Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-19 / 141. szám

im június 19. • PETŐFI NEPB • t A KGST-tagországok együttműködése A KGST titkársága Moszkvá­ban kiadta „A KGST-tagorszá­gok gazdasági együttműködése” című gyűjteményt, amely a KGST állandó képviselőinek a szocialista országok gazdasági együttműködéséről szóló cikkeit tartalmazza. A cikkekből kitűnik, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa az elmúlt negyed évszázad alatt hatalmas nemzetközi gaz­dasági szervezetté vált. A KGST- tagországok nemzeti jövedelme tavaly az 1950. évi nemzeti jö­vedelmük 5,7-szeresét érte el, ipari termelésük pedig 8,4-szere- sére emelkedett. Jellemző, hogy a fejlett tőkés országokban a nemzeti jövedelem és az ipari termelés az 1951—1973-ig terjedő időszakban csupán 2,7-szeresére, illetve 3,1-szeresére nőtt. Jelenleg a KGST-tagországok a világ ipari termelésének egy- harmadát állítják elő. A testvéri országok között most 'megy végbe a gazdasági fejlettségi szint fokozatos közelí­tése és kiegyenlítése. A sokoldalú együttműködésnek és az elvtársi segítségnyújtásnak köszönhető, hogy számos múltbeli agrároi?- szágból a KGST keretében mo­dern iparral és nagy hatékony­ságú gazdaságszerkezettel ren­delkező fejlett ipari—agrár állam lett. A KGST eredményeiben döntő szerepet játszanak- a kommu­nista és munkáspártok, valamint a tagállamok kormányai. A szo­cialista gazdasági integráció álta­luk kidolgozott és 1971-ben elfo­gadott komplex programja minő­ségileg új szakaszt nyitott a tag­országok gazdasági kapcsolatai­nak fejlődése előtt. A komplex programnak megfelelően a kö­zeljövőben széles körű és sokol­dalú együttműködés bontakozik ki a gazdasági, a tudományos és kulturális élet fejlesztésében és a dolgozók életszínvonalának emelésében. Ebben az irányban első lépés volt az INTERATOM- ENERGO, az INTERATOM- INSZTRUMENT és az INTER- TEKSZTILMAS elnevezésű, nem­zetközi gazdasági egyesülések létrehozása. A KGST titkársága által ki­adott új könyv meggyőző példák­kal támasztja alá a KGST nem­zetközi tekintélyének növekedé­sét. A KGST és Finnország 1973 májusában kötött megállapodást arról, hogy együttműködik a különböző gazdasági és műsza­ki-tudományos területeken. A KGST-vel való együttműködés iránt érdeklődést tanúsítanak: Mexikó, Irak, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság és más országok (TASZSZ) A Tisza besétált Megyénk lakosságának túlnyo­mó része esak a sajtó, rádió, a televízió közleményeiből, képei­ből értesül az árvíz elleni hősies küzdelemről. Mikor még remény­telenül borult volt fölöttünk az ég, „júniusi” november hidege, s az aggasztó hírek egymással összefogva didergettek bennün­ket. Az ég — részben — már szom­baton derülgetett, vasárnap pe­dig már verőfény vígasztalt ben­nünket, hogy azért nem múlt még el a nyár. Sőt — bár Me- dárd ijesztő kíméletlenséggel csukta be előtte a kaput — új­ra itt van. Már a vasárnap esti árvízjelentések is enyhítették szorongásunkat, hétfőn reggel pe­dig fellélegezve olvastuk a la­pokból, hogy mivel számottevő csapadék nem hullott a megelő­ző 24 órában, a Felső-Tiszánál és mellékfolyóinál vasárnapra sem növekedett a vízszint. A Felső- Tísza 60—70 kilométeres szaka­szán apadást figyeltek meg. Az árvízvédelmi készültséget egye­dül a Maros magyarországi sza­kaszán kellett növelni: elsőfokú­ról harmadfokúra. A Tisza menti árvízvédelmi munka egyik leg­fontosabb góca a Körösök vi­déke. Hogy azért megyénk lakossá­gának is adjunk némi képet a Tisza néhány nappal ezelőtti vi­selkedéséről, egy felvételt köz­lünk itt a tiszakécskei üdülőterü­let parkerdejéről. Annak érzé­keltetésére, mennyire éber ké­szenléttel kellett itt is figyelni a Tisza néma, de, annál súlyosabb „sOmpolygását”, ’ amivel jócskán belopakodott á lapos partszegély­re. Igaz, a dombos-kaptatós part az erdősáv fölött, ahol az üdü­lők, villák, s az új étterem tera­sza vezeti be a hétvégi házak­kal beépített'telepet, még mesz- sze volt az elöntetéstől. Sőt, a leg­szélső és betonlábakra ültetett ví kendházak kilátogató gazdái még kedélyesen nyugtatgatták egymást. — Mondjad már ... Ha idáig kisétál a Tisza, legalább a kü­szöbről tudunk pecázni. De azért a hangsúlyban ott rez- gett az aggodalom. Maradjon csak a víz amoda távolabb. Ott is elég fenyegetően viselkedik. Tessék csak megnézni ezt a csónakos képünket. Pénteken még ott álldogáltunk. — száraz lábbal —, ahol a fehérre meszelt törzsű fák láthatók távolabb. Vasárnapra már a csónakkal együtt a legszélső fáktól — fel­vételünk helyéig ballagott be a Tisza. (T. I.—T. S.) U tazási kedvezmény az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács szervezésében üdülő nem kereső fiataloknak Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács az idén mint­egy 100 ezer fiatalnak biztosít kedvezményes üdülési és pihe­nési lehetőséget; erre a célra 50 százalékos mérséklésű menettérti utazási kedvezményt nyújt — a Pénzügyminisztériummal egyet­értésben — a Magyar Állam­vasutak. A balatonszemesi, siófok-sóstói, badacsonyi, nagymarosi, miskolc­tapolcai és a velencei középisko­lai üdülőtáborba utazók, a bala- tonföldvári, a Kilián-telepi és a verőcei üdülőtáborba beutalóval rendelkező egyetemisták, vala­mint a balatonszabadi, kőszegi, parádfürdői, visegrádi, zebegé- nyi, leányfalui, balatonboglári, balatonszemesi és újhutai SZOT- üdülőkbe utazó ifjúmunkások vehetik igénybe a kedvezményt,' amely vonatkozik , a budapesti Hotel Ifjúságba és a kőszegi Ho­tel Panorámába beutalt, mező- gazdaságban dolgozó fiatalokra is ugyanúgy, mint azokra a kem­pingezőkre, akik az úgynevezett kempingtömb 1—25 000. sorszá­mával rendelkeznek. A rendel­kezés hatályba lépett. Beérett a Zalagyöngye Egerben a Szőlészeti és Borá­szati Kutató Intézet üvegházá­ban beérett a Zalagyöngye szőlő. Egy-egy érett fürt súlya 40—50 dekagramm. A Zalagyöngyével egy időben érett be a közismert Csabagyöngye is. Az együttes érés azt mutatja, hogy a Zala­gyöngye és a Csabagyöngye ko- raiságban vetekszik egymással. A Zalagyöngye mint rezisztens faj­ta — permetezést nem igényel — borszőlőként is nagy érdeklődés­re tarthat számot. Az egri szár­mazású új szőlőfajta a kutató- intézet egri telepének szabadföl­di kísérleti parcelláin — hektár­ra vetítve — az elmúlt évben 182 mázsás termést adott, s a must cukorfoka 20,7 volt. Berlinbe kirándultak a gdanski ötös ikrek 0 A Magdeburger Volksstimme napilap meghívására Berlinbe ér­keztek a gdanski ötős ikrek és idősebb testvéreik. Képünkön: a Rychert család a berlini központi repülőtéren. (Telefoto — pl—MTI —KS) ORSZÁGJÁRÁS Az alumínium fellegvárában Székesfehérvár előtt egy magas dombon karcsú vonalú emlékmű tör az ég felé. Mint széthajtó, alul pánttal összefogott félkörívek, három alumínium oszlop fénylik messzire. Csalogatják az utazót, térjen le egy kis időre a sima betonról a zötyögősebb, de han­gulatosabb, szőlők, kertek és hét végi házak közt vezető útra. A fehérvári millenniumi emlékmű — nemrég még művészi viták ka- varója — most már jelképpé sze­lídült. a város modem iparának és történelmi múltjának szimbó­luma. S úgy éreztem, egy kicsit az alumíniumé is. Amely itt lát­ványosabban jelen van, mint másutt, díszítő elemként az új épületek homlokzatán, csarnokai­ban és egy óriási gyár termelő részlegeiben, sőt egy külön kis múzeum szobáiban. Az ezüstnél is többet ért Az alumínium érce. a bauxit — legalábbis nevéről — közismert hazánkban. A kisiskolás is tudja, hogy főként a Dunántúlon, a Ba­kony és a Vértes hegységben je­lentős bauxittelepek vannak. A bauxitból nyert alumíniumoxid- nak, az úgynevezett timföldnek a gyártási helyei: Mosonmagyar­óvár, Almásfüzitő. Ajka szintén nem szorulnak külön bemutatás­ra. Sokan azt is tudják, hogy a timföldből — annak megolvasztott és kevert oldatából — elektroli- zálva (13—35 ezer amperes áram­mal) nyerik a tiszta fém alumí­niumot. A Szovjetunióval kötött timföldegyezmény lényege éppen ennek a nagy energiaigényes mű­veletnek az elvégzése. (Timföldet szállítunk és tiszta alumínium­tömböket kapunk vissza.) De az alumínium további felhasználásá­nak. félkésztermékké történő fel­dolgozásának útja már kevéssé ismert. S egyáltalán, mi tette az alumíniumot korunk nagy termé­kévé. az építészet és díszítőmű­vészet. a közlekedés és jármű­ipar, a vízgépészeti és konzerv­ipari gépek, a háztartási eszkö­zök gyártásának kedvelt anya­gává? 0 Fejlődő lakótelep 0 Munkában a hengersor 0 Egy elkészült tekercs a bal­oldali alsó képen 0 Az után pótlás... Habár vegyületeit már az ókor­ban ismerték, mégis csak a múlt század második felében tárják fel ipari alkalmazhatóságát, s nem csoda, hogy sokáig drágább fém volt, mint akár az ezüst. Hosszú időnek kellett eltelnie, mire elju­tott a sokrétű felhasználás mai fokára. Népszerűségének oka el­sősorban kiváló fizikai és kémiai tulajdonságaiban keresendő. Kis fajsúlyú, nyújtható és hengerel­hető, jól vezeti a hőt és elektro­mosságot. s ami a legfontosabb: levegőben és vízben nem válto­zik. a korróziónak ellenáll. Emel­lett színezhető, ötvözetei nagy szi- lárdságúak. Ezért vált alkalmassá például elektromos vezetékek, tar­tályok, főzőedények és egyéb köz­hasznú tárgyak készítésére, ötvö­zetei a repülőgép- és hajógyártás, a vegyi és a gépipar, s újabban a könnyűszerkezetes építésmód nél­külözhetetlen anyagai, tartozékai. A dural korszak A ..vörös agyag” magyarországi iparszerű feldolgozásá a harmin­cas években vette kezdetét. A leg­első hazai timföldet előállító üzem a Mosonmagyaróvári Tim­földgyár 1934-től kezdte meg a termelést. A csepeli alumínium­kohókból 1935-ben nyertek elő­ször ezüstös fémet. A fasiszta német hadiipar az or­szág megszállása után teljesen birtokába vette a magyar alumí­niumgyártást. A Székesfehérvári Hengermű 1943-tól kizárólag plat- tírozott duralumínium-lemezeket állított elő a német repülőgépipar számára. A feljegyzések szerint a hengersor termelése akkor havi 170 tonna volt. A visszavonuló német fasiszta hadsereg 1944-ben az üzemet leállította és a gépek nagy részét leszerelték, elszállí­tották ... A termelés szovjet segítséggel 1946 novemberében indult meg újra, s 1952-re a hengermű ka­pacitása felfutott az évi tízezer tonnás termelési szintre. Lenyűgöző méretek A Székesfehérvári Könnyűfém­mű többszöri nagyarányú fejlesz­tés után joggal mondható a ma­gyar alumíniumfélkészáru-gyártás fellegvárának, a kohókból kike­rülő tömbösített tiszta alumíniu­mot dolgozzák itt fel az ipar szá­mára különböző méretű és fi­nomságú lemezekké, rudakká és csövekké. Megyénk üzemei közül különösen a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár, a kecskeméti Fémmunkás Vállalat, a lajosmi- zsei Vízgépészeti Vállalat és több kisipari termelőszövetkezet hasz­nál fel sokat ezekből a félkész­termékekből. A gyártelep méreteiről igen ne­héz fogalmat alkotni. A négy­ezer dolgozót — köztük másfél ezer nőt — foglalkoztató gyárvá- ros legimponálóbb üzemrésze az évi hatvanezer tonna terméket kibocsátó szélesszalag-hengermü A meleg- és hideghengersorral, az automatikus szalagvastagságot szabályozó rendszerrel, speciális kikészítő — hasító, daraboló, ed­ző — sorokkal, gyorslágyitó és gáztüzelésű kemencékkel felsze­relt gyárrészleg szinte lenyűgözi a látogatót. Kísérőnk. Jakab Miklós osz­tályvezető megjegyzi, hogy bár korábban volt egy kis visszaesés a hazai rendelésben, de az idei esztendőre az igények olyan na­gyok, hogy ki sem tudják elégí­teni. A következő ötéves tervben 3.5—4 milliárd forintot a fejlesz­tésre fordítanak. A régi táblás hengermű rekonstrukciója is fo­lyamatban van. 01 lemezfeldol­gozó gépsorok kerülnek helyükre. Megkezdődik a lemezből hajto­gatott profilok és a lakkozott le­mezek gyártása a konzervipar számára. A fejlesztés eredménye­ként a hengereltáru termelése mintegy 120 ezer tonnára lesz növelhető. Jelentősen megnövek­szik a különböző félkész- és kész­termékek mennyisége is. Gondoskodás az emberről Bejártuk a gyár melletti la­kótelepet. ahol az elmúlt időszak­ban több száz lakás épült, a vá­rosiakkal együtt csaknem nyolc­száz lakást juttattak dolgozóik­nak. A bejárók többségét a közeli falvakból autóbuszokon szállítják a munkahelyre, a toronyszállóban 350 férfi, egy másik korszerű épü­letben pedig 150 női dolgozó ka­pott átmeneti otthont. Szociális, kulturális és sportlétesítmények, bevásárlóhelyek teszik kényelmes­sé az itteni életet. Az idegen számára természete­sen a legérdekesebb látnivalót a múzeum jelenti, mely egyedül­álló az országban, a ház előtt egy kiérdemesült öreg bányamozdony csalogatja az érdeklődőt. A szo­bákban pedig a magyar bauxit­bányászat és alumíniumfeldolgo­zás hazai történetét követhetjük nyomon a különböző tablókon, képeken, grafikonokon, az átala­kuló anyagot, a bányászat és a termelés régi és új eszközeit be­mutató tárgyakon, termékeken keresztül. Aki erre jár. ne kerülje el ezt a látnivalót. A magyar alumí­niumipar keresztmetszetét bemu­tató kis múzeum nem annyira a múltra, hanem inkább a jövőre nyit ablakot. F. Tóth Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents