Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-23 / 170. szám

1974. július 23. • PETŐFI NÉPE • Z Tegnaptól új szolgáltatás V 9 Szebellédi István — készülé­ket vesz át. A Bács-Kiskun megyei Ipar- cikk-Keresikedelmi Vállalat — hétfőtől — egész megyénkre ki­terjedő szolgáltatást vezetett be: Bács-Kiskun megye valamennyi 'városában és környékén újaikra cserélik ki a híradástechnikai és elektromos berendezéseket, készü­lékeket. — Ez minden gépre vonatko­zik? — kérdezem Szebellédi Ist­vánt, aki műszáki átvevői meg­bízatást kapott. — Igen, a rádiótól a magneto­fonig, a hűtőgéptől a televízióig, kivétel nélkül. Egy a feltétel, hogy üzemképesek legyenek. — Készpénzzel fizetnek? — Nem. Csekket kapnak az el­adók, amit természetesen -*■ új vételkor — beszámítunk. Akkor is, ha a vásárló OTP-hitelt vesz igénybe. — Hol veszik át a készüléke­ket? — Ha a tulajdonos kéri, ak­kor lakáshoz megyünk. Megvizs­gáljuk, és felértékeljük a készü­lékeket. Elszállításáról — térítés nélkül — gondoskodunk. Kecske­méten egyébként délután fél 5- től 6 óráig fogadják az ügyfele­ket, a Rákóczi úti Villamoscik­kek Áruházában. Címfelvétel ügyében pedig nyitástól, zárásig. — Telefonon, vagy személye­sen? — Teljesen midegy! — S a telefonszám? — 13-471. — Mi lesz a sorsa a régi gé­peknek? — Ha kell, megjavítjuk majd értékesítjük egy erre kijelölt új üzletben. H. P. Kalandvágyók Raffinált határsértőket csípett iülön Jakab . százados járőre. Mandléna Antal a Magyar Te­levízió pénzügyi előadója, Nagy Zsolt a Híradástechnikai Gépgyár elektromechanikusa és Kurucz Sándor villanyszerelő — aki ugyancsak a Híradástechnikai Gépgyár dolgozója — Baja térsé­gében kísérelték, meg a tiltott ha­tárátlépést. \ Kuruczot és Nagyot — a kapi­talista életforma imádóit — mert a gyárban a dolgozók körében a kizsákmányoló életrendet propa- gandisztikusan dicsőítették, a fe­gyelmi bizottság is figyelmeztette. A három jómadár először az év elejére tervezte a disszidálást, de félteik a hidegtől. „Mert télen napokon át esetleg kibírhatatlan lett volna a szabad ég alatt tar­tózkodni” — mondták a merész- kedők. így fél évvel később a munkahelyükön szabadságot kér­tek, nagy1 menniségű élelmet — főleg konzervfélét — vásároltak, több váltás ruhaneműt vettek magukhoz és a déli pályaudvar­ról induló személyvonatra, egé­szen a határig jegyet váltottak. Pedig a tervezett menetirányuk­ba — Baja és a határ között — évek óta megszűnt a vonatköz­lekedés, helyette autóbuszjárat van. A trió éjjel érkezett Bajára, onnan viszont csak reggel indult Í busz a határra. Kénytelenek vol­tak tehát a város szélén egy kis- padon éjszakázni, s a járókelők előtt az éjszakai mulatóból ma­gukkal vitt hangulatot kelteni. Burzsán György határőr őrmes­ter gyanúsnak vélte a nagy ba­tyukkal felszerelt vidámkodó fia­talokat és a hajnali tekergésükért elszámoltatta őket. Mindhárman kirándulásra, az ismerős barátok meglátogatására hivatkoztak. A sók élelem és ruhanemű, meg a különböző felszerelési tárgyak azonban egyáltalán nem a jószán­dékú országjárást igazolták. Sőt néhány óra múlva például az is kiderült, hogy a csomagban le­vő erős töröttpaprikát azért vit­ték magukkal, nehogy a nyomo­zókutya üldözni tudja őket. A kalandvágyók a könnyű pénz­szerzés reményében Ausztráliá­ban akartak letelepedni. Gazsó Béla Megszólaltak a fanfárok Szegeden Jóllehet, másfél hónapot töltenek ki nyaranta Szegeden az ünnepi hetek eseményei, a kulturális, ipari, tudományos és sportrendezvények java azokra a napokra sűrűsödik, ami­kor fölharsannak a Dóm tér fanfárjai, megkezdődnek a sza­badtéri játékok. A 16. szegedi fesztiválon egymást érik a képzőművészeti kiállítások, a Móra-parkban Mészáros Dezső szobrait, a Közművelődési Palotában Melocco Miklós gipsz­plasztikáit, a képcsarnokban Kátai Mihály tűzzománcait, a Bartók művelődési központban Bódy Irén textiljeit láthat­ják az érdeklődők, kitárta kapuit a 28. Szegedi Ipari Vá­sár, Újszegeden, az Akadémia biológiai központjában javá­ban tartanak a pedagógiai nyári egyetem előadásai, vasár­nap megnyílt a nyári tárlat. A szabadtéri játékokon pedig Vörösmarty klasszikus drámájának, a Czillei és a Hunya­diak premierjére,, a budapesti Nemzeti Színház társula­tának előadására hatezer ember foglalt helyet a hatalmas lelátón. Harmadszor rendez a szegedi dómszínpadon Marton Endre. Még a felújítás évében dirigál­ta Kós Károly történelmi drámá­jának, a Budai Nagy Antalnak előkészületeit. A tavalyi Mózes és az idei Vörösmarty-mű társu­latának budapesti, kőszínházi előadásaiból lépett ki (Varga Má­tyás grandiózus díszlétépítmé- nyeiben) a hatalmas szabadtéri színpadra. — Már a Mózessal jeleztük, miként képzeljük el a kőszín­házi előadás átültetését — nyilat­kozott a rendező. .— A szellemi mondandón és a színészi játék koncepcióján természetesen nem változtatunk, minden más azon­ban új megfogalmazást kap. A Czillei es a Hunyadiakat két- századoszor játsszuk, mégis de­bütálunk, hiszen a tér sajátossá­gaihoz igazodva új játékteret építettünk, ahol az egymásba' fu­tó színpadok szimultán játékle­hetőséget kínálnak, így szeret­nénk érvényesíteni a darab bel­ső lüktetését, dinamizmusát. A / megjelenítés módja eredményezi hát a Nemzetiétől eltérő, új elő­adást. Sinkovits Imréék még július 27-én viszik színre Szegeden Vö­rösmarty drámáját. Előtte azon­ban, július 26-án, már fölcsen­dülnek a dómszínpadon a János vitéz népszerű dallamai isi N. I. Czilleiek és a Hunyadiak a Dóm téren Szombat estére egyetlen szabad hely sem volt a szegedi szállodákban, nem lehetett asztalt kapni a halászcsárdákban és az utolsó szálig elkelt min­den jegy a 'Szabadtéri játékok megnyitó előadására. Bár az időjárás igazán > nem kedvezett a nevezetes eseménynek — barátságtalan felhők szomoritották a napfény városát, az égre sűrűn felpillantó szí­nészeket és az esti öltözék ügyében egyre tanács­talanabb közönséget —, szerencsére Vörösmarty Mihály drámája, a Czillei és a Hunyadiak, forró hangulatot teremtett a nézőtéren, és bőven kár­pótolt a hűvös természeti fogadtatásért. Felejthetetlenül szép színházi este volt. Ebben az ideális történelmi környezetben, a darabbal együtt lélegző monumentális díszletben a dráma is ki­nyílt, szétáradt, lenyűgöző életszerűséggel idézte a magyar történelem egyik izgalmas korszakának markáns alakjait és feszültségtől terhes esemé­nyeit. Marton Endre rendező nagyszerűen használta ki a környezet rendkívüli adottságait. Egyetlen percig sem érezte senki, hogy kívülállóként vesz részt a nagyszabású játékban. Belesodródtunk a történelembe, kitapintottuk szinte a távoli ősök jellemvonásait, a hazáért bátran és áldozatkészen küzdő nép reménykedését és aggodalmát, a ka| masz Hunyadi Mátyás már ifjan megmutatkozó uralkodói erényeit, s az ország sorsával mit sem törődó főurak hitszegését, árulását, farkas-marako­dását a hatalomért és a nagyobb koncért. A Dóm komor szépsége, a minden kis tornyot, lépcsőfel­járót, folyosót, az egész tágas teret kitöltő játék eleven hullámzása, a „csillagkupolájú’ nézőtér álomszerű beleolvadása térbe és időbe — mind olyan hatást tett az emberre, mintha élné, nem­csak látná, hallaná a régmúltat. Ezt az élményt erősítette a színészi játék is. Még á legkisebb szereplő is méltán megérdemel, né az elismerő kritikát, része volt a sikerben. De a legnagyobb, legnehezebb feladat Sinkovits Imré­nek jutott, és ahogy megoldotta, arról csak felső­fokon lehet szólni. Félelmetes főúri ragadozót formált Czilleiből. Kitűnően érzékeltette a pompa­I Hunyadi Mátyás, Czillei és Hunyadi László sze­repében mutatkozott be Szegeden Maróti Gá­bor. Sinkovits Imre és Szersén Gyula. kedvelő, élvhajhász világfi sima mozdulataiban is a zsákmányra könyörtelenül lecsapó tigris vér- szomját, gyilkos elszántságát. Mellette Kállai Fe­renc remekelt Szilágyi Mihály szerepében. Ügy emelkedett fel a költő világának és a dráma szel­lemének hősi magaslataira, hogy megéreztette Nándorfehérvár bátor kapitányának természetes egyszerűségét, becsületes emberségét. Hosszan méltathatnánk az előadást, megérde­melné. Illett a Dóm térre, illet a szabadtéri játékok rangos programjába. V. Zs. A KISZ KB vendége A Magyar Kommunista If­júsági Szövet­ség KB meghí­vására Buda­pestre érkezett Gladys Marin, a Chilei Kom­munista Párt PB tagja, a Chilei Kommu­nista Ifjúsági Szövetség KB főtitkára. A ké­pen : Gladys Marin a ha­zánkban élő honfitársaival. (Telefoto, MTI: Szebellédy Gé­za felv. — KS) Kezdődik a humorfesztivál Augusztus 5-töi jelentkezik a Rádió által meghirdetett humorfesztivál. Az elmúlt hónapokban meghirdetett ,.hu- morvetélkedőre" — mint Marton Fri­gyes. a rádiókabaré ismert rendezője elmondotta. 2117 pályaművet küldtek be. A zsűrinek nem volt könnyű dol­ga, hiszen a beérkezett anyagok között egyaránt volt háromfelvonásos vígjá­ték és pármondatos villámtréfa. A szakemberek megállapítása szerint a döntőbe jutott anyagok valóban kelle­mes perceket {gémek, a hallgatók bi­zonyára számos új humorista nevé­vel ismerkedhetnek meg. A felvétele­ket a legjobb színészek közreműködé­sével rögzítették. A közönség szava­zata dönti majd el', hogy a bemutatott jelenetek tréfák, dalok közül melyek jutnak tovább a finisbe, ugyanis a hi­vatásosok mellett a rádióhallgatók is véleményt nyilváníthatnak. Éppen ezért minden egyes adást megismétel­nek. A Rádió szórakoztató^ osztályának vezetői úgy tervezik, hogy tíz műsort készítenek a versenyre beküldött anya­gokból. A befejező részre szilveszter, kor kerülne sor. (MTI) KÉPERNYŐ Beszéljünk magyarul Mindenkinek van valami gyen­géje. E sorok írója szorgalmasan jegyezgette a tv-ben elhangzott csúf magyartalanságokat, nyelvi vadhajtásokat. Amikor elzsibbadt a kezem, rátértem a strigulás módszerre. Ha a megszólaltatott riportalany, az előadó, az újság­író „biztosított” valamit, csupán egy vonást tettem a megfelelő he­lyen. Az „indul” szó alatt is sű­rűn sorakoztak a lelek. Főként a rádiótól átszerződött ifjú bemon­dónő használja feleslegesen, rosz- szul. A minap egyetlen „előzetes­ben” hatszor közölte, hogy ez vagy vagy az a műsor ekkor és ekkor indul. Nyelvészeink szerint: kezdődik. Az utóbbiakkal tartunk. A hideg szaladgál a hátamon, amikor a kultúrház. kultúrtörté­net szavakat hallom. Csúnyák, magyartalanok, ráadásul pontat­lanok Az elfogadott irányelvek tudnak művelődési központokról, klubokról, termekről, házakról; a kultúrház kiment a divatból. A jönni és a menni különbségének a misztériuma úgy látszik sokak­nak végképp megfejthetetlen. Alig győztem strigulákkal. A magyar úszóbajnokság ripor­tere sem fukarkodott gyűjtemé­nyem gazdagításával. Közölte, hogy bizonyos úszók „le lesznek körözve” ... Kérem őt és máso­kat is, hogy a jövőben tekintsenek el a gyorsan meghízott lista nö­velésétől. Papírtakarékossági okokból abbahagytam, feladtam. Tréfásan fogalmazok, noha a különböző nyelvi ragályok elszo­morítanák. Felüdülés, ritka öröm, ha szépen. ízesen, szemléletesen, a dolgokat megnevezve beszél va­laki a képernyőről. Órákig elhall­gatnám. Csupán a kescrgéssel sehová sem jutunk. Mit tehetne a tv? Az általános jellegű nyelvészeti elő­adások éppen a csúnyán beszé­lőkre nem hatnak: oda se figyel­nek. Valamivel hatékonyabbak a gyakorlati példákból kiinduló fej­tegetések. mint például Deme László műsorai. Miként lehetne kigereblyézni a nyelvi dudvákat a képernyőről? Érdemes erről tapakodni! Vi­szonylag egyszerűbb a tv munka­társaival a helyzet. A hibátlan magyar beszédtudást alapkövetel­ménynek kell minősíteni. (Szeren­csére a törzsgárdával — Vitray Tamás, Sugár András. Polgár Dé­nes, Rapcsányi László. Vítár Ró­bert. Horvát János stb. — nincs baj.) A többieket figyelmeztetni lehetne hibáikra. Az a kutyaság, hogy senki sem beszél tudatosan csúnyán, legfel­jebb megszokásból. Ráragadt a rossz sablon, mint a bojtorján, a ruhára; észre sem veszi. Ha vala­kinek kócos a haja vagy elcsú­szott a nyakkendője, szólunk neki, s biztosak lehetünk: az illető meg­köszöni szívességünket. Magam sem tudom, hogy mit tenne az a tekintélyes bemondónő. ha java­solnék : amit elmondhat egy szó­val. ne mondja kettővel. Vagyis a filmet, színdarabot bemutatják és nem bemutatásra kerül. Mi történne, ha megbíznák a Nyelvtudományi Intézetet a dud- vák összegyűjtésével. Minden hét végén sokszorosítva átadnák a nyelvi vétségek és bűnök jegyzé­két a tv-nek. Ezt megkapnák a rovatok, kitennék a faliújságokra. Tanulhatna belőle mindenki, de légióként az érdekeltek. Kezdet­ben csupán az eseteket sorolnák föl. azzal a jelszóval, hogy „aki­nek nem inge ...” Később már a visszaesők nevei is odakerülhet­nének a jegyzékre. Elvégre téved­ni emberi dolog, de a tévedésben megmaradni!? Veszélyes, főként egv-kétmillió ember előtt, egy-két- millió ember nvelvérzékét rontva. Elnézést kérünk, hogy a tv rész­ben benső ügyeibe kontárkodtunk ötleteinkkel. A tekintélyes intéz­mény ugyanis nemcsak a jót, ha­nem a rosszat is minden eddigi­nél gyorsabban terjesztheti. A ha­gyományos védekezési eljárások hatástalannak bizonyultak, kor­szerűbbek. céltudatosabbak kí­vántainak. A témát még nem zártuk le, hiszen a „vétkesek” többsége csak alkalmilag kerül kapcsolatba a felvevő kamerával, a mikrofon­nal. Róluk máskor. Heltai Nándor Az új jogszabályokról Az öröklési, az ajándékozási és egyes okirati illetékekre vonat­kozó szabályok módosításáról szóló 13,1974. számú pénzügymi­niszteri rendelet 1974. július 1-én lépett hatályba. (Magyar Közlöny 1974. évi 33. szám.) A módosított rendelkezés ■ a korábbiaktól eltérően kimondja, hogy az öröklési illetékre vonat­kozó rendelkezéseket magyar ál­lampolgár belföldön levő ingó hagyatékára minden esetben, külföldön levő ingatlanhagyaté­kára azonban csak abban az eset­ben lehet alkalmazni, ha ezután az idegen államban öröklési il­letéket, vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. Az ellen­kező bizonyítása az örököst ter­heli. Az ingó öröklési illetékre vonatkozó rendelkezéseket kül­földi állampolgárnak csak bel­földön levő ingó hagyatékára kell alkalmazni. Az örökési illeték tárgyával kapcsolatban a módosító rende­let kimondja, hogy az a halál­eset folytán bekövetkezett va­gyonszerzés, tehát ingó és ingat­lan egyaránt. A rendelet a jelen­tős értékű ingóságok öröklésére terjeszti ki az illetékfizetési kö­telezettséget, amikor" kimondja, hogy ingóságok öröklése után csak akkor kell illetéket fizetni, ha az egy örökösnek jutó ingó­örökség forgalmi értéke a 100 000 forintot meghaladja. A 100 000 forintos értékhatár megállapítá­sánál az örökhagyó ruházatát és a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgyait fi­gyelmen kívül kell hagyni. Az ingó ajándékozása csak ak­kor esik ajándékozási illeték alá. ha arról okiratot állítottak ki, vagy okiratkiállitás ugyan nem történt, de az egy megaján­dékozottnak jutó ingó forgalmi értéke százezer forintot megha­lad. Az ilyen ajándékozást az illetékhivatalhoz 30 napon belül be kell jelenteni. A módosító illetékrendelkezés a kis jövedemű családokban élő örökösök részére kedvezményt állapit meg, amikor is a közvet­len hozzátartozó ingatlanöröklé­se esetére kimondja, hogy nem kell illetéket fizetniük, ha az egy-egy örökösnek jutó örökrész értéke a 20 000 forintot nem ha­ladja meg. Az öröklési vagy ajándékozá­si illeték összegének megállapí­tásánál az örökhagyó, illetőleg ajándékozó gyermeke, szülője és házastársa, valamint háztartásá­ban eltartott szülő nélküli uno­kája terhére megállapított ille­ték százalékos mértéke a koráb­biaknál alacsonyabb. Amíg a régi rendelkezések szerint az ilyen örökös, illetőleg megaján­dékozott tízezer forintig 6, továb­bi negyvenezer forint után, öt­venezer forintig 10, további öt­venezer forint után, százezer fo­rintig 16 százalékos illetékkulcs alá esett. Ezek az arányok az új rendelkezés folytán 5, 8, illet­ve 12 százalékra módosultak. Ezzel szemben az örökhagyó, illetve ajándékozó oldalági roko­nai, vagy nem rokon örökösök, illetve megajándékozottak ille­tékfizetési kötelezettség mértéke a korábbiaknál magasabb. A ren­delkezés célja annak figyelembe vétele, hogy a közvetlen hozzá­tartozó az örökölt vagy ajándék­ba kapott vagyontárgyak létre­hozásában valamilyen mértékben többnyire maga is részt vesz. A hagyaték bejelentésével kap­csolatban a rendelet kimondja, hogy valamennyi örökös külön- külön köteles az örökhagyó halá­lától számított 30 napon belül az örökhagyó utolsó belföldi lakóhe­lye szerint illetékes illetékhiva­talnak az örökölt ingóságokról bevallást adni, ha ezekkel kap­csolatban a közjegyző a hagyaté­ki eljársát hivatalból megindíta­ni nem köteles és az illetékmen­tesség feltételei nem állanak fenn. A vagyontárgyak forgalmi értékét a bejelentő legjobb tu­domása szerint kell megjelölni. Ha a hagyatéki kimutatásba be­jegyzett adatok a köztudomás­sal vagy az illetékhivatal tudo­másával ellentétesek, az illeték- hivatal jogosult azokat felüvizs- gálni és ezzel kapcsolatban el­lenőrzést végezni. Az illeték lerovására, illetőleg fizetésére kötelezettnek a terhére, ha a bélyeggel lerovandó ille­téket egyátalán nem vagy nem teljes mértékben vagy nem a megszabott határidőben rótta le, a le nem rótt illetéket száz szá­zalékkal felemelt mértékben kell kiszabni. Akik az illetékrendeletben megállapított bejelentési kötele­zettségüknek késedelmesen tesz­nek eleget, az illetéket 50 száza­lékkal, más esetekben a beje­lentési kötelezettségnek eleget nem tevőkkel szemben az ille­téket 20 forinttól 5000 forintig terjedhető felemelt" mértékben kell kiszabni. Az aukción vásárolt valameny- nyi ingóság, továbbá a képző-, ipar- és népművészeti alkotá­sok, gyűjtemények (bélyeg, ér­me stb.) magánszemélyek közöt­ti értékesítése 10 százalék illeték alá esik. Dr. Kerék Lajos csoportvezető ügyész

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents