Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-09 / 133. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. Június 9, Húszmilliós vállalás az ÉPFA halasi gyárában Az Épületasztalosipari és Faipari Vállalatnál a gyárak szocialista brigádjainak képviselőit értekezletre hívták össze, amelyen mégállapodtak az MSZMP XI. kongresszusa. és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszte- -E5{unui H3ZaXU?UI3pZ32( 3J313I verseny vállalaton belüli alapelveiben. A tanácskozáson egyúttal felhívták az ÉPFA valamennyi szocialista brigádját, hogy csatlakozzon a kongresszusi versenyhez. A vállalat kiskunhalasi gyárának szocialista kollektívái nem késlekedtek a felajánlásokkal. Vállalták, hogy 1974-ben a múlt évi termelést 20 millió forinttal meghaladó értéket állítanak elő. Ígéretet tettek, hogy a termelékenységet 20,5 az. egy főre eső nyereséget pedig 30 százalékkal növelik. A felajánlások között óvoda, iskola patronálása is szerepel. A „Virágos Kiskunhalasért” mozgalomban szintén részt vesznek a szocialista brigádok. A tanulásban s előbbre akarnak lépni a verseny időszakában. A tizenkét szocialista brigád lelkesedésén kívül egyéb feltételek is adva vannak a vállalások teljesítéséhez, ugyanis 1973- ban befejeződött a gyárban a részleges rekonstrukció és a vele kapcsolatos átszervezés. A szabászat például új csarnokot kapott, s ennek következtében jelentősen nőtt a teljesítőképessége. Ugyancsak jótékony hatással van a termelékenységre, hogy az idén már új gépekkel végezhetik a dolgozók a keresztmetszeti megmunkálást. A rekonstrukció lehetővé tette, hogy a korábbi ciklikus helyett soronkénti gyártást valósítsanak meg az egyes termékeknél. Ily módon az átállásokra fordított időt produktív munkára használhatják fel. Az ÉPFA halasi gyárának egyik feladata a szegedi és dunaújvárosi házépítő kombinátok korszerű nyílászáró-szerkezetekkel való ellátása. Ez évben 40 millió forint értékű faárut szállítanak ezeknek a házgyáraknak.' A kereskedelem igényeinek kielégítésére pedig 70 millió forint értékben háromféle, hagyományos' típusú ajtót és tizenhat- , féle ablakot készítenek a gjíár dolgozói. A. T: S. i • Az új szabászműhelyben két hatfejes gyalugép segítségével végzik a dolgozók a keresztmetszeti megmunkálást. (Pásztor Zoltán felvételei.) • A Szovjetunióból származó fenyődeszkát természetes szárítással, máglyázva készítik elő. 9 A szocialista brigádok vállalták, hogy májusban és júniusban terven felül a miskolci házgyárnak is készítenek nyílászárókat. Képünkön az első szállítmányt rakják teherautóra. 9 Németh József és Kovács Mátyás, a Kilián György szocialista brigád tagjai a házgyárnak készítenek nyílászárókat. A nyomda ördögével való konfliktus elkerülése végett formabontást követek el jelen írásom megcimezésével. Ezért emélem be a cikk címét a karcolat éléről a szöveg belsejébe. Mintegy elővigyázatosságképpen, hogy annak a pajkos ördögnek ne adjak módot az egyik klasszikus hiba elkövetésére, így, ha mégis bűnbeesik a nyomda ördöge, saját büntetőjogi felelősségére teszi. Balhé esetén védekezni tud az eszmefuttatás írója: ..Kérem, mosom kezeimet. Én már a cikk elején kifejtettem, hogy. Vigyázat, könnyen el lehet csúszni a következő cím kiszedésekor”: Nagy pánik a farmer körül Ugye, értik már, hol van a végzetes buktató? Nem mindegy, hol cserélik fel .*zt a bizonyos két betűt. Bebiztos ván magamat, elkezdhe- te n élnie futtatását, miért is van íy pá <c a farmernadrág táján, gpedig ét fő irányban. Részint a aísíví Strau >s and Co., azaz a farmer- nadrág eredeti készítőjének kasszájában, részint magában a farmernadrágban, annak is az ágyéka táján. Taglaljuk - tehát a nagy pánik mibenlétét. A fentebb megnevezett kapitalista kompánia nevéből sejthetik, hogy annak székhelye: Amerika. Mikeni a farmernadrág is Amerikából indult el világhódító útjára, és potom tíz esztendő alatt, letarolt minden más nadrágdivatot. Mint tudják, éppen a „divattalanságával”. Gondolhatják, milyen ádáz versengés, taposás támadt a kapós holmit gyártó cégek között. Levi S. mindet hengerelte. Az évi eladásból származó bevételét megkilencszerezte,’ összesen 653 millió dollár összegben. Profitja azonban csak az elmúlt évig állandósult. A közgazdászok szájaíze szerint szólva, a profithajsza lázas iramában klasszikus marketing-hibákat vétett. A raktárfelesleg csapdájába esett. És pont Európában csapott a ménkű Levi Strauss boltjába. Ahol bevétele 8 millió dollárról 100 millió dollára ugrott 1965- től 1973-ig. Valahogy clbámészkodott a legfelső igazgatói tanács is, úgy, hogy £gy évbe tellett, amíg a Co. árleszállítással túladott készletfeleslegén. A kudarc végül is majdnem 12 millió dollárjába került Levi Strauss- nak, s a tavalyi utolsó. negyedévet 7.241 millió dolláros deficittel zárta. Az 19,73. november 25-ével zárult költségvetési évben 11,856 millió dollárt vesztett a társulás. Iszonyú pénzösszeg! Ekkora bukásra egy tőkés cégnek nemhogy a farmernadrágja, de a gatyája Is rámegy. (Szemben, ugye, a minálunk bekövetkező ritka vállalati deficitekkel, amikor is büszke öniróniával szoktuk megjegyezni: ,,A szocialista népgazdaság mindent kibír. A kapitalista bicskája ebbe már rég beletört volna.” Nos, akárhogy csűrjük- csavarjuk. ez is a mi fölényünket demonstrálja.) De ne térjünk el a farmernadrágtól. Említém, hogy a nagy pánik másik színhelye a farmernek a'zon részén van, ahol a nadrág két : ágra szakad. A pánikkeltők nem a levegőből veszik a vészharangot, amely- lyel az>ifjú .férfitársadalmat riasztják. Más sajtóorgánumokkal együtt az Elet és Tudományra hivatkoznak, amelyben a megrendítő felfedezésről olvashatunk. Arról van szó, hogy az ágyékban rettentő szűk farmer- nadrág alattomos lassúsággal, de fokról fokra rombolja szét a férfiasságot. Jaj! Szinte odakap az ember ijedtében akkor is. ha már rég kinőtt a farmernadrágból. Hát hogy a csudába ne! Majd még az első ijedtségtől szapora lélegzettel gondolkodni kezd Így van afc. A természetén erőszakot venni nem lehet büntetlenül, pláne huzamosabb időn keresztül. Aminek helyre van szüksége, meg keli adni neki. Kordába nem lehet szorítani. Erősen gyaníthatott valamit a tudományos világ, azért vágott bele pikánsul célirányos kísérletekbe. És hát persze, mint teméntelen más esetben, ezúttal is az álfatoknak ■kellett meginniok a próbák levét. Szegényeken, rajtuk reprodukálták a farmerszorítást. Bebizonyosodott, hogy náluk is fokozatosan csökkent a spermatermelés. Ha nem is úgy mentek végbe az állatkísérletek, ahogy azt laikus fejjel elképzeljük, tehát aligha öltöztettek farmernadrágba mént, egeret, bikát, bakgilisztát, etcetera, hálásaknak kell lennünk, mind a tudománynak, mind a szenvedő állatalanyoknak. Felfedezésük, figyelmeztetésük — úgylehet — férfitragédiák láncreakciójának állja útját. Mi lenne az emberiségből, ha az ifjúság füle botját se mozdítaná az intelemre, mármint a fiútársadalom. Mert. gondolom, i lányok viselte farmernadrág miatt nincs ok a pánikra. Fiúk. fiúk. ha már a tudomány Is beleavatkozik. ennek négynyolcada sem tréfa. Nyilvánvalóan nem egy precedens — előzetes példa, tapasztalat — késztethette a tudósokat, hogy a farmernadrág mélyére nézzenek. Valószínűleg akadt jó néhány őszinte srác, aki felkereste a doktor bácsit, és odasúgta a lényeget, befejezvén ezzel. — ... S most itt állok, megfürödve! Mire a következő lépés az leheteti. — Nahát, akkor vesd csak le azt a farmernadrágot, fiacskám. Lássuk csak, hogy ityeg a fityeg. Így kezdődhetett. Ugye. mégiscsak volt valami abban a régi divatú. ágyékban is tágasabb nadrágban? Nem volt az Véletlen, hogy amikor a férfiszabónál öltönyt csináltatott az ember, s a mester épp a nadrágméretet vette, egy szerény. de célszerű kérdés nyomán az egyik nadrágszár tövét bővebbre hagyta. Ez nem vicc. S visszagondolva a Levi Strauss- birodalom bukására: vajon nem a sors keze vett elégtételt a kétségte- lenül csinos, ám a férfiasságot kalodába szorító nadrágviseletért? Valami máris van a levegőben, ami a visszakozz kezdeti jele is lehet. A farmerszabású nadrágok erős bővülési tendenciát mutatnák. Ámbár egyelőre még a nadrágszár légalján. Haszna persze ennek is van: könnyít az utcaseprőhiányon. Tóth István Kiváló szövetkezet Az elnöki iroda falán bekeretezve ott függ az oklevél, amely tanúsítja, hogy 1973. évi teljesítményük alapján a Kiskunfélegyháza és Vidéke ÁFÉSZ dolgozói a Belkereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ döntése alapján a „Kiváló szövetkezet” címet érdemelték ki. Ez a szép kitüntetés egyebek közt azt jutalmazta, hogy a megye 38 szövetkezete közül, a forgalom és a nyereség nagyságát tekintve, a második helyen végeztek. Az igazsághoz híven emlékezzünk meg arról is. hogy az ÁFÉSZ az utóbbi néhái<v esztendőn belül most harmadízben vált a kiváló cím tulajdonosává, sőt 1968-ban a MÉSZÖV vándorzászlaját is elnyerte. A kitüntetéshez szükséges követelményeket azóta is minden évben teljesítették, és nem rajtuk múlt, hogy egyéb gátló tényezők miatt olykor-olykor nem sikerült a legjobbak közé féltő rniök. Az ÁFÉSZ „életrajza” Az 1946-ban alakult szövetkezet működési területe akkoriban még csak a városra szorítkozott. Az évek során azonban hat környező község ÁFÉSZ-ei csatlakoztak, tagszövetkezetként;. Közülük kettő közigazgatásilag más járásokhoz tartozik ugyan, ez a tény azonban a jó együttműködést nem gátolja. Az ÁFÉSZ hatásköre meglehetősen kiterjedt területet ölel föl: széltében-hosszában egyaránt mintegy 40—40 kilométeres körzet lakosságának az ellátásáról kell gondoskodniok. E feladat lebonyolítására mintegy 160 gazdasági egység hivatott. A tagsági létszám megközelíti a 8 ezer főt. Elégedettségre ad okot. hogy a részközgyűléseken, amelyek a szövetkezet életének főbb ügyeiben döntenek, egyre gyakrabban hallatja hangját a tagság: bírál, ja- v'i v ' kezdeményez. A siker alapkövei Munkájukban a fő hangsúly a kereskedelmi tevékenységen van: a lakosságnak fogyasztási cikkekkel való minél maradéktalanabb ellátásán. Ennek érdekében sikerült gyümölcsöző. Jartps kapcsolatot kiépíteniök a' nagykereskedelemmel! S’ énnek 'révén rendszeresen jó minőségű árukkal tudják ellátni vásárlóikat. JJzlet- politikai törekvéseik nem elsősorban a készlet növelésére, hanem főként a fogyasztói igények szerinti választék megteremtésére irányulnak. A kormányprogram szellemében nafjy gondot fordítanak a hús-; tej- és tejtermékellátásra. Ennek megfelelően alakítják a szövetkezet vezetői az ipari — zömmel élelmiszeripari — tevékenységet is. Még 1971-ben kezdtek el intenzíven foglalkozni a baromfivágással, és tavaly már 53 ezer libát, sok-sok házinyulat és galambot vágtak, összesen több mint 30 millió forint értékben. Libamájból, jórészt exportra, 190 mázsa került ki a szövetkezet üzeméből, az elmúlt évben 107 ezer hízott libát vásárolt föl az ÁFÉSZ, s ez az ágazat mondhatni á gerince felvásárlói tevékenységüknek. Egyidejűleg 3300 sertést Is vágtak. Havonta egymillió... Büszkén jegyzik meg az ÁFÉSZ- vezetők, hogy a vágóhídra fordított beruházásuk évente újólag megtérül. A húsáruk forgalma egy év alatt mintegy 15 százalékkal növekedett, s a városban levő két húsbolt együttesen 1 millió forint összegű havi forgalmat bonyolít le. Ezt a szintet egyébként hosszabb távon is tartani tudják, hiszen a februárban megnyitott korszerű, 670 négyzetméter alap- területű ABC-áruházuknak is az egyik leglátogatottab és legjövedelmezőbb szektora a húsrészleg. Hasonlóképp egyenletesen növekvő irányzatot mutat a forgalom tejből és tejtermékekből. Az ÁFÉSZ már említett 160 boltjából 30 a tanyái. Sajátságos, de egvben örvendetes tény is, hogy ezeknek a kis külterületi árudáknak a forgalma is a városi boltokhoz hasonlóan mind magasabb. Ösztönző jutalék A felvásárlási tevékenységben — mint megtudtuk — nemcsak megyei, de országos tekintetben is az elsők között állnak, a meny- nyiséget figyelembe véve. Sokat nyom persze a latban a hízott liba, a libamáj, a toll forgalma. Ezzel szemben a MEZÖTERMÉK megbízásából felvásárlásra kerülő zöldség és gyümölcs " mennyisége jóval mérsékeltebb. Bizonyos fokig ösztönzést jelent az a megemelt jutalék, amelyet a boltosok a termelőktől közvetlenül vásárolt zöldség és burgonya fejében jussolnak. Lendületes fejlődés Igen jól érzékeltetik a fejlődést a számszerű adatok is. A szövetkezet összes forgalma az 1967. évi 147 -millióval szemben hat éV múlva már meghaladta a 32T millió forintot. S ezzel lényegében már a jövő esztendőre célba vett forgalmat is több. mint 50 millióval túlteljesítették. S az ilyen arányú forgalomnövekedést ‘nagyobb beruházások nélkül, főként a munka ésszerűbbé tételével érték el. Ami a nyereségrészesedést illeti, immár évek óta nem volt kevesebb a 35 napi jövedelemnek megfelelőnél, sőt tavaly ezt meg is haladta:akiosztott csaíknem 11 millió forint az 1967. évinek több mint a kétszeresét tetté ki. Távlatok, szándékok Amikor a „hogyan tovább?” kérdést tettük fel Hunyadi Imre igazgatósági elnöknek, ő így válaszolt: — Fő céljaink egyike a tagságnak az eddiginél is célratörőbb mozgósítása a szövetkezeti feladatok megvalósítása érdekében. A másik, szem elől nem téveszthető tennivalónk a lakossági ellátás további állandó javítása. Még ebben az évben korszerűsítjük több boltunkat, s hatékonyabbá tesszük az üzem- és a munkaszervezést. Kongresszusi vállalásunk, hogy a jövő évi szövetkezeti forgalmi ten' egészét már az idén 30 százalékkal túlteljesítjük. Ugyanígy a nyereségterv 1975-re eső hányadát is már most felül akarjuk múlni. Felelősségteljes, nemköny- nyű, de mindenképp megalapozott mindkét vállalás. A jó eredmények részesei ’ Május 1. előestéjén, amikor a „Kiváló szövetkezet” oklevelet a vezetők ünnepélyesen átvették, egyidejűleg harminchármán kaptak „Kiváló szövetkezeti dolgozó” kitüntetést. Rajtuk kívül a gátéri AFÉSZ-boltban két évtizede példamutatóan dolgozó Szabó Sándorné boltvezető az Országos Földművesszövetkezeti Tanács elismerő kitüntetését érdemelte ki. A brigádok közül, tizenkettő lett ez‘ alkalommal a szocialista cím tulajdonosa. Kis híi'án félezer szövetkezeti dolgozó közt több, mint 180 ezer forint jutalmat osztottak szét. S nem feledkeztek meg az éppen szülési szabadságon levő huszonhárom asszonyról sem ... Jóba Tibor Kedvezőbb feltételek a fejlődéshez Az elmúlt esztendőben lezajlott termelőszövetkezeti egyesülések a bácskai körzet közös gazdaságainak 46 százalékát érintették. Tizenhat termelőszövetkezetben döntött úgy a közgyűlés, hogy egy másik mezőgazdasági. nagyüzemmel egyesülnek. Ennek eredményeként a termelőszövetkezetek száma csaknem 30 százalékkal csökkent, az átlagos üzemnagyság 2375 hektárról 3365 hektárra az átlagos taglétszám 472- ről 666-ra emelkedett. Ennél magasabbak a számok az egyesült gazdaságokban. Itt az átlagos üzemnagyság megközelíti a 4900 hektárt, a taglétszám pedig az ezret. A megnagyobbodott gazdaságokban igyekeztek az adottságoknak legjobban megfelelő üzemi szervezetet kialakítani. Valamennyi tényezőt figyelembe véve öt termelőszövetkezetben ágazati, egy közös gazdaságban pedig üzemegységi rendszert alakítottak ki. Igyekeztek a szakemberek részére képzettségüknek megfelelő beosztást adni. Néhol még hiányzik szakember, íobbek között az üzemi állatorvos, Katy- máron nincs egyetemi végzettségű vezető és öt-hat munkakörben képesítés nélküli személyek dolgoznak. Garárt nincs gépész- mérnök. Az egyesülés után kialakult új helyzetben a közös munkát mindenütt Zökkenőmentesen meg tudták szervezni. Ehhez — a párt- szervezetek politikai tevékenysége mellett — nem kis mértékben hozzájárult, hogy a tagok túlnyomó többsége felismerte az egyesülés szükségességét, azzal egyetértett. Segítette az esetlegesen jelentkező akadályok leküzdését az, hogy a vezetők az előkészítés során, és azt követően is sokoldalú véleménycserét folytattak a tagsággal. Javaslataikat \ igyekezik messzemenően figyelembe venni, és a szervezeti egységeket úgy kialakítani, hogy az elősegítse a munkák zavartalanságát. Valamennyi közös gazdaságban kidolgozták és testületi üléseken megtárgyalták, jóváhagyták az idei termelési és pénzügyi terveket. A bruttó jövedelem, a részesedési és fejlesztési alap — bár téeszenként, erősen differenciált — összességében meghaladja az előző évit. A tervelőirányzatok mértéktartóak, a feltételekhez, adottságokhoz igazodnak. Az egyesült termelőszövetkezetekben kialakult üzemnagyság a feltételek és az adottságok, lehetővé teszik a legkorszerűbb termelési rendszerek bevezetését, a szakosodást, a beruházások, a berendezések jobb kihasználását, többek között a szálas és abraktakarmányok üzemen belüli megtermelését. Ez utóbbi különösen fontos, mert az állattenyésztés számottevően fejlődik. Az idei évre elhatározott főbb fejlesztési elgondolások részben a gépesítéssel, részben az állat- tenyésztés fejlesztését szolgáló beruházásokkal, a takarmánytermeléssel, feldolgozással, tárolással kapcsolatosak. Az egyesült termelőszövetkezetek erre az esztendőre 38 és fél millió forint fejlesztési alap képzését irányozták elő, amely egy- egy gazdaságon belül .megteremti a beruházásokhoz szükséges anyagi lehetőséget. Dr. Varga Antal a területi szövetség titkára Kedves Vásárlóink! A Szegedi l-es Téglagyárban (Szeged» Bajai út 2-4.) TÜZÉP-utalványra vagy a helyszínen 4750 Ft fogyasztói árral I. osztályú B-29-es tégla kapható! Méretei: 29X18, 7X18,7 cm. A B—29-es tégla üreges termék, mely kiváló hang- és hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik. Méretéből adódóan a falazás gyors és gazdaságos. Kislakás építésére különösen alkalmas. 1085 v
