Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-12 / 135. szám

IDŐJÁRÁS Virható Időjárás ma estig: Felhőát- vonalások, szórványosan laalakuló zá­porral, esővel, többfelé élénk. Időn­ként erős északnyugati, északi szét Hűvös, szeles ldö. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet 1—12, legmagasabb nappali hőmér­séklet 15—20 fok között. Kedden 11 órakor a Balaton vizének hő­mérséklete Siófoknál 11 fok volt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! <s> ődött a XIII. országos közgazdász-vándor gyűlés AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évi. 135. szám Ára:90fillér 1974. június 12. szerda Jól kihasználták az öntözési lehetőséget Kedden a MÉM-ben ülést tar­tott az Országos öntözési Opera­tív Bizottság, amely jóváhagyólag vette tudomásul a vízügyi szer­veknek azt a jelentését, amely szerint a mezőgazdasági nagyüze. mék a tavaszi hónapokban min­den eddiginél jobban kihasznál­ták az öntözési lehetőséget. Május végéig 210 000 hektárt öntöztek meg, 73 000 hektárral többet, mint az elmúlt év első öt hónapjában. A legnagyobb öntözhető terület­tel rendelkező megyék öntöző­gazdaságai a terület 60—70 száza­lékát már megöntözték. Ennél va­lamivel rosszabbul állnak á Du­nántúlon, bár kétségtelen, hogy az országnak ezen a vidékén na­gyobb esőzések voltak, és emiatt kisebb jelentőségű a mesterséges csapadék. Az operatív bizottság felhívta a figyelmet arra, ho<»y a termelők egy módon segíthetnek a géphiá­nyon: az 1975. évi megrendelései­ket idén már szeptemberben le kell adniok a gyártó vállalatnak, hogy az üzemben jó előre felké­szülhessenek a nagy szériák ki­bocsátására. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a legkorszerűbb öntöző berendezésekből a gazda­ságok többet igényeltek, mint amekkora a raktárkészlet, s emiatt több gazdaság megrende­lését Vissza kellett utasítani. Ez a helyzet akkor változik meg, ha az üzemek időben .jelzik, hogy mi­lyen egységekre van szükségük. Egyébként a többi gépből és ön­tözőcsőből a tavalyinál lényege­sen nagyobb megrendeléseket fo­gadott el a kereskedelem, egyebek között háromszáz korszerű gépi vontatású öntözőszárny talált ve­vőre, 250 szivattyút adtak el, és 300 kilométernyi öntözőcső talált gazdára. Az ellátás megjavításá­ra, illetve a gépek jobb kihaszná­lására a MEZŐGÉP Tröszt öntö­zőberendezés-szerelőbrigádot ho­zott létre, amely a helyszínen üzembe helyezi az új gépeket, és oktatja a kezelőszemélyzetet. (MTI) Tegnap az ország különböző részeiből hatszáz közgazdász gyűlt össze Kecskeméten, hpgy részt vegyen a Magyar Közgaz­dasági Társaság, az MTESZ Szervezési és Vezetési Tudomá­nyos Társasága, a TIT Közgaz­dasági Választmánya által ren­dezett XIII. országos közgazdász­vándorgyűlésen. A vendégeket az említett tudományos szervezetek megyei szervezetei fogadták, majd délelőtt 10 órakor került sor a Katona József Színházban a plenáris ülésre. A háromnapos tanácskozást dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke nyitotta meg. Hangsú­lyozta, hogy a kecskeméti ván­dorgyűlés témája a területfej­lesztés, amelynek hazánk gazda­sági, társadalmi életének tovább­fejlesztésében igen fontos szere­pe van. A területfejlesztés jelen­tősége különösen a vidék iparo­sodása óta lényegesen megválto­zott. Ezért a magyar közgazdá­szok feladata segíteni a tudomá­nyosan megalapozott, hosszú tá­vú komplex fejlesztési program kidolgozását. A megnyitót követően dr. Hor­váth István, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának el­ső titkára köszöntötte a-vándor- gyűlés résztvevőit.- A megye közvéleményének és vezetőinek örömére szolgál, hogy Kecskemét lehet a házigaz­dája ennek a jelentős tanácsko­zásnak, amely a területfejlesz­téssel tudományos alapon foglal­kozik — mondotta többek között Horváth István. — Ily módon a témával kapcsolatos problémá­kat magunk is mélyrehatóbban megismerhetjük. Megyénk olyan területe az országnak, amely a felszabadulás előtt minden téren nagyon elmaradott volt. A múlt terhes hagyatékával vállainkon kellett leraknunk a fejlődés alap­jait. Sajátos települési viszo­nyaink figyelembevételével kezd­tünk hozzá a különböző nép- gazdasági ágak fejlesztéséhez. Bács-Kiskun arculata a mező- gazdaság szocialista átszervezése után változott gyorsabb ütem­ben. A szocializmus építésének abban az időszakában élünk, ami­kor a gazdasági fejlődés a fő té­ma. Ezért gazdasági építőmun­kánkhoz várunk mi is a közgaz­ALKATRÉSZEK BAJÁRÓL, HATÁRIDŐ ELŐTT Felajánlások a kongresszus tiszteletére A kongresszusi versenyre való felhívásra a Ganz Villamossági Művek bajai gyárának munkáskollek­tívái is felajánlások egész sorával válaszoltak. A vállalások listáján első helyen áll, hogy 1974- ben a tervekben szereplő 320 helyett 333 millió fo­rintos termelési értéket produkálnak. Felajánlották továbbá, hogy a kooperációs partnereknek a meg­állapodásokban feltüntetett határidő előtt két hét­tel szállítják az alkatrészeket. Ez az ígéret kedve­zően érinti többek közt a Ganz-MÁVAG-ot, amely­nek vasútbiztosító berendezésekhez és liftekhez gyártanak alkatrészeket. A kongresszusi vállalások aranyfedezetet első­sorban a szocialista brigádok szervezettsége, lendü­lete alkotja. Közülük is kiemelkedik a 29 tagú, ti­zenkétszeres, aranykoszorús szocialista brigád, a Béke. Tagsága az idén a Kiváló Brigád címért küzd. Az újabb kitüntetésért végzett munkájukon kívül vállalták, hogy rendbehozzák műhelyük fű­tőberendezését. A Rákóczi iskolával szocialista szer­ződést kötöttek, miszerint a Béke-brigád karban­tartási munkával, játszótér építésével segíti az ok­tatási intézményt. A 13 milliós vállalás valóra váltásában komoly szerep jut a jobb munka- és üzemszervezésnek. Sokat várnak azoktól a kis gépektől is, amelyek a március 1-től működő célgépkészítő részlegből ke­rülnek ki. Segítségükkel egyes termelési feladatok gyorsabban és hatékonyabban oldhatók meg. A. T. S. • Schmidt István és Gregus Pál az utolsó simításokat végzi a sűrített levegővel működő membrános présgépen, amely Kurucz Zoltán osztályvezető tervei alapján készült el a célgép­részlegben. • Király András, az aranykoszorús Béke lakatos szocialista brigád vezetője és Garajszky István brigádtag egy új munka elvégzésének részleteit beszélik meg. (Pásztor Zoltán felvételei) 9 Dr. Csikós Nagy Béla megnyitja a XIII. országos közgazdász-vándorgyűlést. Képűnkön balról Horváth István és dr. Romány Pál, jobbról dr. Gajdócsi István foglal helyek A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja, dászoktól a jövőben még több segítséget, s reméljük, az együtt­működés sikeres lesz. Köszön­tőm a vándorgyűlés résztvevőit és hasznos tanácskozást kívá­nok önöknek. Ezután az elnöklő Csikós Nagy Béla felkérte dr. Romány Pál kandidátust, az MSZMP KB ősz tályvezetöjét A területfejlesztés időszerű kérdései című előadá­sának megtartására. — A Magyar Közgazdasági Tár­saság évente megtartott vándor- gyűlései kedvező fórumai annak, hogy gazdasági életünk egy-egy fontos kérdését sokoldalúan meg­vitassuk — mondotta előadása bevezető részében Romány Pál. — A kecskeméti tanácskozás té­mája az ország regionális fej­lesztése. Az előadó ezután példá­kat sorolt fel arra, hogy a ter­mészetföldrajzi tényezők és a gazdaság fejlődése között a tör­ténelem során és napjainkban is milyen szoros kapcsolat áll fenn. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szocialista társadalmi viszo­nyok megteremtették annak le­hetőségét, hogy a termelőerők arányos fejlesztésének elvét al­kalmazzuk, s tudatosan formál­juk az ország gazdasági és tele­pülési térképét. A területi gazdaságfejlesztés és településfejlesztés területén je­lentős előrehaladásról adhatunk számot. Százezrek, sőt milliók változtattak — számukra kedve­zőbb — munka- és lakóhelyet az elmúlt negyedszázadban. Vala­mikor az ipar dolgozóinak több mint a fele a fővárosban össz­pontosult. Ma már az ipari mun­kások 70 százaléka vidéken van, s közben Budapest ipara is na­gyot lépett előre. Az előadó emlékeztetett arra. hogy a szocialista gazdaságépí­tés kezdetén — 1948-ban — lét­rehozták a Területfejlesztési In­tézetet, amely az új ipari és me­zőgazdasági beruházási elgondo­lásokat vizsgálta. Az intézetet 1953-ban feloszlatták. Hasonló sorsra jutott a Mezőgazdasági Szervezési Intézet is. Az MSZMP KB kezdeményezésére a gazda­sági reformmal összefüggésben lendült fel ismét a területfej­lesztési munka. A korábban fel­számolt intézmények megala­kultak és újjászerveződött az a tudományos bázis, amely megfe­lelő javaslatokat adhat a terü­leti gazdaságfejlesztéshez. A terület- és gazdasági fejlő­déssel együtt rendkívül megnö­vekedett az ingázók száma. Az egy lakosra jutó vasúti utaskilo­méterben az elsők között vagyunk a világon. Ez nem kedvező adat, de ha megszüntetnénk a bejáró dolgozókat szállító vonatokat és buszokat, leállna városaink jó ré­szének vérkeringése is. Gazda­ságpolitikánkban tehát kettős társadalmi érdekkel kell számol­nunk: a termelés hatékonyságá­nak növelésével, s az emberi kö- rümények (települési feltételek) kedvező alakításával. Hazánkban jelenleg megállapíthatjuk, hogy növekedett a gazdasági hatékony­ság, s csökkent a különbség a területek fejlettségi színvonalá­ban. (Folytatás a 2. oldalon.) Társadalmi munka I Az utóbbi években sok he­lyen és sok alkalommal esett szó a társadalmi munkáról. Különösen nagy hangsúlyt ka­pott ez a kérdés a Kiskőrö­sön tartott településfejlesztési nagyaktíván, ahol nem mint problémát, hanem mint ered­ményt emlegették a jelenle- ■ vők. Miért beszéltünk, vitat­koztunk annyit a társadalmi munkáról, annak lehetőségei­ről? Azért, mert voltak olyan vélemények, hogy a városok­ban, nagyközségekben a hat­vanas évek végére befejeződött ‘azoknak a kommunális léte­sítményeknek az építése, ame­lyeknél még volt lehetőség a társadalmi munkára, ahol a szakképzetlen lakosság önzet­len segítségének még volt „te­rep”. Azonban, amint bonyo­lultabb, vagy ha tetszik, kor­szerűbb feladatok elé kerültek a települések, már nem any- nyira a kétkezi segítés, mint inkább a gépek, a tervezés, a számítások léptek előtérbe, s így a nem szakemberek kiszo­rultak a körből. Néhányan már a vészharan- \ got is megkondították a társa­dalmi munka felett, mondván, hogy egyedüli lehetséges terü­lete a vízművek építésénél a csatornák ásása, majd beteme­tése. Ha minden településen elkészülnek ezek a beruházá­sok. befejeződött a társadalmi munka, nincs tovább. Viszont, amíg egyesek vitatkoztak, a lakosság dolgozott. Építette, csinosította lakóhelyét, fejlesz­tette a várost, a községet, gyakran olyan példáját adva az összefogásnak, amely főhaj­tásra és elismerésre készteti a kételkedőket is. A megye, s azon belül a kisebb és nagyobb települések lakói mindig is tudtak, érezték és végrehajtották a legsürgő­sebb feladatokat. Ehhez ter­mészetesen arra volt és van ma is szükség, hogy a helyi Vezetők világosan és egyértel­műen ismertessék a célokat, és ne pironkodjanak, ha azt kell mondani, hogy számítunk - a lakosság segítségére, közremű­ködésére, esetleg forintjaira is. Nem volt még példa arra, hogy ilyen nyílt, őszinte, az egész közösség érdekeit szolgáló fel­szólítás pusztába kiáltott szó maradt. Az emberek szeretik lakóhelyüket, büszkék arra, hogy összkomfortos jellegéhez maguk is hozzájárulhatnak, ha a többiekkel együtt részesei tudnak lenni egy-egy nagyobb vagy akár kisebb program megvalósításának. Amint azt a nagyaktíván dr. Greiner Jó­zsef. a megyei pártbizottság titkára zárszavában megfogal­mazta : a lakosság ma már nem csupán igényeket tud megfo­galmazni. de tenni is tud a közösség gyarapodása érdeké­ben. Miért szükséges ezeket itt és most elmondani? a kiskőrösi tanácskozáson szóba került egy adat, tegyük hozzá, hogy a te- I lepülésfejlesztési verseny leg­fontosabb adata: a társadalmi munka értéke 1973-ban a terv­hez viszonyítva 421 százalékos emelkedést mutat... 1 Ez a szám, s a mögötte levő 193 millió forint értékű társadalmi munka ékes cáfolata mind­azon kételkedéseknek, amelyek a lehetőségek beszűküléséről szóltak. Téves értelmezés az, hogy társadalmi munkát csak lapáttal és karizmokkal lehet végezni, hiszen az önzetlen. társadalmi munkások soraiban ott találjuk a tervezőket, a kő­műveseket. a szerelőket, a fu­varozókat. A társadalmi mun­kának számtalan és kimeríthe­tetlen lehetősége van a kö­vetkező években és minden te­lepülésen. így volt ez az el­múlt évben is. hiszen máskép­pen aligha ért volna el a me­gye 193 millió forintos teljesí­tést. Tudunk arróL hogy óvo­dák, bölcsődék, sportpályák, kollégiumok épültek saját anyagból, a lakosság összefo­gásával a tervezéstől a meg­nyitásig. nem is beszélve a jár­dákról. vezetékekről, parkok­ról és egyebekről. Lehet, hogy a 421 százalékos teljésités azt jelenti: a taná­csok mértéktartóan terveztek, de ha így van, akkor is ki kell emelnünk éppen a tanácsok szerepét a társadalmi munka szervezésében, amelynek döntő szerepe van és lehet az élet különböző területein. Gál Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents