Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-05 / 129. szám
4 • PETŐFI NÉPE 0 1974. június 5. GONDOK AZ UTÁNPÓTLÁS NEVELÉSÉVEL Kiskunhalason fejlődik a kereskedelem Egy összehasonlító táblázat fekszik előttünk, amely a megye és Kiskunhalas kereskedelmének fejlődését elemzi, szembeállítva az 1973-as tényszámokat a „bázisidőszakkar', a megelőző évvel. Az tűnik ki a kimutatásból, hogy bár a megye 9,4, Kiskunhalas pedig 8,6 százalékkal múlta felül korábbi kereskedelmi eredményeit, még sincs okuk a halasiaknak a szégyenkezésre, vagy az elkeseredésre. Hiszen akár a bolti, akár a ruházati vagy a vegyesiparcikk-kereskedelmet tekintjük, a mutatók magasabbak a megyeinél. Egyedül a vendéglátás az, amely 6,7 százalékkal elmarad, s éppen ez az arány billenti a megye javára a mérleget. A borotai tsz segíti a község élelmiszer- ellátását A bizalmi A város kereskedelmének isméről — még ha nem is szakemberek, csupán mindennapos vagy alkalmankénti vásárlók — kétségkívül megállapíthatják azt a „minőségi ugrást", amelyet a szövetkezeti, az iparcikk- vagy a ruházati kereskedelem az utóbbi hónapok során megtett. Nemcsak a két áruház .jelentkezett az utóbbi időszakban, gazdag kínálatával, hanem velük párhuzamosan továbbra is ellátják feladatukat a szakboltok, ami örvendetes tény a másutt divatos, ezzel ellentétes tendenciákkal szemben. Amikor a közelmúltban dr. Sá- ghy Vilmos — akkor még a belkereskedelmi miniszter első helyettese — a városban járt, azt a mea!°',"zést tette, hogy „a város kereskedelme a párhuzamos és több szektorú hálózatfejlesztés eredményeként az országos kisvárosi szintet meghaladó árukínálatot tud a lakosságnak nyújtani”. Nem közömbös az sem, milyen körülmények között fogadják a vásárlókat. Erre nézve említsünk meg annyit, hogy a bolthálózat alapterülete két év alatt majdnem 50 százalékkal növekedett, s már 1972-ben megközelítette a 12 300 négyzetmétert. Emellett az árusítás mindinkább korszerű, esztétikailag is. vonzó feltételek mellétt történik. Korábban alapvető gondok voltak tapasztalhatók a kenyérellátásban. Tavaly még a város Kis- kunmajsáról kapta a kenyeret,, s alacsony kapacitás miatt csak mérsékelt segítségei jelentett az ÁFÉSZ sütőüzemének a térmelé- se. Időközben átadták a Kiskun- halasi Sütőipari Vállalat új ke- nvérüzémét. Továbbra is hozzájárul azonban az ellátás .javításá- hoz az ÁFÉSZ, állandóan friss és minőségileg kifogástalan árujával. Jelentőségéhez mért . figyelmet szentel Kiskunhalason a kereskedelmi vezetés, a külterületi lakosság ellátásával összefüggő feladatoknak. Habár e> tekintetben sok még a tennivaló — elég, ha csak az Oncsa-telepet említjük, amelynek még a napi élelmicikkekkel való ellátása sincs megszervezve — mégis elégedettségre ad okot a tavaly megnyitott két tanvai bolt, s az ÁFÉSZ állandó, s tényekben is megnyilvánuló törekvései' a helyzet javítására. Napjaink egyik alapvető kereskedelmi követelménye a felzárkózás, a korszerű táplálkozás igényeihez. A mélyhűtött áruk frissen tartásához szükséges hűtőpultok beszerzésével— mintegy félmillió forint ráfordítással — ez évben legalább a nagyobb önki- szolgáló élelmiszerboltok ilyen irányú szükségleteit kielégítik. A déli városrész boltjai már az első évnegyedben hozzájutottak a hűtőberendezésekhez, s a következő ütem a vasútkömyéki új lakótelepeket „célozza meg”. Ami az iparcikkellátást illeti: jól halad a Kossuth utcai nagy vasbolt átalakítása, amely önki- szolgáló-önkiválasztó jellege folytán az értékesítés korszerűbb formáinak alkalmazását teszi majd lehetővé. Ez a kereskedelmi szakágazat egyébként országosan is egyike a legbonyolultabbaknak, ezért is örvendetes ígéret a bolt belépése az árusításba az említett módszerekkel. Az élelmiszer-ellátás eredményeiről szólva tegyünk ismét említést a kenyérgyárról, jobban mondva arról, hogy a sütőipari vállalat egyidejűleg nyíltárusítású üzletet is kialakított, amelyben friss péksütemény és többféle tejes ital szolgálja a reggeli választékot. A közeljövőben kalocsai mintára sütött meleg rétest is kínálnak majd vevőiknek. Végezetül szólnunk kell a ke- í eskedelmitanuló-oktatásröl, szak - munkásképzésről, ami nélkül kulturált, színvonalas kereskedelem el sem képzelhető. Kiskunhalason a szakmai .képesítésnek ez az ága súlyos gondokkal küzd. A környék kereskedelme, főként a fogyasztási szövetkezetek sok (Szakemberre ^tartanának . számot, ugyanakkor a szakmunkások képzése jelenleg’’egy általános iskola szűk keretei közé szorítva, majdhogynem „albérletben” folyik. A távoli vidékekről bejáró növendékek nélkülözni kénytelenek Dél- dául a tanulószobát. A jelen tanévben — a felnőttoktatást is beleszámítva — csaknem ezren igyekeznek kereskedelmi ismereteiket gyarapítani. Ez a tekintélyes szám — azt is figyelembe véve, hogy a következő tanévre már kétszáz fiatal jelentkezett — feltétlenül sürgeti az oktatás megfelelő körülményeinek mielőbbi megteremtését. * j. t. Az idén egyesülted a borotai közös, gazdaságok. Az új, megnagyobbodott - termelőszövetkezet neve borotai Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Az anyagi és a szellemi erők egyesítésével lehetővé vált a gyorsabb fejlődés. A termelőszövetkezet nagyobb segítséget nyújt mostanában a község lakóinak élelmiszer-ellátásához. Nemrég nyitották meg a közös gazdaság üzletházát, amelyben hús-, csemegebolt, zöldséggyümölcs árusító létesült. Ezenkívül hozzátartozik egy bisztró is. Az épületet a termelőszövetkezet saját brigádja hozta tető alá, mintegy félmillió forintos beruházással. Az áruellátásban közreműködik a FÚSZÉRT Vállalat is, a szomszédos termelőszövetkezetekkel együtt. A felsőszen ti váni Üj Életből] például naponta öt mázsa friss kenyér érkezik, amelyet az ottani üzemben sütnek. A jánoshalmi Jókai Termelőszövetkezet tejüzeméből pedig naponta 100— 120 liter tasakolt tej érkezik. A forgalom folyamatosan emelkedik. Erre az évre az említett üzletek terve 6 millió forint. Különösen keresett a szövetkezeti vágóhídról származó húsáru. • Mi a véleményük a szakszervezeti bizalmiak tevékenységéről az üzem politikai, gazdasági munkájában, s mit javasolnak működésük jobbá tételére? Megyénk vasipari dolgozóinak tették fel ezt a kérdést egy huzamosabb időn át tartó vizsgálódás során. Tanulságos és a fejlődést nyíltságukkal is segítő válaszokat adtak többek közt a Kecskeméti ZIM. a kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár, a bajai Ganz Villamossági művek munkásai, propagandistái. . A véleményekből kiviláglik, hogy a szervezett dolgozók a szakszervezeti bizalmit az egyik legfontosabb szakszervezeti funkcionáriusnak tekintik. Rózsa Imre, a ZIM propagandistája tömören és szemléletesen fogalmazta meg a csoportjával összegezett véleményt. A bizalmi az első mozgalmi tisztségviselő, akihez a tagság ügyes-bajos dolgaival fordulhat. Ezt a tisztséget rendszerint az üzemben régebbtől fogva dolgozó, megfelelő politikai érettséggel, áttekintő képességgel rendelkező szaktársak töltik be. Milyen politikai munkát várnak a bizalmitól? — erről a ZIM „Braun Éva” szocialista brigádja úgy vélekedett: elsősorban a csoport tagjaival kiépített állandó kapcsolat révén, azok rendszeres tájékoztatásával, a gazdasági, vagy szakszervezeti elhatározások megismertetésével és megvitatásával segíthet á tudatformálásban. • Miként tudnak eleget tenni a bizalmiak ezeknek a követelményeknek? A kép elég változatos. Ügy tűnik, hogy egy adott üzemben is bizalmija, illetve szakszervezeti csoportja válogatja. Mint a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége is leszögezte a jog- és hatáskörök gyakorlásának helyzetével foglalkozó ülésén, előreléptünk a bizalmiak képzésében, szélesebb skálája van a rájuk bízott feladatoknak, rendszeresebb a beszámoltatásuk. A bialmiak tevékenységének gazdagításához, hatékonyabbá tételéhez számos megszívlelendő tanács, ötlet, észrevétel, kritika gyűlt össze a szóban forgó vasipari , felmérés során is. „Első fokon" azoknak a megállapításai, nézetei.- javaslatai ezeic. akik bizalmukat legközvetlenebbül a bizalmi kezébe tették le. Néhány helyen úgy ítélik meg, hogy a bizalmi és a szakszerve- zeli csoport kapcsolata eléggé formális, és politikai tevékenykedé- süket is meglehetősen kevésnek találják. Az okokra is rátapintanak. nemkülönben a változtatás útjára-módjára. Szerintük például a bizalmiaknak és a középszintű gazdasági vezetőknek közelebb kell kerülniük egymáshoz. Gondolnak itt főleg a tájékoztatásra. Mert nyilvánvaló, hogy ha a bizalmiakat nem informálják idejében és alaposan az üzemi élet fontosabb eseményeiről, a gazdasági, politikai döntésekről, a dolgozókkal kapcsolatos rendelkezésekről — algiha tudják mozgósító hatással, tájékoztatni szaktársaikat. Minél' több és friss ismeret birtokában tudhat érvelni, felvilágosítani és tettekre ösztökélni. Megfelelő értesültség hiányában nemcsak válaszolni nem — vagy csak sután — képes a neki féltett kérdésekre, hanem a vitában is alulmarad. 0 Az információs körforgalomból kihagyott szakszervezeti bizalmi mit is tudna mást tenni, mint hogy csak eladja a szakszervezeti bélyegeket, s esetleg jutalomosztáskor véleményt nyilvánít. Ezzel jóformán ki is merül ténykedése. Hányszor megesik, hogy béremelésnél, premizálásnál már csak utólag íratják vele alá a papírt. Aztán meg: mennyivel előnyösebb az egész kollektíva számára, a nyugodt^ lékkör biztosításáért is, ha az embereket nem az „öltözői jólértesültek” tájékoztatják a „suttogó' propaganda” stílusában, mondjuk, a nyereség- részesedésről, gyári vagy szak- szervezeti intézkedésekről, leküzdendő nehézségekről — hanem a szakszervezeti bizalmi. Ezt ugyancsak a vasipari munkások vetették így fel. Ha a biazalmiakat rendszeresen felkészítik munkájára, tájékoztatják, közvetlenebbül bevonják a szakszervezeti választott szervek munkájába, akkor alakul ki olyan légkör, amelyben a bizalmiak részéről is belső szükséglet csoportjuk informálása, a velük való szükséges eszmecsere. Amikor ők is meghallgatják a szaktársak véleményét, értesülnek gondjaikról, összegyűjthetik javaslataikat. Így van mit továbbítani az illetékesekhez is. Ilyen politizáló, kölcsönös szellemi hatás során tudatosodik a tagságban is a szakszervezeti bizalmi kulcsszerepe. Így oszlik ez a ‘helyenként fellelhető tévhit, mintha a bizalmi csupán valamiféle „gazdasági megbízottja” volna a szakszervezetnek, akinél a tagsági bélyeget lehet megvásárolni,' segélyt lehet igényelni, s feliratkozhatnak tüzelő- vagy burgonyavásárlási utalvány juttatására. 0 A szakszervezeti bialmiak túlnyomórészt becsületet szereitek dolgozó társaik körében. Az itt említett hiányosságok, javítanivalók mellett Is nap mint nap látják jó szándékú erőfeszítéseiket munkatársaik, akikkel együtt dolgoznak a munkahelyen. Személyes példamutatásuk, mozgalmi és élettapasztalatuk sok zökkenőn átsegíti őket. A vasipari üzemekben összeadott vélemények jó részben arra irányulnak, hogy a dolgozókkal nap mint nap közvetlen kapcsolatban álló bizalmiakat a’m ásik oldalról,is jobban segítsék hivatásuk betöltésében. Tóth István 0 Szebelédi Ferencné, a zöldség-gyümölcs elárusítóhely vezetője: — Elegendő árukészletünk van és a választék is egyre bővül. Takarmánykeverő üzem épül Városföldön Takarmánykeverő üzem es lárolószinek építését fejezik be októberig a városföldi Petőfi Termelőszövetkezetben. A beruházásra előreláthatólag 1 millió forintot költenek. A TECHNIKA SEGÍTI AZ OKTATÁST, AZ OKTATÁS GYORSÍTJA A TECHNIKA FEJLŐDÉSÉT Űj intézmény a korszerű tanítás szolgálatában A tanulás létkérdés napjaikban. Fel kell készíteni az embereket a szüntelen önképzésre. A technika és a tudomány ■gyor ült fejlődése sürgeti a hatékonyabb oktatási formák kialakítását. Napnál világosabb, hogy a régi úton nincs tovább. Nyilvánvaló, hogy a gép a termelés, az életforma után alapvetően megváltoztatja a tanulás folyamatát is. Nyilvánvaló? Mintha ma is sokan elfeledkeznének a régi közmondásról: „Nem az iskolának, hanem az élétnek tanulunk.” (Küzbevetőleg két példa. Mivel ír ma az emberek nyolcvan száza lléka? Golyóstollat! Egyik barátom gimnazista fiát a hatvanas évek elején m’eg- feddték golyóstoll használata miatt. Néhány hete azért kapott ki egy középiskolás diák, mert gépelve adta be házi dolgozatát. (Újságírónak készül, munkaeszköze lesz a nyomtatott betűkkel dolgozó masina.) A célokban, a módszerekben és a gyakorlatban egyaránt megmutatkoznak a megszokás sablonjai, érzékelhetők az újtól való idegenkedés jelei. Az igények felismerése önmagában kevés. A szándéknak, az óhajnak csak kezdeményező szerepe lehet. Átgondolt intézkedések, szemléleti változások hozhatnak csak tartós eredményt. Részben ennek a felismerésnek a hatására foglalkozott az MSZMP Központi Bizottsága a témával, és fogalmazta meg 1972. június 15-i határozatában állásBiztató, hogy mindössze 15 hónapos „létezés” után már számottevő munkáról, kezdeti sikerekről számolhatott be Simon Gyula igazgató a fővárosi intézménybe látogató újságíróknak. ) — A huszadik században még a háziasszonyoknak is tanulniok kell. A háztartási gépek kezeléfoglalását, jelölte meg a teendőket. Hangsúlyozták, hogy „iskolarendszerünk anyagi és tárgyi feltételeit jelentős mértékben fejleszteni kell.” A művelődés- ügy állami irányítói gyorsan intézkedtek. Az átfogó \ program egyik fontos részeként 1973 februárjában megkezdte működését az Országos Oktatástechnikai Központ. Alapítását az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Művelődésügyi Minisztérium egyaránt szorgalmazta. Sikerült megszereznie az UNESCO anyagi és erkölcsi támogatását is. Egymillió-száztízezer dollárt utaltak ki a közös alapból kutatási célokra. se, használata tömérdek ismeretet kíván. Az iskolában elsajátítandó anyag a klasszikus görög kor óta sokszorosára dagadt. A módszerek azonban lényegileg változatlanok maradtak. Sőt... Kétezer esztendeje egy tudós legfeljebb 2—5 tanítvánnyal foglalkozott, a XX. században húsznegyven diák ül az órákon. Áz oktatás új „technológiája” közvetett utakon eddig is beszivárgott a pedagógiába. Az alkalmi megoldások gyakran zavart okoztak. A felhasznált készülékeket ugyanis az' ipar nem pedagógiai megfontolásokból készítette. A piacot kutató kereskedelem figyelt fel arra, hogy az iskola is felyevő terület és jötték az ajánlatok. Hiányoztak a szabványok, egységes előírások. Az Egészségügyi Minisztériumhoz tartozó felsőoktatási intézményekben használt 150 db nyolc milliméteres filmfelvevő gép között — például — csak elvétve találni két egyformát. A javítás, a tartalékalkatrészek beszerzése szinte megoldhatatlannak látszott. A pedagógusok többsége nem értett az új gépek kezeléséhez, módszeres alkalmazásához. Az OKK feladatai Hazánkban évente mintegy egymillió-nyolcszázezren tanulnak állami ioktat.ási intézményekben. Ha valamennyi főhatóság adatait összegezzük,, akkor a rendszeresen tanulók száma jóval meghaladja a kétmilliót. Az MSZMP idézett határozata szerint a korszerű eszközök használatára fel kell készíteni a pedagógusjelölteket. Évente hozzávetőlegesen ötezer új tanerő végez, akiket már tanulmányaik alatt meg kellene ismertetni az új eljárásokkal, hogy működésüket ne továbbképzéssel kelljen kezdeniük/ AZ oktatáspolitikai állás- foglalás bírálja a működő tanárok, tanítók rendszeres tájékoztatását, képzését. Oktatástechnikai vonatkozásban tölpb mint százezer pedagógus „kiképzése” hárul a tavaly alapított intézményre. Önmaguk nem birkózhatnak meg ekkora feladattal. Megyei bázisokat hoztak létre. (Simon Gyula külön kiemelte a Bács- Kiskun megyei Tanács figyelmes támogatásával tevékenykedő kecskeméti „állomás” eredményeit.) A vidéki szakemberek felkészítésére a központban rö- videbb és hosszabb tanfolyamokat tartanak, örvendetes, hogy éppen az pOK hangsúlyozza a decentralizáció fontosságát. A tömegképzés is a vidéki és a szakmái bázisok feladata lesz. Kutatási célok Az Országos Oktatástechnikai Központban most harmincnégyen dolgoznak. Három-négy év múlva a kutatók, technikusok száma megközelíti majd a százat. Úgy tervezik, hogy 1977-ben költözhetnek a jelenlegi intézmény közelében emelkedő, új 12 szintes épületbe. Itt bontakozik majd ki az intézel kutatási programja. Kiemelt feladatnak tekintik az oktatástechnikai eszközök egységes felhasználását, az ellenőrzési és értékelési folyamatok kidolgozását, a felnőtt- és távoktatás korszerű módszereinek a kutatását. Műszaki-gazdasági számításokat végeznek az eszközök és eszközrendszerek leggazdaságosabb kihasználására. Ennek érdekében az iskoláknak és a gyártó cégeknek1 ajánlásokat készítenek. Lényeges munkaterület a meglevő eszközök elosztása, koordinálása. Maguk is készítenek szemléltető anyagokat: diasorozatokat, hangkazettákat, videoszalagokat, oktatási programokat, kísérleti eszközöket, oktatófilmeket, kiadványokat. A nagyobb sorozatoknál tanácskoznak a gyártó TANÉRT Vállalattal. Nemzetközi összefogás A magyar kormány évente átlagosan 40—45 millió forinttal támogatja az intézetet. Az OOK vezetői úgy vélik, hogy az általános műveltség magasabb színvonalában, a jobb szakember- képzésben, a hatékonyabb oktatásban gyorsan megtérül ez a tekintélyes összeg. A célok maradéktalan megvalósításához azonban áz szükséges, hogy továbbra is érezzék az ösztönző társadalmi igény sürgetését, a tanítók, tanárok érdeklődését, érdekeltségét. Kétségtelen, hogy ' a nálunk gazdagabb országok sem rendezkedhetnek be arra, hogy saját maguk állítsák elő az oktatáshoz szükséges valamennyi segédanyagot. A tudomány nemzetközi és a magyar kormányzat ezért üdvözli az UNESCO-nak az együttműködés szélesítésére irányuló fáradozásait. így vélekedett Guy Berger úr, az UNESCO Budapesten tartózkodó szakértője is. Kiemelte, hogy a magyar központot nem támogatott intézménynek tekintik elsősorban, hanem kísérleti, segítő központnak. A magyar kormány hqzzájárulása lehetővé tette az intenzív jmunkát. Az itteni eredményeket másutt is, elsősorban a szocialista országokban felhasználják. Állandóan növekszik a Zsil utcai magyar Országos Oktatástechnikai Központ nemzetközi jelentősége. A háziasszonyoknak is érdekük
