Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-04 / 128. szám
1974. Június 4. 0 PETŐFI NBPI • • A licenc és a skanzen magyarítása Licenc vagy szabadalom? Melyik szót használjuk? A szabadalom magyar, a licenc német eredetű szó. Ezek szerint tehát nyugodtan beszélhetünk szabadalomról. Értelmező kéziszótárunk szerint a szabadalom főnév „találmány gyártására, forgalomba hozatalára (a feltalálónak) adott kizárólagos jog, engedély”. A licenc jelentése pedig mint jogi kifejezésé: „Szabadalom fel- használására szóló engedély." A licenc megfelelő alakban megvan más nyelvekben, így a franciában és az angolban is. Alapszava a latin licet ige, amelynek a jelentése: szabad, meg van engedve, lehet. A szójátékon alapuló ismert latin mondást sokan ismerik: Quod licet Jovi, mon licet bovi (amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek). Ennek ismeretében hajlandók lennénk azt hinni, hogy mivel a két szó jelentése azonos, semmi szükség az idegen szóra. De akik az idegen szavak bűvöletében élnek, nem ezt mondják. Így érvelnek: igen, a licenc szabadalmat jelent, de mégsem jelenti pontosan azt, amit a magyar szabadalom, tehát szükség van a licenc szóra. Akik ezt vallják, elfelejtik, hpgy nyelvtörténetünk számtalan példát sorol fel arra, hogy a szó jelentése átalakulhat, megváltozhat, alkalmazkodhat az -új viszonyokhoz. Az új fogalmak kifejezésére felhasználták a már meglevő szavakat, ha azoknak jelentéstartalma és az új fogalom között rokonság, kapcsolat van. Gondoljunk arra a nagy eszmei, világnézeti változásra, amelyet a pogányságból kiszakadó és a kéreszténységre térő magyarság átélt. A pogány korból származó szavak új tartalommal teltek meg. így kerültek a kereszténység terminológiájába a régi pogány szemléletet kifejező ilyen szavak: isten, ördög, lélek, imád, imádkozik, gyónik, böjt, bűn, bűnbocsánat, kegyelem, áld, átkoz. Ha szókincsünk nem lett volna képes erre a jelentésfejlődésre, akkor ma ezeket a fogalmakat latin vagy szláv szavakkal jelölnénk, mint ahogy a kereszténység terminológiájának idegen nyelvekből átvett egyéb elemeit. De ide kívánkozik egy másik, újabban nagyon használt idegen szó, a skanzen. Űj fogalmat jelent. Értelmező kéziszótárunk szerint svéd eredetű, és jelentése „szabadtéri néprajzi múzeum”. Eredetileg egy Stockholm melletti helység neve, ahol ilyen múzeumot létesítettek. Skanzen, skanzen, skanzen — ezt halljuk örökké, pedig már van kialakult magyar neve is. A Szombathelyen felépített Vasi Múzeumfalut tavaly az1 alkotmány ünnepének délelőttjén nyitották meg. Másnap byp aláírással tudósítás jelent meg róla a Magyar Hírlapban. A Savaria Múzeum dolgozói elmagyarázták a tudósítónak, hogy miért nem úgy nevezték el ezt az új létesítményt, mint az előző évben Zalaegerszegen megnyílt Göcseji Falumúzeumot. A falumúzeum végeredményben a falu múzeuma, tehát nem azt értjük rajta, amit ki akarunk fejezni. A szabadtéri néprajzi múzeum elnevezés hosz- szú és nem is pontos, mert egyaránt jelentheti a helyszínen maradt és az oda szállított anyagot. A múzeumfalu lényegileg olyan falu, amely egyúttal múzeum is, tehát a skanzen pontos magyar megfelelője. Tehát a svédek és mások nevezzék ezt a múzeumfajtát skanzennak, nekünk magyaroknak pedig legyen magyar szóval élve múzeumfalu. ' Túlságosan elszaporodtak nyelvünkben az idegen szavak, örüljünk tehát, hogy közülük kettőt már magyar szóval is helyettesíteni tudunk. Kiss István SZOBORPARK A VÁROSLIGETBEN 0 A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat szoborparkot létesít a Városligetben. A zsűrizett művészi alkotásokat rendszeresen cserélik, így a budapesti közönség végleges elhelyezés előtt is láthatja a művészi alkotásokat. Képünkön: Megérkezett a „szoborszállítmány” a szoboröntödéből. (MTI foto: Ruzsonyi Gábor felvétele — KS.) VITÁZÓ SZAKMUNKÁSTANULÓK KÖZÖTT „A természet közelebb áll az emberhez. Az út két oldalán élénken zöldellő gyep, a középen virágok, szakértő kezeik teremtette fantáziarendben. Szép, új épület, körülötte kövérlombú fák. Az iskola-diákotthon előterében, ellentétben a kinti csenddel, meglepő a nyüzsgés. A lányok hálószobáiban jókedvű készülődés, ruhabróbálgatás, frizurakészítés. — Színházba megyünk. A Képzelt riportot fogjuk megnézni, de azért van még egy kis idő ■*— mondja nyugtatóan Hetyei Katalin, a Kecskemét-Kisfái Mezőgazdaságii Szakmunkásképző Intézet második osztályos tanulója. — Busz jön értünk, itt áll meg az ajtónál. Majd szólnak. — Gyakran jártok színházba? — Bérletünk van. Moziba (szintén bérlettel) a 607-es intézettel együtt szoktunk menni, egy-egy előadás után vitaestet rendezünk. A vitavezetőnk rendszerint színész, közéleti személyiség, ismert pedagógus. Ilyenkor parázs összecsapások szoktak kialakulni. sokszor hajnalig érvelnénk. — Mivel töltitek a szabad időt, ha éppen nincs színház, mozi, vitaest, odakint zuhog az eső, teniszezni sem lehet, vagy sáros a röplabdapálya? Csodálkozva néznek. Kulcsár Irén — ő is másodikos — lendületes kézmozdulatot tesz: — Aki itt unatkozik, az már akarattal teszi. Hatezer kötetes könyvtárunk van, amelyből 3 ezer kötet szépirodalom. A klubszobában magnó, tévé, folyóiratok, napilapok. Azonkívül különböző foglalkozások: fotó-, bélyeg- gyűjtő-. kézimunka-szakkör, sportkör. Az azonos érdeklődésű fiatalok megtalálják egymást, összeülnek, szaklapokat forgatnak, megbeszélik az olvasottakat — Szereted a szakmádat, ugye? — Most más igen. Nyolcadik után máshová jelentkeztem, nem vettek fel. De tanulni akartam. Őszintén szólva, nem nagy kedvvel jöttem ide. Mit láttam addig? Azt, hogy szüleim fáradtan, porosán tértek haza a földről esténként. Amióta tanulok, tudom, hogy mit miért csinálok, a mezőgazdasági munka nemcsak a két kezemet veszi igénybe, gondolkodni is kell közben, odafigyelni! Én például semmi pénzért nem dolgoznék gyárban, futószalagon. Az elsajátított tudás, öröm. jó a. munkám eredményét látni. Persze, aki betonházat akar építeni, az esetleg nem ért meg. Azt hiszem, a természet közelebb áll az emberhez ... Varga Pál első osztályos. Alacsony, vékonycsontú fiú. — Hogy bírod a mezőgazdasági munkát? — A nehezét gépek végzik. Nagyon sök, érdekes mezőgazdasági és kertészeti géppel ismerkedtem meg, amióta itt tanulok. Ha betöltőm a tizennyolcadik évemet, letehetem a vontatóvezetői vizsgát. Az iskolában KRESZ-t is oktatnak, s ez nagy előny. A tágas, csupaablak tanári szobában Nagyhegyesi István, az iskola igazgatója mondja: y y — Intézetünkben hetes váltásos rendszerben történik az oktatás. Ez azt jelenti, hogy egyik héten tantermi elméleti oktatásban részesülnek a /fiatalok, azt követően pedig gyakorlati foglalkozáson vesznek részt. Különböző termelőszövetkezetek, állami gazdaságok fogadják ilyenkor a tanulóinkat. Busszal jönnek értük, vissza is hozzák őket. — Rossz időben? — Nem megyünk ki. Tantermi gyakorlati foglalkozást tartunk. Télen például tápkockákat készítünk. A gyerekek nagy örömmel végzik a magragasztást is: újságpapírból készített hosszú csikókra a megfelelő sortávolságban felragasztják a magokat. Tavasszal csak bele kell helyezni az előkészített talajba. Az intézet mellett van egy 40 holdas iskolai terület: szőlő, gyümölcs, dísznövény, és különfajta gyűjtemény, valamint fólia alatt zöldséges. Ezt a diákok művelik, nagy odafigyeléssel, lelkesedéssel'. Sajátjuknak érzik. — Milyen perspektívájuk van az ide jelentkező tanulóknak? Az általános kertészeknek gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztést oktatunk, de ezek mellett tanítunk dísznövénytermesztést is. Mindkét szakon kiemelten foglalkozunk a kertészeti technológiával, a géptannal. A tanulóidő 3 év. Az iskola sikeres befejezése után kivétel nélkül minden tanulónkat el tudjuk helyezni szakmunkás munkakörbe. Továbbtanulásra is lehetőség nyílik: a szakközépiskola különbözetivel, vagy levelező tagozaton is elvégezhető. A tanulók ösztöndíjat kapnak. Ennek összege 180-tól 350 forintig terjed. A diákotthoni ellátás ingyenes. Az intézetben hidegmeleg vizes fürdőszobák vannak, a gyerekek munkaruhát kapnak és kedvezményes üdültetésben vehetnek részt. A Helvéciái Állami Gazdaság külön juttatásban részesíti a gazdasággal leszerződött tanulókat. Ösztöndíjat fizet, a tanszerek, egyenruha árát (átalányban) megtéríti, a gazdaság évi nyereségrészesedéséből átlagrészesedést fizet, a törzsgárda tagság elnyeréséhez a szerződésben eltöltött tanulmányi időt is beszámítja. Az a tanuló, aki igénybe k veszi I a különjuttatást, annyi ideig s tartozik szakmunkásként dolgozni a gazdaságnál, ameddig a juttatásokat élvezte. Ilyen módon a sokgyermekes családoknál sem okozhat problémát a továbbtanulás. Az iskolák közötti kulturális és sportversenyeken elért szép eredményeikről beszélgetünk éppen, okleveleket nézegetünk, amikor az igazgatót elszólítják. Egyedül maradva kinézek az ablakon. Csupa szín, élet a környezet. A gyep, a virágok, a fák, a vidámpirosra, sárgára festett gépek... Eszembe jut Irénke: „Aki betonházakat akar építeni, az persze nem érti...” Vagy nem érzi... Almás! Márta (12.) A szobában Zsuzsa csak leroskadt egy székre. Megfogtam az állát, és hozzáhajoltam. — Ide figyelj, Zsuzsa! — mondtam neki. — Ki sem csomagolsz, érted ?! Inkább még tegyél az aktatáskámba egy kis hideg élelmet. Kinn tartom a kamrában. Addig én átöltözöm. És aztán megyünk innen. — Én nem mehetek — mondta Zsuzsa. őszintén meglepődtem. — Hogy-hogy nem jöhetsz? — Nekem most Flórira van szükségeim — mondta ugyanazzal .a fáradt szomorúsággal. — És én? — egyenesedtem fel. — Nem kellett volna találkoznunk — mondta változatlan arccal. — Én eztán már nem lehetek igazán boldog. — Mintha spanyolcsizma lett volna rajta, úgy vallott. — Én szeretlek téged, de néni hagyhatom itt Flórit. Akkor már ordítottam. — Miért nem hagyhatod itt? Csendesen válaszolt. — Nekem gyerekem lesz, Gyu- gyó! Elsötétült előttem a világ. Zsuzsa fogta az aktatáskámat ésl kiment. Vakon végeztem, amit elterveztem. Cipőt húztam a gumicsizma helyett, tiszta inget vettem magamra, nadrágot váltattam. A nyakkendőt kötöttem éppen, amikor Zsuzsa feltépte az ajtót. — Jönnek! — sikoltotta, és az ablakhoz rohant. — Jönnek! Mögéje léptem, s kikémleltem én is az ablakon. Az udvarban végigfektetett deszkapallón libasorban lépdeltek az apostolok. Nem jöttek valamennyien, de én csak később tudtam meg, hogy Kelemen, a másodfúrómester miért nem volt köztük. Azt azonban rögtön felfogtam, hogy vala- melyikőjük mégiscsak meglátott bennünket, amikor Zsuzsával visz- -szatérlünk a házba. És rögtön tudtam azt is, hogy mit akarnak. — Itt maradsz! — mondtam Zsuzsának, és elhagytam a szobát, úgy ahogy voltam, ingujjban, a félig megkötött nyakkendővel. Ami énrám ott várt, ahhoz illett úgy megjelenni előttük, mintha éppen tetten értek volna. Ne higgyék egy percig sem, hogy ártatlan vagyok. Kiléptem eléjük az udvarra. Meglepődtek kissé, talán azért, mert titokban remélték, hogy az egész nem igaz. De én odakiáltottam nekik: — Rajta, kezdhetitek! Ettől még jobban megzavarodtak. Csak Flórián maradt magabiztos. Ellépett mellettem, behúzta mögöttem az ajtót, a zárban még benne volt a kulcs, azt ráfordította. Mindent előre kiszámított, pontosan és megejtő bölcsességgel. Akkor elém lépett, jobb karját meglendítette és ököllel az arcomba vágott. Az ablakban, ahogy az várható volt, Zsuzsa fölsikoltott, rohant a konyhába, de csak dörömbölni tudott a zárt ajtón. Én az ütéstől megtántorodtam. Nem estem el, hiszen vártam az ütést. Flóri meg várta, hogy visszaütök. Akkor én odakiáltottam a többieknek: — Jöhet a következő! Erre még Flóri sem számított. Hogy így beléjük látok. Egv darabig döbbenten állt előttem, a nagy csenden csak Zsuzsa döröm- bölése és sírása hallatszott, aztán Flórián megfordult, és elindult az udvarból kifelé. Keményen, biztosan ütött, éreztem, hogy bal felől dagad az állam. Másodiknak Csiga lépett hozzám. Mennyire sietett! Tenyérrel csapott meg, az aljas, s a pofon jobban égett, mint Flóri ütése. Az öreg Sóvárgó is arcul csapott, de milyen másképp! Jóságosán, némi atyai feddéssel. Szikora pimaszul ütött, alattomosan; Bika, mindőnk között a legerősebb, nevetségesen gyengén. Borostás meg szinte mentegetőzve — Komám, nekem semmi közöm hozzá, de hát... Utoljára Kicsi lépett elém, a többiek már mind ballagtak kifelé, hunyorított rám egyet, s játékosan vállon boxolt. Az ajtón csendesült a dörömbö- lés, bentről Zsuzsa sírása. Odamentem a kúthoz, jó darabig locsoltam magamat a hideg vízzel. Aztán a konyhaajtóhoz léptem és elfordítottam a kulcsot. Nem vártam, hogy nyíljon meg az ajtó. Csak a kapuból fordultam még egyszer vissza. A mozdulatlan ajtó mögött hallgatott az egész ház. (Folytatjuk.) IFJÚSÁGI PARLAMENT UTÁN Visszhangra talált hozzászólás A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárában rendezett ifjúsági parlamenten felszólalt Nagy Julianna fiatal munkásnő is, aki az aposta- gi telep fiatal kollektíváját képviselte. Elmondta, hogy ifjúsági brigádot szerveznek, segítséget kért a szorgalmasan gyakorló női kórusuk egyenruhájának beszerzéséhez, beszámolt az apostagi KISZ- korúak szórakozási lehetőségeinek megoldatlanságáról. Ez a felszólalás késztetett arra, hogy felkeressem az alig egyéves községi üzemet. Nagy Julit nem találtam műszak közbeni, de Kara Mihályné vezető segítségével rövid időn belül mégis sor kerülhetett a beszélgetésre. — Mi történt az ifjúsági parlament óta? — kérdeztem a fiatal aktivistát. — Elsősorban az ifjúsági . brigád megalakulásáról számolnék be. Tizenketten. mint szalagtársak fogtunk össze, hogy közösen vállaljunk többet a kötelezőnél. 0 A zsinagóga kerítésén egyetlen felirat díszeleg: „Omlásveszély! A fal mellett tartózkodni tilos!” Mikor kerül fel rá, hogy ez az apostagi fiatalok otthona? — töpreng Tyukodi Mária és Ötvös Irén. (Pásztor Zoltán felvételei) 0 Nagy Julianna hozzászólása visszhangra talált. — Milyen felajánlásaik vannak? — Mindenekelőtt a munkában való helytállás. Elsősorban a kis teljesítményű dolgozókat segítjük. patronáljuk. Felajánlottuk, hogy támogatjuk a községben a magányos nyugdíjasokat. Rendszeresen látogatjuk őket, rendbehozzuk a ház környékét, kitakarítunk a lakásokban, ebédet viszünk, könyvet kölcsönzünk részükre, elbeszélgetünk velük. Mindannyiunk számára örömöt jelent mosolyuk. Ez persze nem minden. Részt veszünk — teljes létszámban — a 30 év, 30 óra társadalmi akcióban. Óvodát, iskolát patronálunk. Kilenc ifjúsági brigádtagunk rendszeresen készül a női kórus első nyilvános fellépésére. — Megkapták-e az ígért anyagot a formaruhához? — Mócza Lajosné igazgatónő az ifjúsági parlamenten megígérte, s azóta már meg is kaptuk. Magunk varrjuk, úgy, hogy saját ízlésünket álmodjuk bele. — Szabad idejük többi részét hogy használják ki? — Ez már gondot okoz. Nincs helyiségünk, ahol program szerinti összejöveteleket tarthatnánk. Felszerelésünk pedig van, kaptunk a központtól, de nem tudjuk elhelyezni a televíziót, a magnetofont és a bútorokat. — A kultúrházban mi a helyzet? — Csak egy nagy helyiségből áll. Igaz, leválasztottak paravánnal részünkre egy sarkot, de nem zárható. Ha valamilyen rendezvényt tartanak ^mindig költöz- í ködnünk kelL — Más lehetőség nincs? — Após tagnak szívügye, hogy legyen ifjúsági klub — kapcsolódott a beszélgetésbe Ötvös Irén. — ígéretet kaptunk, hogy a régi zsinagógát átalakítják a fiatalok Otthonává. Felkerestem Ipi Lajosnét, az aptostagi tanács vb-titkárát. — Mi lesz a zsinagóga sorsa? — Sajnos, igen rozzant állapotban van. Sok-sok pénz kellen« rendbehozásához. Százezer forintot már megszavaztunk rá, de ez az összeg, még a tetőszerkezet rendbehozásához sem bizonyult elégségesnek. A termelőszövetkezet építőbrigádja vállalkozott volna rá, de nincs megfelelő szakemberük ahhoz, hogy műemlék- jellegű épület felújítását is elvégezhessék. Jelenleg tárgyalásban vagyunk a műemlékvédelmi országos szervekkel. Reméljük, megvalósul elképzelésünk. Ez természetesen időbe telik, ha minden jól megy, akkor is csak 1980-ban kap otthont Apostag ifjúsága. Csak egy kiragadott hozzászólás nyomát követtem, ezzel az apostagi példával. Az ifjúsági parlamentért felelős gazdasági vezetők tettekkel reagáltak, ami erejükből telt, megvalósították. Találkoztam nehézségekkel, de ezekkel is foglalkoznak az illetékesek, keresik a megoldásokat Igv valósul meg a párt ifjúság- politikája, az egész társadalom összefogásával. Holman Péter MÁI'MAGYAR ÍRÓK Ez a címe á kiskunhalasi járási-városi könyvtár kiadvány- sorozatának. Kisbibliográfiákban egy-egy kortárs író irodalmi munkásságáról adnak áttekintést a füzetek. Fekete Dezső — akinek ilyen irányú munkássága hosszú évek óta közismert — szerkeszti az ismertető kiadványokat, amelyek felbecsülhetetlen hasznot jelenthetnek azoknak, akiket az irodalom közelebbről is érdekel. Irodalomtanárok, vizsgára készülő diákok, szakdogozatokat készítő egyetemisták' épp úgy hasznát veszik mindegyiknek, mint azok, akik szeretnek tudatosan és módszeresen olvasni, akik tervszerűen ismerkednek az irodalommal. Legújabban' — a napokban — három bibliográfia egyszerre látott napvilágot. Három olyan ma élő magyar író — Fekete Gyula, Mándy Iván és Galambos Lajos — eddigi munkásságába engednek betekintést, akik az idei ünnepi könyvhét alkalmával Kiskunhalasra látogatnak. Jól teszik a könyvtárosok, hogy a városukba érkezőket» ezáltal is igyekeznek közelebbről is megismertetni : hiszen az emberek többsége úgy van vele: ha egyszer személyesen is megismert egy írót, akkor attól kezdve intenzívebben kezd érdeklődni alkotó tevékenysége iránt. Mindhárom füzetből gazdag írói pálya tárul az érdeklődők szeme elé; könyveik s folyóiratokban publikált fontosabb írásaik, valamint a róluk szóló cikkek, tanulmányok, kritikák felsorolása azt mutatják, hogy irodalmi életünkben fontos szerepet betöltő alkotókról van szó, akikhez érdemes közelebb kerülni. V. M.
