Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-07 / 157. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGANAKNAPILAPJA XXIX. évf. 157. szám Ara: 90 fillér 1974. július 7. vasárnap Tíz kommunista szombat a kongresszus tiszteletére ' Kunszentmiklósi Háziipari F .óvetkezet dolgozóinak 70 száza- .éka szocialista brigádokban dolgozik. Az öt kollektíva közül egy ifjúsági brigád, egy pedig Vasas névvel az MSZMP XI. kongresz- szusa tiszteletére alakult. A háziipari szövetkezet dolgozói a kongresszus, valamint hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére több felajánlást tettek. A kivétel nélkül KISZ-tagokból álló ifjúsági brigád vállalta, hogy az - üzem területén sportpályát létesít, amit 1975. április 4-én avatnak majd fel. Két alkalommal tartanak kommunista szombatot, s az így összegyűlt pénzt a vietnami fiatalok megsegítésére fizetik be. Programjukban szerepel még — más KISZ-alapszervezetelekéi közösen — egy jubileumi vetélkedő rendezése „30 éves szabad hazánk” címmel. A fiatalok vállalásaikat magnószalagon rögzítették. A háziipari szövetkezet öt szocialista brigádja csaknem 2 ezer órát tölt társadalmi munkával, és összesen tíz alkalommal szervez kommunista szombatot. Segítenek a községben folyó munkálatoknál is. Kisebb felszerelési tárgyakat vásárolnak a kunszentmiklósi bölcsőde, óvoda és napközi otthon számára, mintegy 10 ezer forint értékben. A brigádok kivétel nélkül beneveztek a Dolgozz hibátlanul mozgalomba. Jobban takarékos- kodnak az energiával és az anyaggal, javítják a munkafegyelmet, részt vesznek a szakmai továbbképzésekben. Közművelődési szakemberek tanfolyama MegfeSzerte aratják az őszi árpát Bácsalmáson három nap alatt 80 milliméter eső hullott. Kecskeméten 114,7 millimétert mértek az elmúlt hónapban. A természet lassanként pótolja a talajból hiányzó nedvességet. Jól fejlett gabona várja Bács- Kiskun megyében a betakarítást. A régvárt bőséges esőt sajnos pusztító szél és jégverés kísérte, amely különösen a megye déli felében a szőlőben, a zöldségfélékben és a gabonákban okozott kárt. A tompái határban igen jelentős a jégverés, de érzik a természeti csapás hatását Hajóson és másutt is, ahol a lábonálló kalászost a vihar földredöntötte, s a szemeket kipergette a jég. A szövetkezet, az állami gazdaság kára a biztosítás révén nagyrészt megtérül, a népgazdaságot ért veszteség következményeit azonban mindenki megérzi. Meg kellene gyorsítani az ország déli, leginkább jégveszélyes felébe tervezett jégelhárító rakétaállomások létesítését. Nemcsak Baranyában, hanem a Bácskában és a Kiskunságban is több tízmillió forint értékű gyümölcs, zöldség, szőlő és termény megy tönkre az évente rendszeresen visszatérő jégtől. Az elhárító berendezés fenntartási.üzemeltetési költségének a többszöröse térülne meg a jégveréstől megóvott termény értékében. Az átmeneti lehűlés és bő csapadék következtében később kezdődött az aratás, mint az előző években. Péter-Pál napjáig mindössze 35 hektár árpát vágtak le és 88 tonna terményt gyűjtöttek össze a termelőszövetkezetek és a szakszövetkezetek. Július eleje óta gyorsult meg a munka a Tisza mentén, ahol a folyó magas vízállása is arra ösztönzi a szövetkezeti gazdákat, hogy minél előbb biztonságba helyezzék a bő termést. Aratnak Császártöltésen, Bugacon, Szabadszálláson, a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban, és kedden kezdték meg a vihartól megtépázott árpa betakarítását Hajóson. A József Attila Termelőszövetkezet két ügyes kombáj- nosa Kohl Ferenc és Ziok Ignác dolgozik az E—512-es típusú arató-cséplő gépekkel, a két NDK- gyártmányú kombájnt a BKR kukoricatermesztési rendszer tagjaként, a Bajai Állami Gazdaság közreműködésével vásárolta meg a hajósi termelőszövetkezet. A bajai kukoricatermesztési rendszerbe társult gazdaságok az év eleje óta 32 nagy teljesítményű arató-cséplő gépet kaptak, amet Jól halad a munka a bugaci határban. A Béke Tíz gazdái a vadonatúj SzK—5-5s szovjet kombájnnal aratják az árpát. elmúlt hetekben. Az esőzés ebben a körzetben éppúgy viszave- tette a munkát, mint másutt. Az állami gazdaság szakemberei azonban arra számítanak, ha az időjárás nem fordul rosszabbra, mint eddig volt, tizennégy nap alatt magtárba gyűjtik a termést. A legutóbbi becslés szerint hektáronként 49 mázsa búza várható. Ennél ugyan többre volt kilátás, de a vihar és a jégverés kárt okozott. A búza azonban nem dőlt meg, mert a gazdaság szakemberei ügyeltek a különböző műtrágyák adagolásának helyes arányára és szilárd szálú búza nőtt a gazdaság valamennyi kerületében. A Bácsalmási Állami Gazdaság műszaki felkészülésének eredményeként az 1854 hektár búza le- arátásán kívül más gazdaságoknak is kölcsönöz betakarítógépeket, többek között a Kalocsai Állami Gazdaságnak, hogy a Duna menti nagyüzemben szintén a legrövidebb időn belül magtárba kerüljön a termény. Bácsalmáson eddig 960 vagonos fémsiló épült a termény tárolására. Ügy tűnik, hogy ez kevés, hiszen később a kukoricát is el kell helyezni, ezért a nagyüzem a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattal, amellyel társulási szerződést kötött, ideiglenes tárolókat épít ezekben a hetekben, hogy ne érje később meglepetés. K. Á. I Kohl Ferenc és Zlck Ignác a főidőn fekvő kalászost vágják az NDK gyártmányú géppel. lyek már a kalászosok betakarításában is részt vehetnek, 40 NDK-gyártmányú kombájn pedig a kukoricabetakarítás idejére érkezik meg a bajai rendszerbe társult állami és szövetkezeti nagyüzemekbe. Hajnaltól este nyolc, kilenc óráig arat és csépel a két hajósi* kombájnos társával együtt, mégis elég lassan haladnak a munkával. A vihar földre terítette a gabonát és megtizedelte a kalászban levő szemeket. Az összekuszált őszi árpát csak egyirányból lehet kombájnnal megközelíteni és levágni, teljes fordulót nem tehet a gép. Az erős szálú szovjet búzafajták azonban Hajóson is ellent- állottak az elemi csapásnak, így a kenyérgabonát sokkal kedvezőbb körülmények között takaríthatják be a József Attila Tsz gazdái. Bács-Kiskun megye igen jelentős vetőmagtermesztő nagyüzeme, a Bácsalmási Állami Gazdaság 1854 hektár kalászos aratását készítette elő nagy gonddal az Tiszakécskén, a művelődési központban rendezik meg az idén a Bács-Kiskun megyei közművelődési dolgozók szokásos nyári továbbképzését. Július 8-tól 12- ig előadásokon és konzultációs foglalkozáson vesznek részt a tanfolyam hallgatói. A tematika igen sokrétű. A közművelődési párthatározatból kiindulva szó lesz a művelődési otthonok szakfelügyeletéről, a tervezésről, a filmforgalmazás néhány kérdéséről, a színház- művészetről, az ifjúsági klubokról, az öntevékeny művészeti mozgalomról. Külön előadás foglalkozik a munkásművelődéssel, a mezőgazdaság és a közművelődés kapcsolatával. Beszámoló hangzik el a jól működő tiszakécskei művelődési központ munkájáról és a nagyközség kulturális életéről is. Vizsgázott az érettségi 3. oldal A lakosság szolgálatában 4. oldal Negyvenmilliós termelési érték 9 A főműhely egy része. 9 Deák Edit szakmunkás egy éve dolgozik a félautomata esztergagépen. Az ö munkája Is bizonyítja, hogy korszerű, köny - nyen kezelhető gépe. ken a nők is jó eredményt tudnak elérni, (Pásztor Zoltán felvételei) Egy évvel ezelőtt adták át rendeltetésének a kecskeméti Mezőgép Vállalat központi telepén a forgácsoló és szerszámgyártó főműhelyt. A létesítmény mintegy 20 millió forintba került. A műhely 3 ezer négyzetméter alapterületű és nyolcvan szerszámgéppel rendelkezik. A főműhelyhez csatlakozik többek között a forgácsolóipari tanműhely, valamint a 250 személyes fürdő és öltöző. Jelenleg százhúszan dolgoznak’ itt. Míg a régi forgáosolóüzemben a nők számára nem tudtak munkát adni, addig ttl a félautomata gépek köny- nyebb kezelése lehetővé teszi, hogy asszonyok, lányok is dolgozzanak. A létszám mintegy 20 százaléka nő. Egy forgácsológéppel évente mintegy félmillió forint értékű alkatrészt gyárthatnak.- Az egész főműhely évi termelési értéke 40' millió forint. Tervezik a géppark további bővítését, de előbb gondoskodniok kell a szakmunkás-utánpótlásról. Ez annál is inkább szükséges, mert a főműhely jelentősége évről- évre hő, hiszen a gyorsan fejlődő vállalatnak mind nagyobb a szerszám- és alkatrészigénye. Üj posta épül az év végéig Tiszakécskén Tiszakécskén a postai szolgáltatás körülményeinek megjavítására új hivatali épületet emeltet a Szegedi Postaigazgatóság. A korszerűség valamennyi követelményét kielégítő 5,5 millió forintos beruházás -kivitelezésére az Építési és Szerelőipari Vállalatot nyerték meg, amely még az idén — december 15-i határidőre — felépíti a nagyközség új postáját. Az ■ ÉPSZER a szerkezetépítést alvállalkozónak, a tiszakécskei tanács költségvetési üzemének adta ki. Képünkön a költségvetési üzem dolgozói a pincefalakat építik. (Tóth Sándor felvétele) Szövetkezetiek ünnepe .Július első vasárnapján, régi hagyomány szerint világszerte megünneplik a szövetkezetiek napját. Az ünnepség megemlékezés a százharminc évvel ezelőtti eseményre; az angliai Rochdalenban 28 kézműves kisiparos és kiskereskedő megalakította a világ első szövetkezetét. Kezdeményezésüket, s nevüket a becsületes rochdalei úttörők néven emlegetik a történetírók, s megírták róluk, hogy olyan világot kívántak maguknak teremteni, ahol a kölcsönös segítség, a társadalmi egyenlőség és a testvériség uralkodik. Az úttörők kezdeményezését sokan követték, 1895-ben Londonban már megalakult a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, s ma 60 országban több mint 630 ezer szövetkezete, mintegy 300 millió taggal részese a nemzetközi szervezetnek. Az SZNSZ együttműködik az Egyesült Nemzetek Szervezetével, részt vesz a világgazdaságot érintő tanácskozásokon. ,/L Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének tagja hazánk is. Három nagy szövetkezeti ágazatunk országos tanácsa — a SZÖ- VOSZ, az OKISZ és a TÓT — mellett az Országos Szövetkezeti Tanács , is tagja e világszervezetnek. Hagyományosan a magyar szövetkezetek is köszöntik évről évre a nemzetközi szövetkezeti napot. Az Országos Szövetkezeti Tanács vasárnap Siófokon nagygyűlést rendez, s országszerte méltatják a magyar szövetkezeti mozgalom eredményeit. Jelentős erőt képviselnek hazánkban a szövetkezetek. A mintegy három és fél millió szövetkezeti tag a nemzeti jövedelemnek több mint egynegyedét állítja elő. 'Az összes keresőkből minden harmadik szövetkezetben dolgozik, s az ország vállalatainak mintegy fele szövetkezeti gazdálkodó egység. Érthető tehát, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusán Kádár János a következőképpen szólt szövetkezeteinkről; „Pártunk1 politikai tevékenységében, a szocializmus építésében számol a szövetkezeti mozgalommal és támaszkodik rá. Szövetkezetpolitikája arra irányú I, hogy erősödjék, fejlődjenek a szövetkezetek szocialista vonásai. Gazdálkodásunkban és belső életünkben érvényesüljön még jobban a szocialista jelleg, még nagyobb mértékben jusson kifejezésre a társadalmi, a csoport- s az egyéni érdek összhangja." A szövetkezetek részt vesznek a közös célok megvalósításában. A szövetkezeti dolgozók munkája jelentkezik a lakosság jobb áruellátásában, segitik a korszerű termelő berendezések megteremtését, elterjedését, s tagjai erejükhöz mérten mindent megtesznek a közös célért, hazánk erősödéséért, népünk egyre jobb életéért.- E. Gy.
