Petőfi Népe, 1974. május (29. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-12 / 109. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évf. 109. szám Ara: 90 fillér 1974. május 12. vasárnap ' ' -tv Argentin delegáció érkezik Budapestre Jósé Bér Gelbard gazdaságügyi miniszter vezetésével ma 140 tagú argentin delegáció érkezik Buda­pestre. A küldöttség tagjai a gaz. dasági minisztériumok államtit­kárai. a tárcák vezető funkcioná­riusai. a tábornoki kar és a kép­viselőház megbízottai, valamint 80 ipari vállalkozás vezetője és a szakszervezetek szövetségének tit­kára. funkcionáriusai. Az 1973-ban megválasztott Pe­rón-kormány megkülönböztetés nélküli kereskedelmet kíván foly­tatni a világ minden országával. Argentína a szocialista országok­kal is fejleszteni szeretné keres­kedelmét. amit híven tükröz a mostani delegációnak a Szovjet­unióban, Lengyelországban és Csehszlovákiában tett látogatása. (Folytatás a 2. oldalon.) Tanyaprogram a megvalósulás útján Villanyhálózatra 35 millió forint — Nagyobb telkek a beköltözőknek A tanyákat gazdasági, társadal­mi kényszer hozta létre, és ha megszűnik, a tanyarendszer sem létezik többé ebben az értelem­ben. A tanyapolitikai határozat, amely a hétköznapok gyakorlata lett az államigazgatás és a gaz­dasági élet legkülönbözőbb szint­jein. erőteljesen érezteti hatását: ahol ésszerű és szükséges, ott se­gíti a beköltözést, ahol nem, ott kedvezőbb életfeltételeket teremt. * A tanyapolitikái határozat vég­rehajtása nem máról holnapra szóló feladat, mint tudjuk, de még azokat az eredményeket is hosszú lenne felsorolni, amelye­ket két éven belül elértünk. Gon­doljunk csak a tanyai iskolák villamosításáért Indított akció, vagy a tanyai kollégiumok épí­tésére történt társadalmi összefo­gás sikerére, vagy arra; a tanyai iskolák patronálásának egész rendszere épült ki az elmúlt években. A kapcsolatok elmé­lyülését példázza, hogy szinte ter­mészetesnek vesszük, ha arról hallunk;^ egy üzem szocialista kollektívája a helvécia-matkói ál­talános iskolának kerítést épít, vagy másutt úttörőszobát alakí­tanak ki, és az oktatás korsze­rűsítéséhez nélkülözhetetlen szem­léltető eszközöket készítenek tár-' sadalmi munkában. Azoknak a tanácsoknak a gya­korlatában pedig napi feladat lett a határozat végrehajtása, amelyekhez közigazgatásilag nagy külterületek tartoznak. Közösen a szövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal nem egy helyen tervet dolgoztak ki a beköltö­zők segítésére. Igen szép ered­ményeket értek így el Kisszállá­son, Városföldön, Nyárlőrincen. Tiszakécskén és a Bajai Állami Gazdaság területein. Az idén már — a tanyán kialakult építkezési szokásokat is figyelembe véve — nemcsak 200 négyszögöles telke­ket alakítanak ki, hanem annak dupláját. Ily módon gondoskod­nak arról, hogy továbbra is le­gyen megfelelő hely az állattar­tásra. A beköltözési kedvet ez is növeli, mint ahogy ezt Nyárlő­rincen is tapasztalták, bár az ilyen intézkedések ellentmonda­nak annak a törekvésnek, hogy kisebb házhelyeket kell parcel­lázni, mert így olcsóbb egy-egy család részére a közművesítés. De ennek is megtalálták a mód­ját, mégpedig: a nagy telkeket úgy építik be, hogy az később osztható legyen. Tiszakécske környékén az idén befejeződik a tanyák villamosí­tása, és az idén újabb négyszáz család otthonában gyulladhat ki a fény. Kiskunhalas környékén 75, ugyanitt, a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet területén még.30 tanyába vezetik be az idén a villanyt. Bugacon 75, Helvécián 60, Kerekegyházán 60, Baján 36, Rózsamajorban 30 tanyát villa­mosítanak, de a felsorolást még hosszan lehetne folytatni. Erre a feladatra az idén államunk 10 millió forint központi hozzájáru­lást adott, s ezzel együtt össze­sen 33 millió forintot költhetnek a tanácsok hálózatépítésre. Cs. K. Nagyszabású fejlesztés az IGV kiskőrösi gyárában 0 Képűnkön az A—20-as pénztárgép csiptetőtengelyének szerelésé végzik, amelyből műszakonként 60 darabot készítenek. Tavaly már 45 millió forint ér­tékű árut ttermelt az Irodagép- ipari és Finommechanikai Válla­lat kiskőrösi gyára. Az idén ne­hezebb dolga lesz az üzem kol­lektívájának, mert profil-tisztí­tást hajtanak végre, s az általuk már megszokott anyagvizsgáló be­rendezések gyártását megszünte­tik. Helyette az A—20-as pénztár­gépekhez háromféle szerelt egy­séget, az NSZK-val kooperáció­ban készülő Anker-pénztárgépek szerelt egységeinek, s előrelátha­tóan a Rones Vickers angol sten­cilgépek alkatrészeinek gyártását kezdik meg. A stencilgépekből egyébként két típust állítanak majd elő. Az új termékek gyártásához fejlesztik az üzemet is. Három — egyenként 850 négyzetméteres — műhelycsarnokot építenek még ebben az évben. Az elsőt rövide­sen át is adják rendeltetésének. Ám a fejlesztés gonddal jár. Az új termékeket például olyan mennyiségben rendelték meg, hogy növelni kell az üzem dolgo­zóinak létszámát. Problémát je­lent többek között az energiahá­lózat bővítése, amelyhez a DÉ- MÁSZ bajai üzletigazgatósága nyújthat segítséget. Az IGV kis­kőrösi üzemének vezetői és dol­gozói természetesen minden lehe­tőt megtesznek annak érdekében hogy az idei esztendőt is sikerre zárják. 9 Rohoska Mihály né, az NSZK-beli Anker-iég pénztárgépéhez való szerelt egységet ellenőrzi. 0 A rövidesen átadásra kerülő új műhelycsarnok­ban Schuller László szerelde-üzemvezető és Farkas János energetikus" a-;' műhelybe való beköltözést beszélik meg. Ballagás a középiskolákban A gimnáziumok és a szak- középiskolák negyedik osztályos tanulói számára május 11. volt az utolsó tanítási nap. Szomba­ton ezerszáz Bács-Kiskun megyei végzős gimnazista és hétszázöt­ven szaközépiskolai diák a jelké­pes tarisznyával indult bejárni iskolájuk termeit, folyosóit. A hagyományos ballagáson az idén is díszbe öltöztek a közép­iskolák, rengeteg vendég, meg­hatott szülők, tanárok búcsúztak a negyedikesektől, akik — ahogy mondani szokás — elindulnak az önálló, felnőtt életbe. A módosított rendelkezések­nek megfelelően, egyhetes szünet után mindkét iskolatípusban megkezdődnek az idei érettségi vizsgák. A gimnáziumban és a szakközépiskolában egyaránt május 20-án tartják az első írás­beli érettségi vizsgát, amikor magyar nyelv- és irodalomból adnak számot tudásukról a je­lentkezők. Az írásbelik május 25-én véget érnek, s ezt köve­tően június 10—26. közötti idő* szakban lesznek a szóbeli érett­ségik. Annak ellenére, hogy azi érett­ségi vizsga kifejezetten önkéntes jellegű, az első összegezések sze­rint a gimnáziumot és szakkör zépiskolát most végzőknek csu­pán egészen kis hányada elégszik meg a végbizonyítvánnyal, s gyakorlatilag csaknem vala­mennyi jelölt jelentkezett érett­ségi vizsgára. Az egyetemi és főiskolai fel­vételi vizsgák előkészületeihez is hozzáfogtak. Az érettségivel közös felvételi írásbeliket mate­matikából, illetve fizikából má­jus 28-án és 29-én tartják. A szóbeli felvételi időpontját orszá­gosan a július 1-e és 15-i közötti időszakban jelölik ki. Egymillió-háromszázezer diák várja a tanév végét az ország 5200 általános és 530 középisko­lájában, számukra június első hetében szólal meg utoljára az iskolacsengd. Előkészület a nyári egyetemre Bács-Kiskun az idei évtől két nyári egyetemnek is otthont ad. A kecskeméti óvodapedagógiai rendezvényekre már be­futottak a jelentkezések, a bajai vízgazdálkodási előadásokra várják a résztvevők „nevezését”. Mindkét helyütt a héten foglalkozott a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat városi elnöksége az előkészületekkel. Az országot immár Szegedtől Sopronig, Pécstől Miskolc—Sáros­patakig hálózzák be a nyári egye­temek. A rendezést a magyar ér­telmiség legnagyobb szervezete, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat mellett az illető felsőfo­kú oktatási intézetek és a házi­gazda szerepét betöltő városi ta­nácsok végzik — összekötve a ta­nulási, művelődési lehetőségeket a kellemes környezetben való pi- henéssel­Történetileg a tizjnnegyediknek kapcsolódott be Bács-Kiskun me­gye székhelye az országos sorozat­ba. Az idén harmadik alkalom­mal fogadja a város a nyári egye­tem hallgatóit. Az előadások, kon­zultációk, bemutatók, kiállítások az óvodapedagógiai kérdéseken belül egy nagyon fontos terület­tel, a testi nevelés jelentőségével foglalkoznak ez alkalommal. A június 24-i kezdéssel ez a legko­rábbi indulási időpont hazánkban. Hat napon át az óvodai testneve­lés személyiségformáH -»eamé- nyeiről. a módszerekről, a prob­lémákról lesz szó. A fedett uszo­dában á gyerekek úszásoktatá" sát mutatják be, a résztvevők ta­nulmányozhatják a szabadban és a teremben folyó játékos verse­nyeket A nagy gyakorlattal ren­delkező NDK, illetve bolgár inté­zetek is elküldik egy-egy tanáru­kat a tapasztalatok átadására, cseréjére. A száznegyven-százötven hall­gató a környező megyékből érke­zik. A Bács-Kiskunbói jelentkező résztvevőknek harminc helyet tartottak fenn. Hétnapos, gazdag programot ígér június 29-től a Vízgazdálko­dási Nyári Egyetem, Baján. A Duna-parti város most első ízben kapta meg a rendezési jogot. Any- nyira friss a dolog, hogy a TIT előzetes tájékoztató kiadványá­ban még nem is szerepel a ren­dezvénysorozat. Figyelembe vévé a mezőgazdaság intenzív fejlődé­sét, s ebben az öntözés szerepét, a feldolgozandó témák hasznossá­gát. valamint a helyi adottságo­kat — az ismeretterjesztő társu­lat ügyvezető elnökségétől meg­érkezett az engedély. A kezdemé­nyezés a tudományos egyesüle­tek, a vízügyi szervek és a Buda­pesti Műszaki Egyetem bajai víz­gazdálkodási főiskolai karának szakmai támogatására épül. A tudományág elismert tekintélyei tartják az előadásokat, vezetik a vitákat. A program igen változa­tos; felöleli a vízkészletek meg­határozását, a szennyvíz-öntöző­telepek ismertetését, a fejlesztési tennivalókat, a' zöldségtermesztés és az öntözésfejlesztés összefüggé­seit. összesen nyolcvan, a mezőgaz­daságban dolgozó, a vízüggyel, öntözéssel kapcsolatban álló szak­ember számára van hely. Az ér­kező nyár és a dunai környezet pedig kirándulásokkal, csónaká­zásokkal képviselteti magát ‘— pihentető kikapcsolódásra hívo­gatva. H. F. A KSH BÁCS-KISIÍUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI: Kedvezően fejlődik a megye társadalmi, gazdasági élete Az MSZMP Központi Bizottságának 1972 novemberi és ké­sőbb megjelent határozatai, valamint a Minisztertanács ren­delkezései jó hatással voltak az ország társadalmi, gazdasági fejlődésére. A megvalósításukra tett intézkedések hatása már érezhető Bács-Kiskun megyében is. így például: Kedvezőbben alakult az ipari termékstruktúra, gazdaságo­sabbá és a keresletnek megfelelőbbé vált a gyártás. A megye mezőgazdasági dolgozói jól kihasználták az időjárás adta le­hetőségeket, a tavaszi munkákkal az elmúlt évekénél jóval előbbre tartanak. A közelmúltban hozott népese­déspolitikai határozat hatékony­ságáról tanúskodik az a tény, hogy ez év első negyedében csök­kent a művi vetélések száma, töb­ben keresték fel a terhesgondo­zó hálózatot és hónapról hónapra többen veszik igénybe a gyer­mekápolási táppénzt. 1974 első negyedévében az or­szágos ütemet meghaladóan nö­vekedett megyénkben — többek között — az ipari, építőipari ter­melés és termelékenység, a vágó­sertés- és tojásfelvásárlás, a la­kosság jövedelme és betétállo-' mánya, valamint a kiskereskedel­mi forgalom. Beruházások Az idei év első negyedében a rendelkezésünkre álló banki adatok szerint Bács-Kiskun megye gazdálkodó szervei beruházások­ra 18 százalékkal (71 millió fo­rinttal) kevesebbet fordítottak. mint 1973-ban. A szűkös építő­ipari és szerelési kapacitás azon­ban még a rendelkezésre álló ösz- szegek felhasználását sem teszi lehetővé. 1973-ban a megye ta­nácsi szervei 733 millió forintot szántak építésre. Ezzel szemben az előirányzatnak csak mintegy háromnegyed résiét tudták fel­használni. Bács-Kiskun megye területén az első negyedév végén 36 fon­tos beruházás kivitelezése volt fo­lyamatban. Ezek egyenkénti ér­téke meghaladja a 25 millió fo­rintot. A szóban forgó létesít­mények teljes költségirányzata 3,7 milliárd forint, amelynek egy­ötödét erre az esztendőré üte­mezték. Március végéig az 1974- re tervezett 685 millió forintnak 17 százalékát használták fel. A megye beruházási tevékeny­ségéhen továbbra is kisebb há­nyadot képviselnek az állami erő­ből létrejövő beruházások. Egye­di nagyberuházásként előkészítés alatt áll Solt környékén az új rádióadó, valamint a kiskunhala­si kötöttárugyár. A folyamatban levő legnagyobb' építkezés a 680 ágyas új megyei kórház, vala­mint a Bács megyei Állami Épí­tőipari Vállalat keretében meg­valósuló kecskeméti házgyár. A gazdasági ágazatok eredményei A megye szocialista iparának dinamikus termelésnövekedése 1974 első negyedévében is foly­tatódott, s az országos 7 száza­lékkal szemben csaknem 10 szá­zalékkal haladta meg az egy év­vel korábbit. A minisztériumi iparban az átlagnak megfelelő, megközelítőleg 10 százalékos ter­melésnövekedésen belül a legerő­teljesebben fejlődő ágazat — kö­zel 18 százalékos volumennöve­kedésével — a KGM-tárcához tartozó ipar. Különösen kiemel­kedő fejlődést — 40 százalékot meghaladó mértékű termelésnö­vekedést ért el a Kismotor- és Gépgyár, valamint a Ganz Villa­mossági Művek bajai, a Buda­pesti Rádiótechnikai Gyár kecs­keméti, továbbá az Irodagépipari Vállalat kecskeméti és kiskőrösi gyáregysége. A könnyű- és élel­miszeriparban 2, illetve 3 száza­lékkal több értéket állítottak elő. A termelési többlet a 30 százalé­kot meghaladta az Alföldi Cipő- (Folytatás a 3. oldalon) & • Ballagnak a kecskeméti Berkes Ferenc Kereskedelmi Szakközép- iskola negyedikesei. (Pásztor Zoltán felvétele.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents