Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-15 / 111. szám

1974. május 15. • PETŐFI NÉPE • $ „Bizakodó vagyok” Kiskunhalasi beszélgetés Lunger Pállal Lunger Pál negyedszázada él Kiskunhalason. Két évtize­den keresztül'könyvtárosként dolgozott. Közben a legkülön­félébb közművelődési területeken — öntevékeny művészeti, s khibmozgalom, ismeretterjesztés — szerzett tapasztalatokat a jó munkához. A közművelődésben kifejtett sokoldalú tevé­kenységéért többször kapott jutalmat és dicséretet. Többek között a „Szocialista kultúráért” kitüntetés tulajdonosa. Ta­valy óta Kiskunhalas népművelési felügyelője. Munkájáról, s a város kulturális életéről beszélgettünk vele a napokban. FELHÍVÁS Megkezdődött az előkészület II. Rá­kóczi. Ferenc születésének 300. évfor­dulójára. A vajai Vay Adám Múzeum az 1976. évi Rákóczi-jubileumra ké­szülve össze szándékszik gyűjteni az 1945 utáni Rákóczi- és kuruc hagyo­mány ápolására vonatkozó adatokat és dokumentumokat. Ezért azzal a ké­réssel fordul a működő pedagógusok­hoz, .hogy az alábbi kérdések alapján adjanak tájékoztatást a múzeum szá­mára. 1. Van-e területükön II. Rákóczi Fe­rencről vagy vezéreiről (Esze Tamás, Béri Balogh Adám, Bercsényi Miklós Vak Bottyán János, Vay Adám stb.) elnevezett termelőszövetkezet, iskola, úttörőcsapat, művelődési ház, klub, mozi, könyvtár stb. Miért választották névadóul ezt a kuruc vezért? Mikor vették fel a nevét? Van-e névadással kapcsolatos dokumentumuk? 2. A Rákóczi vagy vezéreinek nevét viselő intézmény és szervezet hogyan ápolja névadója emlékét? (Például emlékünnepség, ismeretterjesztő elő­adás, szellemi vetélkedő, kiállítás, em­lékalbum készítése stb.). 3. Van-e működési területükön Rá­kócziról vagy a kuruc kor hőseiről el­nevezett utca, út, park, tér? Mikor nevezték el? Hogyan történt a név­adás? (A névadástól függetlenül, ho­gyan ápolják a fejedelem és a kuruc vezérek emlékét?) 4. Van-e a helység közterén, park­jában Rákócziról, vagy vezéreiről ké­szített szobor? Van-e emléktábla? (Ha szöveg van rajta, írják le.1) Van-e Va­lamilyen intézmény, szervezet helyi­ségében Rákóczit vagy vezéreit ábrá­zoló . szobor, festmény, dombormű, plakett, reprodukció? Mikor helyezték oda, kinek az alkotása? Ezekről lehe­tőlég készítsenek fényképeket. 5. Ismernek-e olyan magángyűjtőt, iaki Rákóczi- és 'kuruckori emlékeket, hagyományokat gyűjt? (Írják meg a nevét, pontos címét). Kérjük, hogy válaszukat küldjék meg az alábbi címre: Vay Adám Mú­zeum, 4562 Vaja. OLVASTUK „BEFAGYASZTOTT” SZABADALMAK MOZEUMA Teljes joggal így lehet nevezni a nyugat-németországi Braunschwelg városban levő fényképészet-történeti múzeumot. A múzeum egyik osztá­lyán olyan fényképezőgépeket állítot­tak ki, amelyeket rendkívüli műszaki tökéletesség és eredeti konstrukció jellemez. Az az érdekes, hogy e ké­szülékek közül egy sem került soro­zatgyártásra, mind csak egyetlen pél­dányban van meg. Ennek az 'az oka, hogy annak idején’szabadalmat adtak ezekre a fényképezőgépekre, de a sza­badalmakat megvásárló nagy cégek páncélszekrényeikben „befagyasztot­ták” őket, hogy hozzájuk ne jusson a konkurrencia. A NEOLITTÓL LAKOTT TERÜLET A XI. és a XII. századból származó kupolás kemence maradványait, s a XIV. század végéről vagy a XV. szá­zad elejéről származó mezőgazdasági épületeket tártak fel a Csehszlovák Tudományos Akadémia brnói régé­szeti intézetének szakemberei a mor­vaországi Sakvicben (breclavl járás). Már a régebbi kutatások is igazolták, hogy ez a térség a neolittól egészen a középkorig lakott terület volt. A ré­gészek folytatják a feltárást. TAN-ÖSVENY Az NSZK-ban levő teutonburgl er­dőparkban egy ösvényt alákltottak ki. amelyen végigsétálva geológiai, bo­tanikai, zoológiái ismereteket lehet szerezni. Az ösvény mentén érdekes triászkori, júrakori és krétakori geo­lógiai leleteket állítottak ki, igen gaz­dag növényi társulásokat és mester­séges fészkekbe különféle madarakat telepítettek. A sétálóknak mindehhez rendelkezésükre állnak a szükséges magyarázatok és útmutatók is. TÚLSÁGOSÁN IDEGESÍTŐ FOGLALKOZÁS A sors ironiála: Granger Smith-et a hírhedt ausztráliai betörőt, a pán­célszekrények és a bonyolult zárak rémét, az elektronikus jelzőberende­zések felülmúlhatatrari’ szakértőjét kö­zönséges zsebtolvajláson érték tetten. — Hogyan süllyedhetett idáig, Smith? — kérdezték részvevőén a rendőrségen régi ismerői, a felügye­lők? — Az úgy történt — magyarázkodott Smith —, hogy a múlt hónapban ren­detlenkedett a szívem. Orvoshoz men­tem, aki azt. mondta: ,,A jelenből ítélve ön olyan munkát végezhet, amely nagyon komoly idegfeszültség­gel jár. Ideje lenne, hogy valamilyen csendes, nyugodt foglalkozást válasz- szón. Ne feledje: minél kevesebbet Idegeskedjék . . .” hát így történt... — Az elmúlt huszonöt év alatt sok minden történt az életében; munkája végzése közben bizo­nyára számtalan érdekes élmény­ben volt része. Mire emlékszik vissza legszívesebben? — Az általam vezetett ifjúsági klub többször megkapta a „ki­váló” címet; a fegyveres erők klubjában jogosan voltunk büsz­kék fiataljainkra. Az 1963-as „Mit tudsz a máról” elnevezésű tele­víziós vetélkedő szintén emléke­zetes marad számomra. Csapa­tunkkal megnyertük az országos döntőt, s jutalomból két hetet a Szovjetunióban tölthettünk. Ter­mészetesen a könyvtárosi mun­kám is sok olyan élményt nyúj­tott, amit nehéz lenne elfelej­teni. — Hosszú. sok éves könyvtá­roskodás után nem okozott- gon­dot, az egészen más területre va^ ló átállás? — Valójában nem léptem „egé­szen más területre”. Eddigi, több irányú közművelődési munkálko­dásomhoz még hozzá kell tenni, hogy évékig a TIT városi titkára voltam. Az, hogy Ismertem a vá­rost, az itt élő embereket, a gon­dokat, problémákat — s a szép elgondolások nagy részét —, mind­ez segítségemre volt már az első napokban. — Volt egyéb segítsége is? Emberekre, támogató szervekre; gondolok elsősorban. — Szerencsére: igen. Sőt — s ezt mindenképpen szeretném hangsúlyozni —, minden előzetes elgondolásomat felülmúlta a ka­pott segítség. Sokáig sorolhatnám azokat, akikkel együtt dolgozunk a közös ügyért, Halas kulturális életének fellendítéséért. — Mégis: megnevezne néhá­nyat közülük, akikre támaszkod­hat. vagy akik leginkább segí­tenek beosztásukból eredően? — Jó, legyen, Gyors felsoro­lásban, természetesen njem a tel­jesség igényével. Ä városi tanács jelenlegi vezetősége; a pártbizott­ság, s elsősorban dr. Szabó Mik­lós titkár, akihez a kulturális ügyek tartoznak közvetlenül; Sze- merédy László tanár, a Szilády Galéria egyik életrehívója; Rábel Imre, a Kassák Irodalmi Klub lelkes szervezője; és sorolhatnám tovább. — Valamilyen elgondolása, ter­ve volt-e, amikor átvette ezt a munkakört? Próbált-e kialakí­tani magában — természetesen a körülményeket figyelembe vé­ve — sajátos koncepciót? — Szerintem minden valamire­való emberben kell, hogy éljen valami elképzelés, ha egy nagy területre kiterjedő munkához fog. Erről csak annyit mondanék el, hogy ami tapasztalatot régebben a klubmozgalomban az ismeret- terjesztésben, a diákszínjátszás­ban, s a könyvtárosi munka vég­zése közben összegyűjtöttem, ez­után — most már magasabb szin­ten is — gyümölcsöztetni szeret­ném. Figyelembe véve természe­tesen a város sajátos történeti, s jelenbeli arculatát, jellemző vo­násait. — Milyen ennek a városnak az arculata? Mi jellemzi, mennyiben tér el más városokétól? — A századfordulón a lakos­ság negyven százaléka analfabéta volt. Ez az idő, szerencsére mesz- szire tűnt. A város ipara harminc évvel ezelőtt, a felszabaduláskor a ‘kézműves kisipar szintjén ál­lott; ma a keresők negyven szá­zaléka az iparban dolgozik. Sok a bejáró dolgozó, nagy a betaní­tott és segédmunkások létszáma, s kiterjedt a tanyavilág: a la­kosságnak több mint egynegyede ott él. Mindez együttvéve okozT za. hogy a tényleges fejlődés el­lenére a műveltség, közízlés, kul- turálódás területén van mit pó­tolni. — Egy ■ város vagy község — de akár egy üzem, vagy valamely vállalat, intézmény — kulturális élete nem máról holnapra ala­kul ki, hanem legtöbbször hosz- szú, s folyamatos fejlődés ered­ménye; még akkor is, ha olykor ugrásszerű emelkedés tapasztal­ható. így van ez Halason is? — Feltétlenül. Itt sok év óta a legkülönfélébb törekvésekkel, egészséges kezdeményezésekkel találkozott az, aki a kulturális élet alakulására figyel. — Szívesen hallanánk néhány konkrét példát arra, hogy mi minden történt a közelmúltban a város kulturális életében. Kö­zelebbről: mi az, amire a hala­siak büszkék lehetnek, amiről az elégedettség hangján szólhatnak? — A város zenei élete — a hangversenyek bérleteseinek szá­ma is mutatja — örvendetesen fejlődik. Irodalmi előadássoroza­tok, író—olvasó találkozók, an­kétok jelzik, hogy növekszik az érdeklődés az irodalom iránt. A legutóbbi hónapokban találkozott halasi olvasóival Baranyi Ferenc, Fodor András, Földeák János, Zám Tibor, Kunszabó Ferenc, Kiss Dénes. A városunkban élő Zsigray Julianna szintén több al­kalommal vendége volt egy-egy klubnak, intézménynek. Képző- művészeti életünk is színesedett, gazdagodott. A Szilády Galéria híre. nagy örömünkre, a városon kívülre is eljutott. A kiállítások látogatottsága ellen sem lehet ki­fogásunk. Figyelmet érdemel, hogy a legmodernebb művészi irányzatok, törekvések ugyancsak kedvező fogadtatásra lelnek. Ta­lán első helyen kellett volna em­lítenem, hogy a munkásművelő­dés szívügye e város valameny- nyi közművelődési szakemberé­nek. A szakmaközi bizottság klubkönyvtára eredményesen fog­ja össze, szervezi ezt a munkát. Az üzemekben, s más munkahe­lyeken élénkül a kulturális élet. Fokozódik az érdeklődés a politi­kai kérdések iránt. Bizonyíték erre, hogy a fegyveres erők „Fó­rum” sorozatának sikere van. Is­mert újságírók, kommentátorok látogatnak el hozzánk rendsze­resen. — Szó esett a szakmaközi klub­könyvtár koordináló szerepéről. Ez a gyümölcsöző kapcsolat más intézményre is vonatkozik? S ha igen, milyen eredményekről szá­molhatnak be? — Intézményeink az objektív tényezőket figyelembe véve, ugyancsak különböznek egymás­tól. A kétszeres kiváló könyvtá­runk például modern épületben fejtheti ki tevékenységét; a Gő­zön István Művelődési Központ épülete viszont elavult, régi. Hogy mégis tudnak eredményt elérni ott. az annak az erőfeszítésnek tudható be elsősorban, ami jel­lemző rájuk. Szűk a szakmaközi klubkönyvtár is; a munkájuk sokrétűsége, eredményeik szüksé­gessé — és teljesen indokolttá — tennék a bővítést. A MÁV- klub megfelelő; ennek ellenére ott még nem élnek eléggé a le­hetőségekkel. Mindezt figyelem­be kell venni, amikor a kapcso­latokról. a közművelődési munka koordinálásáról beszélünk. Ügy gondolom, pontosán fogalmazok ha azt mondom: valamennyi kö­rülményt figyelembe véve az utóbbi időben igen gyümölcsö­zőnek mondható az együttműkö­dés. Csupán két konkrét dolgot említek meg: a Szilády Galériát, s a szakmunkásjelöltek rendsze­res kulturális ellátásához szüksé­ge jó körülményeket. Mindkettő közös összefogás eredménye. Ha a Thorma János Múzeum, az út­törőház, a fegyveres erők klubja, és az iskolák kulturális jellegű tevékenységét felsorolnánk s megemlítenénk azt is, hogy me­lyik rendezvény, esemény jött létre közös összefogásból, min­denki igazat adna abban, hogy intézményeink megtalálták az egymáshoz vezető utat. Varga Mihály (Pásztor Zoltán felvétele) Televíziók Székesfehérvárról * A VIDEOTON az idén 250 ezer televíziót gyárt. Különösen a MINIVIZOR de Luxe típusú készülék népszerű, melyből az idén több ezer itthon is forgalomba kerül. (MTI foto: Jászai Csaba felvétele — KS) A SZEGEDI EGYETEM KÍSÉRLETE a tanárképzés korszerűsítéséért A következő tanévtől kezdve a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem Bölcsészettudományi Karán bevezetik a kö­zelmúltban elfogadott nevelési tervet, amely a hazai egyete­mek tanárképző karainak első ilyen jellegű kísérlete. Mintegy másfél évvel ezelőtt az egyetem állami és pártvezeté­se; valamint oktatási és nevelési bizottsága a Művelődésügyi Mi­nisztérium egyetemi főosztályá­nak megbízásából megállapodott a terv kidolgozásában és ennek megfelelően széles körű munká­latok kezdődtek a vállalkozás si­keres teljesítésére. Ismeretes, hogy az oktatás tar­talmi és szervezeti korszerűsíté­sének színvonalához képest az egyetemen elmaradt a nevelés, a személyiségformálás fejlődési üte­me a szocialista társadalom kö­vetelményeitől. Erre az oktatás- politikai határozat is felhívja a figyelmet. A névelőmunka meg­tervezése, a nevelési tényezők ösz- szehangolásának elmaradottsága nemcsak szegedi, illetve bölcsész­kari sajátosság, hanem a nevelési folyamat bonyolultságából és el­lentmondó jellegéből adódóan, felsőoktatásunk egyik általános problémája. A bevezetésre kerülő nevelési terv hármas funkciója: megha­tározza a szocialista középiskolai- tanár-képzés, a tanári személyi­ségformálás legfontosabb nevelé­si feladatainak és követelményei­nek rendszerét, körvonalazza a bölcsészkaron a képzési időszak egészére érvényes és ajánlható tevékenységi formákat és eszkö­zöket, megjelöli az irányításért és a gyakorlati' megvalósításért felelős tényezők szerepét és a tevékenységük összehangolásának lehetőségeit. A nevelési terv, mint alapdo­kumentum, nem törekszik a tel­jességre, hanem elsősorban azo­kat a kereteket foglalja össze, amelyek az egész kar viszonyla­tában támpontokat adhatnak a nevelőmunka egységes szemléle­ten alapuló, tervszerű végzé­séhez. A József Attila Tudomány- egyetem Bölcsészettudományi Ka­rának komplex nevelési program­ja felsőoktatásunk egyik jelen­tős dokumentuma, amely minden bizonnyal érezhető lesz a közép- iskolaitanár-képzésünk színvona­lának emelésében. Dr. Zakar András egyetemi tanársegéd A Duna Fotóklub sikerei 9 A bajai Duna Fotóklub tagjai sikerrel szerepeltek több nemzetközi kiállításon. Ostravában Panyik István, a Southampton! tárlaton dr. Pump József, Berlinben Görbe Ferenc és Kovács Béla egy-egy fotóval mutatkozott be. A southport-i kiállításon tízen képviselték Baját, Panyik István és Sellei Sarolta közös képpel dijat is nyert. Képűnkön: Kovács Béla Puszta című alkotása. Neon a cégér Nem is olyan régen egy buda­pesti kapualjban a következőket tudatta a kis tábla a járókelők­kel: „X. Y. sepeciál nadrág­szabó”. A jámbor gyalogos ta­lálgathatott ezután: a derék sza­bó speciál csak nadrágokat ké­szít, zakót, nagykabátot, egyéb ruhadarabot nem. Vagy a táb­lát úgy keU értelmezni, hogy ez a szabómester speciális nadrágo­kat tud készíteni ? Ez utóbbi a valószínűbb, bár továbbra is nyitva marad a kérdés: milye­nek is azok a speciális nadrá­gok? □ □ □ ... ... Bármilyenek is, a példa jól szemlélteti, mennyire fontos az, hogy mit és hogyan közlünk az utcai járókelőkkel. A régi, kö­zépkori mesterek minden esetre egyszerűbben oldották meg a kérdést: mesterségük jelképeit készítették el jól látható nagy­ságban, lehetőleg vasból, hogy az idő se tegyen kárt a cégtáb­lákban. Hatalmas ollók, vakoló­kanalak, kalapácsok és minden­féle szerszámok kerültek így a mester kapuja fölé: aki arra járt, megtudhatta, hogy Oda­bent ilyen, vagy amolyan szak­ember áll rendelkezésre. Ahogy az írás, olvasás tudo­mánya terjedt, úgy kerültek a vasból való jelvények helyébe a nagy festett táblák, mindenek­előtt azért, hogy a mester neve is kikerüljön az utcára. Egy-egy város arcát azután nagymérték­ben meghatározták azok a cég­táblafestő mesterek, akik nagy műgonddal, de gyakran igen_ ke­vés ízléssel pingálták a betűket, s a tulajdonos kérésére a név mellé még felrajzolták a legfon­tosabb portékákat is a táblára. (Talán egyedül a borbélyműhe­lyek őrizték meg réztányérjel- vényüket, szinte a mai napig, igaz, azért a tábla sem maradt el, a szépen frizírozott fejekkel, kackiásan pödört bajszokkaL Szó, ami szó, elég szörnyűek voltak ezek a fejeik, amint hogy az egész cégtáblafestészet inkább a rossz ízlés terjesztéséhez járult hozzá, mintsem a kulturált kör­nyezet megteremtéséhez.) □ 1 □* Igaz, a cégtábla, az utcai rek­lám nem élhet olyan szelíd esz­közökkel, mint mondjuk a festé­szet. Az a dolga, hogy felhívja a reklámozandó boltra, tárgyra, szolgáltatásra a figyelmet. Eh­hez olyan színekre, formákra van szüksége, amelyek azonnal a járókelők szemébe ötlenek. Meg aztán, mondjuk, mit is ke­resne egy kicsit is Stilizált em­beri fej a borbélyüzlet cégtáb­láján, olyan fej, amelyen még a haj, a frizura sem látszik? Iga­zán megdöbbentő reklám lenne, mondjuk egy kockára stilizált emberi fej, a haj mesterei szá­mára. Azaz gondoljunk csak utána! Tényleg kizárólag magával v a tárggyal, ez esetben a szépen fé­sült emberi fejjel lehet a bor­bélyüzletnek ajánlania 'magát? A reklám szakemberei,— közöt­tük tudományosan képzett pszi­chológusok — már elég régen felfedezték, hogy a dolog nem ilyen egyszerű. (Amerikában és Angliában például egy hosszú, színes csikozású rúd a borbély­műhelyek cégére, már igen hosz- szú ideje és éppen, mert a já­rókelők fejében ez a színes rúd egyet jelent a borbélyműhellyel, felesleges egyebet is kirakni, vagy kirajzolni az üzlet homlok­zatára.) A hagyományos cégtábla hal­doklását azonban végül a neon megjelenése hozta el. A neon csak erős, keveretlen színeket produkál: a pirosát, a zöldet, a kéket és persze a fehéret. A be­tűknek, formáknak bizonyos mé­rete és hajlítása lehetséges csak, az üvegtechnika és az elektro­mos megoldások miatt. Igaz, a neon nappal nem ég, de a neon­betűk nappal -is látszanak, nap­pal is eiol vashatóik Méreteik­nél fogva is meghatározzák egy- egy üzlet portálját. Nem na­gyon van hely — és nincs is sok értelme — a neon mellé bármit is festegetni. így szorítja ki a neon a cégtáblát. □ □ 1 És ami neon, az mind ízléses, mind a környezet kulturált össz­hatását szolgálja? Nem feltétle­nül. Ám a neonnak mégis sok az előnye, azonkívül is, hogy este minden korábbinál feltű­nőbben hívja fel magára a fi­gyelmet. Bizonyos mértékig szűkszavúságra késztet. Nagy gonddal kell formálni a betűt, az írásformának tehát alapve­tően fontos szerepe van. A be­tűtípusok megválasztása már önmagában hangulatot kelthet, megidézhet egy kort és jelezheti előre összhatásban is azt, amit hirdetni hivatott. A betűn kívüli ábrák eleve inkább jelképek, szimbólumok lehetnek csak, s nem naturalista tárgyutánzatok. A képi szimbólumok ugyanolyan jól közük a járókelőkkel, hogy miről van szó, mintha az ere­deti, festett mását látnák. Nem lebecsülendő előnye a neonnak, hogy az esti utcák barátságo­sabbak, ha úgy tetszik vidá­mabb hangulatúak, mint valaha. (Bár ehhez a nagyvárosok erő­sebb közvilágítása és a kiraka­tok erős fénye is hozzájárul.) A nagyvárosokban most már ezért a fehér fényektől is egyre gyak­rabban eltérnek, s például a szebb középületeket, műemléke­ket sárga fénnyel világítják meg, mert ez a szín jobban ér­vényesíti a sötét háttér előtt az egyes épületek tömbszerűségét, plaszticitását. tagoltságát. □ □ □ A mozgó neonok egy része persze visszakanyarodik a rossz­ízű cégtábla-naturalizmushoz, de még ezek között is gyakran igen szellemes képi, sőt mozgó­képi ötletekkel találkozunk. Az már külön tantárgy lehet a rek­lám-ábécé tanulásánál, hogy me­lyik épülettípushoz mi való. Nyilván egy középkori műem­lékház sörözőjének ajtaja fölé jobban illik a vasból készült söröskrigli középkori cégérének művészi kivitelű változata, egy csupaüveg vasbeton épület pedig a vékony neonbetűk különböző variációit vonzza inkább. Az utca, autóval,' cégtáblával és neonjaival, így válik egyre in­kább egy képzőművésáleg is meghatározott városképi harmó­nia külső megjelenési formájává. B. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents