Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-21 / 143. szám

1VI4. Júnina BL • PBTÖF1 (KPS • I KÖNYVEKRŐL Gerencséri Jenő: Szívtrombózis „Sohasem elfogultan, kivül- állóként szemléltem a köröt­tem zajló világot, hanem csa­ládtagként; i szeretettel és ag­godalommal, mert azt akar­tam, hogy a szocialista rend, amiért dolgozunk, szép és ér-■ tékes legyen. Hiszem, hogy ez a becsületes szándék tükröző­dik írásaimban is.” Gerencséri Jenő írja ezeket a sorokat Szívtrombózis című kisre­gény- és elbeszéléskötetének be­vezetőjében. Írói törekvéseit bő­vebben is kifejtve elmondja még, hogy az emberi közösség tagjai közül különösen azok érdeklik, akik a munkáshatalom megbízot- taiként vezető beosztást kaptakés kiemelkedő szerepet töltenek .be a társadalomban. Azt szeretné, ha elosztana az a misztikus köd, amely a vezetőket néha pozitív, néha negatív értelemben körül­veszi. a becsületes, tiszta szívű pártmunkásoknak kíván emléket állítani, akik önzetlenül dolgoz­nak a közösségért, s leleplezni azo­kat a konjunktúralovagokat, akik a párt mezébe öltözve, hamis prófétaként, hazug ember mód­jára cselekszenek. „A vezető pozícióban minden ember megméretik és csak a tisz­ta jelleműek állják ki a próbát.” — summázza tapasztalatait az író, aki sokáig maga is gyakorló párt­munkás volt. s közelről ismeri hőseit. Mintha írói céljainak előrebo­csátásával önmaga számára állí­totta volna' fel az átívelendő aka­dályokat. s az olvasói mércét is Gerencséri Jenő. Eleve kizárva, hogy a témaválasztásból fakadó újszerűség és nehézség miatt bár­ki elnéző legyen vele szemben. Tiszteletre méltó önvallomása szinte kínálja az alkalmat, hogy pontról pontfa összevessük szán­dékait a megvalósult művel. Ez azonban nyilvánvaló kritikai já­ték lenne. Amit viszont megtenni kötelességünk, hogy őszintén el'- mondjuk véleményünket a könyvről, amelvnek különösen címadó. a kötetet záró elbeszélé­se tetszett. Vajda Imre. a 42 éves korában szívroham következtében tragikus hirtelenséggel elhunyt üzemi párt­titkár utolsó napjának pontos és hű . krónikája ez a történet. De egy kicsit minden hozzá hasonló emberé, aki úgy égette el önma­gát a münka lázában, hogy alig volt ideje másra, ai saját magá­val való törődésre. Es sajnos, ve- . le sem sokan törődtek, annál töb­ben packáztak türelmével, idegei­vel. s éltek vissza áldozatkészsé­gével. ,.A gyár saját halottjának te­kintette. És szép. nagy temetést rendeztek neki. Ügy, ahogy azegv vezető embernek kijár.” — ezek az elbeszélés utolsó mondatai. Gerencséri tud feszültséget te­remteni. felkelti az olvasó érdek­lődését és mindvégig ébren is tartja azt. A tárgyilagos! tény­Szakmunkástanulókkal Moszkvában Elmélkedés a távolságokról, a megtett útról trombózis Néhány napot töltöttem Bács-Kiskun megyei fiúkkal, lá­nyokkal a világ egyik legnagyobb városában. Együtt hallgattuk „Jóskának”, a kedvelt idegenvezetőnek a főváros fejlődését ér­zékeltető adatait. Csodáltuk a Kreml aranysárga kupoláit, a luzsnyiki stadion roppant méreteit. A kongresszusi palotában felnőttek és fiatalok egyforma ámulattal tanulmányozták Moszkva egyik büszkeségét. Csendes örömmel figyeltem, hogy a Puskin múzeumban őszinte érdeklődéssel álltak meg a híres festmények előtt. Így utólag összegezve a látottakat, rendezget­ve jegyzeteimet csodálkozom: hála a jó szervezésnek, a viszony­lag rövid idő alatt milyen sok helyre eljuthattunk. szerű mondatok ts indulatot éb­resztenek. Mellbevágó igazságot és figyelmeztetést érzünk sorai mögött. Másik terjedelmesebb írása, a Két nő meg egy férfi című kis­regény ugyancsak egy párttitkár­ról szól. Ezúttal a magánélet szférája felől közelíti meg és mu­tatja be hősét. A későn támadt igazi szerelem és a régi köteles hűség konfliktusát rajzolja az író a témához illő nyíltsággal — a feloldás könnyebbsége nélkül. Kilenc kisebb írást zár közre az említett két nagyobb lélegzetű mű. mintha keretül szolgálnának. Valójában ezek érik el azt a szín­vonalat, melyet az író is maga elé tűzött. Azonban a többiről sem mondhatunk elítélő véle­ményt. Nagy életismeret és jó poentirozási készség jellemzi a tárcanovella műfajhoz sorolható írásokat is. Tulajdonképpen eb­ben van az értékük, mert a hosz- szabb terjedelem, az elnyújtott- ság csak ártott volna az epizód­szerű témáknak. Egyik-másik azonban magában rejti a mé­lyebb ábrázolás, s nagyobb ívelés, a kidolgozottság lehetőségét és igényét is. „Tudom, hogy az az írói út, amit választottam — írja Geren­cséri — kitaposatlan. tele van buktatókkal. Mégis elindulok ezen az úton, mert úgy érzem, járható­vá kell változtatni.” Csak biztatni, bátorítani lehet, nem dolgozott hiába. Könyvét, melyet a Táncsics Kiadó tízezer példányban adott közre, bizonyá­ra érdeklődéssel olvassák mind- , azok. akik ismerői, átélői e té­máknak. S tanulsággal szolgál azoknak is. akik messzebbről né­zik e konfliktusokkal terhes vi­lág nagyító alá vett szereplőit. F. Tóth Pál .Inasok” külföldön A Cooptourist kezdeményezé­sét a legtöbb vállalat örömmel fogadta. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, az ÉPSZER, a Helvéciái Állami Gazdaság, a Fémmunkás Vállalat, a Kalocsai Fémtömgcikk Ktsz es a többi ér­dekelt üzem jól választotta ki a jutalomút résztvevőit. A „turis­ták” nemcsak odahaza tűntek ki munkájukkal, tanulásukkal, ha­nem kint is fogékonyan gyűjtöt­tek a tapasztalatokat. Odafigyeltek és nemcsak az áruházak válasz­téka érdekelte őket. Bizony régebben elképzelhetet­len volt, hogy — bocsánat — ina­sok külföldre utazhassanak. Ma­gam sem gondoltam, hogy ter­mészetesen. kulturáltan viselke­dik majd mindönki az előkelő Peking étteremben, hogy milyen gyorsan eltanulják a kinti érint­kezés. társalgás formáit. A sajnos nagyon szerény orosz nyelvtudá­suk ellenére remekül eligazodtak, feltalálták magukat, olyan fiatal emberek, akiknek a nagyszülei talán még villamost se láttak éle­tükben és ők máeuk is hosszú ideig petróleumlámpánál töltötték estéiket. Moszkva. Kecskemét. Baja, Kis­kunfélegyháza között igen nagy a távolság. Ezek a gyerekek azon­ban még nagyobb utat tettek meg, amíg ide eljutottak. „Ide”, hogy ilyen helyet foglalnak el társa­dalmunkban. hogy reálisan re­mélhetik: saját pénzükön is el­mehetnek. eljöhetnek a Szovjet­unióba. vagy éppen Bulgáriába, vagy Olaszországba. Fejszés Gabi a metrón Moiidtam magamnak, amikor az egyik 75 méter mélységben csillogó metróállomásra ereszke­dett le a villámgyors mozgólép­csőn a társaság: álljunk meg egy pillanatra. Legalább gondolatban. Szüleik, nagyszüleik egy része fel­nőtt korára elfeledte, hogy mi­lyen gúnyában jár az öreg Á be­tű. miről lehet megismerni a B-t, vagy a C betűt. József Attilának hírét se hallották. Sejtelmük sem volt arról, hogy a költő is csak az elalváshoz készülődő „kis Ba­lázsnak” ígérhette, hogy meg­kapja a „távolság üveggolyóit”: ha elalszik és szabadon szárnyal képzelete. A leendő kőművesek, lakatosok, autószerelők pedig a Majakovszkij metróállomáson kérdezés nélkül is tudják, hogy kit takar j ez a név. Csodálható, ha Moszkva szí­vében a magyar társadalom fejlő- - désén örvendezek, örvendezünk. Ellenállhatatlan kényszert érzek, hogy az egyéni, családi felemel­kedés útjairól-módjairól faggas­sam fiatal barátaimat. Soha senki nem volt külföldön az izsáki Fejszés családból. Gabi . ötös tanuló, az Épszer Vállalatnál dolgozik, szülei a termelőszövet­kezetben dolgoznak. Három test­vére van, bizony irigyelték. Vil­lanyszerelő lesz. harmadikos. Csak nehezen árulja el, hogy jó tanulásával szolgálta meg ezt a jutalomutat. A fizikaversenyen az országos döntőbe került. Marsa István is először jutott el családjából külföldre. Autó­szerelőnek készül, akárcsak Illés Tibor, aki a bodoglári tanyai is- kólában végezte a nyolc osztályt. Deák Edit a kertészeti szakmun­kásképző iskola növendéke. Kér­déseimre elmondja, hogy Százkö­tetes könyvtára van, szívesen jár színházba. Amikor Kecskemétre került Táborfalváról a megyei könyvtárba vezetett első útja. Moszkvában, honi viszonyainkról Ok is, a többiek is önáilóan gondolkodnak, elképzeléseket ápolnak, terveik vannak. Becsüle­tet akarnak szerezni maguknak, szakmájuknak. Tisztelettel emle­getik mestereiket. 1 J Tudom, hogy a kirajzoló kép kedvezőbb szebb a valóságosnál. Lehet, hiszen a Cdpptourist cso­portba a legjobbak kerülhettek. Példájuk azonban biztató: egyre többen élnek így a lehetőségeik­kel, igyekeznek megszerezni a közösségi társadalom által kínált szellemi javakat. Remélem, hogy olvasóim meg­bocsátják amiért a szovjet fővá­rosról írt jegyzeteimben hazai dolgainkról is szóltam. Azt hi­szem, hogy az összefüggésekre fe­lesleges utalni. Heltai Nándor 9 ...és a jelen. A háttérben a montreali világkiállítás szovjet pa­vilonja. - (A szetző felvételei) Öt képeslap Erdélyből 4. Mátyás szülőháza Amikor megvirrad, akkor ‘értékeljük igazán a modern táborhelyet a vadregényes hegyoldalban. A mindössze 25 faházból álló kempinget tavaly ala­kították ki a völgyben levő város — Turda vezetői. Eddigi helyeink legmodernebb hideg-meleg vizes fürdőjét használhattuk reggel, indulás előtt. A kellemes meglepetés, ami ezen a .vasárnapon várt, először a város határában állítod: meg ben­nünket; Románia 12 ifjúsági néptánccsoportja tart bemutatót délután, a kolozsvári egyetem központi épületének udvarán — szól a plakát, és mi Kolozs­várig azért drukkoltunk, hogy kapjunk jegyet a be­mutatóra. A Szamos-parti patinás város cseppet sem volt ünnepélyes ezen a vasárnap délelőtt. Háziasszonyok megrakott kosarakkal siettek az utcákon, úttörő- nyakkendős fiúk és lányok komoly arccal, párosá-i val igyekeztek céljuk felé. Észrevettük, hogy min­den gyermek számot hord ruhája ujján. Megtud­tuk azt ,is, hogy az iskolába lépés napján kapják ezt a jelet —, és hordják mindaddig,' míg iskolába járnak. A pedagógusok úgy .tartják, hogy a tanulók fegyelmezhetősége ezekkel a számokkal könnyebb, mint nélküle. A város főterén, a parkírozóban akad számunkra is hely. Ezen a helyen volt a középkorban a város- központ, itt tartották a piacot is. a Szent Mihály- templom' környékén. A levegős, tágas téren két, a maga nemében egyedülálló műalkotás található. A templom, a magyar gótikus építészet egyik legbecse­sebb emléke, több történelmi jelentőségű esemény színhelye volt. Mint minden gótikus épületnek, en­nek a templomnak is komor a pompája. Érdemes itt megnézni a kőtárat, ahol a templom építésénél dolgozó több száz mester kőbe vésett kézjegyét is őrzik. A tér másik érdekessége, megnézni-csodálni való remeke a Fadrusz János alkotta Hunyadi Má­tyás bronzból öntött lovasszobra. A templom közvetlen szomszédságában, a Piata Libertatiin a Szénművészeti Múzeum emeletes ba­rokk épülete vonja magára a turisták figyelmét. Ott jártunkkor egy háromtagú festőcsoport képei előtt találgattuk, hogy mit akartak ábrázolni... Az állan­dó kiállításon .a régi kolozsvári mesterek alkotásai­ban, valamint a nagybányai művésztelep tagjainak festményeiben gyönyörködhettünk. A városnézést az óvárosban folytattuk. Rátalál­tunk Kdlb János polgár 15. században épült lakó­házára, ahol a hagyomány szerint Hunyadi Mátyás született... Ebben az épületben talált otthonra a Képzőművészeti Főiskola. Keskeny utcácskán haladunk tovább és kijutunk a Szamos partjára. Itt van az Állami Magyar Szín­ház és Opera. A hely nevezetes: 1792-ben. az akkori földszintes épületben alakult meg a második magyar színtársulat. Felkeressük a hajdani Vigadót is,, je­lenleg a Néprajzi Múzeum kapott itt helyet. Több mint 50 ezer kiállítási darabban gyönyörködhet­tünk. Bútorokban, munkaeszközökben, használati tárgyakban, fafaragásokban, hímzésekben, cserepek­ben. , A délelőtt hátralevő részét a Babes-Bolyai park­ban töltöttük, az egyetemi épületek szomszédságá­ban. Megtudtuk, azt is, hogy a néptáncbemutatóra nem kell jegyet váltani, jut hely mindenkinek. Fel­kerestük a világhírű kolozsvári botanikus kertet, ahol a bejáratnál levő tábla tanúsága szerint a világ minden növénye megtalálható — ha esetleg kipusz­tul, azt mielőbb pótolják, a 11 hektáros, a Felek- hegy lankáin telepített kertben különféle stílusban épített mintakerteket, pálmaházakat találtunk. A legötletesebbeknek mégis azokat az együtteseket ta­láljuk, ahol egy folyó — a Duna — deltája, egy hegyvonulat vagy csúcs növényeit telepítették ide,/ a botanikus kertbe. A víztornyot kilátónak képez­ték ki. Mi is felkapaszkodunk, hogy élvezhessük a város nyújtotta kilátást. Órákig nézelődhetünk, megunni semmiképpen nem 0 A kolozsvári Nemzeti Színház. lehet a gondosan ápolt kert látványát. Egy épületet még megnézünk a fesztivál előtt. A híres Farkas utcai református templomot, amelyet Mátyás király segítségével építettek a Minorita-rend részére. A re­formáció idején a református egyhág tulajdonába került. Az épület érdekessége a támasztópillér-rend­szer, amely az egész templomot egységekre bontja. ‘ Az épület előtt a Kolozsvári testvérek alkotta Szent György-szobor másolata látható. A sárkányölő vitéz küzdelme a mesebeli szörnnyel ma is vonzza a né­zőket. Megcsodáljuk még a 15. századból származó vá­rosfalmaradványokat, a Szabóbástyát, amelyet a veszély és támadás idején a szabócéh tagjai védel­meztek, míg a benne levő puskapor felrobbant és a torony elpusztult. Erdély nagy fejedelme. Bethlen Gábor építette fel, azóta Bethlen-bástyaként is em­lítik Kolozsváron ezt a helvet. Indulunk vissza a városba, hiszen az egyetem ud­varán kezdődik a néptáncfesztivál. A hires Házson- gárdi temető előtt elhaladva szakítunk pár percet Dsida Jenő sírjának felkeresésére. A hegyoldalban levő nyughely meglehetősen rendezetlennek hat. mi­vel a sírhelyek különböző méretűek. A városban már szemmel látható a ..civil”, tehát nem népviseletbe öltözött fiatalok áramlása az egye­tem zárt udvara felé A szabadtéri színpadot min­den előadás alkalmával a helyszínen ácsolják ösz- sze, mert így mindig alkalmazkodni tudnak az elő­adás vagy bemutató kívánt méreteihez. Hegyi pásztorok hosszú, jellegzetes kürtjeinek hangjaival kezdődik az előadás. A kalotaszegi dí­szes, hosszú . ruhás lányok palotásra emlékeztető táncát román gyermekcsoport követi, majd fehér posztóruhás kisfiúk ropják hihetetlenül gyorsan és vidáman a számukra összeállított játékos táncot. A kolozsvári gyógyszerészeti főiskola hallgatói verbunkossal folytatják a műsort. Láttunk még szász tipegőst, bukovinai férfitáncot. megcsodáltuk a hóra eddig ismeretlen ritmusát. A közönség — főleg fiatalok — lelkesen ünnepelte a táncosokat, néhány csoport háromszor, sőt négy­szer ismételte meg bemutatója műsorát. Késő este van mire megkeressük a Feleki-tetőn levő szállásunkat a Bükkös- (Faget) kempinget. Ed­digi táborhelyeink legnagyobb és legrendezettebb állomását. A kiállítás is csodálatos: alattunk fény­lik, vibrál a város. Kolozsvár. Selmeci Katalin B A Htakn Myé ptrtjia 0 A múH

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents