Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-03 / 153. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. július 3. Mindennapi ennivalónk a zöldség I. Terület, mennyiség Cigányok - szocialista brigádban Az egészséges életmód egyik feltétele a helyes táplálkozás. Ehhez viszont — amint az már köztudott — elsősorban zöldségfélékre, tejre és tejtermékekre van szükség. Nos, az utóbbiakkal nincs különösebb probléma, hiszen sajtféléket, tejfölt, túrót minden élelmiszerüzletben kellő választékban találunk, a tej pedig valóoan minden család mindennapi itala. Más a helyzet a zöldségfélékkel. Ezek iránt is igen nagy a kereslet a piactól kezdve az árucsarnokokig, faluban éppen úgy, mint a városokban. Napjainkban, különösen az utóbbi néhány évoen sokat beszélünk, tanácskozunk a zöldségtermesztésről, forgalmazásról és fogyasztásról. Panaszkodunk, hogy nincs megfelelő választék, nem friss az áru, amit a boltban elénk tesznek, magas az ár stb. Ellátási zavar Mi ennek az oka, s hogyan lehetne gyökeres változtatást elérni a „zöldségfronton”? Összességében ezekre a kérdésekre keresett választ a megyei népi ellenőrzési bizottság, amikor vizsgálatot folytatott a témában. A reális kép kialakítása érdekében az ellenőrök 19 zöldségtermelő tsz- ben, 5 ÁFESZ-nél, a MEZÖTER- MÉK Válallatnál folytattak vizsgálatot, de tájékozódtak a tanácsi szervek szervezd tevékenységét illetően, továbbá a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalatnál, az AGROKER-nél, a lakosság éllátásában részt vevő kereskedelmi szervek megyei központjainál, s természetesen a piacokon is. Mit állapítottak meg? Nézzük először azt, hogy Bács- Kiskun megyében az utóbbi években — az ellenőrzés az 1973. évet vizsgálta, összehasonlítva annak adatait az 1971—72-es számokkal — hogyan alakult a zöldségtermő terület, s azon mennyi zöldség termett. Érthető és logikus, ha ebből indul ki a vizsgálat, hiszen csak azt lehet fogyasztani, ami megtermett. „Az elmúlt évek során a mezőgazdasági üzemekben jelentős termelésszerkezeti változások történtek ... A gazdaságok a komplex módon gépesített, magas terméshozamot és jövedelmet nyújtó ágazatok fejlesztésére fordították erőforrásaikat... A közgazdaságilag nem kellően ösztönzött, nagy munkaigényű zöldségtermesztés! ágazatot nem fejlesztették, vagy felszámolták. Ennek hatására egy-két terméknél ellátási zavar keletkezett...” — olvashatjuk a vizsgálatról készült összefoglaló jelentés bevezetőjében. Tegyük hozzá, hogy meglehetősen optimista a fogalmazás, hiszen éppen a háziasszonyok tudják, hogy az ellátási zavar nem csupán egy-két terméknél volt tapasztalható. Csökkenés — növekedés Bács-Kiskun megyében a szántóterület 4 százalékán, 17 ezer hektáron termeltek zöldségféléket 1973-ban. Ez 1800 hektárral volt kevesebb a legmagasabbnak számító 1969-es területnél és 1971, illetve 1972-höz képest 5 százalékkal: 800 hektárral csökkent. Mondanunk sem kell, hogy a csökkenés a tsz-ekben volt nagyarányú, ahol a nyolcszáz hektárból 65 százalékot mutattak ki. Figyelemre méltó'azonban ezen túl, hogy a terület csökkenését arányában meghaladta a betakarított zöldség mennyiségének csökkenése, ami — a területnél említett 5 százalékkal szemben 8 százalékos volt 1973-ban az előző évekhez képest. Ezek a számok természetesen az átlagot mutatják, de azon belül nagy eltérések mutatkoznak, így például 1971-hez képest jelentősen növekedett a zöldbab, a paradicsom, a fűszerpaprika, a zöldpaprika és a zödborsó területi aránya, s így a megtermelt mennyiség is. Ez azzal magyarázható, hogy a kormány 1971 decemberében határozatot hozott a zöldségtermesztés fejlesztésére, a határozat kedvezően hatott egyes ágazatokra. Lassult a terület csökkenése és elsősorban az ipári- lag fontos zöldségfélék termesztése lendült fel. A zöldségtermesztés nem említett többi ágazata azonban visszaesett. Ennek következtében továbbra is megoldatlan a lakosság friss áruval történő ellátása, elsősorban zöldpaprikából, hagymából, káposztából, gyökérfélékből. Ezt a folyamatot, a csökkenést a már említett intézkedés sem tudta megállítani. Húszezer tonna zöldség Milyen arányú a csökkenés az egyes növényfajták területénél? Például a vöröshagyma 1100 hektárral, a kései fejeskáposzta 150 hektárral, a többi zöldségnövény területe pedig összességében 900 hektárral csökkent tavaly az 1971-es adatokhoz képest. Ezeket a számokat ellensúlyozza egyes ipari feldolgozásra termelt növények területnövekedése. A kettő „egyenlege” a már említett 800 hektár. Annyit jelent ez, hogy mintegy 20 ezer tonna zöldséggel kapott kevesebbet az ország Bács-Kis- kunból, s természetesen megérezte ezt a megye lakossága is. Földerítették a népi ellenőrök azokat a tényezőket is, amelyek az említett növényfajták területi visszaesését okozták: korszerűtlen termelési technológiák alkalmazása; alacsony gépesítettség; a kézi munkaerő nagyarányú csökkenése; a vetőmagellátás bizonytalansága; az öntözött területek alacsony aránya; a termelési színvonalhoz nem igazodó felvásárlá • si árak; az állandó növekvő' termelési költségek következtében a csökkenő gazdaságosság, s végül a kisüzemi, háztáji zöldségtermesztés visszaesése. Zöldégféléket szabad téren, primőr zöldséget úgynevezett zárttéren lehet termeszteni. Nos, a megye ezzel sem dicsekedhet. Elég, ha a népi ellenőrök vizsgálati anyagából néhány sort idézünk: „Az elmúlt időszakban a megyében a zárttéri termesztés, szerepe nem volt jelentős... A ME- ZÖTERMÉK megyén kívüli beszerzése elsősorban primőr cikkekre korlátozódik, ami mutatja, hogy a zárttéri termesztés nem biztosítja az igények kielégítését ... az üzemek egy része a nagyobb jövedelmet ipyújtó virágtermesztéssel foglalkoznak...” Gál Sándor (Folytatjuk.) Nyolcszor szereztek bronzfokozatot, egyszer ezüstöt, kétszer aranyat, s ez azt jelenti, hogy a 26 tagú Petőfi brigád tizenegyszeres tulajdonosa a szocialista címnek. Baján, a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat központi telepén, vasszereléseket gyártanak, Nem könnyű munka, de hogy jól megbirkóznak vele. azt az is bizonyítja, hogy a brigád tagjai közül már heten kaptak Kiváló dolgozó kitüntetést. A brigádban öt cigány dolgozik. Péter János brigádvezető így beszél róluk. — Mi arról ítéljük meg az embert, hogyan dolgozik. Jó kollektíva a miénk, együtt örülünk az eredményeknek, együtt osztozunk a gondokon is. Nálunk mindenki érti már a szakmát, mert az idősebbek. fáradságot nem kímélve tanítják a fiatalokat. — Milyen célkitűzéseik vannak? — Sajátos helyzetben vagyunk. Nincs éves tervünk. Ez azért van így, mert váltakozó munkahelyeken dolgozunk. Amikor égy-egy újabb építkezésre érkezünk, még a munka megkezdése előtt felajánlásokat teszünk, főként határidő-csökkentésre. Eddig minden felajánlásunkat teljesítettük. Mihálovics János 1968-ban került a vállalathoz. Cigány társaival együtt jár át dolgozni a Tolna megyei Bogyiszlóról. Mihálovics jó szakember, vasbetonszerelő. Ónálló munkát is bíznak már rá, ősztől kezdve pedig művezetői iskolába fog járni. Legutóbb például ő vezette a bajai 2 ezer va- gonos siló vasszerelését, négy segédmunkásával együtt. Tizenhat födém. 64 pillér és 11 szintes liftakna vasszerelését végezték el kiválóan. — Hogy érzi magát a Petőfi brigádban ? — Nagyon elégedett vagyok. Másként már nem lennék itt, sem társaim. A többi brígádtag sokat segített és segít, nincs előítéletük,! de miért is volna? — Mivel töltik szabad idejüket? — Munkásszálláson lakunk, s ha csak egy kis'időnk is van, előkerülnek a gitárok. Zenekart alakítottunk. együtt szórakoztatjuk szombat—vasárnaponként a bogyiszlói közönséget. — Nem könnyebb pénzkereseti lehetőség a zenélés? — Közel háromezer forintot keresek. Ez elég, hogy családomat — egy fiam van — gond nélkül eltarthassam. A többiek sem keresnek rosszul. A zenélés pedig csak hobbink. — Hogy élnek Bogyiszlón? — Háromszáz cigány lakik ott. Mindnek szép lakása van. Minden házban van rádió, minden második-harmadikban televízió. — A bajai cigányokkal tartanak kapcsolatot? Sajnos, nem. Néha találkozunk velük, de nyelvükből csak egy-két szót értünk. A beszélgetés abbamaradt, véget ért az ebédidő. Elkísértem munkahelyére. Pár percre odahívta a brigád cigány tagjait: Orsós Jánost. Orsós Mihályt, Kovács Jánost, és Csonka Ferencet. A fénykép kedvéért egy munkapadhoz álltak, s arra kérték a brigádvezetőjüket, álljon közéjük, aki szeretettel és irántuk érzett megbecsüléssel tett eleget kérésüknek. Holman Péter • Mihálovics János a honvédségnél is megállta a helyét, szakaszvezetőként szerelt le. • A védőkesztyűk is azt bizonyítják, hogy nem gyerekjáték egész nap markolni a vasat. A kép jobb szélén (svájcisapkában) Péter János brigádvezető áll. (Tóth Sándor felvételei.) Diáklány a pult mögött Nyár. A diákok számára egyenlő a vakációval, a pihenéssel, szórakozással. De közülük sokaknak munkát is jelent. Minden diák dolgozik nyáron? Nem valószínű. Akik viszont belevágnak, úgy osztják be a sokat érő két és fél hónapot, hogy maradjon idő a hagyományos „jussra”, a játékra, fürdésre, olvasásra, netán tanulásra. A többség, szervezetten építőtáborokban ismerkedik a munkával. de nem csekély azoknak a száma sem. akik egyénileg próbálkoznak. Utóbbiak közül meglátogattuk Török Ilonát, a kun- szentmiklósi Damjanich János Gimnázium negyedikes tanulóját. — Munkahelye? — Dunavecse. Platán étterem. — Beosztása? — Kisegítő vagyok a presszóban. — Mi a feladat? — Fagylaltot mérek, kávét főzök. húsítő italokat készítek, néha süteményeket csomagolok. — Kereset? — Havi kilencszáz és kapok ebédet is az étteremben. — Naponta hány órát kell ezért dolgoznia? — Nagyjából hatot, de többet is teljesítenék, ha szükséges lenne. Kellemes itt a munka.. — Két hete van a pult mögött, meddig marad? — Augusztus elejéig, áztán lazítok egy kicsit, s közben segítek a nagymamának, aki Szalkszent- mártonban lakik. Remélem, hogy fürdésre, olvasásra is jut idő. — Mire költi a fizetését? — Haza adom. Egy kis „előtörlesztés" a szüleimnek. Csepp a tengerben, de azt gondolom, örülni fognak. ♦ Káposztás Mihály gimnáziumi igazgató: Török Hona jó tanuló, biztosan megállja helyét a pult mögött is. Joó Sándor étterem- vezető: ügyes lány. szívesen alkalmaznánk állandóra is. Rövid, tartalmas minősítések. Azok véleményét nem ismerjük, akik fagylaltot, kávét, vagy hűsítő italokat kapnak a nyár folyamán Török Ilonkától, de alighanem ők is elégedettek a gyakran mosolygó „kisegítő munkaerővel”. —óa— (Maiinak Árpád felvétele.) IlMllBI Vizet és homokozót kérünk! Negyedik éve lakom családommal együtt úgynevezett szükség- lakásban. Ahhoz hozzászoktunk, hogy a komfortnélküliség kényelmetlenségeit minden zokszó nélkül tűrjük. Adódtak az utóbbi időben azonban olyan problémáink is, melyekről a nyilvánosság előtt kell szólnunk, ha már az illetékesekhez hiába fordulunk segítségért. Legnagyobb bánatunk, hogy hónapok óta nem működik az utcai közkút, s emiatt távolról muszáj cipelnünk a tisztálkodáshoz, háztartáshoz szükséges vizet. Többször kértük a vízmüvet a javítási munkák elvégzésére, de erre máig sem került sor. Nem értjük, miért viselkedik velünk szemben ilyen közönyösen a vállalat? Azért, mert ideiglenes lakói vagyunk a háznak, mi is igényeljük a normális életkörülmények feltételeinek a megteremtését. Másik gondunk a gyermekeinkkel kapcsolatos, akik — a környéki játszótér hiányában — csak a salakos, vagy a földes udvaron játszadozhatnak. Pedig ha kaphatnánk valahonnan egy ko- csiravaló homokot, rögtön kielégíthetnénk e piciny emberkék igényeit. Kérjük az illetékeseket, segítsenek abban, hogy mielőbb kialakíthassuk az utcai homokozót, amelyhez megfelelő terület is rendelkezésre átl! Illés Gé- záné, Kecskemét, Szinnyei Merse Pál u. 31. Levelekből röviden Hol a fürdőkád? A Nagybaracska, Szabadság tér 18. szám alatt lakó Szűcs Ferenc amiatt panaszkodik, hogy környékükön régóta hiánycikk a nagyméretű fürdőkád. Mindez roppant kellemetlenül érinti azokat az embereket — számuk már nem is kevés —, akik modern családi házat építenek, melyhez elengedhetetlenül hozzátartozik a fürdőszoba is. Ez utóbbi pedig aligha felelhet meg rendeltetésének, ha nélkülözi a kádat Illetékesek gondoskodjanak arról, hogy e keresett iparcikk ellátásával kapcsolatos gondok mielőbb megszűnjenek! — zárulnak a sorok. Pontatlan buszjáratok Balogh Istvánné, Komáromi Zoltáné és Szénást Lajosné írta alá azt a levelet, amely a kecskeméti helyi közlekedés visszásságait taglalja. Konkrétan a 8y- os és a 12-es jelzésű autóbuszokról van szó. E járatok tyara reggel is pontatlanul indulnak-érkeznek, s így nemegyszer megtörténik, hogy a Mátyás király körúton és annak közelében lakó dolgozók csak félórás késéssel jutnak a város különböző részében levő munkahelyeikre. És szintén kívánnivalót hagy maga után a délutáni közlekedés, mert sajnos gyakori eset, hogy a városközpontból 20—30 perces késéssel indulnak el ezek a buszok. Különösen az áruval teli bevásárlószatyrokat és a karonülő kisgyermekeket cipelő édesanyáknak okoz bosszúságot a menetrendtől eltérő közlekedés. A forgalmat irányítók mielőbb intézkedjenek annak érdekében, hogy a járatkimaradások ne sújtsák a hunyadivárosiakat sem! — summázzák olvasóink a Volánhoz címzett kérésüket. Vizesednek a lakások A maga és szomszédjai nevében ragadott tollat Fazekas Vince, Kecskemét, Szolnokihegy 11. szám alatti lakos, aki közölte: házikertjeik szomszédságában található a Kecskeméti Konzervgyár egyik kútja, amely üzemelési rendellenessége miatt vízzel árasztja el a környező területet. Már az felháborító, hogy vete- ményeket egyáltalán nem lehet termeszteni, ennél is komolyabb kárt jelent azonban a lakóépületeink falainak fokozatos vizesedése. Az érintett családok sürgős intézkedést várnak ügyünkben. Villamosítási gondok Katonatelepen Hosszas és sok lemondással járó takarékoskodás eredményeként építettek modern lakóházat a megyeszékhelyhez tartozó Katonatelep III. utcájában azdk a családok, melyek érdekében ragadott tollat Józsa József. Mint írta. az elkészült otthonaik nem szereznek számukra maradéktalan örömet, mivel petróleumlámpával kénytelenek világítani. Pedig valamennyien szeretnék nézni a tv-t, használni/ a háztartási gépeket stb. A villanyhálózat kiépítésére már régen ígéretet kaptak az illetékesektől, de a megvalósítással késlekednek. Olvasónk sürgeti a kis lakótelep villamosítását. melyhez nemcsak pénzbeli hozzájárulást, de társadalmi munkát is felajánlanak az érdekelt lakosok. Lassan építkeznek... A kecskeméti Széchenyiváros- ban lakó Szabó Irén soraiból megtudjuk, a város fiataljai fokozott figyelemmel kísérik a megyei művelődési központ építését, s az utóbbi időben arra a következtetésre jutottak, hogy túlságosan lassú az ott folyó munka. A csupán néhány brigádnyira tehető építőgárda nem éppen biztató garancia arra, hogy a közeljövőben átadásra kerül, ez a kulturális létesítmény. Szükségességéről pedig sokat tudnának ' beszélni mindazok a kecskemétiek, akik szabad idejük egy részének kellemes, hasznos eltöltése céljából jobb híján vendéglátó egységekbe kénytelenek járni gyakorta. Reméljük, a kivitelezői kapacitás lehetővé teszi, hogy az eddiginél hatékonyabb munkaszervezés révén meggyorsuljon a művelődési központ építésének üteme — fejezi be írását olvasónk. Szerkesztői üzenetek „Az öregeket tisztelő és nekik nyugalmas napokat kívánó olvasójuk'* jelige, Lajosmlzse: A levelében foglaltakkal kapcsolatban dr. Csik Erzsébettől, a megyei tanács vb kecskeméti járási hivatala egészségügyi osztálya vezetőiétől kaptunk tájékoztatást. Eszerint L'ajosmizsén ez év áprilisban nyflit meg az új szociális otthon, ahol helyet adtak minden rászoruló idős személynek, így özv. Fekete Pálnénak is. Nevezett különben egészséges és jól érzi magát az intézmény nyújtotta körülmények között. Erős József, Űjsolt: Köszönjük a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közérdekű bejelentését, melyet felkérésünkre kivizsgáltak az illetékesek. Válaszukból kiderül, hogy a fájdalomcsillapító kiadását szabályellenesen tagadta meg a Jelzett időben még hivatalosan nyitvatartó soltl gyógyszertár ügyeletese, akit emiatt figyelmeztetés, ben részesített a megyei gyógyszertári központ Igazgatója. Összeállította: Veiket Árpád Négy „nyelven” beszélő elefánt Különleges vizsga tanúi lehettek a közelmúltban a jereváni állatkert látogatói. A vizsgázó — az állatkert Vova nevű elefántja — Afrikából érkezett a kaukázusi köztársaságba. A vizsgabizottság előtt kivétel nélkül .minden feladatot megoldott — de néni/ akárhogyan — angol, német, orosz és örmény nyelven. Az elefánt Jerevánba érkezése előtt néhány hónapig Londonban vendégeskedett. A jereváni állatkert gondozója, Iván Scser- bány kezdetben azt tapasztalta, hogy Vova elefánt nem érti meg az örmény szavakat. Kiderült, hogy az angol és német nyelvet viszont kiválóan elsajátította. Az utóbbit kéthetes NDK-beli tartózkodása során „tanulta meg”. Amikor Iván Scserbany meggyőződött az újonc kivételes tehetségéről, nagy türelemmel és kitartással orosz és örmény „nyelvórákat” kezdett adni Vo- vának. A kiváló tanítvány két hónap múlva már 25 féle utasítást végrehajtott — természetesen valamennyit négy nyelven. (APN—KS) • A jereváni állatkert gondozója „kivételes tehetségű” tanítványával. (APN foto: M. Kalantár felvétele. — KS.) Földrengésálló városok Földrengésálló magasház-szerkeze- teket dolgoztak ki kirgiz építészek és mérnökök. A 10-es erősségű földrengést utánzó próbaterepen sikeres, volt a különlegesen tartós építőanyagokból készült lakóházszerkezetek vizsgálata. A köztársaság fővárosában az első földrengésálló magasházak alapjait már elkészítették. (APN — KS) X
