítását.

— Eléggé csendes vidék, nem kívánkoznak a városokba?

— Aki csak teheti, időnként ellátogat a városba. A fiatalok hosszabb időre is elmennek, de csak tanulni. A többség vissza is jön. Itt hasznosítja tudását. Jól érzik magukat itt. és a fizetésük is megfelelő.

Sokáig beszélgettünk volna a jóízű' ebéd . után. de sietni kellett vissza. Lipcsébe.

A búcsúzásnál, mikor Gajdacsi Lajossal kezet fogtam, észrevettem, hogy egy kicsit elérzéke- nyült. A két glóbusépítő szívélyes üdvözletét is magammal hoztam, amikor elköszöntem tőlük.

Holman Péter (Következik: AGRA ’74)

• Berakodás. A lajosmizsei gyár lengékéi hosszú útra indítják.

I