Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-12 / 135. szám
IDŐJÁRÁS Virható Időjárás ma estig: Felhőát- vonalások, szórványosan laalakuló záporral, esővel, többfelé élénk. Időnként erős északnyugati, északi szét Hűvös, szeles ldö. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 1—12, legmagasabb nappali hőmérséklet 15—20 fok között. Kedden 11 órakor a Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál 11 fok volt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! <s> ődött a XIII. országos közgazdász-vándor gyűlés AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évi. 135. szám Ára:90fillér 1974. június 12. szerda Jól kihasználták az öntözési lehetőséget Kedden a MÉM-ben ülést tartott az Országos öntözési Operatív Bizottság, amely jóváhagyólag vette tudomásul a vízügyi szerveknek azt a jelentését, amely szerint a mezőgazdasági nagyüze. mék a tavaszi hónapokban minden eddiginél jobban kihasználták az öntözési lehetőséget. Május végéig 210 000 hektárt öntöztek meg, 73 000 hektárral többet, mint az elmúlt év első öt hónapjában. A legnagyobb öntözhető területtel rendelkező megyék öntözőgazdaságai a terület 60—70 százalékát már megöntözték. Ennél valamivel rosszabbul állnak á Dunántúlon, bár kétségtelen, hogy az országnak ezen a vidékén nagyobb esőzések voltak, és emiatt kisebb jelentőségű a mesterséges csapadék. Az operatív bizottság felhívta a figyelmet arra, ho<»y a termelők egy módon segíthetnek a géphiányon: az 1975. évi megrendeléseiket idén már szeptemberben le kell adniok a gyártó vállalatnak, hogy az üzemben jó előre felkészülhessenek a nagy szériák kibocsátására. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a legkorszerűbb öntöző berendezésekből a gazdaságok többet igényeltek, mint amekkora a raktárkészlet, s emiatt több gazdaság megrendelését Vissza kellett utasítani. Ez a helyzet akkor változik meg, ha az üzemek időben .jelzik, hogy milyen egységekre van szükségük. Egyébként a többi gépből és öntözőcsőből a tavalyinál lényegesen nagyobb megrendeléseket fogadott el a kereskedelem, egyebek között háromszáz korszerű gépi vontatású öntözőszárny talált vevőre, 250 szivattyút adtak el, és 300 kilométernyi öntözőcső talált gazdára. Az ellátás megjavítására, illetve a gépek jobb kihasználására a MEZŐGÉP Tröszt öntözőberendezés-szerelőbrigádot hozott létre, amely a helyszínen üzembe helyezi az új gépeket, és oktatja a kezelőszemélyzetet. (MTI) Tegnap az ország különböző részeiből hatszáz közgazdász gyűlt össze Kecskeméten, hpgy részt vegyen a Magyar Közgazdasági Társaság, az MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társasága, a TIT Közgazdasági Választmánya által rendezett XIII. országos közgazdászvándorgyűlésen. A vendégeket az említett tudományos szervezetek megyei szervezetei fogadták, majd délelőtt 10 órakor került sor a Katona József Színházban a plenáris ülésre. A háromnapos tanácskozást dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a kecskeméti vándorgyűlés témája a területfejlesztés, amelynek hazánk gazdasági, társadalmi életének továbbfejlesztésében igen fontos szerepe van. A területfejlesztés jelentősége különösen a vidék iparosodása óta lényegesen megváltozott. Ezért a magyar közgazdászok feladata segíteni a tudományosan megalapozott, hosszú távú komplex fejlesztési program kidolgozását. A megnyitót követően dr. Horváth István, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának első titkára köszöntötte a-vándor- gyűlés résztvevőit.- A megye közvéleményének és vezetőinek örömére szolgál, hogy Kecskemét lehet a házigazdája ennek a jelentős tanácskozásnak, amely a területfejlesztéssel tudományos alapon foglalkozik — mondotta többek között Horváth István. — Ily módon a témával kapcsolatos problémákat magunk is mélyrehatóbban megismerhetjük. Megyénk olyan területe az országnak, amely a felszabadulás előtt minden téren nagyon elmaradott volt. A múlt terhes hagyatékával vállainkon kellett leraknunk a fejlődés alapjait. Sajátos települési viszonyaink figyelembevételével kezdtünk hozzá a különböző nép- gazdasági ágak fejlesztéséhez. Bács-Kiskun arculata a mező- gazdaság szocialista átszervezése után változott gyorsabb ütemben. A szocializmus építésének abban az időszakában élünk, amikor a gazdasági fejlődés a fő téma. Ezért gazdasági építőmunkánkhoz várunk mi is a közgazALKATRÉSZEK BAJÁRÓL, HATÁRIDŐ ELŐTT Felajánlások a kongresszus tiszteletére A kongresszusi versenyre való felhívásra a Ganz Villamossági Művek bajai gyárának munkáskollektívái is felajánlások egész sorával válaszoltak. A vállalások listáján első helyen áll, hogy 1974- ben a tervekben szereplő 320 helyett 333 millió forintos termelési értéket produkálnak. Felajánlották továbbá, hogy a kooperációs partnereknek a megállapodásokban feltüntetett határidő előtt két héttel szállítják az alkatrészeket. Ez az ígéret kedvezően érinti többek közt a Ganz-MÁVAG-ot, amelynek vasútbiztosító berendezésekhez és liftekhez gyártanak alkatrészeket. A kongresszusi vállalások aranyfedezetet elsősorban a szocialista brigádok szervezettsége, lendülete alkotja. Közülük is kiemelkedik a 29 tagú, tizenkétszeres, aranykoszorús szocialista brigád, a Béke. Tagsága az idén a Kiváló Brigád címért küzd. Az újabb kitüntetésért végzett munkájukon kívül vállalták, hogy rendbehozzák műhelyük fűtőberendezését. A Rákóczi iskolával szocialista szerződést kötöttek, miszerint a Béke-brigád karbantartási munkával, játszótér építésével segíti az oktatási intézményt. A 13 milliós vállalás valóra váltásában komoly szerep jut a jobb munka- és üzemszervezésnek. Sokat várnak azoktól a kis gépektől is, amelyek a március 1-től működő célgépkészítő részlegből kerülnek ki. Segítségükkel egyes termelési feladatok gyorsabban és hatékonyabban oldhatók meg. A. T. S. • Schmidt István és Gregus Pál az utolsó simításokat végzi a sűrített levegővel működő membrános présgépen, amely Kurucz Zoltán osztályvezető tervei alapján készült el a célgéprészlegben. • Király András, az aranykoszorús Béke lakatos szocialista brigád vezetője és Garajszky István brigádtag egy új munka elvégzésének részleteit beszélik meg. (Pásztor Zoltán felvételei) 9 Dr. Csikós Nagy Béla megnyitja a XIII. országos közgazdász-vándorgyűlést. Képűnkön balról Horváth István és dr. Romány Pál, jobbról dr. Gajdócsi István foglal helyek A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja, dászoktól a jövőben még több segítséget, s reméljük, az együttműködés sikeres lesz. Köszöntőm a vándorgyűlés résztvevőit és hasznos tanácskozást kívánok önöknek. Ezután az elnöklő Csikós Nagy Béla felkérte dr. Romány Pál kandidátust, az MSZMP KB ősz tályvezetöjét A területfejlesztés időszerű kérdései című előadásának megtartására. — A Magyar Közgazdasági Társaság évente megtartott vándor- gyűlései kedvező fórumai annak, hogy gazdasági életünk egy-egy fontos kérdését sokoldalúan megvitassuk — mondotta előadása bevezető részében Romány Pál. — A kecskeméti tanácskozás témája az ország regionális fejlesztése. Az előadó ezután példákat sorolt fel arra, hogy a természetföldrajzi tényezők és a gazdaság fejlődése között a történelem során és napjainkban is milyen szoros kapcsolat áll fenn. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szocialista társadalmi viszonyok megteremtették annak lehetőségét, hogy a termelőerők arányos fejlesztésének elvét alkalmazzuk, s tudatosan formáljuk az ország gazdasági és települési térképét. A területi gazdaságfejlesztés és településfejlesztés területén jelentős előrehaladásról adhatunk számot. Százezrek, sőt milliók változtattak — számukra kedvezőbb — munka- és lakóhelyet az elmúlt negyedszázadban. Valamikor az ipar dolgozóinak több mint a fele a fővárosban összpontosult. Ma már az ipari munkások 70 százaléka vidéken van, s közben Budapest ipara is nagyot lépett előre. Az előadó emlékeztetett arra. hogy a szocialista gazdaságépítés kezdetén — 1948-ban — létrehozták a Területfejlesztési Intézetet, amely az új ipari és mezőgazdasági beruházási elgondolásokat vizsgálta. Az intézetet 1953-ban feloszlatták. Hasonló sorsra jutott a Mezőgazdasági Szervezési Intézet is. Az MSZMP KB kezdeményezésére a gazdasági reformmal összefüggésben lendült fel ismét a területfejlesztési munka. A korábban felszámolt intézmények megalakultak és újjászerveződött az a tudományos bázis, amely megfelelő javaslatokat adhat a területi gazdaságfejlesztéshez. A terület- és gazdasági fejlődéssel együtt rendkívül megnövekedett az ingázók száma. Az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerben az elsők között vagyunk a világon. Ez nem kedvező adat, de ha megszüntetnénk a bejáró dolgozókat szállító vonatokat és buszokat, leállna városaink jó részének vérkeringése is. Gazdaságpolitikánkban tehát kettős társadalmi érdekkel kell számolnunk: a termelés hatékonyságának növelésével, s az emberi kö- rümények (települési feltételek) kedvező alakításával. Hazánkban jelenleg megállapíthatjuk, hogy növekedett a gazdasági hatékonyság, s csökkent a különbség a területek fejlettségi színvonalában. (Folytatás a 2. oldalon.) Társadalmi munka I Az utóbbi években sok helyen és sok alkalommal esett szó a társadalmi munkáról. Különösen nagy hangsúlyt kapott ez a kérdés a Kiskőrösön tartott településfejlesztési nagyaktíván, ahol nem mint problémát, hanem mint eredményt emlegették a jelenle- ■ vők. Miért beszéltünk, vitatkoztunk annyit a társadalmi munkáról, annak lehetőségeiről? Azért, mert voltak olyan vélemények, hogy a városokban, nagyközségekben a hatvanas évek végére befejeződött ‘azoknak a kommunális létesítményeknek az építése, amelyeknél még volt lehetőség a társadalmi munkára, ahol a szakképzetlen lakosság önzetlen segítségének még volt „terep”. Azonban, amint bonyolultabb, vagy ha tetszik, korszerűbb feladatok elé kerültek a települések, már nem any- nyira a kétkezi segítés, mint inkább a gépek, a tervezés, a számítások léptek előtérbe, s így a nem szakemberek kiszorultak a körből. Néhányan már a vészharan- \ got is megkondították a társadalmi munka felett, mondván, hogy egyedüli lehetséges területe a vízművek építésénél a csatornák ásása, majd betemetése. Ha minden településen elkészülnek ezek a beruházások. befejeződött a társadalmi munka, nincs tovább. Viszont, amíg egyesek vitatkoztak, a lakosság dolgozott. Építette, csinosította lakóhelyét, fejlesztette a várost, a községet, gyakran olyan példáját adva az összefogásnak, amely főhajtásra és elismerésre készteti a kételkedőket is. A megye, s azon belül a kisebb és nagyobb települések lakói mindig is tudtak, érezték és végrehajtották a legsürgősebb feladatokat. Ehhez természetesen arra volt és van ma is szükség, hogy a helyi Vezetők világosan és egyértelműen ismertessék a célokat, és ne pironkodjanak, ha azt kell mondani, hogy számítunk - a lakosság segítségére, közreműködésére, esetleg forintjaira is. Nem volt még példa arra, hogy ilyen nyílt, őszinte, az egész közösség érdekeit szolgáló felszólítás pusztába kiáltott szó maradt. Az emberek szeretik lakóhelyüket, büszkék arra, hogy összkomfortos jellegéhez maguk is hozzájárulhatnak, ha a többiekkel együtt részesei tudnak lenni egy-egy nagyobb vagy akár kisebb program megvalósításának. Amint azt a nagyaktíván dr. Greiner József. a megyei pártbizottság titkára zárszavában megfogalmazta : a lakosság ma már nem csupán igényeket tud megfogalmazni. de tenni is tud a közösség gyarapodása érdekében. Miért szükséges ezeket itt és most elmondani? a kiskőrösi tanácskozáson szóba került egy adat, tegyük hozzá, hogy a te- I lepülésfejlesztési verseny legfontosabb adata: a társadalmi munka értéke 1973-ban a tervhez viszonyítva 421 százalékos emelkedést mutat... 1 Ez a szám, s a mögötte levő 193 millió forint értékű társadalmi munka ékes cáfolata mindazon kételkedéseknek, amelyek a lehetőségek beszűküléséről szóltak. Téves értelmezés az, hogy társadalmi munkát csak lapáttal és karizmokkal lehet végezni, hiszen az önzetlen. társadalmi munkások soraiban ott találjuk a tervezőket, a kőműveseket. a szerelőket, a fuvarozókat. A társadalmi munkának számtalan és kimeríthetetlen lehetősége van a következő években és minden településen. így volt ez az elmúlt évben is. hiszen másképpen aligha ért volna el a megye 193 millió forintos teljesítést. Tudunk arróL hogy óvodák, bölcsődék, sportpályák, kollégiumok épültek saját anyagból, a lakosság összefogásával a tervezéstől a megnyitásig. nem is beszélve a járdákról. vezetékekről, parkokról és egyebekről. Lehet, hogy a 421 százalékos teljésités azt jelenti: a tanácsok mértéktartóan terveztek, de ha így van, akkor is ki kell emelnünk éppen a tanácsok szerepét a társadalmi munka szervezésében, amelynek döntő szerepe van és lehet az élet különböző területein. Gál Sándor
