Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-18 / 166. szám
\ • 1974. július 18. • PETŐFI NÉPE • 3 Három évtizede szabad Lengyelország A fekete Szilézia A Katowicét övező zöld Sziléziában két négyzetkilométer területre behatolt a fekete Szilézia. Andrzej Salamon, a Trybuna Ro- botnycza külpolitikai szerkesztő- < je mondja, hogy jtt, Sziléziában él a lengyelek mintegy 15 százaléka. de az ipari termelés negyedét ezen a területen produkálják. Elképzelhető, mennyire koncentrálódnak itt az üzemek, s az ezzel együttjáró környezetszennyezés is. Nos hát ezért a fekete Szilézia elnevezés, de innen ered a „zöld” is. Lengyelország legnagyobb erdőségeit telepítették ide, s a szinte teljesen összeépült nagyárosok, Glywicze, Katowicze, Bytom, Chorzów, Zabzre, Dobro- wa Górnicza 2,5 millió lakosa viszonylag tiszta levegőben él. Nos, a „Jan” bánya. Lengyel- ország első automatizált kísérleti bányaüzeme a zöldövezetben épült, de az üdülőre, motelre emlékeztető narancssárga, fehér, zöld csíkos-kockás pavilonok alig hasonlítanak bányáüzemre. Mindössze a toronyban forgó aknakerék árulkodik: a vasvázas akna egyébként egészen a kerékig szintén festett lemezekkel fedett. Katowice belvárosában lépten- nyomon bányaüzembe botlik az ember: az új városközpontban nem lehet úgy elkattintani a fényképezőgépet, hogy a képmezőben aknatorony ne látszana. A „Katowice”, a „Gottwald", a „Wujck”, a „Kleotas” bányaüzemek a szó szoros értelmében az utcák alatt épültek. Nagyon elkalandoztam a „Jan" bányától. Amikor a kapun beléptünk, Andrzej Salamon azt mondta: mostantól szerepelünk a tv műsorában. Később, amikor Frvderik Kulczycki mérnökkel, a bánya irányítésszervezési főnökével leültünk a bánya agyközpontjában, megértettem a „tv-mű- sort”. A tucatnyi képem• ' közül ugyanis az egyik a portait mutatja. A lesötétített teremben félkör alakú „asztal” mögött ül a hiedelmem szerinti diszpécser. Később kiderült, hogy a nagy tapasztalaté. magas képzettségű mérnök abban a pillanatban a bánya igazgatója. Szolgálata ajatt ugyanis az agyközpontból egymaga irányítja az egész üzemet. A szemközti falon a bánva axono- metrikus rajzán ezernyi sötét karika: így jó, ha sötét. Amikor kigyullad valamelyik, jól láthatóvá válik a rajta levő jel: CO-gáz. metán, füst. tűz, víz, oxigénhiány. A bányában ezernyi érzékelőt helyeztek el, amelyek 'az agyközpontban jeleznek. Az -igazgató gombnyomásra intézkedik: növeli a szellőztető kapacitását, lég- ajtókat nyit és zár. Közvetlen kapcsolatban áll a bánya valamennyi „munkásával" (azért írom idézőjelbe, mert a 230 dolgozó közül tulajdonképpen csak 30 a munkás, a többi technikus és mérnök) mindenkit lát. hall, s mindenkivel beszélhet. A másik táblán a szállítási utak. a 100 méteres fejtési front es a szén- kombájnok láthatók. Most mindössze két ember tartózkodik a lejtésben. A 2500 tonna szenet termelő kombájnokat irányítják. — Látom, csodálkozik —mondja Fryderik Kulczycki. Mi a bányászat nemzete vagyunk. Fól- milliare! tonna éceti szenet, ként bányászunk. 100 millió tonnás fekete- és 40 millió tonás barnaszéntermelésünkkel a negyedik helyen állunk a világon. t, A lengyel energetikai iparág alapját a szén biztosítja, tgy természetesen rohamos ütemben fejlesztik a bányászatot: csak a legutóbbi időkben hat magas szinten gépesített bányát adtak át, többet pedig korszerűsítettek. A „Bierun” akna napi termelése 24 ezer tonna lesz, a „Visztula” ennél is nagyobb; 40 ezer tonnát termel naponta, a Lublin melletti új bánya aknái 70 ezer tonna szenet küldenek a felszínre. — Ilyen bányákat építünk majd, mint a „Jan" — mondja a mérnök. Itt a'termelékenység ötszöröse mint a hagyományos bányákban, sokkal kevesebb ember kell, egv tonna szén önköltsége 231 zloty — 40 százalékkal kevesebb, mint másutt. Az irányító mérnök mögött állunk néhány pillanatig: az asztalba épített képernyőn a számítógép írja a bánva adatait. létszám, termelés, a gépek termelé- kenyége, kihasználása, a javítások állása, a bánya hőmérséklete. Az „igazgató” elégedetten végigfutja — egy pillantás a képernyőkre::! „Jan bányában minden rendjén ... L. J. (Következik: Reformok, tervek) Harc a titokzatos kór ellen Kevés rejtélyesebb kór akad napjainkban, mint a rosszindulatú daganatos betegség, köznapi nyelven szólva: a rák. A korszerű orvostudomány számos olyan betegség ellen vette már fel sikerrel a harcot, amely hajdanában még százezreket tizedelt, s járványként száguldott végig a Földön. Közülük jó néhány korunkban szinte teljesen ártalmatlanná vált, vagy csak elvétre fordul elő. Ugyanakkor a rák különböző fajaival szemben egyelőre még csaknem tehetetlen a gyógyító ember, s ha sok következtetést sikerült is századunk második felébe érve levonni, a betegség eredete és kiküszöböl ése tekintetében jórészt még mindig csak feltevésekre van utalva. Ünnepélyes katonai eskü Kecskeméten Kecskemét felszabadulásának közelgő 30. évfordulója alkalmából vasárnap, július 21-én délelőtt nyilvános, ünnepélyes katonai eskütételre kerül sor. A kecskeméti helyőrség alakulataihoz bevonult fiatal katonák tesznek majd fogadalmat parancsnokaik, a megye és a város vezetői, illetve hozzátartozóik előtt, hogy becsülettel teljesítik hazánk iránti kötelezettségüket.» Az impozánsnak ígérkező katonai eskütétel megtekintését az üzemek és vállalatok dolgozóin kívül ajánljuk a tanuló ifjúságnak is. hiszen ritka élményben lesz részük. A katonai eskü főpróbáját pénteken este nyolc órakor rendezi meg a helyőrség parancsnoksága Felhívjuk a járművezetők figyelmét. hogy pénteken este fél nyolctól, illetve vasárnap délelőtt tíz órától a Május 1. teret, illetve a Kada Elek, és a betorkolló utcákat lezárják a járműforgalom elől. Takarékos kávéfőzők A budapesti AUTÓFÉM Ktsz- ben újtípusú, takarékosan működő kávéfőzők első sorozatát készítették el — találmány alapján. A találmány lényege az úgynevezett keverőgenerátoros szűrőrendszer, amely segítségével olyan tökéletesen kivonják az aromákat. hogy a korábban felhasznált kávémennyiség kétharmada is elegendő azonos minőségű ital készítéséhez. Az újtípusú kávéfőzőket 2. 4 és 6 személyes változatban készítik, de terezík tíz-tizen- két adagos háztartási készülékek gyártását is. Az új típusokat először a pénteken nyíló szegedi ipari vásáron mutatják be. (MTI) Üzenet az itthoniaknak Azt kérdezte A capuai fiúk üzenete ... című dokumentumfilm, hogy mit ér odakint a hazáját vesztett magyar. Mit ér. mit csinál. miben reménykedik. És legfőképpen: boldog-e, megtalálta számítását? Megtalálta, amiért búcsút mendott az otthoni tájnak? Az utóbbi évek szórásában hasztalan keresett a stáb boldog disszidenst. Még az Amerikát járt jó eszű egyetemista is céltalanul bolyong a nagyvilágban. Se svéd, se francia, se angol: hontalan, emigráns, disszidens. mindegy, egyre megy. Ahogy elnéztem, elhiszem. hogy eljut álmai városába. New Yorkba. Helvet könyököl magának a gazdagok negyedében. Tán lesz luxuskocsija, felesége, nője. villája. De maradása? Tudja. hogy onnan is tovább, mert valami megreoedt, megszakadt. Ez a legfontosabb. Ma már nem teszünk automatikusan egyenlőségjelet a disszidens és becstelen fogalmak közé. Elképzelhető, van rá példa, hogy az önkényesen külföldre távozott honfi társaink az általunk helyesének vélt elvek, normák szerint élnek. gondolkodnak és cselekszenek távoli országokban Még olyanokról is tudunk, akik tárgyilagosan tájékoztatják környezetüket honi állapotainkról, így is segítve félreértések, rágalmak oszlatását. Sajnáljuk sorsukat. Ellenségeinkkel nem- egyezkedünk. nem tárgyalunk, az üzenet másoknak szól. Az ostobákat igyekszik visszatartani meggondolatlan. végzetes, nehezen helyrehozható lépéstől. A kalandvágyó magvar fiatalokat ma már legfeljebb pátoszos halotti beszédben tekintik odakint áldozatoknak. Dolitikai menekülteknek, netán .szabadsághősöknek. A hétköz- naoi kenvérharcban kétszeresen, háromszorosan meg kell dolgozniuk az érvénvesülésért S ha- ez nem megy, jönnek a kétes vállalkozások. jön a börtön, a testi, szellemi züllés, sorvadás, nihil. A capuai fiúk üzenete ... jellemző típusaik bármilyen erőfeszítésre képtelenek. Tulajdonképpen idehaza is emigrációban éltek. A mi könyveink, színházaink, előadásaink szokásaink nekik mit se jelentettek. Élték sivár, szerencsétlen életüket, műveletlenségük- kel kiszolgáltatva csillogó látszatoknak. Nagy fokú tudatlanság kell ahoz, hogy valaki olyan köny- nyen bedőljön a „nyugati életforma” csábításának, mint a gyors meggazdagodásban hasztalan reménykedő „capuai” ifjak. A bemutatott és bemutatkozó disszidensek többsége hazáján kívül emberségét is elvesztette, mert csak igaz célokért lehet harmonikusan élni. Ez olyan törvény, mint, hogy reggelenként felkél a nap. Tegyük fel. hogy a kétéves apróhirdetéssel a zsebében Amerikának nekivágó ifjú már az első héten megveheti a vágyva vágyott magas szárú csizmát. No, és akkor mi van? A Nyugaton készült tanulságos, elgondolkoztató, őszinte dokumentumfilm éppen itthoni teendőinkre figyelmeztet. Tanítsuk jó példával a felnövekvő új nemzedéket szocialista módon élni, gondolkodni. akik önmaguk is eldönthetik: mit miért érdemes feláldozni. Csak a közműveltség, a közgondolkodás színvonalának a növelésével lehet a disszidensek viszonylag kis számát tovább csökkenteni. Ha ez a film csak tíz fiatalt tart vissza meggondolatlanságoktól, már érdemes volt megcsinálni. A valós nyugati emigránsviszonyok ismertetésén túl hozzájárult nemzeti önismeretünkhöz. Vannak magyarok, akik így viselkednek. tengődnek, ágálnak, fulladoznak, ha elszakadnak a gyökértől. Heltai Nándor Barackot szüretel a szabadszállási termelőszövetkezet Élik az őszibarack a szabadszállási határban. Naponta harminc mázsát szüretelnek az Egyesült Lenin Tsz nagyüzemi ültetvényén a sszövetkezet tagjai. Szakértő figyelemmel válogatják, mérlegelik az ízletes gyümölcsöt és továbbítják a közös gazdaság elárusító helyeire, Dunaújváros, Kun- szentmiklos. Szabadszállás es környéke hetipiacaira, ÁFÉSZ-bultjaiba. Kapható szabadszállási gyümölcs az Egyesült Lenin Tsz töserciöi elárusító helyén is, ame'.vet a borozó szomszédságában a közelmúltban nyitott meg a termelőszövetkezet. Képünkön Árva Katalin és Varga Sándorné szedi a Mayflower fajta őszibarackot. (Pásztor Zoltán felvétele.) Életmentés az országúton A rosszindulatú daganatos betegségekkel foglalkozó tudományág az onkológia. E betegségek gyógykezelésére az egészségügyi intézetek, gondozására pedig intézményesen az onkológiai hálózat hivatott. Hazánkban elsőként az 1936-ban megalakult Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézet vállalkozott a betegség gyógykezelésére. Mai szervezett formáját pedig a rákellenes küzdelem csak a felszabadulás után, 1952-ben vette fel. Fiatal tudományágról van tehát szó, amelyre azonban annál jelentősebb tennivalók hárulnak. Ennek az emberi életekért folytatott harcnak megyei vonatkozásairól, jelenlegi helyzetéről beszélgettünk dr. vegh Lajos megyei onkológus főorvossal. — Lényegében mi az onkológiai gondozás feladata? — ez volt az első kérdésünk. — A lakosság egészségügyi felvilágosítása. a korai diagnózist lehetővé tevő szűrés megszervezése és végrehajtása. Nem kevésbé fontos ezenkívü' a gyógykezelés utáni gondozás. Mindez hatékony szervezést, alapos műszerezettséget és megfelelő létszámú szakértő apparátust feltété’ez. Elég any- nyit említenünk, hogy például egv vidéki szűrővizsgálathoz szükség van egy orvosra, egy asszisztens- nőre. legalább egy társadalmi munkásra — vöröskeresztes aktivistára —. valamint a he’yi védőnőre. Nőgyógyászati vizsgálatokhoz a felszerelésen kívül elengedhetetlen a folyó víz. villany; az elkülönített várakozóhelviség. öltöző. rendelő. Arról nem is beszélve, hogy mily sok időt követel meg a célszerű, szabatos vizsgálat. Hogy a személyi feltételekről se feledkezzünk meg. éppen a szakemberhiány, s a szűrést végző orvos és a közénkáderek túlterheltsége okoz nehézségeket. — • A fce+egcégekről szólva, milyen gondokról tehet említést az egészségügyi szakember? — Sajnos, általában csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már késő. Holott a legfőbb cél, s egyszersmind a legeredményesebb eszköz is: a megelőzés. A kezdeti szakaszban, a daganatos elváltozást megelőző állapot ismeretében többnyire sikerül a kórnak gátat vetni. Az idejekorán felfedezett betegség ugyanis biztosan gyógyítható, s ilv módon lehetőség van a munkaképesség mielőbbi helyreállítására is. — Említsen főorvos úr valamit a szűrés jelentőségéről, különös tekintettel arra. hogy azt, mindeddig nem sikerült általánossá, olyan kötelező érvényűvé tenni, mint például a tüdőszűrést. — A rosszindulatú daganatos betegségek kezdete tünetszegény, fájdalommentes. Rendszerint ezért is nem fordul orvoshoz a beteg. Az általános szűrésnek egyébként pillanatnyilag számos feltétele hiányzik még. — Egyáltalán, mikor kellene orvoshoz fordulni, vagyis mely tünetek figyelmeztetnek a rosszindulatú daganatok veszélyére? — A legjellemzőbb tünetek: nehezen gyógyuló sebek, növekedésnek indult szemölcs, vagy anyajegy. csomók a bőrben, vagy em’őben. vérzés szokatlan időben vagy helyen, váladékfolyás, tartós rekedtség és köhögés, nyelést és emésztési zavarok, véres széklet. — Kérjük, említsen néhány fontosabb adatot Bács-Kiskun megye onkológiai helyzetéről. — Megyénkben öt gondozóintézet működik. A szűrővizsgálatok száma a legutóbbi öt évben 18 ezerről csaknem 32 ezerre emelkedett. Elmondhatjuk. hogy a megye onkológiai ellátottsága országosan is egyike a legjobbaknak. A gondozóintézetekben iólképzett, nagy gyakorlattal bíró szakemberek dolgoznak. Ehhez a munkához a megye egészségügyi vezetői minden segítséget megadnak. — Milyen mértékben él a lakosság az egészségügyi ellátás ilyen irányú lehetőségeivel? — Sajnos, a szűrővizsgálatok iránt bizonvos fokú idegenkedés tapasztalható, s ennek oka főként a tájékozatlariság. Igen kevesen vannak tisztában azzal, hogy a rosszindulatú daganatos betegséget megelőző állapot panaszmentes esetben is fennállhat Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a felvilágosítás szerepét, fontosságát. A Vöröskereszt támogatásával egyébként megyeszerte rendszeresen tartunk felvilágosító, ismeretterjesztő előadásokat, általában népes közönség előtt és nagy érdeklődés mellett. — Végső soron hogyan summázhatnék beszélgetésünk lényegét? — A rosszindulatú daganatos betegségek oka mindmáig tisztázatlan. Épp ezért szükséges a megelőző állapotok korai felismerése. illetve a betegség korai diagnosztikája. Ezt a célt tűztük magunk elé mi, egészségügyi dolgozók. Ahhoz azonban, hogy munkánk eredményes legyen, elengedhetetlen a társadalom megértése, a lakosság részéről az orvos munkájának segítése, a közeledés egymáshoz az egészség, a gyógyulás érdekében. J. T. Az országút szürke szalagját mintha vízzel hintették volna be, úgy csillogott az erős napfénytől. Árnyékban 32 Celsius-fokot mértek, s Alács Tibor, aki egyik nö- ismerösével, Szűcs Máriával Kiskunfélegyházáról a Tisza mellé igyekezet!, hogy hús hullámaiban felüdülést nyerjen, bizony izzadt a sze mély gépkocsi volánja, mellett. Néhány kilométerre lehettek Tiszaalpártól. amikor a lány megkérdezte: — Mi vibrál az úton? — A naptól van. attól csillog, vibrál az út. Nem beszéltek tovább, mindkettőjükben már nagyon erős volt a vágy, hogy vízbe vessék magukat, széles tempókkal hasíthassák a hús vizet. A férfi ennek ellenére sem nyomta jobban a gázpedált, óvatosan előzött, kürtőit, s bár homlokán gyöngyözött a veríték, hátán nedves volt az ing, s elviselhetetlennek érezte a lehajtott ablakon betóduló forró levegőt, a megszokott sebességgel hajtott. Feltűntek a község első házai, amikor a lány ismét megszólalt. — Nézd azt a Trabantot, milyen lassan cammog az úton. A férfit nem ezek a szavak, hanem a látvány hozta izgalomba. A gépkocsivezető megszokott - ságával siklott végig tekinte'te az előtte valóban lassan, mintegy 30 kilométeres sebességgel haladó gépkocsin, de a volánnál nem ült senki, vagy legalábbis nem látta. Alács Tiborban szinte meghűlt a vér. A Trabant, mint valami szellemjármü, az út jobb oldalán önállóan, vezető nélkül gurult az egyre sűrűsödő házak felé. Ösztönszerüeh erősebben lépett a gázpedálra, kapcsolta be az irányjelzőt, s a gépkocsi szinte elöreugorva kezdett előzni. Az események gyorsan peregtek. A megelőzött Trabant egyre közeledett, s Aides Tibor kiugrott a kocsiból, miután az út jobb szélén megállt, s futva indult a Trabant után. Egyetlen gondolat kalapált agyában, megállítani, megállítani valamilyen módon! Futott, ziháló mellkassal, s magában csodálkozva állapította meg, nem is cammog ez a Trabant. hanem elég gyorsan fut. Már ott járt mellette, de futott, egyik kezével belekapaszkodott a lehúzott ablak kávájába, s másik kezével az indítókulcsot kereste. S közben futott, mert a Trabant ettől a mozdulattól még nem állt meg. Sikerült megtalálnia az inditókulcsot, elfordította, kirántotta, s most már jobb kezével az út szélére kormányozta. Lihegve dőlt a gépkocsi olda- 1 Iának, ekkor érkezett oda a lány. — Mi történt? A férfi nehezen kapkodta a levegőt, kimerítette a futás, szótlanul a falu irányába emelte a kezét, s melléből mint sóhaj szakadt fel: — Fuss ... fuss az orvosért!... A lány nem kérdezett semmit, futásnak eredt, megkeresni a körzeti orvost. Alács Tibornzk végre sikerült magához térnie. Kinyitotta a Trabant ajtaját, s nem kis erőlködéssel emelte ki a szerelvényfalra borult eszméletlen férfit. A kocsi mellé fektette, szétrántotta mellén az inget, s apró ütéseket mért tenyerével az arcára, próbálta magához téríteni ájulásából. Csupán néhány perc múlt el, amikor futva megérkezett a körzeti orvos, s. eszméletre térítette az ájult vezetőt. Dr. Lakatos István fátyolos szemmel nézett körül, nem tudta hol van, mi történt vele. Percek múlva kezdett emlékezni. — Nagyon ki vagyok merülve, s biztos a melegben elvesztettem az eszméletemet... Hogy kerültem ide? ... Ki állította meg a gépkocsit? ... — Ez a fiatalember — mutatott Alács Tiborra a körzeti orvos — bámulatos lélekjelenlétről tett tanúbizonyságot. Köszönöm a kollégám nevében is; megmentette az életét, s talán még másokét is. A férfi és a lány a körzeti orvos lakása elöl indult el a gépkocsival. A nap forrón tűzött le az útra, amely fölött oibrált a levegő. A lány már tudia, hogy a naptól, a melegtől van. Gémes Gábor *A Petőfi Népe szerkesztősége és a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács Aides Tibornak ezért az életmentő cselekedetéért egy Arany tigrist. adományoz. A A „Jan" bánya agyközpontja.
