Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-16 / 191. szám

fi 'X# IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Kevés nap­pali felhőképződés, valószínűleg eső nélkül. Éjszaka- gyenge légáramlás, napközben mérsékelt szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 14—18, legmagasabb nappali hőmérséklet 29—34 fok között. Kedd reggelig az időjárás alakulásában különösebb változás nem vár­ható. (MTI) Támad Cipruson a török haderő A nyilvánvaló cél a szigetország kettéosztása VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Csütörtökön súlyosbodott a helyzet Ciprus szigetén. A török haderők páncélos és gyalogos egységei folytatták előrenyomu­lásukat Famagusta kikötőváros irányába, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy görög és török terü­letre hasítsák ketté a szigetorszá­got. Csütörtökön reggel — az anka­rai rádió közlése szerint — a tö­rök haderők 16 kilométerre kö­zelítették meg Famagustát. A re­pülőgépek bombatámadást indí­tottak a kikötőváros katonai cél­pontjai ellen, de ugyanakkor bombázták Nicosiái ipari léte­sítményeit is. A délelőtt folya­mán a török légierők három be­vetésben hét légicsapást mért Famagustára. A délelőtt folya­mán a páncélosok is elérték a ki­kötővárost. a görögök Limassol irányába menekültek az előre­nyomuló török csapatok előL (Folytatás a 2. oldalon.) Kiskunfélegyházi előzetes ötletnap a reszelőgyárban A gyár neveltje Filmjegyzet Tanár és diák Sport. 3. oldal J. oldal I. oldal S. oldal > S. oldal 7. oldal JÓL VIZSGÁZTAK A VETŐMAGTERMELŐ GAZDASÁGOK Tiszta, nemesített vetőmag 55-60 mázsás búzatermés JLZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 191. szám Ára: 90 fillér 1974. augusztus 16. péntek • Képünkön: a török légierő Nicosia elleni támadása. KÉSZÜLNEK A TERVEK Nevelési központ Ke célén Kecelen alapos felmérés előz­te meg a döntést. A tíz és fél -ezer lakosú nagyközségben újabb iskolára, óvódára, könyvtárra, művelődési otthonra, tornaterem­re, napközis konyhára és étte­remre van szükség. Létrehozá­suk bizony nem kis feladatot je­lent. A komplex nevelési köz­pont minderre módot ad a kö­zeljövőben. Itt kap helyet a tíztantermes .általános iskola, amelynek a ter­mei — több célú bútorzatuk ré­vén — délelőtt oktatásra, dél­után szakköri és klubfoglalko­zásokra vehetők igénybe. Az ezer személyre főző konyha, il­letve az étterem a felnőtt lakos­ságot, az üzemi dolgozókat ugyancsak kiszolgálja. A 40 ezer kötetre bővülő könyvtárat olyan részben helyezik el, amely ösz- szefügg az iskola épületszámyá- val. A nagyterem alkalmas lesz színházi előadásokra, hangverse­nyekre, különféle rendezvények­re, sőt a testnevelési órákon, a felnőttek sportolásában szintén kamatoztatják majd. Az előtér kiállításoknak kínál helyet. A nevelési központot végül a száz gyermeket befogadó óvoda teszi teljessé. A beruházással az óvo­dai, iskolai oktató-nevelő munka központja valósul meg úgy, hogy egyúttal teret ad a klub­életnek, valamint a közművelő­dés délutáni, esti programjainak. Az épület helyét a centrumban, a Szahadság téren jelölték ki. Folyamatosan bontják az öreg, vert falú házikókat, hogy meg­kezdődhessen az alapozás. Az előzetes költségvetés szerint 34 millió forintba kerül a vállalko­zás, amelynek a végére 1980-ban tesznek pontot. Első mozzanat­ként az iskola készül el. A költséget részben a köz­ségfejlesztési alapból, a helyi üzemek, gazdaságok felajánlásai­ból fedezik, illetve a társadalmi munka értékét is bekalkulál­ták. A Magyar Tudományos Aka­démia négy és fél millió forintos támogatással gondoskodik a leg­újabb oktatási, technikai eszkö­zökről. A nagyszabású vállalko­zás méltán számíthat megyei és országos segítségre is. A kísérleti jelleg pedig elképzelhetővé teszi, hogy a nemzetközi szakmai szerv, az UNESCO ugyancsak előmoz­dítja a megvalósítást. H. F. A szakemberek nyilatkozatai, újságcikkek tanúsítják, hogy a jövő a komplex nevelési központoké. A tervezésre pályá­zati felhívás is napvilágot látott. A Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézetben már formálódnak az elképzelések. Az egyik megrendelő a keceli tanács, s ha minden úgy si­kerül, ahogy a programot kidolgozták, ebben a Bács-Kiskun megyei nagyközségben épül fel elsőnek ilyen létesítmény az országban. A lényege az, hogy ugyanazt az alapterületet — elmozdítható válaszfalak felszerelésével — több célra hasz­nálhatják. Ugyanabban az épülettömbben elégítik ki így az oktatási-nevelési, a közművelődési, a sportolási igényeket — jóval kevesebb ráfordítással, mintha külön-külön intézmé­nyek készülnének. Ma kétnapos találkozóra gyűlnek össze Békésen a köz- művelődési szakemberek, hogy változatos tartalmú rendez­vénysorozattal ünnepeljék a művelődési otthonok negyed- százados jubileumát. Ország­szerte 1949-től számítják az intézményhálózat megszületé­sét, fejlődésének történetét. A megtett út nagyságára, a nö­vekedés ütemére jellemző, hogy míg annak idején az el­ső év elteltével az országban csupán négyszázharminhárom művelődési otthon működött, addig ez a szám 1972-re két­ezerkétszáznál is többre sza­porodott; nem számítva a szakszervezeti hasonló intéz­ményeket. Bács-Kiskun megyében a Tiszakécske melletti Óbög és a Kalocsa melletti Géderlak lakossága örülhetett elsőnek az új intézmények nyújtotta kulturális lehetőségeknek. A szocialista közművelődés „hősi korszakában", az első nehéz, dé szép esztendőkben egymás után vehették birtok­ba a népművelők és a tanul­ni vágyó emberek a kultúra házait. Az akkori — háború utáni — nehéz és gondokkal terhes időszakban érthetően szinte mindenütt szükségmeg­oldáshoz folyamodtak: magán­házakat, magtárakat, vendég­lőket és egyéb, sokszor rossz állapotban levő épületeket alakítottak át az új rendelte­tésnek megfelelően. A közös sajtóolvasási rá­dióhallgatás, a Szabad Föld Téli Esték, a politikai röp- gyülések és szemináriumok épp úgy hasznára voltak a la­kosságnak, mint a színjátszó­csoportok, énekkarok és tánc- együttesek próbái, fellépései, vagy a népművelés egyéb — ma már kezdetlegesnek tűnő — formái. Az eltelt huszonöt esztendő alatt új elképzelések, új módszerek születtek: a mai klubokig, irodalmi színpado­kig és szabadegyetemekig, művészkörökig stb. hosszú volt az út. Ma már Bács-Kiskun me­gyében SzáztizenJcilenc mű­velődési otthon jellegű in­tézmény (klubkönyvtár, mű­velődési központ) működik, több-kevesebb eredménnyel, igen eltérő körülmények kö­zött. Az MSZMP Bács-Kis­kun megyei Bizottsága leg­utóbbi — júniusi — közmű­velődéssel foglalkozó ülésén megállapították, hogy az in­tézményeknek a fele kitűnő, illetve jó állapotban van je­lenleg. Ezeken a helyeken minden feltétel megvan a korszerű követelményeknek megfelelő közművelődési mun­kához. A művelődési otthonok egyhatoda viszont olyan rossz állapotban van, hogy a fel­újítása lehetetlen. A többi­nek az épülete, berendezése megfelelő; 1 anyagi hozzájáru­lással javítható, n Az említett pártbizottsági ülés beszámolójából idézzük az alábbi sorokat: A művelő­dési otthonok „felszerelése és berendezése sok helyen el­marad a kívánalmaktól. Nem megfelelő több intézményben a felszerelések és bútorok ál­lagának megóvása, javításuk­ról időben nem gondoskod­nak. A kiváló'vagy jó épület- adottságokkal rendelkező in- ] tézményeknek is szükségük van a felszerelés és bútorzat korszerűsítésére, a tartalmi munka jobb körülményeinek biztosítására." A fentiekhez• még azt is hozzátehetjük, hogy sok he­lyen — sajnos — az ugrás­szerűen megjavult jobb kö­rülményeket sem igyekeznek kihasználni. Nem ünnepron­tásnak szánjuk, hanem a va­lósághoz való ragaszkodói íratja le. velünk, hogy mosta­nában egyes helyeken mintha divat lenne a közönség közö­nyére, érdektelenségére _ hi- vaikozni. Az ilyen — elég gya­kori — tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az intézmények vezetői és dolgozói nem ké­pesek megtalálni a módját: miként is lehetne a megvál­tozott körülmények között szí­nes, eleven, tartalmas kultu­rális munkát végezniük. Az igazsághoz tartozik azon­ban az is, hogy a tömegkom­munikációs eszközök elterje­dése1 de főleg a televízió ■ térhódítása nehezíti a műve­lődési otthonok dolgát. Leg­alább is amíg nem találják meg a kettő közti összhangot a közművelődés szakemberei. Nem áll rendelkezésükre olykor a megfelelő mértékű anyagi erőforrás sem. A fentieket szem előtt tart­va sürgetik a gazdasági ve­zetőket, hogy az irányításuk alatt álló üzem, tsz, állami .gazdaság a maga lehetőségei­hez képest nyújtson anyagi támogatást a dolgozók műve­lődését és kulturált szórakozá­sát segítő intézményeknek, hogy ezáltal is sikerüljön kö­zelebb kerülni a megyei párt- bizottság említett határozatá­nak megvalósításához. Ahhoz, hogy a művelődési otthonok ezáltal is mindjobban betölt­hessék funkciójukat, s a szo­cialista társasélet, a közös művelődés, a közös szórako­zás otthonai legyenek". Ügy gondoljuk, hogy a ne­gyedszázados jubileumról nem emlékezhetünk meg méltób­ban annál, mint ha felmérjük az eredményeket, összegezzük a. tapasztalatokat, levonjuk a sokféle tanulságot. Es ter­mészetesen azt keressük kö­zösen: miként tehetnénk még többet annak érdekében, hogy / ez az egész országra kiterjedő intézményhálózat tovább erő­södjön. Varga Mihály A felsorolt szövetkezetekben évről évre magasabb a búza ho­zama. A termésátlag növekedé­sében elsőrangú szerepe van a jó vetőmagnak. Az Országos Ve­tőmagfelügyelőség Bács-Kiskun megyei felügyelőségének szakem­berei az elmúlt hetekben 5718 hektár nemesítettbúza-területet vizsgáltak meg a gazdaságokban. A több mint ötezer hektárnak 45 mázsa volt a hektáronkénti át­laga. A megye legjelentősebb vető­magtermesztő üzemeiben még ennél is kiemelkedőbb termést jegyeztek fel. A Bácsalmási Ál­lami Gazdaság első fokú szapo- rítású Bezosztája búzája 55,17, az Auróra fajta 53,31 mázsát adott hektáronként. A harmad­fokú szaporítású Jubilejnaja faj­tának 57 mázsa volt az átlaga. A Kalocsai Állami Gazdaságban a harmadfokú szaporítású Libel- lula 56,73, a Bezosztája 50.57 mázsát termett hektáronként. A Bajai Állami Gazdaságban az el­ső fokú szaporítású Libellula 63,4, a másodfokú 60,60 mázsás átlagtermést adott. Ezekben az üzemekben a vető­mag minőségét, életképességét rendszeresen vizsgálják. A gazdaságokban a betakarí­tással szinte egyidőben kezdő­dött meg az őszi vetés előkészí­tése. Az aratás véget ért, a ve­tőmagtisztítás még tart. A Bács- Kiskun megyei Vetőmag-felügye­lőség az eddigi tapasztalatok ösz- szegezése alapján fontosnak tart­ja, hogy a gazdaságok a búza vetőmag tisztításakor legalább 2,4 vagy 2,5 milliméteres hasité- kú rostát alkalmazzanak. Ily mó­don a vetőmagba telt, vastag ga­bonaszemek kerülnek, amelynek ezermagsúlya magasabb, élet­képesebb mag kerül majd ve­téskor a talajba. A búza tisztí­tásának, amikor bőséges készlet van belőle, ez a leggazdaságosabb módja. Fontos ‘ tényező még a fajta megválasztása. Hazai és külíöl-' di búzafajtákból, korai és kö- zépérésűekből egyaránt van vá­lasztási lehetőség. Ha a terme­lőszövetkezet saját vetőmagja va- \ lamilyen ok miatt nem felelne meg a szigorú követelményeknek, t Tisztítják és gyűjtik a vetőmagot. i Az őszi búza magágyát készíti Fábián György traktoros a fülöpszállási Vörös Csillag Tsz-ben. helyette a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalattól még idejé­ben beszerezhetik a kifogástalan minőségű, fémzárolt magot.. Bács-Kiskun megye mezőgaz­dasági nagyüzemeiben az eddigi adatok szerint tekintélyes meny- nyiségű, nemesített kalászos ve­tőmag van. A következő eszten­dei jó termés érdekében az a célszerű, ha ezt a sok, biológiai­lag értékes terményt mind fel­használják. A jó vetőmagra egyébként jellemző, hogy leg­alább 99 százalékos tisztaságú és csíraképessége pedig eléri a 90 százalékot Ezt a megyei felügye­lőség a beküldött mintáikból meg tudja állapítani. A vizsgálati eredmény birtokában a szövet­kezet, állami gazdaság a saját igényeinek megfelelően tud gaz­dálkodni a vetőmaggal. H. A. Kiskunfélegyházán az Egyesült Lenin Ter­melőszövetkezet hektáronként '44,5, a Vörös Csillag 43, a kunszállási Alkotmány 40, a kecskeméti Kossuth Tsz 40,4 mázsa búzát takarított be. A kecskeméti Törekvés Tsz- ben ugyancsak meghaladta a búza termés­átlaga a 40 mázsát hektáronként. Bizonyság arra, hogy a Homokhátságon is lehet jó ter­mést elérni, ha a gazdaságok az alapvetően fontos agrotechnikai követelményeket meg­tartják, a termőtalaj tápanyag-utánpótlásá­ról szükség szerint gondoskodnak, jó fajtájú és megfelelő minőségű vetőmagot használ­nak. WWMugj Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: a Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. A kormány tudomásul vette a külügyminiszter tájékoztatóját dr. Siaka Stevensnek, Sierra Leo­ne köztársasági elnökének augusz­tus I—3. között hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt Piotr Jaroszewicznek, a Lengyel Népköztársaság mihisztertanácsa elnökének augusztus 7—8-án ha­zánkban tett baráti látogatásáról. A megbeszélések során megtár­gyalták az időszerű nemzetközi kérdéseket, a KGST legutóbbi szófiai ülésszakának határozatai­ból adódó tennivalókat a komplex program gyakorlati megvalósítá­sára. Meghatározták a kétoldalú gazdasági együttműködés tovább­fejlesztésének feladatait A meg­beszélések baráti légkörben, egyetértésben, a teljes nézetazo­nosság jegyében folytak le. A kor­mány a jelentést jóváhagyólag tu­domásul vette és határozatot ho­zott a szükséges intézkedések megtételére. A kormány jóváhagyólag tudo­másul vette Tímár Mátyásnak, a Minisztertanács elnökhelyettesé­nek beszámolóját a magyar—ro­mán gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság Buka­restben megtartott XI. ülésszaká­ról. A tárgyalásokon többek kö­zött kijelölték az 1976—80-as évekre vonatkozó kooperáció és* szakosítás főbb területeit. Megál­lapodtak az árucsere-forgalom ki­egyensúlyozott fejlődése érdeké­ben szükséges intézkedésekben. A kormány a jelentést tudomásul vette és meghatározta az illetékes szervek feladatait. A külkereskedelmi, valamint az igazságügyi miniszter előter­jesztése alapján a kormány meg­tárgyalta a külkereskedelemről szóló törvényjavaslatot és úgy határozott, hogy azt az ország­gyűlés elé terjeszti. A kormány megtárgyalta a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének javaslata étlapján az igazságügyi, valamint a mun­kaügyi miniszter előterjesztését a szakszervezeti jogsegélyszolgálat megszervezéséről. A Miniszterta­nács tudomásul vette, hogy a szakszervezetek az üzemi dolgo­zók jogainak hatékonyabb védel­me, a jogi tanácsadás és tájékoz­tatás céljából jogsegélyszolgálatot szerveznek. Működtetéséhez a szükséges feltételeket a vállalatok és intézmények biztosítják. Tevé­kenysége a dolgozók számára in­gyenes. A jogsegélyszolgálatot egyelőre 50 vállalatnál és üzem­ben vezetik be. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter javaslata alapján a kormány úgy határozott, hogy az idevonatkozó gazdasági szabá­lyozók módosításával a szarvas­marha-tenyésztés szakosított irá­nyú fejlesztésére ösztönzi a me­zőgazdasági nagyüzemeket A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette az Országos Víz­ügyi Hivatal elnökének az idei Tisza-völgyi árvíz elleni védeke­zésről szóló jelentését A kormány ezután egyéb ügye­ket tárgyalt (MTI) / ■RZSHHI ’llSr'' : üiÜ I . .vy a j ■ ; ■ :V':

Next

/
Thumbnails
Contents