Petőfi Népe, 1974. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-15 / 190. szám

1974. augusztus 15. • PETŐFI NEPE • 5 t AKIKRE SZÍVESEN EMLÉKEZÜNK Ketten egy darabban Forró nyári vasárnap,1 leeresz­tett redőnyök az Aranyhomak- ban, bámész, idegen arcok, ká­véspoharak, fikuszok és egy fi­úsra megnyírt, síró-nevető szemű ifjú színésznő. Margittay Ági. Iz­gatott volt és ábrándos, legin­kább türelmetlen. Kergette vol­na a nyarat, úgy várta már az őszt: az , új évadot. A szerepeket. A bolond lányt és a Koldusopera a Polly-ját. „De régen . is volt!...” Gyorsan kiszámítjuk: tizenkét éve... Forró, nyári vasárnap, tarka ernyők a budapesti Bella Itália teraszán, olvadó fagylalt, langyos málnaszörp, és egy filozofikus hajlandóságú, különös fiatalem­ber! Szilágyi Tibor. Akkor, ki­lenc évvel ezelőtt készült pá­lyája első állomáshelyére — Kecskemétre. 9 Találkozunk az új évadban — búcsúzik boldog mosollyal a régitől, a három főszereplő: Margittay Ági, Pálos Zsuzsa és Szilágyi Tibor. (Foto: Dolezsál László.) □ □ □ A színházban elkerülték egy­mást. Margittay Ági már Mis­kolcra szerződött, amikor Szilá­gyi Tibor odakerült. Tavaly az­tán a színházi véletlen, vagy in­kább Seregi László szereposztási telitalálata hozta össze őket elő­ször a színpadon. Mindketten a budapesti József Attila Szín­ház tagjai, s a darab Shakespeare .Makrancos hölgye mindkettő­jüknek jó alkalmat adott, hogy már ismert, sikeres színészként is egészen új oldalukról mutat­kozzanak be. A szerep egy­ben Kecskemétre is emlékeztette Szilágyi Tibort. — 1965-ben ugyanis ezzel kezd­tem az évadot és a színészipá­lyát. Akkor is két Katám volt. Szegedi Erika volt az egyik, Moór Mariann a másik. Felejthetet­len siker volt, úgy emlékszem legalább hatvanszor játszottuk. Miben különbözik egymástól «z a mostani ás a hajdani Pet- ruchio? — Ez tíz évvel öregebb — ne­veti el magát, — életkorban tu­lajdonképpen most értem utói a szerepet, most érzem csak iga­zán mennyivel kialakulatlanabb, tapasztalatlanabb voltam akkor. Kölyök még. Az is sokat szá­mít, hogy a kecskeméti előadás közelebb állt a darab színházi hagyományaihoz. Seregi László viszont pedig merészen szakított minden eddigi' felfogással; Nem volt könnyű, hiszen Jávor Páltól kezdve sokan játszották ezt a szerepet és a nézők is hozzászok­tak, hogy ez a Petruchio afféle ügyeletes szépfiú, szópárbajt vív -és nem vérremenő küzdelmet és ha meg is leckézteti a makrancos menyecskét, soha sem megy túl a lovagiasság szabályain. Szilágyi Tibor Petruchiója nem ilyen.. Bivalymosolyú, és fékez- hetetlen, látszatgyőzelmekkel meg nem alkuvó, pompás reneszánsz férfi, aki habzsolja az életet és nem kóstolgatja, birtokolni akar­ja a nőt is, nem pedig a lába előtt heverészni. o □ n-r Ettől olyan izgalmas az egész — szól közbe hirtelen a színpadi „küzdőtárs”, Kata, vagyis Margittay Ági. A hang­ja, — akár a színpadon — most is remeg a mélyen átélt szenve­délytől. — 'Eszelősen imádom ezt a szerepet, nem azért, mert rajta van a kötelező vágyálmok klaszikus listáján, ez ma már kevesebbet jelent nekem, mint kezdő koromban. A legkisebb feladatnak is örülök, ha annak köze van a mához és Kata talán Shakespeare egyik legcsodálato­sabb üzenete, minden kor em­beribb életre vágyó asszonyaihoz. Margittay sebezhetőén érzé­keny Katája nem engedelmes bábú, de nem is a férfiigyűlölet- től eltorzult szüfrazsettek kö­zül való. Nő, nemének gyengéd és erős tulajdonságaival. Nem uralkodni akar a férfin, hanem társa kíván lenni, egyenrangú érzelmi-értelmi partnere. Hely­zetén, kényszerű kiszolgáltatott­ságán nem változtathat, de ön­magát nem adja fel: ironikusan keserű megalázkodásában a visz- szafojtott, de bármikor kirobban­ható lázadás szikrája remeg. — Valahogy úgy érzem magam a színpadon, mintha emelvényen állnék. És a szívemet-lelkemet kitenném, hogy az emberek meg­értsenek. Mert nem a ruha és a jelzett kor a fontos, mintha a mai nő csak abban különbözne a tegnapitól, hogy miniszoknyát hord, vagy nadrágot?! A társa­dalmi helyzete lett ^ás, ssokkal jobb,., de. vigyázni kiéli,. mert egyénileg majdnem mindenki úgy gondolkodik erről a kérdés­ről,. mintha a véleményét postán kapná a múlt századból. Hát nem megaláz», hogy egy nőnek ma, a XX. században is álmat­lan éjszakát okoz, ha huszonva- lahány éves korában még nem talált magához illő férjet, és büszkébb egy jó partira, mint arra, amit a saját erejéből ké­pes megteremteni? Petruchio most, szerepével el­lentétben, hagyja Katát lázadoz­ni. Csak annyit fűz hozzá, hogy azért is találtak annyi örömet ebben a munkában, mert így épí­tették fel a darabot, közös mun­kával, minden lépést, rezdülést, mondatot hosszan és szenvedé­lyesen tanulmányozva, értékelve. Szinte nehezükre esik — ha csak rövid időre is — abbahagyni ezt a nagyszerű játékot. Arra a kér­désre, hogy mivel töltik a nyarat, egyszerre válaszoltak: — Pihenéssel. Margittay Ági Budapesten pi­heni ki a szerép izgalmait. Szi­lágyi Tibor Dubrovnikiba várja, utána a Balaton következik, ahol már a következő évadra készül, Páskándi Géza: A kocsi rabjai — darabjában játszik fő­szerepet. Mást nem vállalt a nyárra, épp elég mozgalmas hó­napok vannak mögötte. Sok jó tévé-szerep. Játszott a Négyleve­lű lóhere c. krimiben, „lefejez­ték” a francia forradalomban, mint XVI. Lajost, „életrekelt” mint Turgenyev Rugyinja, s a változatosság kedvéért egy me­nő rugby játékost is megfor­mált, Mihályfi Imre Öltöző c. filmjében. □ □ □ —, Emlékszik a beszélgeté­sünkre, kilenc évvel ezelőtt? Tréfás kétségbeeséssel int: — Életem első interjújára? Hát hogyne! Rettenetes vöd- . tam?!... Hirtelen komolyra vált: — Amikor mi beszélgettünk a pályakezdésről, még nem is álmodtam, hogy mi vár rám. Mekkora szakmai lehetőségek! Talán ismer annyira, hogy tudja, nem szokásom udvariaskodni, de a Kecskeméten eltöltött 4 év, életem legszebb'1 időszaka, úgy is mondhatnám ' ' 1 fordülópohtj'a. " Könnyen letörhették volna a szárnyaimat, hiszen ott kezdtem bontogatni, de olyan megértő ve­zetőre találtam, mint Radó Vil­mos és olyan nagyszerű kollé­gákra, mint Fekete Tibor, velük ma is tartom a barátságot. A színháztól sem szakadtam el, ha időm engedi mindig megyek, da­rabnézőbe, beszélgetésre. Felejt­hetném, hogy életem első nívó­diját azért a szerepemért kap­tam, amelyet Raffai Sarolta Egy- szál • magam című darabjában játszottam el? Az első filmsze­rep, a Hideg napok is a kecs­keméti korszakomhoz fűződik!... Akár a Makrancos hölgyről is elmondhatnánk, hogy szinte „táj­jellegű.” A darabot ugyanis a kecskeméti színház volt főren­dezője: Seregi László állította színpadra. A két főszereplő pe­dig ma is azok közé tartozik, akikre szívesen emlékszik vissza a megye színházszerető közön­sége ... Vadas Zsuzsa Fülöpszállás 850 éves III. A. fejlődés - századunkban 1926-ban kezdik el és 1928-ban fejezik be a községünk területén több kilométeren keresztül hala­dó. úgynevezett Átok-fcsatorna (ma Dunavölgyi-főcsatorna) épí­tését. Feladata a belvizek leveze­tése volt, jelenleg pedig öntözésre használják vizét termelőszövetke­zeteink. A csatornaépítés ugyan­csak enyhített valamit az egyre fokozódó munkanélküliségen. Tovább bővült iskolahálózatunk az 1902-ben megépült emeletes, és ' az 1904-ben készült balázs- pusztai és kurjantópusztái isko­lák után. Megkezdték á székek- pusztai és a telekpusztai is­kolák építését, amihez köz­ségünk 1930-ban az Országos Népiskolai Alapból 10 ezer pengő kölcsönt vett föl hozzájárulás­ként. Továbbá 30 ezer pengő álla­mi segélyt is kapott a két létesít­ményhez. Ilyen, a megélhetés szempont­jából nehéz., küzdelmes gazdasági évek után érkeztünk el a II. vi­lágháború kitöréséhez. A menekülő németek felrob­bantották vasútállomásunkat: híd- jainkat, elhurcolták - jószágállo- - mányunk jelentős részét. Fülöp­szállás úgyszólván harc nélkül került a felszabadító szovjet csa­jlatok kezére 1944. november 1-én. Csak később zavarták meg oly­kor-olykor kisebb német légitá­madások a település nyugalmát, amelyek elsősorban a vasút és az országutak ellen irányultak. A felszabadulással új korszak kezdődik hálunk is. Megalakult és munkához lát, a földosztó bi­zottság. Bár uradalmi, vagy hit­bizományi nagybirtok a terüle­tünkön nem akadt, a birtokviszo­nyok mégis egyenlőtlenek voltak. ' Elég sok volt a nincstelenek és az alig 1—2 holdas törpebirtoko­sok száma. A földreform során 335-en részesültek mezőgazdasági ingatlan juttatásban, (mintegy 2200 holdat osztottak fel), s több mint százan kaptak házhelyet (telket). 1949. októberében megalakul az első termelőszövetkezet „Vörös Csillag” néven, amelynek elnöke 1964-ig Losonczi Mihály volt. 1950-ben Balázspusztán jön létre a második tsz-ünk. Ez 1956-ban megszűnt, illetve összes ingó és ingatlan vagyonát az Izsáki Álla­mi Gazdaság vette át. 1951-ben alakult meg a Kos­suth. 1952-ben az í Alkotmány és a Kiskunság Mezőgazdasági Tsz, 1961-ben pedig a Szőlőskert Me­zőgazdasági . Termelőszövetkezet. 1961-ben egyesült a Kossuth és a Kiskunság, az utóbbi nevével, majd 1964-ben csatlakozott az Alkotmány is. 1964-ben egyesült a Vörös Csillag és a Szőlőskert Termelőszövetkezet Vörös Csillag néven. így jelenleg két mezőgaz­dasági termelőszövetkezet műkö­dik községünkben. A balázspusz- tai részt továbbra is az Izsáki Ál­lami Gazdaság hasznosítja. 1950-ben kezdődik a község vil­lamosítása. s a villany 1951-ben, november 7-én gyulladt ki elő­ször az utcákon és az épületék­ben. 1958-tól betonjárdák épül­nek, egyelőre csak a főbb utcák egyik oldalán, megkezdődik a községen átvezető makadám utak portalanítása. ( 1958. június. 1-én 122 taggal megalakul a Fülöpszállási Taka­rékszövetkezet dr. Pajor László vezetésével. Azóta takarékszövet­kezetünk fiókjai működnek Solt- szentimrén. Csengődön és Akasz­tón is. 1963-bpn elkészült a törpevíz­mű hidroglóbusza. 1964-ben kor­szerűsítették széles vásánúvá a mozit. És közben évről évre ké­szülnek a szebbnél szebb lákó- házak. ami a fülöpszállásiak anyagi jólétének emelkedését, jö­vőbe vetett hitét bizonyítja. Herpai István Művelődési alap A kultúra munkásai sokszor elmondták az elmúlt években: sokat kapunk az államtól, a he­lyi vezető szervektől, de ez a sok elsősorban a közművelődés elvi, erkölcsi támogatásában mutatko­zott meg, pénzből, anyagiakból jutott a legkevesebb. Legtöbb­jük nem is panaszként mondja ezt, hiszen a közművelődés mun­kásai is tudják, hogy az elmúlt esztendőkben sok mindenre kel­lett a tanácsok pénze. Hány he­lyen szerepelt például a tanácsok tervében új kulturális intézmény, könyvtár, színpad építése, a fe­dezet is megvolt hozzá, aztán váratlanul más sürgős feladatok kerültek előtérbe, s a pénz is oda ment. Orvosi rendelő, szol­gáltatóház, bölcsödé, óvoda, ezer­nyi más fontos dolog épült az eredetileg közművelődési célok­ra szánt összegből. Mindenki megértette ezt, csak a kultúra munkásai sóhajtottak bánatosan: megint egy évvel később valósul meg a mi tervünk. Közismert tények, gondok vol­tak' ezek hosszú ideje, s az el­lentmondások feloldására most első lépésként egy igen fontos határozat született: a Miniszter- tanács elfogadta a közművelődé­si alap létesítésére tett javasla­tot. Három illetékes szerv — a Kulturális Minisztérium, a Pénz­ügyminisztérium és az Országos Tervhivatal gazdája a közmű­velődésre szánt alapnak. Ez is jelzi, hogy az anyagi forrásokat a legfelsőbb szintű tervezés be­vonásával, a szaktárca illetékesei használják fel. A korábbi évek­nél több pénz, szervezettebb el­osztás — ez a lényege a közmű­velődési alapnak. Az eddigi gyakorlat szerint — amely ezután sem változik —, a közművelődési intézmények léte­sítését elsősorban állami költség­vetésből, vállalati és szövetke­zeti alapokból, társadalmi szerve­zetek hozzájárulásából támogat­ták. Mindehhez jön új forrás­ként .a közművelődési alap, amely kiegészítő támogatás a művelődéspolitikai célok — első­sorban a közművelődési pártha­tározatban foglaltak — gyakor­lati megvalósításához. Miről is van szó tulajdonkép­pen? A párthatározatból adódó­an a közművelődési alap lehető­séget teremt a munkáslakta ke­rületek, települések kulturális intézményekkel való ellátására, a már meglevő intézmények jobb felszerelésére, . a bennük folyó munka színvonalának javítására. A közművelődési alap anyagi biztosítékot jelent egyebek kö­zött oktatási célokat szolgáló sportlétesítmények kialakítására, a közművelődési gyakorlat meg­újítását szolgáló módszerek és eszközök hatékonyabb elterjesz­tésére. Magyarán: az alap anyagi biztosíték arra, hogy a legfonto­sabb létesítmények valóban gyor­san, a tervezett időre elkészül­jenek, a közművelődésre szánt pénzt csakis erre fordítsák, sőt lehetőséget nyújt area is, hogy a távlati tervek, elképzelések mielőbb megvalósuljanak. A közművelődési alap felhasz­nálása fokozott felelősséget je­lent a tanácsok, a társadalmi szervezetek, az intézmények szá­mára is. Az említett szervek javaslatai kerülnek a Közműve­lődési Tanács elé, amely mérle­gelve a kéréseket és a lehetősé­geket, dönt a javaslatok megva­lósulásáról, sorrendjéről. Nő a helyi szervek felelőssége is természetesen, hiszen a köz- művelődési alap több pénzt, de nem korlátlan anyagi forrást je­lent. Nyilvánvaló, hogy sokan je­lentkeznek kérésekkel, javasla­tokkal, de remélhetőleg csakis átgondolt, megfontolt tervekkel. A helyieknek kell elsősorban sze­lektálniuk, nekik kell „helyére tenni” az igényeket. Csakis ala­posan indokolt" kérés teljesíthe­tő, s a helyieknek már ott, az elsőfokon is tudniuk kell nemet mondani, ha egy-egy kérés tel­jesíthetetlen, megvalósíthatatlan, ha nem segíti az egyetemes és helyi közművelődés ügyét. A Közművelődési Tanács bírálja felül a kérelmeket és dönti el, hogy a kiegészítő jellegű, meg­határozott összegű, legfelidpb két évre szóló és a megvalpgißis időpontját illetően egy alkalom­mal meghosszabbítható hozzá-i járulás mire fordítható. Nyilván­való, hogy a Közművelődési Ta­nács csakis az indokolt és a kö­zösség számára hasznot jelentő kérések, új kezdeményezések esetében dönt kedvezően. Ez egész közművelődésügyünk ér­deke. A közművelődési alap lehető- < ségeivel való gazdálkodás már a legközelebbi jövőben megkez­dődhet, hiszen a határozat, amely a felhasználás módját szabályoz­za hamarosan napvilágot lát, s megjelenésének napján érvény­be is lép. A közművelődési párt- határozat nagy lendítő erő volt már eddig is a kultúra munká­sai körében.. Megvalósítása ér­dekében sok jó elképzelés szü­letett és valósult meg. Mindeh­hez jön most e nagy segítséget jelentő anyagi erő a közművelő­dési alap. Mindenki, aki a párt- határozat szellemében eredmé­nyesen, újabb utakat, lehetősége­ket keres — részesülhet belőle. Megvalósulhatnak a régóta dé­delgetett álmok, ezernyi ötlettel gazdagodhat a közművelődés ügye — van rá anyagi fedezet. E. Gy. Befejezik a Szabolcsi A Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Nemzeti Múzeum és' a nyíregyházi Jósa András Múzeum munkatársai 1969-ben kezdték el a sza­bolcsi Földvár feltárását. Minden nyáron egy hó­napig folytak a kutatások. A régészeknek eddig Földvár' feltárását már sikerült a földvár korának meghatározása és az Árpád-kori település helyrajzának megállapí­tása. Ezen a nyáron befejeződik a Szabolcsi Föld­vár feltárása. Néhány szó az eszperantóról Az egyetemes Eszperantó Vi­lágszövetség vezetőségi tagja dr. Bormann Werner hamburgi egye­temi tanár cikket írt a Világszö­vetség hivatalos folyóiratának, az Eszperantónak. Az írás érdeke­sen világítja meg a nemzetközi nyelv világméretű elterjedésé­nek helyzetét, különös tekintet­tel a mindinkább szükséges fel­világosításra. Közös célt kell hogy szolgáljon — írja dr. Bormann — az esz­perantó nyelv terjesztőinek .és a nyelv használódnak munkája. A világméretű mozgalom ugyan­is célul tűzte ki a múlt évi belg­rádi világkongresszuson, hogy tovább kell erősíteni a nemzet­közi kapcsolatokat nemcsak az eszperantisták között, de a vi­lágnyelven beszélők között is. A nemzetközi nyelv mozgál- mát az eddigieknél sokkal szé­lesebb körben kell megismertet­ni, valamennyi ország valameny- nyi nép saját nyelvén is, fejtegeti tovább Bormann. Ez történt Má- gyarországon a magyarnyelvű Eszperantó Magazin —, Nyelv és világ — című folyóiratnak meg­jelenésével, ami nemcsak az eszperantó szövetség tagjai, de bárki ipegvásárolhat, mert 1974- ben már nemcsak a tagok hivata­los folyóirata, hanem a nagykö­zönség nyelvi fóruma is. Nem lehet elhanyagolni az eszperantistáknak nemzeti nyelv ápolását sem és annak fel­használását a mozgalom számára — olvashatjuk a cikkben. Szinte szabálynak kell elfogadni, hogy az eszperantót 50 százalékban eszperantóul, 50 százalékban pe­dig az illető ország nemzeti nyelvén kell ismertetni. Nem szabad az eszperantistáknak be­felé fordulniok és csak csopor­tokban beszélni a nyelvi mozga­lomról, hanem a mindinkább szükséges öszekötő-világnyelv ál­talános elfogadtatására érdemes törekedni. Az eszperantisták közös fel­adata, hogy segítsék e világmé­retű kulturális mozgalmat, mert az eszperantó nemcsak nyelv, de mozgalom is. Az 59. világ­kongresszus most zajlott le Ham­burgban, ahol tolmácsok nélkül egy nyelvet több mint harminc nemzet fiai vettek részt. • Megyénkben, a múlt évihez hasonlóan, az ősszel több helyen szerveznek eszperantó nyelvtan­folyamokat, az iskolákban is. Országos és külföldi példák bizo­nyítják, hogy a nemzetközi nyel­vet tanult diákok más idegen nyelvet könnyebben tudnak elsa­játítani, mint akik nem tanultak korábban eszperantót. Fővárosi iskoláinkban több éves tapaszta­latok nyomán bebizonyosodott, hogy a magyart is sokkal ala­posabban megismerik az eszpe­rantó nyelvet tanuló diákok. Bálint István NOTESZLAPOK Ellesett párbeszéd — Te, Kecskeméten miért nin­csen szabadtéri színpad? — Éveken át vitatkoztak ró­la annak idején, tíz, tizenöt év­vel ezelőtt. Volt is egy időben, de megszűnt. — Kimúlt, mint annyi más, szép kezdeményezés? — Mire gondolsz például? — Mondjuk a Hírős Együttes­re ... — Egyesek azt mondják, hogy drága lenne a színpad kivitele­zése. — Másutt nem drága? Például Baján, ott tán olcsóbb? — S ha nem lenne elég közön­sége? — Ügy gondolom lenne, ha jó programot állítanának össze. — Mit néznél meg szívesen ot? — Sok mindent. Zenekari sze­replést, táncosokat, ilyesmit. Esetleg sportmérkőzést; mond­juk ökölvívást. —Ügy emlékszem, írtak is er­ről a témáról az újságban. — Hogyne. Nem is egyszer. — Mit gondolsz, megvalósul­hat ez egyszer, valamikor? — Javasolni kellene az illeté­keseknek: csinálják meg. — Gondolod, hogy ez segítene? Meg aztán későn is van már ezt indítványozni. Augusztusban nem lehet elkezdeni. — De a jövő évi esetleges megépítéséhez még nem késő a javaslat, — igaz? — Lehet, hogy igazad van... V. M. 9 X. századi lakótelepülés. 9 A késő Árpád-kori temetőben talált csontváz. (MTI foto — Balogh P. László felvétele — KS.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents