Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-12 / 109. szám

4 • PETŐFI NßPE • 1974. május 12. A helikopter haszna a növényvédelemben A kemizálás korszerűsítésének eredménye a helikonteres nö­vényvédelem bevezetése. A ko­rábbi nagy létszámú, földön dol­gozó növényvédelmi brigádokat az évek során 'felváltja a két- három személyből álló helikop­teres brigád. A légi növényvédelem beve­zetését korlátozza a helikopter magas beszerzési ára, valamint a gép teljesitőképessége. Alkalma­zására csak azok a gazdaságok képesek, amelyek olyan felületű kultúrával rendelkeznek, ahol foglalkoztatni tudják egész esz­tendőben a gépet. A légi növényvédelem előnye­ként a szakemberek a követke­zőket határozzák meg: gazdasá­gosabb vegyszerfelhasználás, ha­tásosabb védekezés, megoldható a permetezési forduló optimális betartása és egyszerű a szerve­zés. Ezeket figyelembe véve a Kunbajai Állami Gazdaság már az elmúlt esztendőben alkalmaz­ta a helikoptert. Ezerhatszáz hektár szőlőültetvénye növény- védelmére egy KA—26-os gépet vásárolt. A légi növényvédelembe bekapcsolódott egy-két környe­ző gazdaság is. A Szőlészeti és Borászati Ku­tató Intézet szakemberei az el­múlt években jelentős eredmé­nyeket értek el a szőlönemesítés- ben és termesztésben, a külön­féle betegségekkel szemben el­lenálló fajták kialakításában, agrotechnikai eljárások kidolgo­zásában, valamint új borkezelési módszerek létrehozásában. A múlt év végéig az intézet kuta­tói három könyvet és harminc (32.) Giuliano egy ovális alakú asztalon feküdt csak nadrág volt rajta, melle csupasz, lába meztelen.- Fe­je egy fadarabon feküdt, vékony vércsík futott hátától az oldaláig. Hóna alatt látszottak a golyóütötte lyukak. Széles, díj­birkózó melle épnek lászott. Giuliano nyugodt álomba me­rült, gyönyörű, élettelen óriás­nak látszott. A csendőrök felemelték az ájult asszonyt; Giuseppina és a férje sírva mentek ki: „Tisztel­jék egy anya fájdalmát.” A kápolnában Maria Loifibar- do összeszedte magát, Giuseppi­na Giuliano pedig megbeszélté az ügyésszel testvére temetését. — Betehetjük egy szép kopor­sóba? — Igen. akármilyen díszesbe, a halott Giuliano ellen semmi kifogásunk. — F’vihétjük Monteleprébe? — A miniszter engedélye kell hozzá. Aztán a csendőrök kítámogat­Az elmúlt esztendő tapasz­talatait értékelték a gazdaság szakemberei és megállapították, hogy az egy hektárra jutó per­metezési költség nem sokkal magasabb, mint-a földi növény- védelemnél. Az egy hektárra ju­tó repülési idő 40 másodperc. A kedvező tapasztalatok alap­ján az idén megállapodást kö­töttek a környező és a távolab­bi gazdaságokkal is növényvé­tanulmányt írtak. Nemzetközi kapcsolatuk is jelentős, 180 inté­zettel, valamint a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal­lal együttműködnek a kutatá­sokban. A 75 éves intézet öt kutatóállomása közül a lakitele­ki, a megye gazdaságainak is segítséget nyújt a szőlőtermesz­tésben. Jelenleg öt témakörben folytatnak kísérleteket. Nemcsak ták Giuliano anyját a szabadba; láttuk később, hogy két fehér kö­penyes ember teljesen levetkőz­teti a banditát, mások vizet hoz­tak, és ráöntötték a csupasz test­re. Hallottuk a koponyára mért ütéseket is: ekkor vették ki Giu­liano agyvelejét. A kriminológu­sok majd elmondják Lombroso szellemében végzett kutatásaik eredményét, ahelyett, hogy azt boncolgatnák: mért él tovább Szicíliában a feudális társada­lom, azt magyaráznák meg kissé alaposabban, hogy Giuliano mint jelenség a feudalizmus, a nyo­már, a szicíliai nép életét sa­nyargató igazságtalanság talajá­ból fakadt. A kijáratnál, a temető előtt a rácsra kapaszkodó gyerekek tö­megén kellett keresztülvereked­nünk magunkat. A gyerekek ne­vetgéltek, egy siheder odaszólt az egyik csendőrnek: — Mennyit kell fizetni, ha meg akarjuk nézni Giulianót? Nekem van tíz lírám, szívesen ráköltöm. delemre. Nyolc üzemmel írtak alá a szerződést. A Szegedi Ál­lami Gazdaság 460 hektár ga­bona és 300 hektár szőlő nö­vényvédelmét kérte. A csávolyl Egyesülés Termelőszövetkezet 840 hektár gabona és 270 hektár szőlő permetezésére kötött meg­állapodást a kunbajaiakkal. A Szekszárdi Állami Gazdaság több, mint ezer hektár gabonát kíván permeteztetni. nemesített új fajtákkal igyekez­nek a szőlőtermesztés eredmé­nyességét javítani — ebben is jelentős a munkájuk, különösen a fagyellenállóságával kitűnt Ezerfürtű, valamint a vörös színanyagban gazdag Kurucvér fajtákkal — hanem a meglevő telepítésekben rejlő lehetőségek jobb kihasználása érdekében is kísérleteznek. A többiek vihogtak. Így kellett végeznie a bandi­tának, pedig ezek közt a fiatalok közt talán volt, aki kétségbe­esett nyomorában már azon tű­nődött, hogy beáll Giuliano ban­dájába. Este visszatértünk Palenmóba, ahol a nagyszálló teraszán min­den asztalnál Giuliano haláláról beszélgettek. Nyugodtan, béké­sen. A nők meztelen karja lúd- bőrös volt, Badalamenti, Pisciot- ta, Mannino neve mint egy híres italmárka hangzott az előkelő közönség szájából, és összekeve­redett a zenekar hangjaival. Voltak ott jeles személyisé­gek, akiknek arca ünnepélyesen ragyogott. Ott volt M. di Nicosia báró is személyesen, egy kék ruhás, brillantinos hajú fiatal úr. A Giuliano-bandának befel­legzett: természetes, hogy di Ni­cosia földbirtokosnak, Giuliano egykori „barátjának" asztaltár­sai kíváncsiskodnak: a két csu­pasz karú hölgy különösen izga­tottnak látszik. Egy magas, ele­gáns angol is ül az asztalnál, pi­pával. meg valaki, aki azt mond­ja, nemrég jött Hollandiából. A báró halkan beszél. Egyike volt a Ponte Sagana-i uraknak, főszereplője annak az átalakulás­nak. amelynek során a Giuliano- banda a szeparatista hadsereg osztagává lépett elő. Most gön­gyölt márnát rendel, a többiek követik példáját. Mások is ünnepelnek ma este Palermóban. A hagyományos patriarchális maffia győzött a csatában, „helyreállította a ren­det”. A szigeten tehát visszatért minden a korábbi kerékváságba: — Fürdőkádat vennék! —nyi­tok be sorra a szaküzletekbe. Az eladók arcán a csendes őrültek­nek kijáró elnéző, megnyugtató, sajnálkozó mosoly. Ok tudják legjobban, hogy reménytelen eset vagyok, fürdőkád nincs, nem lé­tezik, helyette viszont korlátlan bőségben kínálnak mindent, ami fontos tartozéka a mutatós für­dőszobáknak. Rozsdamentes és csodásán fénylő olasz csaptelepe­ket, álomszép kézi zuhanyozót, rózsás szappantartót, tarka csem­péket. Fénytűzni lehet, de fürde­ni nem. A fürdőkád ugyanis hiánycikk a hazai üzletekben. Van vagy nincs — ez itt a kérdés Nem értem a -dolgokat. Saját szememmel láttam a kimutatást a tavalyi eredményekről: 70 ezer ment tőkés exportra, csaknem 120 ezer belföldre. A számok alapján úgy tűnik, elég sokat gyártanak belőlük, vagy talán mégsem ele­get? — Eves kapacitásunk 200 ezer darab — tájékoztat a LAMPART Zománcipari Művek budapesti központjában Fohyódi Antal ve­zérigazgató-helyettes. — Ebből a zöme gépi. 35—40 ezer darab pe­dig kézi megmunkálással készül. Nem szeretném szépíteni a hely­zetet; - vagyj-mentegetnii -magunkat, de 196j8T-Í-873-ig,p9Htosan 44 szá­zalékkal több fürdőkádat adtunk a belföldi forgalomnak, mint amennyi új lakás épült. Ha ehhez hozzátesszük még az importált 42 ezer kádat is, akkor a több­let valójában 53 százalékos. Értem és mégsem értem. Sze­retném tudni, hol jelentkezik fürdőkád formájában ez a sta­tisztikai és termelési többlet, ha egyszer a boltokban nyomát sem találni? Mert igaz ugyan, hogy nemcsak tanácsi, szövetkezeti és OTP-lakások épülnek az ország­ban, hanem szaporodnak a saját erőből tapasztgatott családi há­zak, a fürdőszoba-leválasztások, sőt a fürdőszobás hétvégi nya­ralók is, de ezt az igényt — ha szűkösen is — csak ki lehetne elégíteni az 53 százalékos több­letből? Az sem lényegtelen, hogy általában egy kádat vásárolnak az emberek, és azt sem 2—3 a maffiások épp oly véres kezé­be, mint a banditáké volt. A „becsületes emberek” kezébe, akik oly sokáig együttműköd­tek Giulianóval, kihasználták, aztán holtában átadták a rend­őrségnek — és most mossák ke­züket. Minden világos. A báró a szálloda teraszán huszonnégy órával Giuliano ha­lála után azt mondja: — Közönséges bűnözőről van szó’. A báró 1951 tavaszán autóbal­eset következtében halt meg, részt vett a „Szicíliai autós- ralley”-n. Ugyanezekben a napokban kiáltotta világgá a neveket Pisciotta, a bandita, a viterbói törvényszéken, ahol a Portel la della Ginestra-i tömegmészárlás ügyét tárgyalták. Megvádolta a felbújtókat, és arra kényszerítet­te a törvényszéket, hogy beidéz­zenek néhány jelentős maffia­vezért. Még folyt a per, amikor az újságok hírül adták: Passatem- pót tűzharcban megölték (má­sok szerint: holtan találták egy dűlőúton). És hogy Geloso C. ön­gyilkos lett, kútba ugrott. Az összes vád alá helyezett és bíróság elé állított banditát élet­fogytiglani börtönre ítélték. Az ártatlanul belekevert fiu­kat fölmentették azzal, hogy „szükséghelyzetben”, azaz meg­félemlített állapotban követték el tettüket. Gaspare Pisciottát a maffia mérgeztette meg cellájában, ahol apjával együtt ült Paler­móban az Ucciardone börtön­ben. VÉGE évenként, pedig a mostani hely­zet arra vall, hogy úgy viszik, mint a cukrot. Mintha gyűjtenek. Valóban úgy viszik. Már aki hozzájut, szerencsével vagy pro­tekcióval. A készlet ötszörösét is szétkapkodnák percek alatt, de hogyan .tudnának ennyit előte­remteni, amikor a jelenlegi mennyiség gyártása is vesztesé­ges? 'És itt eljutottunk a fürdő­kádgyártás hamleti kérdéséhez: valamit tenni kell, ha azt akar­ják, hogy a fogyasztók érdekein se essék csorba, és ők is megta- •WÖIK/& /wlnum Az idén 20 ezernél több... — A LAMPART jól prosperáló vállalat, de a fürdőkádgyártás — így a kecskeméti gyár — olyan elenyésző hasznot hoz évek óta, hogy . abból fejlesztési alap nem képződhet. Beszéltünk arról is. hogy a vi­lág csaknem 30 országába szállí­tanak, s a Kecskeméten öntött kádaknak nevük, rangjuk van a tőkés piacokon. Erre is ráfizet­nek? — Sőt, úgy igyekeztünk kive­zető utat találni, hogy növeltük a tőkés exportunkat. A világ­piacon jelenleg nagy kereslet­nek örvend a zománcozott, ön­töttvas fürdőkád, s ez kedvező lehetőséget kínál számunkra a fejlesztéshez szükséges pénzügyi alapok megteremtésére. Viszont meglehetősen hátrányosan érint bennünket, hogy átmenetileg kor­látozni kell az exportunkat, mi­vel az idén a tervezettnél 20 ezer darabbal több kádat kérnek tőlünk a hazai igények kielégí­tésére, és ezt csak a tőkés export terhére tudjuk teljesíteni. Erre mondják azt: melyik uj­jamat harapjam, mindegyik fáj? A vállalat vezetői maguk is er­kölcsi felelősséget éreznek azért, hogy az épülő lakásokba jusson elegendő fürdőkád, viszont, ha most visszavonulnak néhány ne­hezen megszerzett és jól jövedel­mező piacról, veszélyeztetik a fejlesztés után nagyobb mennyi­ségben jelentkező termékek ké­sőbbi exportját is. Mindenesetre a cipő szorít, az építkezések üte­me gyorsul, az egyedüli megol­dás az volna, ha évről évre több és korszerűbb termék hagyná el a gyárat. A jelenlegi adottságok, sajnos, nem teszik lehetővé az iparág rugalmas alkalmazkodá­sát a növekvő kereslethez. A kecskeméti gyár neve — márka — Ezzel mi is számot vetet­tünk és a kádgyártás fejlesztése küszöbön áll. Először azt vizsgál tűk, hogy melyik gyárunk volna erre a legalkalmasabb? A buda­foki és a bonyhádi edénygyárak szívesen fogadták volna az új le-1 mezfürdőkádgyár felépítését, ehhez megfelelő adottságokkal is rendelkeznek, mégis a kecskemé­ti a legesélyesebb. Mellettük szól a fürdőkádgyártásban való több évtizedes jártasságuk az értéke­sítés koncentrált lehetősége — vagyis, hogy együttesen tudnak eleget tenni az öntöttvas- és le- mezfürdőkád-igényeknek — és nem uolsósorban a világpiacon elfoglalt helyük. A kecskeméti gyár neve márkát jelent a ve­vőknek, s időbe telne, míg egy új névvel megbarátkoznának. Mi szól a kecskeméti fejlesz­tés ellen? — Egyedüli hátrányuk, hogy ebben a gyárban eddig kifeje­zetten öntöttvas-technológián alapult a termelés, és emiatt rendkívüli erőfeszítésekre lesz szükség a lemeztechnológia elsa­játításához. A vállalat vezetősé­ge 'ázonban bízik a kecskeméti gyár jól képzett dolgozóiban és a társadalmi szervek segítőkész-* ségében. Már többször is bebizo­nyították, hogy bátran lehet ft lelkesedésükre, a lehetetlent néni' ismerő akaraterejükre számítani. De vajon, mit szólnak a fej­lesztéshez azok, akik a gyár köz­vetlen szomszédságában élnek, és már eddig is sokat szenvedtek a nem éppen üdítő levegő miatt? — Igaz, hogy a lemezfürdőkád- gyártás együtt jár a zománcozott áruk termelésének bővítésével is, de ez nem okozna újabb pana­szokat. Vállalatunk jövőre vég­rehajtja a mai műszaki-tudomá­nyos ismeretek legmagasabb szintjén jóváhagyott rekonstruk­cióját, a fluor- és egyéb szeny- nyező gázok lekötésére, és csak akkor foglalkozunk a fejlesztés­sel, ha ez valóban megoldja a lakók jogos panaszát. Csak ez­után döntünk a megyei és vá­rosi tanácsi szervek egyetértésé­vel arról is. hogy helyileg hová telepítjük majd az új üzemet. A fejlesztés forrása előrelátha­tóan devizahitel-konstrukció lesz. Erre azért van- szükség, mert így válik kifizetődővé a jelenleg nem túl gazdaságos gyártás, mellette javul az ország devizamérlege is. A tervek már elkészültek, valóra- váltásuk pedig nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a kecs­keméti ZIM Európa egyik leg­korszerűbb fürdőkádgyárává fej­lődne. A gyár mindenesetre eljutott arra a pontra, amikor a fejlesz­tése — életszükséglet. Egyre töb­bet várnak, követelnek tőlük és sokszor emberfeletti erőfeszítés­sel tudnak csak lépést tartani a saját tervükkel. A termelés nö­veléséről — a jelenlegi körül­mények között — szó sem lehet. Ráadásul a fürdőkádgyártás nem­csak nagyon nehéz munka, ha­nem, mint már említettük, vesz­teséges is. hiába dolgoznak tehát jól, nyereség nem jár érte. Szerencsére a vállalat vezető­sége nem a számszerű eredmé­nyeket nézte, hanem azt, hogy milyen tekintélyt vívtak ki ma­guknak külföldön, és mennyit tettek az ellátás javításáért — itt­hon. Ugyanúgy megkapták a jus­sukat, mint a többi dolgozó, a nagyvállalat kiegyenlítő szerepe ebben is szerencsésen érvényesült. Most már nem is kívánhatunk mást, csak azt, hogy fejlődjön, gyarapodjék a kecskeméti gyár, dolgozóinak hasznára-javára, és mindazoknak a megelégedésére, akik a fürdőkádgyártás bonyo­dalmait ugyan nem ismerik, a beszerzése körüli hercehurcát annál inkább... Vadas Zsuzsa Kísérletek a lakiteleki kutatóállomáson 1 Hogyan lehetne gyorsítani az oltványkészitést a szaporítóanyag-gondok javítása érdekében? Erre is választ keresnek a felvételen látható oltvány-előgyökereztetési kísérletekkel a laki­teleki kutatók. 9 A szőlő tápanyagfelvétele részleteiben nem ismert. A tenyészedényekbe meghatározott mennyiségű nitrogént, foszfort és káliumot tettek. A vizsgálati eredményeket a tápanyag­visszapótlásban hasznosítják. (Pásztor Zoltán felvételei.) A TERVEK MÄR ELKÉSZÜLTEK Európa egyik legkorszerűbb fürdőkádgyára Kecskeméten?

Next

/
Thumbnails
Contents