Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-12 / 161. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig i a nap elsó felében túlnyomóan felhSs Idd, többfelé Ismétlődő esővel, később felszakadozó felhőzet, már kevesebb eső. Mérsékelt, majd megélénkülő déli, délnyugati, Időnként megerősödő és északnyugatira forduló szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet u—1(, legmagasabb nappali hőmérséklet 20—22 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 161. szánt Ára: 90 fillér 1974. július 12. péntek Együttérzünk és tiltakozunk Űjabb „különleges csoport” a terror fokozására Santiagóitól érkezett hír szerint a junta a polgári rendőrség ügynökeiből valamiféle „különleges csoportot” alakított, amelynek az a feladata, hogy „leszámoljon a felforgató elemekkel”. Az új csoport az országos hírszerző hivatal, vagy ahogyan a chileiek nevezik: a Pinochetgestapo felügyelete alatt áll majd. A junta másik újabb népellenes cselekedete, hogy törvénybe ütköző módon visszaadta magánkézbe az államosított rézbányákat és most ismét külföldi monopóliumok uralják a chilei rézipart. A népi egység kormánya három évvel ezelőtt, 1971. július 11-én államosította az ország rézbányáit, és azóta ezt a napot a nemzeti méltóság napjaként ünnepelték Chilében. A chilei rézkincs kitermelése, felvásárlása és értékesítése ismét az Anaconda és a Kennecot nevű, valamint más nemzelközi monopóliumok vadászterületévé vált. Ráadásul a junta még tetemes kártérítést is felajánlott ezeknek a monopóliumoknak. Chile napjainkban megszállt országhoz hasonlít. Kijárási tilalom van, és a gyülekezési tilalomra jellemző, hogy még a rokonok sem látogathatják egymást, normális esküvőt sem lehet tartani. Mi, magyarok aggódva figyeljük a chilei eseményeket, a junta intézkedéseit, amelyekkel a terrort, a megfélemlítést igyekszik fokozni. Aggódunk, és együttérzünk a megalázott néppel, a meggyilkoltak hozzátartozóival. A párizsi szolidaritási konferencia felhívására hazánkban megkezdődött szolidaritási héten az ország minden tájáról érkeznek hírek, üzemek, termelőszövetkezetek, intézmények dolgozóinak tízezrei emelték fel szavukat a Chilében dúló terror ellen. Kecskeméten a Habselyem Kötöttárugyár dolgozóit követően az Autó- és Gépjavító Ipari Szövetkezet pártalapszervezete, szocialista brigádjai a szövetkezet összes dolgozójának nevében táviratban tiltakoztak a chilei terror ellen, követelve annak megszüntetését és a bebörtönzött hazafiak szabadon bocsátását. A húsprogram megvalósításáért Az állattenyésztésben is terjednek az ipar szerű módszerek A megyei tanács a kormány intézkedései alapján határozatot hozott a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére. Az állami kedvezmények, valamint az ágazat támogatására hozott rendelkezések nyomán a mezőgazda- sági nagyüzemekben is tettek lépéseket a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére. Egymás után épülnek a szakosított, korszerű telepek. A gazdaságok jelentős része a hústermelés fejlesztését határozta meg. Ez utóbbi mezőgazdasági nagyüzemek vezetői részére hívott össze tanácskozást tegnap a megyei tanács szakosztálya Kecskeméten. A megyei tanács székházában tartott megbeszélésen Király László mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető-helyettes üdvözölte a megjelenteket. Rámutatott, hogy az állattenyésztésben — a növénytermesztéshez hasonlóan — kidolgozták az iparszerű termelési módszereket. Egyik kezdeményező a Hús- és Tejhasznosítású Szarvasmarhatenyésztő Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozása, amelyet 1971- ben öt közös gazdaság alapított. Ma már 108 üzem a tagja ennek a vállalkozásnak, a megyéből hat gazdaság lépett be. A tanácskozáson a szövetkezeti közös vállalkozás — rövidített nevén HSZV — főmérnöke. Hor- sányi Lehel visszapillantott az eddig megtett útra, és ismertette a húshasznositású szarvasmarha- tenyésztésben elért eddigi eredményeket. Alapításkor az öt gazdaságnak összesen 353 tehene volt, jelenleg a taggazdaságok • A félegyházi Petőfi Tsz saját brigáddal épitl fel a száz férőhelyes szarvas- marha IstáN lót. összes tehénállománya eléri a 19 ezret. Sokféle szolgáltatást nyújtanak az üzemeknek. Többek között segítik a takarmánytermesztés kor. szerüsítését, a beruházások megvalósítását, biológiai és állategészségügyi tanácsokat adnak. Támogatják a gazdaságokat ökonómiai szaktanácsadásokkal és információkkal. A vállalkozás az úgynevezett Dália-program megvalósítását segíti, melynek lényege, hogy a magyartarka tehénállomány keresztezéssel történő javításával a hazai és a nemzetközi piac igényeinek megfelelő húsmarhát tenyésszenek. 1973-ban a tejtermelési ágazattal is bővült a vállalkozás. Erről dr. Csifkó György igazgató tartott ismertetőt. Elmondta, hogy a tejtermelés fellendítésére számos gazdasággal kötöttek megállapodást. A szerződött üzemek tehénállománya jelenleg már 15 ezer darab. Segítenek a fajta javításában, a korszerű fejéstech- nológia elterjesztésében, a gazdaságos tartás megvalósításában. Fejöiskolát is létesítettek, ahol a tehenészetekben dolgozók kiképzést kapnak. A tanácskozás résztvevői ellátogattak a városföldi Dózsa Termelőszövetkezetbe. Ez a közös gazdaság szintén tagja a HSZV- nek. A vendégek tanulmányozták -a gazdaság szarvásmarha-te- nyésztésben elért eredményeit. A szakemberek tapasztalatcseréje a látottak értékelésével zárult. K. S. Arassunk baj nélkül „Frissen vágott szalma illatát hordja a szél. Pelyvafelhő takar, ja a kombájn oldalát. Aratnak." T- Az idén ezekkel a mondatokkal kezdődött a Petőfi Népében a nagy nyári munkák indulásáról szóló híradás. A hangütés — a gabonabetakaritás nagyszabású munkálataihoz megtörtént. A bugaci Béke Tsz után, ahonnét első riporttudósitásuiik kelt, azóta megyeszerte nekiláttak emberek, gépek a gabonatenger aratásának. S az elkövetkező hetekben — Gróf István megyei munkavédelmi felügyelő szavaival élve — a kizárólagosan szőlő-és gyümölcstermelő gazdaságok kivételével —|i „aki csak él és mozog, mindenki az aratással foglalkozik". Nem felejtjük persze, hogy — hála a magas fokú gépesítettségnek — az élet betakarításának közvetlen erőfeszítéseiben, tehát kint a földeken, ma már sokkal kevesebben vesznek részt, mint akár húsz évvel ezelőtt is. S ez a gárda most már — úgymond — „géppel párban” arat. Tudjuk azonban, hogy az embernek ezekkel a hü szövetségeseivel, amelyek az embertelenül nehéz küszködéstől mentették fel a földművelőket — fegyelmezetten kell bánni. Éppen az egykorinál jóval kevesebb arató egészsége, testi épsége, élete védelmében. Be kell tartani az ezekre a munkákra aktuális munkavédelmi és biztonságtechnikai óvórendszabályokat. Ezek végeredményben arra „útmutatók”, hói, miben kell vigyázniok a kombájnosoknak, traktorosoknak, az őket irányító felelős vezetőknek, hogy az „oktalan", tehát gondolkodni nem tudó gép ne veszélyeztesse használóját, kezelőjét. Mire hivja fel legfőképpen az aratók figyelmét az SZMT munkavédelmi felügyelője? Már a munkába induláshoz jótanács: tegyük el a betakarítás megünneplésére az aratópálinkátI Zamatosabbnál zamatosabb, a különböző izlésr&eket is kielégítő üdítő italok állnak rendelkezésre. Éljünk ezekkel, s a tiszta ■ ivóvízzel, hogy valóban felüdűljünk a verejtékez órák után; ne pálinka hódítson a tűző napon. Talán éppen a működésben levő - vágószerkezetek közé. Említettük: a gép nem tud „beszélni”. Ezért minden műszak kezdetekor vizsgálják meg az erre illetékesek, a kombájnotok, traktorosok, tehergépkocsi-veze- (Folytatás a 2. oldalon.) Kukoricatermés-kilátás a Bácskában Szakmai tanácskozás és gépbemutató Baján A Bácskában hagyománya van az állattartásnak. Ezt ápolják és fejlesztik tovább a mezőgazda- sági nagyüzemek. Ennek eredménye többek között az, hogy az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat a Bács-Kiskun megyében megvásárolt vágósertés mennyiségének a 35 százalékát a bácskai gazdaságoktól kapja. Baján, Bácsalmáson, Bácsborsódon, Dá- vodon és másutt korszerű szakosított telep, hizlalda épült. A takarmánytermesztés korszerűsítésére is történt kezdeményezés. A Bajai Állami Gazdaságban dolgozták ki a BKR ku- kukoricatermelési módszert, amelyet az országban 82 ezer hektáron alkalmaznak. Baja és a bajai járás szövetkezetei öt év alatt 8 százalékkal emelték a kukorica vetésterületét, amelyet jelenleg a szántóföldjüknek 29 százalékán termesztenek. Követői vannak a Bácskában a bábolnai CPS, valamint a nádudvari KITE kukoricatermelési módszernek is, ez utóbbinak az idén kilenc bácskai termelőszövetkezet lett a tagja. A Bácskai TESZÖV kezdeményezésére csütörtökön szakmai tanácskozást és gépbemutatót rendezett Baján a nádudvari Vörös Csillag Tsz kukorica és iparínóvény-termesztő társulása. A bácskai gazdaságokon kívül részt vettek a Kiskunsági valamint Tolna megyéből, a Szekszárdi TESZOV iparszerű kukoricatermesztő szövetkezeteinek képviselői. Gólya László, a nádudvari KITE termelési rendszer Csongrád és Bács-Kiskun megyei körzetének vezetője tájékoztatta a szakembereket. Elmondotta, hogy a társulásnak jelenleg 179 tagja van. A nádudvari módszer szerint az idén 82 ezer hektáron termesztenek kukoricát, ebből 9500 hektár a bácskai szövetkezeteké. A napraforgó 14 ezer, a cukorrépa 16 ezer, a szója 1500 hektáron terem a társulás gazdaságaiban. Ősztől kezdve a búzára, 1975 tavaszától kezdve pedig a burgonya iparszerű termesztésére is kiterjed az együttműködés. A tanácskozást a bajai Augusztus 20. Tsz-ben rendezett gyakorlati bemutató követte. Itt a John Deere-típusú, amerikai gyártmányú erő- és munkagépek kezdésével, a kalászosok és a kukorica betakarítására alkalmas kombájnok működésével, a nyári, őszi talajmuka kapcsolt géprendszereivel ismerkedtek meg a szakemberek. Az iparszerű kukoricatermesztés eredményeként már 1973-bn is meghaladta a bácskai szövetkezetek termésátlaga a 47,6 mázsát Egyes szövetkezetekben átlagon felüli eredmények voltak. Hercegszántón 65,3, Katymáron 64,4, Felsőszen ti vánon, Baján 58,3 és 58,4 mázsa kukoricát takarítottak be hektáronként Ebben az esztendőben is hasonló termésre számítanak. K. A A hét végétől csaknem egy hónapig „pihen” a Kecskeméti Konzervgyár II. számú gyárának büszkesége, a NIKO-ftle paradicsomporitó berendezés. A kezelők helyett a karbantartók végzik szokásos, évenként megismétlődő, nélkülözhetetlen munkájukat. A gépsor leállásának kapcsán igen sok értékes információhoz jutottunk Balog Ödön üzemvezető és Varga Zsigmond üzemmérnök segítségével. A Dániából származó, automata vezérlésű, értékes berendezés 1971-ben került Kecskemétre. Azóta 200 vagon koncentrált paradicsomport gyártott. A főként tőkés exportra kerülő termékből ez évben rekordteljesítményt szállítottak. Az 1974. I. féléves terv ugyanis 16 millió 500 ezer forint volt, s ezt 4 millió 700 ezerrel szárnyalták túl. Egy műszakban 45—50 mázsát porítottak paradicsomból. Ezt akkor lehet igazán érzékelni, ha kiszámítjuk, hogy 1 kilogramm porhoz 22 kiló nyers paradicsomot vagy 3 és fél kiló szárazanyag-tartalmú paradicsompürét kell felhasználni. A paradicsompor igen keresett a világpiacon, hiszen koncentráltan tartalmazza a nyers zöldségféle valamennyi kedvező tulajdonságát (vitamin, zamat stb.). Egy kiló porból 20 liter jó minőségű ivólevet lehet nyerni, de alkalmas — ízlés szerinti felhasználóssal — ételízesítésre is. A hatalmas gépsoron dolgozók munkája nagyra becsülhető: nemcsak a tervtúlteljesítés vonatkozásában, hanem a DH-munkarendszer bevezetese, annak eredményes alkalmazása szempontjából is. A porítóüzem munkásai fiatalok, az átlagéletkoruk 30 év alatt van. A gép kezelőszemélyzetének tagjai alig érik el a 20 évet. A 47 dolgozóból senki sincs szocialista brigádon kívül. A Ligeti Károly, a Hírős Piros Por, a Hajnal és a Piros Export Arany brigád tagjai csatlakoztak a kongresszusi és a felszabadulási munkaversenyhez is. Az említett 2 vagonos túlteljesítésen kívül számos felajánlást tettek. Csak példaként említve: biztosítják a legjobb minőséget, anyagmegtakarítást terveznek, külön zuhanyozót építenek, parkosítanak, valamennyien képezik magukat, állami, vagy politikai oktatás formájában, rendszeresen sportolnak. Tizenegy hónapos teljes üzem után egy hónapig áll tehát a gép. Illetve csak egyes részei, mert a karbantartók felajánlották és megoldották — a t A berendezés hatalmas méretét jól érzékelteti a képen látható munkásnő alakja , (Pásztor Zoltán felvétele) szigorú technológiai utasítások betartása mellett —, hogy egyes szerkezetegységek akkor is működtethetők, ha a többi részen a felújítás folyik. H. P. Hogyan készül a Kecskeméti Fémipari Szövetkezet az MSZMP XI. kongresszusára? Erről beszélgettünk a napokban Sándor József elnökkel. — A szocialista munkaversenynek régi hagyományai vannak nálunk — mondotta a többi között az elnök —. s most, a XI. kongresszus, valamint hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója tiszteletére új lendületet vett ez a nemes mozgalom. Már megtörténtek a felajánlások, amelyek teljesítése szövetkezetünk fejlődését is meggyorsítja, s növeli eredménveinket. Vállaltuk, hogy 'a 160 millió forintos árbevételi tervünket 3.5 millió forinttal túlteljesítjük. ez a múlt évi 150 milliós teljesítéshez mérve 9 százaléknak felel meg. Nyereségtervünk 26.6 millió forint. 27.1 millióra szeretnénk teljesíteni. Természetesen ahhoz, hogy ezeket a vállalásokat teljesíteni tudjuk, nagyon sok munka szükséges. A termelés szervezésére a korábbinál is nagyobb gondot kell fordítanunk. s mindent el kell követnünk a jó ötletek megvalósításáért. Most készül szövetkezetünkben a „levegőhálózat”, nagy teljesítményű kompresszorok beállításával új kisgépekkel tudjuk majd fokozni a termelékenységet. Különböző célgépeket veszünk használatba, s szeretnénk megvalósítani az alumíniumból való csőgyártást. A kongresszusi felajánlások között jelentős helyet foglal el a tanulás. Műszaki főiskolán 1. középfokú oktatásban 8. általános iskolában 12. szakmai továbbképzésen pedig 23 dolgozónk kezdi meg, illetve folytatja a tanulást. A politikai oktatásnak is sok résztvevője lesz. több mint korábt Vörösmarii Imre és Swassta Sándor lakatosok már sűrített levegővel működő köszörűvel dolgoznak. ban. A marxista—leninista esti egyetem szakosító tanfolyamán ketten, az egyetemen pedig hárman tanulnak, a szövetkezetpolitikai oktatásnak 20. a KISZ-ok- tatásnak pedig ugyancsak 20 hallgatója lesz. A társadalmi munka sem marad ki a felajánlásokból. A Hosz- szú utcai óvodában 800. a Zrínyi Általános Iskolában pedig 1000 órai munkát végzünk. A kecskeméti gyerekek közül nagyon sokan töltik a szünidő egy részét a tatai táborban. Ide ml készítettük az ágyakat. 1200 órai munkával. A szövetkezetünk fejlesztéséről sem feledkezünk el. erre a célra 6 ezer órát fordítunk. A legjelentősebb ebből a munkából a tőserdei üdülőnk létesítése. A telek már megvan, s modul elemekből 30 személv befogadására alkalmas üdülőt létesítünk, bekerítjük. utakat, járdákat építünk — társadalmi munkával. Bízom abban, hogy a vállalások teljesítése sikerül, s ez tovább öregbíti hírnevünket is, nemcsak bol-, hanem külföldön is. Opauszky László A hírős piros port” gyártók sikeres féléve Tervtúlteljesítés, társsdslini inunks
