Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-22 / 144. szám
AZ ELKÉPZELÉSIÜL A MEGVALÓSULÁSIG Tíznaponként ezer hízó Néhány éve az ország sertéshúsellátása zömmel a háztáji gazdaságok, a magántermelők állatállományára alapozódott és mennyiségben, minőségben egyaránt ezektől függött. Volt olyan időszak, hogy a' hullámzó tenyésztési kedv miatt az ország húsellátását jelentős részben impprtból kellett megoldani. Indokolttá vált tehát' nagyüzemi sertéstelepek létrehozása és ezzel együtt az a törekvés, hogy a hazai állattenyésztés és a húsfogyasztás összhangját megteremtsük. A párt és a kormány ezért a IV. ötéves terv egyik fontos célkitűzéseként határozta meg a mezőgazdasági nagyüzemek részére a sertéshústermelés fokozását és ennek érdekében korszerű állattartó nagyüzemi telepek létrehozását. A megye északi részén, a Homokhátságon, a Városföldi Állami Gázdaság társulva három termelőszövetkezettel, a kiskunfélegyházi Egyesült Leninnel, a Vörös Csillaggal és a városföldi Dózsával, elsők közt tett eleget a párt és a kormány felhívásának. A három közös gazdaság és az állami gazdaság összhangba hozta saját üzemi érdekeit a népgazdaság igényeivel. A Városföldi Állami Gazdaság csatlakozott a CPS nevű iparszerű kukoricatermesztési módszerhez. A kezdeményezést követték a termelőszövetkezetek is. Ezzel megteremtették a korszerű állattenyésztéshez szükséges takarmánybázist. Az iparszerű szakosított telepekre 1970-ben meghirdetett MÉM pályázati felhívás nyomán e mezőgazdasági nagyüzemek elhatározták a korszerű, zárt konstrukciós telep létrehozását. A terveket az AGROBER készítette. A telep import MEZÖPANEL rendszerű. Az építkezés kivitelezője a Bács megyei Építőipari Vállalat volt, jelentős részt vállalt az építkezésben a szolnoki és a kecskeméti MEZŐGÉP Válallat. 1970 őszén elkezdődött a tereprendezés. A társulásos alapon létesült sertéstelep valamennyi termelő létesítménye 1972. novemberétől 1973 december végéig fokozatosan üzembe helyezésre került. Jelenleg még tart az üzempróba és a telep teljes feltöltése. Az elkészült telep állóeszközeinek 210 millió forint tényköltsége a 68 millió forint forgóeszköz-állomány- nyal és a további, kapcsolódó létesítményekkel együtt, a teljes fejlesztés összege meghaladja a 300 millió forintot. Egyetlen ágazatban ilyen arányú fejlesztésre a társulás tagjai külön-külön nem lettek volna képesek, csak összefogás útján. Nézzük egy kicsit részletesebben. A sertéstelep létesítményeire a társulás részére 215 millió forintot hagytak .jóvá. Ez csak az állóeszközökre vonatkozik. Az építkezés befejezésével arról számolhattak be, hogy az indokolatlan és jogtalan költségek csökkentésével az eredeti célt 210 millió forintból sikerült megoldani. A megtakarított hitelből a telep további gazdaságos működését elősegítő újabb célokat tudnak megvalósítani. Többek között vettek három élőállatszállító tehergépkocsit, koncentrátumalapanyag-raktárt építenek, hídmérleget létesítenek. A 210 mülió forintból a következő fontosabb létesítmények készültek el: 1960 férőhelyes kocaszállás, fiáztató 480 koca számára. Ezen kívül 19 200 hízóférőhely létesült, valamint 1100 vagonos terménytároló, óránként 30 tonna kukorica szárítására alkalmas berendezést építettek, továbbá óránként öt tonna teljesítményű ■ takarmánykeverő, több kilométer hosszúságban víz-, gáz-, villany-, csatornavezeték, belső úthálózat és egyéb járulékos létünk, ha a telep eddigi működéséről szólunk. Az elmúlt évben a termelési érték már 55 millió forint volt, az idei esztendőre 118 millió, forintot terveztek. Jövőre, ha a teljes üzemelés megindul, a húsüzemmel együtt a termelési érték megközelíti a 200 millió forintot. A telep 1974. évi termelésére még a termelési felfutás és a belső feltöltés a jellemző, hiszen a 33 ezer darab született- malacból csak alig 50 százalék éri el az értékesítési súlyhatárt. A társulás vezetésével kapcsolatosan említést érdemel, hogy a termelést igazgatótanács irányítja, kollektív döntés alapján határozzák meg az üzem éves termelési, értékesítési, stb. tervszámait. A korszerűsítésre jellemző, hogy az idei évre már mintegy 700 ezer forint termelési értéket ütemeztek be egy dolgozóra. Jövőre a teljes üzemelés megindulásával az egy személyre jutó termelési érték eléri az egymillió forintót. A termelékenységre az is jellemző, hogy például hét dolgozó felügyel 2100 kocára és 2400 hízó gondozására jut egy fizikai dolgozó. Háromezer darab KAHYB tenyészsüldő-vásárlás- sal a telep tenyészanyag-ellátása befejeződött. Az idén 15 500 hízó kerül ki a telepről. 1974. I. negyedévében 3,37 kg vegyes .abraktakarmány etetésével állítottak elő egy kilogramm sertéshúst a hízóknál, más szóval ennyi takarmány elfogyasztásával értek el egy kilogramm súlygyarapodást, ami igen szép eredmény. A korszerű technológiához az iparszerűen programozott munkaszervezéshez hozzá kell szokni az embereknek, amelyben a kezdeti nehézségeket már sikerült leküzdeni. A tapasztalatok szerint elsősorban a fiatalok vonzódnak a modern gépekhez, berendezésekhez. A . telepen az átlagéletkor 31 esztendő, hatvanan 30 év alattiak. A munkakörülmények hasonlóak az ipari üzemekéhez.- Korszerű öltöző, fürdő, melegítőkonyha, étterem áll az itt dolgozók rendelkezésére. A művelődést üzemi könyvtár segíti elő. A korszerű technológia több tudást igényel,. ezért, valamint a dolgozók általános műveltségének emelésére megszervezték a dolgozók iskoláját azok részére, akik még nem végezték el a nyolc általános iskolát, ezen kívül szakmai tanfolyamot is indítanak 1974 őszétől kezdődően. A párt-, a szakszervezet és a KISZ-szervezet kezdeményezésére fellendülőben van a munkaverseny, amely még jobb eredmények elérésére ösztönöz. Hét szocialista címért küzdő brigád alakult 74 taggal. A brigádok jelentős felajánlásokat tettek a párt XI. kongresszusa és hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója tiszteletére. A célkitűzések között szerepel a költségek csökkentése, a termelési mutatók javítása, a hatékonyabb munka, a nagyobb termelékenység, valamint társadalmi és politikai munkafelajánlások. A vállalások összes értéke mintegy másfélmillió forint Megvalósult tehát a négy mezőgazdasági nagyüzem terve, létrejött egy iparszerfl körülmények között termelő, korszerű sertésgyár. Az építésre szükség- szerű volt, hiszen a technika fejlődése, a korszerű gazdálkodás, a szakosodás, a specializálódás, nem utolsósorban az emberek mentesítése a nehéz, kedvezőtlen munkakörülmények alól, megköveteli az álláttenyésziés modernizálását is. Ilyen nagyszabású beruházás viszont ' csak összefogással létesíthető. Szükséges volt az anyagi és a szellemi erők összevonása, hogy megvalósuljon az elképzelés. Az új ü zéró bon dolgozó kollektíva minden, l'ig.vélmel arra összpontosítja.’, hogy azuz.cm kapacitásában és j technológiai színvonalában tejlö adottságokat a létrehozó gazdaságok és | népgazdaság számára lehelő legjobban hasznosítsa. tesítmények készültek el. Idetartoznak a szociális épület 120 —150 főre, valamint a szúró- boncoló, agregátorház, a kárán tén helyiség, a TMK-műhely stb. A társulás előnye; vagyis az összefogással kialakított optimális üzemnagyság kimutatkozik abban is, hogy a jelentős járulékos beruházási ellátottság . dacára a fajlagos, 1 hízóférőhelyre számított telepi költség mindösz- sze 0,1 százalékkal tér el a MÉM által megállapított, jelenleg érvényes normától, amely norma betartása a beruházási tevékeny, ség hatékonyságának egyik jellemzője. A vízöblítéses trágyakezelő technikából származó szennyvizet a telephez bővítésként kapcsolódó 19 millió forintos beruházással hasznosítják. Megfelelő berendezések építésével lehetővé teszik, hogy hígítás és ho- mogenizálás után öntözésre alkalmas legyen. A Városföldi Állami Gazdaság és a Dózsa Termelőszövetkezet takarmányt öntöz vele. Ezzel a megoldással egymillió forint értékű műtrágyát takarítanak meg éventé azáltal, hogy a szennyvízben levő szerves anyag nem megy veszendőbe, sőt nem szennyezi a környező élővizeket. 1974-ben és 1975-ben koncent- rátumkeverő-üzemet és koncent- rátumalapanyag-raktárt építenek, amely tízmillió forintba kerül. A telepen belül a takarmány keverése, granulálása korszerű automatizált üzemben történik, amely kézi munkaerőt csupán a koncentrátum betöltéséig igényel. Ezt követően az ott dolgozók feladata kizárólag a műszerek figyelemmel kísérése, valamint énnek alapján az üzem vezérlése. Innen a takarmányt fluid gépkocsikkal szállítják el a fémsiló-tartályokhoz, amelyek valamennyi épület mellett felépültek. Ezekből a kocaszállásoknál és a hizlaldáknál előre programozott automatikus irányítással gépi úton jut be a takarmány a kutri- cák feletti tartályokba. Innen 9 kiadagolás szintén programozottan, fizikai erőkifejtés nélkül történik. A takarmányozás padló- etetéses rendszerű, vagyis a napi ellátást szolgáló, előbb említett tartályokból a padlóra adagolt takarmányt zavartalanul fogyaszthatják el az állatok. Az évi takarmányfogyasztás a telepen 1975-től eléri az 1600 vagont. .. A fiaztatókban az egyedi ta- karmányozás miatt a kiadagolás kézikocsikból vályúkba víz hozzáadásával történik. Az épületekben a fűtés földgázzal, ugyancsak automatikusan vezérelt hőléggenerátorokkal került megoldásra, amelyek hideg idő esetén meleg levegővel fűtik fel az épületeket. A szellőztetés a fűtéssel összehangolt, túlnyomásos rendszerű, mivel a hizlaldákon nincs ablak, a szükséges oxigént a ventillátorok biztosítják. Az ablaknélküli, vagyis az úgynevezett „félhomályban” történő tartási módszer előnye, hogy a hízóállatok csak az etetés ideje alatt mozognak, így a takarmányt jobban értékesítik. A trágya eltávolítása vízsugárral történik és a csatornákból is vízöblítéssel megy végbe. A sertéstelep kétfázisos rendszerű. A fiaztatókból a 30—32 napos, választott, 8—10 kg-os malacok a végleges helyükre, az utóhizlaldába kerülnek és újabb fal- kásítás nélkül ottmaradnak az értékesítésig. A sertéstelep évi hízókibocsátása negyvenezer 100 kg körüli sertés, A telephez kapcsolódik az a vágóhíd, amelyet 1973. január 1- én vett át a társulás, a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézettől. Ennek évi kapacitása 12 ezer hízott sertés feldogozását teszi lehetővé. Utalunk rá, hogy még csak próbaüzemeltetésről beszélhet Az első képen (fölül bal oldalon) malacfészek látható az infra- lámpák alatt. A felső - jobb oldali kép a kocaszállást mutatja az automata etető- és szellőzőberendezésekkel. 9 A fizikai munkát helyettesítő automatikus berendezések vezérlőegységeiről készült a bal oldali kép. Jobb oldalon: Etetés a padlóról. Ezek a hízók már elszállításra várnak. f
