Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-04 / 154. szám

1974. Július 4. • PETŐFI NÉPE • 5 Kisfaludi Stróbl Zsigmond köszöntése • Kisfalud! Strobl Zsigmond 90 éves. A Fészek Klub tagsága nevében Marton Endre, a Nem­zeti Színház igazgatója, a klub alelnöke köszöntötte a magyar képzőművészet kiemelkedő egyéniségét. (MTI-foto — Molnár Edit felv. — KS) A moszkvai Majakovszkij Múzeum Majakovszkij a Moszkva köz­pontjában levő hublanszkij köz­ben álló ház egyik szobájában lakott. Az épületben több lakás helyén most öt tágas terem van, ahol több mint kétezer kiállítási tárgyat, helyeztek el, amelyek a nagy költö életéről és munkássá­gáról tudósítanak. A kiállítás legfontosabb része a költő szobá­ja, amelynek berendezését vissza­emlékezések és okmányok alapján állították helyre. Majakovszkij életének utolsó időszaka (1910—1930) egybeesik az orosz távirati Irodánál végzett munkájával, a fővárosi újságok­ban kifejtett munkásságával, a Vlagyimir Iljics Lenin, a Csudajó,' a Teli Torokból c. elbeszélő köl­temények megalkotásával: A most megnyílt kiállításon a költő több száz kézirata, könyve, rajza és festészeti munkája lát­ható, reklámplakátok, használati tárgyak. A múzeum irattára és könyvtára a költő. 68 jegyzetfü­zetét őrzi. A madarasi „remetelak” lakója Madaras: község a bajai járásban. Itt él, egy faluszéli tanyán — ahogyan ö nevezi: a „remetelakban” — Bognár András iro­dalomtörténész; a sokoldalú érdeklődésű „szellemi ember" — ahogyan egyik barátja nevezte el. Több napvilágot látott: köny­ve, számtalan tanulmánya, cikke után itt maradt a szülőfalu­jában, azt példázva életével és munkájával, hogy vidéken, az „isten háta mögötti” messzi faluban is lehet valaki „európai", gondolkodásban s aktív szellemi munkálkodásban. Vele beszél­getünk ezen a június végi estén, amikor „kint megremeg a nyár­faág”, s „feketén bólingat az eperfa lombja”. — A napokban leszel negy­venkét éves. öregnek vagy fia­talnak érzed magad? — Az emberélet útjának felén vagyok — mondom Dantéval. — Én azt gondolom: az ember ki­csit mindig öreg s kicsit mindig fiatal is. — Szüleid falusi emberek. Apád ács, aki mellesleg gazdál­kodik s szőlészettel is foglalko­zik. Jómagad is voltál részes­arató annak idején, s ma is szí­vesen dolgozol a határban, ha úgy adódik. S tanyán élsz, amit sokan furcsának találnak. Nem értik, hogyan, miért van ez? Hi­szen könyveket írsz, cikkeidet folyóiratok közlik, Budapesten, Kecskeméten élnek az (ró- és művészbarátaid; nyilván boldo­gulnál a városban. Miért nem hagytad el a faludat? — Nagyon szorgalmas, talpra­esett emberek élnek itt; szere­tem őket. Idekötnek szüleim is, a sokféle emlék. Meg aztán kell nekem a nyugodt, csendes kör­nyezet. Ez a tanya, az én „reme­telakom”. Ezer szál köt ide en­gem; a tanyához, a faluhoz, az egész környékhez. Tizenhat évi — gimnáziumi, egyetemi tanul­mányok — után örömmel „búj­tam el” ide, dolgozni. Nem bán­tam meg, noha többször felme­rült bennem: elmegyek városba. Jó, hogy itt maradtam. — Melyek voltak az első meg­jelent Írásaid? — A Példák Könyve keletkezé­sének körülményei címmel írtam tanulmányt; az Irodnlomtörténé- ti Közleményekben adtak neki helyet. Utána az Akadémia Ki­adónál — Levárdy Ferenccel kö­zösen — újraindítottuk a Co- dltes Hungarlcl sorozatot. Kiad­tuk a Példák Könyve 1510, majd a csaknem ezer oldalas Cornides Codexet. — Ezek, legjobb tudomásunk szerint nyelvemlékeink megmen­tését szolgálták. — Igen, mint ahogyan a Hor- váth-kódex és a Domokos-kódex is. amelyekkel szintén készen va­gyok. — Munkatársa voltál a három- kötetes Magyar Irodalmi Lexi­konnak. A középkorral foglalko­zó cikkeket írtad benne. Megje­lenésre vár á Temesvári Pelbárt- ról szóló monográfiád. Ennyire érdekel az a korszak? — Az egész európai középkor irodalmát igyekszik áttekinteni az Európai Könyvkiadónál levő kötetem: A középkori latin iro­dalom kistükre. Mivel nem is annyira „sötét” ez a kor, szük­ség van a középkor „rehabilitá- sára”. — Folyóiratokban is gyakran olvashatjuk írásaidat. A Magyar Nyelvben, a Forrásban, a tudo­mányos-fantasztikus irodalom tá­jékoztatójában; s jelentkeztél már az Orvostudományi Közle­ményekben, a Magyar Sakkélet­ben s a Vigíliában. Időnként írsz a Petőfi Népébe is. Nem fárasztó a sok munka? — Nem érzem annak. Rendsze­resen dolgozom, ennyi ez egész. — A latin nyelvről s fordítá­saidról már szóltunk. Ám tud­juk, hogy több nyelvben is ott­honosan mozogsz. Németül szó­tár nélkül írsz s olvasol, ógörö­göt, óhébert, angolt tanultál, s egy ideig akkádot, sumért is. Sőt, említetted, hogy most éppen a spanyolt tanulod, s egy szláv nyelvet is szeretnél közelebbről megismerni. Miért ez a mohó ér­deklődés az idegen nyelvek iránt? — „Mohó” az érdeklődésem az anyanyelvem iránt is. Szeretném hinni, hogy jól ismerem a nyel­vünket. Ízlelgetem, próbálom fel­mérni erőit, megismerni termé­szetét. — Gyakran jönnek ide látoga­tók? — Literátus barátaim, ismerő­seim fel-felkeresnek. Fekete Gyű. la, Kuczka Péter, Bella István, Hatvani Dániel, Zám Tibor pél­dául. Itthon vannak nálam a néprajz kiváló szakemberei is: Manga János, Bodrogi Tibor; vagy éppenséggel a nyelvész Szépe György. A megyei kulturális ve­zetők is el-elnéznek hozzám a tanyára. — S a helybeliek? — A szomszédokon kívül alig- alig. Azt hiszem, nem értik, amit csinálok, ahogyan élek. — Vannak-e félig kész mun­káid? — A legizgalmasabb: a XVIII. században Peruban járt egy ma­gyar ember; Éder Ferenc. Vaskos kéziratát a budapesti Egyetemi Könyvtár őrzi. A fotómásolatok nálam vannak. Kritikai latin szö­vegét már elkészítettem, ma­gyarra is lefordítottam. Angolul, németül és spanyolul is megje­lenik majd. Nem kevésbé izgal­mas Katona József összes művel­nek kritikai kiadása. Az első kö­tet szerkesztése nekem jutott, mellyel lényegében már készen vagyok. E két könyv összesen mintegy háromezer oldalnyi ter­jedelmű lesz. Ohéberből és la­tinból összesen csaknem három­ezer sort íoidítottam — verse­ket —, szeretném ezt is megjelen­tetni. Egy középkori sakk-könyv magyarírását is végzem. Tető alá kellene már hozni a Kőhegyi (Mi­hállyal közösen írt Madaras-mo­nográfiát. Szeretném folytani a Codites Hungarici sorozatot. Nem tudom, hány ezer cédulám és hány ezer oldalnyi jegyzetem van. Nem félek hát; hogy nem lesz mit csinálnom mondjuk az elkövetkező másik negyvenkét esztendőben. Varga Mihály A 30. SZÜLETÉSNAPRA Filmreneszánsz Lengyelországban A televízió most vetíti a lengyel filmsorozatot, amely a Nobel-dí- Jas, Reymont klasszikus regényé­ből, a Párasatokból készült. A so­rozat érdekes, hatásos, s így ná­lunk ismét téma a lengyel film. A kérdés többnyire így hangzik: „Hová lettek az utóbbi években a nagyszerű lengyel filmek, az olya­nok. mint a Hamu és gyémánt, a Máter Johanna, a Kés a vízben és a többiek ?”­Itt van, megérkezett — mond­hatnék. De e sommás válasz he­lyett talán hadd emlékeztessünk arra a tapsviharra, amely Locar- nóban, a legutóbbi filmfesztiválon tört ká. midőn felgyúltak a csil­lárok Krysztof Zanussi szép film­je, . a Megvilágosodás végén. A filmben a középkori filozófia egy fogalmáról van szó, arról az álla­potról, amikor az értelem egy­szerre csak felismeri, felméri az igazságot. Ifjú fizikus a főhős, nyugtalan, kutató elme, aki a szo­kottnál is élesebben exponálja a nemzedékét izgató nagy kérdése­ket. Zanussi a kérdésekre modern választ ad, méghozzá játékfilmtől szokatlan nyelven. A film frap­páns dokumentumokat idéz. tudó­sokat szólaltat meg, és sok jele­netben rögtönzésnek ad helyet. A dokumentatív elemek maximális­ra növelik a mű hitelét. A néző nem feldúltan, de feszítő intel­lektuális izgalommal távozik a moziból. Harminc év két hullámhegye és hullámvölgye után miért, honnan e legújabb fordulat a lenesei filmgyárban? A választ aligha­nem a művészeti berkeknél mé­lyebben kell keresnünk, Lengyel- ország utóbbi két-három évi fej­lődésében. Amióta nőtt a társa­dalmi aktivitás, javultak az élet- feltételek, s ezzel együtt a művé­szi lehetőségek. A szocialista de­mokrácia ismét hatékonnyá vált. Ez azonban csak egyik oka a lengyel filmreneszánsznak. A má­sik: felnőtt az új filmrendező nemzedék, sőt ofíenzívában van, helyet kér magának a Nap alatt, s ez az ifjú gárda már úi témát, új formát keres. Miért? Ők már nem ismerik a háborút, nincsenek a negyvenes-ötvenes évekből köz­vetlen élményeik, s a ma problé­máit elébe helyezik annak, ami számukra ma már csupán törté­nelmi emlékezés. Nem csoda hát, ha a nagyvi­lágban feltűnést keltő többi új lengyel film témája, vagy megol­dása szintén „rendhagyó”.Cannes­ban Jerzy Has Víziórája hozta el a zsűri díját, Moszkvában a Petelski házaspár Kopernikuszá- nak ítélték az ezüst díjat, San Re- móban Konwiczky Oly messze van és oly közelje részesült a kü­lönülj ban. San Sebastianban Andrzej Wajda Menyegzője ál­lította ismét előtérbe a nagy ren­dezőt. A kezdőknek, az elsőfilmesek­nek, akik főleg a lodzi főiskoláról kerülnek ki, intézményesen te­remtenek helyet a filmgyárakban. A filmek húsz százalékát ők ren­dezhetik. A lengyel film harma­dik „új hulláma” tehát már jó­részt az ő nevükhöz kapcsolódik. Persze nm minden kísérletük si­keres. Némelyik, főleg túl forma­lista film megbukott. Mégis úgy tűnik, ez az új nemzedék rendel­kezik új. saját profillal, s a mát kutatja. Az 1966 és 1972' közötti hullám­völgyet tavaly felváltó fellendü­lés, az új sikerek természetesen felvetik a kérdést; Lesz-e folyta­tása mindennek? Követik-e az el­ső filmeket hasonló értékű továb­biak? Erre ma még nehéz bármit felelni. De annyi már biztos, hogy a fiatalos hév új buzgalomra ra­gadta el a legnagyobbakat. Andr­zej Wajda, aki a maga idején iz­galmasan modern volt, de vég­eredményben mégis csak roman­tikus-realista alkat, a fiatalok lendülete merész, új vállalkozás­ra késztette. Stanislav Wyspians- ki Menyegző című verses drá­máját vitte vászonra — a filmet nálunk is bemutatták — tökélete­sen a mai művészetnek megfelelő formában, szellemben. A szatiri­kus remekmű légkörét sikerült átültetnie a nézőtérre. óriási siker Lengyelországban Henryk Kluba. A Nap napjában egyszer kel fel és Sylvester Szysz- ko A Sötét folyó című filmje. Ez a kettő, ellentétben a többiekkel, „direktben” politizál. Az 6 film­jük. valamint Bohdan poréba Hu­bai című háborús története felül­múlta a várakozást: hónapok óta vetítik őket. Igaz, kemény vitá­kat idéztek fel velük, de azt sen­ki nem vonja kétségbe, hogy a morális építőszándék, a megoldás igényével irányítják rá a társa­dalmi kérdőjelekre a reflektor­fényt Remélhetjük, ezek az új lengyel filmek az ország születésének 30. évfordulójára eljutnak a magyar mozikba is. F. A. PARTIZÁNOK NYOMDOKÁN 0 A balassagyar­mati Bajcsy-Zsl- llnszky úti Álta­lános Iskola 389. számú úttörőcsa­pata nagy fel­adatra vállalko­zott. Elhatároz­ták: a nyári va­kációjuk egy ré­szét arra hasz­nálják fel, hogy végigmennek Nógrádi Sándor par lzán csapatá­nak egykori út­vonalán. így akarják megis­merni a legen­dás hírű partl- z&ucsapat akkori életét. Képünkön: úon (MTI-foto: Tóth László fel­vétele. — KS) 0 KISKÖRÖS! ÁFÉSZ LAKBERENDEZÉSI KIÁLLÍTÁST ÉS VÁSÁRT RENDEZ július 17-ig KISKŐRÖSÖN A BEM ISKOLÁBAN Egyes bútorok 30—40°/°-os árengedménnyel vásárolhatúk NYITVA: mindennap 8-tól 18 óráig Szeretettel várja vásárlóit a KISKŐRÖSI AF£SZ ÁRUHÁZ 3191 A közművelődés fogalma Közéleti fórumainkon, társadalmi megmozdulások alkal­mával egyre több szó esik a közművelődésről. A társadalmi fejlődésben betöltött szerepének tudható be, hogy annyira a közérdeklődés középpontjába került: vitathatatlan jelen­tősége van a lenini kulturális forradalom megvalósításában. 9 Kulturális életünk, művelő­désügyünk egységére, részeinek, területeinek elhanyagolhatatlan összefüggéseire még 1956-ban fel­hívta a figyelmet a Magyar Szo­cialista Munkáspárt művelődéspo­litikájának irányelvei címet vise­lő alapvető dokumentumunk. A szocializmus teljes felépítésének időszakában pedig fokozatosan szükségessé vált ennek elméleti, ideológiai továbbfejlesztése, kitel­jesítése. A tudománypolitikai irányelvek, maid az állami okta­tás fejlesztésének feladatait rög­zítő KB-határozat után került sor 1974-ben A közművelődés helyze­te és továbbfejlesztésének felada­tairól szóló határozat megalkotá­sára. Ez a. dokumentum hangsú­lyozza: „Egyik legíor’*',<!nhb fel­adatunk. hogy kialakítsuk, illetve tovább alakítsuk a közművelődés egységes szemléletét, és gyarapít- suk énnek társadalmi megbecsü­lését”. Az egységes szemlélet ki­alakításához elengedhetetlen, alapvető teendő a közművelődés fogalomtartalmának tisztázása, a társadalmi (és tudományos) köz­véleménnyel való efogadtátása. Ezt a félreértések elkerülése, a cselekvés irányának, teendőinek világos meghatározása is kívánja. Ismeretesek azok a Ielentős vál­tozások, amelyek az 1960-as évek elején következtek be társadal­munk életében. Népgazdaságunk szerkezeti változása, a társadalmi átrétegeződés, a tömegkommuni­kációs eszközök, rendszerek gyors térhódítása, a tudománvos-tech- nikal forradalom kibontakozása, a ..permanens' művelődés" társadal­mi követelménnyé válása, az is­kolai oktatás funkciójának lassú átalakulása mind-mind hozzájá­rult ahhoz, hogy a „hagyományos népművelés” elbizonytalanodott. Az 1974-ben megjelent KB-ha- tározat végképpen leszámol az il­lúziókat éltető, romantikus nép­műveléssel', megszünteti azt a di- lemmatikus viselkedést, amely „szűkebb és tágabb értelemben vett népműveléssel” számolt. Uj tartalommal serkenti életre a ha­gyományos népművelési intézmé­nyek tevékenységét, új intézmé­nyek, szervezetek feladatait hatá­rozza meg úgy, hogy megóv a „népművelés parttalanságának” veszélyeitől. Az iskolán kívüli művelődés sokszektorú. gazdag vi­lágát a pártirányitás és az egybe­hangolt állami vezetés révén egy­séggé rendezi, hangsúlyozván társadalmi jelentőségét, elismeré­sének. megbecsülésének szüksé­gességét. E koncepció, következésképpen a közművelődés új és korszerű ér­telmezése abból az állapotból in­dul ki, amelyben társadalmunk művelődési igényei és lehetőségei összegezödnek, megragadhatóvá válnak. A fogalom tartalmának körülhatárolásában, az ismérvek felsorolásában arra törekszik, hogy az általánosítás ellenére is kötődjék a gyakorlat konkrét,je­lenségeihez, jelenségcsoportjaihoz. Mi tehát a közművelődés? 9 Közművelődésen a társadalmi nevelés szakágává fejlődött kultu­rális tevékenység teljességét ért­jük, amely mozgalom keretében biztosítja a társadalom valameny- nyi rétegének iskolán kívül, sza­bad időben való művelődését; az állam és társadalom által fenn­tartott és működtetett intézmé­nyek és' társadalmi szervezetek igénybevételével a kulturális érté­kek terjesztését, nevelő célzatú el­sajátítását végzi; művelődéspoliti­kai irányítással és szakszerű ve­zetéssel a szocialista társadalom igényelte személyiség kialakítását teszi lehetővé. Meghatározásunk érzékelteti, hogy a közművelődés csak a kul­turális szféra más területeivel ösz- szefüggésben. szoros kölcsönhatás­ban tudja betölteni a maga funk­cióját. Ellentétben az elavult nép. művelési koncepcióval, nem szű­kíthető le tehát az iskoláztatás­ban elmaradt, hátrányt szenve­dett. alacsonyabb műveltségi szin­ten á1ló rétegek művelődésére, Egvre inkább a művelődési szoká­sokat elsajátított, a közösségi mű­velődést. szórakozást igénylő, a szabad idő kulturált eltöltésére vállalkozó egyének, rétegek mű­velődésének ad teret, az önműve­lési igény kielégítésére törekszik. 9 Az új koncepció a közműve­lődés új fogalmának használata a társadalmi valóság objektív fej­lődésének tudomásul vételéből adódik. Megnőtt az elsajátítandó, kulturális értékek mennyisége, törvényszerűen bővült az elsajá­títok (művelődök) köre. a szocia­lista világrendszer megerősödése következtében módosult a kultu­rális értékek elsajátításának célja, az elsajátítás tendenciáig, új csa­tornák belépésével jelentősen megváltozott a művelődés „ho­gyanja". Az sem lehet kétséges, hogy a hivatását igazán betöltő közmű­velődés nem egyszerűen függvé­nye a tudományos, művészeti élet­nek. a közoktatásnak, hanem tár­sa, segítője, bizonyos vonatkozá­sokban meghatározója is. Vissza­hatván reájuk, meggyorsíthatja, befolyásolhatja fejlődésüket. Z. F. J. Tovább építik az új Déli pályaudvart A Déli pályaudvar nemreg el­készült utasépületének szomszéd­ságában már kibontakozik az üze­mi épület hatalmas tömbje is. Az 5 szintes, előre gyártott beton homlokzatburkoló pajzselemekkel borított épületben kap jnajd he­lyet a többi között a pályaudvari irányítóközpont, az expressz-és a darabárurészleg, a poggyász­megőrző, az üzemorvosi és fog­orvosi rendelő, üzemi konyha, ét­terem, valamint egy bisztró. 9 Képünkön: helyére emelik ai egyik homlokzalburkoló vas­beton pajzselemet. (MTI foto — Bara István.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents