Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-18 / 140. szám

i ' í </> ivv —• M V HÍV VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Magasfokú aktivitás a szovjet választásokon AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 140. szám Ára: 90 fillér 1974. június 18. kedd Képünkön: Leonéid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára leadja szava­zatát. (Telefoto—TASZSZ— MTI—KS) Táborozok között az első munkanapon Az építőtáborok lakóit szere-, tettel illik fogadni. A kedves, baráti fogadtatás mellett ezúttal a júniushoz méltó' időjárás sem hiányzott: vasárnap megyeszer­te kellemes napsütésben tartot­ták meg a tábornyitó ünnepsége­ket. És nem bánták meg a hét­főn reggel munkába induló lá­nyok, hogy magukkal vitték a napolajat.... Hétfő reggel 9 óra. A szikrai Bagi Ilona önkéntes nyári ifjú­sági építőtábor bejáratánál egy diáklány, az ügyeletes kapuőr tnagyaráz: a lányok már régen elmentek dolgozni, de Bajusz Katalin táborvezetőt a kőépület­ben találjuk. A tábor előtt szépen zöldellő park, tarka virágoskert, odébb sportpálya. Bent frissen festett folyosók, szobák, s a néhány nyitott szobaajtón bepillantva mindjárt feltűnt az is, hogy ta­valy nyár óta a bútorokat is ki­cserélték. Van hűtőszekrény, több tucatnyi játék, sportfelszerelés. Kényelmes szállodára emlékez­tet ez a nyári diákbirodalom. — A Szikrai Állami Gazdaság több mint 300 ezer forint költ­séggel újította fel az építőtábort — magyarázta Bajusz Katalin. — A lányoknak is nagyon tetszett. (Folytatás a 2. oldalon.) 0 Hegyes Éva, Szabó Magdol­na nevelési fe­lelősök .Bajusz Katalin tábor­vezetővel a kulturális programot' be­szélik meg. • Gyomlálnak a kunhegyes! lányok. (Tóth Sándor felvételei) Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: Magasfokú politikai aktivitás, s a vártnál is nagyobb arányú rész­vétel jellemezte a Szovjetunióban vasárnap megtartott legfelsőbb tanácsi választásokat. Mint a központi választási bizottság va­sárnap kora este kiadott jelenté­séből kitűnik, a választópolgárok túlnyomó többsége már a dél­előtti órákban leadta szavazatát a kommunisták és pártonkívüliek tömbjének képviselőjelöltjeire. A Bauman választókerületben, Moszkvában, ahol Leonyid Brezs. nyevet, az, SZKP Központi Bizott­ságának főtitkárát jelölték a Leg­felsőbb Tanács Szövetségi Taná­csába, a körzetek többségében délután három órára már száz- százalékos részvételi arányt értek e\. Hasonlóan nagyfokú aktivitás jellemezte Moszkva leningrádi kerületének választóit, Nyikolaj Podgornij volt a jelölt. Podgornijt a Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsába jelölték, míg Alekszej Koszigin az oroszországi föderá­ciót képviseli majd a parlament másik kamarájában — a Nemze­tiségi Tanácsban. A vasárnap es­te különkiadásban megjeleni ihoszkvai délutáni lapok, az Iz­vesztyija és a Vecsernyaja Moszk­va már fényképes riportban szá­molt be Brezsnyev, Podgornij és (Folytatás a 2. oldalon.) Fock Jenő vezetésével magyar küldöttség utazott a KGST XXVIII. ülésszakára A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának XXVIII. ülés­szakára Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnökének vezetésével hétfőn elutazott a magyar kül­döttség Szófiába. A delegáció tagjai: Lázár György, a Minisz­tertanács elnökhélyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke, a Ma­gyar Népköztársaság KGST-kép- viselője, Huszár István, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a Nemzetközi Gazdasági Kapcso­latok Bizottságának elnöke, Ro- , mány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Marjai József külügyminiszté- riumi államtitkár, Szita János miniszterhelyettes, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok titkársá­gának vezetője és Papp László, a Magyar Népköztársaság KGST- képviselőjének helyettese. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Borbándi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, dr. Faluvé­gi Lajos pénzügyminiszter, Rö- dönyi Károly közlekedés- és pos­taügyi minisztériumi államtitkár, dr. Gál Tivadar, a Miniszterta­nács titkárságának vezetője és Roska István külügyminiszter­helyettes. Ott volt Sztoio Szta- noev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete is. Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke és az általa vezetett dele­gáció hétfőn délután megérkezett Szófiába. A KGST-tagországok lobogói­val feldíszített szófiai repülőté­ren Fock Jenőt és a magyar de­legáció tagjait Sztanko Todorov, a BKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a minisztertanács el­nöke, Tano Colov, a politikai bU zottság tagja, a Bolgár Népköz- társaság minisztertanácsának el­ső elnökhelyettese, a KGST Vég­rehajtó Bizottságának elnöke, Pe- ko Takov, a politikai bizottság póttagja, a Bolgár Államtanács elnökhelyettese és Andón Traj- kov, a külügyminiszter első he­lyettese fogadta. Fock Jenő és a küldöttség tagjainak üdvözlésére megjelent Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, valamint Böjti Já­nos nagykövet vezetésével a szó­fiai magyar nagykövetség diplo­matái. Könyvtárosok jubileumi ünnepsége Éppen negyedszázada annak, hogy hazánkban megkezdődött a közművelődési könyvtári hálózat kiépítése. Ebből az alkalomból a Bács-Kiskun megyei Tanács Mű­velődésügyi Osztálya és a Katona József Megyei Könyvtár hétfőn jubileumi ünnepséget rendezett. Lisztes László könyvtárigazga­tó, megyei, vezető szakfelügyelő délután két órakor a megyei ta­nács földszinti tanácskozótermé­ben üdvözölte a megjelenteket: a járási, városi, nagyközségi és községi könyvtárosokat. Ezután Szente Ferenc, a Könyvtártudo­mányi és Módszertani Központ osztályvezetője tartott nagy ér­deklődéssel kísért előadást könyv­tárügyünk fejlődéséről és jövő­beli feladatairól. Hangsúlyozta, hogy 1949 óta a hálózat alapvető célki tűzései, fel­adatai nem változtak: ma éppen úgy, mint akkor, a kultúra, az irodalom, a művészei és a tudo­mányok terjesztésének legnyíl­tabb, széles körben ható, demok­ratikus formái a könyvtárak. örvendetes — mondotta —, hogy a könyvtárosok a pedagó­gusokhoz hasonlóan társadalmi küldetésnek fogják fel hivatásu­kat. Jó dolog az is, hogy ma már egyre többen nem csupán olvas­nivalóért keresik fel az intéz­ményeket, hanem nagyon is konk­rét céllal, rendszerint a munká­jukkal, tanulmányaikkal össze­függő kutatásokért, tájékozó­dásért. Kiemelte az előadó annak fon­tosságát, hogy a kulturális köz­pontoktól távol -eső, kisebb és elmaradottabb településedre is el kell juttatni — méghozzá rendszeresen és tervszerűen — az olvasnivalót. Annál is inkább, mert a lakosságnak jelenleg még mintegy hetven százaléka nem használja a könyvtárakat, s azoknak a száma is jelentős, akik nem igénylik az írott be­tűkből való tájékozódást. Éppen ezért az igény felkeltésében szin­tén nagy szerep jut a könyvtá­rosoknak. Bodor Jenő, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője hangsúlyozta: Bács-Kiskun me­gye könyvtárügye, könyvtári hálózata, a lelkes könyvtárosok munkája nyomán, számtalan di­cséretes eredményt könyvelhet el. Miután megköszönte ä jó mun­kát, átadta a Művelődésügyi Mi­nisztérium - által adományozott emlékplakettet az alábbi könyv­tárosoknak: Rückert Erzsébet (Érsekcsa- nád), Bánkúti Jánosné (Üjsolt), Bozóki József, Hátó Dávidné (Kecskemét), Kántor Emma (Kis­kunfélegyháza), Szokolay Miklós (Soltszentimre), Bodor Balázsné (Kiskunmajsa), Szemző György (Rém), Völgyi György, Sárközi Károly (Bácsszőlős), Vass Lajos, Vastag Sándor és Fekete Dezső (Kiskunhalas). Valamennyien húsz vagy an­nál több éve fáradoznak' a könyvtári hálózat fellendítésén. V. M, Egészségügyi miniszterek konferenciája Budapesten Hétfőn reggel a Gellért Szálló, ban került sor a szocialista or­szágok egészségügyi miniszterei XV. konferenciájának ünnepélyes megnyitására. A részt f vevő or­szágok küldöttségei szombaton, illetve vasárnap megérkeztek Bu­dapestre. *­A Bolgár Népköztársaság kül­döttségét dr. Angel Todorov egészségügyi miniszter, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság küldöttségét dr. Hoang Dinh Cau miniszterhelyettes, a Német De­mokratikus Köztársaság küldött­ségéi; ptof. dr. L. Mecklinger mi­niszter, , a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság küldöttségét dr. Cső Du Kvan miniszterhe­lyettes, a Kubai Köztársaság küldöttségét dr. Jósé A. Gutierrez Muniz miniszter, a Mongol Nép- köztársaság küldöttségét Nyam Oszor miniszter, a Lengyel Nép- köztársaság küldöttségét doc. dr. Marian Sliwinski miniszter, a Román Szocialista Köztársaság küldöttségét dr. Alexandra Ca- lomfirescu, a miniszter első he­lyettese, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének küldöttségét prof. dr. B. V. Pet- rovszkij akadémikus, miniszter, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság küldöttségét prof. dr. Ja- roslav Prokopec miniszter vezeti. 4 A küldöttségeket dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, a magyar küldöttség vezetője, to­vábbá dr. Zsögön Éva egészség- ügyi államtitkár, dr. Medve László miniszterhelyettes, vala­mint az' Egészségügyi Miniszté­rium vezető munkatársai és a részt vevő országok budapesti külképviseletének vezetői fogad­ták. Vasárnap este dr. Schultheisz Emil vacsorát adott a vendégek tiszteletére a Gellért Szálló Gobelin-termében. (MTI) A KGST 25 esztendős ju­bileumának hazai ünnepségén hangzott el a következő mon­dat: „ ... ma már lehetetlen különválasztani, hogy az ered­ményekből mennyi származott a nemzeti erőfeszítésekből és mennyi a szocialista országok nemzetközi összefogásának erejéből”. Ez a mondat nem annyira a leltárkészítés ne­hézségére hívja fel a figyel­met, hanem sokkal inkább arra — a lényegre —, hogy a szocialista nemzetközi gazda­sági együttműködésben rend­kívül dinamikus és nagy len­dítő erejű kölcsönhatás érvé­nyesült. Mire vitte Magyarország a KGST-ben a 40-es évek vé­gétől? Nos, mert e cikknek nem lehet célja a részleteket egytől egyig számba venni — maradjunk egyetlen körül­ménynél: hazánk, negyedszá­zad alatt a gazdaságilag kö­zepesen fejlett országok fel­ső régiójába emelkedhetett, ezért az MSZMP X. kong­resszusa már meófogahnaz- hatta a programot: a 70-es években fel kell zárkózni a velünk összehasonlítható fej­lett ipari országok csoportjá­hoz. Mit tekinthetünk igazán hu. szadik századi iparágaknak? Az elektronikát, számítástech­nikát, az ezekre épülő auto- matikát, , az atomenergia­technikát, a vegyipart. Azt a gazdaságot tekintjük tehát igazán a kor színvonalán állónak, amelyben ezek az ágazatok már' megfelelő arányban léteznek. A magyar gazdaságban ezek mindegyike jelen van már, hosszabb-rö- videbb ideje, és a leggyorsabb fejlődést évről évre ezek érik el, s egyre nagyobb részét ad­ják a külkereskedelmi forga­lomnak és a nemzeti jövede­lemnek is. E legkorszerűbb ágazatok fejlesztése egyben a legköltsé­gesebb és a legkockázatosabb is. Mindkettő terheit csak egy nagy felvevőképességű piac adta háttérrel vállalhatja az ország. A kis országok — sa­ját határaikon belül — ilyen­nel nem rendelkeznek. A szo­cialista országok gazdasági együttműködése azonban az első pillanattól kezdve meg­teremtette hazánknak — s vala­mennyi KGST-tagországnak — ezt a nagyszabású fejlesztési programokhoz nélkülözhetet­len felvevő piacot. A szakoso­dás és a kooperáció pedig azok a nagy hatékonyságú együtt­működési formák, amelyek­kel — a piac mellett — a fej­lesztés további nagy bizton­ságát nyújthatják egymásnak a KGST államai. E lehetősé­gekkel él a hazai. iparban a járműprogram, az olefin-be­ruházások, vagy akár a Zsigu- li-kooperáció és a számítás- technikai ipar fejlesztési prog­ramja is. Az atomerőműve!: építéséhez vagy a kőolaj- és földgázvezetékek telepítéséhez is ezek révén csatlakozhatott a magyar ipar. Ezeken a prog­ramokon munkálkodva — mert valamennyi egybeesik a leg­korszerűbb nemzetközi irány­zatokkal — a kor színvonalán vehetünk részt a szellemi és gazdasági világversenyben. Legnevesebb nagy gyáraink egész sora — közülük a több­ség -30 éve még nem is léte­zett — hírét, eredményeit an­nak köszönheti, hogy minde­nekelőtt jól gazdálkodtak a KGST nyújtotta lehetőségek­kel: a nagy volumenű meg­rendelésekkel, a nyersanyag­vagy részegység-szállítások-' kai, a műszaki, tudományos segítségnyújtással — amelyet főképp a szovjet ipartól kap­tak a magyar gyárak is. Itt kezdődik azután a köl­csönhatás második oldala. Egyfelől ugyanis az együttmű­ködés a szocialista országok között, sok merész terv meg­szerkesztését és kivitelezését engedte meg, másfelől viszont a korábbi tervek végrehajtá­sa, a jó színvonalú gazdálko­dás az együttműködés nyúj­totta lehetőségekkel — újabb és újabb gyümölcsöző terme­lési, fejlesztési kapcsolatokat tett lehetővé, s helyez kilátás­ba még inkább a jövőben. Mindennapi érdeke ez 360 millió embernek, a KGST-be tömörült országok állampolgá­rainak. A szocialista nemzet­közi gazdaságra alapulhattak az életszínvonal fejlesztésének tervei — 25 éven át —, való­jában nagyon rövid idő alatt nagyon jelentős változások következtek be az életkörül­ményekben, az emberek anya­gi helyzetében. Az életszín­vonal jelentése, tartalma át­alakult az utóbbi években — és ez a legékesebb bizonyíté­ka a gyarapodásnak. A kor­szerű technika bevonulása az iparba, mezőgazdaságba — bő­vítette a szabad időt, emelte a jövedelmeket, gazdagította az árualapot. Sokszorta magasabb színvo­nalon ‘ termelünk és . fogyasz­tunk ma, mint a KGST meg­alakulásának esztendejében — és sokszorta magasabb szintre kell emelkednünk a fejlődéssel együtt haladva. Ehhez egyre hatalmasabb anyagi és szellemi kapacitá­sok szükségesek, amelyeket csakis a szocialista népgazda­ságok együttműködésével, együttes erejével teremthetünk elő — nagy biztonsággal és valószínűséggel — valameny- nyiünk számára. A KGST Szófiában sorra kerülő ülésszakán, a szervezet fennállásának negyedszázados évfordulóját minden bizony­nyal úgy ünnep lik a tagorszá­gok küldöttei, hogy további hatékony intézkedéseket tesz­nek a szocialista gazdasági integráció ~ fejlesztésére, a munkamegosztás, a kooperá­ció, az együttműködés elmé­lyítésére. G. F. • Szente Ferenc előadását tartja Kis nemzetek nagy lehetősége

Next

/
Thumbnails
Contents