Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-16 / 112. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évi. 112. szám Ára: 90 fillér 1974. májas 16. csütörtök Walter SchegT az NSZK új áUamelnöke Ma kancellárt választanak Szerdán reggel tíz órakor ösz- szeiilt a nyugatnémet szövetségi választógyűlés, hogy az elkövetkező öt esztendőre megválassza a Német Szövetségi Köztársaság új államelnökét. Erre a tisztségre két jelölt pályázott: Walter Scheel ügyvezető kancellár és az ellenzéki Richard von Weizsäcker. A választótestületnek 1036 tagja van, 518-an a szövetségi gyűlés tagjai (beleszámítva a jelen esetben szavazati joggal rendelkező nyugat-berlini képviselőket) és ugyanilyen számú választó az egyes tartományokat képviseli. A CDU—-CSU-nak 501 szavazásra jogosult küldötte van, a koalíciónak 535 (SPD: 471, FDP: 64). Az elnökké választáshoz' abszolút többség szükséges, azaz 519 szavazat. A szövetségi választógyűlés 530 szavazattal a nyugatnémet kor- mányokalicló jelöltjét, Walter Scheelt választotta meg az NSZK új elnökévé. Ellenfele, a kereszténydemokrata Richard van Weizsäcker 498 szavazatot kapott. Öten tartózkodtak a szavazástól. A szavazástól tartózkodók vegyesen, a koalíció és az ellenzék küldöttei közül kerültek ki. Walter Scheel, aki az NSZK negyedik államelnöke, a megbízást elfogadta és rövid nyilatkozatban köszönte meg az irányában megnyilvánult bizalmat. * Walter Scheel államelnökké történt megválasztása után Nyu- gat-Németországban a soron következő belpolitikai esemény Helmut Schmidt kancellárrá választása és az új kormány megalakulása lesz. A szövetségi gyűlés ma reggel tíz órakor ül össze a kancellár megválasztására és az új kormányfő még délután leteszi a hivatali esküt. Az új kormány pénteken délelőtt mutatkozik be a parlamentben és délben hangzik el Helmut Schmidt kői latkozata. Mezőgazdasági szövetkezetek küldöttközgyűlése Kecskeméten GONDOK ÉS FELADATOK Fejlesztés előtt a hazai papírgyártás A világ papírszükséglete évről évre számottevően emelkedik. Ennek megfelelően szükséges a cellulóz termelését növelni. Az utóbbinak feltétele a papírfatermesztés megfelelő arányú bővítése. Míg 1950-ben a világon 120 millió, 1# évvel később már 250 millió, 1970-ben pedig 500 iwílHÁ köbméter papírfát termeltek. Magyarországon is 20 év alatt mintegy harmincszorosára emelkedett a papírfatermesztés 1966-ban indult hazánkban a cellulózprogram. Az országban eddig 23 ezer hektáron telepítettek a papírgyártás alapanyagát adó nyárfát. Ebből 7 ezer hektár a megyében van. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a megyében 30 ezer hektáron van fenyőerdő. Ez utóbbi szintén alkalmas cellulóznyerésre. Tekintettel arra, hogy a papír- szükséglet egyre égetőbb és az árak a világpiacon állandóan emelkednek, a téma mind fontosabbá válik. A hazai papírgyártás helyzetét, a további elképzeléseiket, és ezen belül a hulladékfa cellulózgyártásra történő felhasználását vitatták meg tegnap Kecskeméten, a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság központjában. Az Országos Erdészeti Egyesület Műszaki Egyesület cellulózipari albizottságainak ' zdeményezésé re került sor re a tanácskozásra, amelyen részt vett a magyar papíripar egész vezérkara. Ezenkívül jelen voltaik a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az erdészetek vezető szakemberei. Dr. Annus Sándor, a Papíripari Vállalat fejlesztési igazgatója bevezetőjében elmondta, hogy elkészült a papíripar fejlesztésének távlati terve, több módozatban is. A népgazdaság teherbírásától függően valósítják meg a fejlesztési elképzeléseket. Az alapelvek adottak. Arra törekednek, hogy a hazai papíripar (Folytatás a 2. oldalon.) A Homokhátsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége tegnap tartotta küldöttközgyűlését Kecskeméten. Pestr István, a szövetség elnöke üdvözölte a körzet termelőszövetkezeteinek képviselőit, valamint a párt- és tanácsi szervek munkatársait. A küldöttközgyűlésen elsőként a szövetkezetek belső ellenőrzésének tapasztalatait, feladatait tárgyalták meg. Megállapították, hogy a vállalatszerű gazdálkodás kialakulásával párhuzamosan megnövekedett a felelősség is, fejlődött az önkormányzat, szükségessé vált a belső ellenőrzési rendszer továbbfejlesztése. A tapasztalatok szerint az ellenőrző bizottságok munkája még nem elég alapos és gyakran végeznek vezetői hatáskörhöz tartozó vizsgálatokat is. A szövetségi revizori irodának a legutóbbi küldöttközgyűlés óta valamennyi tagszó- vetkezet megbízást adott a rendszeres, átfogó ellenőrzés elvégzésére. 9 A küldöttközgyűlésen felszólalt Moharos József, a TOT eloökhelyettese. A területi szövetség vizsgálódásai szerint az elmúlt esztendőben a körzet szövetkezeteiben hatékonyabbá vált a gazdálkodás, jobban kihasználták az adottságokat, lehetőségeket, korszerűbb lett az üzem- és munkaszervezet A termelőszövetkezetek halmo- zatlan termelési értéke 1 milliárd 658 millió forint, árbevétele 2 milliárd 407 millió forint volt, 33,8 százalékkal magasabb, mint 1972-ben. Hasonló arányban változott a szákszövetkezetek termelési eredménye is. Az intenzív gazdálkodásra való törekvést a vetésszerkezet alakulása is mutatja, folytatódott a szakosodás, mind nagyobb felületen és töm- bösítve termesztettek egyes növényeket. Több kalászos és szálas takarmányt termeltek, ugyanakkor változatlanul feladat mintegy 40 ezer hektárnyi rét és legelő eredményesebb hasznosítása. Az állattenyésztésre ugyancsak jellemző a szakosodás, különösen a szarvasmarha-ágazat fejlődött dinamikusan. A téeszekben a tehénállomány 22, a szakszövetkezetekben 120 százalékkal nőtt. A juh- és a sertéstartás viszont csökkent. A közös és a háztáji gazdaság kapcsolata erősödött. a tagság mintegy 60 millió forinttal több árut értékesített a szövetkezeteken keresztül. A küldöttközgyűlésen felszólalt Muharos József, a TOT elnökhelyettese is. Beszédében a belső ellenőrzés és a revizori iroda munkájával foglalkozott. Elmondotta. hogy az ellenőrző bizottságok tagjaiul hozzáértő, mozgékony, a szövetkezetpolitikai, gazdálkodási elveket Ismerő embereket kell választani, akik mindenkor szóváteszik a hibákat. A bizottságok a demokratikus működés gazdái, legfontosabb feladatuk annak vizsgálata, hogy a szövetkezet alapszabályának megfelelően végzik-e a munkát. A küldöttközgyűlés résztvevői a beszámolókat a szóbeli előterjesztésekkel, javaslatokkal együtt elfogadták. D. f. Űj módszer az állattartásban Gazdaságos a nagyüzemi hizlalás az ISV telepein 9 A korai választású malacokat ilyen rácspadozatú, emeletes hattá riákon helyezik el higiénikus körülmények között az Iparszeré Sertéstenyésztő és Hizlaló Közös Vállalkozás gazdaságaiban. Tizenötmilliárd forintos beruházással 295 nagyüzemi hizlalda épült fel az országban a kormány húsprogramjának meghirdetése óta. A korszerű sertéstelepeknek csaknem a 10 százalékát Bács- Kiskun megye gazdaságaiban helyezték üzembe. Sajnos, a szakosított hizlaldák, kevés kivételtől eltekintve, még nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, drágán termelnek. A szakosított telepek tervezési, kivitelezési hibáin kívül ennek az a legfőbb oka, hogy az évszázadokon át a szabadban tartáshoz, almozáshoz szoktatott sertések, a nemesített fajtákat sem kivéve, nehezen tudnak alkalmazkodni a zárt tartáshoz. Emiatt magas a tenyész- és hízóállatok elhullásából eredő veszteség. Több esztendős kísérletezés után az Iparszerű Sertéstenyésztő és Hizlaló Közös Vállalkozás nagyüzemeiben olyan tartási módot vezettek be, amely képes megszüntetni a hibákat. Előnye az eljárásnak, hogy a már eddig felépült, különböző típusú szakosított telepek viszonylag kis költséggel átalakíthatók és gazdaságosan üzemeltethetők. Ezeknek a tapasztalatoknak az összegezésére, megvitatására rendezett tanácskozást szerdán Kiskunhalason, a II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Szakközépiskolában a Magyar Agrártudományi Egyesület, a megyei állattenyésztési felügyelőség és a Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. Sánta Lajos, a Bács- Kiskun megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója elemezte a megye sertéstenyésztési, -hiz- lalási eredményeit, majd dr. Bajor Ferenc, az Iparszerű Sertéstenyésztő és Hizlaló Közös Vállalkozás igazgatója beszélt arróL hogy milyen módszerrel tehető gazdaságossá a sertéshústermelés. Vitaindító előadásának az volt a legfőbb következtetése, hogy az állattartást kell higiénikussá tenni. A korszerű szakosított telepeken alkalmazott jelenlegi technológia erre nem fordít elég gondot. Nem tökéletes a szellőztetés, a fűtés, emiatt a tenyész- és hízó- állatok sok, a takarmányban felhalmozott energiát pazarolnak el. A hibás műszaki megoldások miatt a fertőzés veszélye is fennáll. A közös vállalkozás eddig negyven gazdaságában vezette be az új módszert a különböző típusú szakosított telepeken. Ennek az a lényege, hogy a tenyész-, a növendék- és a hízóállatokat nem az épületek padozatán, hanem afölött 25 és 40 centiméterrel magasabban, rácsozatos battériákban helyezik el. E berendezéseket a Kiskunmajsai Drótfonatgyár készítette az ISV üzemei számára. Ezzel a megoldással a szakosított telepeken a sertések brollertartását lehetett bevezetni. Ily módon a sertés világ- raj öttétől 200 napos koráig, a kén hízó átadásáig, sikerült a 12 százalék alá csökkenteni az elhullásból eredő veszteséget. A megvizsgált telepeken egy kilogramm sertéshús előállítására 3,6 kilogramm takarmányt használtak fel a közös vállalkozás tenyésztési, hizlalást eljárása szerint. Beszélt az előadó arról is. hogy a közös vállalkozás néhány gazdaságában sikeresen kísérletednek a mesterséges malacneveléo- sel, s ez a módszer újabb lehetőségeket tár fel a sertéshizlaláa gazdaságosságának növelésében. K. A. tJj típusú vízműberendezés Elmúlt évi eredményei alapján az Országos Vízügyi Hivatal elnöke és a MEDOSZ elnöksége elismerő oklevéllel tüntette ki május elseje alkalmából a lajosmizsei Vízgépészeti Vállalatot. Az elismerést azzal érdemelték ki. hogy egy év alatt 7,5 százalékkal növelték a termelést, s ezt 80 százalékban jobb üzem- és munkaszervezéssel, a termelékenység emelésével érték el. Az ^ágazaton belül kiemelkedő eredményeik születtek a műszaki fejlesztésben, s termékeik 12—13 százalékát exportálták. Külföldi szállítmányaik jó része Szíriába, Tanzániába, Vietnamba, valamint az NDK-ba és Csehszlovákiába irányult. Jól kezdték az idei esztendőt is. A vállalat lajosmizsei gyárában egy új termék — a 3x200 köbméteres hidrohenger — gyártását kezdték meg, amely összekapcsolva 600 köbméter vizet szolgáltat. Az első ilyen vízügyi berendezést Kunszent- mártonban állítják, fel. A gyárban kompletten ösz- szeállított hidrohengereket és tartószerkezeteiket két darabban szállítják a helyszínre, ahol a vállalat 4. számú szerelő gyáregységének dolgozói szerelik össze. Hasonló vízmüvet rendeltek Gyomaendrődre és a jugoszláviai Obrovácra. Az utóbbi helyen a jugoszláv—magyar kooperációban épülő timföldgyár vízellátását szolgálják majd a Lajosmizsén készült hidrohengerek. • Gajdácsi Gyula és Horváth István a hldrohgp- gerek összekötő szerkezetének alkatrészeit készíti. • Hidrohengereket épít Bányai József lakatosbrigádja (Tóth Sándor felvételei) )
