Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-03 / 153. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1974. július 3. Mindennapi ennivalónk a zöldség I. Terület, mennyiség Cigányok - szocialista brigádban Az egészséges életmód egyik feltétele a helyes táplálkozás. Eh­hez viszont — amint az már köz­tudott — elsősorban zöldségfé­lékre, tejre és tejtermékekre van szükség. Nos, az utóbbiakkal nincs különösebb probléma, hi­szen sajtféléket, tejfölt, túrót minden élelmiszerüzletben kellő választékban találunk, a tej pedig valóoan minden család minden­napi itala. Más a helyzet a zöld­ségfélékkel. Ezek iránt is igen nagy a kereslet a piactól kezdve az árucsarnokokig, faluban éppen úgy, mint a városokban. Nap­jainkban, különösen az utóbbi né­hány évoen sokat beszélünk, ta­nácskozunk a zöldségtermesztés­ről, forgalmazásról és fogyasztás­ról. Panaszkodunk, hogy nincs megfelelő választék, nem friss az áru, amit a boltban elénk tesz­nek, magas az ár stb. Ellátási zavar Mi ennek az oka, s hogyan le­hetne gyökeres változtatást elér­ni a „zöldségfronton”? Összessé­gében ezekre a kérdésekre kere­sett választ a megyei népi ellen­őrzési bizottság, amikor vizsgá­latot folytatott a témában. A reá­lis kép kialakítása érdekében az ellenőrök 19 zöldségtermelő tsz- ben, 5 ÁFESZ-nél, a MEZÖTER- MÉK Válallatnál folytattak vizs­gálatot, de tájékozódtak a tanácsi szervek szervezd tevékenységét illetően, továbbá a Vetőmagter­meltető és Értékesítő Vállalatnál, az AGROKER-nél, a lakosság él­látásában részt vevő kereskedelmi szervek megyei központjainál, s természetesen a piacokon is. Mit állapítottak meg? Nézzük először azt, hogy Bács- Kiskun megyében az utóbbi évek­ben — az ellenőrzés az 1973. évet vizsgálta, összehasonlítva annak adatait az 1971—72-es számokkal — hogyan alakult a zöldségtermő terület, s azon mennyi zöldség termett. Érthető és logikus, ha ebből indul ki a vizsgálat, hiszen csak azt lehet fogyasztani, ami megtermett. „Az elmúlt évek során a me­zőgazdasági üzemekben jelentős termelésszerkezeti változások tör­téntek ... A gazdaságok a komp­lex módon gépesített, magas ter­méshozamot és jövedelmet nyújtó ágazatok fejlesztésére fordították erőforrásaikat... A közgazdasági­lag nem kellően ösztönzött, nagy munkaigényű zöldségtermesztés! ágazatot nem fejlesztették, vagy felszámolták. Ennek hatására egy-két terméknél ellátási zavar keletkezett...” — olvashatjuk a vizsgálatról készült összefoglaló jelentés bevezetőjében. Tegyük hozzá, hogy meglehetősen opti­mista a fogalmazás, hiszen ép­pen a háziasszonyok tudják, hogy az ellátási zavar nem csupán egy-két terméknél volt tapasztal­ható. Csökkenés — növekedés Bács-Kiskun megyében a szán­tóterület 4 százalékán, 17 ezer hektáron termeltek zöldségfélé­ket 1973-ban. Ez 1800 hektárral volt kevesebb a legmagasabbnak számító 1969-es területnél és 1971, illetve 1972-höz képest 5 százalék­kal: 800 hektárral csökkent. Mondanunk sem kell, hogy a csökkenés a tsz-ekben volt nagy­arányú, ahol a nyolcszáz hektár­ból 65 százalékot mutattak ki. Fi­gyelemre méltó'azonban ezen túl, hogy a terület csökkenését ará­nyában meghaladta a betakarí­tott zöldség mennyiségének csök­kenése, ami — a területnél em­lített 5 százalékkal szemben 8 százalékos volt 1973-ban az elő­ző évekhez képest. Ezek a számok természetesen az átlagot mutatják, de azon be­lül nagy eltérések mutatkoznak, így például 1971-hez képest je­lentősen növekedett a zöldbab, a paradicsom, a fűszerpaprika, a zöldpaprika és a zödborsó terü­leti aránya, s így a megtermelt mennyiség is. Ez azzal magya­rázható, hogy a kormány 1971 de­cemberében határozatot hozott a zöldségtermesztés fejlesztésére, a határozat kedvezően hatott egyes ágazatokra. Lassult a terület csökkenése és elsősorban az ipári- lag fontos zöldségfélék termesz­tése lendült fel. A zöldségter­mesztés nem említett többi ága­zata azonban visszaesett. Ennek következtében továbbra is meg­oldatlan a lakosság friss áruval történő ellátása, elsősorban zöld­paprikából, hagymából, káposztá­ból, gyökérfélékből. Ezt a folya­matot, a csökkenést a már em­lített intézkedés sem tudta meg­állítani. Húszezer tonna zöldség Milyen arányú a csökkenés az egyes növényfajták területénél? Például a vöröshagyma 1100 hek­tárral, a kései fejeskáposzta 150 hektárral, a többi zöldségnövény területe pedig összességében 900 hektárral csökkent tavaly az 1971-es adatokhoz képest. Ezeket a számokat ellensúlyozza egyes ipari feldolgozásra termelt növé­nyek területnövekedése. A kettő „egyenlege” a már említett 800 hektár. Annyit jelent ez, hogy mintegy 20 ezer tonna zöldséggel kapott kevesebbet az ország Bács-Kis- kunból, s természetesen megérez­te ezt a megye lakossága is. Föl­derítették a népi ellenőrök azo­kat a tényezőket is, amelyek az említett növényfajták területi visszaesését okozták: korszerűtlen termelési technológiák alkalma­zása; alacsony gépesítettség; a kézi munkaerő nagyarányú csök­kenése; a vetőmagellátás bizony­talansága; az öntözött területek alacsony aránya; a termelési szín­vonalhoz nem igazodó felvásárlá • si árak; az állandó növekvő' ter­melési költségek következtében a csökkenő gazdaságosság, s végül a kisüzemi, háztáji zöldségter­mesztés visszaesése. Zöldégféléket szabad téren, pri­mőr zöldséget úgynevezett zártté­ren lehet termeszteni. Nos, a me­gye ezzel sem dicsekedhet. Elég, ha a népi ellenőrök vizsgálati anyagából néhány sort idézünk: „Az elmúlt időszakban a megyé­ben a zárttéri termesztés, szere­pe nem volt jelentős... A ME- ZÖTERMÉK megyén kívüli be­szerzése elsősorban primőr cik­kekre korlátozódik, ami mutatja, hogy a zárttéri termesztés nem biztosítja az igények kielégíté­sét ... az üzemek egy része a nagyobb jövedelmet ipyújtó vi­rágtermesztéssel foglalkoznak...” Gál Sándor (Folytatjuk.) Nyolcszor szereztek bronzfokoza­tot, egyszer ezüstöt, kétszer ara­nyat, s ez azt jelenti, hogy a 26 tagú Petőfi brigád tizenegyszeres tulajdonosa a szocialista címnek. Baján, a Bács-Kiskun megyei Ál­lami Építőipari Vállalat központi telepén, vasszereléseket gyárta­nak, Nem könnyű munka, de hogy jól megbirkóznak vele. azt az is bizonyítja, hogy a brigád tagjai közül már heten kaptak Kiváló dolgozó kitüntetést. A brigádban öt cigány dolgozik. Péter János brigádvezető így beszél róluk. — Mi arról ítéljük meg az em­bert, hogyan dolgozik. Jó kollek­tíva a miénk, együtt örülünk az eredményeknek, együtt osztozunk a gondokon is. Nálunk mindenki érti már a szakmát, mert az idő­sebbek. fáradságot nem kímélve tanítják a fiatalokat. — Milyen célkitűzéseik van­nak? — Sajátos helyzetben vagyunk. Nincs éves tervünk. Ez azért van így, mert váltakozó munkahelye­ken dolgozunk. Amikor égy-egy újabb építkezésre érkezünk, még a munka megkezdése előtt fel­ajánlásokat teszünk, főként ha­táridő-csökkentésre. Eddig min­den felajánlásunkat teljesítettük. Mihálovics János 1968-ban ke­rült a vállalathoz. Cigány társai­val együtt jár át dolgozni a Tolna megyei Bogyiszlóról. Mihálovics jó szakember, vasbetonszerelő. Ónálló munkát is bíznak már rá, ősztől kezdve pedig művezetői is­kolába fog járni. Legutóbb pél­dául ő vezette a bajai 2 ezer va- gonos siló vasszerelését, négy se­gédmunkásával együtt. Tizenhat födém. 64 pillér és 11 szintes lift­akna vasszerelését végezték el ki­válóan. — Hogy érzi magát a Petőfi brigádban ? — Nagyon elégedett vagyok. Másként már nem lennék itt, sem társaim. A többi brígádtag sokat segített és segít, nincs előítéletük,! de miért is volna? — Mivel töltik szabad idejüket? — Munkásszálláson lakunk, s ha csak egy kis'időnk is van, elő­kerülnek a gitárok. Zenekart ala­kítottunk. együtt szórakoztatjuk szombat—vasárnaponként a bo­gyiszlói közönséget. — Nem könnyebb pénzkereseti lehetőség a zenélés? — Közel háromezer forintot ke­resek. Ez elég, hogy családomat — egy fiam van — gond nélkül el­tarthassam. A többiek sem keres­nek rosszul. A zenélés pedig csak hobbink. — Hogy élnek Bogyiszlón? — Háromszáz cigány lakik ott. Mindnek szép lakása van. Min­den házban van rádió, minden második-harmadikban televízió. — A bajai cigányokkal tarta­nak kapcsolatot? Sajnos, nem. Néha találkozunk velük, de nyelvükből csak egy-két szót értünk. A beszélgetés abbamaradt, vé­get ért az ebédidő. Elkísértem munkahelyére. Pár percre oda­hívta a brigád cigány tagjait: Or­sós Jánost. Orsós Mihályt, Kovács Jánost, és Csonka Ferencet. A fénykép kedvéért egy munkapad­hoz álltak, s arra kérték a brigád­vezetőjüket, álljon közéjük, aki szeretettel és irántuk érzett meg­becsüléssel tett eleget kérésüknek. Holman Péter • Mihálovics János a honvédség­nél is megállta a helyét, sza­kaszvezetőként szerelt le. • A védőkesztyűk is azt bizonyít­ják, hogy nem gyerekjáték egész nap markolni a vasat. A kép jobb szélén (svájcisap­kában) Péter János brigádve­zető áll. (Tóth Sándor felvételei.) Diáklány a pult mögött Nyár. A diákok számára egyenlő a vakációval, a pihenéssel, szóra­kozással. De közülük sokaknak munkát is jelent. Minden diák dolgozik nyáron? Nem valószínű. Akik viszont belevágnak, úgy oszt­ják be a sokat érő két és fél hó­napot, hogy maradjon idő a ha­gyományos „jussra”, a játékra, fürdésre, olvasásra, netán tanu­lásra. A többség, szervezetten épí­tőtáborokban ismerkedik a mun­kával. de nem csekély azoknak a száma sem. akik egyénileg pró­bálkoznak. Utóbbiak közül meg­látogattuk Török Ilonát, a kun- szentmiklósi Damjanich János Gimnázium negyedikes tanulóját. — Munkahelye? — Dunavecse. Platán étterem. — Beosztása? — Kisegítő vagyok a presszó­ban. — Mi a feladat? — Fagylaltot mérek, kávét fő­zök. húsítő italokat készítek, né­ha süteményeket csomagolok. — Kereset? — Havi kilencszáz és kapok ebédet is az étteremben. — Naponta hány órát kell ezért dolgoznia? — Nagyjából hatot, de többet is teljesítenék, ha szükséges lenne. Kellemes itt a munka.. — Két hete van a pult mögött, meddig marad? — Augusztus elejéig, áztán la­zítok egy kicsit, s közben segítek a nagymamának, aki Szalkszent- mártonban lakik. Remélem, hogy fürdésre, olvasásra is jut idő. — Mire költi a fizetését? — Haza adom. Egy kis „előtör­lesztés" a szüleimnek. Csepp a tengerben, de azt gondolom, örül­ni fognak. ♦ Káposztás Mihály gimnáziumi igazgató: Török Hona jó tanuló, biztosan megállja helyét a pult mögött is. Joó Sándor étterem- vezető: ügyes lány. szívesen al­kalmaznánk állandóra is. Rövid, tartalmas minősítések. Azok véleményét nem ismerjük, akik fagylaltot, kávét, vagy hűsítő italokat kapnak a nyár folyamán Török Ilonkától, de alighanem ők is elégedettek a gyakran mosoly­gó „kisegítő munkaerővel”. —óa— (Maiinak Árpád felvétele.) IlMllBI Vizet és homokozót kérünk! Negyedik éve lakom családom­mal együtt úgynevezett szükség- lakásban. Ahhoz hozzászoktunk, hogy a komfortnélküliség kényel­metlenségeit minden zokszó nél­kül tűrjük. Adódtak az utóbbi időben azonban olyan problémá­ink is, melyekről a nyilvánosság előtt kell szólnunk, ha már az il­letékesekhez hiába fordulunk se­gítségért. Legnagyobb bánatunk, hogy hónapok óta nem működik az utcai közkút, s emiatt távolról muszáj cipelnünk a tisztálkodás­hoz, háztartáshoz szükséges vi­zet. Többször kértük a vízmüvet a javítási munkák elvégzésére, de erre máig sem került sor. Nem értjük, miért viselkedik velünk szemben ilyen közönyösen a vál­lalat? Azért, mert ideiglenes la­kói vagyunk a háznak, mi is igé­nyeljük a normális életkörülmé­nyek feltételeinek a megterem­tését. Másik gondunk a gyermeke­inkkel kapcsolatos, akik — a kör­nyéki játszótér hiányában — csak a salakos, vagy a földes ud­varon játszadozhatnak. Pedig ha kaphatnánk valahonnan egy ko- csiravaló homokot, rögtön kielé­gíthetnénk e piciny emberkék igényeit. Kérjük az illetékeseket, segítsenek abban, hogy mielőbb kialakíthassuk az utcai homo­kozót, amelyhez megfelelő terü­let is rendelkezésre átl! Illés Gé- záné, Kecskemét, Szinnyei Merse Pál u. 31. Levelekből röviden Hol a fürdőkád? A Nagybaracska, Szabadság tér 18. szám alatt lakó Szűcs Ferenc amiatt panaszkodik, hogy környé­kükön régóta hiánycikk a nagy­méretű fürdőkád. Mindez roppant kellemetlenül érinti azokat az embereket — számuk már nem is kevés —, akik modern családi házat építenek, melyhez elenged­hetetlenül hozzátartozik a fürdő­szoba is. Ez utóbbi pedig aligha felelhet meg rendeltetésének, ha nélkülözi a kádat Illetékesek gondoskodjanak arról, hogy e ke­resett iparcikk ellátásával kapcso­latos gondok mielőbb megszűn­jenek! — zárulnak a sorok. Pontatlan buszjáratok Balogh Istvánné, Komáromi Zoltáné és Szénást Lajosné írta alá azt a levelet, amely a kecs­keméti helyi közlekedés visszás­ságait taglalja. Konkrétan a 8y- os és a 12-es jelzésű autóbuszok­ról van szó. E járatok tyara reggel is pontatlanul indulnak-érkeznek, s így nemegyszer megtörténik, hogy a Mátyás király körúton és annak közelében lakó dolgozók csak félórás késéssel jutnak a város különböző részében levő munkahelyeikre. És szintén kí­vánnivalót hagy maga után a délutáni közlekedés, mert sajnos gyakori eset, hogy a városköz­pontból 20—30 perces késéssel indulnak el ezek a buszok. Kü­lönösen az áruval teli bevásárló­szatyrokat és a karonülő kis­gyermekeket cipelő édesanyáknak okoz bosszúságot a menetrendtől eltérő közlekedés. A forgalmat irányítók mielőbb intézkedjenek annak érdekében, hogy a járat­kimaradások ne sújtsák a hunya­divárosiakat sem! — summázzák olvasóink a Volánhoz címzett ké­résüket. Vizesednek a lakások A maga és szomszédjai nevében ragadott tollat Fazekas Vince, Kecskemét, Szolnokihegy 11. szám alatti lakos, aki közölte: házikertjeik szomszédságában ta­lálható a Kecskeméti Konzerv­gyár egyik kútja, amely üzeme­lési rendellenessége miatt vízzel árasztja el a környező területet. Már az felháborító, hogy vete- ményeket egyáltalán nem lehet termeszteni, ennél is komolyabb kárt jelent azonban a lakóépüle­teink falainak fokozatos vizese­dése. Az érintett családok sürgős intézkedést várnak ügyünkben. Villamosítási gondok Katonatelepen Hosszas és sok lemondással já­ró takarékoskodás eredményeként építettek modern lakóházat a megyeszékhelyhez tartozó Kato­natelep III. utcájában azdk a családok, melyek érdekében ra­gadott tollat Józsa József. Mint írta. az elkészült otthonaik nem szereznek számukra maradékta­lan örömet, mivel petróleumlám­pával kénytelenek világítani. Pe­dig valamennyien szeretnék néz­ni a tv-t, használni/ a háztartási gépeket stb. A villanyhálózat ki­építésére már régen ígéretet kap­tak az illetékesektől, de a meg­valósítással késlekednek. Olva­sónk sürgeti a kis lakótelep vil­lamosítását. melyhez nemcsak pénzbeli hozzájárulást, de társa­dalmi munkát is felajánlanak az érdekelt lakosok. Lassan építkeznek... A kecskeméti Széchenyiváros- ban lakó Szabó Irén soraiból megtudjuk, a város fiataljai fo­kozott figyelemmel kísérik a me­gyei művelődési központ építését, s az utóbbi időben arra a követ­keztetésre jutottak, hogy túlságo­san lassú az ott folyó munka. A csupán néhány brigádnyira tehe­tő építőgárda nem éppen biztató garancia arra, hogy a közeljövő­ben átadásra kerül, ez a kulturális létesítmény. Szükségességéről pe­dig sokat tudnának ' beszélni mindazok a kecskemétiek, akik szabad idejük egy részének kel­lemes, hasznos eltöltése céljából jobb híján vendéglátó egységek­be kénytelenek járni gyakorta. Reméljük, a kivitelezői kapaci­tás lehetővé teszi, hogy az eddi­ginél hatékonyabb munkaszerve­zés révén meggyorsuljon a műve­lődési központ építésének üteme — fejezi be írását olvasónk. Szerkesztői üzenetek „Az öregeket tisztelő és nekik nyu­galmas napokat kívánó olvasójuk'* jelige, Lajosmlzse: A levelében foglal­takkal kapcsolatban dr. Csik Erzsé­bettől, a megyei tanács vb kecskeméti járási hivatala egészségügyi osztálya vezetőiétől kaptunk tájékoztatást. Eszerint L'ajosmizsén ez év áprilisban nyflit meg az új szociális otthon, ahol helyet adtak minden rászoruló idős személynek, így özv. Fekete Pálnénak is. Nevezett különben egészséges és jól érzi magát az intézmény nyújtotta körülmények között. Erős József, Űjsolt: Köszönjük a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közér­dekű bejelentését, melyet felkérésünk­re kivizsgáltak az illetékesek. Vála­szukból kiderül, hogy a fájdalomcsil­lapító kiadását szabályellenesen tagad­ta meg a Jelzett időben még hivata­losan nyitvatartó soltl gyógyszertár ügyeletese, akit emiatt figyelmeztetés, ben részesített a megyei gyógyszertári központ Igazgatója. Összeállította: Veiket Árpád Négy „nyelven” beszélő elefánt Különleges vizsga tanúi lehet­tek a közelmúltban a jereváni állatkert látogatói. A vizsgázó — az állatkert Vova nevű elefántja — Afrikából érkezett a kauká­zusi köztársaságba. A vizsgabi­zottság előtt kivétel nélkül .min­den feladatot megoldott — de néni/ akárhogyan — angol, német, orosz és örmény nyelven. Az elefánt Jerevánba érkezése előtt néhány hónapig London­ban vendégeskedett. A jereváni állatkert gondozója, Iván Scser- bány kezdetben azt tapasztalta, hogy Vova elefánt nem érti meg az örmény szavakat. Kiderült, hogy az angol és német nyelvet viszont kiválóan elsajátította. Az utóbbit kéthetes NDK-beli tar­tózkodása során „tanulta meg”. Amikor Iván Scserbany meg­győződött az újonc kivételes te­hetségéről, nagy türelemmel és kitartással orosz és örmény „nyelvórákat” kezdett adni Vo- vának. A kiváló tanítvány két hónap múlva már 25 féle utasí­tást végrehajtott — természete­sen valamennyit négy nyelven. (APN—KS) • A jereváni állatkert gondozója „kivételes tehetségű” tanít­ványával. (APN foto: M. Kalantár felvétele. — KS.) Földrengésálló városok Földrengésálló magasház-szerkeze- teket dolgoztak ki kirgiz építészek és mérnökök. A 10-es erősségű föld­rengést utánzó próbaterepen sikeres, volt a különlegesen tartós építőanya­gokból készült lakóházszerkezetek vizsgálata. A köztársaság fővárosában az első földrengésálló magasházak alapjait már elkészítették. (APN — KS) X

Next

/
Thumbnails
Contents