Petőfi Népe, 1974. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-16 / 164. szám
1974. július 16. • PETŐFI NfiPE • 9 Bemutatjuk a kecskeméti szoborsétányt Kecskemét városra jellemző a hagyományőrzés, az értékeknek, a múltbéli szellemi kincseknek a megőrzése. Kifejezésre jut ez abban, is, hogy az állomás melletti parkban, öreg fák árnyat adó lombjai alatt szobrokat állíttatott azoknak, akik hű és nagy fiai voltak egykor, s akikre emékezni nemcsak jó, hasznos, de mindenképpen kötelessége is a ma emberének. A felgyorsult közlekedési tempó, a mozgalmasabbá vált élet, a megnőtt érdeklődés a kultúra \ránt: azt sugallta, hogy mutassuk be közelebbről ezt a szoborsétányt, az érdeklődők kíváncsiságának kielégítésére, a valamikor értünk is dolgozó emlékének őrzésére. (A szobrászok nevét zárójelben jeleztük.) Közeledik a város felszabadításának harmincadik évfordulója. Jó alkalom lesz majd a nagy esemény természetesen arra is, hogy számot vessen Kecskemét lakossága a megtett út eredményeivel. Szükség van hát arra, hogy minél szélesebb körben megismerjék az emberek azokat, akik a múltban oly sokat fáradoztak egy gazdagabb társadalom megszületéséért. Kép: Pásztor Zoltán Szöveg: Varga Mihály A hírős város egyik legsokoldalúbb fia. Műfordító, jogász, író, irodalomtörténész. Részt- vett a szabadságharcban, s később Deák Ferenc híve. Országgyűlési képviselő. Megírta Kecskemét jeleseinek életrajzát az „Emlékezzünk régiekről" .című művében. A Katona József Kör első elnöke volt. (Boldogfalvi Farkas Sáidor) Történettudós. A magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakja. A két világháború között Kecskeméten. élt, ahol ügyvédi gyakorlatot folytatott. Álnéven értékes filozófiai és társadalomtudományi munkásságot fejtett ki. A kétszeres Kossuth-díjas tudós a felszabadulás után miniszter is volt, s az Akadémia tagja; sőt annak egyik vezetője. (Grantner Jenő) BlRÖ LAJOS (Tasn&d, 1856—Budapest» 1931) Természettudós, új-guineai kutató. Sokat volt távol hazájától. Négy éven keresztül a kecskeméti református főgimnáziumban tanított. Tanulmányt írt Kecskemét állatvilágáról. Görögországban és Bulgáriában is részt vett eredményes gyűjtöutakon. Sokszor élt nehéz nélkülözések közepette. (Árvái Ferenc) A város legnagyobb hatású, ha- ,4adó szellemű, sokoldalú és műveit polgármestere.-Haláláig min-i varos felvirágoztatásán fáradozott Nevéhez fűződik a művésztelep, a múzeum és a könyvtár létrehozása. Jelentős telepítések, az iparosítás szinten az ő munkáját dicsérik. (Tóth Sándor) Festőművész. A húszas években a kecskeméti művésztelep vezetője. A híres „Pánem” (Kenyeret) című festmény alkotója. A paraszti életet hűen tükrözik alkotásai. Híres a „Petőfi a nép között” című festménye is. Ezzel a képével már fiatal korában magára vonta a figyelmet. (Ács József) DUDAY DEZSŐ (Pécs, 1879—OrROVány, 1919) a A kecskeméti jogakadémia tanára. Sok tanulmányt, cikket írt. 1917-ben a Nemzetközi Béketanács tagja volt. A Tanácsköztársaság alatt a kecskeméti direktórium egyik vezető alakja. Irodalmi, s egyéb tanulmányokat, valamint utópisztikus regényt is írt. Az ellenforradalom győzelme után kivégezték. (Varga Miklós) A népszerű „János vitéz” című daljáték szerzője. Evekig az egyik kecskeméti iskola igazgatója vólt. Sokat tett a város zenei életének fellendítéséért; énekkarokat szervezett és vezényelt. Egyik fő érdeme, hogy Bartók Béla munkásságát széles körben igyekezett népszerűsíteni. (Rácz Edit) A magyar néphadsereg tábornoka, a magyar munkásmozgalom harcosa A Tanácsköztársaság leverése után tizenöt évi fegyház- ra ítélték. A spanyol szabadság- harc lelkes katonája volt. A fel- szabadulás után éveken keresztül Kecskeméten teljesített — magas beosztásban — katonai szolgálatot. (Szandai Sándor) HORNYIK JÁNOS (Kecskemét, 1812—Kecskemét, 1885) A város neves, sokat idézett történetírója. Négykötetes nagy műve, a „Kecskemét város története oklevéltárral” ma is gyakran forgatott forrásanyag E művével kiérdemelte az Akadémia díját. A „Kecskeméti Lapok” egyik életrehívója volt. Munkájában rendkívüli szorgalom és pontosság jellemezte. (Závorzák Nándor) SZILÁDY KÁROLY (Szalkszentmérton, 1795—Kcskemét, 1871) Az első kecskeméti könyv- nyomdász. -Az 1841-ben megnyitott műhelye műszakilag kitűnő volt. Az írók az egész országból felkeresték megrendeléseikkel. Többek között egyik Táncsics- könyvet is ő nyomta. Több Bánk bán-kiadás is az ő nevéhez fűződik. Megjelentette Jókai, Tompa és mások műveit is. (Nagy Sándor) HORVÁTH AMBRUS (Nagykőrös, 1878—Budapest, 1918) A kecskeméti munkásmozgalom rokonszenves alakja Nyomdászmesterséget tanult A század elején egyik szervezője volt a „Kecskeméti Munkás” című fo- folyóiratnak. 1911 után a „Magyar Alföld” című lapot szerkesztette. Többször bebörtönözték. Egy ideig a kecskeméti szociáldemokrata pártszervezet titkára volt. (Stöskert Károly) TÓTH LÁSZLÓ (Kecskemét, 1895—Kecskemét, 1964) Nyomdász, kiadó és sakkszakember. Egészen fiatalon részt vett a Tanácsköztársaság munkájában. Annak bukása után bebörtönözték. O adta ki, és élete végéig szerkesztette a Magyar Sakkvilágot. A világ egyik legnagyobb sakkszakkönyvtárával rendelkezett. Mint nyomdaigazgató, a leghaladóbb műveket adta ki a két világháború között. A Katona József Társaság elnöke volt. (Imre Gábor) IVÁNYI GRÜNWALD BÉLA (Somogysom, 1867—Budapest, 1940) Festőművész. Nagybányai tartózkodása után Kecskeméten megszervezte — Kada Elek polgármester segítségével — a művésztelepet. Több díjnyertes festményét ebben a városban alkotta. Nagy szerepe volt abban, hogy Kecskemét) jó híre az itteni művészeti életen keresztül is erősödött. (Paoaehristos Andreas) | SzSlőhemesitő. Mathiász János liagjft n^űyép^fc .szorgos folytatója. Kiemelkedő munkájáért Kossuth- díjat kapott. Kétezer-ötszáz hibridjéből hatvanhét fajtát termesztenek. Számtalan eredményes kísérletet folytatott gazdag életében. (Varga Miklós) A kecskeméti munkásmozgalom egyik kezdeményezője. A Tanács- köztársaság egyik vezető alakja. A Vörös Újságnak kezdettől fogva munkatársa. Tagja volt a Kommunisták Magyarországi Pártja első Központi Bizottságának. Élete utolsó éveiben a Sarló és Kalapács című emigráns lapot szerkesztette. (Pálfy Gusztáv) Az első magyar színháztársulat igazgatója. A mai 3yén levő épületben“ lépett ,'if£l. együttesével több alkalommal is." Ettől számítják a kecskeméti hivatásos színjátszás történetét. Egész életében fáradhatatlanul munkálkodott a magyar színikultúra fellendítésén. (Deák László) Mérnök. Részt vett az 1848— 4J-es szabadságharcban, majd an-, ’~nak -bukása után, az emigráció- j 17 Bán Kossuth Lajos titkára volt I Vele ment Angliába és Amerikába is. Kecskemétre való hazatérése után városi mérnök lett. A saját felmérései alapján kitűnő térképet készített Kecskemétről. (Demjén Attila) NYELVŐR A helységnevek változása A helységnevek alakja sokszor megváltozik. Azért is érdemes néhány jellemző példát mégis-, merni, mert ezek segítik a kutatókat és az érdeklődőiket a helynevek eredetének és jelentésének feltárásában. Egy. Baranya megyei község mai neve Rózsafa. A múlt század óta Büdösfa néven ismerték. Nem csoda, hogy a község lakói nevének megváltoztatását kérték. A község eredetileg egykori tulajdonosának, Vidosnak a nevét viselte Vidosfalva néven. Ebből Videsfalva lett, később Büdesfa (a fa a falva dunántúli rövidült alakja). Innen már csak egy lépés yolt Büdösfá-lg. A Sopron melletti Ágfalva eredeti neve Dág volt. Németre fordítva Dagendorf- nak nevezték. Mivel első betűjét a német névelő jelzésének tekintették, Agen- dorf lett belőle. Visszafordítva így lett Ágfalva. A Zala megyei Misefa a nép szófejtésével kapta ezt a nevet Vagy száz évvel ezelőtt a községi jegyző úgy magyarázta a község nevének kialakulását, hogy a falu közepén volt egy nagy fa, és szép időben ez alatt szokták a misét mondani. Pedig régi neve Miksefalva volt, de mivel a Miklós név Mikse becézett alakja elavult, „értelmesítették” a szót. Ez a Mikse azonos a Bács-Kiskun megyei Miskével. Milyen haraias neve van az erdélyi Vérvölgynek! Első tagja egy elavult, tehát értelmetlenné vájt térszínformanév, a kiszáradt patakmeder jelentésű üver. Az Uvervölgyből Uvérvölgy lett, majd szókezdő magánhangzóját elvesztve lett Vérvölgy. Erdélyben van két különös szentről elnevezett falu: Szent- gerlice és Szentrontás. Ilyen nevű szentek nincsenek. A nép „ér- telmesítette” a számára értelmetlen Szentgrácia (szent kegyelem) és Szenttrinitas (szent- háromság) nevet Boldogkővárálja nevében feltűnik a boldog kfe. A falu mellett magasodó vár eredeti neve a régi feljegyzésekben Bold- vakő, majd később Bódvakő és Boldókö volt. A Boldó-bóV köny- nyen lett Boldog. De a baranyai Helesfa sem „helyes fát” jelent dunántúliasan. A községnek régen Ehellősfalva volt a neve. Ez az Ehellös név a görög Akhilleusz magyaros változata. Egy erdélyi község nevében pedig ugyanez a név Elyüs-re változott. Pentele neve a velencei szent Pantaleon nevéből alakult személynév volt Pentelén — Pente- lény alakban. Egy ilyen nevű személyről kapta a Duna menti község a nevét. De a Pentelén alakot a lakosság helyhatározós alaknak érezve, Pentele alakra rövidítette. A község neve később Dunapentele lett, ma pedig Dunaújváros a neve. Szilvágy község nevében a szilvát sejtjük. Pedig eredeti neve Aszju-ágy volt (szárazvölgy jelentéssel). Az aszju (aszó) elho- mályosodásával Aszivágy-féle alakot vett fel. A kezdő t hangot névelőnek véve és elhagyva, egy „v” hangot pedig betoldva Szi- vágy lett. Majd a nyelvjárásias szíva (szilva) szót érezték benne, azért „köznyelvűsítették” Szilvágy alakra. A Szikszó név a szikes aszó-ból vonódott össze (szikes völgy). A (Balaton)szárszó a száraz aszóból rövidült, Kajászó(szentpéter) nevében pedig a Keveaszó (kőaszó) rejtőzik. Kiss István Film Goethéről A nyugatnémet televízió több részből álló dokumentumfilmet késeit Johann Wolfgang Goethéről. A 13 rész teljes adásideje kb. tíz óra Ez év augusztus 28-án, amikor a nagy költő születésének 225. évfordulóját ünnepiák, az NSZK-ban bemutatják a sorozat egy darabját, amely annak történetét ismerteti, hogyan jött létre a „Faust" első része. A „Wer- ther" alkotásáról szóló részt egy hónappal később, a regény megjelenésének 200. évfordulóján fogják vetíteni. A filmet részben az NSZK-ban részben az NDK több városában — Wei marban, Lipcsében — fogják forgatni. MOLNÁR ERIK (Fiume, 1894—Budapest, 1966) RÉVÉSZ IMRE (Sátoraljaújhely, 1859—Nagyszőlős, 1945) SZALVÄI MIHÁLY (Zagyvaróna, 1889—Kecskemét, 1955) VÁGÓ BÉLA (Kecskemét, 1881—Szovjetunió, 1939) HORVÁTH DÖME (Kecskemét, 1819—Kecskemét, 1899) KADA ELEK (Kecskemét, 1858—Kecskemét, 1913) KACSÓH PONGRÁC (Budapest, 1873—Budapest, 1923) KELEMEN LÁSZLÓ (Kecskemét, 1762—Csanádpalota, 1814) LÁSZLÓ KAROLY (Kecskemét, 1815—Bátya, 189«) KOCSIS PÁL (Kecskemét, 1884—Budapest, 1967)
