Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-16 / 191. szám

1974. augusztus 16. • PETŐFI NÉPE • 5 FILMJEGYZET A tábornok állva alszik A tábornok állva alszik cí­mű színes olasz filmszatíra ve­títése közben aligha alszik el a néző a széksorokban. Ez nem­csak abból a kíváncsiságból adó­dik, amivel az alacsonyabb rend­fokozattal leszerelt, civil publi­kum követi a főtiszti, tábornoki egyenruhás személyek mozdula­tait, vagy a politikai háttér-tit­kokat. Még egy újkeletű, külön­leges koncentrációs tábor is sze­repet kap, amely a tartósan bal­oldali politikusok számára épült. Azzal, hogy a kulisszák mögé enged bepillantani a rendező, Francesco ' Massaro — éppen az elvakult tekintély tiszteletet figu­rázza ki. Ezt a tekintélyt 'Ugyan­is olyanok sajátítják ki maguk­nak, akik nem szolgálnak meg érte emberi magatartásuk­kal a film történetében. Leone ezredest egy nápolyi ka­tonai kórházban mutatják az in­dító képsorok, amint éppen azt tanítja a beosztottjainak: mi is az a sebészet háborús körülmé­nyek között, a tűzvonalban. Sze­mélyiségében és életűtján ele­ve olyan tényezők hatnak, ame­lyek kiválóan alkalmasak a komikus ábrázolásra. Állatorvos­ként lépett a hadseregbe, és az­óta is embereket gyógyít, ráadá­sul költőnek született. Megha- sonlottságából fakad, hogy álmai­ban feltör és meg is szólal a jobbik énje, hagosan üvöltözi például, hogy le a háborúval, ige- zuk van a kommunistáknak, tisztaságot akarunk a közélet­ben. A várható következmények­re tekintettel, • rendszerint arra kényszerül, hogy álló helyzetben 'aludjon. Ebér állapotában az egyik pillanatban a teljesen egy­értelmű katonai nyelvezetet használja, majd lírai lelkülete a fentebb stíl kifejezésmódján nyil­vánul meg — különösen amikor az udvarlás fegyvertényeit hajt­ja végre az egyik tábornoki fe­leség, Donna Lola meghódítására. Az ostrom sikerét nagyban elő­mozdítaná a kilátásba helyezett előléptetés. Ez- viszont késik, mert Leonéra még mindig árnyé­kot vet fivérének, baloldali ma­gatartása. Az ezredes végső akció­ként íráskészségéhez folyamodik, papírra veti emlékiratait. A visz- szaemlékezés megjelenése kínos helyzetbe hozná a magasabb olasz katonai vezetőket, inkább a tábornoki rangfokozatot kínálják fel kielégítésül. Leone ilyen áron hajlandó, elismerni: a katona hallgat és engedelmeskedik. Remek- színészi játékkal, az olasz filmvígjátékokra jellemző tempóssággal készült el a mű. Az utánozhatatlan humorú, nagy beleélő képességű Ugo Tognazzi szinte kétszeresi szerepet ját­szik, hiszen az általa megfor­mált Leone ezredes is szerepet alakít: azét az emberét, aki bel­ső meggyőződés nélkül járja meg az emelkedés szamárlétra fokait, s végül már csak ez élteti. Mire befeküdhet a tábornoki özvegy ágyába — s mellette a tábornoki szolgálati és díszegyenruhák sorakoznak — ugyanúgy beszél álmában, mint megbolondult­megboldogult elődje, a háborút, emlegeti. A dél minden fűzével megáldott veszélyesen elhanya­golt Donna Lolát Mariangela Me- lato személyesíti meg, aki A munkásosztály a paradicsomba megy című olasz filmben mutat­kozott be nálunk. Ez alkalom­mal egy, a házasságban érintet­lenül maradt feleséget-özvegyet alakít abban a modorban, ahogy egy jellegzetes szicíliai nőtípust már megismertünk a korábbi olasz szatírákból. Érez, vágya­kozik, sóhajtozik,’ ám mindhiába. Tábornoka már a teljes mozdu­latlanság állapotába jutott, ré- vülten várja a felettesek mozgó­sító parancsait. Bár mindvégig az előléptetés, a látszat hiúsága körül bonyolódik a cselekmény, a film jócskán le­fokozza a magas rangfokozatok viselőit. Ezért szatíra. Halász Ferenc Szakközépiskolák Grúziában Szovjet-Grúzia 71 szakközépis­kolájában már 270 000 fiatal ka­pott érettségi és szakmunkás-bi­zonyítványt eddig. Űjabb hason­ló oktatási intézmények is épül­nek, s ezekben 200 féle, elsősor­ban a gyorsan fejlődő iparágak­ban szükséges szakma közül vá­logathatnak a jelentkezők. A Szovjetunióban 1972-ben fo­gadták el azt a törvényt, amely előírja az általános középiskolai oktatás kötelező bevezetését. En­nek megvalósítását szolgálják ezek az oktatási intézmények. Üj könyvek A Kossuth Könyvkiadó a Lenin összes művei 55 kötetes sorozatá­ban most jelentette meg a 42. kö­tetet; ez Leninnek az 1920. no­vember és 1921 március közötti időszakban elhangzott beszédeit, e néhány'hónap alatt írt cikkeit, egyéb írásait tartalmazza,-gazdag jegyzetanyaggal, mutatókkal. Az MSZMP KB Párttörténeti Intéze­tének gondozásában megjelent A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1967—1970, című kötet, amely a párt két kongresszus közötti leg­fontosabb határozatait, dokumen­tumait tartalmazza, ezek közül több először kerül nvijvánosságra. O. Kozlova és t. Kuznvecov: A termelésirányítás tudományos alapjai című könyve, fontos kézi­könyv az e terület iránt érdeklő­dőknek. Érdeklődésre tarthat szá­mot Jevgenyij Riabcsikov: A koz­mosz Kolumbuszái című riport­könyve, amely bemutatja a szov­jet űrhajósok felkészülését, vál­lalkozásait. Izgalmas olvasmány Georg Honigmann: Hearst, a saj­tókirály című könyve: ez az ame­rikai politikai és gazdasági viszo­nyokba. az ottani közéletet hosz- szú évtizedek óta iellemző hatal­mi villongások kulisszatitkaiba enged bepillantást. A Közgazdasági és Jogi Könyv­kiadó megjelentette a magyaror­szági törvények és rendeletek harmadik kötetét. A hatályos jog­szabályok gyűjteménye 1945-től 1972-ig bezárólag tartalmazza a legfontosabb jogszabályokat; a harmadik kötetben miniszteri ren­deletek — a belkereskedelmi mi­niszter és a külügyminiszter ren­deletéi — találhatók. Szélesebb érdeklődésre tarthat számot No- vák István könyve is. a Bead­ványok a polgári perben. Kampis György új könyve a kisajátításra vonatkozó jogszabályokat ismer­teti. Megjelentette a kiadó Jana Sereghyová Konkurrencia és koordináció a világpiacon című művét, amelyben a csehszlovák szerző érdekes áttekintést ad er­ről a fontos problémakörről. A kiadó újdonságai közé tartozik Russell L. Ackoff: Operációkuta­tás és vállalati tervezés: Burger- né. Gimes Anna: Az élelmiszer- termelés gazdaságtana: Wiener A. Imre: A gazdasági vezetők bünte­tőjogi felelőssége. A Reklámpszi­chológia válogatott tanulmányo­kat tartalmaz erről a területről. A munkájuknál fogva sok olva­sásra kényszerülőknek jelenthet segítséget Dezső Zsigmondné mű­ve. A gyorsolvasás programozott tankönyve. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyv­kiadó is több újdonsággal jelent­kezett. Most került a könyvesbol­tokba Anauta: Arlea. az eszkimó lány című regénye. Grigorij Fe- doszejev: a Jambuj gonosz szelle­me című ifjúsági regénye. A nép­szerű Delfin könyvek sorozatban tizedik kiadásban látott napvilágot Hegedűs Géza egyik legsikerül­tebb történelmi regénye. Az er- dőntúli veszedelem. Kopácsy Mar­git: Egy láda gyermekkor címmel írt gyermekregényt, melynek lap­jait Szántó Piroska illusztrációi díszítik. Megjelent a Nyitnikék, a felsős általános iskolások számá­ra íródott, népi játékokat tartal­mazó műsorfüzet is. ez alkalom­mal második kiadásában. EGY PEDAGÓGUS NOTESZÉBŐL Tanár és diák Juhász Gyula írta egyszer a Szakállszárító című, aforizmákat tartalmazó cikksorozatában, amely a szegedi Dél-Magyaror- szágban jelent meg akkoriban: „Az a tanár, aki káplár akar lenni, az levizsgázik”. Bevallom, tanári munkámban sokszor fel­villant bennem ez a Juhász Gyu­la-gondolat, amely a vidéki kis­városokban tanító tanár-költő saját pedagógiai alkatának lénye­gét fogalmazta meg. S azt hi­szem, minden tanár tanulhat be­lőle. Sohasem tudtam túlzottan szi­gorú lenni. Talán még akkor sem, amikor pedig kellett volna. Hiányzott belőlem az az erély, amely bizonyos kegyetlenséggel párásul. S ha őszintén, igazán nem voltam1 képes az állandó, „erős kéz”rPolitikára az iskolá­ban, még inkább helytelennek tartottam volna asW, ha látszat- eréllyel csapok szét a rendetlen­kedő diákok között. Többször változtathattam vol­na állást. Talán így vagy úgy jobb is lett volna. Különféle elő­nyök, ha csábítottak is a szaba­dabb pályákra, sohasem „szédül­tem meg”. Huszadik éve tani- •fok.. Mi tartott a pályán? Az a csodálatos lehetőség, hogy — Né­meth László kifejezésével élve — bekerülve egy tanóra üvegha­rangja alá, valamilyen különös együttlétben, vonzásban és ta­szításban: megpróbáljam izgal­masan feldolgozni például Arany János Epilógusát. Tehát vonzott az irodalom. És 'odakötött a ta­nár-diák kapcsolata. Azt hiszem, az a legfontosabb, hogy felnőttnek tekintsük tanít­ványainkat. Tornai József költő­vel beszélgettünk egyszer,^hogy mennyire meghatározó, egész élet­re szóló élményt adott számára egyik tanára. Nem szabad „le­hajolni” a gyerekhez. Szembe kell vele nézni. Felnőttként beszélni vele. Mint baráttal. Mint egy má­sik emberrel. Az életkor kevés­bé lényeges. Mikor marad élő az > iskolai évek utánra a — hagyományos érettségi találkozók emlékezéseit nem számítva —. a tanár és di­ák kapcsolata, ismeretsége, ba­rátsága? Egyrészt akkor, ha rend­szeres a gondolatcsere, baráti beszélgetés közöttük. Másrészt, ha közös a szakmai érdeklődésük, van és lesz is mondanivalójuk egymásnak. Mint „volt diák”, részben azért vagyok állandóan közel régi tanáraimhoz, Csongor Édénéhez, Szőts Rudolfhoz, mert én is ezt a hivatást választottam. De még érdekesebbé válik a kap­csolat az azonos vagy hasonló kutatási terület, érdeklődés mi­att. így lettünk barátok — a kö­zöttünk levő pár év, évtized el­lenére — Bánhidi Zoltánnal, aki magyart tanított nekünk a gim­náziumban. Most egyetemi do­cens, nyelvtudós, a magyar sport- nyelvről jelent meg nagy köny­ve. S milyen nagyszerű találko­zás adódott Szegeden, a nemzet­közi magyar nyelvészkongresz- szuson, amikor mindketten ott voltunk, előadást tartottunk. El­mosódtak közöttünk az életkori különbségek, közelebb kerültünk egymáshoz. Egyik legkedvesebb tanítvá­nyom Papp István volt. Kitűnő szavaló, remek irodalmár. A kö­zépiskolai tanulmányi versenyen bejutott az első tíz közé. Jelen­leg Szegeden bölcsészhallgató. Kiemelkedett' társai közül. Ma már egyetemistaként Angliában és Finnországban járt a József Attila Tudományegyetem képvi­seletében. S vajon nem az a leg­nagyobb öröm egy tanár, számá­ra, ha volt tanítványa tanulmá­nyát olvashatja!? Papp Pista a szegedi egyetem actáiban publi­kálta egyik írását... Hát többek között ezért felejt­hetetlenek az iskolai órák. Ha a tanárnak támad is ellensége, de talán még több barátja lesz. A diákok között. Szekér Endre Dubrovnik-Raguza (I.) Dalmáciában a jugoszláv tengerpart egyik ékessége Dubrovnik. Történelme valóságos regény. Időszámításunk előtt a VII. században görögök alapították. Latin neve Rausium volt. A XI. század­ban összeolvadt a hegyek lejtőjén elterülő szláv telepekkel, ekkor kapja szláv nevét a Dubrovnikot, a Dubrova = liget szóból. 1204-ig Bizánc, 1328-ig Velence, majd 1526-ig Magyarország fennhatósága alatt áll. A XV.—XVI. században élte fénykorát, kétszáz gályája is szelte a tengert. Kereskedett az akkor ismert egész világgal. Fejlett társadalmára jellemző, hogy már a XIII. század elején kórháza­kat, gyógyszertárakat, vízvezetéket építtetnek. A XVII. század végén egy földrengés pusztítja el szinte az egész várost. Hamarosan újjáépítik, de régi hatalmát már nem tudja visszaszerezni. 1806- bán megjelennek Napóleon hadai, , s feloszlatják az ősi városállamot. 1815-től Ausztria birtokaként csendes kis városkává válik. A felszabadult Ju­goszláviában űj virágkorát éli. Idegenforgalmi és kulturális központ, modem, új szállodákat lakó­negyedeket építettek. Legnagyobb látványossága ma is a fallal körülvett óváros. • A gazdagság jelképe volt régen a saját kápolna. Számtalan bújik meg a díszes paloták tövében. Pásztor Zoltán t Ha az újváros felől érkezik a vendég, a Pille-kapun léphet a fallal védett várba. A kapu felett a város védőszentjének Szent Balázsnak a szobra fogadja a látogatót. A szobor alatt Jókai regényében szereplő három márványfej. 6 A várfalakról gyönyörű a kilátás. Ha a város felé nézünk, a főutcán tarkállik a turisták tömege. Balról a Ferencrendi templom tornya, szemben a harangtorony emelkedik a háztetők fölé. 9 Ha a tenger felé fordulunk a habzó víz mosta sziklákon a Lourjenac erőd félelmetes bástyáiban gyönyörködhetünk. , Két jelszó A Vietnami Demokratikus Köz­társaság Művelődésügyi Minisz­tériumának Zeneakadémiáján ze­neszerzőket, zenekutatókat, kar­mestereket és hangszeres szólis­tákat, énekeseket és zenetanáro­kat képeznek. Az ‘akadémia mel­lett tanfolyamok működnek, ame­lyeken a gyerekek sajátítják el a zenei ismeretek alapjait. Az amerikai agresszorok elleni háború idején az akadémia nö­vendékei gyakran adtak műsoj; rókát a fronton harcoló katonák számára. A hátországban segítet­tek az öntözőrendszerek és gátak felépítésében, a mezőgazdasági munkában. A háborús idők ne­hézségei ellenére növekedett a diákok száma. Az akadémiának jelenleg több mint 500 hallgatója és mintegy 100 tanára van. Hamarosan meg­nyílik a levelező tagozat is, ame­lyen a művelődésügyi miniszté­rium munkatársai, valamint a fővárosi és vidéki művészeti kol­lektívák tagjai munkájuk meg­szakítása nélkül szerezhetnek magasabb képesítést. A diákok a tanulást ügyesen egyeztetik a vállalatok és szövet­kezetek öntevékeny művés: kollektíváiban végzett munkával. Az akadémia két növepdéke: egy ifjú zongoraművész és egy hege­dűművész részt vesz a moszkvai Csajkovszkij Nemzetközi Zenei Versenyen. „A dal erősebb, mint a bom­ba!” — ez volt az Akadémia jel­szava a háború éveiben. „A szo­cialista kultúrának segítenie kell a Vietnami Dolgozók Pártját az ország elé állított hatalmas fel­adatok teljesítésében!” — ez a zeneakadémia és a VDK minden kulturális dolgozójának jelsza­va ma, a békés munka napjai­ban. (BUDAPRESS—VNA) \

Next

/
Thumbnails
Contents