Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-26 / 147. szám
1974. Június ZK. • PETŐFI NÉPE • 9 Szakmunkástanulókkal Moszkvában Sokoldalú, tehetségét több műfajban gyíimölcsöztető művész, nyelvész. Csorba Tibor. A két világháború között Magyarországon falusi tárgyú elbeszélései, kitűnő riportjai, bátor, haladó gondolkodása tétté ismertté nevét. Tisztelték, mint kitűnő rajzpedagó- gust is. A negyvenes években Lengyelországba költözött. Kevesen tettek nála többet két hazája, a két nép kölcsönös megismertetéséért. Ö volt egyik irányítója az 1958-ban kiadott lengyel—magyar nagyszótárt elkészítő munkabizottságnak. A második világháború után festőként is nagy sikereket ért el. Kezdetben a lengyel és magyar tájakat, bemutató akvarelljei keltettek feltűnést. Űj sorozata témája : a lengyel nép háborús már- tíromsága és a megszállók elleni harc. Űj fajta technikával készült 25 képén a lengyel nép vértanúságának a színhelyei láthatók: Oswiechm (Auschwitz), Brzeinka (Birkenau). Treblinka. Majdanek, Varsó. Tarnow stb. A művész így indokolta téma- választását: „A lengyelek mártí- romsága életem legfájdalmasabb élményei közé tartozik. Megrendültén szemléltem azokatra helyeket, ahol a megszállók kínozták és a halálba küldték a lengyel hazafiakat. Mindez arra késztetett, hogy érzéseimet öröm mementő- ként megörökítsem az eljövendő nemzedékek számára.” Csorba Tibor festményeit a Szabadság és Demokrácia Harcosai Szövetségének koftgeresszusa alkalmából mutatták be. A magyar művész sorozatát több vidéki városban is kiállítják. Ismeretes, hogy a magyar—lengyel művész felesége. Hanka asszony fontos beosztásban harcolt Varsóban a fasiszták ellen. MEGJEGYZÉS Nem kiadott kiadvány? Nyilván mindenki tudja, hogy publikálni annyit tesz, mint közzétenni, nyilvánosságra hozni, kiadni. Azzal a céllal szoktak valamit (cikket, irodalmi művet) publikálni, hogy az abban foglaltakat mások (lehetőleg minél többen) tudomásul vegyék, megismerjék. A publikum — a közönség — így értesül a cikk, a mű írójának, szerzőjének gondolatáról, véleményéről, állásfoglalásáról stb. Éppen ezért mit gondoljon az olvasó, ha egy publikált — vagyis közzétett, nyilvánosságra hozott, megjelentetett — kiadványon szabályos, jól olvasható betűkkel, félre nem érthetően az áll, hogy a kiadvány (a publikáció) — „nem publikált kiadvány”? Nyilván ezt gondolja: „Hűha! Ez tehát publikáció, mert ugyebár kiadvány (rá van írva), de mégsem - az, mivel „nem publikált kiadvány” — de hát akkor mi a csoda lehet mégis? —i Ejnye, ejnye! — dörmögi az olvasó magában, és kérdezi: vajon mi cél vezethette a kécskei nagyközségi tanácsot, hogy a „Tisza- kécske” című könyvecske utolsó lapjára rányomtassa a fenti szöveget? Talán nem akarták kiadni (publikálni) a füzetet? Akkor meg miért jelentették meg? Arra is gondol az ember, hát- < ha csupán propagandacéllal osztják szét a könyvecskét, tehát nem árusítják; ám akkor inkább azt kellett volna feltüntetniük, hogy „Nem kerül könyvesbolti terjesztésre”. így a publikáció — publikáció maradhatott volna. Annál is inkább így lett volna helyes, mert tartalmában is, formájában is értékes kiadványról van szó. Olyanról, melyet érdemes volt publikálni. V. M. 2 szoba' komfortos, SZÉCHENYIVAROSI SZÖVETKEZETI LAKÁST 1 SZOBÁS KOMFORtos Állami lakasra ELCSERÉLNÉNK. Jelentkezés: Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat, Villám István u. 9. sz. 2911 Nyilatkozatok tíz kilométer magasságban • Vidám lányok, komoly fiúk a seremetyevói repülőtéren. Középen Haray Katalin tanár. (A szerző felvételei) Mi volt az úticsomagokban? A budapesti repülőtéren szü- ' lök, rokonok, ismerősök várják a Bács-Kiskun megyei szakmunkástanulókat. Gyors, „felmérő” pillantásokkal nyugtázzák, hogy a gyerek nem változott semmit az ötnapos távoliét alatt. Később, a beszélgetések, a beszámolók során veszik csak észre, hogy másként látja a világot, mint az első külföldi út előtt. Több, gazdagabb, műveltebb lelt a jól szervezett út során. Vásárlásra — igaz — nem sok idő maradt, de többet ér az a sok tanulság, emlék amit magukkal hoztak. Hogy így gondolják, érzik, abban az utazási iroda és Sávolt Béla tanár szervezésében tartott előzetes előadásnak is része van. A fiatalok tudták, hogy mit láthatnak; felkészítve, felkészülve ismerkedtek Moszkvával. A kellemesen és hasznosan 'eltöltött napok bizonyítják: a módszer hasznát. Érdemes követni. Heltai Nándor Elszomorodva vártuk az ötödik napon a seremetyevói repülőtérre szállító autóbuszt. Szívesen maradtunk volna. A már egyszer megjárt úton robogtunk a légikikötő felé. Idegenvezető nélkül is sorolták a gyerekek a látnivalókat. Most már arra is felfigyeltek, hogy szinte jelképesen változik Moszkvában a múlt és a jelen. Csupa fa, csupa fém Őrzik, vigyázzák a híres osz- tankinói kastélymúzeumot. A hatalmas épülethez egy gramm fémet sem használtak. Minden fából készült. Az Argunov terveit kivitelező iparos jobbágyok remekművet alkottak. A szovjet emberek éppen olyan büszkék a XVIII. században emelt épületre, mint a közeli tévéközpontra. A 11 emeletes épületben negvvenöl- ször(!) férne el a kecskeméti Katona József Színház.’Ennyit a méretekről. A tévéadótorony jelenleg a világ legmagasabb vasbetonszerkezete. 535 méter magasan csattogtatja a szél az árbocon elhelyezett vörös zászlót. Ha már hasonlítunk: a torony csaknem nyolcszor magasabb, mint a megye- székhely legmagasabb épülete, a Nagytemplom. A székház méltó jelképe a fém- és üvegkorszaknak. a gigantikus építkezéseknek. ötven esztendeje erdők és szántóföldek váltogatták itt egymást. Most toronydaruk erdejében, épülő lakónegyedék utcáin, „alvó városokon” robogunk keresztül, amíg — huszonötperc múltán — föltűnnek a repülőteret övező nyírfaerdők. A Bács-Kiskun megyei szakmunkástanulók és a felnőtt kísérők, a Cooptouríst társasutazás résztvevői elcsendesedve szemlélődnek. raktározzák, gyűjtik az életre szóló élményeket. Csak akmár a legszívesebben mindig ezzel utazna. A metróra szavaz; Sokat mászkáltunk szabad időnkben Bakos Sándor elvtárssal, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat osztályvezetőjével. Kádár Karcsinak az új sugárutak nyerték meg a tetszését, meg a KGST- palota. Deák Edit nem tud betelni a Kreml szépségeivel. „Nem tudom eldönteni, hogy nappal vagy esti kivilágításban szebb?” A kalocsai Vén István a kongresszusi, palotát dicséri. kor helyeselnek hangosan, amikor Sávolt Béla, a küldöttség vezetője a töméntelen új ház láttán megjegyzi: ..menő szakma itt az építőipar". Sammert Sándor szerencséje A társaság rutinos világjárókra jellemző nyugalommal foglal helyet a TU—154-es „fedélzeten”. Fél egykor indulunk és szinte ugyanennyit mutat majd a Ferihegyi repülőtér órája a megérkezéskor. Kilencszáz kilométeres sebességgel úszik száz emberrel a hátán hazafelé a MALÉV-gép. Az utasoknak a bőséges menü elfogyasztása okozza a legnagyobb gondot. Túlesünk ezen is és az újságíró 10 kilométer magasban gyors interjúkat készíthet. Jóllakottam elégedetten szívesen nyilatkozik mindenki... Két • tsz-tag is velünk tartott. Mindvégig szót értettek a fiatalokkal, noha családos ember Sammert Sándor és Jámbor Ferenc. Az érsekcsanádi Búzakalászban dolgoznak, s néhány hónapja nem sejtették, hogy hamarosan ilyen, magasban ebédelnek. Még akikor sem, amikor elolvasták a' mérleg ismertetése után tartandó jutalomsorsolás díjait. Évek óta szokás, hogy így is hangulatosabbá teszi a vezetőség az éves számadást. Egymás szavába vágva mesélik, hogy miként mosolygott rájuk a szerencse. Előbb egy hízott disznót sorsoltak ki, s azután Sammert Sándor fejőgjilyás neve után mondták be: ötnapos moszkvai út. „Pont ez a Jámbor Feri ült mellettem, a sertésgondozó, odaszólok néki: valami csinos nőszemély nevét emelhetnék ki másodiknak a kalapból. Hát a Ferit szólították. Ilyen az én szerencsém.” Huncutul mosolyog, majd nagykomolyan hozzáteszi. „Két hízott disznóért nem adtuk volna ezt az utat. Csak győzzünk otthon mesélni.” A hetényegyh&zi Szívós Sarolta lelkesen dicséri a borogyinói körkép-múzeumot. „Elképzelni sem tudtam, hogy ilyen isi van. Mintha én is ott lettem volna a csatában.” Kárpáti Ferenc, a Bame- vál ifjú dolgozója is így vélekedik. A bácsalmási Párezer. János szobafestő-tanuló bevallja, hogy egy kicsit félt a repülőtől. Most EREDMÉNYEK ÉS GONDOK Könyvellátás a kecskeméti járásban „A könyvtárhálózat munkájának eredményességét korlátozza a szakképzett könyvtárosok kis száma, az alacsony beszerzési keret, az állomány szétforgácsoltsága, gátolják a korszerűtlen működési feltételek. Így a könyvtárak nem tudnak a megnövekedett jogos igényeknek megfelelő választékot nyújtani.” (Az MSZMP KB 1974 márciusi ülésének anyagából.) A megyei könyvtár munkatársai megvizsgálták a kecskeméti járás könyvtárügyének helyzetét. Lajosmizsén egy szakmai megbeszélés keretében e felmérés alapján megvitatták a további tennivalókat. Az elhangzott beszámolókban abból a tényből indultak ki, hogy ez a nagy kiterjedésű„ erősen tanyás járás nem rendelkezik könyvtári hagyományokkal; mai, egyre fejlődő hálózatát két és fél évtizeddel ezelőtt kezdték kiépíteni. S ez a folyamat ma még tovább tart; ami azt jelenti, hogy sok még a tennivaló. A' felszabadulás előtt a járás területén egyetlen könyvtár sem működött. Ma százhuszonöt községi fiókkönyvtár fejti ki áldásos tevékenységét. A felszabadulást követő évek ötven kötet befogadására alkalmas vándorládái óta hosszú volt az út. Jellemző adat, hogy 1952-ben a kecskeméti járás területén még csupán tizennégy letéti könyvtárban kölcsönözhettek az olvasók. Abban az időben egy-egy ilyen népkönyvtári típus- szekrényben kétszázhúsz kötet volt; az egész járás területén ősz- j szesen háromezer kötet állt az olvasók rendelkezésére. Ma egy közepes nagyságú könyvtárban is sokkal több található. Érdemes lenne végig figyelemmel kísérni a fejlődésnek a sok buktatón és akadályon keresztül vezető hosszú és küzdelmes útját, amíg huszonhatezemél több beiratkozott olvasóból adhatnak számot a közművelődés irányítói. Másfél évtizeddel ezelőtt még csak ennek egynegyedéről számolhattak be. Ma a járás területén élő lakosságnak pontosan az egynegyed része tagja valamelyik könyvtárnak. Tavaly félmilliónál több kötetet kölcsönöztek az olvasni szerető emberek. Az eredmények mellett többféle gonddal is találkozunk. A könyvtárosok állandóan visszatérő panasza, hogy nem kielégítő az elhelyezés; szűk- a kölcsönzésre és raktározásra szánt helyiség, lehetetlen kialakítani a vonzó környezetet, stb. Még mindig érvényesek — sajnos — a járási tanács végrehajtó bizottságának néhány évvel ezelőtti mondatai: „Könyvtáraink többsége könyvtár helyett könyvraktár. A tervszerű' fejlesztést, az állománygyarapítást és az olvasók szervezését a fenti körülmény erősen gátolja. Jóformán alig akad hely, ahol a hely- benolvasás biztosítva van." A községi könyvtárhelyiségek legtöbbje nem erre a célra készült. Különösen rossz a helyzet Jakabszálláson, Ballószögben, Városföldön és Lakiteleken. A zsúfoltság miatt nehézségbe ütközik az állomány védelme és gyarapítása; s természetesen áz olvasók számának növelése is. Az ellenkező előjelű példa bizonyítja — a tiszakécskei könyvtáré elsősorban -r, hogy a vonzó, kellemes, szép környezet, a tágas és a követelményeknek megfelelően berendezet helyiség nagyon jó csalogató. Az ilyen könyvtárban gyorsan emelkedik az olvasók, s a kölcsönzött kötetek száma.A másik jogos panasz: legtöbb helyen kevés a könyvbeszerzésre, állománygyarapításra szánt pénz. Az elmúlt esztendőkben a helyi tanácsok fokozatosan átvették a könyvtárakat, teljes jogú gazdái lettek azoknak. Nekik kell hát gondoskodniuk éves költségvetési keretükben a támogatásról. Olyan is előfordult, hogy valamely községben egész évben semmi pénzt nem adtak erre a célra. Bugácon, Helvécián, László- falván és Nyárlőrincen például. Ezekről a helységekről elmondható tehát, amit az MSZMP KB márciusi ülésén így fogalmaztak meg: ......nem tudnak a megnöv ekedőit jogos igényeknek megfelelő választékot nyújtani.” Felbecsülhetetlen jelentőségű kezdeményezés volt, amikor másfél évtizeddel ezelőtt elindultak „hódító útjukra” a művelődési autók. Jelenleg két ilyen „mozgóintézmény” járja a tanyavilágot; viszik és hozzák a» könyveket, cserélik és kölcsönzik az olvasnivalót azoknak, akiket a sorsuk távolabbra vetett a könyvtáraktól és más művelődési intézményektől. Ám nem gondtalan a könytárosoknak ez a tevékenysége sem. Kevés a két autó. Nagyok a távolságok, lehetetlen eljutni rendszeresen mindenhová. Nincs hely a könyvek tárolására, a kultúrált kölcsönzésre, kevés a válogatási lehetőség stb. Különösen rossz Tiszaalpár, Kun- adacs és- Kunszentmiklós környékének könyvvel való ellátása. A két művelődési autó jelenleg a járás területének csupán tíz-tizenöt százalékát képes bejárni. Ezen mindenképpen változtatni kell, méghozzá minél előbb. A fentiek jól mutatják, hogy a kecskeméti járásban a kiemelkedő eredmények mellett még ugyancsak akad tennivaló az elkövetkező hónapok, évek alatt a könyvtári hálózat további fejlesztése érdekében. Varga Mihály Mégse a vikingek... Az a térkép, amelyet 1957-ben fedeztek fel és amelynek alapján úgy vélték, hogy a vikingek 1000-ben fedezték fel Amerikát, hamisítványnak bizonyult. A yalei egyetemen közölték, hogy ezt a térképet, amely 1965-ben került az egyetem birtokába, olyan tintával rajzolták, amelynek egyes alkotóelemeit - csak a XX. században fedezték fel és mindössze 1920-tól kezdve használták. Csak a pergamen bizonyult valódinak. A térkép, amelyet a New Ha- ven-i Lawrence Witten amerikai könyvkereskedő fedezett fel, annak idején lázba hozta az egész világot. A térképet 1965-ben egy névtelen mecénás ajánlotta fel a yalei egyetemnek. Felújították a Vörös Csillag filmszínházat 9 A 14 éve egyfolytában üzemelő Vörös Csillag filmszínházat a FÖMO 5 millió forintos költséggel fel- újítatta és korszerűsítette. A kép- és hangminőség is jelentősen javult. A korszerűsített filmszínház június elején nyitotta meg kapuit. Képünkön: munkában az aranyozó! (MTI foto — KS) 3060 TEGYE OLCSÓBBÁ AZ ÉPÍTKEZÉST! Rendkívüli árengedmény! A 400-as, 500-as cementet 10 Ft|q engedménnyel árusítjuk csak július 10-ig TELEPIENKÉNT MEGHATÁROZOTT KERET EREJÉIG. KERESSE FEL AZ Vállalat telepein Örök mementó • A Trelyakov-képtárban.