Petőfi Népe, 1974. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-15 / 138. szám

r» i VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 138. szám Ára: 90 fillér 1971. június 15. szombat « VÖRÖS ZÁSZLÓK, TRANSZPARENSEK, FELHÍVÁSOK MOSZKVA UTCÁIN Leonyid Brezsnyev találkozott választóival Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára pénteken a Kreml kongresszusi palotájában találko­zott választóival. Brezsnyev Moszkva Bauman választókerü­letének jelöltje a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Szö­vetségi Tanácsába. A vasárnap sorra kerülő leg­felsőbb tanácsi választások elő­készületeinek jegyében szerdán Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, csü­törtökön pedig Nyikolaj Podgor­nij, a Legfelsőbb Tanács Elnök­ségének elnöke találkozott vá­lasztóival a Moszkvai Nagyszín­házban. Szovjetunió-szerte meg­tartották a választási gyűlése­ket, amelyeken a választópolgá­rok nagyfokú aktivitásról tettek tanúbizonyságot. Az egész or­szág lelkes hangulatban készül a szavazásra. Moszkva ünnepi díszben várja a vasárnapi vá­lasztásokat. A szovjet 'főváros utcáit vörös zászlók, hatalmas választási transzparensek és fel­hívások ékesítik. Feltűnő helyen, díszes formában kifüggesztették az SZKP Központi Bizottságának választási felhívását, amely rög­zíti a kommunisták és a párton- kívüliek választási blokkjának programját, valamint a képvi­selőjelölteik tevékenységét és rö­vid életrajzát ismertető falraga­szokat. Leonyid Brezsnyev vá­lasztási beszédét és az egész gyű­lést a szovjet rádió és televízió egyenes adásban közvetítette a Kreml kongresszusi palotájából. A választási gyűlést művészi mű­sor követte. (MTI) 0 Nyikolaj Podgornij a moszkvai Nagyszínházban mondott beszédet választói előtt, akik őt jelölték képviselőn*!^ a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsában. (Telefoto—Pl—MTI—L :) rica sínyli. Fejlődésük stagnál, alig 8—10 centiméteresek. Mindig vizes a gyümölcsfák lombja is, s ez hátráltatja a be­érett termés szedését. Minőség- romlással is számolni kell, a sok esőtől megrepedezik a cseresz­nye és rothad a szamóca. Szín­éi zamatképződésük sem az iga­zi, hiányzik az érlelő, vitamin- dúsító napfény. Ennek ellenére elérkezett a Bács megyei gyü­mölcsszüret idénye: szedik a meggyet, s néhány nap múlva beérik a korai őszibarack is. Bács-Kiskun megyében a hűvös, csapadékos idő pihenő­re kényszerítette a mezőgazdasági dolgozókat. A minden­napos esőtől felázott talajokon megbénult a munka. Alinak a gépek, s elmarad a legsürgősebb tennivaló: a szálas takarmányok betakarítása. A torlódó munkákat tetézi az ara­tás közeledése, s betakarításának előkészülete. A hűvös idő ellené­re sárgul az őszi árpa, s a meleg egyszerre érleli majd a teljesen kifejlődött gabonákat. Az erős szél csak helyenként tépázta meg a kalászosokat, a búza nagy ré­sze állva érleú jó termését. Fi­gyelembe kell azonban venni az aratási menetrend összeállítása­kor, hogy gyomosak a gabona­táblák, ami jobban igénybe ve­szi, lassítja a gépek munkáját A júniusi hideget legjobban a ka­pásnövények, közülük is a kuko­A növénytermesztés, állattenyésztés kor1- szerűsítése nagy lépéssel vitte előbbre Bács- Kiskun . megye mezőgazdaságát. Az állatte­nyésztés egyik ágában, a juhászatban azon­ban nem következett be a kedvező fordulat. A Duna-Tisza közén hagyományos juh tar­tásról már évek óta úgy vélekedtek, hogy az nem illeszthető a belterjes nagyüzemi gazdálkodás kereteibe. A szövetkezetek legfeljebb hagyománytiszteletből, a juhá­szok foglalkoztatására vagy az épületek ki­használására tartották még fenn az állo­mányt. A szakszerű tenyésztő munka azon­ban a legtöbb helyen hiányzott. Emiatt és a gyenge takarmányozás, s egyéb okok követ­keztében a juhászat termelése alacsony színvonalú lett, az ágazat ráfizetéssel járt. • A kisszállás! Petőfi Tsz juhnyája. NAGYÜZEMI JUHTARTÁS HÉT SZÖVETKEZETBEN Eredményes a kiskunsági társulás rr :,ß • :<r Sárgul a/, őszi arpa Késik a szálas takarmány betakarítása „Tanévzáró” az öthónapos pártiskolán Üjabban a kormányintézkedé­sek hatására ismét nagyobb az érdeklődés az ágazat iránt. A műanyagipar rohamos fejlődése ellenére a gyapjú világpiaci ke­reslete növekszik és jó áron, ked­vező feltételekkel értékesíthetők a növendékiuhok. bárányok. Az árukínálat azonban alacsonyabb, mint korábban. A Kiskunsági TESZÖV körzetében a balotaszál- lási Kossuth, a bodoglári Szabad­ság, a kiskunhalasi Vörös Októ­ber, a kisszállási Petőfi, a harka- kötönyi Egyesülés, a páhi Ifjú Gárda és a rémi Dózsa Tsz össze­fogott a juhtenyésztés fellendíté­sére. A hét közös gazdaság együttműködésének az a célja, hogy a jelenleginél jóval több húsjellegű és kiváló minőségi gyapjút adó juhot neveljenek. A társulás valamennyi szövet­kezete azonos fajtájú juhokat ál­lít tenyésztésbe. Takarmányozás­ra, hizlalásra azonos minőségű tá­pot használ fel, amelyet a harka- kötönyi Egyesülés Tsz takarmány­keverőjében állítanak elő. A hét szövetkezet korszerűsíti és bővíti a juhhodályokat. azokban olyan technológiai berendezéseket sze­reltet fel, amellyel gazdaságosabb az etetés és nem szennyeződik a tenyészállatok gyapjúja. A hét közös gazdaság a harkakötönyi szövetkezetben kidolgozott juh- tartási eljárást vezette be. A tár­sulás óta ezekben a termelőszö­vetkezetekben 6.1 ezerrel gyara­podott a közös juhállomány. A gyapjú minőségének javulását jelzi, ho®y a társult szövetkeze­tekben 65 forintnál magasabb a gyapjú átvételi ára és kilogram­monként 2—5 forinttal haladja meg az előző évek átlagárát. Az elmúlt évben értékesített pe­csenyebárányokért kilogrammon­ként 39,7 forintot kaptak a ter­melőszövetkezetek. A társulás rövid működése alatt bebizonyította, hogy a juh­tenyésztés, -hizlalás megfelelő kö­rülmények között jövedelmező le­het a nagyüzemben is. A Kiskun­sági TESZÖV elnöksége a leg­utóbb megtartott ülésén értékelte a juhtenyésztő szövetkezeti társu­lás tevékenységét és ajánlja, hogy a szövetség körzetében minél több gazdaság legyen tagja ennek az együttműködésnek. K. A. 0 Osztályozzák a nyersanyagot a Gyapjőforgalmi VáUalat kis­kunfélegyházi telepén. (Pásztor Zoltán felvételei) Január hetedikétől június ti­zenötödikéig tartott Kecskemé­ten az oktatási igazgatóság ál­tal Szervezett öthónapos, bent­lakásos pártisköla. A hatvan hallgató — párttitkárok, vezető­ségi tagok, s a pártmunkában aktívan részt vevők — Bács-Kis- .kun megye minden részéből jöt­tek. Általában az iparban, a me­zőgazdaságban és a szolgáltatás különböző területén dolgoznak. A sikeres összefoglalók után tegnap délben ünnepélyes kere­tek között búcsúztatták el azokat, akik vállalták, hogy öt hónapon keresztül képezzék magukat poli­tikailag, fejlesszék ideológiai mű­veltségüket. A nagy előadóteremben Har­sányt Ernő igazgatóhelyettes köszöntötte a megjelenteket. El­mondta, hogy ez a mostani párt­iskola minden eddiginél eredmé­nyesebbnek bizonyult; a tanul­mányi fegyelem kifogástalan volt. Jellemző vonása, hogy több a fia­tal a hallgatók között, mint az előző tizenhat öthónapos pártis­kolán bármikor. Megnövekedett résztvevő nők aránya is. És a hall­gatók legnagyobb része fizikai munkás. Szabó Lajos, az oktatási igaz­gatóság igazgatója -részletesen ér­tékelte az eltelt öt hónap mun­káját. Kiemelte annak jelentősé­gét, hogy amit ez alatt az öt hó­nap alatt megtanultak, gazdagí­tani fogja további munkájukat, életútjukat. A kor alapvető tár­sadalmi és politikai kérdéseiben ezen keresztül is jobban tudnak majd eligazodni. A százhuszonhat órában meg­tartott ötvenkilenc előadás, a kétszázhúsz óra szeminárium, a sok-sok vita, konzultáció együt­tesen segített minden hallgatót abban, hogy tudása, műveltsége, életismerete, a politikai-ideoló­giai kérdésekben való jártassága erősödjön. Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságá­nak titkára a megyei pártbizott­ság nevében köszönte meg a hat­van hallgatónak, amiért „eleget tettek a követelményeknek, tel­jesítették, amit elvártak tőlük”. Hangoztatta, hogy akik erre az aránylag hosszú időre elszakad­tak a családjuktól, s a tanulás­ban derekasan helytálltak, dicsé­retet és elismerő szót érdemel­nek. Elmondta, hogy reméli: akik most elvégezték a pártiskolát; emberségükben, kommunista ma­gatartásukban gazdagodtak, s ez minden elkövetkező cselekede­tükben megmutatkozik majd. A továbbiakban az elvi követke­zetességet és a cselekvésben való állhatatosságot hangsúlyozta. Az ünnepség végén könyvju­talmakat adtak át azoknak — összesen huszonnégy hallgatónak —, akik a tanulásbn, s a közös­ségi munkában kitűntek. V. M. Egy régi és egy új tennék 0 A Kecskeméti Szolgáltató, Javító és Vegyesipari Vállalat régi meg­rendelői közé tartozik a MÁV. Évente átlag 7—8 millió forint ér­tékű különböző vasszerkezeteket gyártanak a vasútvillamosítási program végrehajtásához. Részt vettek már a Vác—Szob vasút­vonal villamosításában, most pedig a Budapest—Békéscsaba kö­zötti vonalra kerülnek az itt gyártott vasszerkezetek. Horváth Ká­roly brigádja munka közben 0 A vállalat asztalosműhelyeiben új gyártmány készül. A Múzeumi Főigazgatóság tárolószekrényeket rendelt a vállalattól, az első da­rabok megnyerték tetszésüket, s már megkezdődött'a sorozatgyár­tás. A rovar-, ásvány-, érem-és más gyűjtemények tárolására alkal­mas szekrényeket 8 típusban készítik, s a megrendelt 189 szek­rénynek összesen mintegy 10 ezer fiókja lesz. Felvételünkön Bo- dacz Tibor műhelyvezető Beregszászi József asztalos brigádvezető­vel ellenőrzi az egyik szekrény üveges fiókjait. (Opauszky László felvételei) 10,6 százalékkal nőtt a munkások átlagbére Tegnap a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának elnöksége az ipari vállalatok bér- és túlóra­gazdálkodásának tavalyi, vala­mint idei első -negyedévi tapasz­talatairól tárgyalt. Az SZMT közgazdasági munkabizottságá­nak erre vonatkozó jelentése emlékeztetett arra, hogy az MSZMP KB 1972. novemberi ha­tározata kimondta:' az állami iparban és az építőiparban dol­gozó munkások, valamint a köz­vetlen termelésirányítók bérét emelni keU. A vizsgálatok so­rán a munkabizottság megállapí­totta, hogy bár a megyében az átlagbérek növekedési, üteme megközelítette, sőt az építőipar­ban meg is haladta az országos mértéket, Bács-Kiskunban a bé­rek még mindig alacsonyabbak az országos átlagnál. A központi bérintézkedések és a vállalati önerős bérfejlesztés hatására a megyében a munká­sok átlagbére 10,6 százalékkal emelkedett. A vállalatok egy ré­sze azonban még mindig „óva­tos” volt az önerős bérgazdálko­dással, a csak a harmadik és ne­gyedik negyedévben emelték a dolgozók fizetését. A bérfejlesztést a kiadott dif­ferenciálási elveknek megfele­lően valósították meg. Az el­osztásnál kiemelt bérfejlesztés­ben részesültek a női dolgozók, a kvalifikált szakmunkások és nehéz fizikai munkát végzők. A munkabizottság ugyanakkor meg­állapította, hogy a vállalatok többsége rendelkezik ugyan, a IV. ötéves terv '-i ószakára bér­es jövedelemterv számokkal, de bérkoncepcióval nem. A túlóra felhasználásáról szól­va a jeleni*« rámutatott arra, hogy 1973-ban az egy munkásra jutó túlórák száma — különö­sen a szabad szombatokon és pi­henőnapokon végzett munka alapján — emelkedett. 1974 el­ső negyedévében a helyzet to­vább romlott, az iparban 13,7, az építőiparban 12,6 százalékkal növekedett tovább a túlórák száma. Ennek oka részben a munkaerőhiány, i %zben az áru- és anyagszállítások rendszerte­lensége, hiba viszont az is, hogy a dolgozók nincsenek egyenlete­sen ellátva munkával. Az elnökség határozatában arra hívta fel a vállalati szak- szervezeti bizottságokat, hogy készítsenek a gazdasági lehető­ségekkel összehangolt bérfejlesz­tési tervet, s ellenőrizzék annak végrehajtását. Következetesen lépjenek fél az ellen, hogy’ az alkalmazottakkal szemben az önerős bérfejlesztésnél a munká­sok hátrányba kerüljenek. Az indokolatlan —- a kollektív szer­ződést sértő — túlóráztatás ese­tén pedig bátran alkalmazzák kifogásolási (vétó) jogukat N. Ö.

Next

/
Thumbnails
Contents