Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-28 / 175. szám
4 • PI.TOI I NÉPE 0 1974. július 28. Gyermekruházat IMSill Osztatlan megelégedéssel fogadták a szülők azt az intézkedést, amely 1973. március 1-én lépett életbe, s amely egyes gyermekruházati cikkek árát — a lakosság jobb ellátása érdekében * — rögzítette, ami azt jelenti, hogy ezek ára nem emelkedhet. Ugyanakkor megyénként több olyan üzletet, áruházat, boltot jelöltek ki, amelyekben ilyen cikkeket kötelező tartani. Hogyan vált be ez az intézkedés a gyakoriacDan, megvalósultak e a központi elképzeléseik, s ha igen milyen mértekben, s ha kefe,- annak mi az Oka? Ezekre a Keretesekre keresett választ a megyei népi ellnörzési bizottság, amutor nemrégiben utóvizsgálatot folytatott a témával összeiuggés- ben. Sajnos összességében nem valami jó tapasztalatokkal zárult . az ellenőrzés. Igaz, olvashatunk az anyagoan olyan mondatot is, hogy „ __a kijelölt cikkek többs egeoen az ellátás jó ..Aztán találkozunk immár labilisabb megfogalmazással „A főhatósági előírás ellenere egyes cikkekből sem a kis-, sem a nagykereskedelem nem tart állandóan olyan készletet, hogy a vevőket folyamatosan ki tudják eiegneni.. Ha azonban reszleteseoDen nézzük az ellenőrük által leírtaikat, akikor bizony egyes területen komoly bajokat tapasztalnatunk, az ipar és a kereskedelem kapcsolata tökéletlenül működik objektív, de döntően szubjektív okon miatt. bács-Kiskun megyében nyolc boltegység van kijelölve rögzített áras gyermekruházati cikkek árusítására. Ezek közül a kecskeméti Alföld Aruház foglalkozik . legkevésbé az e körbe tartozó árucikkek- beszerzésével és forgalmazásával. Például tavaly már- ciusoan — a vizsgált időszak Dán — tornacipő egyáltalán nem volt az áruházban, noha a nagykereskedelem tudott volna szállítani, ha kérnék. De nem kérlek még májusoan és júniusban sem. Em- lítnetünk azonban masak boltot is: a rsRK bajai 162-es cipoüzle- tét, anoi 19/3. április l-től augusztus 31-ig egyetlen pár ár- stopos gyermekcipő sem volt. Ez különösen kirívó, ha figyelembe vesszük a már említett tényt: cipőboltról van szó. A cipőkhöz hasonlóan iskolaköpenyek i$ vannak a rögzített áras cikkek között. Tudjuk, hogy mióta „divatba jöttek” ezek a praktikus ruhadarabok, mindig gond az ellátás. Ebben aztán vétkes az ipar, a kereskedelem egyaránt és a következő példáiból kitűnik a már említett igazság: tökéletlenül működik a kapcsolat. A példa, sajnos, ismét bajai; Az ottani Gabi Aruház 1973. alúguszitus 28-án (!) iskolalköpe- nyeket rendelt a DÉLTEX- bajai lerakatától, ahonnan augusztus 30-án válaszoltak, hogy nincs köpeny, de nyolc napon belül ismételjék meg a rendelést. Ez sikerre vezetett, s akkor kielégítették az igényt. Legalábbis a boltét, mert a vásárlók továbbra is keresték a köpenyt. Szeptember 11-én a bolt újra rendelt, de október 1-én közölté a lerakat, hogy sajnos, nincs köpeny. í Persze a példák nem általánosíthatók, nem mindenhol így van és legalább annyi elismerésre méltó boltot sorolhatnánk fel, mint ahányat negatív előjellel említettünk. De célunk éppen az, hogy felhívjuk a figyelmet olyan jelenségekre, amely „helyi jelle- . gű” és miatta egyáltalán nem a központi intézkedésben kell a hibát keresni, hanem azokban a boltvezetőikben, akik „azért sem” rendelnek rögzített- áras cikkeket, akik későn rendelnek, akik nem válaszolnak a megrendelőnek, akik inkább eldugják a raktárban az olcsóbb- holmit, vagy csupán a látszat, kedvéért kérnek a nagykereskedelemtől néhány d rabot. A NEB vizsgálata kapcsán ki kell még térnünk egy lényegei körülményre. Nevezetesen, hogy egyes kijelölt üzletekben maguk az eladók sem tudják melyik áru a rögzített áras és melyik nem. Arról már nem is szólunk, hogy a lakosság, a gyermekes, anyák még ennél is tájékozatlanabbak és nem a saját hibájukból. Az üzleteknek, a kereskedőknek ugyanis nem csak' azt kell reklámozniuk, ami nekik előnyös, hanem azt is, ami a vásárlónak az. A népi ellenőrök munkájának a: ban az elmondottakon túl mégis az a ifő tanulsága, tapasztalata, l hogy lassan-lassán átállnak a kijelölt boltok a rögzített áras gyermekruházati cikkekkel való törődésre. A központi akarat tehát mégis érvényesül. De miért van szükség arra, hogy sok akadállyal találkozzon, aminek nem volna szabad akadálynak lennie? Előkészületek a szőlő telepítésére 3960 hektár ültetvény felújítását engedélyezték ebben az évben 0 A nagyüzemi szőlők művelésének egyik új eszköze az ásógép. 70 centi mélyen forgatja meg a talajt a szőlősorok között. Amikor a szőlőtermesztés közgazdasági szabályozóit megállapították, hektáronként ötvenmázsás átlagtermést vettek alapul. Ebből következik, hogy negyvenmázsás terméshozamnál legfeljebb a költség térül visz- sza, nyereségre alig lehet számítani. Bács-Kiskun megye 59,3 ezer hektár szőlőjéből elég jelentős az a terület, amelyre az utóbbi körülmények a jellemzőek. Mindössze 15 ezer hektár a korszerűen művelt, nagyüzemi ültetvény, amelynek hozama eléri a gazdaságosság szintjét is. A megye szőlőterületének több mint a háromnegyed részét ugyanis a hagyományos kisüzemi módon művelik, amelyben emelkedett ugyan a termésátlag, de nem érte el a negyedik ötéves terv időszakára előirányzottat. A gazdaságok ennek következtében a szőlőtermesztésnél gyorsabban megtérülő ágazatokra fordítják anyagi erejüket. A szőlő beruházási költsége hektáronként 150—160 ezer forint, és az ültetvény öt esztendő alatt, fordul termőre. Bács-Kiskun megyében az ültetvények korszerűsítése, termő- képességének a növelése, a jelen és a jövő követelményeinek megfelelő, a gépesített művelésre, betakarításra alkalmas szőlők telepítése, a régiek felújítása, a termelés, feldolgozás, értékesítés egységének a megteremtése hozhat alapvető változást Segiti ezt- a folyamatot a múlt évben megjelent, 1010-es számú kormányhatározat, amely átlagosan harminc százalékos állami támogatást nyújt az ültetvény - korszerűsitésre, hektáronként 50 ezer forintot az új telepítésre. Kedvező a szőlő .szaporítóanyag előállításához kilátásba helyezett állami támogatás is. Bács-Kiskun megyében a kormányhatározat és a megjelenése óta foganatosított néhány intézkedés jól megalapozza a következő öt esztendő nagy feladatainak végrehajtását. Izsákon a mezőgazdasági termelőszövetkezetek egymással ősz szefogva 750 hektár nagyüzemi szőlő telepítését tervezik 1980-ig. Orgoványon a több szövetkezet egyesülése J után megalakult Egyetértés Szakszövetkezet ugyancsak néhány száz hektáros üzemi ültetvényt szándékozik létesíteni, Emellett folytatják a tagság kezelésében levő, hagyományos művelésű szőlők felújítását, pótlását. Kecskeméten a Kossuth Termelőszövetkezet a jelenlegi szőlőültetvényét 150 hektárral növeli a következő ötéves tervben kezdődő telepítés során. A Magyar—Szovjet Barátság Tsz is tervezi a szőlő felújítását, a termőterület bővítését. Lajosmizsén az Almavirág és a Kossuth Szak- szövetkezet ugyancsak 1975 utáni telepítésre vállalkozik és 150 hektáros korszerű ültetvényt létesít. Lakiteleken és környékén, László- falván, Tiszaalpáron mintegy félezer hektárral gyarapodik a nagyüzemi ültetvény területe a következő években. Kiskunfélegyházán a Vörös Csillag Termelőszövetkezet, J ászszent lászlon a helybeli közös gazdaság ugyancsak tervez telepítést. Kiskun- majsán a Jonathan Szakszövetkezet a pincegazdasággal együttműködve már meg is kezdt’é a gépesített művelésre, betakarításra alkalmas ültetvény kivitelezését. Csólyospáloson a Kunsági Szakszövetkezet a tagsági kezelésben levő ültetvények elöregedése miatt ugyancsak üzemi méretű szőlőtelepítést tervez, az ültetvényeket azonban a tagság maga műveli majd. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya ebben az esztendőben’ 3960 hektár részleges és teljes korszerűsítésre adott engedélyt az állami és szövetkezeti gazdaságoknak. E beruházásoknál már azt az állami támogatást is igénybe vehetik az érdekeltek, amelyet az 1010/ 1973-as kormányhatározat lehetővé tesz számukra. A korszerűsítésen kívül új szőlő telepítésére, amelyet pályázat útján nyertek el a gazdaságok, eddig 430 hektárra kapták meg az engedélyt. A kiskőrösi járásban a szakszövetkezetek folytatják a telepítést a tagság saját erejéből. Az úgynevezett beékelődött területekre ebben az esztendőben előreláthatólag csaknem 100 hektáron telepítenék szőlőt. A munka egy részét a tavaszi idényben már elvégezték. Állami támogatást is kapnak á szakszövetkezetek az olyan ültetvények telepítésénél, amelyek összefüggő, üzemi területük folytán a művelés, később pedig a betakarítás gépesítésére is alkalmasak. A szaporítóanyag előállítására máris berendezkedett az a társulás, amelyet a Hosszúhegyi Állami Gazdaság, a kunbajai és kiskunhalasi gazdasággal együtt hozott létre. Ebben az évben megteremtette az oltványtermesztő üzemet és évente másfél millió szőlőoltatványt nevel a telepítésekhez, amellett a gyökeres szőlővessző előállítását is e- végzi. Jelentősebb szaporító- anyag-telep lesz még Tiszakécs- kén, Izsákon, Baján, Szeremlén, Kerekegyházán és KiskunmajsSn a mezőgazdasági szövetkezetekben. Gyökeres vesszőt és szőlő- oltványt nevelnek az ötödik ötéves tervben kezdődő nagyobb arányú telepítés számára. 1985-ig előreláthatólag 15—18 ezer hektár korszerű, üzemi ültetvény telepítése történik meg Bács-Kiskun megyében. Ennek ütemét a gazdaságok fejlesztési alapjának növekedése, a mező- gazdasági nagyüzemek felkészültsége és a szőlő szaporítóanyagelőállításának üteme t határozza meg. K. A. 9 Korszerű szállítóeszköz a szőlőtermés összegyűjtésére a Kalocsai Állami Gazdaság Mercedes-VNIMOG típusú teherautója. (Tóth Sándor felvételei) 0 A szövetkezet korszerű autószervizében nem kell a munkásoknak a kocsi alá feküdni, a csápos emelő segítségével kényelmesen dolgoznak. Teljesítette középfokú szolgáltatásfejlesztési tervét a Kiskőrösi Vegyes és Építőipari Szövetkezet 9 A vegytisztító- és mosószalonban Suba Irén centrifugába rakja a kimosott ágyneműt. 9 Torgylk Pálné és Zelf Jenőné a kalanderrel, az ágyneművasalóval dolgozik. A lakossági szolgáltatás fejlesztésének a kormány 1038/1969. számú határozata szab irányt Leszögezi, hogy a IV. ötéves tervben a gépjárművek, az elektromos háztartási gépek és az elektroakusztikai berendezések javítását, karbantartását, valamint a textil- tisztítást és a lakáskarbantartóit kell fejleszteni. A Vegyes és Építőipari Szövetkezet Kiskőrösön oroszlánrészt vállalt magára a szolgáltatások városi színvonalra emeléséből. Középtávra szóló szolgáltatásfejlesztési tervét a kormányhatározattal összhangban, a helyi párt- és tanácsi szervekkel egyetértve készítette el, s 1974 első felének végére megvalósította. A szövetkezet a IV. ötéves terv időszakában három nagy szolgáltatási bázist hozott létre sok millió forintos beruházással. A szétszórtan elhelyezkedő, különféle régi üzleteket korszerű szolgál- tatóházba gyűjtötték, amely 1972 óta áll a lakosság rendel kezesére:. Ugyanabban az. évben kezdte meg működését a nagy kapacitású, modern autószerviz is. Növekvő termelésének volt elsősorban köszönhető, hogy a sz.övet- kezet szolgáltatási árbevétele 1973- ban jelentősen meghaladta az előző évit. A harminchat' munkást foglalkoztató ÍJ szerviz 1974- re kitűzött árbevételi terve már 6 millió forint. A műhelyekben a kocsik szerkezeti egységeit műszerekkel vizsgálják, a szerviz komplett diagnosztikai egységgel rendelkezik. A korszerű eszközöket jó szakembergárda kezeli, közülük tizen külföldi tanfolyamon vették részt, ahol egy-egy autótípust alaposan megismertek. A szerelők a megbízható munkán kívül lipusankétok rendezésével is segítenek ügyfeleiknek. Szolgáltatásuk színvonalát dicséri, hogy a megrendelők tábora egyre növekszik, s március óta már kél műszakban kell dolgozniuk. A szövetkezet szolgáltatása ez év májusában újabb ággal bővült, megnyitották a város és a járás asszonyainak helyzetén könnyítő vegytisztító- és mosó-' szalont. Két. egyszerre 5 kilo-- gramm ruhanemű mosására alkalmas mosógép és egy óránként 12 kilogramm textilanyag tisztítását elvégző vegytisztító berendezés segit az asszonyoknak. A gyorsaság és á minőség vonzza a megrendelőket, rövidesen lehetőség nyílik az üzem teljes kapacitásának kihasználása. Ehhez hozzájárul, az is, hogy a szolgáltatást kiterjesztik a járás ellátatlan területeire: Tabdi, Pá- hi, Kaskantyú, Bocsa, Akasztó és más községekben íélvevőteleue- ket létesítenek. A Kiskőrösi Vegyes és pítőí- ipari Szövetkezet a jövőben a szolgáltatás valamennyi ágában az eszközök jobb kihasználásba, és az igények még színvonalasabb kielégítésére törekszik. A. T. S. A — Egy éve vagyok itt — mondta nyugalmat erőltetve * : magára, de még így is remegett a hangja. — Nem ismerem senkinek a rokonságát, nem is érdekelt, de meg időm se volt erre. / Ahhoz, hogy itt valaki a rokoni szálakat kibogozza, annak itt kell születnie, vagy legalább öt—tíz évig itt kell élnie, de még akkor is különös tehetségének kell lenni a családfák összeállítását illetőéh. Értik az elvtársak? Különben miért tőlem, az idegentől kérdezik ezt, miért nem a titkár elvtárstól, vagy a tanácselnöktől, aki itt született. — Ne heveskedjen, Özei elvtárs, mi azért vagyunk itt, hogy kivizsgáljuk ezt az ügyet... — Milyen ügyet? Miért nem mondják meg, hogy miről van szó? Mit kerülgetik, mint macska a forró kását? Ki vele! — Már megmondtuk — húzta el keskeny ajkú száját a szemüveges. — Minket az érdekel, miért kapta meg az anyagot Ba- lajtiné rokoúa, és általában miért rakta be özei elvtárs a legjobb helyekre Balajtiné rokonságát? — Senkit sem raktam be sehova, és mondtam már, hogy nem ismerem a rokoni kapcsolatokat. — Ki a raktáros? — Csergő. — Balajtiné unokatestvére. — Az úristen tudta. De mi köze ennek Balajtinéhoz? A kunarcú felállt, néhány lépést tett a szobában, aztán megállt és rátette kezét az elnök vállára. - / — özei elvtárs, férfiak vagyunk, megértjük, de hoigy úgy mondjam, itt nagyot vétettél az éberség ellen. Lehet, hogy nem tudtad, de amióta Balajtinéval van kapcsolatod, és erről mindenki tud, sajnos, piár mi is, csaknem minden rokona jó helyre fészkelte be magát a te segítségeddel. — Ki? Ki még?- Hogy tudjam legalább én is, az úristenit ennek a rohadt világnak. Bántja az emberek csőrét, hogy nekem enged, nekik meg nem, és feljelentettek a disznók! Valamelyik sunyi, ganajtúró bogár! Félt a szemembe mondani, mert tudta, hogy kitekertem volna a nyakát, így hát levelet körmölt és beküldte a megyére, hogy kitörje a nyakamat. Ki volt, ki volt az a disznó? — özei elvtárs, ilyen hangon nem tudunk tárgyalni. Jobb is, ha most , befejezzük és majd visszatérünk az ügyre.; Egyre figyelmeztetjük: ne próbáljon a levélíró után kutatni, mert akkor kénytelenek leszünk más eszközökhöz fordulni. — Szóval fenyegetnek is; — Csak figyelmeztetjük, mert nagyon ingerült. Forró fejjel nagy ostobaságot lehet elkövetni. Kábulian támolygótt ki az udvarra. Az utcán már egy lélek sem járt. A piactéren bezárt a vendéglő, pedig most szeretett volna benézni és inni, inni, amíg csak gondolkozni, mozdulni tud. Lement az egyik mellékutcán, aztán balra a kis drótosr terébe fordult. Tudta, hogy Koszta Gyurkánál akad pálinka mindig és nem is adja drágábban, mint a kocsmában. Mór kétszer elvitték a főzőjét a fináncok, de tovább főzi és árulja a jó 'erős. kisüstit. (Folytatjuk.)
