Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-09 / 158. szám

1974. július 9. • PETŐFI NÉPE • 5 „Éjjel nyíló virágok” címmel — a Petőfi Né­pe idei június 16-i, vasárnapi számában — G. S. cikke jelent meg homokmégyi asszonyokról, akik bedolgozói a Kalocsai Háziipari Szövetke­zetnek. Vezetőkkel s magukkal a legilletéke­sebbekkel, a varróasszonyokkal beszélgetve, azt derítette fel a riporter, hogy bizony anyagi­lag nincs eléggé megbecsülve az a népművésze­ti tevékenység, aminek nyomán a „világszerte csodált kalocsai virágok” születnek. A hangulatos cím arra utalt, hogy a bedolgozók nem ritkán egész éjszaka is hajtanak — varrnak — csak, hogy határidőre elkészüljenek vállalásaik­kal. „Rá vagyunk utalva — mondotta egyikük. — Tudjuk, hogy nem éri meg, de mit csináljunk, ho­vá menjünk? Nagyon jó, hogy van ez a kis lehe­tőség, mert ugye mégse telik ingyen a nap, s az ember lánya itthon van. Télen-nyáron jön a kis pénz, ami biztos, amíg a tű ki nem esik a kezünk­ből.” Szóval: sokat kell dolgozni a „biztos kis pénzért”. S ebből a nézőpontból ítélve mindjárt kevesebb romantikát olvasunk le az itt következő képekről. Arra gondolunk, hogy lám, csakugyan minden év­szakban, s a nap bármely szabad órájában ki kell használni az időt a gyönyörű holmik kihímzésére, megvarrására, mert a szövetkezetét is köti a ha­táridő. Őszi szelek söpörték már el a sárga faleveleket az öregcsertői téren, amikor Morvái Ferencné, aki 9 és fél éve bedolgozója a Kalocsai Háziipari Szö­vetkezetnek, éppen ügyes-bajos dolgának elintézé­sét várja meg itt az utcán. Nem ült tétlenül köz­ben a gazdasszony. Maga elé. a fűre tette a kellé­keket — cérnát, selyemfonalat —. nyakába akasz­totta az ollót, tűbe fűzött. Eligazította ölében a munkába vett abroszt, s iparkodott a hímzéssel. Azzal is előbbre volt, amíg a kis jószágért jöttek. Másik felvételünk nyár-i napsütésben, drágszéli asszonyokról készült. Hétköznap, vasárnap meg- ,szokott látvány, hogy egy-egy ház elé ülnek ki a szomszédasszonyok — ölükben az elmaradhatatlan varrni-, hímeznivalóval. Ok is bedolgozók. Képünkön éppen az idősebb generáció ügyes ke­zű képviselőit látjuk — anyádat, nagymamákat — egy dédunoka társaságában. Együtt mégiscsak jobban múlik az idő a népművészeti munkában való elmélyedéssel. Szaporábban mozog az ujj, ha közbe-közbe szólni is lehet valakihez. % Jobbról balra haladva a kénen, ismerkedjünk velük. Legszélén a 87 esztendős Bagi Imréné öl­tő get. Utána — a világos blúzban — a 60 éves Tamás Józsefné következik, aki mellett édesanyja, Tamás Menyhértné szorgoskodik. A sötét ruhás néni testtartásán is látszik, hogy élénk, mozgékony asszony. 82 éves létére sem „engedte el magát”. Elannyira, hogy még ma is táncol a híres drág­széli együttesben. A többiekkel együtt aratta a tap­sot, amikor nemrég Jugoszláviában is felléptek — Tito elnök születésnapján. A túlsó szélen a 73 éves Rideg Gergelyné hímez. Tekintete, mosolya nem­csak a kelmén nyíló virágokat simogatja, hanem a dédunokát is. A 8 esztendős Palvosik Zsuzsi is tud már varrni, de egyelőre más a dolga. Míg el­hallgatja a mamákat, és szemlélődve is ellesi az ősi népművészet titkait, zöldborsót fejt az ebéd­hez. Hogy aztán a mai kis Zsuzsik. Marikák, Jutkák egykor beállnak-e a kalocsai népművészeti virá­gok kertészeinek sorába, vagy kedvet se kapnak rá. sokban függ attól, hogy a „kalkulációban” is méltóbbképpen .jut-e kifejezésre a népművészet értékelése. (Tóth István — Tóth Sándor) használják az adott színeket vagy variációikat. Nincs ez más­ként akkor sem, ha a falakat mázolják be. A fehér adott eset­ben a tisztaság, a rend, a sterili­tás érzetét kelti, máskor azonban rideg, barátságtalan, sőt idege­sítő lehet. Ebből következik, hogy a színek sem önmagukban adnak ilyen vagy olyan hatást, hanem környezetükkel, az adott tárgyakkal és azok színeinek összefüggéseiben. Huzamosabb ideje például az új gépeket a gyárak szürkére festve adják ki, a fontosabb alkatrészeket esetleg feketével jelölik meg. A szürke színnek is különböző hatása le­het: közömbös, de ugyanakkor nagyon jó háttere minden más színnek, mert valamennyi egyéb színnel jól harmonizál. Bizonyára ezért választják az ipari forma- tervezők is előszeretettel a szür­két. A szürkének és a háttér fe­hérjének. esetleg sárgájának vagy kékjének a kombinációja azután már ismét más és más atmoszférát teremt. Így például a kék háttér nagyobb koncentrá­ciót eredményez — állapították meg a szakemberek —, de ha­marabb elfárad az ott dolgozó ember. Olyan műhelyekben pél­dául, ahol rendkívül nagy pre­cizitásé gépeken kell dolgozni a munkásoknak előszeretettel hasz­nálnak kék hátteret. A gépeknek eddig csak a szí­néről szóltunk. Pedig a gépek­nek formájuk is van, és aki vé­gigmegy egy fejlődő üzemen, az a géppark külsejéből is meg tud­ja állapítani a beszerzések ide­jét, mert ha nem is olyan vál­tozékonyan, mint az öltözködés divatja, de azért a gépek for­mája is követ bizonyos divat­áramlatokat. Szó esett már arról, hogy egy időben a legömbölyítés, mostanában inkább a szögletes­ség lett az uralkodó formaterem­tő tendencia. Pontosan követik ezt a gépek is. Fal, szín, gép, forma — mind­ehhez hozzájön a világítás. Ter­mészetesen itt is fontos lehet a lámpatest formája, még inkább a fények színe. A kék, a sárga, vagy fehér fényt adó fényforrá­sok az egész környezet hangula­tát megváltoztathatják: nyugodt- tá tehetik, élessé, hideggé, me­leggé, lággyá és így tovább. S akkor még nem is beszéltünk azokról a „zöldségekről”, tehát növényekről, amelyek szinte minden munkahelyre bevihetők és ugyancsak hangulatteremtő hatásuk van. Irodákban a búto­roknak, természetesen ugyancsak a falak színének és a falra rak­ható dísztárgyaknak, műalkotá­soknak majdnem ugyanolyan je­lentőségük lehet, mint a lakás­ban. Bizonyítékként talán ennyi is elég: a munkahely környezeté­nek legalább annyi kulturális, ha úgy tetszik, művészeti össze­tevője van, mint otthonunknak, vagy az utcának, ahol közleke­dünk. Bernáth László Polonyi Péter: Mit kell tudni a Kínai Népköztársaságról? A Kossvth-kiadó népszerű Mit kell tudni? sorozatának új kö­tete a hatalmas távol-keleti or­szágba vezet el bennünket. Meg­ismerjük belőle Kína . földrajzát, rövid történetét, az ország gaz­dasági életét, társadalmi beren­dezkedését. Sok érdekes dolgot megtudunk az ottani kulturális életről, a tudományról és az is­kolai oktatás helyzetéről, felépí­téséről stb. Valóban kerek-e a Föld? Milyen a Föld formája, me­lyek méretei? — amilyen régi, ojyan korszerű is egyúttal ez a kérdés. \ Most, a mesterséges holdak fellövésével sokkal pontosabb választ kaphatunk a kérdésre, mint a megelőző 2—3 évszázad­ban. El kellett hagynunk a Föl­det, s a kozmikus térségből kel­lett meghatároznunk annak a planétának a formáját és mére­teit, ahol élünk. A Föld mesterséges holdjai nemcsak új utakat fedeztek fel, hanem a tudósoknak újabb lehe­tőségeket is nyújtottak, hogy pontosabban válaszoljanak a Föld alakját és méreteit illető kérdésekre. Megfigyelések, számítások eredményeképpen a tudósok megállapították, hogy a Föld alakja olyan, mint a körte, vagyis az Északi-Sark az Egyen­lítőtől 15—30 méterrel messzebb van, mint a Déli-Sark. Megálla­pították azt is, hogy az Egyen­lítő nem kör, hanem ellipszis alakú, melynek nagyobb félten­gelye 305 méterrel hosszabb, mint a kisebbik féltengely. Mindezek értelmében fogadták el 1971-ben, a geodéták és geo­fizikusok XV. nemzetközi köz­gyűlésén Moszkvában az új re- ferenc rendszert, amely a mes­terséges holdak nyújtotta adatok alapján megadja a Föld új para­métereit. JÁTÉKVAROS AZ ÓVODÁBAN A szabadegyházi óvodában tár­sadalmi összefogással játékvárost építettek. A helyi termelőszövet­kezet és a Szeszgyár több szo­cialista brigádja az óvónők se­gítségével és a községi tanács irányításával, az üzemekben fel­lelt hulladékanyagból hangulatos játszókertet hoztak létre. Képűn. ■kön: Kiscsoportos óvodások a játékvárosban. (MTI Fotó — Fehérvíry Ferenc felvétele — KS) Az „ér” ige szócsaládja Tulajdonképpen négy ér sza­vunk van, két ige és két főnév. Ezek tehát egyalakú szavak. Az egyik főnév eredeti jelentése vé­kony csík, kialakult jelentései pedig: véredény, bányaér, erezet. A másik, a patak jelentésű ér szó feltétlenül összefügg az elő­zővel. * A hozzáér, tapint jelen­tésű ér ige vagy nagyon régi ótörök jövevényszó nyelvünkben, vagy ősi finnugor szó. Ebből vált ki jelentéshasadással az „értéke van, valamennyit ér”, jelentésű ér ige, sőt az ikessé lett válto­zat, az érik is. Minket most a tapint jelen-, tésű ér ige érdekel (az érdekel is ennek a származéka). Mint nyelvünkben nagyon régen meg­levő szónak, nagy a szócsaládja. A történeti-etimológiai, szótár­ban 65 származékát számoltam össze, nem is beszélve a szám­talan összetételről. Nézzünk szét ennek, a terebélyes családnak a háza táján, mert, így bepillant­hatunk a szókincset gyarapító nyelvi erők működésébe. A -dekel gyakorító képzős ér­dekel eredeti jelentése érintget, bökdös, többször hozzányúl. A XVI. századi jelentései között ta­láljuk ezeket is: (a csapás, be­tegség) sújt, (az ellenség) szo­rongat. Régen a lovat sarkantyú­val érdekelték, sőt a betegség is érdekelte az embert. Nagyon so­kan ismerik Pálóczi Horváth Ádám kedves régi dalát az „Ö és új, mintegy ötödfélszáz éne­kek” c. énekeskönyvéből. Ebből is a szó régi jelentését találjuk: „De mit töröm fejemet, ( Hi­szen nemcsak engemet / Érdekel­nek I A gond s a sok bajok is: / Ily szomorúan mások is /■ Éne­kelnek.” A gondok és bajok állandóan fogva tartják a köl­tőt, nem tud tőlük szabadulni. Ennek az igének később figyel­met kelt, valakire tartozik jelen­tése is kialakult, és a szócsalá­dot számos újabb származék gazdagította (érdeklődik, érde­kes, érdekeltség). Az érez is az ér igéből alakult a -z gyakorító képzővel. Erede­ti jelentése: tartósabban érint, tapintással érzékel, érzékszervei­vel felfog, észrevesz, értelmileg felfog, sejt, sőt (a föl- igekötő­vel: ' fölérez) álmából felriadva figyel. Nagyon sok származéka keletkezett: pl. érzelem, érzé­keny, érzékel, érzéstelenít, ér­zékletes. Az érint ige az -nt mozzana- tos képzővel alakult. Jelentése ma is elsősorban a tapintási ér­zékeléssel kapcsolatos. Átvitt ér­telmű jelentései: említ, valakit illet, valakire tartozik. Végül a mozzanatos -t képző­vel alakult ért ige is e szócsa­ládba tartozik. Létrejöttét az ér eredeti hozzáér jelentése magya­rázza, éppúgy, mint a már em­lített érdekel, érez, érint, szár­mazékokét is. Tehát eredeti je­lentése ennek is megérint le­hetett, ebből úgynevezett komp- likációs jelentésváltozással vagy elvonatkoztatással alakult ki ér­telmileg felfog jelentése. Ilyen vátozás több is van magyarban, pl. ésszel fölér, felfog, fogalom, megfoghatatlan (=érthetetlen). De az idegen nyelvekből is sók példát lehetne mondani. Pl. a németben a begreifen, auffassen ige is eredetileg megfog, megra­gad jelentésű. Az ige származé­kai közé tartozik többek között az értelem, értelmiség, értékes, értekezlet is. Talán valóban nem volt ér­dektelen (ez is az érdekel egyik testvére), hogy „meglátogattuk” az ér ige nagy családját. Hasz­nos, érdekest!) ismereteket sze­reztünk. Kiss István Túlszár nyalták m unkafel aj á ni ásukat Új könyvekről néhány sorban Ezúttal u Kossuth Könyvkiadó néhány újdonságára hívjuk fel a figyelmet; olyan müvekre, ame­lyeken keresztül a világ külön­böző tájaira, országaira, népei­re vethet egy-egy pillantást az érdeklődő olvasó. J, Horwitz: A. N. naplója Egy érdekes, nehéz sorsokat felvillantó, naplóba ágyazott re­gény. Az amerikai társadalom kitaszítottjainak sanyarú élete tárul elénk a könyv lapjairól. Egy'tizenöt esztendős, tiszta em­beri életre vágyó kislány ver­gődését ismerjük meg fokról fok­ra, s azt a küzdelmet, melyet az értelmesebb, tartalmasabb életért folytat rendíthetetlenül. E. llobsbawm: Primitív lázadók A társadalom perifériáján élő, vergődő, sokszor jobb sorsra ér­demes, máskor a legnagyobb el­vetemültségre, embertelenségre képes emberek különös életét is­merjük meg a kötet lapjairól. A maffiákat, a városi csőcseléket, a törvényen kívüli banditákat, gonosztevőket állítja reflektor- fénybe a tudományos megalapo­zottságú mű. Dél-Itália egyes bonyolult társadalmi szerkezetű részébe kalauzolnak el a könyv lapjai. Megdöbbentő és mélysé­gesen elgondolkoztató, s leleple­ző szándékú ez a mű. FOLYTONNYÍLÓ VIRÁGOK KERTÉSZEI De lesz-e utánpótlás? NYIIVÖR 9 Fővárosi középiskolás diákok dolgoztak június végéig a Bajai Ál­lami Gazdaság vaskút! kerületének szőlőültetvényében. A szőlő hajtásainak a befűzése volt a feladatuk. A táborozok a pártkong­resszus tiszteletére kezdeményezett munkaversenyben a norma­előirányzat 120 százalékos teljesítéséi vállalták, de ezt is túlszár­nyalták. A teljesítményük összegezésekor 123 százalékos lett az eredmény. A kiemelkedően dolgozó KISZ-brigádokat és tagjaikat külön-ktilön is megjutalmazta a Bajai Állami Gazdaság, (Szabó Ferenc felvétele.) KÖRNYEZETÜNK KULTÚRÁJA Irodák, falak, színek Kinevezték az új igazgatót, s két hét múlva a régi szobagarnitúra már kint volt a folyosón. Hozták az új szőnyeget, jófélékét, székeket, szekrényeket. Az igazgatónak nem felelt meg elődje ízlése, sürgőseri kicseréltette hát a be­rendezést. Hogy hol jogos, hol jogtalan ez a bútorcsé- rélgetés, annak megállapítása nem erre a cikk­sorozatra tartozik, amely a környezet kultúrá­járól kíván számot adni. Az igazgató szobájá­nak példája, csak arra való, hogy jelezze: a ve­zető számára már világos, hogy a munkavégzés feltételei.lcözé tartozik a munkahely külső-belső atmoszférája, hangulata, kultúrája is. Jó, jó, az -igazgató munkaeszköze egy toll, meg a feje, könnyű számára kulturáltan beren­dezni .egy szobát. De mit csináljanak egy nagy csarnokban, ahol több mázsás gépek dolgoznak? Vagy egy textilgyári teremben, ahol a zajtól jószerivel csak egymás szájmozgása alapján ér­tik meg a szavakat az emberek. S mit tegyenek a szekrényekkel, polcokkal agyonzsúfolt irodák­ban, ahol még az ügyfél leültetésére sincs hely? Mindez igaz, mégsem lenné-, helyes, feladni az igényt, hogy minden munkahelyen kultúrált legyen a környezet. S nemcsak azárt, mert ez „szép”, hanem. sokkal inkább azért, mert a kel­lemes, harmonikus környezőt visszahat a munkára. Kevesebb a hiba, kevesebb a baleset, rit­kább az idegeskedés és a mun­kafolyamatok tempója, gyorsasé, ga is nő. Mindezt nem jóakaratú. ám a termeléshez nem értő kul- túrsznobok, műveiket elfogultan propagálni kívánó művészek ál­lítják csupán, hanem pszicholó­gusok, orvosok, a munkalélektan szakemberei. S ők sem az ujjúk­ból szopták ezeket a feltételezé­seket, hanem tudományos, pre­cíz, mérhető adatokra támaszko­dó vizsgálatok alapján.. jutottak ilyen következtetésre! Sokan és sokszor vizsgálták például a falak színének hatását a környezetre, általában a szí­nek szerepét a munkavégzés közben. Nem véletelen, hogy a pi- jos. a piros és a sárga kombi­nációja többnyire veszélyes te­rületek, veszélyes tárgyak megje­lölésére szolgál. Sok üzemben a padozatot festik fel piros, sárga vagy fehér csíkokkal, hogy kije­löljék a közlekedés, a szállítás helyét és a gépek közvetlen környezetét. Ez azonban még nem esztétikai, érzelmi, atmosz­férikus hatás,, pusztán a rend külső jele. Persze vitatkozni le­hetne: maga a rend, a jól szer­vezettség külső látványa nem esztétikus hatású-e önmagában is. A rend mindenesetre csak az első lépés. A második: éppen a falak színének megválasztása. Azt már a festők is tudják — mármint a művészek —, hogy például a kék hideg, a sárga meleg szín, és a festményeken ennek a hatásnak megfelelően S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents